Dunántúli Napló, 1961. május (18. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-07 / 106. szám

2 N APLÖ 1961. MÄJUS 7. A szerződés mindkét léire vonatkozik Jó dolog a szerződés. Ezt mondják a termelők is. Jó, mert az állam a legalacso­nyabb árat is úgy állapította meg, hogy a termelő ne fizes­sen rá. Az állam teljesíti a termelőkkel kapcsolatban vállalt kötelességeit. A terme­lők zöme is ezt teszi. Meg kell azonban mondani, van­nak a termelők, között olya­nok, akik kijátsszák az álla­mot. A harkány—siklósi hegyvi­déken megindult a cukorbor­sószüret. A cukorborsó terü­letek majdnem mind szerző­döttek. A MÉK megkezdte a felvásárlást és ennek eredmé­nye a pécsi piacon is érezhe­tő. Jó árat fizet az állam a cukorborsóért. A kezdeti ár 9,90 forint volt. Az árral min­denki meg lehetne elégedve. Meg lehetne, ha nem hajtana egyes termelőket a többre vá­gyás, a többet kicsikarás el­ve. Szerdán jelentés érkezett Budapestről, hogy a mária- gyűdi termelők 20 mázsa cu­korborsóval jelentek meg a budapesti piacon és ott húsz forintot kértek a borsó kiló­jáért. Húsz forintot! Sokat, jóval többet, mint amennyit egy kiló cukorborsó valóban ér. Az állam mindent szabott áron ad. Szabott áron adja a cukrot, a kenyeret, a műszaki cikkeket... Az állam jól meg­fizeti a szerződésre lekötött termékeket. Még védőárat is biztosít, hogy a termelő rá ne fizessen a termelésre. Ennek ellenére egyes termelők fity- tyet hánynak a kötelességük­re. Az első termést szabad­piacra viszik, a megengedett­nél magasabb árat kérnek. Nem becsületes dolog ez. Kü­lönösen azért nem, mert ami­kor aztán dugig vannak cu­korborsóval, akkor lobogtat­ják a szerződéseket és köve­telik: az utolsó szemig min­dent vegyen át az állam. Hasonló a helyzet Mohá­cson az ádventi kelkáposztá­val. Az ádventi kel keresett cikk és mint ilyet jól meg is fizetik. Idén például 4,84 fo­rintot fizetett az állam az el­ső szállítmányok kilójáért. Ennek ellenére itt is voltak termelők, akik hajóba rakták áruikat és irány: Budapest. Április 18-án például hatvan mázsa kelkáposzta ment el így Mohácsról. Ha az állam nem fizetné meg jól a kel­káposztát, talán meg lehetne érteni a mohácsi termelőket. De így nem. Egy hold kelká­poszta 65—70 mázsa termést ad. A termelők átlagosan két forint ötven, három forintot kapnak a káposzta kilójáért Ez pedig testvérek között szá­molva is 15—20 000 forint. Ennyi jövedelmet ad egy hold nem is beszélve arról, hogy a termelő ezt a területet két­szer hasznosíthatja, mert má­jusban például bevetheti száz­napos kukoricával. Vannak még kapzsi, mohó termelők, akik a piacon meg­jelenve rontják a munkások és a parasztok jó kapcsolatát. Ez árt annak a szövetségnek, a munkás-paraszt szövetség­nek, amely egyre jobban erő­södik, egyre gyümölcsözőbbé válik. Ilyen dolgokat nem sza­bad megengedniök a helyi és járási tanácsoknak. Ha az állam védőárat biztosít, ha az állam, mint a fenti példa is bizonyítja, jó jövedelmet biz­tosít a szerződő félnek, akkor a szerződő félnek is vannak kötelességei. Szálúi János Üzemek, intézmények figyelmébe! Védőföldelések felülvizs­gálatát, időszakos méré­sét. valamint védőföl­delések és villámhárítók készítését és karbantar­tását vállaljuk. Pécsi Viliamosgépjavító KTSZ, Pécs, Heim Pál U. 5. 80 A Pécsi Éneklő Ifjúság első hangversenyéről A Pécsi „Éneklő Ifjúság” immár hagyományossá vált seregszemléjének pénteken es­te a Liszt Ferenc teremben megrendezett első hangverse­nyén nyolc középiskolai, tech­nikumi, főiskolai kórus mu­tatta be ez évi munkájának gyümölcsét. Műsoruk meghall­gatása azt a benyomást kel­tette, hogy hétmérföldes csiz­mával lépett előre a tiszta in- tonálásra, minden közös ének­lés alapjára való törekvés. Az énekkarok közötti színvonal, felkészültség tekintetében sincs már olyan nagy különb­ség, mint évekkel ezelőtt volt. Ez az egészséges kiegyenlített­ség, a magasnak mondható művészi igényesség, a gondos műsorösszeállítás a kiváló karvezető-gárda1 érdeme. Első­sorban az ifjúsági kóruskul­túra országos viszonylatban is elismert képviselőjének, Agó- Csy Lászlónak nevét kell meg­említenünk. Az ő évtizedes ünKét a Jo^fudosnánvi Egyelőmén A Pécsi Jogtudományi Egyetem állam- és jogtudo­mányi karának eljárásjogi tanszéke mellett működó kriminalisztikai munkaikö­zösség tegnap délelőtt az Orvostudományi Egyetem aulájában a bűnözés meg­előzéséről egyetemi tanárok, bírák, ügyészek, rendőrök, ügyvédek részvételével an­kétet rendezett. Az ankétot Tarkanyi Ernő a Megyei bíróság- elnökhelyettese ve­zette s nyitotta meg. Vita­indító előadást dr. Bánki Endre rendőrőmagy tartott. Az ankéten dr. Losonczy István tanszékvezető egyete­mi tanár, a jogi tudományok kandidátusa, dr. Lévai Tibor megyei főügyész és dr. Ta- másfy József járásibíró tar­tott kiegészítő előadást. A MÁV Pécsi Fűtőház- főnökség felvesz azonnali belépéssel VILLANYSZERELŐ szakmunkásokat Jelentke­zés: Pécs, Fűtőházfőnökség személyzeti irodájában. Órabér megegyezés szerint. 268 zenepedagógiai felkészültsége, karvezetői rutinja az irányí­tása alatt működő Zeneművé­szeti Szakiskola leánykara tö­kéletesen tiszta és biztos into- nálásában, kiművelt egységes hangzásában, könnyed és haj­lékony dallamvezetésében nyilvánult meg. Élvezet volt hallgatni különösen a két Brahms-művet, Novikov szer­zeményének tempóvételével azonban teljes mértékben nem értettünk egyet. Közismert je­lentőségéről tett ismét bizony­ságot Vönöczky Endre és Vö- nöczky Endréné. Előbbi a Leöwey Klára Leánygimná­zium énekkarát, utóbbi a Mű­vészeti Gimnázium vegyeska­rát vezényelte. Mindkét kórus kisebb létszámú, hangzásuk kiegyenlítettnek hatott. Csu­pán a leánykórus néhány szá­mánál idézett elő a túlhajtott tempó különösen a magasabb szopránhangoknál némi bi­zonytalanságot. Derekasan áll­ta meg helyét a lelkes fiata­lokból álló MŰM. 500. sz. Iparitanuló Intézet vegyes­kara, Pécsi Géza vezénylésé­vel, annak ellenére, hogy ma­gán viseli az iskolai kórusok velejárójának, az állandó újra­kezdésnek vonásait. Bár kü­lönösebb zenei képzésben nem részesülnek, igényességre tö­rekvő, példamutató felkészült­ségről tettek bizonyságot. Kü­lönösen Farkas Ferenc Bara­nyai lakodalmasa Dörömböző Géza és népi zenekarának közreműködésével volt rend­kívül hatásos és sikert arató Május húszadika után az állami gazdaságok juhászatai- ban megkezdik a juhnyírást. Ebben az évben — a bárányo­kat is beleszámítva — 32 000 juhot nyírnak meg a gazdasá­gokban és igen szép gyajú- hozamra számítanak. Az eddigi lassú és fárasztó kézi nyírásról az idén már a gépi nyírásra térnek át. A gé­pi nyírás előkészületeit már megkezdték. A juhászok és gépészek jelenleg tanfolyamon vesznek részt a Pankotai Állami Gazdaságban, ahol a produkció. És hogy ne legye­nek karvezetői utánpótlási gondjaink, annak biztosítéka lvasivka Mátyás, akinek bá­mulatos energiáját, lelkes szor­galmát legjobban az mutatja, hogy három kórus élén lépett pódiumra. Mindhárom kórusa (Nagy Lajos és a Janus Pan­nonius Gimnázium egyesített énekkara, a Janus Pannonius Leánygimnázium kamarakó­rusa és a Zrínyi Miklós Köz- gazdasági Technikum vegyes­kara) kiváló hanganyagával, muzikalitásával, kiforrott együttes-hangzásával, gondos kidolgozottságával tűnt ki. Ugyancsak fiatal karvezető, Sinkovics Georgette vezényel­te a Pedagógiai Főiskola fel­adata magaslatán álló kórusát. Bizonyára méltón képviselik majd városunkat a debreceni kórusversenyen. Külön kell szólnunk az énekkarok gondosan megválo­gatott és egybehangolt műsor­összeállításáról. Széles skálá­jú volt ez a műsor, mely Hündeltől kezdve átívelt a ro­mantikus szerzők alkotásain keresztül a mai magyar és szovjet zeneművek megszólal­tatásáig. Helyes kezdeménye­zésnek bizonyult az is, hogy néhány kórus pécsi szerző (Tillai Aurél, Vönöczky Endre) művét is bemutatta, bizony­ságául annak, hogy városunk gazdag kóruskultúrájának jó hírnevét nemcsak kiváló kó­rusvezetők, de érdekes inven- ciójú zeneszerzők is öregbítik. — nt — nyírógépek szerkezetével, mű­ködésével és a nyírás gyakor­latával ismerkednek meg. A négy új nyírógép-garnitúra már megérkezett s május vé­gén üzembe helyezik mind a négyet. Ha az első kísérletek sikerrel járnak, már az idén több ezer juhot géppel nyír­nak meg az állami gazdasá­gokban. A nyírógép elektromos árammal működik s ha az eh­hez szükséges áramot minden juhászaiba eljuttatják, jövőre minden gazdaságban teljesen gépesítik a juhnyírást. ......... i .. A z idén már géppel nyírják a juhokat az állami gazdaságokban (48.) Úgy tudtak dicsérni Júlia asszony konyháját, hogy Júlia olvadozott. Minden fogást kü­lön kézcsókkal köszöntek meg. Szerencsés eleinte furcsállotta ezeket a kézcsókokat, de aztán hízelgett neki a dolog. Júlia észre is vette, és finom, jóleső mosollyal nyugtázta, hogy ami kor kettesben étkeztek, Sze­rencsés ugyanígy bókáivá kö­szönte meg az izeletes ebédet és az aranyifjakat utánozva, maga is csókot lehelt a házi­asszony kezére. A lebzselő házibarátok oda­nőttek Szerencsés otthonához. Szerencsés immár tőlük sze­rezte be világpolitikai infor­mációit is. De az aranyifjak a belpolitika világában is ottho­nosan mozogtak. A legapróbb hibákról és zökkenőkről is pon tosan tudtak, ami csak a ■ma­gyar gazdasági életben történt. S ezeket nem is holmi mazso­laszemenként tálalták, hanem beágyazták roppant összefüg­gésekbe. Abból a tényből pél­dául, hogy a kerületi tanács az idén elkésett a parkok fá­sításával, messzemenő konzek­venciákat vontak le a szocia­lista rendszer teljes csődjére nézve. Vagy ha megpillantot­ták, hogy kiesett egy szemetes kocsi kereke, habozás nélkül megállapították: a magyar közlelcedésügy végső válságba jutott, s a vasúti mozdonyok már alig vonszolják magukat. Bottlik Elemér és társai előtt mindig tárva-nyitva állt Sze­rencsés háza. Ha őket nem is, de névjegyüket akárhányszor ott találta a gyárból hazatérő férj: mindig virággal kedves­kedtek Júliának. Júlia szörnyű ideges volt, amikor a víg tár­saság valami okból távol má­radt és kettesben kellett eltöL teniök az estét. Ámbár ezek az órák sem múltak el haszontalanul. Julid nak mindig volt egy-egy ki­tűnő ötlete, amelyet behatóan megvitattak. Most például ép­pen azzal a gondolattal vívó­dott, hogy valahonnét építő­anyagot kellene szerezni egy jóképű kis dunai vikendház- hoz. De hát ilyen pocsék vilá­got élünk. Volna rá pénz hal- istennek, s mégsem lehet az ember olyan boldog, amilyen szeretne... Júlia csak egyetlen gondot nem tudott levenni Szerencsés János válláról. -Ezt magának kellett cipelnie napról napra. Szembe kellett néznie a vi- lúggal, amelyet becsapott. Benkőt úgy kerülte, mint macska a forró kását. Félt a vele való találkozástól. Nem is Benkő kérdezösködésétől tar­tott, hanem inkább önmagától: ha Benkő mégis kérdezősköd­nék, talán elhagyná az ereje, « nem tudna szemrebbenés nél kül hazudni neki. De éppen elég gondja volt másokkal is. Amikor új, re­mekbe szabott öltönyeiben megjelent a gyárban, minden­ki körülvette, megcsodálta, megdicsérte, a finom ruhát. Sokan őszinte örömmel tették, a Szerencsés iránt érzett embe ri rokonszenvtől sugallva. Lám, mégis van igazság — mondták az emberek — mégiscsak hely­rebillen Szerencsés János éle­te. Hanem a harmadik, negye­dik öltönynél ezt a nyílt együtt érzést furcsa sejtelmek vál­tották fel. Hát mégis, miből télik ilyen választékos öltöz­ködésre? — tűnődtek az embe­rék. Szerencsés észre is vette ezt és igyekezett a gyanakvás elébe vágni: — Képzeljétek — mondta jóindulatú, megbocsátó mosoly- lyal, széttárt karokkal — mit művel ez a Júlia velem! Meg­vonja n falatot a szájától, csakhogy nekem mindenem meglegyen! — Hiába, remek asszony a feleséged, Szerencsés elvtárs! mondták azdk, akik Júliát is­merteik az építési osztályon. — Mi előre tudtuk, hogy ebből jó házasság lesz. Ritkaság az ilyen önzetlen asszony! Júlia túlzásai azonban fel­borulással fenyegették ezt az idillikus és elhihető képet, Jú­lia nem nyugodott bele abba, hogy az 0 Jánosa a gyári kony­hán étkezzen, Ráparancsolt, Az általános és középiskolákban tegnap rendezték meg az anyák- napi ünnepségeket. A Fiume utcai általános iskolában a tanulók vi­rággal kedveskedtek a délelőtti ünnepségen megjelent édesanyjuknak. Az 1. a. osztály 35 kisdiákja maguk készítette papírkosarakba tett nefelejcset ajándékoztak édesanyjuknak. Mindegyikük a virág átadása előtt kis verset mondott. Végül a picinyek a tanító nénijüket, mint az osztály édesanyját is megajándékozták virággal. — AZ ORSZÁGGYŰLÉS és a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa által kikül­dött bizottság közli: Dinnyés Lajosnak, az Országgyűlés alelnökének temetése május 8-án, hétfőn délután 3 óra­kor lesz a Farkasréti teme­tőben. — EREDMÉNYESEN be­fejezte munkáját a KISZ Baranya megyed Bizottság vezetőképző aíkadémiája. Ti­zenkilenc hallgató vizsgázott az egy év alatt tanult anyag­ból. A tanfolyamot Csorba Tivadar, a KISZ megyei Végrehajtó Bizottságának tagja zárta be. — MA DÉLELŐTT 10 óra­kor nyitják meg az MHS össz-szövetségi kiállítást a Hazafias Népfront Székházá­ban, Janus Pannonius u. 11. sz. alatt. hogy délben menjen ki a gyár­ból és ebédeljen meg tisztessé­gesen egy közeli étteremben. Még azt is a lelkére kötötte reggelente, hogy aznap mit ebédeljen. Szerencsés minden­nap be is számolt ezekről az ebédekről. Ámde Júlia gyanút fogott és rajtacsípte Szeren­csést a kegyes hazugságon. Mert ő bizony sohasem ment 1ki abba az étterembe. Júlia ki­mondta a szentenciát: ezentúl a lány minden délben kiviszi az ebédet. Szerencsés mind­össze annyit tudott kiharcolni, hogy a lány ne vigye fel az ebédjét az osztályra, hanem adja le a 'kapunál, majd ő ér­te küld. Ne lássák az alkal­mazottját. Igenám, de Rostás Mancika, Szerencsés titkárnője maga is meg akarta toldani Szerencsés osztályvezető elvtárs örömeit, s ezért a kaputól felhozatott ebé­det roppant ízlésesen kitálalta, tányérra szedte, olykor fel is cicomázta, s úgy vitte be fő­nökének. Ennék a mozzanat­nak gyakran tanúi is ékadtak, és csakhamar híre futott, hogy nem mindenki számára van ínséges világ, s nem minden­kire nézve kötelező az a bizo­nyos alapelv, hogy „nem ehet­jük meg ma azt a tyúkot, amely holnap aranytojást to­jik.“ Szerencsésre például ez aligha vonatkozik, mert csupa olyan ételt főz néki az az áldott jó felesége, amilyet az átlagemberek, mi tagadás hó­napokig nem is látnak. A bor- jú-becsináltra még csak rá le­hetett fogni, hogy ez az orvos előírta diétához tartozik, de olyan diéta nincs, amely nyár­son sült rablóhúst ír elő há­romféle körettel a szegény be­tegnek. (Folytatjuk-) i­---------------­— A JANUS Pannonius Gimnázium diákjai május 5- én tartották meg a szellemi öttusa döntőjét a Nagy La­jos Gimnáziumban. A szelle­mi és ügyességi feladványok legjobb megoldói közül né­gyen jutottak tovább a váro­si verseny később megren­dezésre kerülő döntőjébe. — A MÁGOCSI Béke Ter­melőszövetkezet tagjai meg­kezdték a pillangósok kaszá­lását. született Rabindranath Tagore világhírű indiai költő. — A PÉCSI Ruhaipari Vál lalat és a Kesztyű- és Bőr- konfekoió KTSZ KlSZ-szer- vezeteinek tagjai, Tancsik Mária szabóruő és Stadlánger József kesztyűszabász, szom­baton délután KISZ-esküvőt tartottak a Sopiama Gépgyár II. számú telepének kultúr­termében. Az ifjú házasok egy rádiót, egy mosógépet és kéthetes beutalót kaptak a balatonberényi KSZKB üdü­lőbe nászajándékként. •— A PÉCSI Nemzeti Szín­ház ötven művésze hétfőn délelőtt tizenegy órakor au­tóbuszon a Bikali Állami Gazdaság dolgozóihoz láto­gat. A művész—paraszt ta­lálkozó alkalmával a művé­szek megismerkednek az ál­lami gazdaság életével, a gazdaság berendezésével, munkájával, dolgozóival. Idő járásjelentés A Meteorológiai Intézet jelenti: Várható Időjárás vasárnap estig: felhőátvonulósok, több helyen, főképp az ország északi felében záporeső, zivatar. Mérsékelt dél­nyugati, később megélénkülő és északnyugatira forduló szél. — A nappali felmelegedés kissé gyen gül. Várható legalacsonyabb éj­szakai hőmérséklet 9—13. legma­gasabb nappali hőmérséklet hol­nap 20—23 Sok. között. T ■* « V I i

Next

/
Oldalképek
Tartalom