Dunántúli Napló, 1961. május (18. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-04 / 103. szám

2 NAPLÓ 1961. MÁJUS 1. 1 Ceeresznyelégy elleni védekezés! A cseresznye és meggy ha­zánk egyik értékes export- gyümölcse. Az elmúlt évek­ben következetesen mindig férges gyümölcs került bel­földi és külföldi piacunkra. Külföldön sem szeretik a nyüvekkel teli gyümölcsöt és kevesebbet-is fizetnek érte. A Növényvédelmi Szolgá­lat' megfigyelései szerint a cseresznyelégy elleni védeke­zést az eddigi gyakorlatiéi eltérően nem akkor hajtjuk végre, amikor a cseresznye színesedni kezd, hanem ami­kor az első cseresznyelegyek kikeltek. Ennek érdekében a Megyei Növényvédő Állomás megyeszerte megfigyeléseket végez. Megfigyeléseink alap­ján megállapítottuk, hogy most keltek ki az első cse­resznyelegyek és a védekezést egy héten belül minden cse­resznyefa alatt el kell végez­ni. A védekezést 20 százalé­kos DDT és HCH porozószer 1—1 arányú keverékével vé­gezzük, a cseresznyefa ko­ronája alatti területen a ta­lajt vékonyan beporozzuk, így a kikelő cseresznyelegyek a porral érintkeznek és el­pusztulnak. Növényvédő Állomás, Szederkény Ferencsik János és az miami Hangversenyzenekar koncertje Az idei hangversenyévad­ban városunkba is gazdagon áradó külföldi vendégkarmes­terek után kedden este nem­csak legkiválóbb hazai diri­gensünket, a kétszeres Kos- suth-díjas Ferencsik János kiváló művészt üdvözölhettük Pécsett, hanem hosszú idő után végre vendégzenekart is hallhattunk: az Állami Hang­versenyzenekart. Műsorukon Mozart g-moll szimfóniája, Haydn Gordonkaversenye Banda Ede előadásában és Beethoven VII. szimfóniája szerepelt. Szép és jelentős al­kotás valamennyi, melyeket szívesen hallgat a közönség, főleg olyan igényesnek Ígérke­ző tolmácsolásban, mint ami­lyenre Ferencsik János neve és művészete a biztosíték. Ha teljesen zavartalan élvezetet nem is nyújtottak, hangverse­nyüket hatalmas közönség- sikert arató, egészében magas színvonalú produkcióként könyvelhetjük el. A műsort nyitó Mozart- szimfónia g-moll hangneme a sötét drámaiság tónusát árasztja, telve a sorssal való Toliseprű Hol a „k<*? A kéznek az időjárás ellen való védelmére vagy díszként, divatból viselt, a kézre húz­ható, bőrből, nylonból vagy más anyagból készült ruha­darabot kesztyűnek nevezzük. A kesztyű szót régebben kez- tyűnek írták. Arany János így ír a Toldiban: „Megszorító szörnyen a baj-, nők tenyerét, Engedett a keztyű és össze-1 lapula.” Ma és a régebbi heJyesírásii szabályzatok is már kesztyű­nek. írják az említett ruha­darabot. Csak az egyik Szé­chenyi téri kirakatban olvas­ható még a múlt századbeli írás: keztyű. Tagadhatatlan, hogy a kesz­tyű szó a kéz szóból -tyű kép­zővel képzett szó. Miért hely­telen mégis a kirakatban ol­vasható keztyű szó? Nyelvünk egyik érdekes sajátosságáról van itt szó. Ha ugyanis zön­gésség szempontjából külön­böző mássalhangzók úgy ta­lálkoznak egymással, hogy_ a zöngés a zöngétlent megelőzi, akkor a zöngés hang kiejtése változik meg: zöngétlenné vá­lik. A zöngétlenné válás fo­lyamatát figyelhetjük meg a következő szavak kiejtésekor: biztos (ejtve: bisztos), külön­ben (ejtve: külömben). Ez természetesen fordítva is áll. A zöngétlen mássalhangzó kiejtése zöngéssé válik, ha utána zöngés mássalhangzó következik. így írjuk például: népdal (ejtve: nébdal), — kertből (ejtve: kerdből). Nyelvünknek azt a sajátos­ságát, hogy két egymás mel­lett álló hang közül az első a másodikhoz részben hasonlóvá válik, részleges hasonulás­nak nevezzük. A részleges hasonulás a leg­többször csak a kiejtésben ér­vényesül. Tévednek azonban a most második kiadású Rácz— Takács: Kis magyar nyelvtan című könyv szerzői, akik sze­rint „a részleges hasonulást írásban nem jelöljük.” Több esetben kiejtés szerint kell írnunk a szavakat még akkor is. ha a szóelemző írásmód mást indokolna. Persze, hogy mikor milyen szó írható a részleges hasonulás figyelem­be vételével, ebben egyedül a helyesírási szabályzat az irányadó. Jelenleg ezeknek a szavaknak a száma szaporo­dott. Ma helyesen írjuk eze­ket a szavakat: kesztyű, ag­gat, keszkenő, küszködik, lé­legzik, szitkozódik. A helyes­írási szabályzat szerint vi­szont helytelenek az ilyen írású szavak: keztyű, akgat, kezkenő, lélekzik, szidkozó- dik. * Tollseprű-fejtörők: Több olvasónk kérésének teszünk eleget, amikor lehető­idet biztosítunk a. n^elvtisz­taság és a helyesírás játékos, néha tréfás gyakorlására Sze­retnénk, ha ezekbe a „Toll- seprű-fejtörők”-be belekapcso­lódna nemcsak Pécs és a vi­dék tanulóifjúsága, hanem az üzemek, a hivatalok, a leg­különbözőbb munkahelyek dolgozói is. Első fejtörőnk' így szól: 1. Melyik pécsi kirakatban olvasható ez a helytelenül írt szó: keztyű? 2. Hogy írná helyesen: lak- zi vagy lagzi? 3. A legújabb helyesírási szabályzat szerint melyik a helyesebb szó: zsemlye vagy zsömlye? (!) A beküldési határidő: má­jus kilencediké, kedd. Az írás­ban beküldött megfejtéseken tüntessük fel a Toliseprű szót! A helyesen megfejtők között jutalomkönyveket sorsol ki a szerkesztőség. rr. J.) szembeszállás keserű, de fér­fias füzével és erejével. Az indítás lassúbb tempója épp e magával ragadó lobogás ábrá­zolásától fosztott meg, bár a továbbiak során Ferencsik ap­rólékos gonddal kicsiszolt irá­nyításával Mozart muzsikájá­nak őszinte, emberi tolmácso­lásában lehetett részünk. Haydn Gordonkaversenye az amúgy sem gazdag cselló- versenyirodalom legnépsze­rűbb számai közé tartozik. Olyan hálás kompozíció, melyben a művésznek alkal­ma kínálkozik művészete és virtuozitása bemutatására. Banda Ede élt is a lehetősé­gekkel: kifejező eszközeiben puritán komolyságú, szép tó­nus-technikájú előadásában elismerésre méltó átéléssel és fegyelmezettséggel elkerülte a külsőséges, öncélú hatásokat. Kezdeti indiszpozícióját ha­mar legyőzve, hangszerének tisztán zengő, salaktalan hangján a csellótechnika ma­gasiskoláját mutatta be. A hangversenyt lezáró Hete­dik Szimfónia Ferencsik Já­nos karmesteri pálcája nyo­mán magasba ívelő, mindent elsöprő lendületű, a mű lénye­gét kifejező előadásban szólalt meg. Az egészet tág, néha túl­ságosan is elengedett koncep­ció, a ragyogó életörömet ki­fejező erőteljes tempó jelle­mezte. Megkapó költészettel elmuzsikált csodálatos XI. té­tele különösen szépen sikerült. Mindezek az erények Feren­esik János és a kiváló képes­ségeit megcsillogtató Hangver­senyzenekar emlékezetes pro­dukciói közé emélik e hang­versenyt. Mégis szóvá kell tennünk a műsor összeállítá­sát. Ha már fővárosi zenekar, az ország egyik legkiválóbb és legszélesebb . repertoárral rendelkező zenekara vendég­szerepei Pécsett, akkor első­sori -1 ritkán hallott, vagy új művek bemutatását vártuk volna tőlük. Mi szívesen hall­gatjuk Mozartot és mindig ünnepszámba megy, ha meg­szólal Beethoven. Mégis fáj a ritka alrtalom és lehetőség el­mulasztása, amikor itt van zenekar és karmester, hogy valami mást nyújtson nekünk, mint amit évek óta kapunk. Hiszen az Állami Hangver­senyzenekar épp Ferencsik Já­nossal olyan izgalmasan érde­kes, új műveket mutatott be az elmúlt hónapokban a fővá­rosban, mint Hindemith, Ho­negger, Schönberg vagy Bar­tók néhány alkotása. Tudom, hogy Bartók még mindig so­kak előtt problematikus. De utóvégre Bartók-év van, és eddig idén Pécsett egyetlen taktus Bartókot sem hallot­tunk. Nem kedvezőbb a hely­zet, ha azt nézzük, hogy idén Liszt-év is van. Ha ezt figye­lembe vették volna a hangver­senyek műsorát összeállító ille­tékesek, akkor még kedve­zőbb benyomásokkal távozhat­tunk volna a kedd esti kon­certről. — nt — Minden tizedik ember visel szemüveget Nincs már szükség a „csa­ládi szemüvegekre”, pedig a felszabadulás előtt elterjedt szokás volt, hogy az idősebbek egymás pápaszemét haszál- ták. Ennek természetesen meg voltak az anyagi okai. Az OFOTÉRT szakembereinek ta pasztalatai szerint sehol sem olyan olcsó a szemüveg, mint hazánkban, s ennek árát is — a 15 százalékos térítési "költ­séget kivéve — a társadalom­biztosításban résztvevők szá­mára az SZTK, vagyis az ál­lam fizeti. Ez az összeg évente meghaladja a 30 millió forin­(454 — Hát igen. Láttáik az elv- társak azt a szökőkutat a park­ban? Kérem, színes lámpák­kal lehűt megvilágítani a víz­esést. Jó, hogy ide tervezték a mérnökök ezt a parkot. Meg azt az öreg fát is meghagyták, az a park dísze. Három ember is alig éri át, olyan vastag a törzse. Bottlik szíve nagyot dob­bant. A köpcös emberike el­beszélése, és most az öreg fa felfedezése.. -. Ez már teljes bizonyosság. Este hét órára beszélték meg a találkozót. Szerencsés már háromnegyed hétkor a kávézó előtt őgyelgett. De csak hétkor nyitott be. Bottlik, az apósa már ott ült a sarokban, a törzs helyén. — Giziké, kedves, két ko­nyakot! — Máris! Két konyak. -.. Bottlik megemelte a poha­rat. Derűsen, nyájasan nézett a vejére. Szerencsés hálásan pislogott: — Szervusz. Bottlik órájára pillantott: — Nyolcra megyünk Fel- péczyhez. Azért kértelek, hogy már hétkor találkozzunk, mert fontos kérdéséket akarok veled tisztázni. Mindenékelőtt va- gyonod eredetének problémá­ját. Kérlek, annak ellenére, hogy ennek a vagyonnak az eredete, hogy úgy mondjam, labilis, én a magam részéről a tulajdonjogot természetesnek tekintem. De hát tudod mi­lyenek az emberek. Irigyek is, meg különféle felfogást képvi­selnek. Ezért azt ajánlom, hogy Felpéezynék mást mond­junk. Mondjuk azt, hogy ebben az aranyban a családi vagyon fékszik, megtetézve sorsjegy- nyereménnyel, és így tovább. Te építkezési vállalkozó vol­tál szép jövedelmed fölös ré­szét az aranyba fektetted. Jó lesz így? — Hogyne — vont vállat Szerencsés. — Csak ez az épí­tési vállalkozás ... Nem gon­dolja, azaz nem gondolod, hogy Felpéczy majd informálódni fog? — Nem. — Bottlik arcán fölényes gőg ragyogott fel. — Ha én garanciát vállalok, nincs szükség további információk­ra. Azért az óvatosság nem árt. Természetesen Csőkavár nevét nem szabad említenünk. Szerencsés tépelődött. Me­gint csak veszélyes forduló­pont ez. De hát Júlia azt mond ta, megtorpanni nem szabad, tót, tavaly például csaknem 800 000 szemüveget adtak ki SZTK-vényekre, s ehhez 35 millió forinttal járult hozzá az SZTK. Báimilyen lencsét megkaphat a lakosság, a kü­lönleges lencséket vagy a MOM-ban készíttetik el, vagy Zeiss-gyártmányt szerez be az CFÖTÉRT. A Lótszerész KTSZ és az OFOTÉRT forgalmi adataiból kitűnik, hogy általában min­den tizedik ember visel szem­üveget. A rászorulók száma évente 15—20 százalékkal nö­vekszik. hiszen attól nem lesz jobb. Igaz is.-— Megkérdezném — fészke- lődött Szerencsés —, hogy gya­korlatilag mit vársz' ettől a találkozástól? — Hát kérlek szépen, nem kevesebbet, mint pillanatnyi­lag hozzáférhetetlen vagyonod részleges, de effektiv birtok­lását. Szerencsés nem értette pon­tosan mit taSkarnak ezek a szavak. Bottlik látta meglepe­tését. — Először is egyet-mást er­ről a Felpéczyről. Mi igen jó viszonyban vagyunk. Bizonyos mértékig érdekelt is az én üz­leteimben. Ez egy nagyon te­hetséges, ügyes üzletember. Mindnyájunknál óvatosabb volt, és sikerült vagyonának jelentős részét megmentenie. Tökéje vari, és ma is nagysza­bású üzleteket bonyolít le. Hát persze, ma nem ugyanazt kell „nagyszabású üzlet“'alatt érte­ni, mint régente, de ha ló nincs, be kell érni a szamár­ral. Bottlik rágyújtott, és foly­tatta: — Felpéezynék gondot okoz, hogy mit kezdjen jövedelmei­vel? Itt most olyanok a vi­szonyok, hogy ez a jövedelem természetesen nem tőkésíthe­tő. Már pedig a pénz nem ön­cél. A pénz arra való, hogy pénzt csináljanak vele. Felél­ni? Szamárság. Befektetni nem nagyon lehet. Hát ő kétféle­képp spekulál. Valutaügyletek­kel foglalkozik. A fia kint él Stockholmban, és akvirál néki. Tegyük fel, kint él valaki, aki támogatni akarja magyarorszá­gi rökonait. Kifizeti a pénzt a fiatal Felpéczynek, mire itt­hon az apjától a rökon meg­kapja az ellenértéket. Termé­szetesen ez hasznos üzlet még Háromszázhúszmiilió forint kártérítés Az Atlanti Biztosító sajtótájékoztatója Az Állami Biztosító Buda­pesten sajtótájékoztatót tar­tott. A beszámolóban Köves András vezérigazgató elvtárs ismertette, hogy az országban mintegy hárommillió biztosí­tást tartanak nyilván. Ez lé­nyegében annyit jelent, hogy minden család valamilyen for­mában részt vesz a biztosí­tásban. A biztosító múlt évi munkájáról szólva elmondot­ta Köves elvtárs, hogy a biz­tosítottak számának növeke­désével, emelkedett a kifize­tett kártérítési összeg is. Ez egy év alatt 100 millió forint­tal több kártérítés kifizetését eredményezte. Tavaly mint­egy 320 millió forintot fize­tett ki a biztosító kártérítés­ként. A megyénkben is hasonló a helyzet. A termelőszövetkeze­tek részére a biztosítás alap­ján például négy és félmillió forintnyi kára térült meg a megye tsz-einek. Idén is már az egymillió forintot megha­ladja a megyében a tsz-ek ré­szére történt kártérítés. Még­is sok olyan termelőszövetke­zet is van, amelyik nem akar az általános termelőszövetke­zeti biztosításban részt ven­ni. így történt meg tavaly is, hogy a szigetvári járás 9 ter­melőszövetkezete csak a kalá­szos növényeit biztosította vi­szont a jégverés következté- öen, amely már aratás után történt a kapás növényekben több százezer forintnyi káruk keletkezett. Ez természetesen nem térült, meg és a munka­egységérték rovására ment. A nemrégiben siklósi és mo­hácsi járásban történt jégve­résből eredő kárt is csait azoknak a tsz-eknek fizetik ki, amelyek biztosították a terményeiket. Nemcsak a termelőszövet­kezetek és a termelőszövetke­zeti tagság biztosítása emel­kedett, hanem közkedveltté vált a személyi biztosítás is. Ennek több formája van. Az egyik legismertebb az élet- biztosítás. Ezt szerencsére csak négy esetben kellett ki­fizetni tavaly a megyében; Hetvenezer forintot kaptak ezen a címen a hozzátarto­zók. Az üzemi dolgozók bal­esetbiztosítására idén az első negyedévben már 370 ezer fo­rintot fizettek a megyében; Nagy népszerűségnek örvend ugyancsak az általános ház­tartási biztosítás is. Tavaly 2500 biztosítás közül minden tizedikre jutott egy káreset; Bár az eseteik többsége csak kisebb térítés volt, többsé­gében ablaküveg törés, még­is e címen történt kártérítés is meghaladja a 70 ezer fo­rintot. — A .,SZOCIALISTA KUL­TÚRÁÉRT“ jelvénnyel kitün­tetett Mecsek Művészegyüt­tes május 8-án, hétfőn tart­ja bemutatóját a Pécsi Nem- . zeti Színházban. Az együttes ének-, tánc- és zenekara rész­ben a múlt évi jugoszláviai vendégszereplés, részben pe­dig az idén tanult számokból állította össze műsorát. — MÁJUS ötödikén, pén­teken a megye főhivatású népművelési dolgozói kétna­pos konferenciát tartanak Pécsett, a városi Művelődési Házban. a fiatal Felpéczy is jól él be­lőle, ugyanakkor szép tőke gyűlik Felpéczy számára a svéd bankban. Csakhát a va­lót aügy veszedelmes, meg az­tán nem is korlátlanok a le­hetőségek. Ezért aztán Fel­péczy szívesen vásárol aranyat. — Tehát mi eladnánk neki? — suttogta Szerencsés. — Ha bolondok volnánk fi­am. Hová gondolsz? Az az arany ma holt tőke, akárcsak az én gyáram, de nemsokára... reméljük, nemsdkára hatalom lesz! Csak nem adjuk ki a ke­zünkből? Nem, barátocskám. Jól figyelj. Az arany a tied. A szeszgyár az enyém, és rész­ben Felpéczyé. Te befekteted mondjuk az arany értékének felét a gyárba, ezzel társam­má válsz. De Felpéczynek is ez az érdeke, mert ezzel az ö része is emelkedik értékben. Ez az értéknövelés egyelőre csak papíron megy végbe. De Felpéczy kész arra, hogy ennek fejében az aranykészlet másik felének fedezetére pénzhez juttasson téged. Nem élhetsz krajcárokból, mint eddig, el­végre most már gazdag ember vagy. Na már most azt a pénzt, amit Felpéczytől most és majd folyamatosan kapsz, azonnal visszafizeted neki, mihelyt az aranyad birtokába jutsz. A fel­tételek előnyösek, ezeket már megbeszéltem vele. Szerencsésnek zúgott a feje. Hosszan hallgatott, majd kín­lódva megszólalt: — Volna nekem egy elgon­dolásom ... Mi lenne, ha én most, azonnal átengedném ne­ked az arany tulajdonjogát? Te gazdálkodnál vele, befek tetnéd vagy amint tetszik. Ne­kem semmi közöm kozzá. Ha nékem szükségem lesz némi pénzre, hát majd adsz. (Folytatjuk). — MÁJUS 12-én a megyei tanács művelődésügyi osztá­lya a művelődési otthon igaz­gatók számára tapasztalat­csere értekezletet szervez Pé­csett a Városi Művelődési Házban. A tapasztalatcsere értekezlet alkalmából a mű­velődési otthonok ügyviteléről és az ifjúság kulturális neve­léséről tárgyalnak. — FUVAROZÓ részleget létesített a baksai Ezüst Ka­lász Termelőszövetkezet. így a közületek .és a lakosság szállítási igényeit is kielégíti. — A BARANYA MEGYEI Terményforgalmi Vállalat má jus 4-én, délelőtt takarmány­keverő üzemet nyit Mohá­cson, — MÉG EBBEN a hónap* ban hozzákezdenek a Pécsi Ruhaipari Vállalat József At­tila utcai új üzemének építé­séhez. Az új létesítményt egy év múlva, jövő májusban ad­ják át. Körülbelül 120 új dol­gozónak ad majd munkát. — EBBEN AZ ÉVBEN 110 termelőszövetkezet tér rá a nagyüzemi baromfitenyésztés­re a megyében. Ezek a tsz- ek mintegy félmillió baromfit állítanak be s ezzel a megye tsz-einék baromfiállománya a tavalyihoz képest háromszo­rosára emelkedik. — A PÉCSI Ruhaipari Vál­lalat meszesi részlegénél tör­tént tűzesetből kifolyólag a vállalat felkéri azokat a meg­rendelőket, aikik javítás vé­gett ruhát, vagy elkészítés . végett anyagot adtak át a rész legnek — 15 napon belül a meszesi részlegnél (Október C tér 4 sz.) jelentkezzenek a megrendelőlappal, mert má­jus 15. után semmiféle 'gé- nyüket nem ismerik el. AUTÓBUSZ-MEGÁLLÓ­HELYEK: A Pécsi Közlekedési Vállalat értesíti az utazóközönséget, hogy a 20-as jelzésű járatokat május 5-töl kezdődően — az útjavítás befejezéséig — az alábbi' útvo­nalon közlekedteti: Fehérhegy — Zsolnay Vilmos utca — Rákóczi ut, Bem utca — Széchenyi tér — Bem utca, — Rákóczi út — Dok­tor Sándor utca — Tüzér utca — Uj-Mecsekalja. Fehérhegy felé közlekedő Já­ratok Széchenyi téri megálló­helye a Bem utcai RAVEL ki- rendeltség előtt. Uj-Mecsekalja felé közlekedő Járatok Széchenyi t<’—1 megálló­helye a múzeum épüiet előtt* V

Next

/
Oldalképek
Tartalom