Dunántúli Napló, 1961. május (18. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-11 / 109. szám

1961. MÁJUS 11. NAPLÓ 3 Politikai képzés — és szakmai oktatás Eleinte úgy látszott, hogy gondot okoz az öt új propa­gandista kijelölése Szigetvá­ron a Világ térképe előtt-kör új évfolyamainak vezetésére. A járási KISZ-bizottság azon­ban — szinte abban a pilla­natban, amikor ez az igény je­lentkezett — megkezdte a megfelelő elvtársak kiváloga­tását, és talált is éppen ötöt, a meglévő kettő mellé. Így hát sikerül az idén a két meglévő Világ térképe előtti kör mellett újabb ötöt is in­dítani. Kíváncsian várják a KISZ-tagok meg a KISZ-en kívüliek is a kör második év­folyamát, mert a múlt évben megszerették ezt az oktatási formát. A KISZ járási bizottságá­nak tagjai már megkezdték a hallgatók kiválogatását az alapszervezetekben, beszélgetnek a jelentkezőkkel. Négyszázan tanultak a múlt évben a KISZ politikai kö­rökben és nyolcszázan a Világ térképe előtti körök tanfolya­main. Volt ifjúsági akadémiá­juk is, amelynek előadásaihoz a TIT is jelentős támogatást adott A gimnáziumban, a kul- túrházban a cipőgyáriak és a műszaki vállalat fiataljai is részt vettek az ifjúsági akadé­mia előadásain. A pártoktatásban 12 alap­szervezet kiszistái tanultak az Időszerű kérdések tanfolya­mán. Volt egy 25 főből álló Marxizmus—leninizmus alap­jai tanfolyamuk is, amelyen tíz KISZ-tag tanult. Az új oktatási évtől na­gyobb eredményeket vár a já­rási KISZ-bizottság. Főleg László Emil elvtárs, a járási titkár optimista, mert az ed­digi jelentkezők számából kö­vetkeztetni tud. Húszadikán lesz járási bizottsági ülés, amelynek napirendjén az új termelőszövetkezetek támoga­Szocialista szerződést kötöttek a pécsi bányák fiataljai A Pécsi Szénibányászati Tröszt István-, Széchenyi- és Petőfi-aknáin dolgozó KISZ szervezetei szocialista szerző dést kötöttek az üzemvezető­séggel a bányagépesítés feletti védnökségvállalásuk teljesíté­sére. Az István-aknán dolgozó fiatalok védnökséget vállaltak kilenc kanalas felrakógép, a szintes szállítóberendezések és a fúrógépek felett. A gépek alkalmazási helyén ifjúsági bri gádokat szerveznek. Mielőtt a gépeket szocialista megőrzésre átveszik, a brigád tagjai köte­lező elméleti és gyakorlati ok­tatáson vesznek részt. Az egy műszakra eső tiszta fúrási időt 10 százalékkal fogják növelni. Minden ifjúsági brigádnál két fiatal részt vesz szakmai tan­folyamon. ahol alapfokú gép­ismereteket sajátítanak el, így az esetenként előforduló ki­sebb üzemzavarokat saját ma­guk elhárítják, megjavítják. A Petőfi-akna KlSZ-szerve- zete védnökséget vállalt egy ú.i fejtés előkészületei és szén­fűrésszel végrehajtott lefejté­se felett. Az üzemvezetőségek a szo­cialista szerződésekben vállal­ták. hogy a védnökségek való- rav«'tájának feltételeit min- ck--.’-.''! biztosítják. A közel jövőben tröszti, vala­mint üzemi szinten KISZ ope­ratív bizottságokat hoznak lét­re a védnökségvállalások ma­radéktalan teljesítésének irá­nyítására. A KISZ-szervezetek vállalásaikat az „Ifjúság a szocializmusért” mozgalom ke­retében teljesítik. Időjárásjelen tés Várható időjárás csütörtök es­tig: további felhőátvonulások. Szerdán több helyen, csütörtökön csak kevesebb helyen futó eső. Élénk, időnként erős szél, szerdán északnyugati, északi, csütörtökön északi, északkeleti szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérsék­let 3—7, helyenként gyenge talaj- menti fagy. Legmagasabb nappali hőmérséklet csütörtökön 14-r-17 le* Erre a titkár elvtárs sem tud választ adni, még csak meg­közelítőleg sem, nemhogy részletesen. ígéri azonban, hogy másfél hónap múlva —, de talán hamarabb is — ren­delkezni fog ilyen adatokkal. Ha a politikai oktatásra való felkészülést befejezték, meg­vizsgálják azt is, hogy az ál­lami iskolákban milyen fokon, hányán és hogyan tanulnak a KISZ-alapszervezetek tagjai közül. Az természetesen jobb do­log volna, ha már most tájé­kozott lenne a KISZ járási Bizottsága ebben, mert akkor sikeresebben tudná megszer­vezni a politikai oktatást is. Figyelembe vehetné, hogy milyen szakképzésben részesülnek azok a fiatalok, akik — te­gyük fel: a Világ térképe előtti kör második évfolyamán kí­vánnak tanulni. Jó, ha ezt is tudják a KISZ-szervezetek Ve­zetői, mert annak megfelelően oszthatják be a jelentkezőket a politikai ismereteket adó képzésre is. Fontos ugyanis, hogy a kétféle tanfolyam, vagy továbbképzés összhangban le­gyen egymással. így él lehet kerülni a hallgatók túlterhe­lését, helyesen lehet irányí­tani őket (érdeklődési körük­nek megfelelően) bizonyos szakmai vagy politikai tan­folyamokra, középiskolákba, vagy egyetemekre. Ha idejében tájékozódnak az ifjúsági vezetők az állami beiskolázások előtt a fiatalok képzéséről, tanulási terveikről, törekvéseikről, irányítani, be­folyásolni tudják őket. így számukra is, meg a társada­lom számára is egyaránt hasz­nos irányban fejleszthetik ké­pességeiket és gyarapíthatják tudásukat Gy. K. Ormánsági ünnepi heteket rendeznek Sellyén Sellyén az idén június 3— 18 között ormánsági ünnepi heteket rendeznek, ennek prog ramját már összeállították, az ormánsági falvak öntevékeny művészeti együttesei a felké­szülést megkezdték. Az ünnepi heteket a Pécsi Nemzeti Színház operatársu­lata a sellyei szabadtéri szín- fiadon a Bánk bán előadásá­val nyitja meg, majd a „Tánc­cal. dallal az Ormánságban” című műsorban a vajszlói tánc csoport az „Ormánsági lako- dalmas”-sal. a kákicsi dobo­góssal, a konyhatánccal, míg a csányoszrói együttes az üve­gessel, a kémesiek és a káki- csiak ormánsági tánccsokorral szerepelnek. Közös befejező műsorszámuk az ormánsági táncok, ruhák, színpompás for­gataga. szemléje lesz, száznál több ormánsági népviseletbe öl tözött táncos roppja majd egy­szerre a gyorsritmusú, évezre­des hagyományokat őrző lán­cokat. Külön délszláv est ke­retében lépnek fel a nemzeti­ségi lakosú községek művésze­ti együttesei. Felsőszentmár- ton híres horvát dalosai és a drávasztárai öregek kóló-tánc- csoportja is. A színjátszók mű­sorából ormánsági témájává, kiemelkedik Kodolányi: Békák tava c. drámája, amely Vajsz- lón. az „Ormánság fővárosá­ban” játszódik és amelyet a sellyei színjátszóegyüttes ad elő. Ezerszáz aratóoép érkezett Csehszlovákiából A kedvez» időjárás miatt az idén az aratás előrelátha­tóan két héttel korábban kez­dődik a szokottnál. A nagy munkához szükséges gépeket a tervezettnél korábban szál­lítják a külföldi eégek. Cseh­szlovákiából máris megérke­zett ezerszáz ZWZ 244-es tí­pusú aratógép, amelyek több­ségét a termelőszövetkezetek kapják meg. A Szovjetunió­ból jelezték a Földművelés­ügyi Minisztérium anyagellá­tó vállalatának, hogy május közepétől naponta harminc- negyven kombájnt küldenek. Törzsmunkások a fiatalokról Termelőszövetkezetek, figyelem! Vállalatunk bármilyen villanymotorok, transzformátorok szakszerű tekercselési, és egyéb villamos kisgépek szak­szerű javítási munkáit a május 2-áva.l beindult villany- szerelő. és tekercselő részlegnél vállal. Komlói Helyiipa­ri Szolgáltató Vállalat, Komló, Kossuth Lajos u. 21. sz. Telefon: 20-92. 250 Kevés gyár dicsekedhet olyan nagylétszámú törzsgárdával, mint a Sopiana. Félezerayi dolgozójából hetvenötén kap­ták meg a 10—20—30 éves szolgálat után járó törzsgárda jelvényt, de rajtuk kívül még száztizenhatan haladták túl az ötéves szolgálatot. Szolgálat? Kétségtelen, van ennek a szónak valami kelle­metlen, érdes kincstári zöngé- je, hiszen tizenötegynéhány esztendővel ezelőtt is ezzel mérte, summázta még a „hű­séget” Roboz Miksa, a Sopiana Gépgyár vezére. Mégis átvettük ezt a szót, sőt ma is ezzel mérjük, sum­mázzuk a hűséget. Kimondjuk mi is, hogy hűségesen szolgál­ta a népet, a hazát, a gyárat, a földet, a közösséget, de vé­letlenül sem jut már eszünkbe, hogy azt is kimondjuk: Hű­ségesen szolgálta kenyéradóját. Ez a szó kiveszett a szótárunk­ból. Magától pottyant ki, nem kellett kitörölni. Nem, mert mindenki .tudja, hogy a ke­nyéradó nem Roboz Miksa, ha­nem a munkás és a paraszt, a gyár és a föld. De ezt senki nem fogalmaz­za meg ilyen kereken, nincs is rá szükség. Honnan jutna eszébe ilyen Jeckl Józsefnek is, a Sopiana Gépgyár lemezlaka­tosának, pedig 6 igazán kipró­bálta mind a kétféle „szolgá­latot”; Huszonhat éve dolgo­zik a Sopianában. ebből tizet Roboz igazgató úr vezérlete Az egyházaskozári építőbrigád Ládás József, Nyisztor 1st ván és Polgár Antal a télen visszajött Egyházaskozárra a Haladás Tsz-be. Hársfalvi Im­rének, a termelőszövetkezet elnökének ugyanis eszébe ju­tott, hogy építőbrigádot kelle­ne alakítaná. Ehhez kellettek a fiatalok. 1961. február else­jén aztán meg is alakult az építőbrigád. Már dolgoztak, amikor egy újabb fiatal jelent kezett, ifjú Nyisztor György, ö Pestről jött haza, mert lát­ta, hogy itthon is megtalálja a számítását A brigád vezetője Hoffmann József, aki előzőleg kisipari szövetkezetnél dolgozott. Meg­alakult a brigád és dolgozni kezdtek: tíz kőműves, két ács és tizenhárom segédmunkás. Néhány hónap télt el azóta és Hoffmann József ilyeneket mond: felépítettek két száz­férőhelyes sertéshizlaldát, meg egy kétszázötven férőhelyeset. Most kezdték el egy hatezer férőhelyes csibenevelő építését is. De építettek ők már egy takarmányelőkészítőt, rendbe hozták a műhelyeket, most készülődnek hozzá egy száz és egy ötven férőhelyes növen- dékmarha-istálló felépítésé!íez és közük van ahhoz is, hogy a termelőszövetkezet saját gatter fűrésszel rendelkezik. Az er­dejükből kitermelt fát maguk dolgozzák fel. így olcsóbb is, meg mindig olyan deszkát, lé­cet vágnak, amilyenre szüksé­gük van. Megvolt az építőbrigád, jó munkát végzett már eddig is. Ebből aztán az a gondolat kö­vetkezett: jó lenne, ha az épí­tőanyagot is a maguk erejéből állítanák elő. Beindították a termelőszövetkezet téglagyá­rát. Nyolcán dolgoznak a tég­lagyárban és május 2'8-ra Ígé­rik az első kemence téglát. Állandóan van munkája az építőbnigádnak. Ha nincs a termelőszövetkezetben, akkor akad a tagoknál. Azt mondja Hoffmann József, hogy annyi előjegyzésük van tetőátrakás­ra, vakolásra, kéményépítésre, hogy hónapokon keresetül csak ezt csinálhatnák. Rendszeresen dolgoznak tagoknak Is. A bri­gád szobafestője alig tud ele­get tenni a megrendeléseknek. Most is az egyik tsz-gazda az egész házát festeti. Építenek új házat is. A szárászi üzem­egységben például két tag je­lentette be, hogy családi há­zat építtet a tsz-építőbrigád- dal. Éppen ott voltam a sásdi járási tanácson, amikor a já­rási tanács mezőgazdasági ősz tályának vezetője a szászvári termelőszövetkezet elnökével beszélgetett az állatok elhelye­zéséről. Az elnök anyaghiány­ra panaszkodott, hogy későn kapták az anyagot, de ezt a késést be tudják hozni, mert az egyházaskozári termelőszö­vetkezet építőbrigádja három hét alatt befejezi az épület át­alakítását. Innen tudtam meg, hogy a Haladás építőbrigádja más termelőszövetkezeteknek is dolgozik. A szászváriak még nem dolgoztattak velük, de lá­tatlanból is bíznak bennük.; Ez jó dolog. Megemlítettem ezt a brigád vezetőjének is, aki a szemer­kélő esőre panaszkodott. És hozzátette: délután azért már kihurcólkodunk Szászvárra. Először tóak három kőműves megy, aztán újabb három. Ha szükség lesz rá, akkor mind­annyian oda megyünk. Min- denhogyan kész lesz három hét alatt. Kész lesz, mert egy­részt drága a becsületük, más­részt ők tudják talán a leg­jobban, mit jelent a mezőgaz­daságban egy-két hét kiesés. A Haladás építőbrigádja feb ruár elsejétől 350 000 forint értékű munkát végzett. És még mennyit kell végezniük! Bizony sokat ahhoz, hogy tel­jesíteni tudják a tervüket, amely 1 400 000 forint értékű munka elvégzését írja elő. Az építőbrigád tagjai azt mond­ják: teljesítik, sőt talán túl is teljesítik. A brigádban jó a hangulat, a brigád vezető di­cséri a fiatalokat, akik között van olyan, aki egymaga 55 négyzetmétert vakolt egy nap alatt Amikor meghallotta, el sem akarta hinni. A brigád minden tagja munkaegységre dolgozik. Munkaegységgel mé­rik a-teljesítményüket. A szak munkások azonban minden hónapban rendszeresen kész­pénzben kapják meg a bérü­ket A múlt hónapban például 2100 forint volt az átlagkere­setük. Elégedettek a kereset­tel. Nem kívánkoznak vissza a városba. Haza jöttek falura, ahol most nagy munka vár az építőkre, Szalai János alatt, tizenhatot pedig munkás­igazgatók irányításával. Még­sem mond olyasmit, hogy „ab­ban a kizsákmányoló világ­ban” és nem veri a mellét az­zal sem: „Mi vagyunk a gaz­dák, magunknak dolgozunk” Szóval nem beszél hangzato­sán sem a múltról, sem a je­lenről. Amikor Robozt és a régi Sopianát említem neki, nem az igazgatót látja, mond­ja, hanem a kócerájt, a pléh mosdót és az „öltözőt”, ami ott volt szegre akasztva a satuja mögött és a kis kékzománcos lábaskát. aminek a fedelére vasat kellett raknia, hogy dél­idő előtt ne a patkány tartson kóstolót az ebédjéből. És a jelenről hogy véleke­dik? Véletlenül sem kezdi az­zal, hogy „igen, ez egészen más, ma már van ebédlőnk, fürdőnk, öltözőnk”, — hanem arról be­szél, ami éppen a kezeügyébe keTül. A rozsdamentes lemez­ről, amire nagyon vigyáznak, hiszen importáru 104 forint kilója. Nem tűnik dicsekvés­nek. amikor elmondja, hogv az ő brigádjában nem ismerik a selejtet, hogy a minőség mel­lett havonta 4—5 táblát taka­rítanak meg a drága lemezből, ho;gy ez a megtakarítás egyenlő a hattagú brigád havi kerese­tével. Fiatalok. Megkérde­zem Jeckl Józsefet, nehéz-e velük, hiszen sokszor hallani, hogy a mai fiatalok nem res­pektálják úgy a munkát és a vezetőjüket, mint valamikor; Én ezt nem írom alá, — mondja. — Nagyon ritkán ta­pasztaltam ilyesmit a gyerekek nél, de nem is lenne sem okuk, sem idejük erre. Pedig nem hajtom őket. Mindegyik tud­ja, hogy a „kvantumot” el kell érnie. Aztán ha látják, vagy inkább tapasztalják, hogy egyenlő félként beszélek, cse­lekszem velük, ők is ehhez igazodnak. Ha meg én látom nagyritkán, hogy valamelyi­kük rendetlenkedik — mert azért mégiscsak húszévesek — nem én szólok rá az illető­re. A többiekre a társaira bí­zom, s higgye él, ez a legha­tásosabb. Kiing Péterrel beszélgetek a brigád legifjabbikával. Húsz éves, két éve sincs, hogy meg­kapta a segédlevelet Kiing Péter már „mai” szak­ember. A „ráchtplattni’’-tegyen getőlapnak. a „kimer”-t ponto­zónak nevezi és Jeckl mestert is segéd úr helyett Józsi bá­csinak szólítja. — Józsi bácsitól sokat tanu­lunk — mondja. — Még akkor sem hangoskodik velünk, ha éppen ránk is férne, legfeljebb annyit mond: „Édes fiam. nem én értem, nem nekem dolgo­zol”. De viccelődni is szokott. Ha valamelyikünk ráüt a ke­zére azonnal „szaktanácsot” ad.— Látod fiam, miért nem fogtad két kézzel a kalapácsot”. Az ilyen „viccek” jobban fog­nak rajtunk a gorombaságnál. Aztán beül velünk munka után egy-egy fröccsre, sörre is, de itt is ő kel fel elsőnek az asz­taltól és mi ebből is értünk. Exner Andrással az eszterga- padja mellett beszélgettem, ö is itt szabadult fel a Sopia­nában 1936 őszén. Igaz, neki nincs törzsgárda-jelvénye, mert a háború alatt és után is más üzemekben dolgozott, de a Sopianához mégis annyi köze van, mint a legidősebb törzsbelieknek, ö már har­minchatban, de most is a gyár legjobb szakemberei közé szá­mít, s úgy ismeri a régi és az új Sopianát, mint a tenye­rét. De nemcsak a gyárat, ha­nem az embereket is ismeri benne. Erényeiket, hibáikat, jó és rossz tulajdonságaikat egyformán nyilvántartja, de ha kell, számon is kéri. Exner András filozófus természetű. A fiatalokról csak azt vallja, amit maga ismert fel és ana­lizált ki magatartásukból, ka­rakterükből. — Idebent a gyárban nincs velük baj. Lehet velük okosan beszélni, foglalkozni. És hall­gatnak is a szóra. Ha nem így lenne akkor azt is el kellene mondanom, hogy „selejtes szakember” is terem közöttük. Nálunk ilyen nincs és ha akadna is, azok nem ’ár s meg itt a szabadulást. Nem olyan a levegő nálunk, ho?y abban jól érezzék magukat a nem idevalók. Aztán az utcán, sajnos, más arcot mutatnak a fiatalok. Hamar helyesbít és csak „egyesekre” értelmezi ezt a „más arcot”. Elmondja, hogy ez a típus nyegle, fennhéjázó az utcán, néha meg sem is­meri az embert, de ha rászól­nak, azonnal beijedt gyere! ' é válik, tehát végtére nem is tí­pus. Megpróbálja elmagyaráz­ni az okát. — Szerintem a mi fiatal­jaink túl korán jutotta!-: biz­tos munkához, jó keresethez. S talán egyesek nem elég éret­tek, megfontoltak még ahhoz, hogy mindezt a maga megfe­lelő helyén értelmezzék. Eb­ben is segítenünk kell rajtuk. Exner András az „öregek- ről” is beszél, s itt is csak „egyesekről”. Elmondja, hogy nemcsak a fiatalok egyik-má­sikára jellemző ez a visszájá­ra fordított szemlélet, hanem néhány idős szakmunkásra is. Ezek már eleve úgy foglalkoz­nak a fiatalokkal, mint re­ménytelen esettel és a legki­sebb hiba láttán azonnal álta­lánosítanak. — Nekem öröm az — mond­ja, — ha látom, hogy a gond­jaimra bízott fiatal ugyan­annyi, ugyanolyan minőségű munkát végez, mint én, mert tudva tudom, hogy tőlem ta­nulta. Sajnos, nem minden idősebb „szaki” gondolkodik így. Nem nevez meg senkit, de példákat mond el, tanulságos példákat Csak egyet a sok közül. Megtörténik olyasmi is, hogy a „szaki” műszakváltás­kor kisebb fordulatszámra ál­lítja a gépet, nehogy az „ablé- za” aki mellesleg fiatal szak­munkás, véletlenül is elérhesse ugyanazt az eredményt, amit ő élért S ha rászólnak ezért, neki áll feljebb: „Tanulja meg a maga bőrén!” — Aztán cso­dálkozik, ha a fiatal — mert előbb, utóbb az is rájön — adós marad a tiszteletadással. Ezt halloffam a Sopiana két törzsmunkásától s nem hi­szem, hogy érdektelen lenne, ha továbbadom; — sgy —» tásának módszereit és az új oktatási év előkészületeinek eredményeit beszélik meg. Az előkészületek már javában folynak, még a KISZ megyei Bizottsága levelének megérke­zése előtt elkezdték a propa­gandisták felkutatását és a je­lentkező igények megállapítá­sát. Titkári értekezleten is­mertették a megyei bizottság levelét, most pedig a hallga­tókkal beszélgetnek a járási bizottság tagjai. Ifjúsági akadémia az idén is lesz a kultúrházban s mellette egy filmszemiárium is meg­nyílik, amely (már előre is jól láthatóan) sikeres lesz, érdek­lődnek iránta a fiatalok. A politikai olvasótnozgalom most indult Ezzel töltik ki az elmúlt és az új oktatási év közötti szün­időt, hogy akik nem vettek részt eddig politikai oktatás­ban, de az Ifjúság a szocializ­musért mozgalomban részt vesznek, teljesíteni tudják a második követelményt is. Ha ennek eleget tettek, akkor az új oktatási évben már rend­szeresen részt vesznek majd valamilyen állami oktatásban, vagy politikai tanfolyamon. A KISZ szigetvári járási bi­zottsága helyesen kezdte él az új oktatási évre a beiskolá­zást, pontos nyilvántartása van a múlt évi oktatásról, amelyből a tapasztalatokat le­vonhatják — és a következő oktatási évre is felkészültek. A politikai oktatás dolgaiban tehát jól eligazodnak, segíte­nek az alapszervezeteknek is ebben. Azt azdnban már nem mondhatjuk el, hogy a politi­kai képzés mellett az állami oktatásban, szakmai tovább­képzésben és szaktanfolyamo­kon tanuló fiatalok dolgaiban is tájékozott a KISZ-bizottság.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom