Dunántúli Napló, 1961. május (18. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-07 / 106. szám
NT A P t ö 7 ........... f IMI. MÄJTJS T, Húszezer kukorieafő holdanként Végezzük el a vegyszeres gyomirtást, kelés utáni fogasolást A Mecsek déli oldalán festői helyen épül az új turistaszálló. Tíz év alatt megoldhatjuk a pécsi eigánylakosság problémáit A városi tanács mellett működő cigány albizottság munkájáról A taumelt kapásnövények közül a kukorica foglalja el a legnagyobb területet, a tsz-ek közös szántóföldjének 22—25 Százalékát A növényápolási munkák során — az egyéb kapások ápolásának biztosítása mellett —; a tsz-ek erejének jő részét is a kukorica megmunkálása köti le. Fontos tehát hogy az a megfeszített munka* amelyet a tsz-ek tagjai a növényápolás során végeznek, ne vesszen kárba és meghozza a kívánt eredményt. A jő vetéssel, a hibrid mag használatával alapjait rakjuk le a kukoricatermés sikerének, azonban ez az alap elveszíti szilárdságát* ha a későbbi munkákat szakszerűtlenül ea késve végezzük él. Az elmúlt évi tapasztalaitok bizonyították* hogy a hibridkufeorSca nagy termést Csak' sűrűbb állományban terem.- A knfcoricatermesztés sikerének ezt a legolcsóbb módszerét ezekben a napokban, az első kapálása és egye- lésd munkákkal keK biztosítani. A kukoricatermésünk az tegyéb termelési technikák elmaradása meUett azért is topogott egy helyben, mivel nem Volt meg a kh-ként szükséges növényállomány és a kisparaszti gazdaságokban ez alig érte el a 9—10 000 tőszámot. Baranyai természeti adottságok — az évi 650—700 manes csapadék, a vegetációs idő alatti nagy hőmennyiség* a 2000 évi napsütéses óra — lehetővé teszi, hogy 16—20 000 tőállomány mellett is a kukorica jól fejlődjön, csövet hozzon és kellő időben be is érjen. Az optimális növényszám legegyszerűbben a négyzetesfészkes vetéssel alakítható ki, amikor is 70x70 cm-es vetés esetén kétszálasan művelik a kukoricát. Ahol négyzetesen vetettek, ott bátran meg kell hagyni a két szálat, így még 10—15 százalékos hiány esetén is biztosítható a kh-kénti 20 000 növényállomány. A szentdénesi Egyetértés Tsz- ben az elmúlt évben ezzel a módszerrel 63 mázsa kh-kénti átlagtermést takarítottak be. A soros vetés esetében 70 cm-es sortávolságnál legalább 40 cm-re szabad csak a ritkítást elvégezni, tehát 20 inként legalább 45—50 db növényt kell hagyni* A növényápolása munkák közben kell elvégezni a tsz- ékben az első kaszálású lucerna, vöröshere, majd a réti- széna betakarítását is, így eléggé sűrűsödnek a munkák és a kellőképpen nem felkészült és munkaerővel is gyengébben álló tsz-eknél a kapások, és főleg a kukorica elgyomoso- dásától kell tartani. Szuper- szelektív gyomirtószert *== Simazdnt és Atrazint — ebben az évben még csak az állami gazdaságok tudtak használni. Tsz-eimfcnek is rendelkezésükre áll a MÜNÖSZER V-nál hormonhatású Dikonirt gyomirtószer. A kukorica vegyi gyomtalanítását végezhetjük kelés előtti — és ez a jobb —! és állomány-permetezés formájában. Dikonirt- ot, a kukorica Vetését követően, de annak kelése előtt 5—6 nappal kell kipermetezni I, 3—1,5 kg/kh adagolásban, vagyis akkor, amikor a kukorica már kicsírázott, de a talajból még nem bújt ki. Ekkor a legérzékenyebbek a kétszikű gyomok és ebben az állapotban pusztítható él leghatásosabban a gyom Dikondxttal. Ha a kelés előtti permetezéssel már elkéstünk, 15—20 cm-es nagyságú kukoricaállo- mányban helyes a vegyszerezést elvégezni* Ennél kisebb, illetőleg nagyobb fejlődési fokban a kukorica érzékeny. A kukorica Dikonirttai történő vegyszerezésével egy kapálást meg tudunk takarítani és éppen abban az időben, amikor a többi növényápolása, valamint a széna kaszálási és betakarítási munkák más résztől is igénybe veszik a tsz-tagok munkaerejét. A Dikonirt ára kg-ként 42.28 forint, amiből a 3004/3-as alapján a termelőszövetkezetek 30 százalékos kedvezményt kapnak. A vegyszerezést a Szederkényi Növényvédő Állomás I. éves tsz-efcnek 34.—, II. éves tsz-efcnek 45,—•, és idősebb termelőszövetkezeteknek 56 Ft/kh-ért végzi el* Tehát lényegében 70—100 forintba kerül 1 kh. kémiai védekezése. Tekintve, hogy ezzel egy kapálást — aminek költsége ugyancsak 80—100 forint — meg lehet takarítani és ami ennél is fontosabb, biztosítani lehet a fiatal kukorica kezdeti gyomtalamságát, feltétlenül he. lyes, ha a munkaerővel gyengébben álló termelőszövetke- 1 Mindenki előtt ismeretes, hogy' a párt és a kormány 15 éves távlati tervet dolgozott ki a lakásprobléma megoldására. Ennek érdekében egymillió lakás épül állami erőből és állami támogatással, emeletráépítéssel. OTP társasházak kialakításával, valamint szövetkezeti házak építésével, s magán erőből történő építkezéssel, amihez igen jelentős tázetek a gyomtalanításnak ezt a módszerét szélesebb körben alkalmazzák. Nagyon jó példáját mutatta ennek az elmúlt évben a láppói Béke Őre Tsz, ahol a Dikonirttai végzett vegyszeres védékezésű táblákon 40 mázsánál alacsonyabb holdanként! kukoricatermés nem volt. Felhívom azonban a figyelmet arra, hogy a babbal, vagy silókukorica esetében szójával kevert vetéseken vegyszeres védekezést nem szabad végezni, mert ez esetben a Dikonirt a gyomokkal együtt a babot is és a szóját is kipusztítja. A növényápolási munkák kezdetén a kézi munkaerőnek kukoricában igen nagy segítséget jelenthet a keléskor vagy a közvetlen kelés után történő fogasolás, illetve rotációs kapálás. Ezzel a fogattal, illetőleg géppel végezhető munkafolyamattal — amihez a jelenlegi esők folytán kialakult kedvező talaj- állapot is jó lehetőséget nyújt — az első sarabolásá munkák kézzel történő elvégzését meg lehet takarítani és emellett; igen gyorsan el lehet végezni. Annak ellenére, hogy már több termelőszövetkezetben, pl. a mágocsd Béke Tsz-ben jó ütemmel beindultak a növényápolása munkák, több helyen már lemaradás tapasztalható a cukorrépa egyelési, a napraforgó sarabolásá és a burgonya kapálása munkáiban. Az időjárás folytán kedvezően alakult talajállapot, a növények fejlődése szükségessé teszi, hogyha növényápolási munkákat a termelőszövetkezetekben meggyorsítsák. Hiába lenne minden eddigi talajmunka, jó vetés, ha az ápolási munkák késése, elmaradása miatt a vetésekben a gyomok elhatalmasodnának és ezzel a termés biztonságát veszélyeztetnénk. Baracs József főagronómus mogatást nyújt az állam az OTP-n keresztül. Az érdeklődés mindenfajta építkezési forma iránt igen megnőtt az utóbbi időben, s igen sok azoknak a száma, akik szívesen vásárolnának lakást is, illetve házat. Ennek érdekében az OTP egy új építési akciót, az ún. sorházépítési akciót kívánja a jövőben megvalósítani. Erről tájékoztatott bennünket Bala- tonyi Dezső, az OTP Baranya megyei fiókjának vezetője. — A sorházépítési akció keretében felépülő lakások jellegüknél fogva egyesítik a családi ház) és a kulturált városi társasházak előnyös tulajdonságait azzal, hogy meg jelenésükkel megfelelnek a városias utcakép követelményeinek — ugyanakkor az egyes laíkások elkülönítettek, külön bejárattal rendelkeznek. Az utca felől élőkért választja el, sőt ezen túlmenően a lakásokhoz elkülönített és az öröklakással együtt kizárólagos tulajdonba kerülő 80—100 négyszögöl terjedelmű udvar, kert tartozik. A sorház, ahogy a nevében is benne van, az utca felől zártsorú beépítést jelent, általában egy emelet magasságban. Minden lakás függőlegesen elválasztható egymástól a telek szélességének megfelelően. Ezzel az építési móddal fokozottabban sikerül az egyes lakó- helyiségek elkülönítését biztosítani. — Hány szobásak és milyen elosztásuak lesznek ezek a házak? — Általában három szoba, összkomfortos lakások megAz utóbbi időben elég sok cikket olvashatunk a cigány- kérdésről. Nem véletlen ez, a Szovjetunióban is a mezőgazdaság szocialista átszervezése után került napirendre az ügy és oldották meg a cigánylakosság problémáit. Nálunk is megért erre az idő. A városi tanács szociálpolitikai állandó bizottsága mellett februárban 14 tagú cigány-albizottság alakult. Tagjai orvosok, mérnökök, jogászok és pedagógusok, tehát mindazok, akik az igen nehéz cigánykérdést ki tudják mozdítani a holtpontról. A bizottság elnöke dr. Vö- I rös Márton, a Megyei Levél- | tár vezetője. Tőle érdeklődépitésére kerül sor. Földszinten az előszoba — melyben ízlésesen kiképezett és az emeleti lakrészhez vezető lépcsőfeljáró van —■ szoba, étkezőfülke, konyha, mellékhelyiségék, míg az emeleten előtér, hálószobái, szoba és fürdőszoba helyiségeket találunk. A lakások kényelmét növelik még a különböző beépített bútorok is. — A lakásépítési problémákon kívül, más célja is van ennek az építkezésnek? — A fdkozott lakásépítésen túlmenően az, hogy ennek az építési formának megvalósításával személyi tulajdont képező lakáshoz juttassa azokat is, akik az építkezések kivitelezésével, megszervezésével, s az anyag beszerzésével járó gonddkat nem tudják vállalni. Egyébként hosszúlejáratú hitellel vásárolhatók meg ezék a házak, csupán a vételár 25 százalékát kell kifizetni, míg a fennmaradó részt évi 2 százalékos kamattal, maximum 30 év alatt kell kiegyenlíteni. A szerződés megkötése után az egyes laíkások telék- könyvezéséről, a vevő tulajdonjogának bekebelezéséről az OTP gondoskodik. —1 Meddig jelentkezhetnek az erre igényt tartók és hol? — A határidő igen rövid. A legvégső jelentkezési idő: május 10 az OTP Kossuth Lajos utcai fiókjában, ahol bővebb felvilágosítással szolgálnak az előadók a sorház- építikezésekíkel kapcsolatban. fe= B tünk a cigánylakosság problémáiról, a bizottság munkájáról. 150 cigánycsaláddal foglalkoznak A pécsi cigánylakosság pontos számát felbecsülni nehéz, hiszen igen sokan asszimilálódtak már. Beköltöztek a városba és úgy élnek, mint bármely más ember. A bizottság csak azokkal a cigányokkal foglalkozik, akik a város lakóterületén kívül élnek, illetve azokkal, akiknek egészség- ügyi és egyéb problémáit napirenden kell tartani. Ebben az értelemben 150 család mintegy 750 személyéről beszélhetünk. Nagyobb részük a zárt lakónegyedeken kívül, többnyire erdőben él, 30 család Zsigmond-telepen, 20 család a Majális téren (István-, illetve György-akna környékén), 15 család Vasason. Jelentősebb cigányitele- pülés még a Pipacs utca, továbbá Füzes telep. A többiek szétszórtan élnek a város különböző pontjain. A foglalkozásnak megfelelően három csoportba lehetne osztani a város cigánylakosságát. Az egyik rész — példás és szorgalmas munkások — jól megél két-háromezer forintos keresetéből. Rádiót vesz, nem ritkán könyvet olvas, s noha szereti az erdőt, elkívánkozik a kunyhókból, úgy akar élni, mint a többi dolgozó. Ez a csoport alkotja a cigánylakosság derékhadát. A másik rész is dolgozik, az sem él rosszul. Az eltérés any- nyi, hogy ezek még nem akarnak szakítani környezetükkel, meggyökeresedett életmódjukkal, itt bizony még sok türelmes szóra lesz szükség. A harmadik rész nem tud megállapodni egy munkahelynél, inkább alkalmi munkával tengeti az életét Házat építenek az üzemek segítségével Amint dr. Vörös Márton elmondásából kitűnt, Pécsett már a 18. század elején kísérletet tettek a cigányprobléma megoldására. Huszonegy pontba foglalták és kiadták az új cigány-rendtartást. Fáradozásukat nem koronázta siker. Ugyanez lett a sorsa József főherceg próbálkozásainak is a múlt században. Noha elvitathatatlan érdemeket is szerzett (új cigányszótár összeállítása stb.), ténykedése gyakorlatilag semmit sem változtatott a cigányság helyzetén. Eddig minden társadalomnak beletörött a cigánykérdésbe a bicskája. A kérdést csak a szocializmus tudja megoldani, mert számunkra nem az álromantika és az egzotikumok hajszolása a cél — ami József főhercegnél oly nagy szerepet játszott —, hanem az ember felemelése, életkörülményeinek gyökeres megjavítása. Ebben a szellemben dolgozik az albizottság is, mely működésének két és fél hónapja alatt máris elismerésre méltó eredményeket produkált. Minden hónapban ülést tartott, mindig más cigánytelepeken, s a eigánylakosság jelenlétében, azokkal együtt tárgyalja meg a vitás ügyeket Itt, a forró viták során született meg a döntés: a cigánykérdést csak akkor tudjuk megoldani, ha belátható időn belül felszámoljuk az erdei, illetve zárt, egészségtelen cigánytelepeket. Olyan lakást és életmódot kell biztosítani számukra, amely mindenkinek adva van hazánkban. A cigánylakosságnak tehát a városban, a többi ■ ember között van a helye. Noha lsét és fél hónap nem nagy idő. a bizottságnak nincs oka szégyenkezésre. Tátrai József* István-akma üzemvezetője, a bizottság egyik tagja őszszel három családot helyez vállalati lakásba, s további kettőnek telket biztosít, akiket a városi tanács — ugyancsak a bizottság közbenjárására — bontási építőanyaggal segít Vasason, a bányaüzem, tsz és KISZ segítségével két ház építéséhez fogtak hozzá. Eddig tehát hét család elhelyezése biztosított a 150-ből! Ha ebben az ütemben haladunk tovább. megvalósulhat a bizottság jóslata: tíz év alatt megoldjuk a pécsi cigánylakosság problémáit. Szűnjön meg a fali megkülönböztetési Amint dr. Vörös Márton tájékoztatásából kitűnt, még ma is erős a faji megkülönböztetés a lakosság egy bizonyos rétegében, sőt olykor az üzemekben is* Az erdőgazdaság két cigány nemzetiségű dolgozója például panaszt tett a bizottságnál, hogy a legkedvezőtlenebb, egyben a legkevesebb keresettel járó munkahelyre osztják be őket. Mivel a két férfi egymástól távol eső munkahelyen dolgozik, s különböző helyen lakik, feltehető, hogy sérelmük nem alaptalan. Álláspontunk ismeretes. — Minden ember egyenlőségét valljuk, nemzetiségétől és bőre színkől függetlenül, s ennek az egyedül humánus elvnek mindenütt érvényre kell jutnia. A cigánykérdés társadalmi ügy már azért is. mert csak akkor lehet megoldani, ha az emberek megváltoztatják állás pontjukat, s a társadalmi érint kezés során úgy beszélnek a cigány nemzetiségűvel, mint velük egyenlő emberrel. &— Magyar -• Ketten az űrben 9=- Jurl), én leszállók. £n nemj előbb ftQrf&nézete. Emeletes, kertes családi házak épülnek a 15-ös út mentén
