Dunántúli Napló, 1961. május (18. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-06 / 105. szám

f961. MÁJUS 6. NAPLÓ 3 Tss-párttitkárok értekezlete Sásdon Egész napos értekezletet tar­tottak tegnap Sásdon a járás tsz-párttitkárai részére. Sze­keres László elvtárs, a sásdi járási pártbizottság titkára ismertette a járás tsz-einek első negyedévi eredményeit. Elmondotta, hogy ez idáig több mint 5 millió forint értékű árut adtak a népgaz­daságnak a járás tsz-ei. Ez igen szép eredmény. Az áruértékesítési terv teljesítése mellett minden tavaszi vetést idejében elvégeztek, és 5000 hold földet trágyáztak meg, s a tervezett 8000 hold helyett 9118 hóidon fej trágyáztak A szakemberek véleménye sze­rint a félszabadulás óta még egyetlen esztendőben sem vé­geztek ilyen hatalmas terüle­ten talajjavítást. Szinte vala­mennyi tsz-ben megsarabolták a cukorrépát, több helyütt az egyelést is befejezték és ka­pálják a kukoricát is. Az I. negyedévi eredmények azt mutatják, hogy a ter­melőszövetkezetek beváltot­ták a hozzájuk fűzött remé­nyeket. A mezőgazdasági munkák má­sodik nagy szakaszára a nö­vényápolási munkára azonban az eddigieknél jobban kell fel­készülni, mert ez teszi próbá­ra a tsz-ek munkaszervezetét Szekeres elvtárs rajzzal il­lusztrálva mutatott be példá­nak egy új munkaszervezeti formát, amelyben az üzemegy- ségi és általános növényter­mesztési brigádrendszer he­lyett speciális üzemági rend­szerrel dolgoznak. Ez a rend­szer a Bikali Állami Gazda­ságban jól bevált és nemrégi­ben átvette ezt a formát a má- gocsd Béke Tsz is. Az új munkaszervezés során feleslegessé válik sok brigád- vezető és munkacsapatvezető s ezzel munkaegységet takarít meg a szövetkezet Az ilyenfajta munkaszerve­zés másik előnye, hogy az emberek specializálhatják ma gukat egyes munkafolyama­tokra és lehetőség nyílik új módsze­rek bevezetésére is. Szekeres élvtárs beszélt a jövedelem és a premizálás kérdéséről is. Elmondotta, hogy ezen a téren tavaly a termelőszövetkezetekben anar chia volt Idén a köz­gyűlés már meghatározott pre mizálási rendszert fogadott él s ez a törvényesített premizá­lás védi a köztulajdont a fosz­togatásoktól! Az értekezleten a párttitká­rok elhatározták, hogy a tag­gyűlésékre meghívják a ter­melőszövetkezetek vezetőit, könyvelőket, agronómusokat és a pártonkívüli aktívákat. Munkák gyors, eredményes el­végzésére a nagy idénymun­kák előtt felmérik, mennyi munka vár rájuk, mennyi gép­pel munkaerővel rendelkez­nek, s igy kevésbé érheti őket meglepetéSj A tíz forintos olimpiai blokk 13 dollárért Magyar bélyegek hatvan országban — Több mint kétszeresére növekedett bélyegexportunk A spenót szezonnak igaz már a végén já­runk, Megjelent a sa­láta, a cukorborsó és a háziasszonyok most már mindennap több zöldségféléből válo­gathatnak. A szom­bati piacon azonban még 4 forintos tisztí­tott spenótot árul­tak, s a gyanútlan városi meg is vette. Honnan is tudhatná, hogy van olyan zug a megyében — nem is egy — ahol a spe­nót úgy burjánzik, mint a trópusokon a gaz. és ha vesz annyi fáradságot, hogy a helyszínre megy. be­vásárlótáskáján kívül még a hátizsákját is teletömheti első osz­tályú spenóttal anél­kül. hogy bántódása esnék. Mert ott a spe­nót a kutyának sem kell. A Zengőaljai Álla­mi Gazdaság ebben az évben 12 holdon termelt spenótot, még hozzá igen szép ered­ménnyel. Az időjárás kedvezett, de ebből nem öröm, hanem baj származott. A gazdaság vezetői úgy vélik, nem érdemes leszedni a spenótot, mert még annyit sem kapnak érte a MÉK- I tői. amennyit a ter- ! melésre, szedésre rá- i fordítottak. Most csak ! arra várnak hogy i magba menjen és ak- ! kor alászántják zöld- ! trágyának. A (elnőttek történelemoktatásának problémáiról tanácskoztak a pécsi törlénészkonferencia második napján A Magyar történelmi Tár­sulat és a Művelődésügyi Mi­nisztérium közreműködésével Pécsett rendezett történész­konferencia második napján, pénteken Filla István, a Fő­városi Pedagógiai Szeminárium történelmi tanszékének veze­tője tartott bevezető referá­tumot „A felnőttek történe­lemoktatásának didaktikai és módszertani kérdései“ címmel. Referátuma elején vázlatosan ismertette a felnőttoktatás fel­szabadulás óta elért eredmé­nyeit, ezzel mintegy alátá­masztva a kérdés fontosságát. Az idén befejeződő tanévben az országban 80 000, Budapes­ten 27 330 felnőtt tanul a kö­zépiskolákban, a felszabadulás óta pedig egyedül Budapesten 170 000-en végeztek a középis­kolák felnőtt tagozatán. A dolgozók iskolájába iratkozók száma évről évre nő. mert mind többen ismerik fel, hogy csak úgy állhatják meg helyü­ket, ha együtt fejlődnek a világgaL A történettanítással kap­csolatban elmondta, hogy az előtérben álló oktatási reform minél' jobb kivitelezéséhez is megkezdték az előkészületeket. A felnőttek történelemoktatá­sának tanulmányozására mun­kaközösségeket alakítottak, ezek a tapasztalatok, javasla­tok, tanítási módszerek sere­gét gyűjtik össze és elemzik. Már a pécsi történésznapokra magával hozta 312 felnőtt hall­gató véleményének értékelését, ezekből szemelvényeket olva­sott fel A továbbiakban részletesen foglalkozott a felnőtt oktatás sajátosságaival, így többek kö­zött a tanításra rendelkezésre álló kevés óraszámmal, amely a nappali tagozattól eltérő ta­nítási módszereket követel meg a tanártól. Fokozottan kell törekednie ezért arra, hogy a felnőtt hallgatókat az önálló tanulás, a könyvhasználat, vázlatkészítés stb. legjobb mód szereire tanítsa meg, mivel az iskolai munkában több idő hiányában csak az anyag váz­latos, fontossági csomópontok szerinti ismertetésére szorít­kozhat; Ez pedig azzal jár, hogy a felnőtteket oktató ta­nárnak az emlékezés didakti­kájáról a gondolkodás didak­tikájára kell helyeznie a fő­súlyt munkájában — mondot­ta — a dolgozók oktatásával 16 éve foglalkozó és ebben gazdag tapasztalatokat szerző Filla István. Az előadást karreferátumok követték. Juhász Imre hajdu- szoboszlói tanár hozzászólásá­ban többek között azt javasol­ta, hogy a felnőttek iskolai munkájában is tegyék ünnepé­lyessé az évnyitókát, az évzá­rókat, jutalmazzák a kiemel­kedő tanulmányi eredménye­ket, vonják be őket is a ta­nulmányaikhoz kapcsolódó, egyben a kollektív szellemet erősítő kirándulásokba. Gel­lert László minisztériumi fő­előadó a felnőtt oktatással kap csőlátás szemlélet megváltoz­tatásának szükségességéről szólt annak érdekében, hogy mielőbb a nappali tagozatosok­kal azonos színvonalú oktatást érjünk el a felnőtteknél is. — Farkas Márton egyetemi ad­junktus. az iskolák esti tago­zatán folyó történelemoktatás­sal kapcsolatos problémákról tájékoztatta a hallgatóságot Áktíyagyűlést tartott a pécsi járási KISZ-bizottság A pécsi járási KlSZ-bizott- ság tegnap járási aktívagyű- lést tartott Pécsett. A járási KISZ-bizottság beszámolója alapján megtárgyalták az If­júság a szocializmusért mozga­lomban résztvevő fiatalok ta­pasztalatait és a további ten­nivalókat. Megbeszélték, >togy a pártszervezetekkel és a *zak szervezeti bizottságoklcal ho­gyan működjenek együtt a to­vábbiakban. Az aktívagyűlés résztvevői érdeklődéssel hallgatják a moz­galom eredményeiről és a tennivalókról adott beszámolót. A bányabiztonság és egészségvédelem érdekében Szirtes Lajos, a pécsi széntr5szt kutatóosztálya vezetőjének elmondása alapján Az 1920—1930-ig terjedő idő­ben technikai felkészültség te­kintetében bányáink az akkori lehetőségeknek megfelelően Közép-Európa bányászatának élvonalában állottak. Az 1930 —1950-es évek közötti idő lé­nyegesebb fejlesztés nélkül múlt el. Az alulról jövő kez­deményezés nem volt számot­tevő, de az érdektelenség miatt el sem juthatott a meg­valósulásig. A műszaki fejlesztésre irányuló elképzelések megakadlak a kapitalisták helytelen szá­mításain, akik nem kívántak ■*•••»«•■■ SHtS*S3teSSÍ«BB9SSSBSI8*!«91S* Hétezer kiló spenót Gyár- és Gépszerelő Vál­lalat pécsi szerelési terüle­tére azonnali belépéssel LAKATOS, HEGESZTŐ szakmunkásokat és segéd­munkásokat keres. Távol­lakóknak munkásszállást biztosít. Jelentkezés minden csütörtökön de. 10—12 óráig Dózsa szálló, Szigeti út 30. 15822 Hetven mázsáról van szó, ami Pécs egy hónapi spenótszük­séglete; A gazdaság igazga­tójának és főkertészé­nek véleménye sze­rint egv kiló spenót önköltsége náluk 1.80 —2 forint között van. Ezt a kézi szedés te­szi, mert az a leg­költségesebb a paraj termesztésében. — Ugyanakkor a MÉK 1,32 fillérért veszi át az elsőosztályút már április közepe óta, de mivel ők nem szer­ződték, így csak egy forintot kapnának ér­te. Kilónként egy fo­rintos ráfizetéssel pe­dig nem érdemes a spenótot leszedni. Mikor megkérdez­tük, miért nem szer­ződték le. azt felelték nem gondolták, hogy ilyen alacsony ára lesz, de ez különben sem változtatna so­kat a lényegen, mert nekik a szerződéses ár is kész ráfizetés. A gazdaság tehát alászántja a 12 hold spenótot s nem fog ráfizetni, de ráfizet a városi dolgozó, aki olcsóbban is megve- hetné a parajt, mert nagyon sok van belő­le, csak nem kerül piacra; Megtermelt értéket megsemmisí­teni nem szocialista módszer. Nálunk túl­termelésről szó sem lehet, hisz tervgazdái kodás van, s ha azt a 12 hold spenótot be­tervezték , valószínű meg is van a helye, szükség van rá. És ha több termett, an­nak csak örülni kéne, mert akkor olcsóbban árulhatnánk. A gazdaság vezetői nek érvelése ezért nem elfogadható. A hiba azonban nem­csak a gazdaságnál keresendő, hisz a Bó- lyi Állami Gazdaság­ban ugyanez a hely­zet, a bari kertészet­ben is leszántanak öt hold spenótot és a sze derkényi termelőszö­vetkezetben is erre a sorsra került. A MÉK illetékesei­nek két érvük volt a spenótügyben, miért nem szerződött lé a gazdaság? Persze azt elismerik, hogy aki szerződött, az sem jár túl jól. A másik, a pécsiek nem szeretik a spenótot és ha vesz nek is, inkább a pia­con mint a MÉK zöldségboltjaiban —, ahol pedig olcsóbb. A spenótügv kap­csán aztán sok min­den kiderült, ha már az értékek pazarlásá­ról van szó. A zengő­aljai gazdaságban el­mondták. a teheneik időnként, karfiolon meg paradicsomon él nek, és azt is megfi­gyelték, hogy ettől sok, és szép sárga te­tejét adnak. A mala­cok és a csibék szere­tik a sárgarépát és a gyökeret, ezen a ta­vaszon is 10® mázsát kockázatot vállalni egy új bi­zonytalan munkamódszer vagy gép bevezetésével, külö­nösen akkor nem, ha az „csak” a dolgozók munkájának meg­könnyítését szolgálta. Ez a 20 év műszakíejlesztés terén az egyhelyben topogás időszaka volt, ahol a nagyobb terme­lési kívánalmakat mindenkor a dolgozók létszámának szapo­rításával igyekeztek megolda­ni. Nem csoda, ha az ilyen kö­rülmények között felnevelke­dett generációban olyan elkép­zelés alakult ki, hogy a pécsi bányák művelési rendszere és munkamódszerei az adott „spe­ciális” viszonyok között a leg­jobb és kár is minden erőfe­szítésért, mert ennél jobbat, »tökéletesebbet kialakítani már 3 nem lehet. Sajnos, ez a han- * gúlát a műszakiak többségén is úrrá lett s nem egy esetben intettek le olyanokat, akik ez­zel szemben foglaltak állást. A felszabadulás után még jónéhány évnek kellett eltel­nie, hogy az új hangok, ame­lyek a mennyiségi szemléletet helytelennek tartották, fel­színre kerüljenek. A gazdasá­gosság kérdései is kezdtek elő­térbe kerülni. A mindent lét­számemeléssel elintézni kívá­nók tábora megbomlott, mind többen látták, hogy a maga­sabb terveket munkaszerve­zéssel, gépesítéssel, a bánya- művelési rendszer megváltoz­tatásával elérhető teljesímény- emeléssel kell és szükséges megoldani. A bányabiztonság és egészségvédelem, valamint a nehéz fizikai munka kikü­szöbölésének kérdése is egyre erőteljesebben jelentkezett. Az új út megkezdése nem ment simán. S ha nem is nyílt harc­cal, de állandó gáncsoskodás közepette kellett az első át­alakulásért megküzdeni. Gon­doljunk csak a TH-biztosítás, a vízöblítéses fúrás bevezeté­sénél jelentkező akadályokra, milyen vontatottan sikerült ezeket bevezetni. Ma már alig hisszük, hogy kezdetben ezek­nek ellenzői is voltak. Azután az 1950-es évek kö­zepén a pécsi szénbányák éle­tében is bekövetkezett a nagy fordotat. Az új végleg felülkerekedett. Legjobbjaink képzeletében ki­bontakoztak bányáink rekons­trukciójának tervei. A terve­ket tett követte és a megva­lósulás azóta is gyors ütem­mel halad. A pécsi bányászat­nak kb. 30 éves stagnálás után ismét az élvonalba kell kerülnie. Már most, ha egy 20—30 év előtti bányászunk leszállna a mélybe, nem is­merné meg régi munkahelyeit. Táeas. ióleveaniii vágatok biz­etettek fel ebből a két zöldségféléből. Miért? Mert a MÉK nem vet te át. A vita többnyi­re a minőség körül dúl. De a gazdaság fökertésze azt is el- ; mondta, hogy tavaly júniusban 70 mázsa zöldborsót nem vett át a Baranya megyei MÉK hivatkozva a rossz minőségre, és ezt az árut a HÜN- GAROFRUCT még aznap megvásárolta, mert exportra meg-» felelt. Furcsán hangzik, de így van. a zengő­aljai 120 holdas ker­tészetet azért létesí­tették, hogy Pécset ellássák zöldáruval és fonák módon ez a kér tészet egy szál zöld­séget sem Szállít Pécsre. Idegen me­gyék konzervgyárai­val szerződött. Pécsett tehát a helyzet nagy­jából . változatlan, a MÉK kénytelen to­vábbra is más me­gyékből behozni a zöldáru egy részét. Itt ugyan nincs szó értékpusztulásról, — csak felesleges fuva­rokról, szervezésről, meg talán egyébről Egy biztos, a termelő üzemek és a kereske­delem viszálykodásá- bői minden egyéb származhat csak az nem. hogy Pécsnek rövid időn belül meg­javul a zöldségellátá­sa, Sőnaszékiné tosítják a zavartalan munkát, a szállítást és a közlekedést. A fejtések túlnyomó részében a levegő portartalma a szén­homlok átnedvesítése követ­keztében lényegesen alacso­nyabb, mint ennek előtte volt. A fúrómunkánál a vízöblítéses fúrás bevezetésével a régi ál­lapotokkal össze nem hason- líthatóan javult a munkahe­lyek levegője. Átfogó üzemi kísérletek folynak a széntele­pek előzetes gáztalanítására és nagy részben megfékezték a legnagyobb rémet, a gáz­kitörést is. Számtalan kísér­let folyik a biztonság fokozá­sára és a dolgozók munkájá­nak megkönnyítésére. Éberen őrködnek dolgozóink testi ép­sége felett, vagyis új élet van kialakulóban a föld alatt. Természetesen ez még ma sem megy mindig simán. A ré­gi konzervatív erők még élnek. A maradiság még sok ember­ben megvan, még sokan nem veszik észre, hogy az új tech­nika, amelynek a pécsi bá­nyászatban is teljes mérték­ben utat engedtek, a dolgo­zókért van. A népi államunk áldozatkészségén biztosított lehetőségeket egyesek rosszul, vagy egyáltalán nem használ­ják. Sokan azt hiszik, hogy a szénhomlok-átnedvesítést csak azért kell elvégezni, mert ez előírás, s nem gondolnak ar­ra, hogy ez saját érdekükben tett egészségvédelmi intézke­dés, amely országunknak sok­sok millió forintjába kerül. E bevezetett eljárásnak ered­ményesnek kell lennie. Orszá­gunk a befektetett tókét visz- sza kívánja kapni egy egész­ségesebb, hosszabb életű bá­nyásznemzedék formájában. Ma már elmondhatjuk, hogy az újjal, a korszerűvel szembeni nagy elienáliás megszűnt, összeomlott az új technikát kialakító nemzedék kezdemé­nyezése során. A még meg­lévő akadályozó erők, a kicsi­nyesség, hiúság s főleg a tu­datlanság talajából táplálkoz­nak. Ezért elsősorban felvilá­gosító munkával kell küzde- nünk ellene. Ez épp olyan fontos, mint azoknak a mil­lióknak a megbecsülése, ame­lyeket a nagy átalakulásban bányáink korszerűsítésére ka­punk és kaptunk népi álla­munktól. — s. gy. — Gyakorlattal rendelkező VILLAMOSTELEP- KEZELÖT vagy elektrotechnikust azon­saira felveszünk. EM. 7. sz. KÖBANYA VÁLLA­LAT, KOMLÖ. 15 SIS * mény maradt farm. A Filatélla Vállalat szakemberei szerint például a legértékesebb ma­gyar bélyeg a levélen „futott” 25 krajcáros bélyeg, ami ma 9000 forintot ér. Az első — hat értékből álló — magyar bélyeg sorozat ára jelenleg 16 500 fo­rint: Igen érdékes egyébként, hogy az őszi budapesti bélyeg­kiállításra a jelzés szerint há- . rom külföldi te elhozza teljes ■ magyar bélyeggyüjteményét, A művészi magyar bélye­geknek jó hírük van az egész világon. A külföldi lapok szán­té állandóan foglalkoznak a magyar bélyegkiadással, amelyről elismeréssel nyilat­koznak. Egyik legkeresettebb export cikkünket a Magyar Filatélia Vállalat mintegy hatvan or­szágba juttatja el, s körülbelül 300 külföldi bélyegkereskedő­vel, szakemberrel, tart állan­dó kapcsolatot A vállalat leg­nagyobb vevője többek közöti az Egyesült Államok, Nyugat- Németország, Anglia, Francia- ország, Olaszország, Ausztria, de keresettek bélyegeink a szovjet, csehszlovák, a román, a jugoszláv gyűjtők körében is. Két éve Venezuelában niég jóformán nem ismerték a ma­gyar bélyegeket, ma pedig már jelentős forgalmat bonyo­lít le a vállalat e távoli or­szággal. A magyar bélyegek sikerét bizonyítja, hogy az utóbbi három évben több mint kétszeresére növekedett az export Néhány év alatt sokat fejlő­dött az amúgy is • jó helyen álló magyar bélyegkiadás. Kü­lönösen a nevezetes alkalmak­ra kiadott bélyegeink arattak tetszést külföldön. A brüsszeli bélyegsorozat értéke például jelenleg 2.20 dollár. A nemzet­közi filatelisták véleménye szerint a római olimpia alkal­mából kibocsátott bélyegek közül a magyar volt a legsi­kerültebb, szépségüket, érté­küket nagyra becsülik. A tíz fc-rlnt névértékű magyar olim- r'u: blokk világpiaci ára je­len; eg 13 dollár. Legújabb bé­lyegünk, Gagarin őrnagy űr­utazásának emlékére kiadott bélyegből számos külföldi or­szág előre rendelt. Az új bélyegeken kívül _ természetesen — igen értéke­sek az úgynevezett klasszikus, bélyegkiadásunk első idejéből való bélyegek, amelyekből sajnos kevés teljes gyüjte-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom