Dunántúli Napló, 1961. május (18. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-31 / 126. szám
IMI. MÁJUS 31. NAPLŐ A falu visszavár Több megértéssel, segíteniakarással kell fogadni a tsz-ek kéréseit Amikor a Komlói Szénbányászati Tröszt bányaüzemeinek vezetőihez beérkeztek az új termelőszövetkezetek levelei, a pártvezetőségek meg az üzemvezetők egy kicsit meglepődtek. Bányászokat kértek vissza a termelőszövetkezetbe. A meglepetés azonban nem tartott sokáig, hiszen tulajdonképpen számítottak is erre. Megbeszélték, milyen ütemben tehetnek eleget a kéréseknek — és teljesítették. Hazaengedték azokat, akiket kértek. Van, aki termelőszövetkezeti elnök, vagy brigádvezető lett azóta s nem bánta meg, hogy hazament a falujába újra. S aki a növényápolásban vagy az állattenyésztésben dolgozik, az is meg van elégedve. Szelinger József, Szőkéd község termelőszövetkezetének elnöke Pécsett, a statisztikai hivatalban volt előadó; Fontos beosztása volt, szerették, hozzáértéssel dolgozott. Mégis, amikor a gyorsan fejlődő mezőgazdaságnak. szüksége lett rá, maga is örömmel ment, amikor kikérték a hivatalból. Sikerült is rövid idő alatt erős, szép reményekre jogosító termelőszövetkezeti gazdálkodást teremtenie. Bodán a termelőszövetkezet vezetősége az egyik pécsi bányához fordult, hogy engedjék haza Varga Józsefet, rá is szükség volna. Fiatal ember, szerette mindig a falut, bizonyára hasznát vennék. És Varga elvtárs elment Bodára. Azóta a termelőszövetkezet könyvelője lett; Ezek a levelek tehát meghallgatásra találtak, az lett az eredményük, hogy falura mentek azok az emberek, akiket hívott és visszavárt a falUj A királyegyházi Aranykalász termelőszövetkezet levelei azonban másféle fogadtatásban részesültek a pécsi ipari üzemeknél és vállalatoknál. Az Aranykalász is szeretné már utolérni a legjobbakat. V Szeretné, ha a mostani év gazdálkodásában már nagyobb eredményeket mutathatnának fel. mint tavaly. S mivel tudják, hogy a párt és a kormány »helyesli, ha az iparban dolgozó volt falusi emberek visszamennek, ha szükség van rájuk a mezőgazdaságban, az Aranykalász vezetősége is bátor volt és megírt néhány kikérő levelet. Vörös János, az Aranykalász elnöke nem sokat szól, csak kiteszi az asztalra a leveleket. Nem szeret már erről bészél- ni, azt mondja, mert olyankor csak a keserűség önti eh — Itt van, tessék! Ezt írta a Sportszergyár. Nagy hivatalos cégnyomat a bal felső sarokban: „Sport-, Hangszer- és Játékáru Vállalat, Budapest”; — Hm. Pécsett keltezett levél, budapesti hivatalt» levélKirándulók, turisták évelem! Mem gond Harkányfürdőn, -'iklóson. Mohácson és Si- :>ndán az étkezés! Nem . kel] h'deg- és házikoszt, mer* kitűnő és olcsó ellá- ’ós: . biztosít egyének, csoportok részére » 'RKÁNYFÜRDÖN: .Baranya” étterem. „Bányász” étterem. „Zöldkert” kisvendéglő „Nemzeti” kisvendéglő HKLÖSON A VARBAN: .. V ár-kisvendéglő” '"'H ÁCSON: .Béke” étterem. „Pannónia” kisvendéglő SIKONDÄN: ..Vadásztanya” kisvendéglő Csoportok részére étkezést levél-, vagy telefon előrendelés útján az üzleteknél kell megrendelni. 16 314 papíron? Lássuk, mi van benne? Olvassuk: „önöknek jogukban áll bírósághoz fordulni, ez ügyben lerakatunknak nincsen joga intézkedni.” Vagyis az a lényeg, hogy hiába kéri az Aranykalász B. F.-et, nem adják. Bírósággal fenyegetőznek. De sok mindent nem értenek ottan Pécsett, a fenti vállalat 22. számú fióktelepén, a Rákóczi út 68-ban! M. J. amikor elment Pécsre az Állatforgalmi Vállalathoz a termelőszövetkezet szervezése idején, azzal ment el, hogy csak aratásig lesz ott, aztán visszajön Királyegyházára. Nem ment vissza- Most hívták. S vele együtt kikérték a vállalattól Gy. F.-et meg Cs. K.-t is. Az állatforgalmi vezetői azt válaszolták, hogy nem adják vissza őket; mert nekik is szükségük van rájuk. A Pécsi Ingatlankezelő Vállalat igazgatója viszont másképpen reagált a termelőszövetkezet kérő levelére. Úgy látszott eleinte, hogy mint az ipari üzemek túlnyomó többsége, ő is megértette, milyen módon járulhat hozzá a szocialista mezőgazdaság erősítéséhez; Az Aranykalász vezetőségének levelére azt válaszolta még ez év február 28-án. hogy R. L.-t 1961 március 16-ával áthelyezéssel átadják a termelőszövetkezetnek. R. L. elvtárs. Királyegyháza szülötte, a falu népének jó ismerője, akit hívtak, várnak haza, azóta se jelentkezett otthon. Senki nem tudja, mi lett vele, hol jár, mit csinál, ott maradt e a pécsi vállalatnál mégis, vagy máshová vitte az útja. Olyan ipari üzem levelét ’S láttuk, amelyben az áll, hogy „biztosítsanak olyan megélhetést Ny. L.-nak és B. B.-nak, amilyen az üzemben van részükre, akkor haza engedjük őket”; Nézzük ezeket a leveleket és nem hiszünk a szemünknek. Felelős vezetők, igazgatók írták alá mindet. Ipari üzemek vezetői. Olyan emberek, akik jól tudják, hogy a párt is, a kormány is helyesnek tartja, ha mindazok, akiket hívnak, hazamennek a falujukba; Ha nem akarnak menni — az más. Kényszeríteni senkit se lehet. De. aki menni akar. azt engedni kell. Az igazgatók kommunista módon, derekasan, jól álltak helyt, amikor a népi tulajdonba vett üzemeket kellett megvédeni a támadó ellenségtől. Most a maradi- ság. a régi módszerek, az önmagukat túlélt mezőgazdasági termelési formák a haladás ellenségei. Ezeket kell legyőzni Ezért kell hazaengedni azokat, akiket hívnak, s akik maguk is mennének. Ha pedig maguk se értik, ha azok se fogják fel, mit jelent az. hogy haza várják őke*, akiket hazavámak. akkor hozzájuk is legyen még néhány felvilágosító szavunk. Ez az írás nem nekik címez- tetett, de róluk és hozzájuk is szólt; Gyevi Károly Befefezditött a fogászok ez évi továbbképzése A Jogászszövetség Baranya megyei és pécsi vállalati és tanácsi jogász szakosztálya 1960—61. oktatási év továbbképző-tanfolyamának ünnepélyes záróülését tartotta. Az ünnepélyes záróülésen dr. Kemenes István, a tanfolyam vezetője a Magyar Jogászszövetség vezetősége nevében üdvözölte a megjelent vendégeket, kiemelte a vállalati és tanácsi jogászoknak a törvényesség megvédése és a népgazdaság érdekében kifejtett fontos szerepét. A most befejezett tanfolyam szakkörökben olyan nagy érdeklődést váltott ki, hogy azon még Tolna, Somogy, sőt Zala megyékből is részt vettek. A Polgári Törvénykönyvből adódott gyakorlati problémák megoldásában legjobb eredményt élért hallgatók jutalomban részesültek; Boglyázzák a lucernát a sellyei Ormánság I. Tsz 12 holdas tábláján. A tsz-nek betakarítás alatt van még 40 hold lucernája, 40 hold vágás alatt van s további 80 hold vörösherét ezek betakarítása után kaszálnak le. A szabadságéit rendületlenül Szentlőrinci színjátszók balatonboglári vendégszereplése A falusi színjátszó napok ke rétében szombaton este a szent lőrinci „A szocialista kultúráért” érdeméremmel kitüntetett színjátszóegyüttes szerepelt a balatomboglári művelődési házban. A modern berendezésű, mintegy négyszáz embert befogadó színházterem az esőre hajló idő miatt nem telt ugyan meg, a megjelentek azonban nagyon hálásan fogadták a szentlőrinciek bemutatkozását, gyakran csattant fel a taps. A bemutatott műsor: „A szabadságért rendületlenül” címmel nagy írók, költők, zeneszerzők a szabadságról írott műveiből adott szemelvényeket. A kezdeményezés igen helyes, feltétlenül követendő. Néhány tanulságot azonban le J.keli vonnunk a műsornak azok ból a hibáiból, amelyek részint a korábbi színjátszói „múlt” maradványai, részint a kísérletezés során, a műfaj ismeretlen voltából adódtak. A Táncsics Tsz agronőmusa Csak őszülő bajusza árulja el, hogy az idősebb korosztályhoz tartozik. Pedig a közép- termetű, kissé köpcös ember fölött immár a hatvanhatodik esztendő száguld megállíthatatlanul. Egyszer már nyugdíjba ment, de nem érezte jól magát. Most ismét dolgozik és hangulata, energiája a régi. Tanárnak készült: tanult franciául, görögül és törökül. Be is iratkozott az egyetemre és később mégsem tanár, hanem gazdász lett belőle. A keszthelyi akadémiát 1922-ben kitüntetéssel végezte el. Hívták: maradjon Keszthelyen tanársegédnek. ö a gyakorlatot választotta. A Károly hajós- féle hitbizományi uradalomba került növénynemesítőnek. Az ő nevéhez fűződik az I'.ocska búzafajta tovább nemesítése. Tíz évig kellett várnia, amíg segédtisztből előléptették intézővé. A fizetés sovány volt, az állás bizonytalan és csak 1934- ben nősülhetett meg. Az egyébként szentesi ember végképp Baranyába költözött. Állandóan képezte magát. Közel háromezer kötetes szakkönyvtára volt, amit a háború megsemmisített. A felszabadulás után, pontosan 1945 májusában távirat jött a Földművelésügyi Minisztériumból: jelentkezzen szolgálattételre. Mezőhegyesre küldték főintézőnek. Az ö szíve azonban visszahúzott Baranyába. 1949-ben már a Bólyi Nemzeti Vállalatnál dolgozik. 1957-ben a nyugdíjazás a Be- remendi Állami Gazdaságban éri. Nyugdíj. Várta is, meg félt is tőle. Harmincöt évi szolgálat után jól esik a pihenés — gondolta. — De ezt a harmincöt évet nem lehet kitörölni az emberből, különösen az olyan emberből, aki hivatásának érezte azt, amit csinált. Már az első hetekben unta magát. Elővette hát diákköri foglalkozását, az instruálást. Instruálta akkor is a nálánál gyengébbeket. Hát most is ezt tette. Olyan gyerekeket vállalt, akik nagyon rosszul szerepeltek az iskolában. Aztán hívták: jöjjön a siklósi várba teremőmek. Ha szükség volt rá, akkor felcsapott idegenvezetőnek. Ügy megismerte a vár történetét, mint a tenyerét. De azért ez nem volt igazi munka. Szobában lenni négy órát — ez nem neki való. Múlt év tavaszán megjelent nála a siklósi Táncsics elnöke, Dárdai János és azt mondta: — Sándor bácsi, jöjjön el hozzánk agronómusnak! Az első látogatást még nyolc-tíz követte és Sándor bácsi, Nagy Sándor kötélnek állt. A Táncsics agronőmusa lett. Először csak egy évre vállalta ezt a tisztséget, mert a nyugdíjintézettől azt a választ kapta: egy évig nem nyúlnak a nyugdíjához. Ebből az egy évből később azonban három lett. Űj rendelkezés jött és ő három évre írta alá a szerződést. Hatvanhat éves! Nem látszik rajta. Azt mondja: ezt annak köszönheti, hogy ö mindig dolgozott. Nem tud egy percig sem nyugodni. Még a szabad idejében sem. Nemrég például felcsapott bőgősnek. Ez úgy történt, hogy a járási művelődési házban a János vitéz főpróbája volt. Az egyik lánya a francia királylányt, a másik meg lluskát alakította. A főpróba elmaradt volna, ha nincs Sándor bácsi. Megbetegedett a bőgős. Ekkor előállt Sándor bácsi és azt mondta: — Majd én beállók helyette — szólt a karmesternek, aki csodálkozva nézett rá. — Ne csodálkozzon. Megvan nekem a bőgősvizsgám is. És ettől kezdve helye volt a zenekarban. Legutóbb a bólyi dalostalálkozón is ott volt. Kis füzeteket vesz elő. Ebben minden benne van. A tsz eredménye, öröme, bánata számokban kifejezve. Az egyikben még összehajthatós térkép is van. Ezt is Sándor bácsi csinálta. Ha ránéznek erre a térképre: mindjárt tiszta képet kap akárki, hol, mit termel a termelőszövetkezet. Az egyik füzetben havi bontásban a tejtermelést vezette. — Az első négy hónapban hétezer literrel termeltünk több tejet, mint amennyit a tervünk előír — mondja csillogó szemmel. örül, mint az az ember, aki ismét megtalálta a helyét, aki megtalált valami olyat, ami hosszú időn keresztül hiányzott neki. Neki a föld, a mezőgazdaság hiányzott. Azt mondja: ebben a termelőszövetkezetben mindenki igyekszik és ezért jó is lesz ez a termelőszövetkezet. Jó lesz! És milyen jó érzés azt tudni, hogy ebben az ő keze is benne van. Szalai János Elsőnek talán a keret játékot kell említenünk. Bucsky Mihály elgondolása, hogy az ösz- szekötő szöveget történelmi hangulatot keltő jelmezek és kellékek felhasználásávál, Anonymusnak öltözött szövegmondóval mondatja el, alapjában véve helyes. A látottnál sokkalta gördülékenyebb előadást kíván azonban az, hogy az összekötő szöveg gyakran utaló félmondattal végződik. Ilyenkor minden másodperc, amely a szövegmondó utolsó szavának elhangzásától a jelenet kezdetéig eltelik, kínosan hat. Néha pedig tíz-húsz másodpercig is tartott ez a várakozás. Amellett a hasonló témájú szemelvények közötti összékötőszövegnek szellemesnek fordulatosnak kell lennie, kerülnie kell az ismétléseket. Bizony, amikor az égő gyertyával megvilágított emelvényen a ludtollat sercegtető Anonymus haxmadszor-negyed szer számol be arról, hogy „ez a szabadságharc is elbukott”, minden komoly szándék ellenére már-már paródia hatását kelti. A maximalizmus egy fajtája az, hogy a műsor szerkesztője a magyar történelem minden fontosabb mozzanatáról igyekezett megemlékezni az ösz- szeállításban. Nem sokkal a honalapítás után, Búvár Kund- dal kezdi meg, majd sorra veszi Dózsa Györgyöt, a mohácsi vészt, Zrínyi Miklóst, a kuruc szabadságharcot, az 1848-as szabadságharcot, a Tanácsköztársaságot, a fasiszta elnyomást, a felszabadulást, az ellenforradalmat, s végül jeienünkhöz ér. Ily módon a műsor sokat veszít szándékolt jellegéből, irodalmi értékek helyett mintegy a förl'nelem tan' önyv illusztrációját adja. Kevesebbel többet lehetett volna mondani. • Az irodalmi összeállítás egyik előnye a rendezés gyakorlatiasabb szempontjait tekintve, hogy igen nagy a választék, a csoport olyan szemelvényeket választhat, amely nek előadására a legkedvezőbb személyi adottságokkal rendelkeznek a szereplők. Cseppet sem mindegy, hogy például Kossuth Lajos, korának legragyogóbb szónoka, aki szavaival ezreket gyújtott láng ra, valóban szépen zengő hangon szólal-e meg a színpadon, vagy pedig halk, fátyolos hangon, ahogyan a műsorban történt. Ä megfelelő orgánum hiányát a jelmez semmiképpen sem feledteti, sőt, csak fel hívja arra a figyelmet. Nem helyeselhetjük, hogy ilyen irányú válogatás helyett inkább o1 yan szemelvényeket választottak. amelyek a szereplők adottságainak nem fe’elne1'- meg, de részint szerzőjük neve, rangja folytán, részint a felhasználható „hálás” jelmezek révén külsődleges hatás el érésére alkalmasak. Viszont, ha már a jelmezes előadás mellett döntöttek, feltétlenül el kell kerülni az olyasféle baklövéseket, hogy például a Dózsát a tüzes trónra kísérő barátok csuhája alól hegyes or rú cipő és csíkos zokni villan elő. Ezeket a hibákat tekintve, szinte már természetes, hogy a színjátszók játékukban is elkövették azt a hibát, amit a rendező a válogatással: a külsősé - ges hatásvadászó eszközök alkalmazását. Ezeket a hibákat nem azért soroljuk fel, hogy lerontsuk a kezdeményezés értékét, hanem azért, mert tanulságosak. Mind a szentlőrinciek, mind pedig más falusi csoportok számára. Az irodalmi műsor ugyanis egészen más műfaj, mint a színmű. Csak akkor éri el a célját, ha valóban irodalmi élményt nyújt a közönségnek, segít megérteni és átélni az író, költő mondanivalóját. Ennek a műfajnak nemcsak előnyei vannak, hanem buktatói is. Mig — különösen a könnyű műfajú — színdaraboknál „elmegy” némi hatásvadászás, az irodalmi műsorban sokkal feltűnőbb és visszás hatást keltő a szemelvény belső f ártalmától elütő, vagy azt túl- harsogó színészi játék. Ahhoz, hogy a szentlőrinci csoport sikeresen haladhasson tovább a megkezdett úton, meg kell szívlelnie ezeket a tanulságokat, nem szabad megelégednie azzal, hogy tapsokat aratott, hanem hozzá kell látnia, hogy ezeket a „kinövéseket” :ecsi- szolja, saját erőit reálisa ' mér legelve, válla1 jón tovább, feladatokat, s amit vállal;, azt nagy igényességgel, a csoport tagjainak képességeit helyesen kiaknázva valósítsa is meg. A balatonboglári műsor, min den hibája ellenére, feljogosít arra, hogy a szentlőrinci egy üt testéi hozzáértéssel válogatott, igényesen előadott irodalmi műsorokat láthassunk, hiszen ami a legfontosabb, a szándék, a lelkesedés, az igaz ügy sze- retete élteti ezt a csoportot s még a hibák jó részét is ez a jó szándékú, lelkes nagyratörés okozta. Mészáros Ferenc /rfŐ/flré.s>V'p«f *. Várható időjárás szerda több órás napsütés, néhány lie'.yrn záporeső, főként ma délután mérsékelt szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet ágaiéban 7—10 fok , között. Az á v -• ■ ír- keleti megyékben 10 fok \ nyugati határvidéken 7 fok alatt, legmagasabb nappali hőmérséklet holnap 17—21 fok közölt. v
