Dunántúli Napló, 1961. május (18. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-05 / 104. szám

1981. MÄJUS 5. NAPLÓ Május 15-től térítési dí'at kell fizetni a Pécsi Szénbányászati Tröszt munkásszállásain A díjak nagysága 15—180 forint Május 15-én életbelép a munkaügyi miniszter rendele­té a munkásszállásod történő elhelyezés feltételeiről és a térítési díjak bevezetéséről. A rendelet meghatározza, hogy a munkásszállásokon csak az kaphat helyet, aki a fenntartó vállalattal munkaviszonyban áll, vagy ipari tanuló és ál­landó lakóhelyéről munkahe­lyére naponta bejárni nem tud. Ha ezen feltételek vala­melyike megszűnik vagy ha a dolgozó a szocialista együtt­élés szabályait súlyosan meg­szegi, a munkásszálláson tör­ténő további elhelyezését biz­tosítani nem szabad. A mun­kásszállásokon lakók május 15-tö! térítési díjat fizetnek. Aki ezt elmulasztja, a munkás szállásokról eltávolítható. A térítési díjak megállapí­tása szempontjából a rendelet a munkásszállásokat öt kate­góriába sorolta. A besorolás alapját az képezi, hogy milyen feltételeket biztosítanak az ott lakók számára. Figyelembe kell venni az épület jellegét, a közművesítés és fűtés minő­ségét, az egészségügyi és szo­ciális feltételeket, a szobák férőhelyeinek számát. A mun­kásszállásokon lakó dolgozók­nak, az egyes kategóriáknak megfelelően, havi 15 forinttól 180 forintig kell térítési díjat fizetni. A rendelet lehetőséget ad arra, hogy egy kategórián belül a megállapított térítés összegétől lefelé vagy felfelé a szobák fekvésének, berendezé­sének és felszerelése színvo­nalának, továbbá a férőhelyek számának figyelembevételével a vállalat igazgatója a szak- szervezeti bizottsággal egyet­értésben eltérjen. A Pécsi Szénbányászati Tröszt a rendelet alapján hosszú idő óta végzett alapos tanulmányozás után elkészí­tette munkásszállásainak ka­tegóriánkénti besorolását, a térítési díjak összegeinek meg­állapítását. Ezt a feladatot igen gondosan végezték el. A pécsi széntröszt hét munkásszállást tart fenn. Ezekben évi átlagban több mint ezer munkás lakik. A fenntartási költségük éven­ként hárommillió forintnál többe kerül. Mindeddig a dol­gozók a szállások fenntartá­sának költségeihez nem járul­tak hozzá. Ez az összeg teljes egészében a tröszt termelésé­nek önköltségét növelte. A besorolások alapján a központi legényszállás, az András-aknai és a Pécsbánya központi szállás a IV-es kate­góriába került, ahol a rende­let értelmében havi 75 forint a térítés összege. A pécsbá- nyai újszálló, ahol rendszeres központi fűtés van, továbbá a melegvízszolgáltatást biztosító 'vasas! Petőfi szálló, az István- aknai „Sudár” és „Feitig” szálló a III-as kategóriába ke­rült és itt a térítés összege havi 100 forint. A központi legény­szállás a IV-es kategóriába ke­rül. Az ott lakóknak átlagosan havi 75 forint térítési díjat kell fizetni. A tényleges ösz- szeg megállapítását úgy vé­gezte el a tröszt, hogy akik 20 férőhelyes szobában laknak, azok 71 forintot, akik íí férő­helyesben, azok 80 forintot és akik 4 férőhelyesben nyertek elhelyezést ,azok 100 Ft-ot fi­zetnek havonta. így a szállá­son átlagosan biztosítják a 75 forintos térítést. A III-as kate­góriába sorolt szállásokon, mint István-aknán 6 ágyas, vagy Vasason 8 ágyas szobá­ban nyernek elhelyezést a munkások. A besorolások el­készítésénél figyelembe vet­ték a szállások távolságát a várostól, a berendezés és az épület minőségét, az emeletes ágyak számát és különösen a rendeletben meghatározott kö­vetelményeket. A térítési díj ellenében lakást, fűtést, vilá­gítást, bútort és kéthetenként tiszta ágyneműt biztosít a széntröszt. A térítési díj bevezetésével ez évben 1 millió 125 ezer fo­rint megtérülését tervezik. Még a jövőben is a fenntar­tási összeg nagyobb részét a széntröszt biztosítja. A munkásszállásokon lakók nagy többsége különösebb meg erőltetés nélkül képes a térí­tési díjat megfizetni. A szálláson lakók 60—70 százaléka legényember, akiknek nem jelent jelentő­sebb megterhelést a térítési díj bevezetése. A tröszt dol­gozói, a szakszervezeti akti­visták igyekeznek is erről meggyőzni a szállásokon lakó­kat. v A tröszt munkásszállásain lakók a lényegében igen ala­csony és jutányos „lakbér” fejében még olyan juttatások­ban is részesülnek, amelyek az „albérletben” lakók számára ismeretlenek. Minden szállá­son van klubszoba, több száz könyvből álló könyvtár, tele­vízió és rádió, rex-asztal, asz­talitenisz, különböző társasjá­tékok. A nem munkásszálláso­kon lakó dolgozók csak mun­kanaponként egy alkalommal kapnak étkezési hozzájárulást 4.25 forint értékben, addig azok, akik a szállásokon lak­nak, mindennap — vasárnap és munkaszüneti napokon egy aránt — 6.60 forintért három­szori étkezést kapnak, mely­hez a tröszt 10.69 forinttel hozzájárul. A térítési díjak bevezetésé­nél ezekre a lehetőségekre és kedvezményekre is gondolja­nak a szálláson lakók és fogad jak megértéssel a rendelet megvalósítása érdekében tett intézkedéseket. Maguk is ■ já­ruljanak hozzá azokhoz a ha­talmas összegekhez, amelyeket államunk és a Pécsi Szénbá­nyászati Tröszt fordít a dol­gozók szociális és kulturális szükségleteinek kielégítésére. (Mitzki) 4% % Gyakorlott AUTÓSZERELŐT felvesz a 2. Belkereskedel­mi Szállítási Vállalat Pécsi Kirendeltsége. Megyeri út. 15778 ’■jp.nali belépésre felve­tnie FŐ KUBIKOST, ik szakszerű kubik- mkában jártassággal bír- k. Komlói Helyiipari olgáltató Vállalat. Tele­li 20-92. 241 Mit láthatunk a Budapesti ipari Vásáron? A kohó- és gépipar gazdag kiállítási tervei A kohó- és gépipar gyártmá­nyainak kiállítása minden év­ben nagy látogatottságnak ör­vendett a Budapesti Ipari Vá­sáron. Ebben az esztendőben is a legszebb és a legkereset- tebb gépeit, berendezéseit mu­tatja be, lehetőség szerint mű­ködés közben. A szerszámgépipar kiállítá­sán láthatjuk többek között a DIMÁVAG gyorssodró, több­féle dróthúzó gépét, a Fémáru- és Szerszámgépgyár egyetemes és automata esztergáját, az Esztergomi Szerszámgépgyár pantográf másoló marógépét, a Fúrógépgyár pedig bemutatja a fokozatnélküli precíziós asztali fúrógépét. A Szerszámgépfej­lesztő Intézet új berendezései között bizonyára feltűnést kelt majd az automata kiegyensú­lyozó gép. Az erősáramú berendezése­ket gyártó iparág bemutatóján a gyártmányok széles skálájá­val ismerkedhetnek meg a lá­togatók. A Kábel- és Műanyag­gyár szigetelő anyagokat, nor­mál- és hosszanjátszó hangle­mezeket, műanyag csapágya­kat, háztartási és játékárukat állít ki. Bizonyára nagy érdek­lődést keit majd a Bajai Vil­lamosipari Gyár háztartási porszívógépe, a nyolcvan lite­res házi vízlágyító berendezé­se. A Element Gottwald Vil­lamossági gyár szabadtéren mutatja be az 50 kilovolt am­peres, 220 kilovoltos transz­formátorát. Mint minden esztendőben, az idén is a híradástechnikai ipar vonzza majd a legtöbb lá­togatót. Sok új termékét na­gyobbrészt működés közben mutatja majd be az Ipari Vá­sáron. A Rádiótechnikai Gyár a különböző rádió-adóberende­zések között kiállítja az „Óceán“ típusú hajó rádió-adó berendezését. Az Egyesült Izzó különféle izzólámpákat, tran­zisztorokat, rádió és televí­zió képcsöveket mutat be. A rádiók és televíziók kiállításán szerepel az Orion, a Telefon­gyár és a Vadásztölténygyár. Az utóbbi bemutatja a „Mun­kácsy“ és a „Tavasz“ televí­zió készülékeket, valamint a „Melódia“ néven forgalomba kerülő lemezjátszós rádiót. Jelentkezik a kiállításon az autó- és traktoripar, a műszer ipar, a tömegcikkipari válla­latok is. Az általános gépipar üzemei elsősorban élelmiszeripari, ve­gyesipari és erőművi berende­zéseket mutatnak be. Közöt­tük szerepel a kiállításon a Sopiana Gépgyár is. Többek között bemutat egy 200 literes vákuumos húskeve- rőt, egy alacsony pacaltiszü- tót, különböző típusú tengely- kapcsolókat. Üj gyártmányai között szerepe] a kiállításon a korszerű hidraulikus működé­sű univerzális bőrkivágógép, melyet egyelőre hazai megren­delésekre készítenek. Az ipari vásáron szeretnék felkelteni a külföldi megrendelők érdeklő­dését az új gép iránt. Német nyelvű ismertetőt bocsátanak a külföldi szakemberek rendel­kezésére. Elsőízben mutatják be a vásár látogatóinak a „Start“ gyártmányok három típusát, a csiszológépet, a fé­nyezőgépet, valamint egy csi­szoló és fényező gépet. Újítás­ként a meghajtáshoz nem spe­ciális csiszoló motorokat, ha­nem a Villamos és Forgógép­gyár által készített VZ típusú motorokat használnak. A csi­szolóköveket és a fényező ko­rongokat külön tengelyre erő­sítik. Előnye, hogy a motor, meghibásodása esetén könnyeb ben és gyorsabban kicserélhe­tő, egyben olcsóbb is a régi típusnál. Az ipari vásáron ki­állított gyártmányait a gyár május 15-ig elkészíti. 517 új létesítmény az idei község fejlesztési alapból A megye községeinek az első negyedévben majdnem 29 millió forintnyi községfej­lesztési bevételük volt. Az éves községfejlesztési összeg több mint a felét fizették be az első negyedévben. A ki­adások terén már nem ilyen kedvező a helyzet. Bár két-, ségtelen, a felhasználás üte­mében is javulás tapasztal­ható az előző évekhez viszo­nyítva, az egész évi község­fejlesztési kiadásoknak csak 17,9 %-át teljesítették. Csu­pán 7 millió 382 ezer forint értékű községfejlesztési mun kát végeztek el. Különösen a társadalmi munkák marad tak el, pedig az időjárás meg felelő lett volna. A megye községei több mint három és félmillió forint értékű tár­sadalmi munkát terveztek a községfejlesztési alakjukba. EbbőJ. mindössze 210 ezret teljesítettek. Noha mint említettük, a községfejlesztési alapok fel- használása nagyobb mérték­ben is történhetett volna, az első negyedév eredményei elég biztatók. A megye köz­séged 517 új létesítményt kí­vánnak megvalósítani idén községfejlesztés keretében; Ebből már 119 építése meg­kezdődött. Sok helyütt pe­dig egyes létesítmények mái teljesen el is készültek. Négi községben: Kölkeden, Orosz­lón, Csáhyoszrón, Meződön a járdaépítés. Kiskassán és Geresden a közvilágítás bő­vítése fejeződött be. Csapa- déklevezető-árkot ástak Bo- gádon és Kökényben. A pécs váradi tanácsház felújításá­val is végeztek az első_ ne­gyedévben. Három új kuítúr- házat adtak át ugyancsak az első negyedévben Kisdéren. Kökényben és Turonyban Romonyán parkosítottak, Sósvertikén egészségházat. Beremenden pedig óvodát létesítettek a községfejlesz­tési alapból. A jelenleg készülő, vagy éppen befejezés előtt álló létesítmények is hosszú listát töltenek meg. Csak példa­ként: Püspöklakon orvosi lakás és rendelő, Komlón, Szabadszentkirályon, Geres­den, Alsószentmártonban au­tóbuszváró építését kezdték meg. Uj kultúrház építése kezdődött tizenhárom község ben. A járdaépítés 34 köz­ségben folyik. Újtípusíi kávéfőző sorozaigyartása kezdődött A Kohó- és Gépipari Minisa téri um általános gépipari igaz gatóságán értékelték az ipar­ág első negyedévi gyártmány- fejlesztési tervének teljesíté­sét. Az év első három hónap­iéban megkezdődött két gyárt­mány sorozatgyártása is. Az első negyedévben meg­kezdődött a sorozatgyártása 3gy újtípusú kávéfőző és egy kávéőrlő gépnek. Az új gép&K formája tetszetősebb, az ed­digieknél és különösen az őr- őgepeknál több fémaikat- részt helyettesítettek műanyag gal. Elkészültek az úgynevezett meredekcsöves kazán rajzai 's, ebbe a csöveket vízszintes helyett függőlegesen építik be. Ilyen módon növekszik a hőenergia hasznosítása, javul a kazán hatásfoka. A határidő előtt elkészült rajzok alapján megkezdődött a mintadarab gyártása is. Felveszünk azonnali belé­péssel 1 fő vízvezetékszerelő szakmunkásit. Fűtésszere­lésben jártassággal biró előnyben. Telefon: 20-92. Komlói Helyiipari Szolgál­tató Vállalat. 241 Készül a fiatalok filmje Komlóra költözik a forgatócsoport Földszintes ház tető és meny­nyezet nélkül, s az utcai szo­bának hiányzik az egyik fala. Ezen a résen „néz be” a sín­páron gördülő felvevőgép. A lámpák fényében Törőcsik Mari, Orsolya Erzsi és Mar­gittal Ági. „Te tudod, ara­nyom. Ide mindig visszajö­hetsz”. Forgatják az év egyik nagy érdeklődéssel várt újdon­ságát, a Hunnia ígéret földje című filmjét. Harmadik hó­napja gyúlnak fii a vakító ref­lektorok, harmadik hónapja változnak a díszletek, s a je­lenetek, amelyekből a vágó­asztalon kerek egésszé formá­lódik egy új magyar film. Miről szól a történet, hol játszódik? — erről faggattam a fiatal rendezőt, Mészáros Gyulát. — őszintén, kertelés nélkül és ugyanakkor a hibák, a ne­hézségek elkendőzése nélkül szeretnénk bemutatni, hogyan s milyen kín és gyötrelem kö­zepette születik az új. Az al­kotás hőskorának romantiká­ját és sokrétűségét nagyon ne­héz igazán visszaadni. Az ígé­ret földjének színhelyét, az épülő szocialista várost és ipari kombinátot mi Dédnek nevezzük. Mondhatnánk azt is, hogy Komló. Hegedűs Zol­tán, a forgatókönyv írója arra törekedett, hogy az igazat mondja, ne csak a valót. Nem egyetlen megtörtént eseményt dolgozott fel, hanem sok-sok apró megfigyelésből, epizódból ötvözte össze a történetet, amely éppúgy megeshetett volna Sztálinvárosban, mint Komlón vagy Kazincbarcikán. Május 5—11-Íg háztartási TÍllamos és lŐSÉP Pécsett a Jókai tér 3. sz. alatti helyiségben Nyitva: 10-20 óráig 15781 A rendező szavaiból sokat Ígérő kép körvonalai bonta­koznak ki. Üj hangú, bátor mondanivalójú film készül a Hunniában egy olyan korszak­ról, amely jó, hogy lezárult, s amelynek hibáiból azóta sokat tanultunk — mindannyian. Az ígéret földjének története 1952—53-ban játszódik. A filmbeli városban még alig nőttek ki a földből a falak. Szükség van minden munkás­kézre. S az emberek jönnek az ország minden részéből. Jók és rosszak. Akadnak köz­tük olyanok, akiket nem ér­dekel a cél, csak pénzt akar­nak keresni. Van, aki ellensé­ges szemmel nézd az eredmé­nyeket, a sikereket. A többiek pedig szíwel-lélekkel fára­doznak a nagy és lelkesítő fel­adat megoldásáért. Munka közben előbukkannak hibáik, megismerjük erényeiket, feltá­rul jó és rossz oldaluk. Hús­vér emberek. Ebben a környe­zetben kezdődik az új magyar film története. Az első jeleneteit mintegy körképet adnak, bemutatják, hol élnek, dolgoznak a főhő­sök, majd mindjobban össze­futnak a cselekmény szálai, s kibontakozik: hogyan kerül zátonyra egy ember élete. A főhősök: Gencsi János, a fia­tal vájár, akinek a munka a mindene. Sokat és jól dolgo­zik. Nem fél az újtól, s egyik napról a másikra a verseny­tábla élére kerül, öldöklő ira­mot diktál önmaga és beosz­tottjai számára. Híres ember­ré válik, „futtatják”. Krizs Ica a történet másik hőse. Fa­luról felkerült fiatal paraszt­lány, aki előtt az építkezésen tárul ki a látóhatár. Hamaro­san a városi DISZ-bizottság tagja lesz, tanfolyamra kül­dik, s végül rábízzák az új könyvtár vezetését. A harma­dik: Urián Ferenc, a dédi DISZ-bizottság titkára, őt az­zal jeílemezhetnénk a legjob­ban, hogy ma akarja a hol- naputánt. Szíwel-lélekkel pártfogolja Gencsi Jánost az új módszerek alkalmazásában, de ugyanakkor megállás nél­kül ösztökéli: tovább, tovább. S ezzel ő is hozzájárul á fia­tal vájár „bukásához”, meg- hasonlásához. Gencsi János neve mellett napról napra új eredmények sorakoznak. És végül bekö­vetkezik a katasztrófa. Elha­nyagolják a biztonsági intéz­kedéseket, s a bányaomlás be­temet egy 16 éves fiút. Az emberek a fiatal élmunkás vájárt hibáztatják, aki a fele­lősség súlya alatt összeroppan, s úgy érzi: itt nem maradhat tovább. Beteljesedik sorsa. Felépült a város, s a nagy mű­ben benne az ő verejtéke, fá­radozása is. Mégis mennie. kell. És Gencsi János elindul; hogy új helyet keressen ma­gának, ahol már megváltozott emberként kezdheti új életét. A három főhős mellett felvo­nulnak a filmben a korszak más jellemző figurái is. A fia­talok, akik megtalálják helyü­ket az új városban, szakmát tanulnak, összeházasodnak és letelepednek. Mit szólnak szerepükhöz a színészek? Elsőként Törőcsik Mari válaszol: — A Vasvirág Verája, az Édes Anna elesett cselédlánya és a Kölyök kedves csitrije után most valóra vált egy régi vágyam, ízig-vérig mai lányt alakíthatok. Krizs Ica ugyan a forgatókönyv szerint 1951—52- ben hagyta ott faluját, s ta­lálja meg helyét a születő vá­rosban, a munkások között, mégis napjaink jellemző típu­sa. Krizs Icákkal ma is lép- ten-nyomon találkozhatunk. Szeretem ezt a szerepet, örü­lök, hogy eljátszhatom. Sztankay István: — Most végeztem a főisko­lát, körülbelül annyi idős va­gyok, mint a filmbeli fiatal vájár lehetett annak idején. Izgalmas a feladat: életre kel­teni egy olyan becsületes em­bert, aki jószándékai ellenére vétett önmaga és a közösség ellen, akit mindannyian jól is­merünk, hiszen találkozha­tunk vele az utcán, a gyárak­ban, a bányákban —1 életünk­ben. A díszlefezök gyakorlott moz­dulatokkal berendezték a kö­vetkező jelenet színhelyét. Is­mét kígyóinak a reflektorok, újra felvevőgép elé állnak a színészek. Néhány napig még a műteremben forgatják a fil­met, majd Komlóra „költöz­nek” az alkotók. Mészáros Gyula rendező és Herczenik Miklós operatőr már jóné- hányszor járt a városban, s kiválasztották azokat a helye­ket. amelyek filmre kerülnek. A felvételek egy részét a Kö- könyösön, a kenderföldi új házaknál, az állomáson és az építkezés . első időszakából megmaradt barakkoknál ké­szítik. Május végére pedig be­fejezik az ígéret földje című új magyar film forgatását. Az újdonság ősszel kerül a közön­ség elé. Dosztányi Imre Gyár- és Gépszerelő Vál­lalat pécsi szerelési terüle­tére azonnali belépéssel LAKATOS, HEGESZTŐ szakmunkásokat és segéd­munkásokat keres. Távol­lakóknak munkásszállást biztosít. Jelentkezés minden csütörtökön de. 10—12 órái? a Dózsa-szálló Szigeti u. 30. . 15822

Next

/
Oldalképek
Tartalom