Dunántúli Napló, 1961. május (18. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-30 / 125. szám

1981. MÄJÜS 30. VAPLÖ 3 Nyugdíjas agronómusok a baranyai tsz-ekben •A kormány határozatai alpján az utóbbi időben 64 elnök, 77 agronómus és 31 könyvelő került a baranyai közös gazdaságokba. Ez azon­ban még mindig kevés. A párt és a tanács felhív­ta azokat a szakembereket, akik már nyugalomba vonul­tak: vállaljanak részt, leg­alább pár évre, a szocialista mezőgazdaság felépítésében. A nyugdíjas agronómusok öröm­mel kapcsolódtak be a közös gazdasagok munkájába, annál is inkább, mert anyagilag is megbecsülik tudásukat, szak­értelmüket. Gál Sándor, a Mohácsi Tangazdaság volit íő- agronómusa például a mohá­csi Uj Barázda Tsz, Szentir­mai Antal, a Szentegáti Ál­lami Gazdaság volt agronó- musa a vejtd Rákóczi Tsz, fiamon György, a sásdi já­rási tanács volt főáUatte- nyésztője a vásárosdombód Aranykalász Tsz, Székely Fe­renc, a Szentlőrimci Mezőgaz­dasági Technikum volt taná­ra * a sumonyi Petőfi Tsz, Demká András, a Bükkösdd Állami Gazdaság volt igazga­tója a bükkösdi Rákóczi Tsz szakirányítását vállalta. Újra munkába állt a leg­öregebb baranyai agronómus, a 66l éves Nagy Sándor is, a Beremendi Állami Gazdaság egykori agronómusa. A me- gyeszerte ismert és köztiszte­letben álló szakember, a ta­gok félkérésére, a siklósi Táncsics Tsz szakirányítását vállalta eh A 40 esztendeje mezőgazdasági pályán műkö­dő Nagy Sándor három évre kötött szerződést a termelő­szövetkezettel és ez idő alatt ■— terved szerint — valóban nagyüzemi gazdaságot akar teremteni a 2500 holdas Tán­csics Tsz-bőL i Hangulatos ünnepségek a gyermeknapon Kisdobosokat, úttörőket, KÍSZ-fiaialokat avattak az Úttörő Szövetség megalakulásának 15. évfordulója alkalmából A XI. nemzetközi gyermek­napon az Úttörő Szövetség megalakulásának 15. évfordu­lója alkalmából vasárnap nagy­szabású ünnepségeket rendez­tek. Az iskolákban úttörő- és kisdobos-avatások voltak. Pé­csett az Állami Áruház a Séta­téren megrendezte az immár hagyományossá váló rollerver­senyt Tizenegy órakor sok résztvevővel és nézővel kezdő­dött a verseny, amelyet a hat- esztendős Kőszegi Tomi nyert. Jutalmul nagy színes vízilab­dát kapott. Délután a Sörház utcai rendőrklubban a belügyi dolgozók gyermekei adtak mű­sort Játszóteret avattak Kertvárosban Kertvárosiban délután fél öt­kor felvonultak az úttörők. A társadalmi munkával készült parkban nyilvánosan tartották meg az ünnepélyes csapatgyű­lést Ez egyben a park és a mellette létesített játszótér fel­avatása is volt A gyermekek különböző játékokkal szóra­kozhattak Kertvárosban. Még a tábortűz sem hiányzott a programból. Az Üttörőházban ugyancsak tábortüzet gyújtottak és külön­böző játékokkal szórakoztatták a gyermekeket. Oj sportpályát is avattak az Üttörőházban. A gyermeknap műsorában a kisdobosok és úttörők avatása mellett az új KISZ-tagok fel­vétele is szerepelt. Vasárnap reggel 9 árakor a Petőfi utcai iskola udvarán sok száz gyerek sorako­zott fel az ünnepségre, Szé­csei János, az iskola igazgató­ja mondott ünnepi beszédet, majd a kisdobosok és az úttö­rők avatása után Sabácz Jó­zsef, a MÁV Igazgatóság KISZ- titkára kiosztotta az új KISZ- tagoknak a tagsági könyveket. A KISZ KO zászlaját kapták a baksaiak Baksán nagyszabású ünnep­ségeket rendeztek vasárnap a gyermeknapon. Komócsin Zol­tán elvtárs rádióbeszédének meghallgatása után csapatösz- szejövetel volt, melyen Polgár Zoltán, az úttörőcsapat veze­tője értékelte a 15 vállalás tel­jesítését. majd pedig átadta a kitüntető jelvényeket és okle­veleket a legjobb úttörőknek. Az országos úttörőelnökség ki­tüntető jelvényét és oklevelét kapta Gamos Magdolna, Csa­tái László és Kővágó László. Az ünnepi beszédet Rei- chardt Lászlóné igazgató mond ta. A forradalom nyomolvasói parancsnokságának parancsát olvasták fel azután, majd pe­dig Kovács Ottó elvtárs. az Úttörő Szövetség országos tit­kára adta át a KISZ Központi Bizottságának vörös selyem zászlaját az úttörőcsapatnák, amelyet kiváló munkájukért és a forradalmi nyomolvasó mozgalomban elért kitűnő eredményeiért kaptak a baksai úttörők. A kisdobosok és úttörők ava­tása után hét nyolcadikos út­törőt avattak KISZ-taggá. Az ünnepségről a Budapesti Film­stúdió filmet készített. Tíz tsz társulásával baromfi- kombinát épül Sellyén Százötvenezer novendékbaromfit fognak nevelni Az építkezés 800 000 forintba kerül A tél folyamán Drávaiványival és Sósvertikével egyesült 4500 holdas sellyei Ormánság Ter­melőszövetkezet, az idén nagy méretekben tért rá a baromfi- tenyésztésre és hizlalásra. A tavalyi néhány száz tyúkkal szemben jelenleg 5000-nél is több baromfit számlálnak a sellyei farmon, a sósvertikei üzemegység természetes vizeit 3244 pecsenyekacsa nevelésé­vel hasznosítják, s legutóbb 200Ó pulykával szaporították a tsz baromfiállományát. Ebből a gyors felfejlesztésből is kitűnik, hogy a tsz a tavasz folyamán igen sok, több ezer naposbaromfit, szárnyast vá­sárolt. A napos és előnevelt baromfi szállítása közben azonban magas elhullást ta­pasztaltak, a hosszú utak meg­viselték a kényes naposjószá­gokat, amellett maga a szál­lítás is igen költséges volt. légért a tsz vezetői elhatároz­ták. hogy a lehető legrövidebb időn belül rátérnek a baromfi- keltetésre és előnevelésre. Az elhatározás végrehajtására azonban anyagi erejükből tel­jesen nem futotta, ezért kilenc környező termelőszövetkezet­tel társultak egy 12 000-es ba­rom fikombinát megépítésére. A legnagyobb anyagi hoz­zá'árulást természetesen a kez­deményező Ormánság Tsz nyújtja. A drávaiványi üzem­egységben most indítottak be egy új segédüzemágat, a szén­poros téglaégetést. A hatal­mas kombinátot az itt termelt téglából fogják felépíteni. Az én ítőbrigád zömét is a tsz ál­lította ki. A társ-tsz-ek főleg a faanyag biztosításában se­gédkeznek. A korszerű ba­romfinevelő alapozási mun­káit megkezdték. Az épület típusa még nincs eldöntve, előreláthatólag az emeletes . mágocsi nevelőház mintájára t tészül el. A tsz-ek terve az, hogy még ebben az évben üzembe helyezik a kombiná­tot, amelyben évente 150 000 r.övendékbaromfit fognak elő­nevelni további hizlalásra. Ez biztosítja majd a társ-tsz-ek összes szükségletét, sőt a já­rás szükségletét is. Az eddigi években a járás valamennyi egyéni gazdaságában nem ne­veltek fel ennyi baromfit egy év alatt. Az Ormánság Tsz évi előnevelt csibeszükséglete kb. 50 000 darab, a további 100 000-et a társ-tsz-ek és a járás illetve a megye többi tsz-ei fogják felvásárolni. A csibék előnevelésére, az ilyen előnevelő „gyárakra” ma még igen nagy szükség van, mert sok tsz-ben még nincs meg a feltétele a naposcsibe­nevelésnek. Az előnevelt 35— 45 dekás súlyú, 4—6 hetes csibék már nem olyan kénye­sek s ezek hizlalását a ke­vésbé jó feltételekkel rendel­kező tsz-ek is könnyen elvé­gezhetik. Az Ormánság Tsz- ben tavasz folyamán végez­tek baromfielőnevelést, s az önköltségszámítás során kide­rült, hogy egy előnevelt csibé­ből 2,52 forint tiszta bevételük származott. A kombinát megépítése elő­zetes kalkulációk szerint kb. 7—800 000 forintba kerül a tár­sulásnak, tehát — mivel saját anyagot, építőbrigádot bizto­sítanak — aránylag igen ol­csó. A „gyár” jövedelméből a társuló tsz-ek olyan mérték­ben részesülnek, amilyen arányban hozzájárultak a lé­tesítmény megépítéséhez, _ il­letve az üzemelés beindításá­hoz. A tiszta bevételen kívül óriási előny az is, hogy a kom­binát közel lesz s így a tsz-ek szállítási költsége minimális­ra csökken. Hogy a következő években naposbaromfit se kelljen messziről behozni, az Ormán­ság Tsz jövőre egy keltető­telepet létesít Sellyén. Már folynak a tárgyalások a Pécsi Keltető Vállalat sellyei állomá­sának átvételére. A Pécsi Kel­tető a csibekeltetést teljesen beszünteti Sellyén s áttér a vrzászárnyas keltetésre. Az így felszabaduló gépeket pe­dig átadja a szövetkezetnek. 1962-ben tehát beindul a tsz keltetőüzeme s ellátja napos­csibével a környéket. Az Ormánság Tsz kezdemé­nyezése örvendetes. Az ország más vidékein, elsősorban az Alföldön már korábban létre­jött társulások igen eredmé­nyesen működnek. Legfőbb céljuk a gazdaságosabb terme­lés s az önellátás, emellett azonban a társuláson kívüli tsz-eket is ellátják alapanyag­gal, s a lakosságot lényegesen több áruval. A sellyei járás tíz termelőszövetkezete még csak az első lépéseknél tart s az I eredményt majd egy év múl- ' va lehet csak lemérni. Maga az elgondolás azonban hasz­nos és a sellyeiek példája minden járásban követendő. Ezernél töab résztvevője volt a szászvári ünnepségeknek. Megható és érdekes volt, amikor a szászvári úttörőcsa­pat vezetője beszéd kíséretében átadta a nyolcadikos úttörőket a KISZ-nek, majd pedig a ré­gebben felvett kiszisták egy- egy KISZ-jelvényt tűztek ki az új KISZ-tagok mellére. Ezután leoldották az úttörő nyakken­dőt minden új kiszista blúzáról és felkötötték helyébe egy-egy KISZ-nyakkendőt. Néhány szóval arra kérték az új kiszis- tákat, hogy őrizzék meg az út­törőnyakkendőt és emlékezze­nek mindig arra, hogy az Út­törő Mozgalom nevelte őket a párt és a nép ifjú katonáivá. Miután Dévai Nándor, a há­nyaüzem KISZ-titkára el­mondta üdvözlő beszédét az új kiszistákhoz, lezajlott a} úttö­rők és kisdobosok avatása, majd pedig kultúrműsor kö­vetkezett. Mázán tizenheten kapták meg KISZ-tagsági könyvüket a gyermeknapi ünnepségekkel egybekötött ünnepségen. Reg­gel nyolc órakor volt a taggyű­lés, amelyen felvették az ifjú­sági szövetség tagjai sorába a tizenhét mázai úttörőt, négy órakor pedig Menyes Vilmos elvtárs, a mányai bányaüzem KISZ-titkára adta át részükre a tagsági könyveket. 350 új KISZ-tag a mohácsi járásban. A szigetvári járásban Rózsa­fán, Somogyapátin, Mozsgón a szigetvári területi KISZ- szervezetnél, Nagydobszán és Tótszentgyörgyön avattak kis­dobosokat. A mohácsi járás minden általános iskolájában kiosztották az új KISZ-tagsági könyveket; A járásban össze­sen 350 új KISZ-tag kapta meg tagkönyvét. Lezajlottak a tagkönyv átadó ünnepségek Kölked. Bár. Nagynyárád, Sá­torhely. Erdőfű. Székelyszabar, Himesháza, Lánycsók, Ver­send, Babarc, Boly, Majs Lip- pó. Ivándárda, Bezedek. Ho­morúd községeikben. A duna- szekcsői fiatalok június 4-én, vasárnap tartják KISZ-tag- könyv átadó ünnepségüket. Mohácson az általános isko­lákat patronáló üzemek KISZ- szervezeteinek vezetőségei is megjelentek az ünnepségen és az üzemek KISZ-titikárai adták át az új KISZ-tagok könyveit, a sportpályán rendezett gyer­meknapi ünnepségek kereté­ben. A gyermeknapon történi’ 200 gépet vásároltak a tsz-ek a MEZŐSZÖV-tői Szinte valamemy- nyi termelőszövetke zet vásárolt a közel múltban gépet- A dumafalvi Kossuth Tsz két esőztető be­rendezést, a duma- szekcsői Egyetértés, a bári Uj Élet, a lippói Béke Őre, a pócsai Zalka Máté termelőszövetkezet pedig egy 400 liter/pemc teljesítmé nyű szivattyút vá­sárolt. A felsőszent- mártoni Zrínyi Tsz egy 2500 liter/perc és egy 1200 liter/ perc teljesítményű szivattyút vett 430 ezer forintért. Esőz­tető berendezést vá sárolt a siklósira gy- falusi Jóbarát és a mohács—kölkedi vízgazdálkodási tár­sulat is. A szederkényi Ka rasáca Gyöngye, a dunaszekcsöi Egyet­értés, a görcsönyi Uj Március és a görcsönydobokai Uj Alkotmány tsz-ek új ZK/II-es kultivá- torral bővítették gépparkjukat. Több mint 40 termelőszö­vetkezet vásárolt billenőplatós, légié- kés mezőgazdasági pótkocsit. A duma­falviak három, a szederkényi, a má- gocsá és gerdei tsz­ek pedig két-két pótkocsit vettek. Saját Rapidtox II. gépével poroz már a kátolyi Uj Élet, a kisdobszai Zrínyi, a magypeter- di Március 15, a ma gyarteleki Vörös Október és a bel- várdgyulai Közös Üt Tsz tagsága. A szivattyúkon, porozógépeken kí­vül mintegy 5 da­rálót, 5 szecskavá­gót, 20 készlet sima hengert és még szá mos gépet vásárol­tak idén a megye termelőszövetkeze­tei. Nagyszámú nézője volt az izgalmakban bővelkedő sétatéri rollerversenynek. Faipari ismeretekkel ren- . delkező normást fel­veszünk, ugyanott gyors és gépírónőt alkalma­zunk. Szigetvári Faipari KTSZ Tel.: 70. 16512 A bolgár iskola záróünnepélyén kínai táncot táncolnak a vakációba induló kisdiákok. 4 A kicsik örömére még „horgászversenyt” is rendeztek az új kertvárosi parkban. Az új-mecsekaljai iskolában 139 kisdobost és 96 úttörőt avattak. A legjobb úttörőket megjutalmazták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom