Dunántúli Napló, 1961. május (18. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-24 / 120. szám

IMI. MÄJÜS 24. NAPLÓ 5 Május 28-án lép életbe a MÁV új menetrendje w A Pécsre érkező és induló vonatok ÉRKEZŐK: Idő V.-nem Honnan 0,10 sz. Fonyód 1.30 mot. Bátaszék 4.04 gym. Budapest 5,00 sz. * Budapest 5.18 m. Mohácsról 5,35 m. Siklós 6.18 sz. Mohács 6.23 sz. Barcs és Sellye 6,25 SZ. Siklós 6.30 sz. Erdősmecske 7,06 sz. Beremend 7,16 sz. Mohács (Munkaszünetes napokon) 7.23 m. Görcsöny (Munkanapokon) 7.24 sz. Dombóvár 7,29 mot. Erdősmecske 8.22 m. Mohács 8.27 sz. Nagykanizsa 9,48 sz. Bátaszék 10.27 gy. * Budapest • 11.27 smot. Szombathely 11,59 st. Harkány fürdő 13,11 sz. Budapest 13 23 sz. Siklós 13.33 sz. Mohács 14,51 mot. Barcs 15.27 mot. Mohács 15.34 smot. Bátaszék 15.57 sz. Beremend 16,21 m. Középrigóe 16,20 sz. Harkányfttrdö (Csak vasárnap) 17,55 sz. Barcs 18,12 sz. Bátaszék 18,41 m. Szentlörinc . (Csak munkanapokon) 18,54 sz. Siklós 19,11 sz. HarkányfOrdA 19,20 sz. Mohács 19,25 sz. Nagykanizsa 19,32 mot. Pécsvárad 19,45 sz. Budapest 19.52 sz. Beremend 20,06 sz. Harkányfürdö (Csak vasárnap) 20,58 mot. Bátaszék 21,23 sz. Mohács (Csak szombat és vas.) 21,28 sz. Siklós 21,50 sz. Balatonszentgyörgyi* 61 22,02 mot. Mohács (Csak vasárnap) 22,19 gy. Budapest 23,27 mot. Harkányfürdö (Csak szombat és vas.) 23.52 smot. Szombathely INDULOK: Idő V.-nem Hová 0,30 sz. Mohács (Csak hétfőn) 3.44 m. Bátaszék 4.30 sm. Szombathely 5.07 m. Mohács 5,lá m. Dombóvár 5.28 sz. Balatonszentgyörgy 5,50 gy. Budapest 6.00 sz. Siklós 6.44 sz. Nagykanizsa 6.45 sz. Bátaszék 7.00 sz. Mohács 7,11 sz. Siklós (Munkaszünetes n p >! on) 7.34 sz. Harkányfürdö 7.46 m. Barcs 7,52 sz. Beremend 7,58 m. Mohács (Csak vasárnap) 8.30 sz. Budapest 9,55 sz. Harkányfürdö (Csak vasárnap) 10,37 m. Bátaszék 10,42 m. Mohács 11.35 sz. Siklós 12.05 gym. Budapest 12.32 sz. Barcs 13,14 sz. Fonyód (Szombaton) , 13.28 sz. Siklós 13,51 sz. Bátaszék 13,56 sz. Beremend 14.02 smot. Szombathely 14.10 sz. Mohács 14,12 sz. Budapest 16.03 sz. Nagykanizsa 17.00 sz. Beremend 17.03 m. Pécsvárad 17.05 gy. Budapest 17.07 sz. Mohács 17,17 sz. Dombóvár 17.34 sz. Nagykanizsa 17.36 smot. Bátaszék 20.10 sz. Mohács 80,19 mot. Bátaszék 80,25 sz. Beremend 81.32 mot. Barcs . 82,27 mot. Mohács 82.30 , mot. Siklód 82.35 sz. Erdősmecske 82,47 as. Budapest Könyvismertető előadások, író-olvasó találkozók, ankétok Megkezdődött az ünnepi könyvhét pécsi-baranyai programjának előkészítése Negyedszázada költ a gólya a csányoszrói templomtorony csúcsán Az idei tavaszon éppen ne­gyedszázada, hogy az ormán­sági Csányoszróha érkező egyik gólyapár meglehetősen szokatlan helyet választott fé­szekrakásra: a református templom 43 méter magas tor­nyának ún. buzogánycsdllagát. Baranya megyében ennél ma­gasabb tornya csak a pécsi Székesegyháznak van, úgy­hogy a gólyák választása már csak ezért is különleges érde­kességig A- csillag tüskéibe olyan erősen fonták be a kö­rülbelül két méter átmérőjű fészket, hogy semmiféle szél­vihar sem tudja letépni azt a nagy magasságból. Az idén már április utolsó napjaiban megkezdődött a költés a to­rony csúcsán levő fészekben. Az Erdőgazdaság gya­korlattal rendelkező. képesített KÖNYVELŐT felvesz hetvehelyi erdésze­téhez. Jelentkezés: Pécs, József utca 19. sz. a főkönyvelőnél. . 16318 Fűtésszereléshez is értő LAKATOST ÉS VIZ- VEZETÉKSZERELÖT felvesz a Pécsi Orvostudo­mányi . Egyetem. Jelentke­zés a munkaügyi csoport­nál. Szigeti u. 30.- szám. 16317 Pécsett, Baranyában már megkezdődött a minden ko­rábbinál* gazdagabb programot ígérő ünnepi könyvhét előké­szítése. A pécsi várcei könyv­tár közösen az írócsoporttal hét előadást tart Pécsbányán, Istenkúton, Vasason, Pécssza- bolcson, Uj-Mecsekalján. Kert- j városban és a Budai I. mun­kásklubban, ezeknek az irodal­mi előadásoknak egy része már lezajlott Az ünnepi könyvhetet Pé­csett a szabolcsi bányásztele­pülés Puskin művelődési házá­ban nyitja meg május 27-én dr. Borsos József, a városi ta­nács népművelési csoportjának vezetője. A megnyitón részt vesz Gergely Sándor Kossuth- díjas író is, Komlón május 28-án délelőtt lesz a megnyitó ugyancsak Gergely Sándor je­lenlétében. A könyvhét folya­mán a pécsi írók, költők rész­vételével szerzői estekre kerül sor Istenkúton, Vasason. író­olvasó találkozókra a Sopiana Gépgyárban, a Sörgyárban, a Kiskereskedelmi Vállalatnál, Vasason, irodalmi ankét lesz a Bőrgyárban, verses irodalmi fejtörővel tarkított irodalmi es­tet tartanak Uj-Mecsekalján, a TIT Bartók klubjában, munkásklubokban. Pécsett tíz helyen szerveznek ünnepi könyvvásárt, ezenkívül két könyvsátrat állítanak fel a belvárosban, a választást meg­könnyíti a könyvhét alkalmá­ra a Baranya megyei és pé­csi könyvtár közös munkájá­val összeállított ajánló biblio­gráfia. Üzemekben, iskolákban, fal­vakban összesen mintegy 60— 70 helyen — rendeznek könyv­kiállításokat, sok helyen tom­bolával egybekötött könyv­bálokon ismertetik meg a könyvhét újdonságait. A me­gyei . könyvtár művelődési au­tója felkeresi a legeldugottabb baranyai községeket is. a Ma­gyar írók pécsi könyves­boltja hatvan féle dél­szláv szépirodalmi művet hoz forgalomba. A Hazafias Nép­front és a TIT bolgár könyv­kiállítást nyit meg május 26- án a Bartók-klubban. ismer­tetve a bolgár nép szocialista kultúrájának eredményeit. Május 31-én és június 1-én a dél-dunántúli írók kétnapos találkozójára kerül sor az író­szövetség pécsi csoportjának rendezésében. Az első napon Koczkás Sándor „A Jelenkor cí/nű folyóirat problémái” cím­mel tart előadást, majd Sik­lósra és Harkányba látogat­nak a konferencia részvevői — közöttük Gergely Sándor, Fo­dor András. Takács Gyula — és a siklósi művelődési ház­ban irodalmi esten találkoz­nak az olvasókkal. A találkozó második napján Szabó ' Ede: „Irodalmunk néhány kérdése” címmel tart előadást, melynek megvitatásával zárul az idei könyvhét gazdag pécsi prog­ramjának részét alkotó du­nántúli írókonferencia. Illóolai-termő tájat alakítanak ki a mohácsi dombokon A Mohács kömyé ki dombokon — a 25 000 holdas Bólyi Állami Gazdaság területén — illóolaj termő tájat alakíta­nak ki a szakembe­rek. Mintegy fél év tizede kezdtek itt foglalkozni a leven­dula termesztésével és az eredmények igazolták a várako­zást. A kitűnő adott ságú vidéken évről- évre újabb táblákat telepítenek be illó­olajat adó növényeik kel. Az idei tava­szon tovább gyara­podott a terület és ma már közel 300 holdon zöldell a francia levendula, a muskotály zsálya, a kerti izsóp és a kapor. Az illóolajos nö­vényeket főleg azo­kon a helyeken ho­nosítják meg. ahol nagyüzemi szántó­földi művelés alig vagy egyáltalán nem . lehetséges. A gazdaság babarci kerületében például olyan lejtős terüle­ten telepítettek 30 hold levendulát, amelyet eredetileg erdősíteni akartak. Az illóolajat adó növények holdan­ként körülbelül 11— 12 000 forint tiszta jövedelmet hoznak a gazdaságnak. Az illóolajnak nagy népgazdasági jelen­tősége van, hiszen egyik fontos alap­anyaga a gyógy­szer- és az illatszer­gyártásnak. Az idei nyáron a Bólyi Ál­lami Gazdaságban már mintegy 90 va­gon levendulát, zsá­lyát, izsópot és kap rőt takarítanak be a dolgozók. A Mohácsi Fa­rostlemezgyár mel­lett külön kis üzem működik, ahol a vállalat a környé­ken termett illóola­jos növényeket dol­gozza fel. A lepá­roló üzemet'a farost lemezgyár látja el fáradt gőzzel. Százkilencven vaslépcső A pécsújhegyi özem szénmosó labirintusában talán még tér­képpel sem igazodna el az ember, különösein olyankor, ha nem üzemegységet keres, hanem, személyt, nevezetesen Jiraszek Antalt, az üzem TMK vezetőjét. Jó félórás keresgélés után a diszpécser-szobában kö­töttünk ki Marosit« Károly gépésztechnikussal, ahol rövid körtelefonálás után rátaláltak az üzemvezetőre. Most itt ülünk az irodában, mivel ez az egyetlen, viszony­lag csendes hely a dörgő, csat­togó labirintus legtetején. Él­ményszámba vehető az iroda is, hát még a kilátás a vaske­retes ablakokból. Mintha nem is irodában, hanem valami fantasztikus óceánjáró kajüt- jében üldögélnénk. A szekré­nyek remegnek, a szék talán elindulna, ha nem ülnénk rá nehezéknek, s az asztalon a pohár víz yadul hullámzik, s néha ki is csap „medréből”. S ha mindezekhez hozzáadjuk még az ablakokon bekandiká­ló salakhegyek holdbéli tájait, így is csak szegényesen érzé­keltethetjük Jiraszek Antal irodájának különös élményeit, ö csak annyit jegyez meg mindezekről, hogy az egész nagy monstrum épületnek „csupán” négycentis kilengése van, de semmitől sem kell tar­tani, mert itt minden acél és beton. És ez a kis rezgés? Sem miség. A végtelen gumiszala­gok és a serlegművek játéka az egész. Jiraszek Antal 1928-ban már kisegítő művezető volt itt a szénelőkészítő üzemben a. DGT főnökök idejében. És azelőtt? Amikor a hat elemit el­végeztem, sokáig csilletiszto- gatóskodtam, de voltam lámpa tisztító fiú is a György-aknai lámpakamrában. Lehettem volna bányász is apám után, de szegény szerencsétlenül járt és ez örökre elriasztott a bá­nyától. Nem szeret még visszaemlé­kezni sem azokra az időkre. A Ferenc József-aknára, ahol 1911. augusztusának egyik va­sárnapján eltemette, megfoj­totta á szén az édesapját. Va­sárnapi fenntartási munkára osztották be és egy pdllércsere okozta a halálos tragédiát. Utána hiába is szaladgált a család bizonyítékokért, hogy a végzetes baleset a bányaható­ság hibájából történt, hogy több embert kellett volna be­osztani ilyen veszélyes munká­ra, hogy ezért valakinek vál­lalnia kellene a kárt, ami a családot érte. Fönt a nagyiro­dában sajnálkoztak rajtuk, ennél többet el nem értek, De a gyerek Jiraszek An­talnak mégis akadt pártfogója. Apja jóbarátai addig addig ki­lincseltek, * amíg sikerült leg­alább az ő életútját elegyen­getni. Elég az hozzá, hogy ki­tanulhatta a lakatosmestersé­get és tizennégy évre rá, szo­katlanul szerencsés karriert ért el az újhegyi üzemnél. Ki­nevezték segédművezetőnek. Igaz, megadta az árát egy olyan újításával, amely száz­ezres hasznot hajtott a válla­latnak. Egy porleszívó beren­dezést módosított, olyankép­pen, hogy lényegesen javult a kidolgozott szén minősége. De ezenkívül is sok apróbb, na- gyobb újítással hívta fel ma­Beszélgetés két falu között benne van a mai újnak az ér­tékmérője. Ez a fiú már nem hozományvadász. Nem azt la­tolgatja, mennyi „jusst” hoz a feleség a házhoz, hanem dol­gos asszonyt akar, akinek a kezében ég a munka, mert a mában csak a munkának van becsülete az ő szemében is. Ennek elérésére visszakanya­rodik a maradisághoz és így véli meggátolni azt, hogy . az iskolázottság következtében a feleségjelölteken el ne hatal­masodjon az úrhatnámság. Én hánytorgatom magam­ban a felvetődött problémát, a fiú pedig újra mellbevág, mi­kor megszólal. — Sokszor hallgatom az idő­sebbeket, mikor beszélgetnek és nem értem őket. Nem ér­tem, hogy miért kellett két fiatalnak öngyilkosnak lenni, mikor a lány apjának hatban hold földje volt? Csak azért, mert a szolgalegényt szerette. Boldog fiatalság, amely ezt már nem érti, és nem ismeri. A mi feladatunk, hogy mindezt megmagyarázzuk, de az is, hogy elfeledtessük örökre. A két ló befordul a tsz ud­varára, kisütött a nap, lehet iglizni. Leszállók a kocsiról és eltűnődöm. Többet tudtam meg a falu életéről egy óra alatt két falu között kocsikáz- va, mint előző este a tanács­ülésen, pedig az éjfélig tartott. Gynés Mmti gára a figyelmet és ami igaz* igaz, kapott is értük komoly­nak számító tiszteletdíjat, ami összegezve meghaladta a négy­ezer pengőt. Mégis az igazi megbecsülés „öregségére” ér­te, de ez már — ahogy ő mond ja — jóval a felszabadulás után, ötvenhétben történt, amikor a régi „REO-berende- zéseket kidobálták és helyük­be új gépek, finom szénülepí- tő flotálos cellák kerültek és mindezt őrá bízták, ö próbálta* állította be a drága gépeket. Amikor megindultak a „mo- só”-val lehetetlenül nagy ön­költségük származott a drága szállítószalagok meghibásodá­sából. Egy hibás konstrukció folytán a terelőlemezek elkop­tatták, tönkretették a szalagot s ennek a megóvása érdekében vezetett be rendkívül hasznos és amellett olcsó újítást Jira­szek Antal. De majd minden új gép beállításával új prob­lémák jelentkeztek és bizony sokszor csak parázs viták árán győzte meg a műszakiakat egyik másak újítása hasznáról. Közben elszaladt felette is az idő. Az idén tölti be az öt- venkdlencedik évét, jövőre nyugdíjba vonul. — Pedig de sok elintézni valóm lenne még itt, ebben az üzemben! — mondja. — Hi­szen csak most vagyunk iga­zán fejlődőben. De nemcsak az üzem, én magam is. Most vénségemre vettem magamnak egy autót. Egy Trabantot. Amikor azt számítgatjuk, hogy az 1800—1900 forintos nyugdíjából futja majd a Trabant költségedre is, egy ki­csit mérégbe jön. — Futná, ha nem lenne bü­rokrácia, — Aztán egy hosszú történetbe kezd, amelybe beleszorít min­den bosszúságot, ami csak be­lefér abba a garázsba, amit évek óta szeretne felépíteni, de valahol mindig akadékos­kodnak. Hol megadják, hol elveszik az engedélyt, aszerint ki, hogyan találja meg hozzá a kedvező, vagy elutasító pa­ragrafust. Mégis megbékél, amikor arról faggatom, mit kezd a Trabanttal, ha letette a „KRESZ”-t, a .vezető-vizsgát. Az el$ő utam Harkányba vezet, a másik azt hiszem Hé­vízre, aztán a Bükk-hegység- be. Nekem a gyógyvíz kell, az asszonynak meg a hegyi leve­gő. — Tudja, a lábaim . — Szóval úgy van, hogy a száz­kilencven vaslépcső elhasznál­ta egy kicsit a negyven év alatt.. i P. Gy. Kövező és kőmunkához értő KŐMŰVES szakmunkásokat azonnali belépésre felveszünk. Je­lentkezés: Pécsi Köztisz­tasági és Útkarbantartó Vállat. Pécs, Rózsa Fe­renc u. 17. sz., személy­ügyi előadónál. 442 * legényt nemigen kap, — vág a szavamba. — Ejnye, ejnye, olyan nagy a bűne? , — Hogy is mondjam... Szóval annyi udvarlója volt .már, mint a fűszál. Egyiket a másikkal csapta be. . — Na és az a kékszemű, aki ott ült a pénztár közelé­ben? — Az tisztességes, de még­sem feleségnek való, legalább is nem falura. Az a baj tudja, hogy sokat oktatják a falusi fiatalokat. Ha rám volna bíz­va egyet sem engednék fel­sőbb iskolába járni, mert mire leérettségizik, egyik sem akar dolgozni, főleg a lányok. Az a kékszemű is el tudja nézni tét­lenül, hogy az anyja kapál, vagy a pádon ül ölhetett kéz­zel, míg az apja a ház elejét meszeli. Persze, a szülei is hi­básak, ' mert agyon babusgat­ják. Lám, azt hittem ez a fiú csupa tökéletesség, pedig van­nak téves nézetei is, amint lá­tom. Még hogy ne engedjük tovább tanulni a falusi fiata­lokat? Dehogy is nem! Soha annyira, mint most. Azért, ez a keserű kitörése is a falu tár­sadalmi átalakulását tükrözi akkor is, ha fonákjáról közelí­ti meg a dolog lényegét, mert dió? Ugyan kérem, szóra sem érdemes. Hisz anélkül nem le­het élni, van is úgyszólván mindenkinek. — Tudja, a nayapám 83 évet élt, mikor a végét járta, elvit­tük az orvoshoz. De nagyon rázta a kocsi és nagy fájdal­mai voltak, visszafelé taxin hoztuk. Ekkor ült életében először autóban, meg. utoljára is. Mi már a magunkéban sze­retnénk ülni. Nem, amit mond nem elér­hetetlen ábrándozás, hiszi, hogy neki már lehet saját autója. Abban is biztos, hogy nem kell hozzá annyi idő, mint amennyi kellett ahhoz, hogy a lábhajtásos biciklit felváltsa a motorkerékpár. — Na és a nősülés? azzal hogy állunk? — szegezem ne­ki a kérdést. , Nem veszi élcelődésnek sza­vaimat, teljes komolysággal válaszol. — Hát tudja, az lesz ám csak a nehéz. — Pedig szerdán este a mo­ziban láttam néhány csinos kislányt — mondom. Mivel a nevüket nem tu­dom, megpróbálom a külsejü­ket leírni sorjában. — Igen, tudom már! Nem, arról a barnáról szó sem le­het, azt hiszem, az idevalósi fagy jöjjön a nyakunkra! — válaszolja. — Látja, milyen szép itt a krumpli, nemsoká­ra virágzik. Ott meg a napra­forgó-tábla zöldell, már lehet kapálni. Szavaiból féltés és bizakodás csendül. Napszítta,arcára kiül valami ősi rajongás, a föld . szeret ele. —. Nős? —'Még ném, az ősszel sze­reltem le. . — Hogyhogy visszajött? —' Szeretem a paraszti mun­kát. Jó itt ülni e mellett a hu- szonegynéhány éves parasztfiú mellett a rázós szekéren. Öröm hallani okos érveléseit, kö­vetni pillantását, amint kö­rültekint a határon. Az egész ember csupa optimizmus, csu­pa bizakodás. Talán éppen a‘ fiatalsága teszi ilyen bizakodó­vá. Maga a megtestesült falusi új élet hordozója. Ahogyan be­szél, ahogyan párhuzamot von múlt és jelen között, pedig a régi rosszat csak hallomásból ismerheti, hiszen már a fel- szabadulás után cseperedett fel. Mérlegeli az életszínvonal emelkedését nem önmagán, a falu egészén. Alig hetven ház van a községben és mégis kö­zel harminc motorkerékpárt számol össze hamarjában. Rá­Alig egy hete kerültem a fa­luba. Lassan ismerkedünk, a falu népe, meg én. Ha végig megyek az utcán, sokán ösz- szesúgnak a hátam mögött, mások messziről megelőznek a köszönésben. Hiába, az idegen az napjainkban is idegen falu-1 helyen, nem árt egy kis óva­tosság — gondolják —, ki tud­ja miért jött közénk? Honnan is tudnák, hogy én is falun születtem, közöttük nőttem fel s izgat mindaz, ami velük, körülöttük törté­nik. Miért is hinnék, hogy se­gíteni akarok nehézségeik át­hidalásában, nemcsak én, ha­nem velem együtt az a több száz elvtárs, akik hozzám ha­sonlóan falura kerültek. Nem, nem elég hinni, itt most bizo­nyítani kell nekünk is, a fa­lunak is. Az elmúlt héten amolyan esős idő járta: Esett azon a reggelen is, mikor a szomszéd faluban lett volna dolgom. Az elnök beutazott a járásra, nem vihet át motoron. Gyalog meg nemigen akaródzik az indu­lás, pedig jó lenne melegiben intézni az ügyet. A brigádve­zető aztán segít a bajon, be­fogat s már indulhatunk is. ‘Fiatal, barna legény a ko­csisom, a falun kívül körül­hordozza tekintetét és a felhő­ket kémleli. — Sokallja már az esőt? — ftezdem a beszélgetést. — Inkább essen, mint •

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom