Dunántúli Napló, 1961. május (18. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-20 / 117. szám
1961. MÁJUS 20. NAPLŐ ft Gyors ssénakésxítés nagyüzemi módon Egy kazalban 20 vagon széna — Két—három forint nyereség mázsánként A siklósi állaimi gazdaság beremendi kerületében kedden szénaszárítási bemutatót tartottak a társgazdaságok szakemberei részére. A közbejött eső ellenére a bérmutatónak nagy sikere volt A siklósi gazdaságban bevezetett új módszer forradalmi változást jelent a szénabetakarításban, s előreláthatólag egyetlen járható útja az igazán nagyüzemi szénakészítésnek. A módszer lényegét Aradi József, a gazdaság főagronó- musa ismertette. A gazdaságnak 1000 hold beállott lucernása van' s az első kaszálást már csaknem teljesen befejezték. A néhány napos eső a munkát ugyan hátráltatta de a szénában nem tett kárt. Meg kérdeztük Aradi Józsefet milyen módon sikerült megszervezni a gyors betakarítást — A siker az új módszernek köszönhető. Már évek óta kerestük a megfelelő módszert a széna veszteségmentes be takarítására. A hagyományos szárítások — repd, sodrat, — esetén a széna tápértékének 40 százaléka telvész, merit igen nagy a levélpergés és a legtöbb tápanyag éppen a levélben van. Végül is egy egészen új módszer, a keszthelyi szellőztetése« ka falszárítás mellett döntöttünk s a lucerna- széna 70 százalékát már az idén ezzel az eljárással fogjuk betakarítani. A másik harminc százalékot pedig a szintén nagyon bevált de kissé aprólékosabb bólyi faállványos szárítással. Ezenkívül még kisebb mennyiségben készítünk bálázott szénát és kísérletezünk szénabrikett sajtolással is. A keszthelyi módszer esetében megkülönböztetünk szán tóföldi és szérüskerti szárítást A szántóföldi szárításnál az a lényeg, hogy a zöldbimbózás' kezdetén lehetőleg napos időben — amikor nem vizes, vagy harmatos — kaszáljuk le a lucernáit. Ezután egy napig renden fonnyaszt- júk, • majd a táblán csigavonalban fel rendsodrózzuk. A csigavonal biztosítja a zökkenő nélküli gépesített felszedést. Egy-két nap múlva, amikor a széna nedvesség tartalma 40— —45 százalék körül van Mähl- áderrel pótkocsira rakjuk és behordjuk; A szárítás második szakasza benn a szérüskertben a, kazalban történik. Mi ehhez a gazdaságunkban meglevő — de már régen nem használt — kis kapacitású lég- áramlásos szénaszárítót alakítottuk át minden kerületünkben szellőzte téses kazalszárítóvá; Egy szárítóra 20 vagonos kazlat rakunk. Egy-egy kazalban 26 darab un. dugót helyezünk el, melyet a kazal készítésekor mindig feljebb húzunk s így függőleges csatornák keletkeznek. Ezek biztosítják, hogy az aulról jövő hideg levegő jól átjárja, kiszárítsa a Új óvoda Üj-Mecsekalján Ma délelőtt Üj-Mecsekalján a Bánki Donét utcában ünnepéi vesen megnyílik a hetvenöt személyes IV. számú napközi otthonos óvJda és hétfőtől már elfoglalhatják az apróságok az óvoda ragyogóan berendezett termeit, ahol ot óvono es 3 dada vigyáz majd rájuk. szénát Ezzel a módszerrel igen magas tápértékű szénát úgynevezett zöldszénát készítünk, amelyről a bemutatón a szakemberek is meggyőződtek. Le- vélpergési veszteség szinte nincs is. így a megázás sem okoz kárt a szénában, mert csak egy napig van renden s a 40—45 százalékos száraz állapotban az eső még nem tesz kárt benne. Másnap rendsodr rázzuk és azonnal kazalozzuk, mindezt természetesen géppeL A félbemaradt kazlakat, ponyvával, vagy nylon takaróval fedjük be a megázás ellen. Önköltségszámitást még nem végeztünk, de előzetes becslések szerint egy mázsa széna előállítása — szemben a 92 forintos elszámolási árral — 71 forintba fog kerülni, vagyis mázsánként 2—3 forinttal olcsóbba, mintha hagyományos módszerrel takarítottuk volna be, Egyetlen probléma a nagy teljesítményű ventillátorok beszerzése. Az iparnak sürgősen meg kellene oldani ezek gyártását, hisz óriási jelentőségű módszerről van szó. A gazdaságunk 6 darab ilyen ventillátorral rendelkezik, s mi ezzel 12 kazlat szeretnénk kiszárítani, úgy, hogy a ventillátorokat áthelyezzük más kerületekbe. Ezzel a módszerrel gazdaságunkban 240 vagon szénát fogunk megszárítani az idén. Vé leményem szerint ez az egyetlen lehetséges, igazán nagyüzemi módja a szakszerű szé- ' nakészftésnék. ••••O*****««••«•«»•••••••••••••••••••••> Júniusban megkezdik a szennyvíztelep korszerűsítését 1936-ban, amikor befejeznék a Megyeri úti szennyvíztisztító-telep építési munkálatait, csak a „pillanatnyi” megoldást tartották szem előtt A város akkori üzemeihez, lakosainak számához igazították a terveket és a létesítményt is. Hogyan is gondolhattak volna arra, hogy ez a város a következő évtizedben rohamos fejlődésnek indul, hogy új üzemekkel, az újabb lakosok tízezred vei növekedik. Arra meg kiváltképp nem gon doltak, hogy a szennyvizet esetleg ipari vagy öntözéses célokra is felhasználják. A kezelés is csupán arra terjedt ki, hogy a körülbelül 30 holdas gyűjtőtavakban leülepítsék a szennyvíz iszapját, amit tőzeges keverékkel szervestrágyaként értékesítettek, míg a tisztításból, lekötésből eredő gázterméket a telep üzemeinek fűtésére • használták fel. Ma már e régi tisztítási eljárás méretedben és* rendszerében is elavulttá vált, és egyre sürgetőbben lépett fel egy modem, a mai fejlődésnek és egészségügyi követelményeknek minden tekintetben megfelelő telep létesítése. Az új telep tervezésénél elsősorban a régi és az új városrészek szennyvízbekötését vették alapul, s ezen túlmenően jelentős beruházással egyéb fontos célokra Is felhasználják majd az eddig haszontalanul elszökő szennyvizet. A három ütemben épülő új telepet körülbelül 45 millió forintos beruházással már úgy konstruálják, hogy a szennyvízlevezetés megoldásán túl a derített, illetőleg ülepített vizet, valamint az ily módon nyert gázterméket is hasznos ipari célok szolgálatába állítsáik. A Pécsi Víz- és Csatornaművek a különböző tudományos intézetekkel karöltve, több éves kísérletek után eldöntötte, hogy az úgynevezett „eleveniszapos” eljárású tisztítási folyamat bevezetésével a pécsi szennyvizet alkál mássá teszik ipari víz felhasználására. Az 1965-re felépülő új telep naponta már közel 16 000 köbméta-, ipari célokra alkalmas tiszta vizet ad az új hőerőműnek, illetve a Pécs körüli öntözéses kertészetnek. Az építkezés első műveletét június elején kezdik meg, körülbelül 5 millió forintos költséggel. Először a régi tavak egy részét szüntetik meg, hogy helyükre korszerű ülepítő-medencéket, s egyéb műtárgyakat létesítsenek. A tervezésnél és az építkezésnél már figyelembe vették azt is, hogy az építendő művek konstrukciója ne csak a jelenlegi követelményeknek feleljen meg, hanem alapja legyen a város következő ötven éves fejlődésének is. Szeatlörlne és Vidéke körzeti Földmű vessző vetkezet i szent- 1 örüld L ez. kisvendéglőjéhez szakképzett SZAKÁCSOT keres azonnali belépésre Jelentkezni lehet a szövetkezet központjában (Szentlőrinc Munkácsy M. u.). Fizetés kollektívben előirt Jutalékos bér- s rendszer szerint. 270 Piaci jelentés A szombati piacra 25 mázsa kelkáposzta, 50 mázsa zöldborsó és 5 mázsa paraj érkezik. A kelkáposztát 3.20 forintért, a zöldborsót 9 forintért, a parajt 2.20 forintos kilónkénti áron adják. Korai fejeskáposztából 10 mázsa, zöldpaprikából 3000 darab, zöldhagymából 16 000 csomó érkezik. A korai fejeskáposzta kilója 8 forint, a paprika darabja 3 forint, a zöldhagyma pedig 1 forintos csomónkénti áron vásárolható. Az e heti piac újdonsága az új zöldség, amelyből 2500 csomó lesz és csomója 1.20 forintért vásárolható. Retekből 15 000 esőmét, fejessalátábói 30 000 fejet hoz forgalomba a MÉK. A fejés- saláta ára 1—1.40 forint, a retek csomója 1.40—1.60 forint A ma reggeli piacra már 60 mázsa újburgonya, 3000 csomó újkalaráb és 1 mázsa új uborka is érkezik. Az újburgonya kilója 8 forint, az uborkáé 45 forint, a kalaráb csomója pedig 5 forint Cseresznyéből 25 mázsa, eperből 10 mázsa lesz a felhozatal. A cseresznye kilója 6 forint, az eper kilója (ledig minőségtől függően 12— 20 forint között váltakozik. «•••••••••••••••••••••••••••••••••••«•••••I Az új óvoda homlokzata. Készlet az egyik teremből. Találtam egy üzemet... Nem trfa ez kérem, valóban igy van. Pécsváradon a Kossuth Lajos utcában sétálva bepillantottam az egyik kapubejáraton és az udvarban szép, nagy üzemet láttam. Az épületek az egész udvart szinte körbe fogjáik, falai sárga, ajtói ablakai kékre festve. így kívülről olyan csendesnek tűnik, mint a temető. A kíváncsiság nem hagyott nyugodni, beljebb indultam. A kapubejáró jobb oldalán kis épület — valaha porta lehetett. Ablakát befonta a pókháló, de így is lehet látni bent egy asztalt. előtte a széket, aztán egy ágyfélét. Körüljártam a többi épületet is. Űj, hatalmas beépített kazán, üstök, csövek, gépek állnak néma mozdulatlanságban. Pedig itt valamikor pezsgő életet zakatoltak ezek, a most tétlenségre ítélt gépeik. De elég a „titkolózásból”, nem más ez az üzem, mint a volt pécsváradi sajtgyár. De miért állt le az üzem? Miért nem törődik vele senki? Ott áll ebek harmincadján — pedig valaha „jobb napokat látott” Mit mond erről Radics Károly a községi tanács elnöke? Amikor ezt kérdeztem tőle, megköszörülte a torkát úgy, mint aki valami nagyon fontos mondókába akar kezdeni. — Én 1956-ban kerültem ide • A pécsváradi sajtot nem innen, hanem még pesti lakos koromból ismerem. Nekem is nagyon ízlett, gondoltam is, hogy szép üzem lehet s nagyon érthetik ott a mesterségüket ahol ilyen jó, ízletes sajtokat gyártanak. Azt hiszem, nemcsak Radics Károly véleménye volt ez, hanem mindenkié, aki ismerte az Ildikó, Zengő, Hóvirág, Káró és a többi sajtokat Valameny- nyi ennek a gyárnak a készítménye volt. S nem kis összeget áldozott államunk ennek a régi sajtüzemnek a fejlesztésére. Üj épületrésszel toldották meg, új nagy teljesítményű kazánt építettek be. korszerűsítették, külföldi csomagológépeket állítottak munkába. Nem tudnék most egész pontos adatot dokumentálni, hogy mindez mennyibe került, de hogy közel járt az egymillióhoz, annyi bizonyos. Megérte ennyit beruházni? Igen. Az utóbbi években nem kevesebb, mint napi 15-16 mázsát termelt ez az üzem s termékei jó hírnevet szereztek a pécsváradi sajt nak nemcsak az országban, hanem Belgiumban, Hollandiában és más országokban is. Szívesen vásárolták. Nem csoda. hiszen kiváló szakemberek készítették. Hogy csak egy példát említsek: a régi „maszek” tulajdonos ezelgtt 25—30 évvel kérte fel az egyik kiváló olasz sajtkészítő mestert Nizoli Alcardót, hogy jöjjön ide, dolgozzék. Ez az olasz sajtmester elvállalta és letelepedett Pécsváradon s dolgozott is. Később amikor az üzem a nép tulajdonába került még jobban kifejthette képességét. Mindaddig a napig, amikor egyszer jött a parancsolat — leállni a gyárral. Ez nem is volt olyan régen — tavaly ősszel. ilzáta áll a gyár. Ki tudja miért? Tán nincs elég alapanyag? Nem hihető. A tejtermelés emelkedik megyénkben. Egy adat ennek bizonyítására 1960- ban a tej felvásárló szervek mintegy 90 ezer hektoliterrel több tejet vásároltak fel a megyében, mint 1957-ben Az 1961. évi terv pedig csaknem 100 000 hektoliterrel több mint az 1957-es tényszám volt. — Fogalmam sincs róla miért szüntették meg ennek az üzemnek a működését — mond ta a tanácselnök a beszélgetés során. Töttős Sándor is ebben az üzemben dolgozott. Mi az ő véleménye? — Dolgoztunk írd a sajtgyárban vagy negyvenen. A község „ipari gócpontja” volt ez az üzem. A pincében trappista sajtot érleltünk, készítettünk különböző ömlesztett sajtokat. nem beszélve az emen- tháli sajtról, a parmezánrőlj Aztán, egyszerre leálltunk. Le bizony. Ugyanakkor a megye egy másik részén új sajtgyárat kezdenek építeni! Olyan helyen, ahol még elegendő víz sincsen! Hát ilyen gazdagok vagyunk? Egy drága pénzért felépített, korszerűsített üzemet leállítunk s ugyanakkor egy hasonlót létesítünk’ De van ennek más hatása is. A Pécsváradot, környező tsz-ek ide szállították a tejet s ennek fejében az állattartáshoz szükséges savót innen kapták. Most? — Ügy tudom, hogy például a pécsváradi tsz a pécsi sörgyárba jár — tréberért... Tehát az állattenyésztésre is hatással van ennek az üzemnek szünetelése. Most már csak az a kérdés, hogy milyen meggondolás alap ján hozták ezt az „állj” ha'á- rozatot A községi tanács ném tudja. A megyei tanács sem tudja! ök is az üzemeltetés mellett hadakoznak. Hát akkor ki az „illetékes“? Talán az Élelmezésügyi Minisztérium? NillCS IfláS mint ezzel az utóirattal befejezni ezt a cikket: Élelmezésügyi Minisztériumnak. Budapest! Kérjük, hogy a pécsváradi sajtüzem leállításának okát magyarázzák meg. Mert mi itt a megyében egyszerűen — nem értjük. Garay Fercr.o Tegnap este a Jelenkor szerkesztősége és a Magyar Írószövetség pécsi csoportja rendezésében vitaestet rendeztek Thiery Árpád: „Bokáig érő víz” című drámájáról a Jelenkor szerkesztőségében. Páko- litz István megnyitója után Csányi László költő tartotta meg vitaindító értékelését a drámáróL Elmondotta többek között, hogy a darab felépítése frappáns, forma bontása, szerkezeti felépítésének módszere ügyes és bár a darab lelkiismereti dráma, ennek ellenére a szerző bátran alkalmazta az epikus előadásmódot. Hiányosságként hozta fel Csányi László, hogy nem őszinte az alaphelyzet, amiből elindul a cselekmény és hogy indokolatlan szerinte a szereplők összetétele, nem derül ki, milyen kapcsolat van a bíró és az újságíró között. Zsikó Gyula, a vitaest elnöke hozzászólásában arra kérte a vita hozzászólóit, hogy a drámában ne csak a hiányosságokat, hanem a jó és pozitív oldalt is értékeljék a teljesség kedvéért. Werner István érdekes, korszerű konfliktust vett észre a drámában, viszont nem látott formabontást, míg Szöllősi Kálmán indokoltnak tartotta azt. Ezután a dráma formabontásáról élénk vita alakult ki, amihez sokan hozzászóltak. A vitában felszólaltak még Székely Júlia, Bárdosi Német János, Lázár Ervin és Pákolitz István. . Több elhangzott kérdésre a szerző, Thiery Árpád adta meg a választ „Az újfajta, szocialista humanizmus — amely legyőzi a régi kispolgári humanizmust — egy kicsit orvos is“ — mondotta a darab szerzője, és válaszaiban fény derült olyan elgondolásokra is, amelyet a darab a színpadon nem tudott teljes mértékben kifejezni. A vitaest végén Thiery Árpád megköszönte a Jelenkor szerkesztőségének és az írócsoportnak a vitaest megrendezését, amely számára hasznos volt és segítséget nyújtott további fejlődéséhez, mert nemcsak dicséret, hanem a darab bizonyos hiányosságainak felsorolása is elhangzott ezen az esten. Á Jelenkor vitaestre Th:ery Árpád: ,,Bokáig érő víz" című drámájáról
