Dunántúli Napló, 1961. május (18. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-04 / 103. szám
mi. MÁJUS 4. NAPLÓ 5 i 1981. febr. 19-én vasárnap a Dunántúli Napló „Úttörő Élet” rovatában cikk jelent meg a Pécs Egyetem utcai úttörő- csapat életéről, A cikk lényege az, hogy egy kezdeményezést ismertet, melyet a csapatok az iskolai tanulmányi munka segítése végett, valamint a tanulók magatartásának, fegyelmének megszilárdítása végett vezettek be. Ügy vélem, hogy bár a kezdeményezés szándéka igen tiszteletreméltó, s bizonyítja, hogy az iskola és úttörőcsapatok vezetői őszintén törekednek e problémák javítására, a megvalósítás módjaival nem érthetünk egyet. Miről is van szó? Az iskola és az úttörőcsapat vezetősége a szünetekben — sőt a tanórák alatt is — „úttörő ügye- letes”-szolgálatot szervezett az iskolai fegyelem megszilárdítására. Ez magában véve nem lenne baj, hiszen ennek csak örülni kell. Az is helyes, hogy az iskola fegyelmi helyzetének megszilárdításában az úttörők, az úttörőcsapat teljes odaadással, felelősséggel vesz részt. A probléma az ügyele- tesi szolgálat további részében van, amikor is a fegyel- mezetlenkedőket rendreutasí- tani, mégfegyelmezni, illetve a súlyosabb vétségeket elkövetőket büntetni kell. A szó- banforgó cikk szerint ez az Egyetem utcai iskolában a következőképp történik: a rendetlenkedő hetest azzal büntették, hogy meghosszabbították a hetesi szolgálatát. Ügy vélem, a büntetésnek ez a módja nem felel meg a szocialista pedagógia elveinek. Mi történt itt lényegében? Egy tanulót, ki a közösségi megbízatását nem teljesítette, azzal büntettek, hogy továbbra is a hetesi feladatok teljesítésére kötelezték. Tehát munkával büntettek. Vajon miért nem végezte el a tanuló a hetesi feladatát? Azért-e, mert nem ismerte feladatát, az azzal járó teendőket? Nem! Azért, mert maga is áthágta azokat a szabályokat, melyek minden tanulóra, minden úttörőre érvényesek. Tehát nem arról van szó, hogy nem látta el feladatát, hanem arról, hogy szabálysértést, fegyelemsértést követett el. így tehát ném a feladatok gyakoroltatását, hanem a fegyelemsértésért járó figyelmeztetést, megrovást, büntetést kellett volna alkalmazni. Azért sem helyes ez a megoldás, mert a hetesi tisztség ellátása, a közösségért való munkavállalás megtiszteltetésnek, jutalomnak kell lenni a tanulók számára. Nézzük meg, mi történik, ha valamely tanuló, úttörő súlyosabb vétséget követ el? A cikk szerint az illető tanulót az iskola mellett létrehozott „becsületbíróság” elé idézik. Kikből áll, hogyan működik ez a bíróság? A választ az említett cikk adja meg: ennek az a lényege, hogy az üzemi bíróságok formájára hozzák létre, úttörőkből egykét tanár részvételével, ahol vádat emelnek, védelmet biztosítanak „bűnösöknek”. Ez a másik formája a büntetésnek, mellyel ugyancsak nem lehet egyetérteni. Az igaz, hogy az üzemek mellett létrejötték s eredményesen dolgoznak e bíróságok. De általános iskolában vádat emelni a „bűnös” ellen, védelmet biztosítani a számára, stb. úgy gondolom, erőltetett, felnöttes forma. Ne akarjunk kis öregeket nevelni, kik a felnőttek módszereit másolják le. De nem indokolja ezt a nevelés érdeke sem. Komoly nevelési problémát kell egy-egy ilyen esetben megoldanunk, s helves büntetéssel kell elősegítenünk a fegyelmetlenkedő pajtás szilárd jellemének kialakítását. S ezt eljátszani, játékos keretek közé szorítani hei vielen lenne. Ugyancsak tmlvtéio-’ítem kell azokat a hürit^iesi formákat, melyeket a .tervezet” tartalmaz. Ueyan- i<- ib’ev büntetések az Úttörő S^övetsér alapszabálya szerint nincsenek. Becsületbírósáv? E aro^léma megoldásában éppúgy, mint más pedagógiai tel adatok megoldásába» elsősorban a közösség erejére kell támaszkodnunk. Felvetődik a kérdés, vajon vannak-e ehhez megfelelő, kialakult formák, módszerek? Azt kell mondanunk, vannak! Mivel úttörőkezdeményezésről van szó, elsősorban az e téren meglévő lehetőségeket említem meg. A Szövetség alapszabálya rögzíti az úttörők büntetésére vonatkozó szabályokat. Ilyenek: 1. Figyelmeztetés az őrs előtt, bejegyzés az őrsi naplóba. 2. Figyelmeztetés a raj előtt, bejegyzés a rajnaplóba. 3. Eltiltás rajkirándulástól, raj- portyától, egy alkalommal bejegyzés a rajnaplóba. 4. Figyelmeztetés a csapat előtt, bejegyzés a csapatnaplóba. 5. Időleges eltiltás a csapatrendezvényekről, bejegyzés a csapat- naplóba. 6. Megbízatásból való leváltás. 7. Kizárás az úttörőcsapatból a csapatvezetőség határozata és a felsőbb úttörő elnökség jóváhagyása alapján. Nos, ha e fokozatokat figyelmesen vizsgáljuk, látjuk, hogy az a közösség büntet, melyben él, tanul, dolgozik a pajtás. Természetesen adott formák még a Rendtartás által biztosított módozatok is. Ügy vélem, hogy elsősorban ezeket kell felhasználnunk nevelőmunkánkban. Helyes lenne, ha az úttörő formákat alkalmaznák a csapat, az iskola egyaránt. A fegyelem kérdése fontos az úttörőle, a tanulók nevelésében. Sok iskolában az igazgatók, úttörővezetők, pedagógusok mindent megtesznek, hogy fegyelemre, jó magatartásra neveljék a tanulókat Sok helyen jó eredményeket érnek el. A formák megválasztása azonban nem mindenütt felel meg a szocialista pedagógia elveinek. Előfordult olyan is, hogy a közlekedés mintájára betétlapokat adtak a tanulóknak. Fegyelemsértés esetén egy-egy betétlap elvonásával büntették őket. Véleményem szerint ez is formalizmus, tartalomnélküli figyelmeztetési mód, mert hiszen attól még nem változik a tanuló magatartása, nem lesz jellemében, viselkedésében szilárd, ha egy „betétlapot” elvesznek tőle. A dicséretet nem lehet különválasztani a büntetéstől. Helyes lenne többször alkalmazni a dicséretek adta nevelési lehetőségeket. Nem találkoztam még például azzal, hogy az úttörő csapatvezetőség levelet küldött egy szülőnek, s' ezen keresztül dicsérte meg a jó tanuló, fegyelmezett pajtást. Vagy hogy úttörőket, tanulókat lefényképeztek volna a csapatzászló előtt, jó munkájukért, jó viselkedésükért. Mindezek adott formák, csak következetesen fokozatonként kell alkalmazni őket. Hem ludo'! egyetérteni azzal, hogy tanítási óra alatt ügye- letesi szolgálatot lássanak el az úttörő tanulók. Bármilyen nehéz is az iskola folyosóján levő tárgyak őrizetét megoldani, nem helyes tanulókat a tanórákról elvonni. Még akkor sem, ha csak jó tanulókat bízunk meg ezzel. Ellentétbe kerülnénk önmagunkkal! Versenyt hirdetünk a tanulmányi munka javításáért, ugyanakkor pedig elvonjuk a tanulókat az óráról. A kettőt egyszerre alkalmazni nem lehet. összegezve a cikkel kapcsolatos észrevételeimet: helyesnek tartom, ha az úttörőszervezet és az iskola együttes erőfeszítéssel törekszik az iskolai rend, fegyelem megszilárdítására, a tanulmányi munka megjavítására. Azonban e feladatokat elsősorban a meglevő helyes úttörőkeretekkel, formákkal és a Rendtartás által előírt módokkal kell megvalósítani. Rózsahegyi István megyei úttörőtitkár h. Innen-onnan A KISZ I. kongresszus határozata szerint „Ifjúság a szocializmusért’’ mozgalom indult az ifjúság körébén. Úttörőcsapatainkban is széles visszhangra talált e mozgalom és elsősorban a Vili. osztályos úttörők, akik a KISZ-tagságra készülnek, jelentkeztek nagy számban a mozgalomban való részvéteké. Ez ideig megyénkben 2567 VIII-os úttörő jelentkezett. Több úttörő- csapatban az úttörők a kiszesek- kel együtt már hozzáláttak a követelmények teljesítéséhez. Májusban rendezi meg a Megyei Tűzoltóparancsnokság a járási tűzoltóversenyeket. Ezeken a versenyeken szinte hagyományos már, hogy úttörőőrsök is részt vesznek. Megyénkben az elmúlt évben a palotabozsoki úttöröőrs szerepelt a legjobban, mely országos 2. helyezést ért el. Úttörőcsapataink ez évben is nagy lelkesedéssel készülnek a járási tűzoltóversenyekre. Különösen szép eredmények vannak e téren a sásdi járásban, ahol jelenleg 17 fiú és 5 lány tűzoltóőrs működik. A mohácsi járásban 17 úttörő tűzöltóőrs működik. Anyák napfára A vasárnapok közül a leg- szebb, legkedvesebb az első májusi vasárnap, amely?l az édesanyáknak szentelünk Minden gyermek — felnőtt és kiskorú — a szeretet legszebb szimbólumával: virággal köszönti ilyenkor édesanyját. Nincs még olyan érzés a vt lágon, amely annyira végigkísérné az embert egész életén, mint az édesanya iránti szeretet. Tegyük anyák napját minden gyermek szívében ott élő érzéshez méltó ünneppé. Készüljön rá előre minden csapat minden raj, őrs, minden úttörő.' Ezernyi kedves formája van a megemlékezésnek. Az őrs elhatározza, hogy együtt köszöntik fel egymás édesanyját. A találkozóra minden pajtás, kezében annyi szái virággal jelenik meg, ahányan az őrsben vannak. A virágokból csokrok formálódncék s e csokrok, melyekben mindenkitől ott virít egy szál virág, az egész őrs szeretetét tolmácsolják a felköszöntött édesanyának. A csatkor mellé esetleg szépen rajzolt Jós névjegy is kerül az őrs köszöntő soraival és jelvényével díszítve. Még nagyobb lesz az öröm, ha a pajtások kis ajándékot is készítenek a virág mellé. Fonott kis kézimunkakosár, festett agyagváza. szépen hímzett asztalterítő, saját, művű rajzok, versikék — mind megannyi kedves ajándék, mert a gyermekek készítették. Ne feledkezzünk meg a tantestületben, a szervező testületben dolgozó édesanyákról sem. S ahol a párttitkár vagy tanácselnök édesanya, köszöntsék fel őt is a pajtások szerezzenek ezzel is örömet azoknak, akik értük fáradnak. Rendezhetünk műsoros délutánt is az édesanyák tiszteletére. Versek, dalok, történetek segítik ilyenkor elmondani a pajtások érzéseit. A lányok ír* se süteményt is süt, hogy legyen mivel megkínálni a szeretett vendégeket. Tegyük anyák napját szép, felejthetetlen ünneppé, amely a maga kedves formáival arra nevel, hogy ne csak szavakban, de tettekben is mutassuk meg nap mint nap: menynyire szeretjük édesanyánkat. Komlói kirándulás A III. Éeriileti úttörők művészeti léniáié! toriénak a Sörgyár kuitúrierméien Ápritis 5-én reggel iskolánk udvarán nagy volt az izgalom. Lázasan járkáltunk fel s alá és vártvSk a buszt, amely elvisz Komlóra. ötvennégy leány és negyven egy fiú szállt fel a buszra. Csereakcióként mentünk Komlóra. Azok a pajtások, akiknél mi voltunk, júniusban viszonozzák látogatásunkat. Nagyon kedvesen fogadtak bennünket. Legszívesebben mindannyiunkat ott tartották volna Kökönyösön. Sajnos azonban több iskolának megCsapaloi alakítottak a péss. ifi úticröv izetük Április 15-én. szombaton délután tartotta alakulógyűlését az Üttörőház ifi csapata. Az alakulógyűlést Hang János elvtárs, az Úttörőház igazgatója nyitotta meg, majd átadta a szót Kollár András rendőrfőhadnagy elvtársnak, az új csapat vezetőjének. Kollár elvtárs ismertette az ifi úttörővezetőkkel a csapat céljait. Mi nem a délutáni elfog- laltságtokat akarjuk növelni — mondotta Kollár elvtárs. — Nem vonunk el benneteket a csapatoknál végzett munkátoktól, sőt ezt a munkát akarjuk segiteni azzal, hogy továbbképzésieket biztosítjuk. A csapat célja emellett szórakozási lehetőség nyújtása. Szeretnénk ha közösséggé kovácsolódnátok, s ez is fellendítené a csapatoknál végzett munkátokat. Kollár elvtárs bemutatta a csapat ifikből választott vezetőségét, majd jó szórakozást kívánt az alakulógyűlés második részét jelentő klubdélutánhoz. Az új csapat az Asztalos János jficsapat nevet vette fel. Bérezés Viktória Ígértük a látogatást. Délben már várt bennünket a friss, gőzölgő ebéd. Bizony teli gyomorral jól esett egy kis túra. Három órakor Sikondára men- tünik. Az úton már nagyon jól összebarátkoztunk új pajtásainkkal és vidáman értékeltünk, szórakoztunk a nem éppen rövid úton. Mikor megérkeztünk, vidáman kezdtünk el falatozni. Játszottunk körjátékokat, a fiúk pedig futballoztak. Estére kelve fáradtan tértünk pihenőre. Másnap délelőtt megtekintettük az immár 10 éves várost. Felmentünk a vájáriskola tetejére és onnan gyönyörködtünk a napfényben fürdőző tájban. Ellátogattunk a Kos- suth-aknához is. Délután a kökönyösi iskola tornatermében találkoztunk. Barátságos kézilabda-mérkőzést játszottak a fiúk és a lányok. A fiúk eredménye 11:10, a lánydké 5:2 a komlói pajtások javára. KONRÁD JUDIT a 226. sz. Kállai Éva •ittörőcsapat tudósítója. ízlésesen berendezett terem várta az érkezőket. A bíráló bizottság asztala fölött, melyet virágok díszítettek, a következő feliratot helyezték el: „Üdvözöljük a kulturális seregszemle résztvevőit!” Azt hiszem a szereplő paj tások meg érdemelték az üdvözlést. Aki meghallgatta a jól szerkesztett, akadály nélkül pergő műsort, meggyőződhetett erről. Kiemelkedő teljesítményt nyúj tottak a kamarakórusok. Különösen az Alkotmány utcai úttörők remekeltek, akik nagyrészt a zenei tagozat tanulói. A legjobbak közé azonban a normál tagozatú osztályok kórusai közül is kerültek, s ez különösen dicséretes. (Cinke őrs, Katica őrs — Alkotmány u. — és a Petőfi u. isk. VIII. osztályos kórusa). Felejthetetlenül szép élményt adtak a szólóhangszeresek közül többen, jól kidolgozott, művészien átélt, tanulmányi fokuknak megfelelően választott műsorukkal. A kis Rozgonyi Klári (Petőfi u.) hegedűjátéka, Kovács Jenő, Csikós Miklós (Alkotmány u.) és Kelle Katalin (Petőfi u.) pajtások zongoraszámait megérdemelt, hosszantartó taps üdvözölte. örömmel tapasztalhattuk évek óta először, hogy úttörő zene- és tánckar ilyen művészi fokon dolgozik együtt, mint az Alkotmány utcai isk. úttörő együttese. (Dr. Sipiár Emőné és Magasy László vezetésével). Az életkori sajátosságoknak megfelelő, precízen kidolgozott koreográfia, hangulatos, átélt előadásmód az ötletesen komponált zenei kísérettel együtt nyújtott teljes, művészi képet. Sajnos a versmondókról nem mondhatunk ennyi szépet és jót. Úgy érzem, ezért nem a gyerekeket terheli csupán felelősség, hanem a szaktanárokat is. A pajtások sokszor erejüket meghaladó, életkori sajátosságaiknak nem megfelelő verseket választanak. (Pl. Vörösmarty: A vén cigány, József A.: Kései sirató, Bums: John Anderson szívem...) Csoda, hogy ezeket a verseket nem adhatják élő művészi módon? Nem. Az a csoda, hogy az iskolában dolgozó szakemberek ilyen — gyermeki fokon megoldhatatlan — versekkel javasolják a magasabb fokú bemutatóra a paj tásokat. A másik hiba gyökere is a felkészítés elhanyagolásából fakad. Kidolgozatlanok a versek. Nem ismerik a versek lényegét, a szünetek alkalmazását, a kiemelést, nem tud nak bánni a hangjukkal, motyognak, vagy darálják a szöveget stb. A szólóénekesek előkészítésére, műsorválasztásra is nagyobb gondot kell fordítani a jövőben: A kifejező, ízes, átélt éneklés — a gyermeki követelményekhez mérten sem tapasztalható. A zenei gondolatok értelmezése, hanggal való bánni tudás és légzéstechnika igen kezdetleges fokon áll a pajtásoknál. E hibák ellenére a legjobbak közül néhány nevet érdemes megemlíteni: Bognár Márta (Alkotmány u.), Barbár Ilona (Alkotmány u.) szólóének, Sásdi Éva (Alkotmány u.), Madas Katalin (Alkotmány u.), Romlási Piroska (Alkotmány u.), Zsikó Zsuzsa (Isten- kuti isk.) versmondás. Az értékelés után a bíráló- bizottság elismerését fejezte ki a jó szervező munkáért (elsősorban Horváth Mária kerületi népművelési felügyelő és Müller Jánosné operatív bizottsági elnök érdeme) és sok sikert kívánt a városi bemutatón résztvevő csoportoknak és szólistáknak. Vastagh Zoltán Úttörők kulturális seregszemléje Péesváradon Akik április 12-én, szerdán a pécsváradi gépállomás kultúrtermének környékén jártak, vidám éneklésre, erőteljes lábdobogásra lehettek figyelmesek, sőt időnként versmondás is hallatszott ki a nyitott ablakon. Itt tartották meg ugyanis a pécsváradi járás úttörőinek kulturális seregszemléjét. Pécsvárad, Hidas, HosszúAz egyhazaskozári úttörők tánccsoportja székely népviseletben. hetény, Mecseknádasd, Vé- ménd, Erdősmecske, Berkesd és Máriakéménd úttörői jöttek el, mintegy 120-an, hogy kulturális téren is összemérjék erejüket. A verseny délelőtt 10 órakor a „Csillebérci induló“-val kezdődött, amit közösen énekeltek a pécsváradi és hosszúhe- tényi énekesek. A pajtások a továbbiakban lelkesen megtapsoltak minden számat, sőt időn ként még a vastaps is felzúgott. Bár elég gyorsan peregtek a műsorszámok egymás után, mégis délután 2 óra is elmúlott már, mire a bíráló- bizottság el tudta dönteni a helyezéseket. Eredményhirdetéskor a jó helyezést elért pajtások boldogan vették át a megérdemelt, díszes kivitelű emléklapokat. A jók közül is talán a következők voltak a legjobbak: Kiss Zoltán hidasi pajtás, aki mint mesemondó egy székely népmesét adott elő nagyon eredeti módon. De nagyon szép volt Bábosik Mária máriakéméndi pajtás mesemondása is. A versmondásban Hidasi Teréz, Mode Éva és Becker Magda. pajtások közt dőlt el az első három helyezés sorsa. — Mindhárman igen mély átéléssel szavaltak. Szólóéneklésben Vicze Rozália hosszúhetényi pajtás arat ta a legnagyobb sikert. Énekkarban viszont a pécsváradi ak előzték meg a hosszúhetényie- ket egységesebb, kiforrottabb éneklésükkel. Ugyancsak kimagaslóan jó volt a pécsváradi leánytánccsoport is. De kitettek magukért a népi táncban a hidasi és véméndi pajtások is. Nagyon megkapó volt Gedő Tibor hidasi pajtás harmonikaszólója, aki 10 éves kora ellenére Brahms V. magyar táncának és Erkel Bordalának eljátszására vállalkozott és jól; Sokat ígérő a jövőt illetően a mecseknádasdi ének-, zeneegyüttes is. A verseny igen színvonalas volt. Dibusz elvtársat, a járási úttörő titkárt minden dicséret megilleti a jó szervező, előkészítő munkáért. Ilyen vetélkedésen a jövőben is szívesen részt veszünk. Kaszás János Komlón 1500 fenyő- és laván- akác-, valamint akácfát ültettek el az úttörők. A komló-kökö- nyösi úttörőcsapatok a közelmúltban 1000 kilogrammon felül adtak át hulladékpapírt a MÉH* t ÚTTÖRŐ élet >•■•■••■■■■■■■ MMiiiuiniHHiuaiuiiuaHNimmmmimu,.,!,..,...........,,,........ ■ ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■*■■■■•■■■■■a■■■■■■■■■•»
