Dunántúli Napló, 1961. április (18. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-23 / 95. szám

2 N A P T 0 1961. Április 23. A Belorusz Együttes pécsi előadásáról CSODÁLATOS MŰVÉSZET az ő művészetük. Szocialista művészet, mert a nép művé* szete, realista, men a valósá­got tolmácsolja művészi esz­közökkel. A belorusz énekesek nemcsak énekelnek, de át is élik dalaikat. Az énekkar szá­mai a „Lenini utakon”, a „Nyeman íölyó”, a „Bécsiéről” sZóló dal, ahol az igazi nagy szerelmek születnek, a „Lako­dalmas dal”, Muragyelli „Tü­zes Kabarclányok”-ról szóló dala, vagy Zaharov feldolgo­zása „A puszta néma táj”, a természet frisseségét, emlé­kek tisztaságát tárják elénk. Minden dál a fíatálságról, a szépségről, a ’ .szerelemről, az emlékekről és a holnapról szól. A közönség nagy tetszés­sel fogadta Csen ki Imre ma­gyar népdalfeldolgozását is és a „Kakukk.” című lengyel népdalt, melyet meg is ismé­teltek. A BELORUSZ táncosok szé­dületes forgataga, viharzó rit­musa fergeteges sikert aratott. A rövid, vidám táncok, a de­rűs jókedvű életképek mutat­ják meg igazán, mennyire az életet, a felszabadult nép éle­tét táncolják. Óriási szerepe van a belorusz táncosok mű­vészetében az arcjátéknak, a kéz- és fejtartásnak, egy-egy vállrándításnak, egy-egy láb­dob hasításnak. Ezek az apró mozdulatok teszik teljesebbé a képet, ezzel varázsolják tel­jes hitelességgel a színpadra azt, amit úgy hívunk: élet! Táncaik: a „Kolhoz polka” magas technikájával, lendüle­tével, a „Leonok” a lenszedő lányok fáradságos, de vidám munkáját líralságéval, a „Par- iázánélet” című tánckép (a minszki partizán Obeliszk mintájára készült) a hős par­tizánok életét tükrözi hatalmas drámai erővel és magas szí­Újabb előkészületek a nyári táborozásra Április nyá­riasan öltözve, optimista mó­don — nekivágott a Blkali Ál­lami Gazdaság területén egy bátor kis csopört, hogy meg­szemlélje és kijelölje az új nyári tábor helyét A2 eső ugyanis megeredt és kitartóan verte őket. A Bikali Állami Gazdaságban, hasonlóan a Sá tarhely—Bólyi ÁG-ban szer vezendő táborokhoz, nyolcszáz budapesti középiskolás lány táborozik az idén; Kéthetes váltással négy cso­port megy a gazdaságba, hogy gyümölcsöt szedjen, kukoricát kapáljon —: s egyúttal a tábor- élet örömeivel, pihenéssel és felfrissüléssel — nyaraljon is. Napos, derűs domboldalon szemlélődtek 18-án Bikalön az orvé sok, az állami gazdaság képviselője és a tábor jövendő 1 észtvevőd közül kelten. Az állami gazdaság elképzelésit Cser László elvtára Ismertette, egészségügyi szempontból pe­dig dr. Szűcs Endre, a Kö- JALL megyéi igazgatója és dr. Szalontay István állami köz­egészségügyi felügyelő tartot­ták szemlét a gazdaság határé ban. A KISZ Központi Bizott­ságának megbízásából Kálmán Mária és Petrák István, az Eötvös Lóránd Tudományegye­tem hallgatói . vettek részt, a táborhely kijelölésében. A v'llányi KISZ-szerveze? Villányban a közelmúltban a községi KlSZ-szervezet ter- rnelőszövetkezeti KlSZ-szerve- zetté alakult. A villányi tsz KISZ-szervezete, a gépállo­más KISZ-szervezete, a kls- jakabfaluí és a Villány )l. ke­rületi KÍSZ-ázérvezet küldöt­tek útján csúcsvezetőséget vá­lasztott. Költő Gyula elvtárs, a tsz pérttltkára és Majoros Endre elvtárs, k KISZ járási bizott­ságénak munkatársa is megje­lent és felszólalt a vezetőség­választó gyűlésen. A termelőszövetkezeti KISZ- szervezet csűcsvezetőségének tagjai lettek: Schneider Imre, Kemény Lajosné, . Geringer Vilmos. Tamás József, VI- «jzencz Ottó, Költő István, Pa- ffeg Piroska. I Mindenesetre, nyugodtak lehetnek, akik majd ebben a bikailS táborban töltik a nyár két hetét, lelkiismeretes, ala­pos előkészület folyik a foga­dásukra. Bizonyára meg lesz­nek elégedve majd az ellátás­sal, meg a munkával, mert ab­ban sem lesz hiány. nészi alakításokkal, a „Hófer- geteg” című tánc a téli vidám- 'ságot, a „Boldog anya” című táncjáték (Igor Mojszejev ko­reográfiája) pedig a valóban boldog árnyát mutatja be, akit meglátogat nyolc fiúgyerme­ke. Minden egyes alakítás eb­ben a kompozícióban kiváló karakterű (hegedűművész, vas­utas, rendőr, pilóta, stb.) Az ötletek gazdagságát láthattuk minden egyes karakterben. A BELORUSZ Ének- és Tánc- együttes legnagyobbrészt fia­talokból áll. A nép táncait és dalait szocialista emberek tol­mácsolják és innen ered a be­mutatottak csodálatos termé­szetessége, nagyszerűsége, ezért érezzük valamennyien élő valóságnak azokat, ame­lyeket elmondtak nekünk szovjet vendégeink. Az intuíció, a tudatos tech­nikai felkészültség, a művészi magatartás, az önkéntes fe­gyelem, a kollektív örömérzés gyönyörű példáját adják, az élet jelenségeit tükrözik. A pécsi dolgozók elragadtatva nézték és ünnepelték a belo­rusz énekeseket és táncosokat. Szebb mint egy tündér­világ... S a neve népművé­szet! Benne van a nép álma, ereje, élete és szépsége. Simon Antal Népművészeti értékek Mohácson Szép lenne, ha a Hazafias Népfront mohácsi szervezete összehívná a városban élő néprajzgyűjtőket, népművé­szeket, a fafaragókat, meghall­gatná véleményüket azzal kapcsolatban, hogy mit lehet­ne tenni egy népművészeti bolt létrehozása érdekében. Az elkallódott népművészeti értékek felkutatásához is hoz­zájárulhatna ilyen módon. Mohácsnak sok neves fia van. Költők, műfordítók, híres ze­nészek kerültek ki innen. A közelmúltban Mohácsra látogatott dr. Manga János, a kiváló néprajztudós. Az ő ta- paszatalait és tanácsait is ki­kértük a jövő évi busójárás megrendezéséhez. Itt él Mohá­cson Saiga Pista bácsi, a busó­járások szervezője, a lelkes népművész, akinek háza teli­stele van szebbnél szebb tör­ténelmi fafaragványokkal. Mo­hácson magénházaknál ma is rengeteg érték kallódik. Lehet találni a XV., a XVI., XVII., XVIII. századból származó festményeket, szobrokat is. Ezeket össze kellene hozni egy kiállításon és bemutatni a nagyközönségnek. Vasvári Dezső. Az anekdota szerint egy halálra­ítélt csak úgy menekülhetett volna meg egy feltétellel, hogy bezár­ták egy szobába. A szoba falai simák voltak, de még ajtó, ablak sem volt. A kezébe adtak egy ké­pet. A képen nem volt akasztó. Azt mondták, ezt a képet akassza fel tíz percen belül, akkor meg­menekül. A halálraítéltet magára hagyták és tíz perc múlva megjelentek nála. A börtönparancsnok elcsodálko- zott. amikor a halálraítélt elmond­ta, hogyar\ sikerült neki akasztó, szeg és üvöszerszám nélkül a ké­pet a falra akasztania. A halálra­ítélt elmondottá, hogy a gondolat szeget ütött a fejébe. Nem volt más dolga, mint kihúzni a fejéből ezt a szeget. Amikor ez sikerült, akkor egy nagy kö esett le a szi­véről. Ekkor lassan gombolyítani kezdte a mese fonalát, amit elej­tett. Leszakított a mese fonalá­ból egy darabot és ebből hurkot Kötött a képre. A többi már köny- nyen ment. Ennyi volna a történet, ami azért jutott estembe, mert Pécsett nem lehet képszeget kapni. Old­juk meg úgy a kép felakasztását, mint az az egyszeri halálraítélt? Ha leesik? Nyújtsuk be a számlát azoknak, akik nem gondoskodtak ilyen apróság megrendeléséről. (SZALAI) Xavér u. szociális otthon, végzett ápolónőt felvesz. 331. 70 ezer beteget látnak el évente a baranyai mentők A Baranya megyei mentők évente hozzávetőlegesen het­venezer beteget szállítanak, illetve látnák el. Ez a szám természetesen azért lehet ilyen magas, mert nemcsak a kocsák, de a raktárak is fel vannak szerelve mindpn olyan eszköz­zel — gyógyszer, alkatrész, — ami szükséges a folyamatos jó munkához. A Pécsi Mentőállomás dol­gozói nehéz munkájuk mellett hosszú időn át mostoha, rossz körülmények között voltak el­helyezve. A múlt esztendőben — köszönhető a mentőállomás kollektívájának és vezetőjének — a dolgozók körülbelül száz­ezer forint értékű társadalmi munkával helyrehozták és ki­festették az épületet, úgy, hogy ma már nemcsak a munkájuk J kifogástalan, de a mentőkhöz méltó környezetben is készül­hetnek fel a sérült emberek életének megmentésére. Hiányoltuk, hogy a tavasz megérkezésé­vel együtt a Pécsi Kertészeti Vállalat item helyezte el a városban a múlt évben ka­pott virág kővázákat. Né­hány napja megjelentek a pécsi utcákon, tereken a ta­vaszi virágokkal beültetett kővázák. A vállalat további tervei között szerepel a je­lenlegiek kicserélése na­gyobbakra, új virágtartók elhelyezése a városban, ame­lyeket Pécs lakossága bizo­nyára örömmel fogad. ho&VA'tH rxözsFF : (38.) — Fogalmam sincs. Lehet, Itogy soha többé nem kerül elém. — Nem baj — vágta rá Júlia.­Szerencsés figyelmét nem ke­rülte el ennek a megjegyzés­nek a hangsúlya. Júlia hangjá­ban élesen csattanó indulat és bozcmyos fajta megnyugvás elegyedett össze. A férfi Júliá­ra emelte fürkésző tekintetét. — Nos, Júlia, hát mindent tudsz. Ml legyen ezután? Júlia felkelt és pongyolában fel alá sétált a szobában. Sze­rencsés attól félt. hogy nagyon megviseli az elbeszélés, és még majd összeroppan. De most csodálkozva kellett látnia, hogy története korántsem gyakorolt ilyen benyomást az asszonyra. Amikor végül JúlAa megszó­lalt, tárgyilagos szárazsággal foglalta össze gondolatait: — Ez az egész a mi titkunk marad, ftárn. Soha seníkin°k sem szabad megtudnia. Meg­értem. hogy halálosan gyűlö­löd ,ezt a Borsiczkyt, mégis hagyd futni azt a gazembert. Nem a bosszú a fontos, nem. Hanem... Matejka András meghalt. Szerencsés János éí, Istenem, milyen különös az élet! De mondd csak. biztos vagy benne, hogy rátalálsz az arany rejtekhelyére? Szerencsés megreszketett. Felugrott az ágyról és megra­gadta Jy/lia vállát: — Júlia, én többé hallani sem akarok arról az arany­ról! Én.,, azt alkarom, hogy az az átkozott, gyilkos gazember megbűnhődjék! Fogják csak el, dugják fegyházba! Bosszút aka rák állni megrabolt életemért, Júlia. Nekem igenis ez a fon­tos, nem az a nyomorult arany! Júlia csodálkozó tekintettel nézett Szerencsésre: — De hát... — Egy szót sem! — suttogta fójtottan Szerencsés. — Hát nem érted? Átok fekszik Bar- tails aranyán! — Ostobaság! — legyintett fölényesen Júlia. — Én ma­gyarázzam meg neked, „Sze­rencsés elvtársnaSk", hogy a babona — hülyeség?! — Nem úgy értem. Júlia — csillapodott le Szerencsés. Az arany maga az átok. Minden­nek megrontóia. Ami bűn és iszonyat van a világon, az mind az aranyból táplálkozik. — Hagyjuk ezt, Jinoe! = komorodott 11 Júlia. — Ez az arany a tiéd. Még csak nem is loptad. Találtad. Na és? Ha nem találod meg, tihet, hogy ezer évig ott rejtőzik ab­ban az üregben. A tiéd, senki másé. Megszenvedtél érte. Szerencsés kimondhatatlanul szenvedett. Nem. mégsem kel­lett volna elárulnia titkát. — Én meg akarom mondani Benlkönek... — kezdte eltö­kélten, de Júlia úgy rontott rá, mint egy tébolyult fúria: — Megőrültél? Tönkre aka­rod tenni az egész életünket? Tudod te, mi lesz ebből? Nem, te képtelen vagy előre látni. Először is képzeld csak el — s itt élessé, gúnyorossá vált a hangja — beállít a pártirodára egy „derék elvtár»“ és azt mondja: „elvtársaim, majdnem elfelejtettem, nekem van tíz kiló aranyam!“ O, te marha! — De Júlia! — Igen, igen! És azt, hogy „elvtársak, én házas ember va­gyok, de elfelejtettem monda­ni, hogy az első feleségemmel van nekem egy elintézet­len ügyem, mert kiforgattam őt...“ Arról én most nem is beszélek, mi lesz, ha a te nagy buzgalmad miatt előkerül az első feleséged, és elcseveghetsz vele az aranyatökról... — Hallgass el! — És természetesen az elvtár­said majd megkérdezik: hon- nét van az a tíz kiló arany? Hát honnét lenne? — mondod te — Hát természetesen lop­tam! Vagy esetleg azt, hogy „Bartalis építész kizsákmá­nyolásból szerezte azt az ara­nyat, és én visszavettem tőle...“ Gyönyörű jelenet lesz, minden­ki zotfcogr majd a meghatott­ságtól ... De elég a tréfából! Vedd tudomásul, hogy én egy percig sem élek veled így to­vább! Az én életemet nem fo­— 340 EZER FORINTOT helyeztek a helyi takarékszö­vetkezetnél letétbe a babarci Béke Termelőszövetkezet tag­jai a zárszámadás után. — A MEGYE üzemeiben több mint 3090 brigád küzd a szocialista brigád címért. Az üzemekben eddig már 730 szocialista brigád dolgozik. — SIKONDÁRA és Aball- getre fürdéssel egybekötött autóbusz kirándulásokat szer­vez április 30-tól kezdve min­den vasárnap az IBUSZ. — BAKFIS RUHA divat- bemutatót rendez május 2-án 3-án és 4-én a Leöwey Gim­náziumban a pécsi Állami Áruház a középiskolás ser­dülő lányok részére. A bemu­tatót egybekötik öltözködési tanácsadással is, melynek so­rán bemutatják az ízléses és az Ízléstelen öltözködést, majd ízlésveraenyt rendeznek. A divatbemutató manekenei a diáklányok lesznek, akik a divatos ruhák mellett bemu­tatják a Jövő évre már a ta­nulók részére kötelező új is­kolai egyenruhákat is. — FÜRDŐRUHA és strand­cikk bemutatót rendez május 7-én a Nádor Étteremben a pécsi Állami Áruház. — AZ ÁLLAMI Hangver­seny Zenekar Ferencsdlk Já­nos kétszeres Kossuth-díjas kiváló művész vezényletével hosszú ideig tartó külföldi turnéról hazaérkezvén május 2-An este a Pécsi Nemzeti Színházban ad műsort. god tönkretenni! És engemet nem kárpótol az a tudat, hogy a te Borsiczkydat börtönbe dugják. Felőlem ott bujkál, ahol alkar. Nekem az a fontos, hogy végre feltörj és annyi pénzed legyen, amennyit akarsz! Szerencsés tehetetlenül ver­gődött. ügy zuhogott rá Júlia dühkitörése, mint súlyos pö­rölycsapás. Nyöszörgött: — De hát mit csináljak, Júlia? — Amit akarsz. Menj Ben­sőhöz és hallgasd meg, ami­kor rád olvassa: Te piszkos kapitalista.. > Szerencsés tenyerébe rejtette arcát Júlia várt egy darabig, és határozott hangon kimond­ta a végső szentenciát: — Senki sem tudhatja meg, mi történt. Minden úgy marad, amint volt. Ne is gondol) többé arra a gazemberre. Te most nem mész be a gyárba, hi­szen az idegeid teljesen fel­mondták a szolgálatot. Majd én beszélek Harasztival, elkül- detleIfc szanatóriumba. Végül én magam megyek le az ara­nyért Csókavárra. Amikor ezt mondta, láz csil­lant meg szemeiben. Az arany tündökölt ebben a csillámlás- ban. Miután Júlia ágyba dugta Szerencsést, besietett a gyárba. Benkőt Haraszti igazgatónál találta-. Bénikő elébe jött az előszobába. — Jó reggelt, asszonyom. Hol van Jancsi? — Beteg. Tönkrementek az ideget. Éppen azért jöttem ma­gukhoz. Küldjék betegszabad­ságra ezt az embert. Legjob­ban szeretném, ha egy szana­tóriumba küldenék. Nagyon ráfér szegénykémre. Benkő az állát vakargalta. (Folytatjuk). — AZ 1958. ÉVI nagy je­ges árvíz óta 80 millió forin­tot fordítottak a Duna di ti balparti szakaszán a töltések helyreállítására és a folyam­szabályozási munkákra, s több mint 70 kilométernyi szaka­szon megerősítették a gáta­kat. Most ismét nagyarányú földmunkák kezdődtek, mely­nek során a Mohács alatti Cigány zátonynál, ahol a jég­zajlás idején elmosódott a part, 30 ezer köbméter követ raknak le. — 300 000 FORINT nyere­séggel zárta az első negyed­évet a MÉH. Jelentős ered­ményeket értek el a hulla­dékgyűjtés terén. A negyed­évre tervezett 200 vagon vas­hulladék helyett 221 vagont gyűjtöttek be, mely többlet 81 traktor elkészítéséhez ele­gendő anyagot jelent. Fém­hulladékból Is hasonló kima­gasló eredményt értek el, mert a tervet 820 mázsa he­lyett 1000 mázsára teljesítet­ték, ami azt jelenti, hogy a többletfém mennyisége 90 000 edény, vagy 864 kilométer hosszúságú villanyhuzal gyár­tásához elegendő, — A MOHÁCSI Gép- és Fémárugyárban az idén hajó­kon kívül új gyártmányként levegőtartályos mentőcsőna- kok gyártását kezdik meg. Ai újtípusú mentőcsónakokra szerelt levegőtartályók meg­akadályozzák a csónak elstily- lyedését, felborulás esetén is. — MÁSFÉLMILLIÁRD fo­rintot fordítottak eddig Kom­ló bányáinak fejlesztésére, mely. összegből 60 millió ju­tott a munkásvédelmi és egészségügyi jellegű létesít­ményekre. — SZIGETVARON a járási tanács végrehajtó bizottsága rendezésében építési napot tartottak, melyben megtár­gyalták a magánépítkezések meggyorsításának lehetősé­geit. Az építési napon hatva- nan vettek részt. — AZ I. NEGYEDÉVES termelési tervet 96,3 száza­lékra, a termelékenységi ter­vet pedig 97,7 százalékra tel­jesítették a megyei tanács felügyelete alá tartozó köny- nyűlpari üzemek. A tervet teljesítte a Mohácsi Gép­gyár, a Szigetvári Kisgép- gyártó Vállalat, az Építő­anyagipari Egyesülés és a Talajerőgazdáljkodásd Válla­lat. Ugyanakkor a Mohácsi Bútorgyár, a Siklósi Faipari Vállalat és a Komlói Helyi­ipari Vállalat lemaradtak az I. negyedévben. — BEFEJEZŐDÖTT Mo­hács parkosítása. A parkosí­tás során a lakosság 1080 tár­sadalmi munkaórával segítet­te elő a város mielőbbi rend­behozatalát. — MINDEN HÁROM éven felüld lakost megvizsgált Lánycsók községben a mohá­csi tüdőbeteg-gondozó ván- dor-röntgenszolgálata és a rászorulókat szakmai tanács­csal is ellátták. — 25 193 NÉGYZETMÉTER szilárd burkolatú járdát, 8700 négyzetméter salak,járdát épí­tenek, négy községet villamo­sítanak, 2.6 km hosszúságú villanyhálózatot bővítenék. 2 új autóbusz-várótermet épí­tenek és 3415 négyzetméter területet parkosítanak 1961- ben a sásdl járás községei» ben. K é p s z e g

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom