Dunántúli Napló, 1961. április (18. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-18 / 90. szám

1961. ÁPRILIS 18. NAPLÓ 3 Ernst Thälmann 75. születésnapjára A hamburgi rendőrség meg tiltotta, hogy április 16- án az „Ernst Thälmann Baráti Kör” megemlékezzék Thäl­mann elvtárs születésének 75. évfordulójáról. De a kommun istaellenesség és a szovjetgyűlölet útját járó szociáldemokrata hamburgi vezetők tiltó parancsa nem ér­vényes mindenütt. Az egész vi­lágon, mindenütt, ahol kom­munista pártok vannak, meg­emlékeztek a munkásosztály nagy fiáról. Emst Thälmann- ról, A német munkásosztály­nak sem tudták megtiltani, hogy emlékezzék április 16-án. A nagyhamburgi munkás- és katonatanács tagjaként 1918. júniusában győzelemre vezette az utcai harcokban résztvevő hamburgi munkásokat. A bahrenfeldi szabadcsapatok megfutamodtak a Thälmann által vezetett munkáshadak előtt. S attól kezdve méginkább rettegtek, féltek tőle a mun­kásosztály ellenségei, ötvene­dik születésnapját Hitler bör­tönében töltötte. 1944. augusz­tus 18-án a buchenwaldi kon­centrációs tábor falánál lőt­ték agyon a hitlerista gyilko­sok. „Hitler háborút és ka­tasztrófát jelent!” — hirdette Thälmann és igaza lett. Hir­dette. hogy csak a munkás- osztály képes békéhez, és a szocializmushoz vezetni az em­beriséget. Ebben is igaza lett. Életművét, harcait, harcos életét és mártírhalálát örökre szívébe és emlékezetébe vés­te a német nép. És őrzi őt szí­vében az egész nemzetközi munkásosztály. Ünnepség a komlói vájárisüolában Vasárnap délelőtt kedve-- ünnepség színhelye volt a kom lói vájáriskola kultúrterm,. Ekkor nyújtották át a KISZ Központi Bizottsága által ala­pított Vörös Vándorzászlót, és a Munkaügyi Minisztérium di csérő oklevelét. Az ünnepsé­gen Szeleczky Györgyné a KISZ Központi Bizottságának tagja rövid beszéd keretében nyújtotta át a zászlót. Jelen voltak az átadáson Kiss Dezső a KISZ Baranya megyei Bi­zottságának titkára. Fekete Já­nos a KISZ Komló városi bi­zottságának szervező titkára, Gábor Balázs az MSZMP Komló városi Bizottságának tagja. Orosz Gyuláné az iskolai KISZ-szervezet névadójának özvegye. Deák Ferenc a kom­lói NEB elnöke, az alapszer­vezet patronálója, Balázs Gyu­la a Munkaügyi Minisztérium képviselője, valamint az iskola nevelőtestülete és tanulói. A vájáriskola fiataljai nejé­ben Juhász István alapszerve­zeti KISZ-titkár köszönte meg a kitüntetést, majd társai ne­vében megfogadta, hogy a jö­vőben úgy tanulnak és dolgoz­nak. hogy a vándorzászló to­vábbra is náluk maradjon. Az ünnepség kultúrműsorral ért véget. Könnyű ígérni Van egy szólás-mondásunk: „Olyan szegény még sosem voltam, hogy ígérni ne tudtam volna”. Ez a gondolat azt is tartalmazza, hogy könnyű Ígérni, meg lehet termi ezt ak­kor is, ha annak teljesítésére semmi, vagy csak kevés kilá­tás van. Van egy másik szólás-mon­dásunk is: „Az ígéret szép szó, ha megtartják úgy jó”. Ez vi­szont azt tartalmazza, hogy az ígéretet valóra váltani becsü­letes, szép, emberi cselekedet. „Ha valamit megígértél, akkor váltsd is valóra!” — szól az Ígéret teljesítésének amolyan kutyakötélezettsége. Az Ígérettel kapcsolatos ilyen igények nemcsak egyes emberek kapcsolatában, ha­nem társadalmi szinten ás erő­sen élnek. Ha valaki egyszer nem tartja be Ígéretét, akkor annak sok, először talán hihe­tetlennek tartott Ígéretét kell valóra váltania, hogy ne le- gyintsenek rá: „ígérni azt min dig tudott..Ha egy vállalat nem tártja be adott szavát dol­gozóival, vagy ügyfeleivel szemben, akikor annak hatása már szélesebb körben érezteti hatását. Volt időszak hazánk­ban, amikor szinte mestersé­gesen fokozták az emberek igényeit, hogy utána még ke­vesebb jusson marat előtte. Em­A siklósi márványbányában * siklósi márványbánya „udva­rának” szélén állunk. Festői a környezet. Balról a gyűdi haj­lat, jobbról a magasra emel­kedő siklósi vár látszik. Előt­tünk sárga és vörös színben játszó márványtömbök szipor­káznak a ragyogó napsütés­ben. Magas, munkaruhás férfi lép elő, kezében egy piros- színű zászló és sárgaréz trom­bita. A zászlót letúzi a pe­remre, megfújja a trombitát, s közben minket is figyelmez­tet, hogy húzódjunk a vitlaház oldalához, mert robbantanak. Madaras József lőmester meg­gyújtja a kanócokat, s néhány pillanat múlva ágyúlövésszerú durranások hallatszanak. A háztetőn kopognak a lehulló ködarabkák. A márványtöm­bök meglazúltan várják a kő­bányászok feszítővasait. Nem mai hírű a siklósi már­vány. Már a századforduló idején megkedvelték az építé­szek és a szobrászok. Olasz­országból idevándorolt kőfa­ragómesterek kezdték a már­vány kitermelését. A Venotti-, a Sporino- és a Zigo-családok itt is maradtak és leteleped­tek. Az utolsó olasz mester Zigo Mihály, öt évvel ezelőtt halt meg. ^Tanítványa Schil- linger Ádám kőfaragó ma is ott dolgozik a márványbányá­ban. A híres siklósi úgynevezett rózsamárvány (vörösmárvány) ismerős szinte egész Európá­ban. Az olasz, a svájci és az osztrák építőmesterek mindig szívesen vásárolták, de még az orosz cár is rendelt belőle a szentpétervári képcsarnok dí­szítéséhez. Parlamentünk egyik márványoszlopát is a siklósi bányából fejtették ki. Jelenleg a Gellert szálló bur­kolatát készítik siklósi már­ványból. Az építőművészek ma is kedvelik és szeretik a jóminőségú siklósi márványt. utóbbi időben keveset hal­losunk a márványbányáról. M' a helyzet vele, hogyan ha­lad a munka, bővítik-e a bá­n'át? Hatszáz méterre a bányáig gyönyörű út vezet, de azon túl változik a kép. A hegyoldal AZ ÉM 26. ÁLL. ÉPÍTŐ­IPARI VÁLLALAT Főépítésvezetősége Pécs, Hőerőmű szerelőlakatos szakmunkásokat vesz fel. Jelentkezés a fenti címen. 15 443 gyomra nyitva. A márvány­rétegek ferdén fekszenek. El­szomorító a bánya állapota. Ahol a márványtömböket fej­tik, nagy a rendetlenség. Sok a nem oda való kő és föld. A ferde sáv tetején embe­rek. Lenn a csörlőknél is. Ve­sződnek, kínlódnak, hogy le­hozzák a kifejtett tömböt. Közben pattan a tömb széle és reped az alatta lévő is. Ol­dalt sikló ereszkedik a mú- útig. Vitlával szállítják a ki­faragott tömböket, de a ra­kodó előtt 10—15 méterre megáll a kocsi. Nyolc-tíz em­ber izma feszül neki, hogy feltaszítsa a rakodóig. Egyéb­ként itt is, ott is modern gé­pek láthatók. Miért mégis ez a sok kínlódás? S miért néz ki a bánya ilyen elhanyagolt­nak? Nem értem azt se, miért kell a rakodó előtt nyolc-tíz embernek nyomni a kocsit és miért kell a márványtömbö­ket felülről lefelé vonszolni? A kőbányászok vái-aszt adtak. Sokat változott a „gazda” az elmúlt években. Azelőtt az ÉM 1-es számú Kőfejtő Vál­lalat irányította a termelést, az ÉM Kőfaragó és Épület­szobrászipari Vállalat pedig megvásárolta a márványt. Most egyszerűsödött a helyzet, mert a kőfaragó vállalat vet­te át az irányítást. Az üzem­vezetők viszont negyedéven­ként váltották egymást és nyilvánvaló, hogy nem sokat törődtek a bánya állapotával és a helyes műveléssel. Mire belemelegedtek volna, már el is távoztak. Az elmúlt években tízmillió forint körüli összeget fordítot­tak a bányára. Odáig rendben is lenne, hogy építettek meg­felelő helyet a szerszámok tá­rolására, javítására és ren­des ebédlő is jutott a dolgo­zóknak. De hibák történtek a többi építkezéssel. A régi múúttól a bánya jó ; három kilométerre van. Erre ; megépítették az új bekötő- 1 utat, de az nem ér föl a bá­nyáig, mert csak két és fél i kilométer hosszúságúra épí­tették, mondván, hogy az a 600 méter, ami kimaradt, me­redek. Az igaz, hogy nem víz­szintes, de jó idő esetén a gépkocsik így is felmennek rajta. Nem építettek utat, ha­nem helyette egy 600 méteres sikló pályát és azon eregetik le a márványtömböket. ^Kín­lódnak az emberek és átkoz­zák azt is, aki kitalálta az ilyen siklót. A vitlaházból nem lehet belátni a pályát, így még egy ember kell, aki figyel és tartja a kapcsolatot a gépke­zelővel és a rakodó állomás­sal. A figyelőnek külön kis házikót építettek telefonnal felszerelve. Hát nem jobb lett volna a vitlaházat magasabbra építeni és a pálya végét sül­lyeszteni? Könnyebb; is len­ne, jobb is lenne. Nem kín­lódnának annyit és az egész­re futotta volna a figyelő ház költségűi*«. Db mob is kellett volna sikldl Mac tehetett volna épí­teni az utat egészen a bánya­udvarig. Minden sokkal egy­szerűbb lenne. Csak fel kel­lene rakni a gépkocsikra a márványtömböket és irány az állomás. S így? Le-föl, le-föl kétszer-háromszor is, mire ki­jut a márvány az állomásra. Fejteni pedig sokkal egy­szerűbb és könnyebb lenne, ha nem felül kezdenék szed­ni a tömböket, hanem alulról. Nem kellene kínlódni, csörlőz­ni, mérgelődni. Sokszor két hétig is eltart, mire egy na­gyobb tömböt sikerül levon­szolni az udvarba. Kevesebb robbanóanyag kellene, nem repedeznének meg a tömbök és szinte a saját súlyánál fog­va lecsúszna a kifejtett már­ványtömb. Ilyen választ adtak a kobá- nyászok. Jelenleg úgy néz ki a hely­zet, hogy nemcsak a hibákat látják, hanem a kijavítás út­ját is. Schaff Antal üzemve­zető a dolgozókkal egyetértés­ben kívánja megoldani a munkáját. Nem lesz ez köny- nyú feladat. Sokat kell tenni annak érdekében, hogy min­den vonalon rend legyen. S a vállalat budapesti vezetőségé­nek is nagyobb támogatást kell nyújtani ehhez. Szükség van erre mielőbb. Hiszen sokan keresik, belföl­dön és külföldön egyaránt a jóminőségű siklósi márványt. Gazdagh István 6000 hold kukoricát vetettek el az állami gazdaságok Az állami gazdaságokban a hét végéig mindenütt befejez­ték a kukoricaföldek simazi- nos permetezését. Ezen a ta­vaszon mór több. mint hétezer holdon végezték el a gyamok elleni vegyszerezést. E terüle­teken kapálás nélkül művelik majd a kukoricát. A kukorica vetését a gaz­daságok 50 százalékban végez­ték el, ami mintegy 6000 hold kukoricát jelent. A kukorica vetésben első a pécsi és bo- gádmindszenti gazdaság, ahol a vetést már 80 százalékban befejezték. Az elmúlt héten megkezdő­dött a gazdaságokban a növény- ápolás is. Ebben az évben ez a munka nem sürget, a veté­sek tiszták, hisz eső híjáin a gyamok nem fejlődnek. A szá­razság azonban a kultúrnövé­nyeknek sem kedvez. A mák kelése hiányos, a répa is las­san fejlődik. A csapadék rossz eloszlására jellemző, hogy amíg az elmúlt év szeptemberétől december végéig a megye déli gazdaságaiban 500 milliméter csapadékot mértek, addig most január 1-től április közepéig — ugyanazon a részen — csak mindössze 7 millimétert. A száraz időjárás miatt na­gyobb rovarkártételre számít­hatunk. Megjelent a répabol­ha. a barkó, a repce kártevő­je. Az állami gazdaságok idő­ben felkészültek a hathatós vé­dekezésre és a múlt héten meg kezdték a rovarkártevők vegy­szeres irtását. nek is meg lett a böjtje. Sok minden bizonyítja, hogy az igé rettel, — legyen az bármilyen jellegű — úgy kell élni, hogy kimondásának pillanatában is biztosan teljesíthetőnek látsz- szék. Nem új jelenség, de éppen régisége miatt érdemes emlí­teni, hogy még mindig előfor- duL felelőtlen vagy meggondo­latlan Ígérgetés a legkülönfé­lébb szinten. Bejelentések és levelek bizonyítják, hogy ígér­nek kisebb-nagyobb beosztás­ban lévőle a dolgozóknak és utána minden marad a régi­ben. Következik a panasz, a levélírás, az utánjárás, ame­lyekre mintha egy lemezről forgatnák, így hallatszik a mentegetőzés: „Megfelel a va­lóságnak, hogy beszéltünk er­ről, de nem ennyire konkré­tan... A panaszt elintéztük...” Vállalat a vállalatnak ígér: „Meglesz. Számíthatnak ránk.” Az egyik ennek megfelelően készül, nem egyszer még mun­kásokat is felvesz, más kiadá­sokba veri magát és az Ígéret nem lesz meg, teljesítésére nem számíthatnak. A tanács illetékes osztálya Ígéri, hogy felszólítja és kötelezi a háztu­lajdonost az életveszélyes la­kás helyreállítására, amiről az érdekelt megkapja az írásbeli Ígéretet is, csak éppen az Ígé­ret nem válik valóra, mert a háztulajdonos nem kap sem­mit. Annyi változata van a be nem váltott Ígéreteknek, hogy fajtájukról is külön katalógust lehetne készíteni. Nem ilyen szándékkal szólunk erről... Bárhogyan is vizsgáljuk a be nem tartott Ígéretek okait, mögötte nem egyszer kétségte­lenül igaz, akadályozó körül­ményeket is találni, de van egy sor emberi gyengeség is. Hasz­nosat sem gazdasági, sem poli­tikai, sem társadalmi téren soha nem találni e vizsgálódás nyomán. Vannak, akik csak odáig jutnak e jelenségek lát­tán az értékelésben, hogy „fe­lelőtlen Ígérgető”. Nemcsak ez és nemcsak ennyi. Minden becsületes és tisz­tességes ember egyik legfőbb tulajdonsága, hogy szereti em­bertársait és igyekszik azok gondján, baján segíteni, hogy ezek helyébe elégedettség vagy öröm lépjen. Az viszont nem rendes viselkedés, ha segítsé­get Ígérünk és nem segítünk. Súlyosabbá válik ez akkor, ha a népszerűség féltéséből nem mert valaki nemet mondani olyan kérdésben, amit egyelő­re vagy hosszabb ideig nem lehet megcsinálni. Sajnos, eb­ből is akad és súlyát csak nö­veli, hogy általában ezt eléggé komoly beosztásban dolgozók követik eh „Természetesen, kedves kartársam... Elintéz­zük. Mór elintézettnek is ve­heti .. ”, ..Hogyne nénikém — elintézzük”, „A mi cégünk pontos és megbízható, mint a legfinomabb svájci óra”. Ilyen féleképpen hangzik az Ígéret, ahelyett, hogy az illető meg­mondaná, hogy ezt és ezt, ezért és ezért nem lehet meg­csinálni, kilátás ekkor és ek­kor van rá, vagy egyelőre nincs is. Nemrég, amikor meg­kérdezték az egyik ilyen alap­talanul Ígérgetőt a vizsgálatot végző szervek, akkor azzal vé­dekezett, hogy „hosszú ideig tartott volna, amíg megmagya­rázom és nem is mondhatok el mindent, mert vállalati érde­kék ...” Könnyebb volt elin­tézni egy meglesszel és abban a hitben lenni, hogy vállalati „titkokat” őrzött meg. Ez utób­bi is vadhajtás. Vannak, akik hajlamosak valósággal miszti­kussá tenni nem egyszer pofon egyszerű dolgokat és titkosnak, meg csak belső használatúnak tartani olyasmit, amit úgyis tudnak az emberek, mert lát­ják, mert a maguk életén ta­pasztalják, hogy nem úgy van, ahogyan azt X. Y. Ígérte. Köz­ben észre sem veszik szűk- látókörúségükből fakadóan, hogy eljárásukkal nemcsak emberi, de politikai hibákat követnek el, amelyek ugyan egyenként nem nagyol?, de a sok kicsi már látszik. Szem elől tévesztik, hogy az egysze­rű emberek olyan szintről íté­lik meg az állam és a gazda­sági vezetést, amilyen szinten az 6 ügyükkel foglalkoznak, vagy nem foglalkoznak megfe­lelően. Hányszor hallottuk már és kaptuk leírva is a be nem váltott ígéret nyomán az „íté­letet”, hogy „ilyen ez egész végig”. Halott nem ilyen egész végig, hanem csak egyesek olyanok és felelőtlenségükkel nemcsak a maguk személyét teszik megbízhatatlanná, ha­nem másoknak is kárt okoz­nak. Erre nem gondolnak, il­letve erre gondolnak a legrit­kábban, mert úgy vélik, hogy az emberek gyorsan felejtenek. Tévedés. A napokban egy bá­csi kereste szerkesztőségünket, és tíz év távlatából is névre és apró körülményekre is emlé­kezve mesélte, hogy egyik ta­nácsvezető milyen rendesen elintézte ügyes-bajos dolgát. Az adott szónak értéke van, amely pozitív vagy negatív arányban még kamatozódik is attól függően, hogy betartják-e vagy sem. Jó lenne, ha mindig és mindenütt betartanák és senki sehol nem ígérne sem­mit felelőtlenül. Kislakásépíttetők és háztartások figyelem! Szövetkezetünk külön részleget állított be a lakosság: javítások és egyéb szolgáltatások végzésére az alább fel­sorolt szakmákból: kőműves, villany, vízvezeték szerelő, asztalos, lakatos, kályhás, szobafestő, mázoló, címfestő, tetőfedő, üveges, szalagfűrészelő, kőfaragó és bádogos. A lakossági megrendeléseket soron kívül intézzük; Csa­ládi házak építését, javítását és karbantartását rövid határidőre vállaljuk. PÉCSI ÁLT. ÉPÍTŐ KTSZ Pécs, SaHai u. Mh Tel. 16-55. 239 Megkezdték a ettkorrépa sarabolását a Aengőaljai Állami Gazdaság szilagypusztai üzemegységében. A répa szépen sorol, három- négy levélben van. A sarabolás után azonnal megkezdik az egyelcst és e. kártevők elleni vegyszeres védekezést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom