Dunántúli Napló, 1961. április (18. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-07 / 81. szám
VILÁG PltÖLETÁIUAI, EGYESÜLJÉTEK* í r t c 5 .1 DUNÁNTÚLI ig ! Négyezer fej saláta NAPLÓ A sellyei Ormánság Termelőszövetkezetben minden évben nagy jövedelmet hoz a kertészet. így van ez az A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA idén is. Az év jól kezdődött, mintegy négyezer fej korai salátát adtak el az ünnepék alatt. XVIII. ÉVFOLYAM, 81. SZÄM ARA: 59 FILLÉR 1991. ÁPRILIS 7. PÉNTEK • Szükség van rá A Baranya megyei Pártbizottság legutóbbi ülésén — amely a mezőgazdaság 1961. évi feladatait tárgyalta — hangzott el többek között a következő: Probléma például a babtermelés, amely visszaesett, holott fontos élelmezési cikk és ma már ott tartunk, hogy fél kiló bab ára fél kiló hús árával egyenlő. Kis ügynek látszik első pillanatra, de mégis fontos anélkül, hogy „babkérdést” kellene belőle csinálni. Kétségtelen, hogy a bab nem tartozik a rangos élelmezési cikkek közé, de termesztésének visszaesése, árának felszökése miatt majd- hogy csemegének számít. Hol a kevés és drága bab okainak a forrása? A közelmúltban kell keresni. Régebben évente közel félszázezer tonna babot szállítottunk külföldre, most pedig behozatalra szorulunk, mert néhány évvel ezelőtt a felvásárlási árát olyan alacsonyan állapították meg, hogy szinte értelmét vesztette a termelése. A bab felvásárlási árát a kormány az utóbbi időben megváltoztatta. Válogatott babért mázsánként 524 forintot, a csépelt fehér „Duna” babért 449 forintot fizetnek nagyüzemi felárral együtt. Tehát a búza és a bab közötti kedvezőtlen árarány eltűnt. Nagyüzemi termesztésével azonban változatlanul gondok vannak, mert főnövényként még mindig nem szívesen vetik z termelőszövetkezetek. Ok, hogy egy holdon 7—8 mázsás termést számítva 3500 forintig terjedő jövedelmet ad és nagyon munkaigényes, gépesítése nincs megoldva. Munkaerővel pedig egy termelőszövetkezet sincs bőségben. Nem lenne helyes, hogy ennél magasabbra emeljük a bab felvásárlási “ árát, mert akkor odajutnánk, ahol most vagyunk. Arra sem lehet várni, hogy majd csak megoldják a gépesítését. Van kiút. Termeljenek köztesként a kukoricában babot, mert erről is leszoktak mostanában. Előkerült ez a javaslat már régebben, de következett a probléma, hogy kié legyen a köztesként megtermelt bab? Azé. aki műveli, vagy a termelőszövetkezeté? Ha a termelőszövetkezeté, akkor hogyan díjazzák, mert más csak kukoricát kapálni és más olyan kukoricát, ahol köztesként bab is van. Es csürődött. csavarodott a vita, amely egész napjainkig tartott, amíg a megyei pártbizottság ülésén meg nem született az elvi állásfoglalás. E szerint érdemes és kell is köztesként babot termeszteni. Aki ezt elvált alja a számára kimért kukoricaföldön, azt akár illesse meg az egész termés. Megéri, mert lesz bab és úgyis eladia a felvásárlóknak, vagy a piacon. Lehet más megoldást is választani. Babarcon például a termelőszövetkezeté lett a bab, amit köztesként termettek és körülbelül 40 fillérrel emelkedett ennek nyomán egy munkaegység értéke. A siklósi járásban a termelőszövetkezeti tagok szerződést kötnek a bab termesztésére. E szerint 2 kiló vetőmagot kapnak, emiért 15 V5’-' termést szolgáltatnak a Érdemes köztesként termelni babot. Egy katasztrális holdon 60—120 kiló is megtermelhető és 300—500 forinttal több jövedelmet jelent. Kétmüszakns termeléssel több mint felére csökkentik 86 lakás építési idejét Komlón Az ország legdélibb részén tevékenykedő Baranya megyei és Komlói Építőipari Vállalat dolgozóira közei háromnegyed milliárd forint értékű munka elvégzése vár 1961-ben. E hatalmas feladat számos új módszer, szervezési eljárás alkalmazását, köztük a többműszakos termelés bevezetését kívánja meg. A Komlói Építőipari Vállalat több munkahelyén már így dolgoznak. A bányaváros kenderföldi negyedében március 12-én négy épület; összesen 86 lakásának kivitelezését kezdték meg két- műszakos munkaidőben, szalagrendszerben. Reggeltől az éjszakai órákig folyik a munka itt. A feladatokat brigádokra, műszakokra felbontották. így amennyiben mindenki ehhez tartja magát, egyetlen perc sem mehet veszendőbe, termelés nélkül. Korábban úgy gondolták az építők, hogy a terv szerinti december helyett szeptemberre, a bányásznapra hozzák élőre a lakáskulcs átadásának idejét. Újabb kívánságra és az eddigi eredményekre alapozva többet is képesek vállalni. Most úgy határoztak, hogy augusztus 20-ra, a város születésének 10. évfordulójára beköltözhetően átadják a szép új otthonokat. Ez azt jelenti, hogy a szokásos 12 hónap helyett 5 hónap és egy hét alatt készülnek el a lakóépületek. Ugyancsak kétműszakban dolgoznak a Mohácsi Farost- lemezgyárban is, ahol a korábbi kivitelező több hónapos mulasztását szeretnék pótolni szeptemberig a komlói építők. Ez a feltétele ugyanis annak, hogy a jövő év elejétől a farostlemezgyár megháromszorozhassa termelését, összesen 19 létesítményen, mintegy 70—80 millió forint értékű munkát szándékoznak kétmű- szakos termelésben végezni. A Minisztertanács ülése A Kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Kádár János államminiszter beszámolt a varsói szerződés politikai tanácskozó testületének üléséről. Apró Antal, a Miniszter- tanács első elnökhelyettese beszámolt a vezetésével Indiában járt kormányküldöttség tevékenységéről. A kormány a beszámolókat jóváhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács megtárgyalta a közlekedés- és postaügyi miniszter jelentését az idegenforgalom múlt évi eredményeiről és a továbbfejlesztésére irányuló ez évi tervekről. A Minisztertanács ezután folyó ügyeket .tárgyalt. Regionális néprajzi atlasz készül Baranyáról A szovjet küldöttség a szili Győzelem Termelőszövetkezetbe látogatott A pécsi Jamie Pannonius Múzeum néprajzi osztályának munkatársai Baranya megye alapos, regionális néprajzi atlaszának elkészítéséhez kezdtek hozzá két évvel ezelőtt, a munkát 1965-re fejezik be. Az atlasz jól áttekinthető térképlapokon tünteti fel a pécsvá- radi, hegyháti, péeskömyéki, szigetvári és ormánsági magyar tájegységek népéletének, valamint sajátos építészeti» gazdálkodási, lakásberendezési, népviseleti, háziipari és egyéb emlékeit, illetve ezeknek elterjedettségét. Külön tanulmányokban mérik fel a mohácsi, a Duna menti so- kac, a német nemzetiségek, valamint a Baranyába szétszórtan betelepült székelyek, felvidéki magyarok néprajzi hagyományait. A néprajzi atlasz előkészületi munkái során harmincöt jellegzetes. központi fekvésű baranyai faluban, mintegy ezer lakóházba látogatnak el a múzeum munkatársai, összesen mintegy hétezer kérdésre gyűj tenek válaszokat. A legérdekesebb leletekről falvanként átlagosan száz fényképfelvételt készítenek, a különlegesen ritka, szép lelettárgyakat' illetve a múzeum gyűjteményéből még hiányzó leleteket megvásárolják tulajdonosaiktól; A néprajzi atlasz előkészületi munkálataival eddig Cserkút, Kölked, Szebény. Mánia községekben készültek el, ezer ötszáz értékes néprajzi tárgyat megvásároltak, köztük olyanokat is, amelyeknek leírása néprajzi irodalomban még nem szerepel. Néhány községben vitrines kiállítási anyagot állítanak össze értékes, de a múzeum részére már korábban beszerzett leletekből; — Eddig Egerágom és Átán létesítettek helyi néprajzi anyagokból ilyen kiállítást. A részletesebb baranyai nép rajzi atlasszal egyidöben munkálkodnak a múzeum munkatársai az országos néprajzi atlasz helyi vonatkozású részének megalkotásán, amellyel 1962-re kell elkészülnie a Janus Pannonius Múzeum néprajzi osztályának. Az A. P. Kirilenko vezetésével hazánkban Tartózkodó szovjet küldöttség csütörtökön Szil községben a Győzelem Termelőszövetkezetbe látogatott. A vendégeket elkísérte Kiss Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Sáhdór József» Kapái Gyula, á Központi Bizottság osztályvezetői* és'Púja Frigyes küíügy- miniszterhelyettes. A szovjet küldöttséget megérkezésekor a csornai járás, Szil község és a termelőszövetkezet vezetői köszöntötték. A községi művelődési házban a vendégek érdeklődéssel hallgatták Földesi Sándornak, a termelőszövetkezet elnökének tájékoztatását a szövetkezet életéről, fejlődéséről terveiről, majd megtekintették a termelőszövetkezet több majorját, s elbeszélgettek a szövetkezet. tagjaival munkájukról, terveikről, s a gazdasággal kapcsolatos kérdésekről. A látogatás végén A. »P. Kirilenko a küldöttség nevében - további sikereket kívánt, a szövetkezet tagjainak. A szovjet küldöttség'a Győzelem - Termelőszövetkezetből Balatonfüredire látogatott, Hatszázmillió forintos beruházás a vizek tisztaságának biztosítására Ülést tartott az Országos Vízügyi Főigazgatóság kollégiuma Az Országos Vízügyi Fő- igazgatóság kollégiuma csütörtökön Dégen Imre főigazTizennégy termelőszövetkezetben végeztek önköltségszámítást Tizennégy baranyai termelőszövetkezetben. ahol már korábban áttértek a kettős könyv vitelre és szakképzett könyvelők dolgoznak» az idei zárszámadás befejeztével önköltségszámítást; is végeztek. A növényi és állati hozamok, illetve a ráfordítási költségek vizsgálatával a könyvelők igen nagy segítséget nyújtanak a termelőszövetkezetek vezetőinek a közös gazdálkodás észszerűbbé, jövedelmezőbbé tétele érdekében. A bólyi Kossuth Termelőszövetkezetben Dallos Antal főkönyvelő, aki 33 év óta dolgozik már számviteli vonalon, most másodszor végzett ön- költségszámítást: mégpedig hét növénytermesztési, nyolc állat- tartási, négy segédüzemi és egy feldolgozó-üzemi ágazatban. Az előző évi számításokkal összehasonlítva kiderült, hogy a növénytermesztésben csökkentek az önköltségek, az állattartásban hzombam még mindig magas a ráfordítás. A vizsgálat kimutatta, hogy az állattartási költségeket leginkább úpv lehet csökkenteni, ha olcsóbban áfflítják elő a takarmányokat. Ezt pedig főleg a terméshozam növelésével kell elérni. Szembetűnően magas a tej önköltsége. Ennek egyik oka — mint a főkönyvelő által vég zett számítás kiderítette — a fejesre fordított aránylag sok munkaegység. Egy liter- kife- jése ugyanis jelenleg 40 fillérbe kerül. Ezért a vezetőség úgy határozott, hogv fejőgépet vásárolnak az idén és ezáltal jelentősen csökkenthetik a fe- jési költséget, s ezen keresztül magának a tejnek az önköltségét IS; A főkönyvelő kimutatta, hogy a búzánál a ráfordítás a hozamértéknek mindössze egy- harmada. A vizsgálat azonban azt is felfedte- hogy a cukorrépánál, — noha a ráfordítás közel 50 százalékos — a Mdarikénti tiszta jövedelem 7000 forint, azaz majdnem háromszorosa a búzáénak. Ezért a tagok úgy határoztak, hogy az idén csak annyi búzát termelnek. amennyi a szerződéses és egyéb kötelezettségeik teljesíté sére. valamint a családok ellátására szükséges. Mivel elég jól állnak munkaerővel, a tavalyi 40 hold helyett 55 holdon termelnek az idén cukorrépát; Az önköltségszámitás során kiderült az is, hogy a dohány- termesztésre sok munkaegységet fordítottak és ugyanakkor alacsony volt a terméshozam. De kiderültek az okok is: a föld nem a legalkalmasabb dohánytermesztésre és a tagoknak nincs meg a kellő hozzáértésük. Ezért a közös gazdaság összterületéhez képest csökkentik a dohány vetésterü letét és helyette jövedelmezőbb növényeket temjeinek. A jó tapasztalatok láttán az idén újabb 30—40 baranyai termelőszövetkezetben vezetik be az önköltségszámítást. gató elnökletével ülést tartott. A kollégium elsőnek a vizek tisztaságának biztosításáról szóló kormányrendelet végrehajtásához szükséges feladatokat vitatta meg. A rendelet leszögezi, hogy 1972-ig 600 millió forintot kell biztosítani az üzemek szennyvíz-tisztító berendezéseinek létesítésére, továbbá előírja, hogy a meglévő berendezést nem kellőképpen kihasználó, üzemeknek bírságot, a tisztítóteleppel nem rendelkező üzemeknek pedig szennyvíz-bevezetési díjat kell fizetniük. A rendelet végrehajtása érdekében az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a társintézmények már több fontos előmunkálatot valósítottak meg. Elkészült a szennyvíz-tisztító berendezések építésének programja. Ezek szerint 1965-ig 76 üzem kap tisztító-telepet, ösz- szesen 223 millió forintos költséggel; az idén ebből 38 millió forintot használnak fel. • A vizek tisztaságának biztosítása érdekében az OVF kollégiuma több fontos határozatot hozott. Mivel a vizek tisztaságának biztosítása az ipart, a mezőgazdaságot és a lakosságot közvetlenül is jelentősen érintő fontos népgazdasági és közegészségügyi feladat, a széleskörű társadalmi ellenőrzés megvalósítására területenként vízminőség-ellenőrző szolgálatot szerveznek a vízügyi, egészségügyi; igazgatási és tömegszervezetek bevonásával. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság kollégiuma második napirendi pontként az öntözéses gazdálkodás 1960. évi helyzetét és idei feladatait vitatta meg. Megállapította, hogy az öntözés tavaly nemcsak területileg növekedett — a megelőző évi 126 ezer holdról 165 ezer holdra —, hanem minőségileg is sokat fejlődött: jelentősen kiterjedt a belterjes művelési ágak öntözése és tért hódítottak a korszerű öntözési módok. Az öntözött terület az idén jelentősen tovább bővül, kereken 195 ezer holdra; ebből csaknem száz- húszezer hold a termelőszövetkezeteké. öntözési főművek építésére és felújítására 1961-ben az OVF ötvenhárom millió forintot fordít. A legjelentősebb beruházás a Keleti főcsatorna továbbépítése és a szarvas—kákái szivattyú- telep befejezése. Az öntözéses gazdálkodás idei és távolabbi programjának megvalósítása érdekében a kollégium több határozatot hozott. Mivel az öntözőtelepek nagy része a Tiszából kap vizet, el kell készíteni a Tisza vízmérlegét. Az öntözések műszaki színvonalának fejlesztése érdekében is számo« intézkedést tesznek.
