Dunántúli Napló, 1961. április (18. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-06 / 80. szám

t96i. Április 6. NAPLÓ tJiizem a Gázszolgáltató V. Kitencvemegy éve dolgozik Pécsett a Gázszolgáltató Vál­lalat. Évek óta közel jár az élüzem címhez, de eddig még nem sikerült, Csak most, 1961-re. Az élüzemavató ürmepsé- . get április elsején tartották a Közlekedési Vállalat nagy kultúrtermében. A vállalat KISZ szervezetének kultúr- csoportja ajándékműsorral köszöntötte a dolgozókat. Az élüzemavató ünnepség alkal­mával osztották ki a tizen- háromnapi fizetésnek megfe­lelő nyereségrészesedést is a dolgozóknak. Az élüzem jel­vényt a vállalatnak a Vegy­ipari Dolgozók Szakszerveze­tének központi küldöttsége adta át- majd hat dolgozónak átadták a kiváló dolgozó jel­vényt és a velejáró két heti fizetésnek megfelelő pénzju­talmat és ezenkívül harminc­három dolgozónak adtak pénz jutalmat jó munkájukért; Rögzített áron történő elszámolás! az építőiparban! Több mint 12 millió levelet kézbesített húsvétra a posta Az ünnepekre a posta kü­lönféle szolgáltatásainak a forgalma ugrásszerűen meg­növekedett. A statisztika sze­rint a húsvéti forgalom ide­jén — amit március 27— áp­rilis 1-ig számítanak — több mint 12 millió levelet adtak postára Egyedül a főváros­ban kereken hatmillió leve­let kézbesítettek. A húsvéti ünnepekre Bu­dapesten 68 000 csomagot kéz­besítették, s az ország külön­böző helyeire százötvenezret továbbítottak. 1959-ben jelent meg az Építőipari Minisztérium és az Árhivatal együttes rendelet« a rögzített áron történő elszá­molásról. Később, a múlt év decemberében pontosabban megfogalmazott, precíz utasí­tás látott napvilágot ugyan­erről. A rendeletnek az a lényege, hogy a típustervek alapján történő építkezéseknél, vala­mint a szövetkezeti, illetve OTP-lakásépítkezéseknét a beruházónak és kivitelező­nek az építkezés megkezdése előtt fixáras szerződést kell kötnie. Pontosan meg kell hatá­rozni, hogy az adott létesít­mény — például 32 lakásos épület — mibe kerülhet. Meg­szűnik tehát az a korábbi gya­korlat, hogy csak az építkezés határidejét rögzítjük, a léte­sítmény- árát pedig csak úgy találomra, nagyjából határoz­zuk meg. Ha a kivitelező, vagyis az építőipari vállalat túllépd a meghatározott kereteket, ak­kor a többletköltséget neki kel megfizetnie. Ez bizony nem gyerekjáték, a túllépés veszélye állandó Demoklesz- kandjaként függ a vállalat fe­je felett. Mégis a vállalat örül a fixáras rendszernek. Örül, mert az új rendszer olyan tervszerűséggel jár, amelv sok éven át csak álom volt a vál­lalat számára. így — mivel rögzített mennyiségek vannak — pontosan meg tudják ren­delni az anyagokat, nincs utó­lagos vita, módosítás és más bosszúság. Hasonló okok miatt az egyik legnagyobb beruházó, a ta­nács is üdvözölte a rendele tét, annak is tetszik, mert ha végrehajtjuk, pontot tehetünk a sok áldatlan vita, torzsalko­dás és felesleges bosszúság végére. A rendelet tehát min­denkinek tetszik, és mégis, elég vontatottan halad a vég­rehajtása. Tavaly csak 36 la­kásról kötött a vállalat és a tanács ilyen szerződést, az idén pedig 143 szövetkezeti és OTP-lakásra. (Ebben a tavalyi 36 lakás is benne van, mert csak az idén készülnek él.) A 143 lakással a lehetőségek­nek csak 50 százalékát hasz­náltuk ki. Sajnos, a már megkötött szerződések után sem minde­nütt halad úgy a munka, ahogy szeretnénk. A fixáras szerződés legna­gyobb előnye, a tervszerű­ség, nem érvényesül kellő­képpen. Két fő oka van ennek. Az egyik: az építőipari vállalat nem kap teljes dokumentáció­kat. A részlettervek és mel­lékletek (méretkimutatások, idomtervek stb.) általában hiá­nyoznak. A dokumentációkat nem mutatják meg időben a DÉDÁSZ-nák, vízműnek és gázműnek, nem íratják alá velük, nymodon nem egyszer megtörténik, hogy a tervet később módosítani kell, mert az előbb említett vállalatok — mármint a DÉDÁSZ és a töb­biek — nyomós érvekkel bizo­nyítják, hogy az épülő ház vízellátását, vagy villamosítá­sát a tervek szerint nem lehet megoldani, másképpen kell csinálni. A közművesítési problémá­nak tárcaviita az oka. A vá­Aprilis 14-től ismét szállít a piacra csirkét a mezőgazdasági .vállalat A megyei tanács mezőgaz­dasági vállalatánál ugyancsak mozgalmas, eseményekkel teli az élet. A vállalat keltető üze­méből szombaton indítottak út­nak 15 000 darab naposcsiirkét repülőgépen Szabolcs megyé­be. Eddig összesen negyven­ezer naposcsirkét szállítottak Szabolcs és Heves megyébe. Ezt újabb szállítmányok is kö­vetik. Nyolcadikén újabb 12 ezres szállítmányt indítanak útnak. A keltető üzem az idén jóval több csirkét keltetett, mint a múlt évben. A múlt év március 31-ig 340 000 csirkét, idén ugyanebben az időszak­ban pedig kereken százezerrel többet, 440 000 csirkét keltet­tek ki. Most tervibe vették, hogy május 31-ig összesen egy­millió csirkét keltetnek ki. Az igényeket tehát ki tudják elé­gíteni, mint ahogy eddig is ki­elégítették. Az említett 440 000 csirkéből amellett, hogy más megyékbe is szállítottak, jutott a baranyai termelőszövetkeze­teknek is. A megye termelő-' szövetkezetei ebben az évben 50 000 naposcsirkét vittek , el a keltetőből. A mezőgazdasági vállalat is segítette kellemesebbé tenni a hármas ünnepet. Több mint ezer felnőtt baromfit bocsátott a városi dolgozók rendelkezé­sére. Mint elmondották: hama­rosan nagymennyiségű rántani való csirkével jelennek meg a piacon. Április 14-től kezdve rendszeresen ott lehet majd őket találni a pécsi piacon, ahol standot álltainak fel. A keltető üzemben megin­dult a rendszeres kacsakelte­tés is és az idén nagyobb mér­tékben foglalkoznak pulyka- keltetéssel ás. Az idén 20 000 pulykát keltetnek saját tojás­ból. Ebbe besegít még két ter­melőszövetkezet is: a csertői Kossuth és a somogyhásságyi Május 1. Termelőszövetkezet is. Mindkét termelőszövetkezet ben tenyésztenek pulykákat, mert rájöttek’ nem is rossz bolt ez. Nem bizony, hisz négy forintot fizetnek egy-egy puly­katojásért. A pulykákkal kapcsolatban van más újság is. Bizony a pulykaikakasoknak is lassan bealkonyul. A magyarhertelen- di telepen megkezdték a puly­kák mesterséges megterméke­nyítését. Gödöllő után most már a magyarhertelendi tele­pen is mesterségesen terméke­nyítik meg ezeket a szárnya­sokat. A tapasztalatok dzt mutatják: ez a megterméke- nyítési mód gazdaságosabb is, jobb is. Kevesebb pulykaka­kast kell megtartani és keve­sebb tojó pusztul éL A mezőgazdasági vállalat foglalkozik nádkitermelésséi is. A télen mintegy 70 000 kéve nádat termeltek ki. Ez a nád a termelőszövetkezeti építkezé­sekhez kerii'L A kitermelt néd- mennyiség felét nádpallónak dolgozzák' féL Az első nád- szállítmány hamarosan él is indiul a mezőgazdasági válla­lattól a merenyei Kossuth és a monyoródi Uj Élet Termelő- szövetkezetbe. rosi tanács szerint a tervet u irodának, a tervező iroda sze­rint pedig a tanácsnalt kelle ­ne a dokumentációkat a köz- mű-vállálatoknak megmutat­nia. Még nem tisztázták, vitat­koznak egymással, s lám, min­dennek a tervszerűség issza meg-a levét! A másik ok, ami miatt a j tervszerűség csorbát szenved: í a beruházó, vagyis a tanács | „felettes” szervei utólagosan módosítgaitaak a terven. Néha nem is alaptalanul. Az OTP például megvétózta azt a ter­vet, ami szerint a kétszoba összkomfortos lakás 173 ezer forintba került volna. Joggal mutatott.rá, hogy az Építő­ipari Minisztérium 144 ezer 400 forintot engedélyezett, s | nem annyit. Joggal, csak ké- j son, az ilyen vitákat még a dokumentációk átadása előtt kellene elintézni! Azelőtt, mi­előtt az építőipari vállalathoz kerül! A tanács meg az építőipari vállalat is arra hivatkozik, hogy a fixáras szerződéskötés meglehetősen új dolog még, s nem szereztek kellő gyakorla­tot az ezzel járó teendőkben. Ez valóban igaz, s az is tény, hogy a tervszerűség olyan színvonalú kooperációt kíván meg az összedolgozó vállala­tok, intézmények részéről, amire eddig nem volt példa. Elkerülhetetlenek tehát a zök­kenők. Az idő azonban szigo­rú bíró. Nem engedi meg, hogy sokáig álljunk a tapasz­talatlanságra való hivatkozás palástja mögé. Megkívánja, hogy a rendelet előírásai mi­előbb polgárjogot nyerjenek! Fentebb azt írtuk, hogy a fixáras szerződésnek mind a tanács, mind az építőipari vállalat örül. Egyet kihagy­tunk. A legfontosabbat, azt, hogy mindenekelőtt a népgaz­daság érdeke ez. össznépi ér­dek. mert csak a fixáras szer­ződés megkívánta tervszerű­séggel lehet lakásépítési prog­ramunkat végrehajtani, a sok embernek lakást adni. M. L. 3Ce szór ázás PÉCSETT Idői ár ás jelentés Várható Időjárás csütörtök estig: továbbra Is meleg Idő. Változó mennyiségű felhőzet, legfeljebb néhány helyen kevés esővel, mér­sékelt délnyugati szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 6—10, legmagasabb nappali hőmérséklet csütörtökön 18—22 fok között. Távolabbi kilátások: pénteken és valószínűleg még szombaton le meleg idő. Egri Gyula elvtars, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára és Kárpáti Ferenc elvtárs, az MSZMP városi Bi­zottságának titkára április 4-én megkoszorúzták a szovjet hősi emlékművet. HARKÁNYBAN Érdemes lesz jól dolgozni Nehézgépkezelői vizsgával rendelkező SZ. 80 VEZETŐKET felveszünk. Gépállomás, út 28. Erdőgazdasági Pécs. Megyeri __________15138 u zv. Darabos Józsefné levelet írt Nyugotszenterzsóbetről. Pa­naszkodott: keveset kapott a termelőszövetkezetben. Nem is a pénzt panaszolta, hanem a búzát. A levelet még február-; ban írta. Akkor még fagy ha­rapta a mezőt most meg mint­ha teletűzdelte volna a termé­szet hatalmas virágcsokrokkal a határt. Rózsaszín, fehér vi­rágú fák ingatják fejüket, messziről hallani mint csesz- szen a kapa a földben. A vi­rágerdőben piros ruhás asz- szony takarja ki a szőlőt. — Festői a kép. A termelőszövetkezeti iro­da ablaka nyitva. Hadd jöjjön be a friss levegő. Az irodában a párttitkár várja a botykape- terdieket, akik vetőburgonyá­ért jönnek ide. Maradt egy kis fölöslegük: eladják a botyka- peterdieknek. A párttitkár csendes szavú, de amit kimond azért a tűzbe tenné a kezét. Ö is azt mondja: igaza van özvegy Darabos Józsefnénak. Kicsit beteges, idős asszony. De, ha hívják, akkor mindig jön. Tavaly is. bár gyakran betegeskedett, mégis összesze­dett nyolcvanhárom munka­egységet. Szókimondó- dolgos asszony. És bátor is. Ennyit mond a párttitkár a levélíró­ról. Aztán azt mondja: az volt itt a legnagyobb baj, hogy az elnök nem csinálta a dolgot szívvel-lélekkel. Háromszor is beadta a lemondását. Azon volt az esze. hogyan lehetne megszabadulni az elnöki tiszt­ségtől. És a fagy. a jégverés, még a vadkár; A termés nyolc­van százalékát elverte a jég a múlt évben. A gabonákat biz­tosították, de a kukoricát, meg a szőlőt nem. Meg is bánták. Hogy így történt, ab­ban a tagok is ludasak. Előző évben, amikor bebiztosítottak mindent és nem volt kár, azt mondták: felesleges ennyi pénzt kidobni. Bezzeg, amikor megtudták: háromszázezer fo­rintot jelentett volna ne­kik a biztosítás, akkor meg azért kiabáltak: miért nem biz­tosítottak. A vadak is sok kárt okoznak. Azt mondják: ha nö­vekedésnek indul a kukorica, akkor még nappal is látni le­het a határban szarvascsordá­kat. Szóval lehetett volna több is a jövedelem. Csak tíz forint növekedést jelentett volna munkaegységenként- ha bizto­sítanak. Akkor pedig nem 22,04 forintot, hanem 32,04 forintot oszthattak volna munkaegy­ségenként. ötvenháramezer forint mérleghiánnyal zárt a termelőszövetkezet; — És ezt ebben az évben kell kigazdálkodnunk — mond ja a, párttitkár. — Nem lesz könnyű, de bízunk benne, hogy sikerül. A tagok is bíznak ben­ne; ' A ísz-irodától, mintegy fél kilométerre dolgoznak az asz- szonyok. Mély. partos mellék­út vezet fel hozzájuk. Aztán kitárul a nagy mező. A párt­titkár északnyugat felé mutat. —. Látja az ott a szovjet bú­zánk. A régiek azt tartják, akkor jó a búza. ha Szent György napkor elbújhat benne & ayúL Na, ebben már most sem lehetne megtalálni a nyu- lat. Nagyon szép. Vagy harminc asszony dol­gozik a burgonya prizma kö­rül. Az egyik hátrafordul, rámnéz aztán azt mondja: — Most új vezetőségünk van. Nálunk soha sem volt baj a munkával; — De nem ám! Ha mi nem volnánk asszonyok, akkor... Nézze csak most is cigarettáz­nak az emberek — mutat a zsákon ülő férfiakra a másik. — Kevés a férfi, de csak nap­pal. Este van belőlük elég. — Este mind hazatalál. Csak úgy cseng a neveté­sük. Ök is azt mondják: a múlt év nem sikerült, de ez az év sikerül majd. Ök rajta lesz­nek. — Csak jobban megfizetnék az asszonyok munkáját! — kap beszédre a harmadik, mire a negyedik már kontráz is. — Most már megfizetik. Huszonkét munkaegységet ad­nak egy hold kukorica után, de ezért minden munkát el kell ám végezni. És lesz pre­mizálás is. Szóval érdemes lesz jói dolgozni; A csira mint pókháló egybe­szőtte, szinte a prizma vala­mennyi krumpli ját. Fürge asz- szonykezek válogatják. Nevet­gélnék. vidámak. A múlt év nem a legjobban sikerült, de ez az év jónak ígérkezik. És jobb is lesz. mert az emberek meglátták a hibákat és most összefogtak, hogy kijavítsák azokat; Kossá István és Czottner Sándor elvtársak, a kormány nevé­ben vasárnap megkoszorúzták a harkányi bolgár hősi emlék­művet. Tűzvédelmi értekezhet tartottak Pécsett Pécsett pénteken a Petőfi filmszínházban a Baranya me­gyei Tü ^rendészeti Osztálypa- rancsnokság értekezletet tar­tott a megye és Pécs üzemei­nek, vállalatainak, valamint szövetkezeteinek vezetői és tűz rendészeti előadói részére. A megye és a város üzemel­nék tűzvédelmi helyzetéről Dukits Károly élvtátrs tartott beszámolót. — Az 1960-as év tűzesetei és az azok által okozott károk in­tő példák arra, hogy a tűzvé­delem terén még sok a tenni­való —- mondotta. — Tagadha­tatlan, hogy javulás volt, azon­ban ez még mindig nem kielé­gítő. 1959-ben az ipari tűzese­tek száma 19, a kárérték pe­dig 359 000 forint. 1960-ban a tüzesetek száma 27, viszont a kárösszeg 11 350 forint. Az értekezleten oktatófilmet is vetítettek, majd a hozzászó­lások után Bleszity János elv­társ, megyei tűzrendészet! osz­tályparancsnok a tűzvédelem terén kiváló munkát végzett vállalatok, intézmények, üze­mek igazgatóinak, tűzvédelmi előadóinak átadta az Országos Tűzoltó Parancsnokság és a megyei osztályparan c snokság dicsérő oklevelét és a pénzju­talmába t.

Next

/
Oldalképek
Tartalom