Dunántúli Napló, 1961. április (18. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-01 / 78. szám

1961. Április l NAPLÓ 3 A sertésfelvásárlás! terv teljesítéséről, a húsellátás javításáról Clést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága A megyed tanács végrehajtó bizottsága tegnap ülést tar­tott. A vb-ülés jóváhagyta a termelőszövetkezetek elmúlt évi versenyértékelését, amely szerint első lett a szajki Út­törő Tsz. második a bólyi Kos- , suth Tsz, harmadik pedig a babarci Béke Tsz. A jó mun­ka jutalmául a szajkiak 13 ezer. a boly iák 12 ezer, a ba- barciak pedig 10 ezer forint jutalomban részesültek. A ju­talmak felhasználásáról a tsz- ek közgyűlései döntenék; Ezután az 1961. évi sertés­felvásárlási terv teljesítését és az ezzel kapcsolatos problémá­ikat vitatták meg. A vb. meg­hallgatta dr. Csemus József­nek, a felvásárlási kirendelt­ség vezetőjének beszámoló­ját. A beszámoló szerint az 1961-es év első három hónap­jának tapasztalatai szerint a betervezett sertésmennyiség felvásárlása nagyon nehéz fel­adat, bár a tervteljesítés alapját ké­pező sertésállománv alaku­lása a múlt évinél kedve­zőbb. — jelenleg mintegy 21 ezerrel több sertés van me­gyénkben mint az elmúlt évben volt. i A felvásárlási tervek telje­sítését jelentős mértékben gá­tolja. hogy nem kielégítő a termelőszövetkezetek sertés hizlalása. Ehhez hozzájárul még, hogy a meglehetősen ma­gas kocaállomány szaporulata meglepően gyenge. Ha a ja­nuári és februári szaporulatot az egész esztendőre számoljuk, úgy tűnik: a szaporulat a tsz-ek 9760 kocája után 2,5 darab kocánkénti átlagnak fe­lel meg. Ez pedig nagyon ala­csony. Az alacsony szaporulat­nak jelentős oka volt a mala­cok tömeges elhullása. A beszámoló kitért a férő­helyek ismertetésére, majd a takarmányellátottságról adott képet. Megállapította, hogy a háztáji gazdaságok takarmány ellátottsága — kevés kivétellel — jó. Azokban a tsz-ekben, ahol nagyobb takarmánykész­letek vannak és egyelőre a kö­zös sertéshizlalást megoldani nem lehet, a háztáji gazdasá­gok sertéshizlalását kell szor­galmazná a leszerződött serté­sek utáni takarmányjuttatás­sal a termelőszövetkezetek út­ján. Ezzel párhuzamosan azon­ban meg kell szüntetni egyes tsz-ek mind inkább arra Irá­nyuló tevékenységét, hogy a háztáji gazdaságokban nevelt sertést közös produktumként értékesítsék, mert ez nem mozdítja ©16 a közös termelő tevékenységet, sőt a nagyüze­mi felár révén a tsz illetékte­len nyereséghez jut. A tsz- éknék olyan tevékenységeivel kapcsolatban pedig, amelyek nem a termelésre, illetve a termelés fokozására irányulnak meg kell vonni a támogatást. A beszámoló megemlítette, hogy az utóbbi esztendő folya­mán a háztáji gazdaságok kö­rében elharapódzott a földmű- vesszövetikezetek eredeti célki­tűzéseitől eltérő fustölthús fel­vásárló tevékenysége. Ez a je­lenség hátráltatja a hízott- sertés szerződéséket például Dunaszekcső, Dumafalva, Má- gocs vidékén. A beszámoló meghallgatása után az említett problémák vi­tatásához, megoldásához szól­tak hozzá a vb.-tagok. Dr. Ne­mes Alajos elvtárs a megyei főkapitányság vezetője hozzá­szólásában foglalkozott többek között azzal, hogy a tsz-ekben a sertéshullás meggátlása érdekében szigo­rúan kell eljárni a mulasz­tókkal szemben. Novics János elvtárs a me­gyei pártbizottság titkára ja­Egy év alatt százzal gyarapodott az ,,5000 literes" tehenek száma A baranyai mezőgazdasági nagyüzemekben igen jó ered­ményeket értek el az utóbbi időben a szarvasmarhate­nyésztés terén is. A megyei törzskönyvi felügyelőség az el­múlt évben 28 állami gazda­ságban és 59 termelőszövet­kezetben összesen 5200 nagy tejhozamú tehenet tartott el­lenőrzése alatt. Ezek a tehenek egy év alatt átlagosan 3620 li­ter tejet adtak. A baranyai állattenyésztők kézzelfogható bizonyítékát ad­ták annak, hogy a mezőgaz­daság szocialista átszervezésé­vel egyidejűleg jelentősen le­het növelni a termelést. Sőt az idén további javulás vár­ható ezen a téren, mivel a leg­kiválóbb állattenyésztő gaz­dák jó része az elmúlt hóna­pokban belépett a termelőszö­vetkezetekbe és az idei év mind az állatok takarmányo­zása, mind pedig az elhelye­zés és a gondozás szempontjá­ból kedvezőbbnek ígérkezik, mint amilyen a tavalyi volt A megye állami gazdaságéi­ban és termelőszövetkezetei­ben jelenleg 573 olyan tehenet tartanak nyilván, amelyek egy év alatt 5000 liter, vagy ennél is több tejet adtak. Ez százzal több, mint amennyi tavaly ilyenkor volt. De jelentős a fejlődés több évre visszamenő­leg is. 1956-ban például 271 ilyen nagy tejhozamú tehén volt a megyében, öt év alatt tehát éppen háromszázzal gyarapodott az „5000 literes” tehenek száma a mezőgazda- sági nagyüzemekben. A legjobb tehén, a Bólyi Állami Gazdaság babarci üzemegységének Martinája, több mint 9000 liter tejet adott egy év alatt. A kiváló telje­sítőképességű tehéntől az el­múlt öt esztendő alatt körül­belül 40 000 liter tejet fejtek, amelynek zsírtartalma 1800 kilogramm vajnak felel meg. A Martina ugyanakkor min­den évben egy-egy továbbte- nyésztésre alkalmas Utódot ellett. vasolta, hogy a sertéshizlalás I fokozásáért a megye összes 1 tsz-eit férőhely, alapanyag és takarmány szempontjából vizs­gálják felül s erre járásonként alakítsanak bizottságot. A ja­vaslattal a vb-tagjai egyetér­tettek és ezzel kapcsolatban is határozatot hoztak. Palkó Sándor a vb-elnöke az összefoglalásában többek között javasolta: szervezzenek a tsz-ek számára a bólyi Kos­suth tsz-ben tapasztalatcserét, ahol nagyszerű eredményeket érnek el a sertéshizlalásban. Ezután a sertéshizlalást, felvá­sárlást elősegítő határozatot hoztak. Közülük különösen ér­dekes az, amely azt célozza, hogy a községi tanácsok ta­nácstagjaik, valamint a tö- megszervezetek bevonásával vi gyék sikerre az elmúlt eszten­dőben megkezdett mozgalmat, amelynek alapja: minden ház^ táji gazdasáe hizlaljon egy-egy sertést az állam részére. A vb.-tagok ezután — ugyan csak a határozat egyik pont­jának értelmében — a sertés­hizlalás terén legnagyobb ne­hézségekkel küzdő számos tsz patronálását vállalták. A végrehajtó bizottság ezután más napirendi pontok tárgya­lására tért áfh Megy a gőzös, megy a gőzös Kanizsára ••• i , — 100 esztendeje, hogy megindult a vasúti forgalom Nagykanizsa és Budapest között 1861. április 1. Ünnepnap volt ez annak idején Nagy­kanizsa, de mondhatni az egész Délnyugat-Dunántúl szá­mára. A Déli Vaspálya Társa­ság ekkor indította meg első vonatát Nagykanizsa—Buda­pest között. Igaz, vonatot már egy esztendővel azelőtt, 1860 április 24-én is indítottak el Nagykanizsáról, de az csak rövid vonalon, déli irányba, Prágerhof felé közlekedett. Jelentős vasúti gócponttá a Budapesttel való összeköttetést megteremtő vasútvonal emel­te a kanizsai állomást. Bár pontos adataink sajnos nin­csenek az első Budapest felé tartó vonat elindításáról, de hogy az mennyire érdekes és fontos esemény volt, bizonyít­ja: hamarosan megszülétett a híres népdal: „Megy a gőzös, megy a gőzös Kanizsára... A kanizsai vasúti csomópont 100 esztendős történetének lel­kes kutatójával, Csaba Lajos fóintézővel, állomásfőnökhe- lyettessel beszélgettünk a mi­nap. Egykorú feljegyzésekből, írásos dokumentumokból, el beszélésekből sok érdekes ada­tot gyűjtött már össze. — A budai — akkor még így nevezték — vonal üzem­A jövő héten megkezdik az ú;-mecsekal|ai gyermekjátszótér építését Határozat a névadó, házasság kötési ünnepségekkel, gyászszertartásokkal kapcsolatban A III. kerületi tanács csü­törtökön délelőtt ülést tartott az ürögi kultúrteremben. Az ülés három íontos napirendi ponttal foglalkozott. Sáfrány János vb-elnökhelyettes elv­társ beszámolt a múlt évi köz­ségfejlesztési terv végrehajtá­sáról. Kiemelte a lakosság tár­sadalmi munkáját, felhívta a tanácstagok figyelmét arra, hogy segédkezzenek az Egy na­pot Pécsért mozgalom kereté­ben a vidámpark és állat- keit építésében, szervezzék meg erre a lakosságot. Amint a beszámolóból kitűnt, az új- mecsékaljai téglagyári gödör­ben a jövő héten megkezdődik a gyermekjátszótér építése. A másfélmillió forint értékű mun ka tekintélyes részét társadal­mi hozzájárulással biztosítják. Pusztai Lajos elvtárs, az épí­tési és közlekedési állandó bi­zottság elnöke az állandó bi­zottság munkájáról számolt be a tanácstagságnafc. Ezzel kap­csolatban a tanácsülés több határozatot hozott. Utasította az állandó bizottságot, hogy vizsgálja meg a PIK-, illetve magántulajdonban lévő házak állapotát és tegyen intézkedést, hogy az elhanyagolt épületek ne csúfítsák él az utcák képét. Bedé Pálné elvtársnő, a vb. elnöke, az új, szocialista tar­talmat és formákat kifejező névadó- és házasságkötési ün­nepségekkel, illetve gyászszer­tartásokkal kapcsolatban javas latot terjesztett a tanácsülés elé. Azt indítványozta, hogy szervezzenek bizottságot az ilyen ünnepségek előkészítésé­re. A javallatot elfogadták, s Dildcs László, Kovács Imre és Veres Endréné tanácstagokat bízták meg a bizottság meg­szervezésével. Há% épül a putrik romjain Újjáalakítva ismét VIEGNYÍLT SIKLÓSON a korszerű Iwiitály. e$z presszó Kitűnő sütemények! vrémkávé! Fagylalt! Torta rendelések! Televízió! 15120 A völgyben még ál­mosítóan langyos a tavaszi nap, a hegyre kúszó girbe-gurba szurdokban azonban hideg lehelletű szél csap a gyalogos arcá­ba. A tanácsház ott áll a dombtetőn, szinte őrzi a dombhajlatok­ban szétszórtan épült házakat. Az utcák ilyenkor délelőtt csen desek, dm annál moz­galmasabb az élet a határban meg a tsz- irodában. Felinger József, a magas, fiatal tsz-el- nök igazgatja a falu, illetve az Ezüstkalász Termelőszövetkezet sorsát. A Felinger József olvasta egyszer vala­hol hogy nem a cso­da szüli a hitet, ha­nem a hit szüli a cso­dát. Ha a tsz-tagok valóban hisznék a ve­zetőségben, a 'közös gazdálkodás előnyei­ben, csodát művel­hetneki . . . Az eredmények, a nagyszerű munka, bi­zakodásról, munkasze rétéiről tanúskodik, ötvenkét hold tava­szi árpát vetettek, 20 hold búzát, zabot. bükkönyt, cukorrépát cukorborsót’, burgo­nyát, mákot, lucernát vörösherét, egyszóval mindent amire egy jó gazdaságban szükség lehet. Nyolc istállót alakítottak át, saját erőből egy 60 férőhe­lyes sertésszállást épí tettek. Még az első napok­ban akadt meg a ve­zetőség szeme az egyik nehezen művel hető domboldalon. — Február 22-én ásták az első gödröt, és egy hónap múlva 25 hol­don álltak nyílegye­nes sort a kajszi, szil­va és dió csemeték. Czirják András, az egyik leglelkesebb munkás ugyanolyan boldog volt, akár Ka­nalas György cigány­brigádjának a tagjai, akik becsülettel dol­goztak az első szer­zemény, a gyümölcsös megteremtését. A háromnemzetisé­gű faluban külön kis állam volt „putrior­szág“, a cigánytelep. A tsz befogadta a ci­gányokat. mert, szor­galmasan, becsülete­sen dolgoznák. Úgy határozott a közgyű­lés, felégetik a putri­kat. Anyagot ad a tér melőszövetkezet és házat építenek min­den cigánynak. Nem hagynak elkallódni egyetlen családot, egyetlen embert sem, hiszen minden ember nek, a cigányoknak is együtt kell felnőni a faluval. A cigánytelep tehát úgy mint „szegény­ség, piszok- kulturá- latlanság“ — megszű nik. így akarja az a közösség, amely há­rom hónap alatt a gyümölcsös mellett akácerdőt telepít, így akarja a fiatalság, amely rövid idő alatt magára talált a falu­ban és társadalmi munkában ezüsth&r­sat ültet az átmenti ■napszítta vén akácok közé. A művelődési ház ■mellett piroslón vá­rakozik a sókezer tég la, amelyből felújít­ják a vályogból vert, hajlott hátú, geren­dákon álló kuttúrhá- zat. A tégla mellett ott nyújtózik már a saját kitermelésű akácgerenda is, hogy minél előbb nézhes­sék szép új kvltúr- hásban a filmet meg a kuttúrcsoport mű­sorát is. Három hónap nem hosszú idő eredmé­nyeket felmutatni, de hosszú, nehéz, indul­ni., kezdeni éppen úgy mint ahogy a gyerek­nek is az első lépés a legnehezebb. Ennyi szép ered­mény ilyen rövid idő alatt! Megmelegszik a gondolat arról beszél­ve, milyen lesz a fa­lu, a határ, három év múlva, ha mindig ilyen becsülettel, lel­kesedéssel dolgoznak. WESZTL behelyezése után a soproni megépítésére került sor — mondotta Csaba Lajos. — Ezt 1865-ben helyezték üzembe. 1868-ban felavatták a barcsi, illetve később pécsi vonalat is. Az első állomásfőnök Adam Vodicska cseh szárma­zású vasúti szakember volt, majd őt az ostzrák Franz Eck- ler követte. Magyar szárma­zású állomásfőnök csak 1875- ben került a csomópont élére, Markó Antal, aki 1899-ig töl­tötte be ezt a posztot. A régi dokuroentomokiiő! meg­állapítást nyert, hogy kezdet­ben az állomáson mindössze 11 vágány volt. Az első moz­donyt — amely Halls típusú volt és maximális sebessége 60 km/óra — Bécsújhelyből kapták. A régi menetrendet bön­gészgetve találkozunk egy na­gyon furcsának tűnő adattal. Az annak idején 11 óra 59 perckor induló és 18 óra 39 perckor a Déli-pályaudvarra érkező személyvonat menet­ideje 6 óra 40 perc volt. A napjainkban 9 óra 10 perckor induló és 15 óra 55 perckor Budapestre étkező személy- vonat menetideje viszont 6 óra 45 perc. öt perccel tovább tart tehát az út a személy- vonattal Budapestre, mint száz esztendővel ezelőtt Igen ám, de a régi vonatoknak leg­feljebb húsz helyen kellett megállniuk. Ezzel szemben ma a személyvonat negyven al­kalommal áll meg Székesfe­hérvárig, s csak onnan foly­tathatja útját megállás nél­kül a Kelenföldi pályaudvarig. Egy 1874-es menetrend az alábbi módon festett: Nagykanizsáról vonat indul: Fiume felé 5 óra 2 perckor Zágráb felé 18 óra 32 perckor Buda felé 8 óra 17 perckor Buda felé 13 éra 52 perckor gyors Buda felé 22 óra 37 perckor gyors Bécs felé 2 óra 7 perckor Bécs felé 22 óra 47 perckor Szombathely felé 5 óra 37 perckor Trieszt felé 4 óra 42 perckor Gráz felé 14 óta 22 perckor Bécs felé U óra 37 perckor Naponta tehát 11 személy- szállító vonat indult Nagy­kanizsáról és 12 vonatot fo­gadtak. Nos, azóta lényegesen nagyobb a forgalom. A menet­rendből kitűnik, hogy nap­jainkban 26 személyszállító vonatot indítanak és 26 vona­tot fogadnak az ország külön­böző pontjai felőL Ami a régi vasutak bizton­ságát illeti, arról érdekes hírt közölt a Zalai Közlöny 1884 július 24-i száma: „Furcsa szökevények. _ A legutóbbi nagy zivatar alkal­mával a helyi pályaudvarról két különálló vasúti kocsit a szélvihar a helyéről kikerge­tett és azok ekképpen indu­latba jőve rohantak Murake- resztúr léié. A szolgálattevő a beérkezett jelentésre nagy za­varba jött, mivel a távíró az erős villámlás miatt kikapcsol­tatott. Távími sehová nem le­hetett. Zavarából az éppen beérkezett futárvonat segí­tette ki, mert az nemsokára elindult, hogy mrtnt utolérje, Kisiparosság • lakosság szolgálatában Bármilyen «akiiparosra ran szüksége, HÍVJA A 39-93-1 Mindennemű fuvart vállal hatósági áron. Bányász utal­ványát aknától, a szén- és iszapszén szállítását végzi. Megrendelést a KIOSZ Fu­varos Szakosztálya Pécs, Rákóczi út 24. sz. alatt 8—14 h-ig felvess. 183 Maga népi ttetök figyelmébe! Családi házak, valamint fe­szültség áttéréssel kapcso- atban mindennemű villany szerelési és javítási mun­káit szakszerűen, rövid határidővel vállaljuk, hiva­talos egységárban. Villamos gépjavító Tekercselő és Karbantartó Ktsz. Pécs, Heim Pál u. 5. sz. Telefon: 15-23. »45 ti azután őket megkötözve Mu­- rakeresztúrig toloncolta. Hon- ;t nan őket a legközelebbi Ka- i. nizsa felé jövő vonat ülető- i, ségi helyükre visszahozta.’’ t A kanizsai vasúti csomópont k százéves múltjának szép mun­- kásmozgalmi hagyományai is t, vannak. 1918-ban dr. Ham­- burger Jenő elvtárs vezetésé­- vei nagyszabású sztrájk volt- az állomáson. A vasutasok i, megtagadták a katonai sze­- 'relvények frontra való továb­bítását. Hamburger elvtársat és több vasutast emiatt had­. bíróság elé állítottak. A Ta­- nácsköztársaság idején vezető e emberek is kikerültek a kani- . zsai vasutasok közül. A már- j tírhalált halt Bolai János Alsó 3 Zala ipegye vádbiztosa, Bá- 1 rány József pedig a direktó­rium tagja volt. A Horthy­_ rendszer idején is felvették a _ harcot az urakkal. Egy 1924- ben keltezett dokumentum ar- 3 ról tanúskodik, hogy az 1923 a augusztus 3—4-én lezajlott j sztrájk miatt Hild Béla, Né- . meth István, Pokomy Ferenc, í Wolf Ernő, Borissza Sándor r és Rozs Ferenc mozdonyveze- r tőket súlyosan megbüntették. A csomópont múltjából leg- 3 többet Nagy Rezső főfelügyelő , látott Apja 1898-ban kezdte . szolgálatát a csomóponton és t ő itt született az állomás mel- , letti vasutasházban. Már diák . gyerekként is dolgozott a nyá- t ri szünidőkben az állomáson. 1 Aztán végleg eljegyezte ma- . gát a vasúttal és 39 éve telje- . sít szolgálatot ! 1915, márcinsákm az állomás . java része elpusztult — mon- , dotta. — A váltók, vágányok, s egyéb berendezések 95 szá­zalékát felrobbantották a né- : met fasiszták. Most nagypén­teken múlt éppen 16 észten de- . je annak, hogy az állomáson tartózkodó 540 vagon 75 szá­zalékát is tönkretették. Ugyan- 1 ezen a napon bombatámadást ; is kaptunk. Tönkrement a víz- és áramvezeték, elpusztult az egyik köralakú fűtőház. A fő­nök megszökött Amikor aztán a szovjet csapatok felszabadí­tották a várost, nekem kellett átvenni a vezetést Napokon belül megkezdtük a helyre- állítási munkát Ehhez azokat az anyagokat használtuk, ame­lyeket a vasutasok, gyakran életüket kockáztatva, meg­mentettek a fasiszták elől. Hamarosan a normális kerék­vágásba lendült a csomópont élete. S én, aki kicsiny gye­rekkoromtól ismerem az állo­más életét, bátran elmondha­tom, a felszabadulást követő esztendőkben többet fejlődött a csomópont, mint azelőtt bár­mikor. A vágányok 96 száza­léka új, váltóállítótornyokat kaptunk, úgynevezett rugal­mas váltókat állítottak mun­kába stb. Egyszóval államunk több millió forintot áldozott az elmúlt években a csomó­pont fejlesztésére. 1 százéves évfordulót a kani­zsai vasutasok nagyszerű munkasikerrel koronázták. Hatodik alkalommal nyerték el a kitüntető élüzem címet, S az élüzemavatás ünnepségét április 1-én, azon a napon ül­ték meg, amikor száz évvel ezelőtt az első vonat elindult Nagykanizsáról a főváros felé. Tímár Ede

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom