Dunántúli Napló, 1961. április (18. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-29 / 100. szám

1961. Április 29. K A PLÖ 3 A pécsi Sielyiipari vállalatok a Budapesti Ipari Vásáron A Könnyűipari Minisztérium Helyiipari Főosztálya által ki­küldött bírálóbizottság megte­kintette a pécsi fielyiipamak a Budapesti Ipari Vásárra ké­szített kiállítási tárgyait. A bizottság, a városi tanács ipari osztályának képviselőivel együtt megál­lapította, hogy a vállalatok lelkiismeretesen készítettéle el munkadarabjaikat és azok többsége méltó arra, hogy részt vegyen a vásáron. A hagyo­mányoknak tnegfelelően a pé­csi helyiipar készítményei a „Helyiipar” pavilonjában kap­nak helyet. Nagy tetszést váltott ki a szakemberekből a Vegyesipari Vállalat által készített mocjem vonalú dolgozószoba-berendezés. A tizenkét darabból álló garni­túra könyvszekrénye és aszta­lai fényezett, mogyoróbama színűek, Ízléses fehér szegély- lyel, s a négy modem, külön­böző színű ülőszék és a két Vöröskeresztes küldöttség utazott Kínába A Kínai Vöröskereszt Tár­saság meghívására magyar vöröskereszt-küldöttség uta­zott a Kínai Népköztársaság­ba, tapasztalatcsere céljából. A magyar küldöttség veze­tője Kárpáti József főtitkár. kényelmes karosszék is szép összhatást kelt.. A bírálóbizott­ság tagjai úgy nyilatkoztak, hogy a garnitúra okvetlenül helyet kap a kiállításon. Való­színűleg a Könnyűipari Mi­nisztériumnak a külföldi ér­deklődők részére fenntartott fogadószobájának berendezé­sét képezi majd. Nagy siker­rel mutatták be a szakembe­reknek a legújabb kötöttáru mintadarabokat is, amelyek­nek egy részét szintén kiállít­ják a vásáron. Á bizottság tagjai nagyon meg voltak elégedve a Fémipari Vállalat által készített gépekkel. A vé­lemények szerint megfelelnek a vásár követelményeinek. Ki­vitelükben, minőségükben és a konstrukciós megoldásban ritkaságnak számítanak. A kiállításra, készült deszká­ra k o d ó-gép a vagonok tó- és berakásánál az emberi munka könnyítését, a munka gyorsí­tását biztosítja. Az ellenáram- lású habarcskeverö-gép kikü­szöböli a kézi keverést, jó mi­nőségű habarcs előállítását, nagyobb teljesítményű terme­lésit tesz lehetővé. A két gé­pen kívül a vállalat műanyag iparcikkeket is bemutat a vá­sáron. Például az építkezések­nél használható csőanyagokat, továbbá olyan háztartási por­szívó műany ag-kefefej et, amely nem vetemedik, kémé­Ezerötszáz szakembert kaptak az idén a termelőszövetkezetek Már tölti) mint tizenkétezer szakemberrel rendelkeznek A termelőszövetkezetekben jelenleg 12 600 szakember dol­gozik. Körülbelül egyhanma- duk elnöki tisztséget tölt be. Az elnökök jelentős részének nincsen ugyan magasabbfokú iskolai végzettsége, de gazdag gyakorlati tapasztalataik, s részben egyéni tanulmányaik alapján is joggal tartoznak a szakemberek kategóriájába. A mezőgazdászok száma megkö­zelíti a négyezret. Igen tanul­ságos ezit az adatot összehason­lítani a néhány év előttiekkel. 1957-ben a szövetkezeteknek egyhanmada 1959. végéin pedig a szövetkezetek fele rendelke­zett csak mezőgazdasági szak­emberrel; Most mindössze tíz százalék azoknak a szövetkezeteknek a száma, ahol nem dolgozik képzett agronömus. A termelőszövetkezetek szak ember-ellátásának javulásában nagy része van az állam köz­vetlen anyagi segítségének is: a szakemberek 40 százaléká­nak, több mint ezer elnöknek, 2500 mezőgazdásznak és 1300 könyvelőnek — javadalmazá­sához az állam nyújt támoga­tást. A szövetkezetek csak eb­ben az évben 1500 új szakem­bert kaptak, akik — a 3004-es és az 1006-os kormányhatáro­zat alapján — egy. két. illetve három évig dolgoznák a szö­vetkezetekben. A Földművelés­ügyi Minisztérium a közelmúlt ban lehetővé tette, hogy a szö­vetkezetek nyugdíjas mező­gazdászokat és könyvelőiket is alkalmazzanak. A szövetkeze­tek eddig ötven idős szakem­berrel kötötték 2—3 éves szer­ződést, akik <az államtól to­vábbra is nyugdíjait, a szövet­kezettől pedig munkaegység szerinti javadalmazást kapnak. nyen tartja a kefeszőrt és így hosszabb élettartamú. II Ruhaipari Vállalat által készített öt öltönyből két darabot találtak alkalmasnak bemutatásra.. A „Hágó” szö­vetből készült vegyes öltönyt, amely modern zsebekkel, re­pülő háttal, hátsó félderék- öwel készült és egy divatza- kós. saját színéből kockás mintájú anyagból készült öl­tönyt; ß Pécsi Bútorgyár is készül az ipari vásárra. Május 6-ra elkészítik azt a hét darabból álló „Mecsek” fénye­zett hálószobabútort, melyet .elküldenek bemutatásra. A vállalat ezt a bútorgamitúrát rendszeresen készíti, a kiállí­táson úgv kívánják bemutatni, mint a gyár állandó termékét. A bemutatásra kerülő mun­kadarabok hű képet adnak majd Pécs helyiiparának kul­turált színvonaláról és minden bizonnyal kiváltják a vásárt látogató közönség elismerését. (Mitziki) Pénteken a budapesti kis­iparosok Sörház utcai szék­házéban megkezdte tanácsko­zását a KIOSZ országos vá­lasztmánya. A kétnapos érte­kezleten a kisiparosságot érin­tő rendelkezések végrehajtását vitatják meg és megbeszélik, hogyan állhatnak még inkább a lakosság szolgálatára. A kis­iparosság vezetőinek választ­mányi ülésén megjelent Kis­házi Ödön munkaügyi minisz­ter, Horváth Gyula könnyű­ipari miniszterhelyettes és Er­dős József, az OKISZ elnöke. Gervai Béla, a KIOSZ elnö­ke beszámolt a szervezet el­múlt félévi munkájáról. El­mondotta, hogy a múlt év szép temberében 85 952 kisiparos volt az országban. Az utóbbi félévben számuk 81154-re csők kent. Félév alatt a falvakban 4157, a városokban pedig 2265 kisiparos szüntette meg mű­helyét. Ugyanakkor a közsé­gekben 1183 új ipar jogosít­ványt adtak tó. Sok problé­mát okoz a falusi lakosság kis­ipari ellátottsága. A múlt év­ben ugyan több mint 4000 kis­iparos lépett a szövetkezetek­be, de a működésüket megszán | tető kisiparosokra nagy vanzó- j erőt gyakorolnak a gyárak, s I ez az oka annak, hogy csali egy részük marad a hélyiipar- ban. Ezt megsínyli a lakosság ellátása. A KIOSZ helyi szer­vei és a szövetkezetek a me­gyékben felméréseket végez­nek és együttesen igyekeznek gondoskodni arról, hogy legye­nek a falvakban olyan műhe­lyek, ahol elvégzik a különböző javításokat, szolgáltatásokat. Az elmúlt félévben a külön­böző minisztériumok és más szervek 31 olyan elvi jelentő­ségű döntést hoztak, amelyek a magánkisipart érintik. Eb­ben az időszakban érvénybe lépett az új jövedelemadó­rendelet, amely a javító és szolgáltató tevékenységet vég­zők, az idős és beteg kisiparo­sok számára messzemenő tá­mogatást nyújt. Elkészült a kisiparosok építőipari egységár gyűjteménye. A gyűjtemény útmutatója számos vitás kér­dést tisztáz, fokozza a kisipa­rosok anyagi biztonságát és a lakosság bizalmát. A beszámolót követő vitában felszólalt Kisházi Ödön mun­kaügyi miniszter, s elmondot­ta, hogy teljesülhet az idős kis­iparosság kérése, bevezethetik a kisipari nyugdíjrendszert. Az erre vonatkozó tervezetet ké­szítse ed a KIOSZ. A nyugdíj­rendszer még ez év végén, vagy a jövő év elején életbe léphet. Az öregekről ily mó­don történő gondoskodás azon­ban azt igényű, hogy anyagi terheit a kisiparosság viselje és a nyugdíjbiztosítást kötele­zővé tegyék. A válaszlmányülés szomba­ton folytatja tanácskozását. Csökkent a nyugdíjügyek intézésének ideje ^ Megelőző rendszabály 150 millió forintos kár ellen Az Országos Növényvédelmi Szolgálat felhívása A Földművelésügyi Minisz­térium Országos Növényvédel­mi Szolgálata felhívással for­dul a termelőkhöz, hogy az őszről tónthagyott, vagy a gazdaságokban, s a házak tá­ján felhasználatlanul maradt kukoricaszárat és cirokszárat — mielőbb, de legkésőbb má­jus 15-ig etessék fed, vermel­jék- égessék el. vagy egyéb módon használják fel, hogy a kukoricamoly kirajzását meg­akadályozzák. A megelőző vé­dekezés fontosságára jellemző, hogy — a szakemberek számí­tása szerint — a múlt évben kereken 150 millió forintnyi terméskiesést okozott a moly­fertőzés. Ez a kár még foko­zódhat, ha a termelők, 'gazda­ságok nem hajtják végre a kötelezően előírt védekezést. Május 15-e után csak meg­felelően elvermelve — fél méter vastagon szalmával és efölött fél méter földréteggel betakarva tárolható kukorica-, vagy cirokszar. Mivel a kukoricamoly elleni megelőző védekezés végrehaj­tása rendkívül fontos, május 15-től kezdve a tanácsi szervek szigorúan ellenőrzik a kukori­ca- és cirokszár felhasználását, illetve megsemmisítését. A mulasztást elkövető termelők­kel szemben szabálysértési el­járásit indíthatnak és — a ter­hűkre — közérdekű védekezést rendelhetnék eL VIZ VEZETÉKSZERELŐT, műszerészt és kubikosokat felveszünk. Pécsi Víz- és Csatornaművek. 15690 A Pécsi Orvostudományi Egyetem szakképzett SZAKÁCSOT alkalmazna. Jelentkezés a Munkaügyi Csoportnál. — Szigeti űt 30. 15699 Molnár Ferenc, a SZOT tár­sadalombiztosítási főosztályá­nak vezetője pénteken tájé­koztatta az újságírókat a szak- szervezeti társadaloanlbiztosí- tás időszerű kérdéseiről. » Elmondotta, hogy a felsza­badulás óta számos törvény és módosító rendelet jelent meg a társadalombiztosítás szabályozására, s minden egyes intézkedés újabb léptek­kel vitte élőre a dolgozók ügyeinek intézését Társada­lombiztosítási rendszerünk rendkívül nagy mértékben fej­lődött, amit az egyszerű szám­adatok is meggyőzően szemlél­tetnek. 1938-ban 1 400 000, csa­ládtagokkal együtt 2 800 000-en vettek résat a társadalombiz­tosításiban, tavaly a biztosítóit dolgozók száma meghaladta 4 400 000-et, családtagokká együtt pedig elérte a nyolc és félmilliót, A betegeket sokkal jobban lát­ják el gyógyszerekkel, inán eddig bármikor, egy év alatt körülbelül nyolcszáznyolcvan millió forintot fizet tó gyógy­szerre az SZTK. A társadalombi ztosításba bevont sok millió dolgozó ügyeinek intézése rendkívül nagy és felelősségteljes fel­adatot jelent az SZTK-mafc, s munkájában bizony még akad­nak zökkenők. Nagy és bonyo­lult feladat például a nyug­díjügye^ intézése, hiszen 1929- ig visszamenőleg figyelembe kell .venni a munkában eltöl­tött éveket, számon kell tar­tani a nyugalombavonulást megelőző négy esztendőben elért keresetet, hogy a nyugdíj összegét. helyesen állapíthas­sák meg. A legnagyobb prob­lémát az újévkor nyugalomba vonulók szokásos decemberi nagy „rohama” okozza, ilyen­kor az ügyek intézése torló­dik. Kisegítő munkaerőkkel az idén már sikerült gyorsí­tani ezeknek az ügyeknek az intézését is. Jelenleg általá­ban ötven nap. alatt bonyoló­dik le egy-egy nyugdíjazási ügy, ami azonban még min­dig hosszadalmas. Ezért a szakszervezetek társadal­mi munkásokból, egyelőre 382 üzemben és vállalatnál úgynevezett nyugdíjelőké- szítö albizottságokat szer­veztek, amelyek hónapokkal a nyug- díjbavonulás előtt elbeszél­getnek az érintett dolgozók­kal, segítenek nekik a külön­féle iratok megszerzésében. Azokon a helyeken, ahol ilyen társadalmi bizottságok mű­ködnék, 20—22 napra csökkent a nyugdíjügyek intézése. A társadalmi hálózatot tovább akarják fejleszteni, s egy idő múlva még az ellenőrzés fel­adatát is az aktivistákra akar­ják bízni, hogy ha egy dolgo­zó december 31-én nyugdíjba vonul, január 2-án már erről a hivatalos írást is megkapja. A dolgozókat egyébként a szakszervezeti társada lomíbiz- tosítás egész területén igye­keznek bevonni az ügyek in­tézésébe. Jelenleg száztízezer társadalmi aktivista segíti a munkát legújabban az SZTK üzemi kifizetőhelyeinek ellen­őrzésében is közreműködnek a dolgozók. Ezeknek a tófi­zetőhelyeknek a teljes ellen­őrzési munkáját fokozatosan a társadalmi aktivistákra akarják bízni és ezzel lénye­gesen csökkenthetik a hivata­los ellenőri apparátust. A kí­sérletek első tapasztalatai rendkívül biztatóak, az Egye­sült Izzó, az Állami Biztosító, a Vörös Október Férfíruha- gyár és több más vállalat SZTK-kifizetőheiyein már maguk a dolgozók ellenőrzik, még pedig egyre nagyobb szakértelemmel a táppénz, a szakszervezeti segély, a csa­ládi pótlék kifizetésének lebo­nyolítását. A társadalombizto­sítás más területein, mint pél­dául a tisztaság megteremtésé­ben, az egészségvédelmi felvi­lágosító munkában is számí­tanak a dolgozók tízezrednek közreműködésére. firtmi seitsie a csiaél— Kiplladl a lakás Nem mindennapi esemény színhelye volt pénteken este a Sallai utca. Hat óra 40 perc­kor tűzoltóautó szirénázására szinte pillanatokon belül löbo száz főnyi tömeg gyűlt össze a Sallai utca 12. számú ház előtt, ahol egy üzlethelyiségben im­már több mint tíz éve élt csendes magányában Sipos Etelka, Budapestről Pécsre került ószeres. Az elmúlt év­tized alatt kapualjakból, sze­métlerakodó telepekről gyűj­tögette „magánszórakozásból” a MÉH-nek a papírokat, bá­dogdobozokat és egyéb lim­lomokat. Amint elmondotta, valósággal szenvedélyévé vált a gyűjtés. Mint a többi estéken is, pénteken este is rendezgette „gyűjteményét”, majd az ün­nepekre vásárolt csirkéket akarta biztonságba helyezni lefekvés előtt. A sötétedés be­állta után gyertyát gyű "ott és a szűk Ids folyosószerű lakásá­ban a szalmával, rongyokkal és egyéb papírhulladékkal tűzdelt és borított ágy alá bújt az égő gyertyával, hogy meg­etesse csibéit, miközben a lángtoi tüzet fogott a szalma­zsák. Lélekjelenlétét a nagy füst ellenére sem vesztette el. Kirohant az utcára, ahol jaj­veszékelésére a járókelők és határőrök siettek segítségé­re, míg a tűzoltók a helyszín­re nem érkeztek. A riasztás után néhány perccel a hely­színre érkezett tűzoltók köz­reműködésével a tűz tovater­jedését megakadályozták. aassaesssssEBBaaaHsn»« )i«<iKaianB8a9a9ssaB'£ZissasBSEaasBBSBsesssB«ssssEBBsS56»WBeceBB0assseassBBBai«esC'Ba«aeeoaBaa«33S£«ssssxs* A házasság jól sikerült Leleményes asszonyok — Akik május elsején is vetnek iy evés faluban vannak ilyen példásan gondo­zott virágoskertek mint Szent- lőrincen. A házakon díszelgő „Tiszta udvar, rendes ház” feliratú táblák őrzik a bíbor­színű pünkösdirózsákat, a hi­valkodó sárga és égőpiros tuli­pánokat, a torán nyüó hal­ványkék nefelejccsel együtt. Ilyenkor délelőtt gazdátla­nok a háziak és nem sétál senki a bizsergetően langyos levegőjű kertben. A munkabí­ró emberek már hajnalban ki­mentek a határba. Vetnek. Látni messziről az asszonyok élénkszüiű szoknyáit és halla­ná mint* remeg tét ilk a Zeto- rcfc a finom porh anyós földet. — Jó a föld Ádám bácsi? — kiált oda valaki Szabó Ádám agronómusnak. — Olyan finom mint a ha­mu. Szinte a mag is belé kí­vánkozik — feleli Ádám bácsi, s már indul is a tsz-iroda felé, hogy találkozzék az elnökkel, aki most jött vissza a határ­nézésből. Ők ketten a két szak­ember irányítják ,a februárban egyesült két szentlőrinci tsz, az Úttörő és a Búzakalász sor­sát. Az elnök. Fehérvári Nándor, fiatal kora ellenére komoly szakember, szigorú vezető és fáradhatatlan munkás. így mondják róla: — Ma is már kora reggel kiment a vetéséket megnézni, pedig az éjjel se pihent sokat, — mondta Varga Lajosmé fő­könyvelő. —• Villám ellenőr­zést tartott, végigjárta az ál­latgondozókat, az egész gazda­ságot, rendben van-e minden fjgy beszélik a faluban, ^ hogy ez a házrasság a inesnmyasszony Búzakalász Tsz- mek, meg a vőlegény Úttörő­nek is egyaránt jót tett. Sok­kal jobban, jobb kedvvel és nagyobb szorgalommal dolgoz­nak mint tavaly^ — Órát lehetne igazítani utánuk, olyan pontosan jönnek dolgozni az emberek — mond­ta a tsz-elnök. Tavaly szak­képzett kertésze volt a tsz- nek. idén mégis többet produ­káltak a „szakképzetlen” asz- szonyok. A lelkesedés túlszár­nyalta a szakértelmet. A szent- lőrinci tsz kertészbrigádja a maga asszonyos leleményessé­gével finom humuszt hozott az erdőből, deszkadarabokból, botfából egyszerű kis meleg­ágyait eszkábált s törött üveg­gel, rongydarabokkal védte fel­szerelés híján a széltől a szé­pen fejlődő kis palántákat. De a termelőszövetkezetben nemcsak a kertészetnél, min­denütt megtalálni az asszonyo­kat. Kevés a férfi a tsz-ben s így bizony a munka nehezéből is bőven jut a nőknek. — Derék fehémépek — így szólt egyszer utánuk egy idős ember az utcán, s a fodrász­nál várakozó szewtdénesi asz- szonyok is csodálkozva néztek a vontatón ülő asszonyokra, akik a trágyát vitték a földek­re. Az agronómus szerint is meg érdemlik a dicséretet, hiszen ügyesen* bátran végzik a rá­juk háruló férfimunkát; Ahogy felszívta a nap a felesleges nedvességet, már ne­kiláttak a palántázáshoz, a kö­mény kapáláshoz, a burgonya és kukorica vetéshez. Megka­pálták, permetezték a szőlőt, kiirtották a gyomokat a gabo­nából és sarabolják már a cu­korrépát is. De nincs panasz a tsz építőbrigádjára sem, amely öt nap alatt építette fel De- zse Gyula irányításával egy 250 iféröhelyes süldőszállást. Ebben kapott helyet 186 vá­lasztási malac. Nem akármi­lyen választási malacok, hiszen többnek a súlya eléri a 28 ki­lót. A mikor egyesült a két tsz, azt .mondták, hogy a szenitlőrinciek bizony nem mennek majd kapálni Keresz­tespusztára. De mentek. Min­denhova mentek szó nélkül, amikor a munka megkövetel­te. Ma már közösen gyönyör­ködnek á hatalmas haragos­aid lucematáblában. amely­nek csodájára járnak a kör­nyéken és örülnek milyen szé­pen nő eső után a búza, me­lyen nem 8. de reméljük 16 mázsás termés is les» Az idén a munka szépen in­dult, lelkesedésben nincs hi­ány, hiszen ha kell vasárnap, sőt május elsején is vetnek; Harminc forintot terveztek egy munkaegységre, de remélik, hogy pár év múlva lesz ebből kétszer ennyi is. W. M. Éljen és erősödjék a munkás-paraszt szövetség! H magánkisiparosoka! érints rendelkezésekről, I a lakosság kisipari eliátotlsápl tanácskozik a KIOSZ választmánya

Next

/
Oldalképek
Tartalom