Dunántúli Napló, 1961. április (18. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-28 / 99. szám
! 1961. Április 28. NAPLÓ 5 „Termelőszövetkezet napja“ a felsőszentmártoni művelődési ház hetenkénti programjában A kétezer lakosú Baranya megyei Felsőszentmérton ban a termel őszövetkezet megalakulásával, erősödésével szinte új alapokra helyeződik a falu kulturális élete, százak tanulási vágyát felkeltő megújhodás tapasztalható a népművelési munkában. Mig korábban az öntevékeny művészeti együttesek műsora jelentette Felső,szentmártonban a népművelési munka csúcsát, ma már ezekkel egyenrangú színvonalon állnak és nagyobb tömegeket mozgatnak meg az ismeretterjesztő előadás-sorozatok, a közös gazdálkodás ismereteiről szőlő előadások, a különböző tanfolyamok, szakkörök, Az előadások átlagos látogatottsági száma például 160—170 fő. Ennek arányában nő az érdeklődés a könyveli iránt: míg 1958-ban mindössze 25 rendszeres olvasója volt a könyvtárnak, két évvel később, 1960-ban 285-ne ugrott az olvasók száma. A formálódó közösségi élet iránti érdeklődés tette szükségessé, hogy a művelődési ház heti programjába vegye a „termelőszövetkezet Hapjá”-t, amit rendszeresen hétfőn tartanak meg. A termelőszövetkezeti nap műsora változatos, sokrétű: így kötetlen formában ismertették és vitatták meg a termelőszövetkezet tervét, ebből az egyes brigádok, csapatok feladatait, másik alkalommal pedig a kialakításra váró 110 holdas kertészet jövedelmezőségének bizonyítása volt a műsoron, aminek végső ered ményeként eloszlatták a tagság kezdeti idegenkedését. Soron következik Zrínyi Miklós, a felsőszentmártoni tsz névadója életének, harcainak ismertetése. A termelőszövetkezeti napokat úttörők. KISZ- fiatalok műsorával, klubesttel Zárják be. Gazdagabban bontakozik ki az öntevékeny művészeti munka is, amióta a közös gazdálkodás útját járja Felsőszent- márton. A színjátszó-, a népi tánccsoportban, az ének- és zenekarban összesen százI húszán tevékenykednek és a falu népi hagyományait fel- I dolgozó műsorszámokkal vesz- I pék részt a kulturális seregszemle bemutatóin. A széles alapokon kibontakozó népművelési munka nem a véletlen műve, hanem a termelőszövetkezet és a művelődési ház jó együttműködésének eredménye, amihez a tsz vezetősége és Felsőszentmár- ton pedagógusai minden tőlük telhető támogatást megadnak. -----—---M egkezdték a jégkárok felmérését 1961. jeges esztendő? — 70 tsz-nek még nincs biztosítása Április 18-án erős jégeső vert végig az ország déli részein. Bár ez a nagyon korai elemi csapás leginkább Bács-Kis- kun megye felett adta ki erejét- mégis jutott Baranyára is elég. Katymáron a 8—10 dekás jégdarabok öt lovat agyonvertek. Megyénkben 16 község határában okozott érzékeny károkat a jég Szerdán az Állami Biztosító kárbecslői megkezdték a határban az előszemléket, A kár tömeges méreteire jellemző, hogy egyedül Villányból 110 károsult jelentkezett. A több évtizedes megfigyelések arra a következtetésre vezetnek, hogy idén előreláthatólag jeges évünk lesz. Ezt alátámasztja az is, hogy Igen korán jelentkezett idén a jégverés. Négjr éve, május 16-árt, három éve, május 14-én, tavaly június 4-én jelentettek először megyénkből jeget, most pedig április 18-án pusztított jégverés a siklósi és mohácsi járásban. A baranyai termelőszövetkezetek nagyobb része, vagy általános vagyonbiztosítás vagy kizárólagos jégkárbiztoeítás keretében védi kulturált ettől az elemi Csapástól, amely negyed óra alatt egy egész esztendő fáradságos munkáját tönkreteheti. A várható jeges esztendő ellenére még mindig 70 olyan termelőszövetkezet van, amely nek vezetősége mit se tett a várható veszély elhárítására. Pedig ha a jégfelhők tornyosulnak nem Segít a harangok félreverése, sem a szekercék kihajítása az udvarra csak a biztosítás téríti meg a kárt. Helyénvaló lenne, ha ezek a termelőszövetkezetek, az első közgyűlésen döntenének a biztosítás megkötéséről, addig míg nem késő, mért ha egyszer már pusztított a jég, akkor már erre az évre nem köt biztosítást az Állami Biztosító. Újítások a Kossuth-bányában Fellendülőben van az újítási mozgalom a komlói Kossuth-bányában. Míg január— február hónapokban mindösz- sze 9 újítás érkezett, addig márciusban a dolgozók 13 javaslatot adtak be, Több hónapos hallgatás után a mozdonyszín újítói is két javaslattal jelentkeztek. Jelentősebb újítások: Hei- decker József és Leipold János „Diesel-mozdony biztonsági vízpumpa módosítása” és Makai László csillésnek „Széntörmelék visszahordásának megakadályozása a kaparó visszamenő láncánál” tárgyú újítása. Több gondot és köriiltekiitést az állami házak eladásánál! Mintegy öt és félezer áltatni lakást adnak el a város és a menye terüietán Évi egytnilliárd forintot költ államunk a köztulajdonban lévő családi házak és a kisebb (legfeljebb 24 szobáig terjedő) térsösházak karbantartására. Országos méretekkel mérve is -agy pénz ez, ezért elsőrendű népgazdasági érdek fűződik e házak eladásához. Államunk messzemenő kedvezményeket biztosít a vásárlásnál. Ha például a bentlakó bérlő lesz a vásárló, a tényleges ár 50 százalékáért juthat a házhoz. Ha tehát a ház 100 ezer forintot ér, 50 ezer forintért kaphatja még, amiből csak 10 százalékot, vagyis 5 ezer forintot kell készpénzben kifizetnie. Ehhez jön még három százalék lébonyolítási költség, esetünkben 1500 forint — összesen tehát 6500 forintot kell a házban lakó bérlőnek kifizetnie, a többit 25 év alatt törlesztheti, 3 százalékos kamatot számítva. Itt nincs űrt. adás-vételi illeték, öt évig adót sem kell fizetni a ház után. Érthető hát, hogy az emberek érdeklődnek az eladás iránt. Amint Balatonyi Dezső elvtárs, az OTP Baranya megyei fiókjának főnöke elmondotta, eddig 800 lakást adott el az OTP — több mint 200-at Pécsett, a többit pedig vidéken. Mivel az eladási akció csak 1959. végén kezdődött, a 800 nem mondható kedvezőtlen számnak, az értékesítés ütemét tekintve Baranya az első az országban. Ennek ellenére semmi okunk az elbizakodottságra, mert igen sok, több mint 4 és félezer lakás vár még eladásra, s az értékesítés üteme gyorsabb lenne, ha egynéhány hiba nem lassítaná. Drága mulatság Nézzük Majs példáját. Innen 40 állami házat adott át a tanács az OTP-nak értékesítésre. Az ésszerűség amellett szól, hogy ezt a 40 házat egyszerre kellett volna átadni, ám a valóságban nem így történt. Négy részletben adták át. Ez még a szerencsésebbik eset, l't még vagy 10 ház jutott egy , átadásra. Vannak olyan községi tanácsok, melyek még jobban szétaprózzák a dolgot, a kaposszekcsői tanács például csak egy-egy házat adott át esetenként. Hasonló a helyzet Vásárosdom- bón és a megye számos községében is. Sajnos, ez a gyakoribb. , Hogy ez mivel jár, akkor válik világossá, hogy ha szám- bavesszük: ilyenkor egyetlen ház miatt kell egy egész bizottságnak kiutaznia! Az OTP két alkalmazottjának, a PIK becsüsének, az illetékes járási tanács emberének, esetleg még másoknak is, hiszen meg kell állapítani a ház értékét, anélkül nem adható el. A gépkocsivezetőt is beleértve legkevesebb öt embernek egy napja pazarlódík el, nem beszélve más költségekről —- egyetlen házért! Az államot károsító gondatlanság Más kellemetlen meglepetések is érik a bizottságot akkor, amikor a helyszínen a ház értékének megállapítására készülődik. Igen gyakran előfordul például a következő eset: a bizottság beszélni akar a bérlővel, akinek a tanácsi papírok szerint Kiss Péter a neve. Ám amikor bekopognak, kiderül, hogy már rég nem Kiss Péter, hanem Nagy János lakik a házban. Jogásznyelven ezt bérlőcserének hívják, ebbén az esetben olyan bérlőcserének, amely törvényellenes volt. Azért törvényellenes, mert az OTP semmit sem tudott a la- kőváltozásról, márpedig az egyik pénzügyminiszteri rendelet kimondja, hogy bérlőcserét csak az OTP engedélyével lehet végrehajtani. Nem véletlenül. Megtörténhetik ugyanis, hogy az új lakó — á példánkban szereplő Nagy János — nem akarja, Vagy nem is tudja megvenni a házat. Kilakoltatni nem lehet, hiszen akkor másik lakást kellene neki adni (márpedig ez falun sem olyan egyszerű), következésképp: a példánkban szereplő Nagy János ben tmarad a házban. Így már nagyon ne’ '? elae’'’1 - ’*<»• -t lakják az épületet. A törvényellenes bérlőcsere j az átlagos falusi háznál 20 ezer, a pécsinél pedig 70 80 ezer forint kárt okozhat az államnak, Nem tévedés: eny- nyit egy-egy háznál! Képzeljük el, milyen nagy összegekről lehet szó mondjuk 80 ház esetében? Egymillió forint károsodás is érheti az államot! Az adatok minden ékesszólásnál jobban mutatják, hogy milyen nagy tanácsaink felelőssége. Ügyeljünk a lelek nagyságára! Az állami házak eladásánál előforduló hibák között szerepel a házhoz tartozó telek nagyobb volta. Nem egy esetben nagyobb a megengedettnél. Falun 400—800 négyszög- ölesek a házhelyek. Ha az állami házat magában foglaló telek nagyobb ennél és a terület mezőgazdasági művelésre is alkalmas, akkor a tanácsnak le kell „csípnie” a felesleget és át kell adnia a tsz-nek, vagy állami gazdaságnak. Ha a fölös terület valamilyen oknál fogva nem alkalmas mezőgazdasági művelésre (nincs út, nem határos más szántófölddel stb.), akkor a tanácsnak értesítenie kell az OTP-t. Ez utóbbi — mármint az OTP értesítése — gyakran elmarad. így fordult elő például Erdősmecskén, hogy több mint 1 katasztrális hold területet akartak eladni házhoz tartozó telekként! Ezek az esetek ismét a tanácsok felelősségét helyezik előtérbe, ismét azt mutatják, hogy több gonddal és körültekintéssel kell végezni ezt a munkát, mert az állam érdekeiről és pénzéről van szó! (5.) — Most másképpen lesz — folytatja az elnök. — A nőknél például aki 100 és 200 kő zött teljesíti a munkaegységet, annak egy forinttal megemeljük a munkaegység értékét. Nem harminc, hanem harmincegy forint lesz. Aki kétszáztól háromszázig, az három forinttal, de itt még azt hiszem elválasztjuk kettőbe, mert aki kétszázegy munkaegységet visz haza vagy két- százkilencvenet, ott már lényeges különbség van... A háromszázon felüliek négy forinttal nagyobb munkaegységet kapnak. A férfiaknál hasonlóképpen alakul a helyzet azzal a kivétellel, hogy az alap munkaegység kétszáz. Persze, ez se ment olyan könnyen. Amikor az elnök a gyűlésen bejelentette, az emberek ellenezték. Egy hang dühösen felkiáltott. — Persze, azért akarják, hogy a vezetőknek több legyen a prémium! Erre Lőr.incz a nyilvánosság előtt lemondott a számára tervezett prémiumról, mire a tagság megszavazta az új prémiumrendszert. A csertői emberek szeretik az újat, csak néha bizalmatlanok. Tegnap még le akarták szavazni az új prémiumrendszert, ma meg arról beszélgetnek a kovácsműhely előtt, meg az erdőn, hogy ennyi meg eny- hyi lesz a prémium — pontosan — ha teljesítik a tervezett munkaegységet. Hogy mi az új módszer előnye, abból a tagok csak az igazságosságot és pontosságot értik — egyelőre. Hogy a valóságban, a vezetésben ez mit jelent, azt az elnök már kigondolta. — Először is — mondja, azután megint előhúz valahonnan egy papírt, és hirtelen már hajlandó vagyok arra a következtetésre jutni, hogy a csertői Kossuthban minden szó és gondolat papíron van. — Például nem kell kispar- cellánként felmérni a területet, azután nem fordul elő az az igazságtalanság, hogy akinek hatvan munkaegysége van, arra is kap prémiumot azután eddig a íogatost. a szíjjártót meg a kőművest nem is tudtuk rendesen, igazságosan premizálni, és most Olyan. Veszekedés sincs, hogy ez a talaj nem jó, én ezt nem fogadom el, mert nem szerzek róla prémiumot, *; Hátránya Is van. A normákat példás szigorúsággal kell betartani, és különös nagy gond a minőségi munka ellenőrzése. Általában nem is olyan nagy dolgok ezek, ha kívülről nézi az ember, de ha az egyszerű, tegnap még maguknakvaló emberek belső világából — nagyszerű. Roppant út volt idáig eljutni. Negyvenöt óta nehéz Volt a parasztságot kimozdítani a magántulajdon kényelméből, viszonylagos biztonságából, csak az utóbbi néhány évben Sikerült igazán. De most ez a parasztság — amely még az ötvenes évek derekán is gyanakodva, idegenül fogadta a nagyüzemi rendszert — ma szédületes, meghökkentő tempóban modernizálódik. íme a bizonyíték, a csertői változások is. * Az elnök mindig egy nappal előbb jér. Ezt Írtam, amikor Lőrincz Jánost megrajzoltam néhány bekezdéssel korábban. Nos. mit lát az elnök — ha egy kicsit előbb jár a többinél? Határszemle. Felkapaszkodunk a dombtetőre, innen belátni az egész déli határt, a dús erdőket, a széltől borzolt, selymes vetéseket. — Húsz holdas a legkisebb táblánk, hetven a legnagyobb — mutatja az elnök széles mozdulattal a határt, mintha a horizontig a hóna alá ölelné a gazdag földeket; Tovább sétálunk. — Őszre egyesülnek a szuli- máni szövetkezettel. — mondom, Az elnök megáll, megigazítja fején a sapkát, a tekintét- ből, a mozdulatból érzem, hogy most olyan témára téved tünk, amit ő már keresztben- hosszában néhányszor átgondolt. — Tudja, én már arról SS gondolkoztam, hogy milyen lesz ez a határ öt év múlva..! dehát a szulimáni egyesülés kevés... Kevés, ha mondom. Lesz kétezer holdunk, ebből ezerhatszáz szántó. Ehhez már kell és tudunk is venni egy lánctalpast, de tavasztól a tarlóhántásig mát csinálunk vele? Ha voina ötezer hold szántónk, az igen ... Mondjuk Mozsgó, A1 máskeresztúr, Szulimán meg Csertő ... Akikor ki lehetne alakítani a gazdálkodást, a nagyüzemit,ti Jó vezetőket, mert elsősorban az kell. Egyben van itt a határ. Bennünket egy árok választ el Szuli- mántól, Mozsgótól egy patak, Mozsgót Almáskereszturtól semmi ... Olyan szakszerűen ki lehetne építeni az ágazatokat, megnézni, hogy hol, mi jó, mi érdemes..: A képzelet és a gyakorlati, józan ész lázasan kapkod. — Ugyanilyen gondjaink vol tak Csertőn is, amíg nem egyesült a két tsz ... Jó gazdaság Lesz a közös szulimán— csertői Is, de ha a négyet össze lehetne kapcsolni? ... Nézze, én azt is el tudom képzelni, hogy néhány év múlva az átlag tíz mázsás árpa helyett a húsz mázsás átlagú olasz búzát termeljük, hiszen többet is ad és tartalmasabb is az olasz búza, mint az árpa .;: Idefigyeljen .; ; . És az elnölk keze jobbra-balra int, kapkod, rendezgeti a képzeletét. — Idefigyeljen!... Mi is csak úgy tudtunk épülni, amikor összefogtunk .,, Itt Van a csertői határ, ide lehetne húsz hold dohányt tervezni, a föld is jó, a megyében itt terem az egyike legjobb dohány, szakemberünk is van hozzá ... Almáskeresztúron lehetne lent és kendert nagyüzemben, Mozsgónál ki kellene használni a vasúti lehetőségeket, cukorrépát, kukoricát. Mennyi szállítási költséget takaríthatnánk meg... A négy község gépesítése is könnyebb lenne... Nekünk kell egy elevátor, a szülimániaknak is kell, de mi lenne, ha mind a ketten vennénk? Holnapra az egyik felesleges. Kombájnt. azt igen ... aztán ott beleállna a táblába és végig... Itt van a halastó a dombon túl. Közel a kövesút, jó a szállítási lehetőség, mennyi víziszámyast is lehetne ott tenyészteni ... Van erő ebben az elnökben, és okos képzelet is. Talán egy kicsit messze jár? Merészek az álmai? Lehet, Igaza van? A képzeletnek meg kell gyorsítani a nehézkességet, az óvatosságot? Az is lehet. * Ha néhány sorban foglalnám össze a csertől látogatást, határnézést, az itt-ott sikerült tereferéket, annyit írnék, hogy Csertőn a tavaszi munkával sose volt baj, most meg különösen jól halad minden. Az emberek szívesen dolgoznak, a családi tervezés a vártnál jobban sikerült, minden túlzás nélkül — az év végére a megye legjobb szövetkezetei közé léphet 1100 katasztrális hold, ebből 852 szántó, a többi kert, szőlő, rét. Nyolcszázhúsz lélek —, de ebből csak hatszázvalamennyi az „igazi”, mert a népszámlálásban benne van a gyermekotthon is — gyerekekkel, személyzettel. A régi kastély — gróf Festetich Domonkos rezidenciája — ma gyermek- otthon. És Csertő termelőszövetkezeti község, mint a díszes állvány hirdeti a szigetvári bekötőút elején. Üj tagokkal is szaporodtak a közelmúltban — ifj. Gyenes József, Botykai Dezső, Katona József, Borjus János —, mert igazán jó híre van a csertői szövetkezetnek. Megtervezték az esztendőt. Talán lehet arról vitatkozni, hogy jól tervezték-e meg, vagy jobban is lehetett volna, de az a lényeg, hogy önmaguk tervezték. És ez nagy szó. Amit évekkel korábban kicsiben csináltak, amit oly sokszor érvként hangoztattak az egyéni parasztemberek —, hogy elsősorban azért érzik övéknek azt a darab földet, mert a maguk módján tervezik meg rajta az életet. Most ugyanazt csinálják, de korszerűbb méretekben. A nagy családon belül. Az elején azt írtam, hogy a falusi emberek manapság másképpen szerzik a rangot, mint néhány évvel ezelőtt, íme a való bizonyítás, a csertői közös munka, a fegyelem, a bizalom. Még akkor is, ha mindez keserves, néha méltatlan módszerek vagy emberi magatartás árán született meg. Ma más falun az emberi rang, Csertőn még tavaly se hitték el. Ma igen. CVése;)
