Dunántúli Napló, 1961. április (18. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-28 / 99. szám

1961, Aprít is zu. Nino 3 Május 1-re készülnek dolgozóink A pécsi ifjúság nagyszabá­sú fáklyás felvonulással ünnep li a munkásosztály nemzet­közi ünnepét 30-án, vasárnap. Most már végleges az időpont: nem szombaton, hanem vasár­nap este nyolc órakor indul a ■fáklyások menete. A KISZ szervezetek vezetői már tájé­koztatták a KISZ-tagságot. me lyik alapszervezet honnan in­dul és mikor csatlakozik a felvonuláshoz; Négy gyülekezési pontot je­löltek ki a vasárnapi fáklyás felvonulásra gyülekezőknek. Az egyik csoport a 48-as té­ren, a másik csoport a Lenin téren, a harmadik a Stein­metz kapitány téren, a negye­dik pedig a pálosok templomá­nál gyülekezik. A fáklyás és lampionos csoportokat a Szé­chenyi téren a párt vezetői, az állami szervek képviselői kö­szöntik. A MÁV-fiataljai nagy má­jusfát állítanak fel a Széche­nyi téren a felvonulás befe­jeztével. A májusfa csúcsára Gagarinnak, a Vosztok űrhajó utasának nagyméretű arcképét helyezik el; Több ünnepi műsort rendez­nek május elseje előtt az üze­mek és vállalatok kultúrcso- portjai. sok helyen családi est ! lesz, amelynek megkezdése ■ előtt az üzemek és a pártszer- | vezetek vezetői köszöntik a j dolgozókat május 1. ünnepén, i Ünnepi párttaggyűléseken is megemlékeznek május else­jéről több ipari üzemben. Ün­nepi taggyűlés lesz 27-én az Állami Építőipari Vállalatnál, 29-én a Mecseki Erdőgazdaság gépállomásán és még több ipa­ri üzemben. Az Állami Építőipari Válla­latnál külön pártnapokon em­lékeznek május elsejéről, mun­kahelyenként. Az ünnep tiszte­letére felajánlásokat tettek a dolgozók. Vaszilov György | építésvezető munkacsapatai kö I zül a Molnár-féle vasútépítő I brigád felajánlotta, hogy az új­hegyi salakdombnál építendő vasutat a határidő előtt negy­ven nappal átadják. A Magasépítő Vállalatnál az ünnepi pártnap után fizetik ki a múlt évi munka után já­ró nyereségrészesedést. Az Építőipari Vállalat dol­gozói együtt, egy csoportban vesznék részt a május elsejei felvonuláson, a második kerü­leti dolgozók menetének élén. Az erdőgazdasági gépállomás dolgozói 29-én családi estet rendeznek, elsején pedig részt vesznek a felvonuláson. ! A komlói Béta-akna dolgo­zóinak májusi készülődéseire I új hírek érkeztek. ! Már megírtuk, hogy a mun- j kacsapatok a fejenkénti csille teljesítmények emelését tűz­ték ki célul május elseje tisz­teletére. Most arról kaptunk jelentést, hogy a 39-es csapat, — Papp Lajos elvtárs csapata — április 1-től 26-ig fejenként 8,1 csillés teljesítményt ért el, öt csillés tervükkel szemben. (Az öt csille helyett hatot vál­laltak eredetileg, de azt már jóval túlteljesítették.) A jelen­tés arról szól, hogy most újabb felajánlást tettek, amely szerint még a jelenlegi telje­sítményüket is túlszárnyalják május elsejére. Egyébként a Béta-aknai bá­nyászok április 24-én a tervük teljesítésében 96,8 százaléknál tartottak; tegnap, — 27-én — pedig már elérték a 102,8 szá­zalékot. Nagy részük volt a sikeres tervteljesítésben a 39- es, a 116-os, a 123-as, 514-es, 610-es, 615-ös és a 616-os csapa tok dolgozóinak. A munkásosztály szép ünne­pét tehát termelési eredmé­nyek, szórakozás, vidámság, de ugyanakkor ünnepélyes felelős ségérzet is jellemzi jövőnkért, a békés alkotó munka dia daláért; 1961. negyedik negyedében megkezdi próbaüzemelését a Mohácsi Farostlemezgyár második lépcsője Kiváló munkával készülnek vasntasaink május 1. megünneplésére A Pécsi MÁV Igazgatóság dolgozói lelkes miunkával ké­szülnek a 16-ik szabad május 1. megünneplésére. Vasuta­saink központi feladatnak te­kintik az április havi szállítási terv teljesítését. Ugyanis a hó­nap első felében nehézségek mutatkoztak a tervtéljesítés vonalán, melyek csak nehezen számolódtak fel. Vasárnap még 10 500 tonna szállítási hátraléka volt az igazgatóságnak, így veszélyben Cserépkályhák javítását átrakását, tüzelőajtók és izzólapok cserélését ma­gánosoknak is soronkívül vállaljuk. ÉPlTÖ SZÖVETKEZET ' Pécs, Saliai utca 11. szám. Telefon: 16-55 476 állcrk vállalásuk teljesítése. A jelenlegi hét első hárem nap­jában azonban igen jó ered­mények születtek, mindhárom napon lényegesen több árut szállítottak a tervezettnél. A szerdai napon pedig 6250 ton­nával több árut juttattak ren­deltetési helyére a tervezett­nél, ezzel a szállítási hátralé­kot felszámolták és tervtelje­sítésüket 100.1 százalékra ala­kították. Vasutasaink most már bizta­tóan várják az áprilisi terv­időszak végét, mert a mennyi­ségi feladat teljesítésén kívül igen jól alakultak a gazdasági mutatók is. így a teherkocsik átlagos kihasználása a 17.66 tonnás tervvel szemben 18.05 tonnás értékű, ezzel 935 kocsi berakást tettek szükségtelen­né. Az előző tervidőszakokhoz vi­szonyítva javult a személyszál­lító és tehervonatok menetrend szerűsége. így például szerdán a személyszállító-vonatoknak csak 0.3 százaléka közlekedett késéssel, a tehervona/toknál pedig 91.5 százalékos menet- rendszerűséget értek el, ami az igazgatóság eddigi legjobb eredménye. A mozdonyfelhasz­nálás terén is javuló eredmé­nyeket mutatnak fel az igaz­gatóság dolgozói. Kedden a tervezett mozdonyíordulók 86.0 százalékát tartották be, a ko­rábbi áfLageredménymél mint­egy 12 százalékkal javítottak ezen a fontos mutatón. A pécsi vasutasság erőfeszí­tései azt mutatják, hogy az összefogásnak és közös mun­kának mindenkor megvan az eredménye, mély ez alkalom­mal a terveli maradéktalan teljesítésében nyilvánul meg. CIPŐK és GUMICSIZMÁK szakszerű javítását Kővágó- szőlős-Oj telepen megnyitott részlegünkben vállaljuk. Minőségi Ruházati KTSZ Pécs. A Mohácsi Farostlemezgyár első lépcsője 1959. júniusában kezdte meg a folyamatos ter­melését. Azóta sok tapasztala­tot szereztek a farostlemez- gyártás terén. Áthidalva az el­ső év nehézségeit a múlt év második félévének eredmé­nyei alapján elnyerték az „Él­üzem“ címet. Ebben az idő­szakban termelési tervüket 116 százalékra, minőségi előirány­zataikat 130 százalékra teljesí­tették. 1960-ban 10185 köb­méter farostlemezt termeltek. A gyár termékei iránt mind az építőiparban, mind a bú­torgyártásban nagy az érdek­lődés, Az olcsóbb, a külföldi faanyagot kiválóan pótló fa­rostlemez alkalmazása nagy jelentőségű. Éppen ezért az el­ső lépcső munkábaállítása után megkezdték a második lépcső építkezéseit is, hogy a gyár termeűő kapacitásának, a termelés további mennyiségi növekedésének feltételeit biz­tosítsák. 1961-ben 11 ezer köb­méter farostlemeztermelését irányozták élő, amelyet a gyár dolgozói 3 ezer köbméterrel szeretnének éves munkaver- senyváUalásukban túlteijesíte- ni. A gyár munkáját jelenleg nehezíti, hogy a termelés mel­lett nagyarányú építkezések folynak. A két üzemrésznek egymással szoros kapcsolata van a víz-, gőz-, az elektro­mos- és épületkapcsolatokban, amelyek hátrányos kihatások­kal vannak a termelőmunká­ra. Hiányzik az üzemelés nyu­godtsága. A gyár dolgozói meg értik ezeket a nehézségeket. A felfejlődés távlatai, üzemük növekedésének lehetőségei szív ügyükké váltak. A nehezebb kö rülmények ellenére is állan­dóan fokozzák termelési ered­ményeiket. 1961. első negyed­évében is elérték a kitűzött tervfeladatokat, sőt a mennyi­ségi előirányzatot 8,1 százalék­kal túlteljesítették. A második lépcső építkezései jól haladnak. Az előirányzott ütemet betartják, nincs lema­radás. A súlyponti épületeknél elérték a szerelésre kész álla­potot. A technológiai szerelés megkezdődött és azt július kö­zepére befejezik. Svédországból speciális gépeket kapnak, a ha­zai gépgyárak biztosítják a be­rendezések, motorok, kazánte­lepek időbeni leszállítását. Az új üzemrész építésénél felhasz­nálják az eddig szerzett tapasz tálatokat. Egyes technológiai folyamatoknál lesznek eltéré­sek, korszerűbb gépeket al­kalmaznak, amelyek elősegítik a termelékenység emelését. A második lépcső felépítésével elérik, hogy a gyár termelő ka­pacitása 30 ezer köbméterre növekszik, ami a termelés évi j megháromszorozódását jelentig , Az üzem vezetői előkészüle- I teket folytattak a növekvő j munkaerőszükségletek biztosí­tása érdekében. Január hónap­ban 60 dolgozó végzett szak­tanfolyamot és letette a szak­munkás vizsgát. Az új műve­zetőket a legjobban dolgozó szakmunkások közül emelik ki. A törzsgárdát megfelezik a két üzemrész között és az új mun­kásokat fokozatosan kiképzik, betanítják. Egyelőre kevés vil­lanyszerelő, lakatos áll rendel­kezésükre. A szakmunkásneve­lést itt is megkezdték már a múlt év során. 1961 októberében megkezdi próbaüzemelését a gyár máso­dik lépcsője és a jövő év során már terv alapján termeli az ipar számára a népgazdaságilag fontos, jó minőségű farostle­mezt; M. E. Javulóban a nagyüzemi szarvasmarha-tenyésztés, erőteljesen tejlődik az ország sertés- és baromfiállománya Országos állattenyésztési tanácskozás A kiskunsági törzsállatte­nyésztő állami gazdaságban csütörtökön kétnapos országos állattenyésztési tanácskozás kezdődött a megyei főállatte- nyésztők és főállatorvosok részvételével. A tanácskozást Petőházi Gábor földművelés- ügyi miniszterhelyettes nyitot­ta meg. majd Kurucz István, a Földművelésügyi Minisztérium állattenyésztési főigazgatósá­gának vezetője vitaindító elő­adásában ismertette az ország állatállományának fejlődését és a soron következő feladato­kat. Elmondotta többek között, hogy az utóbbi években jelentősen növekedett a szarvasmarhák átlagos vágósúlya, javult az állomány minősége, Az első lépések ntán A mohácsi Űj Barázda Ter­melőszövetkezet egyszerre négyszáz holdról öt és félezer holdra duzzadt a télen. Ez nagy feladat elé állította a termelőszövetkezet vezetőit, hiszen a vezetőségbe került tagok kevés nagyüzemi ta­pasztalattal rendelkeztek. A termelőszövetkezetnek 1080 tagja van és egy-egy tagra 3,5 hold szántóterület jut. Ez nem sok. A munkát el tudják vé­gezni. A tavaszi munkák zö­mét — a kukoricavetés kivé­telével — lényegében befejez­ték. Itt azonban meg kell em­líteni, hogy a tagok egy része még húzódozik a közös mun­kától, pedig ez jelentős kárt okozhat a termelőszövetkezet­nek. Persze, nem ez a jellem­ző a termelőszövetkezetre. In­kább jellemző az, hogy sok olyan tagja van, mint Izsók István, Grain Antal, aki ha­mar megszokta a közöst és igyekszik minden munkából kivenni a részét. A termelőszövetkezet veze­tősége a munkaszervezeteket az alakulás után rövid időn belül kialakította. Nyolc nö­vénytermesztő, egy kertészeti, egy faiskolai, egy állattenyész­tési és egy műszaki építőbri- Pjádjuk van. Az állattenyész- ési brigád még nem teljes étszámú, mert a közös állat- állomány nem olyan mértékű, mint amilyennek lennie kelle­ne. A növénytermesztésben a helyzet kielégítő, a termés- kilátások biztatók, az állat- tenyésztés fejlesztése érdeké­ben azonban még sokat kell tenni. Sokat, mert a több mint öt és félezer holdas termelő- szövetkezetnek jelenleg 270 lova, 94 szarvasmarhája — eb­ből 25 tehén és 7 hízómarha — van. A termelőszövetkezet terve szerint év végére a szarvasmarha-állomány 300-ra nő, mert ekkorra elkészülnek a férőhelyek és lesz takarmá­nyuk is. Ebben az évben gon­dolnak a jövő évre is. A jövő évi még nagyobb szarvasmar­halétszám érdekében ez év harmadik negyedében nehéz vemhes üszőket vásárolnak. 165 sertése van az Űj Ba­rázdának, ebből 20 koca. Bi­zony nagy erőfeszítésébe ke­rül, hogy teljesíteni tudják a tervüket. A terv szerint ugyanis év végére a kocák számát 120-ra akarják növel­ni. Hatvanhat hízójuk van és itt nagy változásokat tervez­nek: év végére 1050 hízott sertést adnak el az államnak. Ehhez azonban segítségre van szükségük, az állam segítsé­gére, hogy beszerezhessék a hízóalapanyagot. Baromfitenyésztéssel is foglal­kozik a termelőszövetkezet. Hatszáznyolcvannyolc darab­ból áll a baromfitörzsállo­mányuk, amely év végére 2500 darabra nő. Harminc mázsa rántani való csirkét adnak el az államnak még ebben az év­ben. Ez jelentős mennyiség, különösen, ha tudjuk, hogy ez meghaladja Mohács város piacszükségietét. A termelő- szövetkezet juhászattal is fog­lalkozik majd: 200 juhot a tenyészállatforgalmitól, négy­száz darabot pedig a tagoktól természetbeni törlesztésre vá­sárolnak. A termelőszövetkezet hoz­zájárul a város jobb zöldség­ellátásához is. Kilencven­nyolc holdon kertészkednek és ebből hetven hold termésé­re szerződést kötöttek a MÉK- kel. A fennmaradó húsz hold termését a város piacán érté­kesítik. Ehhez azonban szük­ségük volt a vendéglátó pe­csenyesütő boltjára, amit meg is kaptak. Az újvárosi Szikra­féle zöldségboltot is megkapta a termelőszövetkezet, hogy itt is az ő zöldségét árusíthassák. A kezdet nehézségei mutat­koznak a mohácsi Űj Barázda Termelőszövetkezetben. Eze­ket a problémákat azonban meg lehet oldani. Meg lehet, különösen, ha úgy segíti a vá­rosi tanács ezt a fiatal ter­melőszövetkezetet, mint eddig, és ha lényegesen nagyobb se­gítséget ad a patronáló válla­lat, a Mohácsi Selyemgyár, mint amilyet eddig adott. A termelőszövetkezet probléma­ként jelentette a városi ta­nácsnak, hogy körülbelül hatvan olyan tagjuk van, aki­nek gyermekét napköziben kellene elhelyezni, mert a szü­lők különben nem tudnak részt venni a közös munká­ban. A termelőszövetkezet ve­zetősége javasolta: adják ne­kik a Pécsi-féle kocsmát, ők ezt napközinek átalakítják. A városi tanács ezt a kocsmát bezáratta, átadja a termelő- szövetkezetnek azzal, hogy az átalakítás költségeit a terme­lőszövetkezet viseli, a beren­dezést és az óvónőt pedig a városi tanács biztosítja. Nagy segítség ez. Es leg­alább ilyen nagy segítség ten­ne az, ha a patronáló vállalat, a selyemgyár tanácsokat adna a termelőszövetkezet vezetői­nek: miként lehet jobban ve­zetni, hogyan kell az emberek­kel bánni, mert jelenleg ezek körül még bajok vannak. Szakmailag még csak értik a dolgukat a vezetők — főleg a brigádvezetők —, de az embe­rekkel bánni még csak most tanulnak. Négyszáz hold helyett most öt és félezer holdon gazdál­kodnak a mohácsi Űj Barázda tagjai és ennyit irányít a ve­zetőség. Az eddigi munkák azt mutatják: ha a jövőben is megkapják a segítséget a vá­rosi tanácstól, ha a patronáló vállalat is segít a vezetőség­nek a problémák megoldásá­ban, akkor a zárszámadáskor nem lesz hiba sem a tervek teljesítésében, sem a jövede­lemben. széles körűvé vált a mestersé­ges megtermékenyítés módsze­re. Ugyanakkor kedvezőtlen jelenség, hogy az ország szarvasmarha-állománya, s ezen belül a tehén- és az elő- hasi üszőállomány évek óta csökken. A létszámcsökkenés különösen az alföldi és az ásza ki országrész megyéiben jelen­tős. Az irányító- és szakappa­rátus dolgozói kísérjék foko­zott figyelemmel a szarvas­marha-akciók eredményessé­gét, a selejtezéseket és az állat vásárlásra fordított hitelek fel- használását. Az utóbbi évek tapasztala­tai alapján változtatni kíván a minisztérium a beruházási po­litikán: az elaprózott beruhá­zások ugyanis nem váltak be, s a jövőben főként a nagyüze­mi telepek kialakítását szor­galmazzák, ahol megvannak a fejlett állattenyésztés szakmai és technikai feltételed; A termelőszövetkezetek közül elsősorban a törzstenyésztő gazdaságokban alakítják ki az új nagyüzemi szarvas­marha-tenyésztő telepeket. Az előadó ezután a termelési célnak leginkább megfelelő szarvasmarhafajták tenyész­téséről, illetve a bevált javító keresztezések folytatásáról be­szélt, majd ismertette a ser­téstenyésztés eredményeit; A januári és márciusi sertésszám lálás adatai azt igazolják, hogy a sertéstenyésztés fejlesz­tésére tett múlt évi intézkedé­sek általában jó eredményeket hoztak. A márciusi előzetes adatok szerint a sertés — és ezen belül a kocaállomány — or­szágosan erőteljes fejlődés­nek indult. Az ország sertésállománya 9,7 százalékkal, s ezen belül a kocaállomány 38.1 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel ezelőtt. Legjelentősebb a ser­tésállomány fejlődése Győr- Sopran, továbbá Veszprém, Heves és Vas megyében. Ugyanakkor egyes megyékben még mindig nem érték el a múlt év tavasízi szintet Leg­nagyobb az elmaradás Sza- bolcs-Szatmár, Hajdu-Bihar, Csongrád és Bács-Kiskun me­gyében. A jelek arra mutatnak, hogy jó szervező és tenyésztői mun­kával ez.év végére — a jelen­legi állomány alapján — el le­het érni az eredetileg terve­zett sertés- és kocalétszámot Különösen örvendetes a terme­lőszövetkezetek közös sertés­állományának fejlődése. Ked­vezőtlen jelenség ugyanakkor, hogy a termelőszövetkezetek kocaállományának fejlesztésé­re rendelkezésre bocsátott 105 ezer tenyészkoca-süldónek csu­pán 50 százalékát vették igény be. Az áiusertés-terrnelésról és a hizlalásról szólva az előadó elmondotta, hogy a termelő- szövetkezetek, a háztáji és az egyéni gazdaságok együttesen, a felvásárlásra előirányzott mennyiségnek körülbelül 62 százalékát kötötték le eddig szerződéssel; Szükség van a szerződésikötések ütemének to­vábbi gyorsítására Országszerte jól halad a ked vezményes tenyészbaromfi- akció. A termelőszövetkezetek érdek­lődése változatlanul nagy a baromfitenyésztés iránt. Az első negyedév végéig a közös gazdaságok 4.4 millió napos- baromfit kaptak, s ez a meny nyiség több mint kétszerese a múlt év hasonló időszakában átvett naposcsibéknek. A ba­romfitenyésztés általánosan nagyarányú fejlődését bizo­nyítja a baromfikeltetésben elért kimagasló eredmény. A tanácsi keltetőállomósok már­cius végén 11.4 millió tojást raktak be, ami kereken egy­millióval több, mint tavaly. A keltetésd százalék 78.5, 3.1 szá­zalékkal jobb, mint a múlt év­ben. Kedvező képet mutat a felvásárlás és az árutermelés. Tojásból 15.1 millióval többet vásároltak fel az állami szer­vek az első negyedévben, mint a múlt óv hasonló időszaká­ban; Az első negyedév végén or­szágosan 1626 vagon áruba­romfi átadására kötöttek szerződést, ami háromszáz vagonnal haladja meg a múlt évi teljesítési A bevezető előadás után a megyei főállattenyésztők és főállatorvosok számoltak be tapasztalataikról. Az értekez­let második napján a szakem­bereknek bemutatják az álla­mi gazdaság gépesített állat- tenyésztését, a szabadtartásos módszer alkalmazásával. V

Next

/
Oldalképek
Tartalom