Dunántúli Napló, 1961. április (18. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-22 / 94. szám

tm, Április zz.

N A P L 0

s

Nemcsak kérni — adni is kell!

Hirdetés alapján jutottam ei a Vasas II; Jószerencsét Termelőszövetkezetbe.

Munkásfaluban termelőszövetkezet

Végigvezetnek a majoron, magyarázzák, hogy ezt az épületet a múlt évben vásároltak 110 ezer forintért, büszkén mutatják a szarvasmarhákat, a sütkérező borjakat. Tavaly még nem voltak szarvasmarháik. Helyesebben voltak, de nem a közösben. A közös istállója csali decemberben készült el és ekkor tudták összehozni azt a húsz szarvasmarhát, amit a tagok a közösbe adtak; A húsz szarvasmarhához a TEGIN keresztül vásároltak még tizenöt vemhes üszőt, amely közül a legtöbb már le is borjazott. Most ötvennyolc szarvas jószáguk van.

A borjak egy része még szopik. És emiatt gyakori a veszekedés. A bányászok eljönnek a termelőszövetkezetbe tejért, ahol kénytelenek azt mondani .nekik: „Sajnos nem tudunk tejet adni, mert még szopnak a borjak.”

Elfogyna itt hétszer annyi tej is,

ha lenne. De nincs. Majd lesz, ha elválasztják a borjakat.

Erről beszélgetünk. Meg a sertésekről, öt kilométerre van a sertésfarmjuk a központtól. Huszonhárom kocájuk és kilencvennégy malacuk van. Nem sok, de tavaly még ennyi állatuk sem volt. Állatok nélkül pedig nincs pénz. Ezt megtanulták a múlt évben ég most ezért mindent elkövetnek, hogy kialakítsák a közös állományt.

Ezt a célt szolgálta az a bizonyos hirdetés is, ami engem kihozott ide. Mi volt ebben a hirdetésben? Az, hogy Vasas II. Jószerencsét Termelőszövetkezet szabadpiaci áron elad két vagon kukoricát és árpát. Az elnök, Bíró József azt mondja:

— Sajnos nem tudnánk másként hízó alapanyagot venni, így tudunk. Tegnap is vettünk öt tinót a pécsi vásáron. Tizenhatot állítottunk be hízóba.

Később ismét szóba jön az állattenyésztés. Azt mondja az elnök:

— Jól jött az a tizenöt vemhes üsző. amit az államtól kaptunk. Súlyban kell visszaadni. És három év múlva kezdhetjük meg a törlesztést. Addigra a borjuk kifizetik az anyjukat; ■

Száznegyvennégy anyajuha van a termelőszövetkezetnek. Ennyit kaptak, de ez már kilencvennyolc báránnyal szaporodott.

— Ezekkel Is jó bőtot csináltunk — mondja az elnök. — Szinte ingyenben vannak az anyák, hisz ezeket is súlyban kell töriesztenünk.

Elismerik, hogy sokat segít az állam.

Ha csak a Vasas II. Jószerencsét Termelőszövetkezetet vesszük figyelembe, akkor is

több tízezer forint az évi kedvezmény:

a gépállomási kedvezmény, az üszővásárlási, a juhvásárlási kedvezmény. Ezt el is ismerik a jószerencsétbeliék. És amikor szóba kerül: ők mit adnak az államnak, akkor kiderül: leszerződtek 150 mázsa őszi árpára többek között. Kétszáz- negyven forintért adják el az államnak az őszi árpa mázsáját. holott a szabadpiacon ennek mázsájáért 360 forintot is megkaphatnának. Vagy itt van egy másik példa. Az elnökkel vitatkoztam: jobban jártak vol na. ha eladják az államnak a kukoricát, akkor kapnak műtrágyát is. Mire ő: szabadon háromszáz forintot kapnak égj mázsa kukoricáért és ezért há - rom mázsa műtrágyát vehetnek.

így gondolkodnak: ami nekünk előnyös, azt kérjük az államtól, de ha mi jobb áron is el tudtunk adni valamit, mint amennyit az állam ad érte, akkor így adjuk el. Nem helyes ez a gondolkodás.

Érzik ezt a jószerencsét- beliek is. Mentségükre csupán azt hozzák: nem tudtak volna másként hízó alapanyagot vásárolni. Furcsának tartja maga az elnök is ezt az eljárást, de azt mondja:

a szarvasmarhákat leszerződik.

Bőrben adják el a takarmányt az államnak.

Azért hoztuk létre a termelőszövetkezeteket, hogy több árut adjanak az államnak, és nem azért, hogy a termelőszövetkezetek a megtermelt áruval „seíteljenek”

Helytelenül gondolkodtak a jószerencsétbeliek, de őszintén meg kell mondani nemcsak ők a hibásak. Ök hízóalapanyagot akartak vásárolni. Nem tudtak másként, csak így, mert minden hivatalos szervtől azt kapták: nincs keret, nem tudunk biztosítani. Ha a városi tanács, az állatforgalmi jobban körülnézett volna, szabályosan is kaphattak volna hízóalapanyagot a vasasiak és nem kellett volna kerülőuton beszerezni a tinókat.

(Szálait

1870, április 22-én született

V. I. LENIN,

a prole tár forradalom vezére, a szocialista szovjet állam megalapítója

Sok új, érdekes alkotás jelenik meg az ünnepi könyvhétre

Minden tavaszunk szép színfoltja az ünnepi könyvhét. Az idei évben május végén és június elejém rendezik meg országszerte a már hagyományos sá vált ünnepi könyvhetet. A nyomdák már jó ideje dolgoznak a könyvheti kiadványokon, sok új, érdekes, örökbecsű remekművet és mad alkotást jelentetnék meg.

Az ünnepi könyvhéten jelenik meg az Európa Kiadónál a Milliók Könyve-sorozat első köteteként Dreiser: Amerikai tragédia című könyve. Szerepel még a könyvheti meglepetések között: Babits Mihály műfordításai, Dickens Pickwick klubja, O Neill amerikai drámaíró Négy drámája, Gorkij

Ahol a térképek készülnek

ROMEO UTÁN BEFEJEZIK A MECSEK FELTÉRKÉPEZÉSÉT. — RÉSZLETES TÉRKÉP PÉCSRŐL

ra rögzített műszerben figyel valamit, s keze intésével ko- mandirozza munkatársát, aki magas póznát, ún. kitűző rudat tart tőle bizonyos távolságban. Ez is a térképkészítés egyik fázisa. A mérnök vagy technikus ilyenkor szöget mér a teodolitjával;

Újabban a repülőgépet is a térképezés szolgálatába állítják. A közönséges MALÉV utasszállító alkalmas légi felvételek készítésére. Égy adott területről két szögben készítenek fényképet, mert így a

sztereoplanigráf nevű műszer felhasználásával makettszerű kép állítható elő. A légi fényképezéssel nagymértékben meglehet rövidítem a térképkészítés idejét;

A követelmény magas, alapos munkát kíván. A 10 ezres méretarányú, 30 négyzetkilométert ábrázoló térkép elkészítéséhez 10 hónapra van szűk ség, ha az összes munkaidőt egy emberre vetítjük. Másszóval: egy ember 10 havi munkája van benne.

— Magyar —

Foma Gorgyejeve, Konovalov Források című regénye.

A Móra Ferenc Ifjúsági

Könyvkiadó nagyszabású sorozatot indít, címe: „Az én

könyvtáram”, mélynek első kő tete, Gárdonyi Géza Láthatat lan ember című regénye. Az ötven kötetből álló, díszes kiállítású könyvsorozatot a kiadó az ifjúsági irodaiam remékmű- veiből állította össze, s a klasz- szikus szerzőkön kívül ma élő írók alkotását is közreadják a sorozatban.

A Szépirodalmi Könyvkiadónál jelenik meg Ady Endre és József Attila összes versei, Jókai Mór Rab Ráby című regénye, Nagy Lajos Képtelen természetrajz című könyvének bibliofil kiadása, Kaffka Margit összegyűjtött novellái, Móricz Zsigmond Betyár című regénye, Darvas József Végig a magyar Szaharáin című könyve. _ .

Nagy az érdeklődés az ismét kiadásra került új Magyar Lexikon iránt. Az egyik vállalatnál 55 új előfizetőt gyűj tött a könyvbizományos.

Az üzemeket ellátó 110-es számú Könyvesbolt az idén is több üzemben megrendezi a könyvhetet, ünnepi sátrat állítanak fel Kővágószőlősön és a kesztyűgyárban.

Az utóbbi időben erősen megnövekedett az érdeklődés a könyvek iránt. Egyedül a 110-es számú Könyvesbolt 154 százalékra teljesítette első negyedéves tervét. több mint egymillió forint forgalmat bonyolítottak le három hónap alatt.

Ünnepségek Lenin születésének évfordulóién

Lenin születésének 91. évfordulóján, április 23-én, szombaton ünnepi megemlékezést rendez a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Baranya megyei elnöksége. Az ünnepség Pécsett, a Puskin Művelődési Házban este hét órakor kezdődik, amelyen Veres Erzsébet

elvtársnő, az MSZBT megyei titkára mond beszédet.

Ugyancsak szombaton este hét órai kezdettel rendeznek szovjet—magyar baráti találkozót és ünnepséget a porcelángyárban is.

A porcelángyári baráti találkozó előtt kiállítás nyílik a porcelángyári koltúrházban,

Tavasz a téglagyárakban

A Baranya megyei Téglagyári Egyesülés egyik vezetője úgy fogalmazta meg, hogy náluk az igazi munka akkor kezdődik, amikor megjönnék a fecskék. Március közepén benépesültek a téglagyárak.

'T'alán egész Üzbegisztán-.

■* ban nincs olyan ember, aki ne ismerné Tohtahon Ib- rahimovát, ezt a csendesszavú, feketeszemü öregasszonyt. Már 81 éves, de még mindig rendkívül élénk. Nagyon sokan csak azért keresik fél, hogy meghallgassák Leninről szóló visszaemlékezéseit, s elmesélje nekik, hogyan beszélgetett el vele, egyszerű üzbég asszony nyal a feledhetetlen Iljics. Ez az érdeklődés nagyon természetes, hiszen ma már nincsenek sokan, akik személyesen láthatták, hallhatták a nagy Lenint, kezet szoríthattak, sőt közvetlenül el is beszélgethettek vele.

... Az ifjak és lányok lélegzetvisszafojtva hallgatják Tohtahon anyó szavait.

... 1922 nyarán történt. Tohtahon Ibrahimova a turkesz- táni köztársaság küldöttségének tagjaként érkezett Moszkvába, az összoroszországi mezőgazdasági kiállításra.

Másnap reggel, amiko-r a küldöttség éppen a kiállításra indult, egy régi, viharvert autó .állt meg szálláshelyük bejárata előtt. A kocsiból kiszállt egy magas, sovány, bőrkabátos férfi és megkérdezte:

— Itt van válóiból Ibrahimova elvtársnő?

p'mlékszem, egészen zavar- ba jöttem, amikor társaim rám mutattak — meséli Tohtahon anyo. — Az ismeretlen azonban elmosolyodott, kezet nyújtott és így szólt:

— Lenin elvtárs szeretné látni önt...

— El sem tudjátok képzelni, hogyan megilletödtem!

Lenin akar találkozni velem, Lenin — akiről már jóval a forradalom előtt is hallottam, amikor Vogyjajev és Mirbokibaj gyárában dolgoztam. Lenin, akinek neve egyet jelentett számomra a boldogság és a szabadság reményével, azokban a napokban, amikor a szomszédos ház sötét pincéjében rejtőztem el az el- lenforradálmárok elől...

— így érkeztem meg azután a Kremlbe, nagy zavarban, könnyekig meghatva.

Vlagyimir lljics dolgozószobájának bejáratánál fogadott, kezet nyújtott, székkel kínált és ő maga is leült velem szemben.

'ff ogyan kaptak szállást “ a türkmén köztársaság küldöttjei? Hogyan érzik magukat Moszkvában? — kérdezte Lenin. így válaszoltam: — Igazán jól, minden a legnagyobb rendben van. Lenin felállt, egyszer-kétszer végigsétált a szobán, majd újra leült. Ezután néhány kérdést tett fel. Akkoriban még nem tudtam jól oroszul, de mégis megértettem valamennyi kérdését. A turkesztáni köztársaság asz- szcmyairól kérdezősködött, hogy hogyan élnek, mennyire

vannak tudatában a szabadságnak, amit a szovjet hatalom adott nekik, működnek-e az analfabétizmus felszámolására szervezett iskolák, járnak-e az asszonyok a klubokba, dolgoznák-e az üzemekben és a gyárakban?

Emlékszem, Vlagyimir lljics kissé elszomorodott, amikor megmondtam, hogy még kevés az olyan iskola és klub, ahova az asszonyok is eljárnak. Viszont nagyon megörült, a szeme felcsillant és elmosolyodott, amikor beszámoltam arról, hogy a köztársaság asszonyai nagyon jól tudják: a szovjet hatalomtól szabadságot és egyenjogúságot kapnak.

— Több iskolát, klubot kell nyitni a nők számára, Ibráhi- mova elvtársnő — mondta akkor Vlagyimir lljics. — Ha megtanulnak írni, olvasni, ha képezik magukat, akkor azután már nem lehet háttérbe szorítani őket!

A bucsúzásnál néhány p*í- lanatig kezében tartotta a kezemet és igy szólt:

— Adja át nevemben és a szovjet kormány nevében forró üdvözletünket a turkesztáni köztársaság asszonyainak. Mondja meg nekik: mindent elkövetünk azért, hogy a Kelet asszonyai szabadon, egyenjo- gúan és boldogan élhessenek!

Milyen boldogságot, reményt, szilárd biztonságot ébresztettek bennem Iljics egyszerű szavai! Otthon házról házra jártam és elmeséltem az asz- szonyoknak a forradalom nagy vezérével való találkozásomat, elmondtam, hogy mit üzent nekik a búcsúzáskor.

Tohtahon anyó nemigen beszél arról, ami ezután következett. Arról, hogy még ugyanabban az esztendőben belépett Lenin nagy pártjának soraiba, arról, hogy az egész életét Iljics egyik végakaratának, a szovjet-keleten élő asz- szonyok felvilágosításának és egyenjogúságának szentelte.

TV éha, amikor az ifjúság

L ' érdeklődése különösen megindítja, Tohtahon Ibrahimova fényképeket szed elő. Nagyon sok fényképet őriz — újakat és régieket, köztük első moszkvai útjának emlékeit is. Az egyik fénykép különösen emlékezetes: egy csoport rövid bundába, halinacsizmá- ba öltözött ember áll Iljics ravatalánál. Arcukról végtelen szomorúság árad. Közöttük van egy fiatal, szép. feketeszemü asszony is: Tohtahon Ibrahimova.

Tohtahon anyó leányai és unokái, a szovjet-keleten élő valamennyi asszony élete tisztává, széppé, boldoggá, szabaddá és egyenjogúvá lett, ahogyan Lenin megjövendölte.

(JAKUBOV)

A Mohács FI. és a Siklós L üzemekben a téli rekonstrukció során az új égetési módszereknek megfelelően korszerűsítették a kemencéket.

Az első negyedévben, a csonka termelési időszak ellenére a vártnál jobb eredményeket értek el;

A tervezett 6 millió nyerstégla belyett 6 millió 2i>8 ezer darabot, a 3 millió 100 ezer égetett tégla helyett 3 millió 549 ezer darabot termeltek.

N y ers tégla-gyár tási tervüket

104.3 százalékra, égetési tervüket 114.4 százalékra teljesítették. A kemencék rekonstrukciójától azt az eredményt várják, hogy éves tervüket a tervezettnél rövidebb idő alatt tudják befejezni. Kilenc üzemük közül különösen jó eredményt érték el a mohácsi I. téglagyár présbrigádjai. Az országos hatezer darabos átlag felett, óránként több mint hétezer darab nyerstéglát készítettek.

A második negyedévben 35 millió darab nyerstéglát és 37 millió darab égetett téglát kell gyártani. Nem kis mennyiség ez, ha arra gondolunk, hogy egy családi ház elkészítéséhez körülbelül 30 ezer téglára van szükség.

1961-ben téglagyáraikban több új gyártmány termelését kell megvalósítani.

A siklósi L üzemben 3 minié darab nagyméretű üreges blokktéglát gyártanak,

amely 12 millió kisméretű téglának felel meg.

A válaszfaltégla készítése is új feladat. Ez évben 3—400 ezer darabot termelnek. Megkezdik a porszénhamu-tégla

termelését ük.

Az egyetemtől nem messze, Pécsett, a Pozsony utcában székel a Pécsi Geodéziai és Térképészeti Vállalat. A Rákóczi út lármás forgalma után szokatlanul hat a félreeső utca nagy csendje.

Bodai Lajo6 igazgató elvtárs tájékoztatója alapján pontos képet nyerhetünk a vállalat munkájáról. Amint elmondotta, nagy munka folyik az országban, 1:10 000 méretarányú, tehát meglehetősen részletes térkép készül egész hazánk területéről. Ebben a nagy munkában a vállalat is részt vesz, ennek része a mecseki térkép, amely az idén készül el.

Az idén fejezték be Komló 1:1000 méretarányú térképét, s ugyanilyen készül Pécsről és Szegedről is;

Mindemellett térképek készül nek a falvakról is. Az idén. felmérik a pécsváradi járás 19 községét (Hidas, Mecsefcná- dasd, Öbánya stb.), s ugyanilyen munkát végeznek Somogy 7, Zala 16, Bács 4 és Csongrád megye 8 községében.

Térképet kér a földnyilvántartás és a telekkönyvi hivatal. Térkép kell egy új bánya, vagy ipari létesítmény megtervezéséhez, többi között a hőerőmű továbbépítéséhez. Térkép nélkül tehetetlen az ütés vasúttervező, a Mohács— Pécs közötti vízvezeték sem épülhetett volna meg térkép nélkül. Már egy nagyobb épület megtervezéséhez is térkép kell.

Térkép nélkül nem tudnánk k'a’akítani a nagyüzemi táblás gazdálkodást a mezőgazdaságban. Még a nagyobb területek öntözéséhez is szükség van a térképre.

Keveset tudunk a térképkészítés csínjáról, r— Nem rajzolgatással telik el a térképész java ideje. A rajzolgatás az összidőszükséglet alig 15 százalékát foglalja el, a többi mérésekkel és számolgatásokkal telik.

A megyét járva gyakran találkozunk rövidnadrágos emberrel. aki háromlábú állványCfyy- UdálkazÁs Unde