Dunántúli Napló, 1961. március (18. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-02 / 52. szám

1961. MÁRCIUS 2, NAPLÖ 3 Javult iskoláink és a társadalom kapcsolata Félévi oktatási értekezletet tartott a megyei tanács r Tejgazdasági szakiskola nyílt Szentíőrincen Kedden tartotta a Baranya megyei' tanács művelődésügyi osztálya az idei oktatási év el­ső felének tapasztalatait ösz- szegező oktatási értekezletét, amelyen részt vettek a járási szakfelügyelőik, valamint a já­rási tanácselnökhelyettesek is. Az értekezlet résztvevői előtt Bernics Ferenc elvtárs, a me­gyei tanács oktatási csoport- vezetője tartott beszámolót. Bevezetőben megállapította, hogy az idei első félév az ok­tatásügyi reform előkészítésé­nek, a reform irányelveivel való ismerkedésnek az idő­szaka volt. Ennek az időszak­nak első tapasztalata, hogy az oktatási reformot nagyméretű társadalmi érdeklődés kíséri. Csupán megyénkben mintegy 20—25 ezer emiber vett lészt a vitákban, a pedagógu­sokon kívül. Igen sok véle­mény, javaslat hangzott el, s általában megállapítható, hogy a vita pozitív eredménnyel vég ződött. Egyik legfontosabb eredmény, hogy javult iskolá­ink és a társadalom kapcso­lata. Foglalkozott ezután az isko­lákban folyó munkával. Bírá- lóan emlékezett meg arról, hogy a tervek lebontása né­hány iskolában nem, vagy nem megfelelően történt meg. A munka fogyatékosságait ré­szint ma is a fejlődés ellenére is fennmaradt tárgyi körül­ményekre. de sokkal inkább szubjektív tényezőkre lehet visszavezetni. Nevezetesen ar­ra, hogy a körszerű, szocialis­ta pedagógiai műveltség alap­jai még nem minden pedagó­gusnál eléggé szilárdak, az ok­tatás és a nevelés új tartal­ma sokszor keveredik a „hagyó mányos” módszerekkel. Kedvező jelként említette, hogy az újtípusú nevelés ele­mei már számos iskolában je­lentkeznek. A közhasznú tár­sadalmi munkában való rész­vétel például gyakoribbá vált. Néhány iskolában „önkiszol-, gáló rendszert” vezettek be. s a rendfenntartásról, tisztaság­ról, segédeszközök előkészíté­séről maguk a tanulók gondos­kodnak. Általában el lehet mondani -hogy a közösségi ne­velés előtérbe került az idei tanévben. Természetesen azon­ban, hogy vannak etekintet- ben is hibák. A nevelők és ta­nítványok viszonyán sok a ja­vítanivaló. Örvendetes jelenség a tanul­mányi eredményeik javulása. 11 tanulmányi eredmény megyei átlagban a tavalyi 3,08- ról 3,20-ra emelkedett, gyara­podott a jeles és kitűnő osz­tályzatú tanulók száma, ke­vesebb az elégségesrendű és bukott tanulók száma. Javult valamennyire a helyzet az úgy nevezett „buktató osztályok” tekintetében is. Néhány isko­lában azonban indokolatlanul magas a bukások száma. A továbbiakban pedagógiai módszertani problémákkal fog­lalkozott a beszámoló, megál­lapítva. hogy a korszerű, szo­cialista pedagógiai módszere­ket. amelyek nélkül a nevelő munka tartalma nem érvénye­sülhet. az eddiginél sokkal in­tenzívebben és szélesebb kör­ben kell alkalmazni az isko­lai munka gyakorlatában. Foglalkozott iskolai napközi otthonok helyzetével és az óvo­dákban folyó munkával is. Az úttörőszervezetről szólva meg­állapította, hogy azok jelentős lépést tettek előre a tanulók szocialista szellemű nevelésé­ben, s kialakult a szervezet és a tantestület egészséges együtt működése. A továbbiakban ezt az együttműködést kell mind­jobban elmélyíteni. A beszámoló vé^ül a követ­kező feladatokat jelölte meg a tapasztalatok alapján: Az igazgatók és nevelők ta­nulmányozzák a nevelői utasí­tást és céltudatosan koncent­rálják erejüket a legfontosabb feladatokra. A nevelők hasz­nálják ki az önképzés és to­vábbképzés lehetőségeit, un­tassák meg problémáikat és bátran kezdeményezzenek. A világnézeti nevelésben juttas­sák érvényre a korszerű peda- c-rnód-=zereket. Kísérjék figyelemmel az iskolai közös­ségek kialakulását. Fordítsa­nak nagyobb gondot az alap­vető készségek megszilárdítá­sára. Iskolákban az öntevé­keny szertárfejlesztési mozgal­mat, óvodákban a játékkészí­tést. bábozást kell szorgalmaz­ni. Alapvető feladat valamennyi tantestület számá­ra az eszmei, politikai, peda­gógiai egység továbbfejleszté­se, «szilárdítása. A mintegy háromórás beszá­molót a délutáni órákban vita követte. A félévi értekezlet je­lentőségét növeli, hogv márci­usban sor kerül az új tanterv megvitatására, s a vita ered­ményességét nagymértékben segíti az. hogy az idei félév tapasztalatai már sok támpon­tot nyújtanak a továbbhaladás­hoz. Országszerte készülnek a Liszt—Bartók-jubileumra A magyar zeneművészet két halhatatlanjának. Liszt Fe­rencnek és Bartók Bélának az emlékezetére hazánk városai­ban és falvaiban nagyszabású ünnepségeket, hangversenye­ket. előadásokat rendeznek az állami és a társadalmi szervek. A TIT három előadástémát dől gőz ki, egyet-egyet Liszt Fe­rencről és Bartók Béláról, egyet pedig a magyar zene fejlődéséről Liszt Ferenctől Bartókig. Ezeket eljuttatja az ország minden részébe s az elő adásokat diafilmmel és hang­szalagra vett zeneművekkel il­lusztrálják majd. Az Országos Béketanács kiállítási anyago­kat juttat el külföldre és Sop­ronban ünnepi hangverseny­nyel egybekötött osztrák—ma­gyar béketalálkozót rendez. A Népművelési Intézet au­gusztusban nemzetközi kórus­versenyt rendez Debrecenben; a dalostalálkozót Bartók Béla emlékezetének szentelik, Eb­ben az esztendőben minden öntevékeny zenei együttesünk megemlékezik Liszt Ferencről és Bartók Béláról, együttmű­ködve a TIT-tel. A Népmű­velési Intézet és egyes szak- szervezetek hat vidéki város­ban dalostalálkozót rendeznek. szentlőrincen működik az ország második tejgazdasági szakiskolája. A szakiskolán csak érettségizet­tek tanulhatnak és az egyéves tanulmányi idő után felsőfokú tejgazdasági képesítéssel tejház ve­zetőként kerülnek az ország különböző termelőszövetkezeteibe, állami gazdaságaiba a hallgatók. A szakiskolán az ország majd minden megyéje képviselve van. Koz.mits László Vas megyei, Baticz Ilona budapesti és Dudás Angéla kiskőrösi hallgatók a tej savfokát vizsgálják a szakiskola laborató* riumában. Foto: Erb János Tavasz előtt az építőipari vállalatnál Melegen süt a nap, az em­berek tavaszt éreznek a leve­gőben. Bár a meteorológia még a szép idő böjtjét ígéri, s riasztó hóviharok híre érke­zik Amerikából, mindenki tudja már: ha a tél fel is tá­mad, rövid lesz a mérge. A Baranya megyei Építő­ipari Vállalatnál tavasz van már. Teljes lendülettel folyik a munka a repülőtéri, egyete­mi és déli városrészi építke­zéseken. Erről a munkáról, e nagy vállalat életéről akarunk bemutatni néhány képet. Cfejlelt szeghiijjhi Egy ismerősömmel talál­koztam az egyik vendéglőben a minap. Ő is, én is egy nagyfröccsöt rendeltünk. Közben egy történetet me­sélt el. Leírom, ahogy el­mondta, gondolom, nem ér­demtelen néha ilyen „kis dol­gokat” is papírra vetni. • Nagyobbik fiam, a Gyuri — hiszen ismered — az egyik délután hazaállít azzal, hogy másnap bált rendeznek az is­kolában. Nagy fiú már, az idén érettségizik, érthető iz­galommal mesélte, hogy az egyik lányiskola végzős nö­vendékeit is vendégül hívták. Olcsó takarmányt kapnak ) seríéshizlalók! linden szerződéses hízósertés után 1,5 q árpa vagy ku­korica jár állami áron a szerződő termelőknek az árpát 220.— Ft-os, a kukoricát 215,— F-t-os (májusi morzsolt) q-kénti áron lehet'a Terményforgalmi Vállalat körzeti raktárában átvenni. A takar mányjuttatással még előnyö­sebb a sertéshizlalási szerződés, még nagyobb a jövede­lem A takarmány kiváltásához szükséges utalványt fel­vásárlóink a szerződéskötéskor mindjárt átadják. — Min­den darab szerződéses sertés után 400,— Ft kamatmen­tes előleget adunk, ebből a takarmány kiváltható. BARANYA MEGYEI ÁLLATFORGALMI VÁLLALAT. 3121 „Jól van, fiam — mondom neki, — semmi akadálya, hogy te is elmenj a bálba, csak szórakozzál és viseld magad tisztességesen.” A dolgot ezzel elintézettnek vet­tem. Én igen, de Gyuri — mint kiderült — korántsem tért ilyen gyorsan napirend­re az esemény fölött. Láttam, hogy jár-kel a szobában, mondani akar valamit, csak nem mer hozzákezdeni. Este aztán mégiscsak kibuggyant belőle a szó: — Édesapám, az iskolában bál lesz. — Tudom fiam, hiszen egyszer már említetted, s ha jól emlékszem azt válaszol­tam, hogy rendben van, menj el — mondottam. Került, fordult egyet, aztán ismét elém állt. — De tudod, nekem csak fehér ingem van, s most a csíkos a divat. Itt hát a hiba, ami fúrja az én drága fiam oldalát. — Mi az, neked nem jó a fehér ing? Hát a walesi her­ceg vagy te, hogy a legújabb divat szerint kell öltözköd­nöd? — kérdeztem és meg­mondom őszintén egy kicsit elgondolkodtam az én fiam kívánságán. Egy régi emlék jutott eszembe. Tanítóképzős voltam, én is bálba indultam. Számomra is nagy eseményt jelentett a bál. Szegény gyerek voltam, ritkán volt alkalmam bál­ban szórakozni. Anyám elém tette az inget s láttam, mint­ha szégyenkezne szegény, olyan zavart mozdulattal si­mított végig tenyerével az in­gen. A sok mosástól a gallér széle elöl a nyaknál már ki­festett. • — Hiába, fiam — mondta anyám magyarázkodva —, nem tudtam jobban eltüntet­ni a rojtot. Még aránylag ez a legjobb inged. Dehogy szóltam volna egy rossz szót is neki, tudtam, hogy hét gyermek nevelésé­nek gondja nyomja a vállát. — Nem baj édesanyám, ; majd ceokornyakkendőt kö- - tök, az eltakarja egy kicsit a nyakat — mondtam és édesapám nagy fekete „pro­peller nyakkendőjét” kötöt­tem fel. De még így is lát­szott egy kicsit a festés. A bálban ha beszéltem valaki­vel a fejemet mindig kissé lehajtottam, így és a csokor- nyakkendő segítségével sike­rült látatlanná tenni az ing­nyak kritikus részét. A bál végére egészen megfájdult a nyakam, de viszont senki sem vette észre a „festett szegény­séget”. Ez jutott eszembe. Most meg előttem áll a fiam és csíkos ingért kunye- rál, mert „csak fehér” van. Gondoltam elmondom neki ezt a történetet. Aztán még­sem szóltam róla. Másnap estefelé Gyuri ké­szült a bálba. Sötétkék ru­hát, fekete cipőt húzott és a sima fehér ingre ezüst színű nyakkendőt kötött. Többször a tükör elé állt és láttam, durcás arcot vág, úgy húzo­gatja a fehér ing gallérját. Aztán hirtelen köszönt és in­dult. — Gyuri gyere csak vissza egy pillanatra — szóltam — aztán bementem a másik szobába és kihoztam azt a csíkos inget, amit délután vettem neki. Rápillantott az ingre és a boldogságtól könnyes lett a szeme ... Nya­kamba ugrott és megcsókolt. Azt a gyors átöltözködést láttad volna! Így volt. Csak időtöltésnek mondtam el, míg hozzák azt a nagyfröccsöt. GARAY FERENC 79 lakás — terven felül A mozaikot égy kellemes hírrel kezdjük, a legkelleme­sebbek egyikével, amit a ma pécsi tűkéj ének mondani le­het: lakások lesznek terven: felül. Hét ilyen lakást a repülő­téren adnak át március vé­géig, a 85-ös számú épületben- 72-őt ugyanitt, az F tömbnél, július elsejéig, összesen tehát 79 lakásit kap a város tervein felül — az eddigiek szerint. Hogy ez a 79 lakás mit je- —lent, ákkor tudjuk meg, ha egy másik számmal összeha­sonlítjuk: az építőipari válla­latnak 232 lakás átadása sze­repel idei tervében. Egyébként e 232 lakás épí­tése is a megszabott ütem sze­rint folyik. Nincs elmaradás. Elkészült az intézkedési terv A vállalat — mint minden évben — az idén is elkészí­tette intézkedési tervét, a programjában szereplő építési- munkák mindjobb végrehaj­tása céljából. Az ider terv sok tekintetben eltér a tavalyitól. Nem azért, mert egyesültek a Mélyépítő Vállalattál, hanem főként azért, mert gondosab­ban készítették. Az idei tervben — a vállalat fennállása óta először — meg­oldották a profilírozást — ösz- szesen 7 féle részleget szer­vezve. Állandóan mérik a veszteségidőt, napirendre ke­rült az a jelszó, hogy lehető­leg minden földmunkát gép­pel kell elvégezni. A csősze­relésnél bevezetik a hegesztés automatizálását, üzemi hír­adót létesítenek a termelési propaganda megjavítása céljá­ból. Megkezdődik a műsza­kiak továbbképzése, felülvizs­gálják a munka-technológiát, ahol elavult, újjal helyettesí­tik. íme, ezek az intézkedési terv főbb pontjai, címekben és távirati stílusban. Bevezetik a két és három műszakot Nem mindenütt. A gépi földmunkáknál és a Vasút ut­cai betonelőgyártó üzemben folyamatos, vagyis hárommű­szakos termeléssel akarják megszervezni a munkát, más helyeken — itt sem minde­nütt — pedig két műszakra gondolnak. Még nincs eldönt­ve, hogy hói, egy a tény: áp­rilis 1-től kezdve a dolgozók egy része így jár munkába. A két és három műszak be­vezetésének igen jelentősek lesznek az előnyei. Ez egy újabb lehetőség az erők és tartalékok mozgósítására, ar­ra, hogy a 15 éves lakásfej­lesztési tervet végrehajtsuk. A két és három műszakkal lehetővé válik egy sok éve hangoztatott jelszó megvaló­sítása: a mai 14—15 hónapos átlagos építkezési időt 10 hó­napra leszorítjuk. Négy-öt hónappal előbb elkészülhetnek a lakások! Pécs egyik legszebb épülettömbje Városunk egyik legrepre­zentatívabb épülete, a Jókai utcai hatemeletes OTP-ház körül új épületmonstrum alá- pozását kezdték meg. Az egy­kori TÜZÉP-telepen felépülő épület 80 méter hosszú, há­rom-, illetve 4 emeletes lesz. összesen 80 család kap ben­ne helyet — 60 kettőszobás, 20 pedig egyszobás lakást. Az olaszos függőfolyosós épület az idén tető alá kerül, s jövőre adják át. Ez és. az OTP- ház egyébként csak a kezdete a környék rendezési tervének, a két épület szomszédságában ugyanis« még négy nagy lakó­házat emelnek az elkövetkező években. Az új lakótömböt parkosí­tani fogják, itt vezet el majd a 6-os út is. Mire költik az igazgatói alapot? Nem lenne teljes az össze­állításunk, ha erről a — dolgozók számára oly közér­dekű — kérdésről hallgat­nánk, hiszen mindenki kíván­csi arra, miként részesülhet ebből az összegből. íme: a tavalyi 520 ezer fo­rintos felhasználással szem­ben az idén 600 ezer forintot terveztek. Ebből 235 ezret jó­léti, 365 ezret pedig jutalma­zási részre fordítanak. A jóléti részből fedezik 8 dolgozó üzemi ösztöndíját, tízezer forintot szánnak az if­júság, nők támogatására, il­letve az építők napjára (eb­ben nem szerepel, amit a ju­talmazási részből fognak ezen a napon átadni), 40 ezret kul­turális célra és 26 ezret a sportkörnek. A legnagyobb összeget az üdültetésre fordítják. A vál­lalat balatonföldvári és har­kányi üdülőjében ugyanis 40 forint lenne a napi ellátás. Azáltal, hogy 111 ezer forin­tot az igazgatói alapból erre a célra költenek, a 40 forintot 22—23 forintra sikerül leszo­rítani. Ennyit már minden különösebb nehézség nélkül mindenki meg tud fizetni. M. Ü

Next

/
Oldalképek
Tartalom