Dunántúli Napló, 1961. március (18. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-02 / 52. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK? »MANTDU , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 15 vagon fűzvessző exportra XVIII. ÉVFOLYAM, 52. SZÄM ARA: 50 FILLÉR 196L MÁRCIUS 2. CSÜTÖRTÖK Nyolcvanöt holdon termel fűzvesszőt az Erdőkémia Vál­lalat drávafok—irmapusztai fűztelepen. A telep 30 vagonos száraz, barna fűzvessző termé­séből 15 vagon olasz, nyugat­német és svéd exportra megy. Képünk: A még zöld fűz­vesszőket osztályozzák méret szerint a fűztelepen. Kibővített ülést tartott a megyei pártbizottság Baranyában lényegében befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése A mezőgazdasági terület 94 százaléka a szocialista szektorhoz tartozik JL tő cél most a terméshozamok emelése Movies János elvtárs beszéde Szendén délelőtt az MSZMP Baranya megyei pártbizottsága kibővített ülést tartott. A párt- bizottság ülésére meghívták több termelőszövetkezeti elnö­köt. pártmunkást és mezőgaz­dasági szakembert. A megyei pártbizottság kibővített érte­kezletén értékelték a termelő­szövetkezetek szervező munká­iét és a megerősítés felada­tait. Novics János elvtáns a megyei pártbizottság titkára ismertette a feladatokat, Novics elvtárs beszédében elmondta, hogy Baranya megyében lényegé­ben befejeződött a mezőgaz­daság szocialista átszervezé­se és jelenleg a megye me­zőgazdasági összterületének 94 százaléka, szántóterületé­nek pedig 90 százaléka tar­tozik a szocialista szektor­hoz. Ezek az eredmények az élet minden területén nagy válto­zást hoznak. Megváltoztak a termelési viszonyok, amelyből következni fog a termelékeny­ség nagyarányú növekedése és az emberek gondolkodásmód­jának' változása is. Mindenki­nek az a feladata, hogy ennek elősegítésén fáradozzék, Winden tevékenységnek a termés* hozamok növelésére kell irányulnia Novics elvtárs beszédében számos példát ismertetett, ho­gyan alakultak a termésátla­gok megyénkben és konkrétan az egyes termelőszövetkezetek­ben. Elmondotta, hogy például búzából a megye átlaga 9,3 mázsa volt. A bári termelő­szövetkezet 15,7, a görcsönydo- bokai pedig 14 mázsás átlag­termést ért el. Az alsómocso- ládiak viszont csak 6,2 mázsa búzát termelték egy hold föl­dön. Őszi árpából a megyei át­lag 10,8 mázsa volt. A babar­cnak 18,3 mázsát értek él, az abalisetiek viszont csak 5 és felet. Tavaszi árpából 10,5 volt a megyei átlag, a szajkiák 21 mázsát, a szürieb 7,3 mázsát termeltek. Cukorrépából a me­gyei átlag 146,8 mázsa volt, bólyban 250 mázsát, lippón 210 mázsát értek el, Bodán viszont csak 39 mázsát. Kukoricából májusi morzsoltra átszámítva 13.9 volt az átlag, ugyanakkor Babarcon 32,5 mázsa, Magyar- hertelenden viszont csak 4 mázsa vojit az átlagtermés. Hasonló ingadozások tapasz­talhatók nemcsak a termelés­ben. hanem az áruértékesítés­ben is. Például 100 holdra át­lagban 99,2 mázsa áruértéke­sítés esik, ugyanakkor a lip- póiak 100 holdra számítva 295 mázsa árut adtak, viszont a nagycsányiak csak 11 mázsát, s még nagyon sok területet meg lehetne említeni a tejter­meléstől a hús termeléséig. A nagy különbségek nem in­dokoltak, mert az adottsá­gok között nincsenek oly nagy eltérések. S ezek az eltérések nemcsak egyes szövetkezeti szinten, ha­nem a járások viszonylatában is megtalálhatók. Az egy munkaegységre jutó jövedelem alakulását vizsgál­va a következő eltérések mu­tatkoznak járásonkint: a mo­hácsi járásban átlagban egy munkaegységre 35 forintot osz­tottak. a pécsváradi járásban 26-ot, a szigetvári járásban pedig 20-at, Mit mutatnak ezek az ada­tok? Azt. hosv nincs még min­den lehetőség kihasználva. A fő cél — hangsúlyozta Novics elvtárs — a terméshozamok növelése. Ennek érdekében kell minden tevékenységnek hat­nia. Teremtsek meg- a megfelelő takarmánybázist! Részletesen foglalkozott a beszámoló az anyagi érdekelt­ség és a prémium és az állat­tenyésztés, illetve a takar­mánybázis kérdésével. El­mondta, hogy sok helyen a megtermelt takarmány rossz minőségű és szűkösen állnak a takarmánnyal és ennek kö­vetkezménye, hogy csökkentik az adagot és rosszabbodnak az állatok. A takarmány ter­melésével kapcsolatban sok konkrét példát és összehason­lítást sorol fel Novics elvtárs. Többek között elmondta, hogy azt a takarmányt érdemes termelni, amely a terület- egységről a legtöbb takar­mányértéket adja. Példának említette meg, hogy a megyében 110 ezer hold rét és legelő van, amely körülbe- Uil 6 mazsa évi termést ad, de kis javítással duplájára le­het emelni a terméshozamot. Javasolta, hogy a szövetkeze­tek külön Í6 premizálják a ta- karmánybetakaritást. A Szu­dán! fű 200—250 mázsád átlag­termést ad. Helyes lenne tehát szélesebb körben is elterjesz­teni a szudáni fű termelését. Novics elvtárs javasolta a be­számolójában, hogy csalaaná- dét ne tisztán vessék, hanem borsóval vagy szójával kever­ve. De helyes a cukorcirok termelése is, amely igen érté­kes takarmány. Silókukoricá­nál pedig hasznos volna a sza­kaszos vetés, így a rendelke­zésre álló gépeket is jobban ki lehet használni. Meggondo­landó az is, hogy a sertések részére termett burgonyát, amely 40—80 mázsa között fi­zet holdanként, cukorrépával helyettesítsek, melynek az át­lagtermése legtöbb esetben több mint kétszeres a burgo­nyához viszonyítva. '■ Ugyan­akkor még több takarmány- féleséget is megemlített, mint például a takarmánykáposzta, a legtöbb helyein veszendőbe menő kukoricaszár, napra­forgótányér, borsószaima stb. Mindezeket ha kihasználnák, javulna a takarmányozás helyzete a megyében. Hang­súlyozta, hogy az állattenyész­tés csak megfelelő taikarmány- bázis mellett emelkedhet ma­gasabb színvonalra. Ezután a városok zöldség­ei látásával foglalkozott az előadó. Elmondta, hogy a vá­ros«* ellátását a megyéből kell megoldani. Ennek érdekében az öntözé­ses zöldségtermelést keH megteremteni, amihez az adottságok megvannak. Közel kell vinni ezeket a zöldségtermelő területeket a fogyasztó helyekhez. Pécs kö­rül legalább ezer katasztrális hold öntözéses kertészkedésre van lehetőség. Ennek érdeké­ben tervet kell kidolgozni augusztus elsejéig, hogy jövő­re már nagyobb mennyiség­ben lehessen termelni és el­látni a városi lakosságot friss zöldségáruval. (Folytatás a 2- oldalon) Az irányítás színvonalának emelése elsőrendű politikai kérdés i * Hruscsov elvtárs beszéde a moszkvai regionális mezőgazdasági értekezleten Moszkva (MTI).' Nyikita Hruscsov február 23-án a moszkvai regionális mezőgaz­dasági értekezleten beszédet mondott. A beszéd teljes szö­vegét március elsejei számá­ban közli a Pravda. Az aláb­biakban kivonatosan ismertet­jük a beszéd főbb pontjait. Hruscsov a vezetés módsze­reiről szólva hangoztatta: „Legerélyesebben hadat kell üzenni mindenfajta üres pa­rádézásnak és felelőtlenség­nek. Izzó vassal kell irtanunk a szemfényvesztést, az ered­mények felnagyítását, s a társadalmunk szellemétől idegen egyéb szégyenletes jelenségeket: a népvagyon elherdálását, az ingyenélést, az iszákosságot.., Az igazi marxista, az igazi leninista az, alti nemcsak ki- ■ ■ ------­M agyar—jugoszláv áracsereforgalmi megállapodás Belgrád (MTI). Bellád­ban szerdán aláírták az 1961. évi magyar—jugoszláv árucse- reíargalom jegyzőkönyvét. Ma­gyarország különféle gépeket és berendezéséket, rádáóalikat- résaeket, műszereket, közfo­gyasztási cikkeket, vegyi ég gyógyszertermékeket, valamint kohászati anyagokat szállít fa és fatermékek, színesfém-ter­mékek, vegyianyagok, ásványi nyersanyagok, vasérc, bútor­áruk. közfogyasztási cikkék, különféle gépek és fémáruk, valamint elektromos szerelési anyagok ellenében. A jegyzőkönyvet magyar résziről Czimer J. Gyula, a Kül­kereskedelmi Minisztérium fő­osztályvezetője, jugoszláv rész­ről Bemard Menase, a külke­reskedelmi bizottság főosztály­vezetője írta alá; Új feladatok falun a KISZ munkájában 4 termelőszövetkezeti KISZ-szervezetek létrehozása — 5 fiatalt minden tsz-bel — Falusi f iatalok termelési mozgalmainak megszervezése A KIS iá megyei végrehajtó bizottsága megtárgyalta a me­zőgazdaság szocialista átszer­vezésének megvalósításával előállt új helyzetet megyénk­ben s megfelelő határozatokat hozott a KISZ-munka színvo­nalának megjavítására falun. A KISZ szervezésének egyik legfontosabb feladata a ter­melőszövetkezeti KlSZ-szer- vezetek létrehozása. El kell érni, hogy rövid idő alatt me­gyénk minden termelőszövet­kezetében KISZ-szervezetek alakuljanak. A falusi-területi szervezeteket át kell alakítani termelőszövetkezeti KISZ- szervezetekké, még akkor is, ha jelenleg azok tagjainak csak kis része termelőszövet­kezeti tag. Ezzel a szervezeti fejlődéssel biztosítani lehet, hogy a falusi KlSZ-szerveze- tek közelebb kerüljenek a ter­melőszövetkezetékhez. segít­sék politikai és gazdasági megszilárdításukat. A falusi KlSZ-munka színvonalának megjavításét segítik elő a csúcsvezetőségek és a községi bizottságok létrehozására ho­zott határozatok is. A termelőszövetkezeti KISZ- szervezetek legfontosabb fel­adatává teszi a, végrehajtó bi­zottság határozata, hogy min­den termelőszövetkezetbe 5 új fiatal tagot küldjenek az év során. Ezt a feladatot az üze­mi KISZ-szervezeteknek is ■jegitemok Ítéli. KISZ me&x­zó levéllel küldjenek fiatalokat a mezőgazdaságba dolgozni. A járási és városi KlSZ-bizottsá- gok népszerűsítsék azokat a fiatalokat, akik a KISZ felhí­vására vállalják, hogy a ter­melőszövetkezetekbe belépnek és ott dolgoznak. Á KISZ megyei végrehajtó bizottság határozata alapján 1961-ben szélesebbkörűen kell megszervezni a falusi fiatalok termelési mozgalmait. Á KISZ megyei bizottság, a MEDOSZ megyei elnöksége, a megyei tanács, gépállomások megyei igazgatósága és az állami gaz­daságok megyei igazgatósága közösen hirdeti meg ez évben a falusi fiatalok termelési versenyeit. Az állami gazdasá­gokban, gépállomásokon és ter­melőszövetkezetekben dolgozó fiatalok számára több ezer forintos pénz- és tárgyjutal­makat biztosítanak a fenti szervek ez évben. A megyei KISZ-bizottság a falusi fiatalok ez évi felada­tait március 4-én megyei ifjú­sági aktíváin kívánja megvitat­ni a végrehajtó bizottság ha­tározatai alapján. M. E. ismeri magát Marx, Engels és Lenin tanításaiban, hanem ké­pes az életben is alkalmazni ezeket”. Hruscsov helyeslőén szólt arról, hogy az értekezleten a felszólalók élesen bírálták ,a fogyatékosságokat. Mint mon­dotta, erélyesebb és tapasztaltabb emberekkel kell felváltani azokat, akik képtelenek hoz­záértéssel irányítani a gaz­dálkodást. Tűrhetetlen, hogy a mezőgazdaság elmaradjon az ipar mögött. Az ipar, a mezőgazdaság irá­nyítási színvonalának emelé­se, az életszínvonal gyarapí­tása elsőrendű fontosságú po­litikai kérdés, hiszen a gazda­sági sikerek öregbítik hazánk tekintélyét a világ dolgozói előtt. Éppen ezért rendkívüli jelentősége van a vezetés szín­vonalemelésének és a káder­munka megjavításának. A mezőgazdasági miniszté­rium legutóbbi átszervezéséről és az új központi kolhoz- és szovhozellátó társulat létesí­téséről szólva hangoztatta, hogy véleménye szerint sike­rült megtalálni a kellő szerve­zeti formát, sikerült helyesen számbavenni a különböző jel­legű mezőgazdasági övezetek más-más gépigényeit. Az állami irányítószervek, a mezőgazdasági miniszté­rium legfontosabb feladata a mezőgazdasági tudomány vívmányainak minél gyor­sabb elterjesztése. Az OSZSZSZK központi te­rületeinek mezőgazdasági dol­gozói képesek arra, hogy a hús- éB tejtermelésben (100 hektáronként számítva) utol­érjék és maguk mögött hagy­ják az Egyesült Államok leg­termékenyebb államának. Iowának farmerjeit — mon­dotta, majd részletesen foglal­kozott az egyes tömények hozamának növelésével. >%» ,1—­Lcmgyos, jó esőkkel, enyhe­séggel köszöntött be a március Lassan csökken a hőmérséklet, további esők várhatók Rendik ívül enyhe és száraz volt február második fele. Az utóbbi hetekben magas lég­nyomás uralkodott Közép-Eu- rópa felett, a hajnali hőmér­sékletek általában a fagypont felett maradtak egy-két fok­kal. Ennek a iftmgalmi álla­potnak vetett véget a kedden kezdődött északnyugati front- betörés. A Meteorológiai Inté­zet központi előrejelző osztá­lyán adott tájékoztatás szerint 24 óra alatt 16 millimétert Lengyel atomtudósok hazánkban Pawel Nowacki professzor­nak, a Lengyel Népköztársa­ság állami atomenergia taná­csa elnökségi tanának vezeté­sével az országos atomenergia bizottság vendégeként lengyel atomkutatók tartózkodtak az elmúlt napokban Magvaronszá- , gon. Tárgyalásokat folytattak 1 a* orszaeos atomenergia bizott­ság küldöttségével, amelyet Já- nossy Lajos, a bizottság alel- nöke vezetett, A szívélyes légkörben folyta­tott tárgyalások eredményekén pen. jegyzőkönyvét írtak alá, amely a két ország között az atomenergia békés alkalmazá­sában folytatandó együttműkö­dés 1961—1962. évi munka­térré! tarttimezÄ. esett a légnyomás, ami ilyen rövid idő alatt rendkívülinek számít. A szerdára virradó éj­szaka érte el Budapestet aa északnyugati áramlat, és —* február 12. óta először —el­eredt az eső. A langyos, tava- szias esőfront úgyszólván az egész országot vágigpásztázta. hasznos felüdülést hozott a ta­vaszi vegetációra serkenő őszi vetéseknek. Az Északi Jegestenger felől érkezett szél nem okozott je­lentős lehűlést. Budapesten a keddivel azonos szintéit ma­radt a hőmérséklet, az ország keleti megyéiben még felmele­gedést is hozott, a dunántúli vidékeken a keddi tizennégy— tizenöt fokról tíz fokra szállt le a hőmérő higanya.' A Kárpátoktól és az Alpok­tól északra eső országokban szelesre és esősre fordult az idő. Nálunk a következő na­pokban valamivel csökken a hőmérséklet, s gyakoribbá vál­nak a langyos futóesők.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom