Dunántúli Napló, 1961. március (18. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-09 / 58. szám

* mu március 9. NAPLÓ Habar ei tss-parasatok a Péesi Orvostudományi Egyetemen Egyszerre veti a gép a kozlesbabot a kukoricával Mivet kísérleteznek tavasszal a baranyai tsz-ekben ? Még az elmúlt év végén a Pécsi Orvostudományi Egye­tem orvosai meglátogatták a babarci tsz dolgozóit. A be­szélgetés, ismerkedés egymás munkájával jó kapcsolatot te­remtett az orvosok és a ven­déglátók között, olyannyira, hogy az orvosok is meghívták a tsz-parasztokat. A viszont- látogatásra tegnap került sor. Délelőtt kilenc órakor „Kü­lönjárat” felirattal ellátott két autóbusz állt meg a Pécsi Orvostudományi Egyetem fő­bejárata előtt. A babarci tsz dolgozói, a tanács vezetői — több mint harmincán — száll­tak le róla. Fiatalok, nagy- bajuszú bácsikák, fejkendős nénik léptek az épületbe. Kis­sé talán megilletődve, de azért magabiztosan foglaltak helyet a tanácsteremben. Is­merősök, elvtársak közé jöt­tek. Az asztalok mellett he­lyet foglalt Egri Gyula elv­társ, a megyei pártbizottság , első titkára, Novics János elv­társ, a megyei pártbizottság titkára, Csendes Lajos elvtárs, a megyei pártbizottság agitá- ciós és propaganda osztályá­nak vezetője, Kárpáti Ferenc elvtárs, a városi pártbizottság titkára, Szentistványi Gyulá- né elvtársnő, a városi párt- bizottság agitációs és propa­ganda osztályának vezetője, orvosok, professzorok. Dr. Huth Tivadar profesz- szor, az Orvostudományi Egye­tem rektora üdvözölte a ven­dégeket, majd az egyetem éle­tét dr. Cholnoky László Kos- suth-díjas professzori rektor­helyettes ismertette. A vendégek érdeklődve hall­gatták meg annak a nagy munkának rövid összefoglalá­sát, amelyet az _ egyetem 1451 alkalmazottja végez. A beszéd után az egyetemi fiatalok a nemzetközi nőnap alkalmával hóvirágokkal lep­ték meg a vendégség nőteg- jait, majd a vendégek 'három csoportot alakítva, az egyetem és a klinikák meglátogatására indultak. A Kórélettani Intézetben ér­deklődve állják körül a be­épített kerékpárt, amely kü- - lönböző műszerekkel össze­kapcsolva méri — többek kö­zött —, hogy milyen munka­Dr. Tigyi József né tudományos munkatárs mikroszkópon izom­szövet-metszetet mutat be. nalaik jelentőségét magyaráz­za Amikor leszáll a kerékpár­ról, az orvos azt ajánlja, ki­csit üljön le, pihenjen. — Dehogy ülök, jól néz­nénk ki, ha már ebben is el­fáradnánk — mondja a körül- állók nevetése közben. Járják a klinikát s az egyik szobában ismerősre is buk­kannak. Az ismerős: fiatal lány, fehér köpenyben tevé­kenykedik az egyik műszer előtt. A csoport két nőtagja szeretettel nyújt feléje kezet, ő is örül az ismerősöknek. „Hogy vannak otthon, mi új­ság?” — kérdi. Ők pedig rö­viden elmondják az újságot. A beszélgetés végén megtud­tam, hogy a fehérköpenyes lányt dr. Komáromi Ibolyának hívják, tavaly szeptemberben végzett az egyetemen. Szülei Babarcon laknak. • Megmutatták a látogatók­nak a kísérleti patkányokat is. — Sok patkányt „fogyasz­tunk” — mondja az orvos. Az utánpótlás végett patkány­tergálását, az már nagyon tet­szik a vendégeknek. — Univerzális ember. Ki gondolta volna, hogy az orvos még az esztergáláshoz is ért? — mondja az egyik s a töb­biek elismerően bólintanak rá. Megnéztük az áj véradó- állomást is. Sok pénzbe került, már működik, de a végleges berendezése — mint mondani szokás — most van folyamat­ban. — Bocsánat, de kevés a fo­gasunk — exkuzálja magát az orvos. — Nálunk meg a munka­gép — vágja rá az egyik. —- De azért megy a munka itt is, nálunk is — igaz, doktor úr? — így van — mondja az orvos — s barátságosan mo­solyognak mindketten. Amikor „távolról“1 benéz­tünk a műtőbe, ahol éppen operáltak, kérdem a mellet­tem álló idősebb embert: hogy tetszik? — Tetszik, tetszik, de azért sohse kelljen ide kerülnöm — mondja. — Legfeljebb csak így, látogatóba. * Délután két óráig ismerked­tek a vendégek az egyetem életével, az orvosi munkával, aztán az egyetemen közös ebéden vettek részt. A ven­dég kenyereskosarat nyújtott az orvos felé, az orvos sört töltött a tsz-tag poharába ... Tanulságos, baráti látogatás volt. Garay Ferenc Az Iregszemcsei Déldunántú­li Mezőgazdasági Kutató Inté­zet új gép szerkesztését kezd­te meg 1959-ben. Az intézet célja az volt, hogy olyan vető­gépet alkosson, mellyel egy­szerre lehet vetni a köztesba- bot a kukoricával; A főnövényként vetett bab ugyanis az utolsó hatvan év átlagában nem érte el a hol­danként! öt mázsa termést Köztesként vetve a kukorica árnyékában van, jobban tárol­ja a csapadékot s így gazda­gabb termésre lehet számítani. Ezért egy olyan gépet szer­kesztettek, amely váltakozva babot is, kukoricát is vet A kukoricát hetven centiméteres távolságra és négyzetesen ve­ti, de hosszában, a gép menet­irányában harmincöt centi­méterre a kukoricától öt-hat szem babot is dob egy fészek­be. Az elmúlt gazdasági évben már ki is próbálták a vetőgé­pet. Az iregszemcsei állami gazdaság és néhány környék­beli termelőszövetkezet öt-tíz holdas parcellákat vetett vele. Az eredmény megfelelt a vá­rakozásnak. Általában hol­danként három-öt mázsa bab termett. A vetőmagszükséglet tizennyolc-húsz kilogramm volt Azelőtt csak két-három lépésnyi távolságra és nem minden sorban vetettek babot s hetven-nyolcvan kilogramm termést eredményezett holdan­ként. Ezzel a módszerrel vetve legkevesebb négyszeresét adja a régi termésnek. Természete­sen nem április elején, hanem a végén kell vetni, tekintettel a bab fagyérzékenységére. A közteskénti termelés ellen sokan felvetették a kukoricára gyakorolt depresszív hatást, vagyis a kukorica termésered­ményének csökkenését. Ez két­ségtelenül létezilc, de csak mi­nimális mértékben. A magyar- keszi Petőfi Termelőszövetke­zetben, ahol szintén kísérletez­tek a géppel, például úgyszól­ván semmit sem csökkent a kukorica termésátlaga. A tény az, hogy a közteslbab holdan­ként nyokszáz—ezer forinttal többet jövedelmez, mint amennyi a kukori caveszieség és az egyéb költségek együttes összege. A keszthelyi Helikon-ünnepségekre készülnek a pécsi középiskolások Tavaly májusban nagy siker­rel szerepeltek a pécsi közép­iskolák fiataljai a Keszthelyen megrendezett Heükön-ünnep- ségeken. A Széchenyi Gimná­zium f ú vószenekara tizenhét iskola hangszeres együttese között* a második helyen vég­zett. Ok játszották a megnyitó- és záróünnepség fűvós-sdgnál- ját, két ízben térzenét adtak a városban, de talán a legfel- emelőbb volt számukra, ami­kor a badacsonyi kirándulás­ról visszatérő Beloiannis moto­rost köszöntötték Verdi Aida című operájának bevonulási indulójával. A motorosom tar­tózkodó több mint ezer diák és diáklány ütemes tapssal fo­gadta és hallgatta a kedves köszöntőt. A kulturális seregszemlét és versenyt ebben az évben is megrendezik Keszthelyen, május 25—27 között, amelyre elsőnek ismét a Széchenyi Gimnázium jelentkezett és .időben” kezdte meg a felké­szülést. Hetenként két alka­lommal jönnék össze a „fúvó­sok” és csiszolják a már évek óta játszott indulókon kívül az új fúvószenekari műveket És, hátha ebben az évben is őket kérik fel a nyitó- és záróün­nepség sign áljának ántonálásá- ra, egy XVI. századbeli isme­retlen szerző toranyzenéjét ta­nulják be, hogy ezzel is im- pomzásafobá tegyék a már ha­gyományos Helikon-ünnepsé­geket Rajtuk kívül megkezdte a felkészülést a Janus Pannonius leány- és Nagy Lajos fiú-gim­názium egyesített énék- és ze­nekara, a Leőwey Gimnázium szavaiéi, hangszeres szólistái és női kara. A tervek szerint a Helikon-ünnepségek „hazai bemutatójára”, valamint a kul­turális seregszemle elő- és kö­zépdöntőjére áprilisban kerül sor a Nagy Lajos Gimmázdum- d ísztermében; A gép alkalmas a kukorica-; szójás siló és egyéb növény­társítás vetésére is. Prototípu­sa négyszekrényes, tehát négy sort vet egyszerre. Napi nyolc órás munkaidő alatt tizenhét- tizenöt holdat képes elvetni. Sőt, ha kell, a köztes véle­ményt nemcsak fészekbe rak­ja, de hosszú sorban el is csor­gatja. Mivel a babot előbb szedi}:, .ránt a kukoricát, problémát okozhat a kupacokba rakása. Ezért ahol még megvan a dúlőrendszer, ott a dűlő két végén kell elhelyezni. Ahol már táblák vannak, ott az úgy­nevezett „sávos vetés” szüksé­ges. Ez annyit jelent, hogy a táblában, egymástól bizonyos távolságban egy sávon csak babot vetnek s ott a kinyűtt, vagyis leszedett bab helyén rakják kupacokba. Az Iregszemcsei Kutató In­tézet és Kovács József, a pé­csi MÉK áruforgalmi főosz­tályvezetője, aiki részt vett az eddigi kutatásban, azt állítja, hogy a bab és a kukorica köz­tesvetésként termelhető és je­lentős többletjövedelmet ad a tsz-nek. Külön terület igénybe­vétele nélkül biztosítani lehet az ország belső fogyasztásánál: és az exportnál: a kielégítését. Az utóbbi években ugyanis je­lentősen visszaesett a babter­melésünk. Pedig például Ang­lia csak fehér gyöngybabból nyolcszáz vagont venne át; Március végén a Szövetkeze­tek Baranya megyei Értékesí­tő Központja Írét ilyen új gé­pet vesz ót a Győri Gépja­vító Vállalattól. Egy szakem­bert küldenek oda, hogy ki­oktassák a gép kezelésére. Utá­na több baranyai termelőszö­vetkezetben kísérleteznek a használatával, mintegy tíz-tíz holdas területieken. Azért csak ilyen kis parcellákon, hogy egy­részt többen megismerjék, másrészt több tapasztalat le­gyen a kezelését illetően. Földessy Elkészült a szocialista országok első lilmliirailíia A múlt évben hazánkban tanácskoztak a szocialista or­szágok filmhíradóinak szer­kesztői, s a megbeszélések eredményeként elhatározták, hogy 1961-től időszakonként .kiadják” a szocialista orszá­gok közös filmhíradóját, ame­lyet alkalmanként más-más országban állítanak össze. A szovjet filmhíradó munkatár­sai nyitották meg a sort; a kü­lönféle országokból összegyűj­tötték a bemutatásra szánt anyagot, majd a sok száz mé­tert kitevő felvételekből össze­állították a szocialista orszá­gok első filmhíradóját. Az újdonság hozzánk is megérkezett és vidéken a pre­miermozikban március 9-én, csütörtökön mutatják be. Az első közösen összeállított híradót néhány hónap múlva köyetí a második, majd a har­madik, amelyet Lengyelország, illetve Magyarország filmhír­adójának munkatársai állíta­nak össze. 'A nemzetközi nőnap alkalmából egy egyetemista hóvirágot nyújt át Harch Péternének és Hatch Erzsébetnek. teljesítmény mellett mennyi oxigént fogyaszt el az emberi szervezet. — Pattanjon már fel valaki erre a masinára, hadd lássuk, miként működik? — mondja az egyik bajuszos bácsika. Alig mondja ki, Szabados La­jos, a tsz párttitkára, széles mosollyal az arcán, máris fent ül a kerékpáron. Az egyik or­vos az alkalmi „kerékpárbaj­nok” arcára csatolja a gáz­álarchoz hasonló maszkot s Szabados elvtárs máris nagy igyekezettel nyomja a pedált. Persze d^rű. mosolygás követi a vállalkozószellemet s köz­ben a műszer érdekes vonala­kat rajzol a papírra. A kerék­pározó kissé már izzad is, de hajtja becsülettel, mig a töb­bieknek az orvos a rajzolt vo­tenyésztéssel is foglalkozunk — folytatja — s máris vezeti őket a tenyésztő szobába. — Na még ilyent — mondja az egyik tsz-tag — mi irtjuk a patkányokat, itt meg te­nyésztik! . Nevetnek. Hiába, néha pro­dukál ilyent az élet. Tetszik a látogatóknak az orvosok munkája. Hanem amikor az orvos egy kis esz­tergagépet mutat, amelyen parányi, a különböző kísérle­tekhez szükséges „műszereket” állítanak elő „saját rezsiben”, kissé elcsodálkoznak. Arra igazán nem gondoltak, hogy klinikán még esztergagépet is találnak. És amikor az orvos bemutatja a kis műszer asz­Valabányszor a Mágocstól Bikái felé eső kapaszkodóra felérek, kicsit mindig meg kell állnom. Itt terül el a tsz im­pozáns nagy majorja, amit a mágocsialk egyszerűen így ne­veznek, a telep. A telepnek ko­moly tekintélye, rangja van a szememben, örök terjeszkedé­sével egyre szebb, korszerűbb épületeivel, valami olyanná kezd kibontakozni, amire azt mondjuk ilyen az igazi tsz- nagyüzem. Milyen kopár volt itt tíz év­vel ezelőtt ez a fensík és most mivé lett! Erről is kellene egyszer írni. Aztán az embe­rekről. akik megfeszített mun­kával tettek itt mindent a he­lyére. Majd egyszer erről is. Most más okból járom a te­lepet Gyimesi Antal állatte­nyésztővel. Faggatom^ talán va­lami különös titkot árul el. Mert itt olyan boszorkányság féle történt. S az enyémhez ha­sonlóan biztos sok szakember fülét megütötte a hír, amely csak egy mondatból állt; „A mágocsi Béke Tszben egy év alatt 100 százalékkal emelték a tehenészet tejtermelését.” Gyimesi Antal az előbb még a motorját bontogatta ki nagy műgonddal a téli csomaoölás- ból. A hajnalok most már nem olyan hűvösek, bunda nélkül is kényelmes a motor. Holnap reggeltől kezdve megint jóba­rátok lesznek. Most már fél órája itt lépked mellettem is­tállóból kí. istállóba be. kará­Nem boszorkányság mok közt, tejházban és magya­ráz. Megmutatja a Fáni csalá­dot. a Csódcos családot, szép tőgy, remek formák, jó kondí­ció. s a fejtáblán 4000 meg 5000 liter tej. 170 tehén van, fej­ből tudja mindnek a nevét, termelését, jó és rossz tulajdon ságait, szokásait. Megáll egy fiatal, egészen piros fedett ál­lat előtt. 17 literrel fejték be és még a laktáció végén is tar­totta a 17 litert. Mellette lévő jobbról, ez most a rekorder, napi 35 literrel kezdte a lafe- tációt. Sajnos a laktáció vége felé csökkent nála a tej, nem tudja tartani. Kór. Miután a szénatelepet, a snes terséges borjiinevelőt, az új, korszerű fejőházat és a százas szabadtartásos istállót is meg­néztem, mikor már tudtam, hogy a tavalyelőtti 2800 liter­rel szemben tavaly 3420 liter1 volt a tehenészet egyedenkénti termelése, s az idén 4500 lesz, amikor már feljegyeztem, hogy 5700 mázsa lucemaszénát. 2300 mázsa rétiszénát tároltak. 3400 köbméter silót készítettek s 90 vagon kukorica áll az állatok rendelkezésére. — megkérdez­tem: „jó, de most már árulja el a titkot, hogy érték el ezt a nagy ugrást egy év alatt a tejtermelésben! Hisz a telién mégis csak egy élő szervezet”. — Már elmondtam. — hang­zott a válasz s mint ahogy az már történni szokott kiderült, hogy titok, különös módszer nincs. Minőségi ugrás történt az tény, de a magyarázat na­gyon egyszerű; — Minden szál takarmányt betakarítottunk. Még az aratás miatt sem hanyagoltuk el a lucernák aszálást. Állatgondo­zóink — 80 tsz-tag dolgozik itt — elégedettek a keresettel, te­hát fegyelmezettek, amellett valamennyi jó munkaerő. — Igyekszünk bevezetni az új építkezési, tartási módszere­ket. áttérünk a gépi fejősre, így egy liter tej kifejési költ­sége 30 fillérről 18 fillérre csökken. Én ehhez hozzáteszem: jó az állattenyésztés szakirányítása is. Mindent ez fog össze, min­den kis szál ide fut egy kézbe; A céltudatos tenyésztői munka — pozitív szelekció — az ok­szerű selejtezés, a takarmány- bázis megteremtése, a jó ta­karmányozás okozta a minőség ugrását. A takarmányozást há­romszor alá kell húzni, mert csodákat művelt. Ugyanaz a tehén, amelyik egv éve még 10 liter tejet adott naponta, most 20 litert ad és ilyen a telepen nagyon sok van. Miért? Jól készítették elő és jól etetik: Ae alaptakarmányuk most m létfenntartást plusz 12 liter tej termelését biztosítja és 15 kilo sziláasból. 15 kiló répából, 10 kiló cukorrépakoronából. 2 ki­ló száraz szeletből, 4 kiló jó lucerna szénából, végül 4 kiló szecskázott borsószalmából álL A pótabrak literenként 50 de­ka keverék, melynek 50 száza­léka kukorica dara. 30 százalé­ka árpa és 20 százaléka magas biológiai értékű fehérjetakar­mány. Ez a szabványuk most az állítólag takarmányszűkös hónapokban. És az eredmény: napi 1800 liter tej megy ki a telepről, s a feldolgozóban egy nap 65 kiló vajat gyártanak, melyből az egész környéket, sőt a 'megye távolabbi részeit is ellátják vajjal. A sovány­tejjel 1400 fehér hússertést ne­velnek. Boszorkányság tehát nem tör tént. És ha a dolog lényegére akarunk tapintani, akkor le kell szögezni, a csodát nem a takarmányozás művelte, ha­nem a mágocsi emberek. A tsz-tagolk. a szakvezetők, akik be tudták bizonyítani, hogy a földek 65 százalékán takar­mányt kell termelni, mert az adottságok, a profil úgy kíván­ja. Mint egy jól megolajozott szerkezet úgy működik a telep gépezete, s ennél több magya­rázat nem kell ahhoz, hogy meggyőződjünk ez nem boszor­kányság, ez a jó munka ered­ményei m Rónaszékiné -*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom