Dunántúli Napló, 1961. március (18. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-08 / 57. szám
1961. MÁRCIUS 8. NAPLÓ Bányász-tapasztalatcsere Komlón Csütörtökön tapasztalatcsere napot tartanak a komlói széntrösztben. A tapasztalatcsere tárgya aLőbbe-féle széngyalu lesz. amelyet 1960. február 7- én helyezek üzembe Kossuth- bányán. A program délelőtt kezdődik. amikoris az ózdi. pécsi széntröszt küldöttei (még máshonnan is várnak vendégeket) leszállnak a bányába, s működés közben megtekintik a széngyalut A látogatást délután előadás követi, amelyet Rudolf Mihály bányamérnök tart meg „A széngyalu alkalmazásának eredményei Kossuth bányán” címmel. A széngyalu egyébként jól bevált a komlói bányában: A szakemberek szerint 140 ezer tonnát kell vele kifejteni ahhoz, hogy alkalmazása kifizetődjék. s Komlón már ezidáig kitermeltek vele 100 ezer tonnát. Ebben az évben 116 ezer tonna a gép terve. Hogy a számok érzékelhetőbbé váljanak; a széngyalu által termelt napi 400—500 tonna szén több mint a szászvári bányaüzem egész termelése. Kétszázötven állatorvos dolgozik az állami gazdaságokban Az állami gazdaságokban dolgozó állatorvosok száma az elmúlt 5 esztendő alatt meg- nyolcszorozódott. Jelenleg 250 állatorvosi diplomával rendelkező szakember vesz részt a nagyüzemi állatállomány fejlesztésében, s minden állat- tenyésztési szempontból jelentős nagyüzemben képzett szakember irányítja az állategészségügyi tennivalókat Uj kezdeményezés A műszakiak szocialista brigádja Kossuth-bányán Meglepetés és öröm volt számunkra az első szocialista brigád megalakulásának híre. örültünk, mert éreztük, láttuk, hogy új és nagyszerű kezdeményezésnek vagyunk szemtanúi. Olyan kezdeményezésnek, amely az élet valameny- nyi ágában — munka, szórakozás, tanulás — az újtípusú, szocialista ember kialakítását tűzi ki célul. Ezúttal a műszakiak alakítottak szocialista brigádot a komlói Kossuth-bányán. Pontosabban: a • műszakiak egy csoportja elhatározta, hogy kivívja a címet. Ez is új, ilyenről még nem hallottunk, ezért már az alakulás puszta ténye felkelti a kíváncsiságunkat. Kik a tagjai, mi a céljuk, miért fontos, hogy ilyen brigádunk legyen? Ilyen és ehhez hasonló kérdések ötlenek az eszünkbe. Nem alaptalan a kíváncsiságunk, hiszen a brigád 17 tagja között Kossuth-bánya valamennyi fontosabb poszton dolgozó műszaki vezetőjét megtaláljuk. Weisz József üzemvezető, Szepeshegyi István főmérnök, mind az öt főkörlet vezetője, a mérnökség vezetője, a műszaki csoport vezetője — mindenki benne van. Olyan emberek, akik évek óta együtt dolgoznak, mindennap találkoznak. Ilyen körülmények között a brigád megalakulása nem lesz-e puszNégyezer hízott sertés Az idén több árut adnak a tsz háztáji gazdaságok a siklósi járásban A termelőszövetkezetek közös árutermelése mellett az idén a háztáji árutermelés is jelentős szerepet kapott a siklósi járás községeiben. Minden községben elkészítették a falu tervét, természetesen a falu helyi adottságainak megfelelően — kiszámították, mennyi áruval járul hozzá egy-egy falu a városi lakosság jobb élláitásáhöz. Ezt a falutervet aztán a tsz közös gazdaságok és a háztáji gazdaságok együttesen teljesítik. A tél folyamán nemcsak a tsz-ekben, de a háztáji gazdaságokban is elkészítették a takarmánymérleget s ez alapján állapították meg, hogy mennyi állati terméket, sertéshúst, tejet, tojást stb. tudnak egy év alatt előállítani a háztáji gazdaságok. A háztáji takarmánymérlegben a háztáji föld termése, a közösből kapott széna és egyéb takarmányféleség szerepel. A tsz-tagok úgy hasznosítják legjobban ezeket a takarmányokat, ha állatot nevelnek, hizlalnak- Ezzel növelhetik a háztájiból szerzett jövedelmüket. A járásban négyezer tsz-csa- lád van, tehát négyezer háztáji gazdaság. A tervek szerint az év folyamán a négyezer család négyezer hízottsertést fog előállítani, tehát minden háztáji gazdaság egy hízottsertést értékesít az állam felé. Az elmúlt évben összesen 1 941 vágósertést értékesítettek a háztáji gazdaságok, az idén viszont már február végéig 2 000 sertés meghizlalására kötöttek szerződést az ÁllatfCKr- galmi Vállalattal. A tsz-tagok a hizlaláshoz takarmányt és egyéb kedvezményt kapnak. Különösen sok sertéshizlalási szerződést kötnek a beremendi és a diósviszlói, siklósnagy- falui tsz-ekben. Beremenden tavaly 283 sertést hizlaltak meg a tsz-tagok. csaknem any- nyit, ahány család van a tsz- ben. A közös gazdaságok 11 000 hízottsertést értékesítenek az év folyamán. A járásban egyre több háztáji gazdaság fogad naposba- romfit is nevelésre. Portánként átlag 500—1 000 naposcsibét vállalnak, de igen sok család 2 000, sőt ennél több csibét nevel fel és hizlal majd. A naposcsibe kihelyezések ezekben a napokban kezdődtek meg. A háztáji árutermelés fokozódása biztosítja a siklósi járás árutermelési tervteljesítését, azt, hogy ebben az évben már több húst, tejet, tojást adjanak a városi dolgozóknak. ta formalitás? Vajon eredményez-e ez valamilyen minőségi változást a munkában? Rudolf Mihály elvtárs, a brigád vezetője (a brigád legtöbb tagja a bányában járt) határozott igennel válaszolt a kérdésre. Amint elmondotta, a mindennapos munka során seregnyi olyan műszaki probléma felvetődik, amit nem lehet egyszerűen utasítással megoldani. Ilyen például a fúvótömedékelés, amit az idén akarnak bevezetni. Hiába akarnák a berendezést Szepeshegyi főmérnök elvtárs utasításai alapján munkába állítani: az nem lenne elég. A sikerhez valamennyi műszaki vezető tapasztalatára, kollektív tudására van szükség. Ezért kell a szocialista brigád. Ez csak egy példa a sok közül, még sok hasonlót meg lehetne említeni. A brigád ugyanis sokat tervez, öt sűrűn gépelt oldal a terjedelme azoknak a műszaki tennivalóknak, amit az idén meg akar valósítani. Akkor sem esünk túlzásba, ha azt állítjuk: felelősnek érzik magukat Kossuth-bánya egész 1961. évi műszaki fejlesztési tervének végrehajtásáért, s voltaképpen ez a terv adja brigádszerződésük alapját. A műszakiak szocialista brigádja tehát éppolyan, mint a többi szocialista brigád. Az eltérés csak annyi, hogy nem fél-, hanem egy évre köt szerződést, s munkájuk zömét műszaki problémák alkotják. És még egy: a műszaki dolgozók szocialista brigádja sok gondot fordít a fizikai dolgozók szocialista brigádjainak, jelen esetben a bányász szocialista brigádok támogatására. Ez a másik ok, amiért megalakult ez a brigád. A bányászok — különösen a szocialista brigádok tagjai — ugyanis már régóta panaszolták, hogy az üzem vezetői — a fő- körletvezetőktől felfelé — nem adnak nekik kellő támogatást. Nem azért, mert nem akarnak! A bányát járták, csak nem jutottak el mindenhová, s nem tölthettek annyi időt egy-egy helyen, mint ameny- nyit e dolgozók szerettek volna. Most ez a kérdés is megoldódik. A brigád mind a 17 tagja felelős lesz egy-egy bányász szocialista brigád patronálá- sáért, előrehaladásáért, munkájáért. A műszaki szocialista brigád egy-egy tagja részt vesz a bányász szocialista brigádok havonként megtartott értekezletén, felszólal és elmondja véleményét. A komlói széntröszt szak- szervezeti bizottságának határozata alapján Kossuth-bánya, III-as akna és Béta-akna szocialista brigádjai minden hó-, napban oktatási napot tartanak. Ez négy óra szakmaipolitikai előadást jelent. A szakelőadások tematikájáért a műszakiak szocialista brigádja felel és annak kell biztosítania az előadókat is. Hát ennyit lehetne elmondani erről a brigádról kezV detben. Kezdetben, mert a brigád még csak az alakulását mondotta ki. A brigádszerződés megkötésére, a munka megosztására a közeljövőben kerül majd sor, így a munkájáról érdemlegeset írni ma még nem lehet. Majd a jövőben! Megalakulásuk híre máris nagy visszhangot keltett, újabban a komlói szénosztályozó műszaki vezetői is követni akarják a példájukat. Reméljük, máshol is sor kerül erre, nemcsak bányáknál, hanem egyéb üzemekben is! Megnyílt a szibériai kiváló mezőgazdasági dolgozók értekezlete Novosziblrszk (TASZSZ) Kedden megnyílt a nyugat- és keletszibériai mezőgazdasági dolgozók értekezlete. A tanácskozáson részt vesz Hruscsov, az SZKP Központi Bízott sásának első titkára, a szovjet minisztertanács elnöke is. Szibéria különböző vidékeiről kétezer küldött gyűlt össze Novoszibirszkben. hogy megvitassa, milyen intézkedésekkel lehet továbbfejleszteni az OSZSZSZK szibériai övezetének mezőgazdaságát. BÁXfÁSZOK iaadéka PERFEKT GÉPlRÓNÖT felveszünk. Önéletrajzzal jelentkezni lehet írásban, Pécs, Postafiók 56. alatt. 170 Van egy régi ismerősöm még az 1956 végi forró napokból, Vókö Ferenc elvtárs. Bányászcsalád sarja, már az apai és anyai nagyapja is a tárnákat járta. Már gyermekkorában magába szívta a munkásmozgalom és küzdés levegőjét. Mezítlábas gyerek volt még. amikor a bányászok — közöttük az apja is — sztrájkoltak a főid alatt. Suttyó ésszel érte meg apja karai halálát, aki az éhségsztrájk alatt szerzett vesebajban halt meg nem sokkal azután. Néhány év múlva ő is dolgozni kezdett az apjáéval szomszédos aknán. Mivel apja neve és hite szent volt előtte, s úgv vélte, nincs szebb, mint apja után járni, hamar meggyűlt a baja az akkori hatalmasságokkal. Mennie kellett. így került a beremendi cementgyárba 1942-ben. Ma is ott találtam rá. Kifakult, hamuszínű ruhában ült az íróasztalnál. Néhány kép függött a falon, különben minden egy szerű, szinte szegényes az irodában. Jöttek mentek az emberek, mindenki Feri bácsinak szólította, noha a dér még nem kapta meg barna haját. — Alig múlt negyven éves. 1956. november 30- án nyílt levelet írt a Dunántúli Naplóban Dobrovics Emilhez, az ellenforradalom. a megyei munkástanács akkori vezetőjéhez és leleplezte a kalandort. Már a Dobro- vics-féle ügy is felkavarta a port a gyár munkástanácsában, s amikor pedig szervezni kezdte a pártot, a „hazaffyak” úgy érezték, hogy végképp betelt a pohár. December 16-án a munkástanács elé citálták s Vókó elvtárs beszélni kezdett — :. ...1945-ig ösztönösen, azóta pedig tudatosan kommunista vagyok. Amit eddig tettem, és ezután is tenni fogok: minden erőmmel harcolok az ellen, hogy Magyar- országra visszatérjen a fasizmus. Bere- mendre a pécsi püspök és Vida Jenő uralma, s vele együtt a munkások megalázás»,* Azt mondják, ennél a résznél a munkástanács egyik öreg munkása elsírta magát ; . i Hát ilyen emlékeket kavar fel bennem ez a mostani találkozás. S ahogy hamuszürke munkaruhájára, szegre akasztott ce mentporos sapkájára, no meg az iroda szegényes berendezésére nézek, látom, régi ismerősöm nem változott meg. Megmaradt a réginek. Párttitkár, a legfontosabb üzemrész, a cementgyártó részleg vezetője, ami esze tehetsége, hűsége és tizenkilenc éves szolgálata után meg is jár. A fizetésben nem nagy „karrier": 2350 forintot keres, ami negyedmagának — mert a Pesten tanuló fiúnak is juttatni kell valamit — nem sok. Jár-kel a gyárban, logarléccel a zsebében. s egyszercsak az egyik kemencénél a szálas Busch Mihály és a két munkatársa odaszól neki: — Több is lehetne a cement Vókó elvtárs, ha. j . s:. ha az iszapot főrölt sárga mészíaSporkeverék vízzel hígítva) bővebben adagolnák, mondjuk bővítenék az iszap befo- lyóját... Szöget üt a fejében a gondolat, élmegy Horváth Zoltán hoz a gyár fiatal mérnökéhez. Annak is fel csillan a szeme. Beke Béla, a szovjet Ho- dorov szakkönyvét bújják, számolgatnak tervezgetnek. Minden pásszol. Mégis van valami a szálas munkás gondolatában! A papír szerint körülbelül ezer tonna cementet termelhetnének így terven felül, amiből vagy 700 lakást lehetne felépíteni ::. Nem sokat teketóriáztak. kísérletezni kezdtek, méghozzá sikerrel. Kihúzták a gyárat az elmaradás csávájából, később annyi cementet adták hogy élüzem lettek. A bányászok fia nem tagadja meg önmagát. Fellázad az elavult technológia ellen. És a nagyobb erő mögé áll: pártszervezet. szakszervezet, üzemi tanács Szeretem az ilyen embereket, mert ők viszik előre a világot. ■agyar Lassíts Őket ünnepeljük Nemzetközi nőnap. A dolgozó asszonyok, a lányok, a legkülönbözőbb foglalkozású és korú nők nagy ünnepe. Az ó odaadó munkájuk nélkülözhetetlen társadalmunk építésében, gyermekeink nevelésében, a tudomány fejlesztésében, egyszóval az élet minden területén. Közülük mutatunk be néhányat, mindennapi munkájuk végzése közben, Wágner Mária és Bakodi Mária szocialista munkabrigád- tagok, többi társukkal együtt sok lakás és tanterem építésében segédkeztek már. Most is azon fáradoznak, hogy a Köztársaság téri óvodába mielőbb beköltözhessenek az apróságok. Harmincegy év alatt megszámlálhatatlan kisdiákot vezetett már be a tudás birodalmába Klencsár Béláné, a Petőfi utcai általános iskola II. a. osztályának vezetője. Huszonöt kisgyermek második édesanyja a gyermekklinikán dr. Várkonyi Amália, aki nagy odaadással igyekszik visszaadni kis betegei egészségét. Meisl Károlyné, a Szikvíz- és Szeszipari Vállalat könyvelője, egyben szb-titkár is vállalatánál, az ő második műszakja talán még nehezebb, mint többi asszonytársáé, mert a főzés és takarítás mellett tanul is: mérlegképes könyvelői vizsgára készül Erb János képriportja.
