Dunántúli Napló, 1961. március (18. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-08 / 57. szám

Cs t mSGTTtOlETÄRJAI, EGYESÜLTETEK! BmAHTiU , NAPLÓ A MAGVAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA EXVIIL ÉVFOLYAM, 57. SZÁM ARA: 5# FILLÉR 1961. MÁRCIUS 8. SZERDA Nőnapi köszöntő A nőket köszöntjük ma a tavasz első virágaival, a nem­zetközi nőnap alkalmából. Az illatozó friss virág szeretetünk és hálánk kifejezője az édes­anyák, asszonyok, lányok iránt, akik az emberiség na­gyobbik részét jelentik és aki­ket legjobban szeretünk. A nő a meg-megújuló em­beri élet kiapadhatatlan for­rása. Az életet szorgos mun­kával, szeretettel és gondos­kodással nemcsak teremti, de széppé is teszi. Az édesanya fogja össze a családot, ráhá­rul a gyermeknevelés gondjá­nak legnagyobb része. Ö gon­dozza, ápolja beteg kisfiát, de neki kell segíteni később is, amikor az élet próbára teszi bajjal, bánattal sújtja a fel­nőtté vált gyermekét. A fele­ség méltó egyenrangú élettársa férjének. Rendszerint több, nehezebb munkát végez, mint férje, mégis jut ideje és ener­giája arra. hogy magára vál­lalja a férj gondjainak egy részét is, segítse, bátorítsa* harcoljon érte, ha kelL A nők ma már méltó har­costársai a férfiaknak és bár különböző mértékben — de a világ minden részén kiveszik részüket a jobb emberi életért, szabadságéit, függetlenségért, és ami mindezt elsősorban biztosítja — á békéért vívott küzdelemből. Századunk — amelyet jog­gal nevezhetünk a nők igazi felszabadítása és egyenlővé- tétele századának — megtaní­totta a nőket arra, hogy a csa­ládi fészek boldogságára nem elég csak a küszöbről vigyáz­ni. Nem elég csak áhítozni a jogokról, a nagyobb darab ke­nyérről, az állandó munkáról. — Még csak az sem elég, ha férjeiket, szeretteiket szóval és szolidáris együttérzéssel tá­mogatják a jobb életért vívott harcukban. Ez a felismerés késztette ötvenegy évvel ez­előtt a New York-i munkás­asszonyokat forradalmi tet­tükre, az 1910 március nyol- cadiki nőtüntetés megszerve­zésére. Az amerikai munkásnők példája harci riadóként hatott Európa akkoriban kialakuló szocialista nőmozgalmára. Két év múltán a II. Nemzetközi Szocialista Nőkonferencia koppenhágai ülésén Klara Zetkin javaslatára határozat született arra, hogy a New York-i nőtüntetés évforduló­ján, március nyolcadikén a vi­lág minden részén nemzetközi női szolidaritási napot ren­deznek. A nemzetközi nőnap a nők egyenjogúságának harci nap­ja — de korántsem csak eny- nyi. A nők jogainak kivívását nem lehet elválasztani a min­denkori politikai helyzettől, az egyes országok társadalmi, gazdasági rendszerétől. Az év­tizedes harcok során bebizo­nyosodott, hogy a nők felsza­badítása, jogaik biztosítása el­választhatatlan a társadalmi haladás ügyétől. A nők egyen­jogúsítása csak a kizsákmá­nyolás megszüntetésével, a szocialista társadalom meg­teremtésével valósítható meg. Ezt mindennél meggyőzőb­ben bizonyítja a Szovjetunió példája, ahol a forradalmat követő néhány évtized alatt maradék nélkül megvalósult a nők egyenjogúsítása. A ket­tős, sőt néhol hármas kizsák­mányolás terhétől felszabadí­tott nők teljes jogú állam­polgárként helyet kapnak a politikai, gazdasági, kulturális élet legfelsőbb irányító szer­veiben is. A mezőgazdaság kollektivizálása* a szocialista ipar megteremtése és az ez­zel párhuzamosan megvívott kulturális forradalom ered­ményeképpen a szovjet nők a férfiak megbecsült társaivá, a szovjet haza teljesjogú ál­lampolgáraivá váltak, A szov­jet nők helyzetét nagyban megkönnyíti a bölcsődék, óvo­dák, nevelőintézetek, a köz- étkeztetés rendszere* amely lehetővé teszi a termelőmun­kában való részvételüket, fel­szabaduljanak a háztartás ne­héz robotjától és kulturált, boldog, felszabadult életet él­hessenek, Ami a szovjet nép jelene, az a mi jövőnk. A fel- szabadulás a mi hazánkban is csakúgy, mint a többi népi demokratikus országban ha­sonló feltételeket teremtett a nők számára. Tagadhatatlan, hogy ma még messze vagyunk az ideális állapottól. A nők jogai és kötelességei nálunk még nem mindig áll egyenes arányban. — Még nem oldot­tunk meg olyan fontos felada­tokat, mint az úgynevezett második műszak, és bár egyre több óvodát, bölcsődét, nap­közi otthont építünk — még- sincs annyi* amennyire szük­ség volna. A magyar nők helyzete — mindezek ellenére is össze­hasonlíthatatlanul jobb, mint amilyen a tőkés országok, a gyarmatokon élő asszonyké. A tőkés kizsákmányolás, a fa­ji elnyomás, a gyarmati rend­szer rabszolgaintézményei sok országban a nők legelemibb emberi jogait is lábbal tipor­ják. 1910. óta két világháború szenvedése zúdult áz emberi­ségre. A világ asszonyai — legyen bár a bőrük barna, fe­hér vagy sárga, éljenek Euró­pában, Afrikában vagy Ázsiá­ban — jól tudják, mit jelent a háború és harcolnak ellene. A háború az édesanyákat sújtja legjobban. A nőket, akik szeretnének békében élni férjük oldalán, gyermekeik körében. Ezért nem engedik, hogy gyilkos bomba, öldöklő fegyver pusztítsa el legszebb reményeiket. Ez ad jelentőséget az idei nemzetközi nőnapnak. Senki sem állítja, hogy minden kér­désben egységes a világ asz- szonyserege, de az biztos, hogy a béke valamennyi dolgozó nő érdeke. Ma már az sem kétséges, hogy a maga módján valamennyi kész is kiállni, az öntudatosabbja pedig harcolni is érte. A mi asszonyaink a munkás hétköznapok sodrá­ban tesznek bizonyosságot békeakaratuk mellett. Becsü­lettel dolgoznak az üzemben, a termelőszövetkezetben, hi­vatalban vagy a tűzhely mel­lett. Gondosan nevelik kis cse­metéiket — egyszóval boldo­gan, békében élnek. A tőkés és különösen a gyarmati or­szágokban élő nők feladata már sokkal nehezebb. Nekik bizony a legdrágábbat — sa­ját maguk, gyermekeik, férjük — életét is kockára kell ten­ni — a legnagyobb szenvedé­seket, kínzásokat is el kell vi­selni, mint az algériai, kongói, dél-afrikai vagy négerüldöző amerikai államokban élő nők szomorú példája bizonyítja. A világ asszonyait nem ret­tenti vissza sem fenyegetés, sem erőszak, nem hagyják tévútra vezetni magukat — mind nagyobb számban, mind szorosabb egységben küzdenek jogaikért, családjukért, gyer­mekeikért, a jövőért: a bé­kéért. Yasvárl Feten© 4§ ezer holdon gazdálkodnak a szigetvári járás tsz-ei Uj kezdeményesés Komlón Négyezer hízott sertés Sajtókonferencia a lipcsei vásáron Amíg anyuka és apuka dolgozik, özv. Negele Istvánná vigyáz kis dédunokájára. (Képriport a 3. oldalon.) Legyen a földön mindig tavasz, virágzás és béke! Ünnepi nőgyűlés Pécsett a nemzetközi nőnapon Kedve-s ünnepség színhelye volt tegnap este a pécsi Doktor Sándor Művelődési Ház szín­házterme. A nemzetközi nőnapot ünnepelték a város asszonyai és lányai, mintegy kétszá­zan. Az ünnepségen megjelentek a szovjet asszonyok küldöttei is, akiket melegen ünne­peltek a résztvevők. Az elnökségben helyet foglaltak a város ipari üzemeinek, termelőszövetkezeteinek és intézményeinek nőküldöttei, élenjáró dolgo­zók, Egri Gyula, az MSZMP Baranya megyei bizottságának első titkára, Földes Andrásné, a Baranya megyei pártbizottság párt és tö- megszervezetek osztályának vezetője, Kárpáti Ferenc, a pécsi városi pártbizottság 'titkára, Papp Imre, a városi tanács v. b. elnöke, Szter- gár János, a Hazafias Népfront Baranya me­gyei titkára, Nyina Sulgina, a szovjet nőkül­döttség vezetője, Rameischl Ferencné, a me­gyei nőtanács titkára, Veres Erzsébet, az MSZBT megyei titkára. Marton Lili „Március nyolcadika* című versét Lakatos Mária, a pécsi irodalmi szín­pad tagja adta elő. Az úttörők fiú- és lány- csapata köszöntötte az ünnepi nőgyűlést, majd a Janus Pannonius Gimnázium lányai virágcsokrot adtak át a megyei és a városi nőtanács vezetőinek. Egri Gyula elvtárs beszéde <“ Ötvenegy évvel ezelőtt a világ haladó asszonyainak és lányainak képviselői Koppen­hágában elhatározták, hogy március nyolcadikét világszer­te megünneplik, mint a nők békéért és haladásért vívott harcának ünnepét — mondotta ünnepi beszédében Egri Gyula elvtáre. — A polgárt osztályok asszonyai ' is megkezdték már régen a női egyenjogúságért a küzdelmet, de ők csak a, ma­guk számára akarták azt ki­vívni, a munkásosztály és a parasztság asszonyainak és lányainak ugyanazt az elnyo­matást és kizsákmányolásit szánták, mint a férfiaknak. A kapitalista viszonyok kö­zött a nő sohasem lehet sza­bad, csakis a szocializmus az, amelyik megadhatja a nőnek a teljes egyenjogúsá­got. — A kapitalisták embertelen társadalmi rendszere a férfit is szolgaságba dönti, elnyom­ja, a nőt pedig kétszeresen is ,— mutatott rá Egri élvtárs, majd hangsúlyozta, hogy csak ott, ahol nincsenek osztályok és ellentétes osztályérdekek, csak abban a társadalomban bontakozhat' ki teljésen a női szabadság és egyenlőség. Von­zóvá válik a szocialista rend­szer a hők szemében, ' rádöb­bennek a saját elnyomott hely­zetükből való felemelkedés összes lehetőségeire, felismerik képességeiket és kibontakoz­tatják azokat­— A nagy társadalmi moz­galmakban is ott vannak, a nők az egész világon. Ott voltak az 1905-ös orosz forradalomban- is, az 1917-es Nagy Októberi Szocialista Forradalomban is — mondotta az ünnepi gyűlés szónoka — és együtt küzdöt­tek a férfiakkal. A szocializ­must sem lehet a nők nélkül felépíteni. A Magyar Tanács­köztársaságban is fontos szere­pét töltöttek be a nők a mun­(Folytatás a 4. oldalon) • ■■■ Kassier távirata Dobi Istvánnak Gamal Abdel Nasszer, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke, táviratban mondott köszönetét Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének, az Egyesült Arab Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából küldött jókívánságaiért: ísz-asszonyok a földmOveiésugyt miniszternél A nemzetközi nőnap alkal­mából Losonczá Pál, földmű­velésügyi miniszter kedden délelőtt bánáti beszélgetésen fogadta a termelőszövetkezeti asszonyok és a falusi nőtamá- csi aktivisták küldöttségét- A küldöttség tagjai elmondot­ták, milyen körülmények kö­zött dolgoznak szövetkezetük­ben az asszonyok, beszámol­tak a nők munkábavonását elősegítő módszereikről és az ezt még akadályozd diókról. Kérdésekre válaszolva, a mi­niszter tájékoztatta a küldött­séget a termelőszövetkezetek további fejlődésével kapó?« latos feladatokról: Ünnepi nagygyűlés a budapesti Sportcsarnokban a nemzetközi nőnap alkalmából A.Magyar Nők Országos Ta­nácsa' ünnepi nagygyűlést rendezett a Sportcsarnokban a nemzetközi nőnap alkalmából A nagygyűlés elnökségében helyet foglalt Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának póttagja, a budapesti pártbizottság első titkára, Brit­A sásdi járásban lefejezték a tavaszi búza, a mák és a borsó vetését Három és félezer holdat szántottak már meg az idén A mágocsi gépállomáson egyetlen gépet sem találni az udvaron, mind szerte széjjel a járásban. Tóth elvtárs a gép­állomás üzemgazdásza már szép eredményekről tájékoztat­ja az érdeklődőt. Elmondja, hogy mivel gyenge volt a tél, elsőnek az erőgépeket kezdték el javítani. Rendben is ment minden. Jelenleg 132 traktor dolgozik a járás szövetkezetei­ben. A SZ—100-as Egyházas- kozáron szőlő és gyümölcsös telepítésére készíti elő a talajt Ez évben már 4682 normál- hold gépi munkát végeztek: Ebből 3407 normálhold a ta­lajmunka: Tóth Szilveszter brigádja a mágocsi termelőszö­vetkezetben 480 hold teljesít­ményt végzett, ebből 95 hold vetés volt Illés Jenő brigádja Felsőmindszenten és a kör­nyező községekben dolgozik és összesen 345 normálhold gé­pi munkáját végezte el.- A mágocsi gépállomás dol­gozói tisztában vannak azzal, hogy áz idén nagyobbak lesz­nek a követelmények, s ezeket a követelményeket a meglévő gépparkkal .kell megoldani, En nek érdekében egyre több gé­pen vezetik be a kétműszakos munkát. Jelenleg 46 traktor dolgozik két műszakban, ami azt jelenti, hogy egy traktor egy nap alatt húsz órát üzemel, négy órát pedig karbantartásra fordítanak. — Megnövekedett a járásban a termelőszövetkezetek földterü­lete mintegy 10 ezer holddal és eddig máris 44 szövetkezet kérte a gépállomás munkáját. Lesz tehát tennivaló bőven. Bármerre jár az ember a sásdi járásban, mindenfelé szorgos munkát lát. Oroszló határában fürge Zetor húzza az ekét, Tarros határában ló­fogatok szántanak, a nemrégi­ben alakult ligeti szövetkezet tagjai a trágyát hordják. A nagy lelkesedést és lendületet oly sok példával be lehetne mutatni, de csak egyet hadd említsünk meg; A felsőmind­szenti termelőszövetkezet go- disai üzemegységének a tagjai nemcsak, hogy sötét este. de még vasárnap is azon szorgos­kodtak, hogy minél előbb kint legyen minden trágya a szán­tásra táró földeken, Ugyanígy. tették a hetvehélyi és a kör­nyékén lévő községek lakói is, sőt szinte vállalás számba ment. hogy még e hónapban minden trágyát kihordanak. A szövetkezetek tagjai újak és régiek egyformán dolgoz­nak. A sásdi járásban teljes egészében befejezték a tavaszi búza. mák, és a borsó vetését. Elvetettek 120 hold mákot, 250 hold borsót, és 220 hold ta^ vaszi búzát. Ez ideig tavaszi' árpából és zabból mintegy 1600—1800 holdat vettek el. A fejtrágyázást 8000 holdra ter­vezték. de egy-két nap és ezzel is végeznek, hiszen már 3-ig több mint ötezer holdon vé­gezték el a fejtrágyázást. Is­tállótrágyára hatezer hold vár ezen a tavaszon, ami körül­belül egymillió mázsa trágyát jelent. Eddig 1500 hold földre hordták ki az istállótrágyát és talán ez a munka halad a legnagyobb ütemben. A járás­ban 7,5—8 ezer hold földön kell a tavaszi szántást elvé­gezni. Március 3-ig 2225 holdon és a mai napig mintegy á,5 ezer holdon végezték el a ta­vaszi szántást* tyó János, a SZOT főtitkára, Nagy József né, könnyűipari miniszter, Erdei Lászlómé, a Magyar Nők Országos Taná­csénak elnöke, Harmati Sán­dor, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának titkára, va­lamint társadalmi életünk szá­mos más képviselője, — a munkásmozgalom régi harcosai és háziasszonyok. A zászüódíszbe öltözött Sport­csarnokot zsúfolásig megtöltöt­ték a nagygyűlés részvevői, a budapesti asszonyok, lányok küldöttei. A Himnusz hangjai után Pé­ter Jánosné, a Magyar Nők Or­szágos Tanácsénak alélnöke nyitotta meg az ülést, majd Nagy Józsefné, könnyűipari miniszter mondott ünnepi be­szédet. A nagy tapssal fogadott be­széd után Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak póttagja, a budapesti párt- bizottság első titkára tolmá­csolta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága és Kádár János elvtárs a gyűlés részvevőihez és orszá­gunk minden dolgozó asszo­nyához és lányához intézett üdvözletét. Megkezdődött a nemzetközi diákszeminárium Krakkóban Március 6-án Krakkóban számos európai, ázsiai, afri­kai és latin-amerikai ország küldöttének részvételével megnyitották az egyhetes nemzetközi szemináriumot a békés egymás mellett élés és a leszerelés kérdéseiről. A szemináriumon felszólal J. Pelikan, a Nemzetközi Diák- szövetség. elnöke is. A tanács­kozáson a magyar ifjúság képviselőd is részt vesznek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom