Dunántúli Napló, 1961. március (18. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-07 / 56. szám

1981. MÄRCIUS 7. V *. ? ! 0 3 Jelentés a tavaszi munkákról — Öregek és fiatalok a magasabb terméshozamért Hosszúhetényben soha még ilyen tempóban nem szántot­tak. Ezt nem az újságíró mondja, hanem magluk a hetényi em­berek, aikik legfőképpen a Papp Jmre-féle lovasbrigádra a legbüszkébbek. Mert ez a brigád az, amelyik a legjobban szánt. A Zengő Gyöngye nevű ter­melőszövetkezet 1081 kataszt- rális holdnyi szántóterületéből az őszi vetéseken kívül egy holdnyi őszi mélyszántást sem végzett a határban. De most, a tavaszi szántás idején a szö­vetkezet 35 fogata dolgozik február 16 óta teljes erővel. Eddig több mint kétszáz hold szántását végezték él. Ennyi fogat még nem szántott egy­szerre a hetényi határban. Még látványnak is szép ez a közös munka, hát még ha az ered­ménye is megmutatkozik! A trágyahordást még a szán­tás előtt elvégezték. Tizenöt udvarból kihordták a trágyát a cukorrépa, a burgonya és a takarmányrépa alá. A föld porhanyósan amik szét, alkalmas a vetésre. Úgy is tervezik, hogy március első napjaiban megkezdik a tavaszi vetést. Pécsváradon is folyik a munka; A termelőszövetkezet elnöke, Kása Pál, de Füri Ferenc, meg Kotász András is azt mondja, hogyha az időjárás ilyen ma­rad, az idén korán fognak vé­gezni minden tavaszi munká­val. Tavaszi árpa vetésük össze­sen 35 katasztrális hold eddig, a kertészetben pedig öt hold van elvetve zöldborsóval, sár­garépával és zöldséggel. Nem tartozik szorosan a ta­vaszi munkák állásáról szóló jelentéshez, de el kell monda­nunk, hogy a pécsváradi téesz- tagok között újfajta, érdekes versengés kezd kialakulni. Le­het, hogy ez már a tavassá munkákban is eredményeket hoz majd. Az idősebb téesz- tagok versenyre hívták a fia­talabbakat. Ezért külön-külön területet kapnak, akik részt- vesznek a versenyben. A fia­talok és „öregek” versenye „A magasabb terméshozamért” el­nevezést viseld és az elnevezés jól ki is fejezi a célt. A zárszámadási közgyűlésen hangzott el a javaslat erre a versengésre és bíznak abban, hogy sikerre is vezet, ha meg­valósítják. Olcsó takarmány! kapnak a sertéshúlalók ünnepi meeentókezés a nemzetközi nőnap alkalmából A Hazafias Népfront sziget­vári szervezete 1961, március 5-én. vasárnap este 7 órai kez­dettel a nemzetközi nőnap al­kalmából. a szigetvári járási művelődési otthonban rövid ün népségét tartott. Ünnepi beszé­det mondott Tinusz János, a községi tanács elnöke. Az ün­nepség keretében a művelődési otthon irodalmi csoportja szín­vonalas előadást tartott „A ma gyár ballada fejlődése” cím­mel; A szerződést kötő sertéshiz­lalók, tsz-tagok vagy egyéni termelők részére az állam ed­dig is biztosított takarmányt. A hizlalás! feltételek meg­könnyítése végett állami — má­zsánként 215 forintos — áron kaptak a termelők májusi mor­zsolt kukoricát. A megkötött sertéshizlalási szerződés után a termelők kívánsága szerint most kukorica helyett árpa is kapható. Az árpa mázsánként! ára 220 forint. Az állami áron történő ta­karmány juttatás megnöveli a termelő hizlalása jövedelmét, mert — különösen árpánál — az állami ár lényegesen keve­sebb a szabadpiaci árnál. Az árpát és a kukoricát az Állat- forgalmi Vállalat felvásárlója által kiállított utalványra, a Terményforgalmi Vállalat kör­zeti telepein lehet megkapni a vételár és minimális kezelési költség kifizetése után. A szer­ződőnek a szerződés megköté­sekor kell közölni a felvásár­lóval, hogy árpát vagy kukori­cát kíván átvenni, hogy ezifc az utalványon meg lehessen jelöl­ni.­Az utalványokat a kiállítás­tól számított 60 napig lehet beváltani. Segítséget jelent a beváltásnál az, hogy az Állat- forgalmi Vállalat sertésenként 400 forint kamatmentes előle­get utal ki a szerződés meg­kötése után a termelők részére ez bőven fedezi a takarmány árát. A termelőszövetkezeti tagok­kal kötött sertéshizlalási szer­ződés nem csak a tagnak je­lent biztos jövedelmet, hanem a termelőszövetkezet részére is előnyös, mert a háztáji gaz­daságból származó, szerződés­sel lekötött és határidőben át­adott hízottsertés beszámít az áruértékesítésbe és így a szö­vetkezet hitel elengedésben ré­szesülhet. Az „V. Megyei Úttörő- és Ifjúsági Találkozó“ szervező bizottsága megtár­gyalta a találkozó előkészíté­sében eddig végzett munkát és a további feladatokat. A szervező bizottság elhatá­rozta, hogy a találkozó propa­gandájának szélesítése érdeké­ben rövidesen színes művészi plakátokat, egy űrhajó formát ábrázoló többszínű, rajzos mű­sorfüzetet. színes képeslapokat és szalvétákat ad ki. A találkozó programijának előkészítése során a szervező bizottság biztosítja az úttörők és KISZ szervezetek öntevé­keny művészeti csoportjainak nagyszámú részvételét a külön­böző kulturális találkozókon keresztül. A találkozó alkalmából if­júsági nagygyűlés keretében a megyei pártbizottság a megye úttörőinek zászlót adományoz. Ideiglenes kikötőben rakták ki eddig a nagy mennyiségben ér­kezett fát és innen szállították — távolról — a Mohácsi Fa­rostlemezgyárba. A gyár telepén 14 és félmillió forint költség­gel épült kétdarus kikötő megoldotta ezt a problémát. Foto: Erb A Bólyi Állami Gazdaság bácsfai üzemegységében már a ku­koricának készítik a földet. Zsoldi István és Lerch János ze- torosok két társukkal egy nap alatt simítózzák meg a 99 holdas táblát. Akikből erdei szakmunkások lesznek A szakszervezeti bizottság a versenyért, a művelődésért, a szakképzettség emeléséért Tizenegy erdészet, egy gépállomás meg egy fagyárt- mány-termelő üzem tartozik a Mecseki Erdőgazdasághoz. Nem valami könnyű ilyen szétszórtan települt nagyüzem­nél a szakszervezeti munka. Járnovics István szb-titkárnak is van tennivalója bőven. A favágók, a szállítók, a gépállo­mási dolgozók messze laknak a munkahelyüktől. Sok időbe telik, amíg hazaérnek, érthető hát, ha sietnek munkaidő után. Terv szerint dolgozni azért mégis lehet. Sőt, előre megter­vezni a tennivalókat még csak ilyen nagyüzemnél fontos iga­zán! Minden percet gazdasá­gosan, hasznosan kell kihasz­nálni s ezt bizony nagyon jó, ha előre, negyedévre, vagy fél­évre megtervezik. A munkahelyi szakszerveze­ti bizottságok nem készítenek munkatervet, de a gazdaság szb-titkára igen. Az lényegé­ben a munkahelyi bizottságok munkaterve, mert a helyi szb- titkárok javaslatai alapján ké­szül és ők maguk vitatják meg, mielőtt érvénybe lép, az szb-üléseken. Azt például már lehet lát­ni, hogy a fagyártmány-üzem­nél van arra lehetőség, hogy egy brigád a szocialista brigád címért induljon versenybe. A legjobb újítók februárban az újítási feladattervet beszélték meg, egy évre előre. Megbe­szélték mik a feladatok, s azo­kat hogyan kell támogatnia a szakszervezetnek. De nemcsak az újítók kapják meg a fel­adattervet, hanem azok is megismerhetik, akik még nem újítottak eddig. Minden kerü­letvezető megkapja, a munka­helyi bizottság pedig ismerteti az összes dolgozókkal. Most folynak a kétnapos bi­zalmi tanfolyamok. A fárasztó erdei mun­kában edzett emberek ezeken a tanfolyamokon fényesen iga­zolták azt, hogy érdemes szak- szervezeti életet élni, jó az, ha tervszerűen működik a szakszervezeti bizottság. Ök maguk köszönték meg, hogy az szb a tanfolyamot összehívta, megismertették őket kötelessé­geikkel, jogaikkal, tenniva­lóikkal. Pedig az szb-titkár készült arra, hogy ö köszönje meg a bizalmiak részvételét. Megelőzték. Február végén a szakszer­vezeti bizottság ülésén a mun­kaverseny állását vitatták meg. Minden munkahelyi bi­zottság titkára beszámolt arról, hogy hogyan teljesítik, amit a munkaversenyben vállaltak, A gazdaság intézkedési tervé­ről Kasza Ferenc igazgató elv­társ számolt be. Márciusban a pécsváradi erdészet munkahelyi bizott­sága számol be arról, hogy a szakszervezeti munka hogyan segíti a termelési eredmények növekedését. A sellyei erdé­szet pedig a szakszervezeti szervezettségről, a taglétszám alakulásáról ad jelentést az szb-ülésen. Ebben az évben 165 ezer 540 köbméter fát akarnak kiter­melni. Ennek a fele ipari fa lesz. Sok fa kell azonban az új termelőszövetkezeteknek is az új építkezésekhez. Igyekezni kell tehát ezt az igényt is ki­elégíteni. Kitűnő módja ennek a szépen folyó szocialista munkaverseny, amelynek ke­retében a szocialista munka-. brigád címért is lehet küzde­ni. Hogy ezt a szakszervezeti bizottság is elősegítse, két tagja elment a nagykanizsai erdőgazdasághoz megnézni, hogyan szervezik ott a brigád­mozgalmakat. Két nap alatt jól tájékozódtak ott, most itt­hon is megszervezik a jó ta­pasztalatokat felhasználva. A gazdaság gépállomásán is le­het majd szocialista címért küzdő brigádot szervezni, mert van kikből, jelentkeztek már. Egyelőre azonban azt kérik tőlük, hogy az éves verseny­ben vállalt feladataikat telje­sítsék, aztán majd indulhat­nak a szocialista brigád cí­mért is a versengésben. Jó dolog, hogy néhány mű­szaki vezetőt is megbíz as szb a ' versenyben résztvevő1 brigádok patronálásával. Az is jó, hogy nagy gondot fordíta­nak a szakmunkás-képzésre. Érdekes módon szervezték meg az erdőgazdaságnál « szakmunkás-képzést. Sárváron 30 fős hallgatóság­gal indítottak egy szakmun­kásképző tanfolyamot. A tan­folyam két évig tart. Ebből három hónapot bentlakásos hallgatókként töltenek el, a tanulmányi idő többi részét levelező formában töltik tanu­lással. Közben havonta két- három napos bentlakásos kon­zultációt tartanak számukra. Második év végén erdei szak­munkás-bizonyítványt kapnak. De amíg idáig eljutnak, meg­ismerik az összes erdei gépe­ket, azok kezelését, az erdő- minden csínját-binját. A hallgatók kiválogatá­sában a szakszervezeti bizott­ságoknak is nagy feladatai vannak. Elsősorban a kétéves gyakorlattal rendelkező erdé­szeti dolgozók közül válogat­ják ki a szakmunkás-tanfo­lyam hallgatóit. Látjuk tehát, hogy szüksé­ges és lehet is szakszervezeti munkát végezni ilyen nagy­kiterjedésű szétszórt „üzem­ben” is, mint az erdőgazdaság. ■ml Károly I Pintér István. Welczer Mik­lós és Kovács József műveze­tők újítása ennél is nagyobb jelentőségű, ők tették felesle­gessé a generátorok koksszal való „etetését”. Az ú.iítás benyújtását hosszas kísérletezés előzte meg. Ré­gebben koksszal keverték a generátorhoz használt komlói szenet, maid a kokszot elhagy­ták és a komlói szenet most már lengyel láneszérmel együtt égették. A koksz, majd az im­portból származó lángszén meg drágította a generátor-gázt. no­ha a kokszművekben is a költ­ségek csökkentése, olcsóbb ter­melés a cél. Szinte hihetetlen — az újí­tók koksz és lengyel szén he­lyett salak bekeverésével ennek deviza-takarékossági szempontból is nagy jelentősé­ge van. A kísérletek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a salakkal kevert szénből nyert gáz kaló­ria értéke valamivel csökkent u —an. de a generátorból ki­kerülő salak a régi 18 százalék helyett most csak 12 százalék éghető anyagot tartalmaz. A három újító 1959. decem­ber 21-én nyújtotta be javas­latát, melyet I960, áprilisában valósítottak meg. Azóta több, mint húszezer forint újítási dí­jat fizettek ki számukra, s ezt méltán megérdemelték. Az áp­rilis óta elért megtakarítás 344191 forint volt. a várható évi eredmény pedig riO—480 ezer forint. II. M. Hasznos pécsi újítások Élénk újító élet folyik a Pécsi Kokszművekben. Tavaly kilencvennyolc újítást nyújtot­tak be az üzem dolgozói. Eb­ből ötvenhármat fogadtak el a szakemberek, s eddig negy­vennégy bevezetésére került sor. Az újítások értéke, figye­lembe véve az előkalkulációt is, 582 ezer forint volt. Úgy látszik, hogy 1961-ben a tavalyinál is jobb eredmé­nyek várhatók. Az újító kedv fellendülését bizonyítja, hogy az év első két hónapjában már húsz újítást nyújtottak be. s ha tíz újítást adnak be havon­ként az ez évi eredmény már húsz százalékkal jobb lesz a tavalyinál. A tavalyi újítások közül, mint kiemelkedőket, Nesz Er­nő és Hajek Antal, valamint Pintér István, Welczer Miklós, Kovács József újításait tartják nyilván. Nesz Ernő és Hajek Antal villanyszerelők. Az ő gondjuk is volt az üzem gondja, ugyan­is a bakdaru, forgódaru és egyéb rúdtekercselést igénylő forgórészek javítását nem tud­ták helyben elvégezni. Mint az újítók javaslatukban leírták, az ő módszerükkel, üzemen belül csak néhány na­pot vesz igénybe a javítás. Az újítás népgazdasági hasz­na évi 51 318 forint, mely után a közeli napokt>an fizetik ki az újítási díjat Nesz Ernőnek és Hajek Antalnak. kísérletezték — sikerrel A sa­lakot a generátorban már el­égett szénből nyerik, de sze­rezhetnék máshonnan is. A lé­nyeg. hogy most már kizáró­lag csak komlói szenet hasz­nálnak. nincs szükség sem kokszra, sem import-szépre, s /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom