Dunántúli Napló, 1961. március (18. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-05 / 55. szám

mx. MÁRCIUS 5. NAPLÓ A kuznyecki medence példája nyomán Ember nélküli fejtés lesz Komlón Huszonkét mentőcsónak készül Mohácson A közelmúltban megírtuk már, hogy Jazbínsek Vilmog elvtárs, a komlói IH-as akna főmérnöke és Gungl Ferenc elvtórs, Béta-akna üzemveze­tője tanulmányúton jártak a Szovjetunióban és igen gazdag élményanyaggul tértek vissza. Beszámolójuk nagy érdeklő­dést váltott ki a komlói és pécsi bányász-műszaki veze­tők körében. Jazbinsek és Gungl elvtárs nyomban hazatérése után ki­fejtette, hogy a tapasztaltak javát el akarják plántálni a hazai talajban. Most örömmel írhatjuk le: ez az idő nem vá­ratott magára sokáig. A kom­lói törszt műszaki osztálya tervbe vette. De beszéljenek a tények! 18 vagon szén — egyetlen robbantással A mecseki szénmedencében és az ország valamennyi bá­nyájában ez idáig csak csapás­irányban fejtették, illetve rob­bantották a szenet. Ez más­szóval annyit jelent, hogy a bányászok felálltak a fejtés hosszúságában és a hosszúság­ra merőleges irányban halad­tak előre. Ebben az évben a szovjet példa nyomán egészen új do­loggal próbálkoznak Komlón. A 60—120 méter hosszú fej­tésben az 1,80—2 méter magas szénfal mögött 1,20—1,S0 mé­terre lyukat fúrnak a fejtés hosszával párhuzamosan. LBSZ szovjet vagy pedig Nüsse Gräffer német fúrógé­pet használnak hozzá. Amikor a 100 milliméter átmérőjű lyu­kat kifúrták, megtöltik rob­banóanyaggal, majd vizet ön­tenek be és a lyuk végén agyagdugóval elfojtják. így jobban érvényesül a víz fe­szítő hatása. Olyan detonáció lesz ez, amilyen még nem volt ha­zánkban. A robbantás hatá­sára egyszerre 60—120 méter hosszú szénfal válik le — 1B0 tonna, vagyis 18 vagon szén omlik le. Mivel a fejtés meredek, leg­alább 35 fokos dőlésszögű lesz, a töméntelenül sok szén a ne­hézségi erő hatására önmagá­tól legurul a töltőbunkerbe, illetve csillékbe. . Ezzel a módszerrel kétszere­sére nőhet a munka termelé­kenysége. Amihez eddig 60 emberré volt szükség, azt a jö­vőben 30 ember is elvégezheti. Könnyebb munkával, mert a fúrógépek kezelése nem okoz különösebb fizikai megerőlte­tést. Talán még biztosítani sem kell, hiszen az előrehala­dás gyors, a nyomásviszonyok kedvezőek lehetnek, ■ a fej­tésben lényegében nem tartóz­kodik ember. A fúrógépet ugyanis a fejtésen kívül ke­zelik. A Csináltál-pajzsok sokfele változata A Csinakál-pajzs neve sem ismeretlen az olvasók előtt. Mint megírtuk, a két komlói vezető főként ezekért látoga­tott ki. Komlón ugyanis már kísérleteztek e pajzzsal és 4,7 tonnás fejteljesítményt értek el vele, a 8,7 tonnás fejtési fejteljesítménnyel szemben. A pajzsok őshazájában, a Szov­jetunióban azonban a 4,7 ton­na sokszorosánál tartanak már. A két komlói Csinakál-pajzs fagerendákból épült A kuz­nyecki medencében látottak példája nyomán ebben az év­ben megkezdik az előkészüle­teket az új anyagú pajzsok építésére. Építeni fognak acél­ból, vasbetongerendébúl, sőt sor kerülhet szőnyegpajzs ösz- szeszerelésére Is. Ez acél­abroncs fonadék lesz, amelyre sűrű dróthálót erősítenek. A vas, illetve vasbeton még a Szovjetunióban fs olcsóbb a fánál. Még inkább így van es ■■■— — ■ ■ nálunk, erdőszegény orszá­gunkban. Mindez aláhúzza a kísérletek jelentőségét. Auíomatisálások Egyszer már megemlítet­tük, hogy a pécsi szénirö&atban hozzákezdenek az automatizá­láshoz — egyelőre a szivuty- tyúknal. A komlóiak sem akarnak lemaradni, így Zo- bák-aknán beépítették az első automatikus csillebetoló be­rendezéseket, amit még több fog követni. A kísérleti próba jól sikerült, Zobák-akna és a német cég emberei egyaránt elégedettek az eredménnyel. A „régi” Kossuth-bányai automaták „csak” 30 másod­perc alatt tolnak a kasba egy csillét. Az újak, a Zobák- aknalak 13 másodperc alatt végzik el ugyanazt. A nagy, több mint két tonna szenet befogadó csillékkel is könnyen elbánnak. Napirendre került a gumi­szalagok működésének auto­matizálása is. A tröszt sok gumiszalagját ma ugyanis kü- lön-külön kell indítani és megállítani. A jövőben ezt — az Anna-aknai tapasztalatok alapján — koncentrálják. A gumiszalagok többségét egy helyről, egy ember gombnyo­mására igazgatják. M. L. Jelentkezett az eddigi legnagyobb lottónyeremény tulajdonosa Üzemi szakácsnő a szerencsés nyertes A lottó 9. heti ünnepi lottó­sorsolása két rekordot is ho­zott. Erre a Játékhétre küldték be a legtöbb szelvényt, s ez­úttal „megszületett" az idea második öttaMlatos nyere­mény, amelyre a lottó négy­éves történetében a legna­gyobb összeg — 1,807 111 Ft — jut A telitalálatot Braun Ferencné üzemi szakácsnő érte el, aM szombaton délelőtt mu­tatta be nyertes igazoló-saelvé­nyét a Sportfogadási és Lottó Igazgatóságon. Braunné régóta szenvedélyes lottózó. Egy ideig csoportban lottózott, s amikor a többiek megunták, ö heti három szelvénnyel játszott to­vább. Kitartását — mint lát­ható — siker kísérte. Braun Feremcné és férje, aki üzemi lakatos egy óbudai gyárban, harminc éve lakik Csillaghegyen egyssooba, kony­hán lakásban. Gyermekük nin­csen. Evek óta az a vágyuk, hogy kisméretű lakásukat egy snaép családi házzal cseréljék fel. A 6,805.270 számú szelvény most lehetővé teszi régi vá­gyuk megvalósítását. Braunné a nyereményből gazdag aján­dékkal lepd meg 80 éves édes­apját, két testvérét és a többi rokonát Az összeg nagyrészét takarékbetétbe teszi, hogy an­nak hasznát hosszú ideig él­vezhesse. Braun Ferencné ter­ve még: továbbra is munká­ban marad. A Mohácsi Gépgyár huszonkét mentőcsónakot készít a Fővárosi Kishajózási Vállalat megrendelésére. A mentőcsónakok érdekessége, hogy két végükön zárt levegőt tartalmazó tartályok vannak ame­lyek megakadályozzák a hajó elsüllyedését akkor is, ha az felborulna. A Mohácsi Gépgyár Duna mellett lévő telepén hegesztík a csónakokat. Exportiparunk jó hírnevéért Tizenhat országba szállít szigetelőket a Pécsi Porcelángyár Míg felsorolni * sok. Cseh­szlovákiába, Albániába. Finn­országba. Hollandiába, Norvé­giába, Egyiptomba. Indiába, Iránba. Izraelbe. Libanonba, Szíriába, Szudánba. Vietnám­ba, Jordániába, Törökország­ba, Görögországba szállított elektromos szigetelőket a Pécsi Porcelángyár. Persze ezek a szállítások nem közvetlen meg­rendelés útién történnek, ha­nem a Transelektro külkeres­kedelmi vállalat révén. Ez a vállalat köt szerződéseket a külföldi m®grf-nde lők-Wcfi. ez ve­szi át. illetve szállítja is ren­deltetési helyére a porcelán sí?igei élőkét. Tehát a porcelángyár export termelése is a Trronselrik- tro megrendelésein keresz­tül történik, ami azt jelenti, hoar a porcelángyár csak e vállalaton keresztül győződbe­BelejezMek a MüsMeitti Az ország csaknem négy és féleaer termeűjősBövetkeaetébem, amelyek már tavaly is közös gazdálkodást folytattak, befe­jeződtek a zánószámad'ások, s a legtöbb helyein már megtar­tották a közgyűlést is. A záró- számadások során mintegy öt­millió holdnyi területen folyta­tott közös gazdálkodás szám­szerű eredményeit összegezték, s mintegy 900 000 termélő&zö- vetkezets tag jövedelmét álla­pították meg. ' Az 1960. évi zárószámadásak tapasztalatai t a termeilőszövet- kazetek — a járási tanácsok segítségével — az ideá évre most készülő pénzügyi tervek elkészítésénél hasznosítják. tik meg tenmelvényeinek kül­földi értékeléséről. Ilyen al­kalomból közvetítette a Trans­elektro Törökországi megren­delők elismerő levelét a por­celángyár kisfeszültségű szi­getelőinek kiválóságáról. Ha nem is rendszeresek az ilyen írásos elismerések, maga az a tény, hogy hosszú évek során sem írásbeli, sem szóbeli el­marasztalás nem érte a porce­lángyárat. egymagában Is fi­gyelemreméltó. Mégis néhány évvel ezelőtt a sok külföldi megrendelő kö­zül India jelentett be rekla­mációt a porcelángyár távve­zetékű szigetelőire, öt—hat százalékos töréskárról érkezett reklamáció, amely technoló­giai hibául rótta fel a szigete­lők elégtelen ellenállóképessé­gét Is. Ezt megelőzőleg egy ismeirt nyugatnémet cégtől ugyanilyen szigetelőket rendelt India. Az átvételnél jelenlévő indiai meg bízott azonban nem találta megfelelőnek a szigetelők mi­nőségét s így került sor a Pécsi Porcelán rvárra, ahonnan a szo­kásos vizsgálatok után. annak rendje, módja szerint megren­delték és át Is vették a szige­telőket. Tehát a Transelektronak csak úgy. mint a porcelángyárnak minden jogi alapja meg lett volna arra, hogy viaszautasít­Fér) és feleség ATI a rendőr­föhadnagy íróasztala előtt. A férfi középtermetű, feketehajú. Kis bajsza néha idegesen megrándul. Huszonhárom éves. As asszony is fiatal, csinos, bávatós szemével rá-rdpttlant a férjére. Van ebben a pillan­tásban valami szemrehányó, mintha mondaná: hát kellapt éz, hogy ifi szégyenkezzünk a rendőrségen mindketten? Állnak szótlanul. Aztán bejön egy harmadik asszony is. 30 év (körüli le­het. szőke haja csapzottan hull a homlokára, jobb kezében zsebkendőt szorongat. Szeme kissé piros a sírástól, ö is megáll az asztal előtt. A férfi középen, a felesége a jobbol­dalán, az „idegen“ nő a bal­ján, A feleség most látja ezt a nőt először. Pillantása villámo­kat szór férje csábítója felé. A férj csodálkozik. Arra iga­zán nem volt elkészülve, hogy ezzel a nővel itt találkozik. . Állnak szótlanul. — Kérem most mondja meg őszintén, melyik nőt szereli? — szól halkan a főhadnagy. Géza leszegett fejjel áll a „két tűz“ között. Nagyon kel­lemetlen helyzet, látszik raj­ta. legszívesebben elsüllyedne a szégyentől. Mit lehet erre vá­ló1 rolni? Legalábbis az 6 he­lyebén? Az ő helyében, aki mindkét nőnék szerelmét Vál­tott. Hol az egyiknek, hol a irw.siknak.; felemeli a fejét, aztán ető­3Cei tűz között csak addig ketl, amíg pénze van. Most pedig behívatták mind­hármukat. *zör a feleségére néz, majd balra pillant. A kérdést feltet­ték, hiába ,itt válaszolni kell.„ * Mielőtt azonban meghalla­nánk Géza válaszát, perges­sük vissza a történetet, ho­gyan és miért kerültek ide mindhárman. Géza négy évvel ezelőtt nő­sült. Felesége csinos, szőke asszony, szerették egymást. Két kis gyermekük született, nevelték is őket rendesen. Egy ideig. Mindaddig, míg a féri nem találkozott Jutkával, as­zal a nővel, akinek legényko­rában udvarolt. Azzal az asz- szonnyal, aki most ott áll mel­lette, a Úgy érezték mindketten hogy régi szerelmük ismét láng ra kapott. Az asszony elpana­szolta, hogy férjétől különvál- tan él, nincs senki, aki vigasz­talja. Milyen szerencse, hogy ismét egymásba botlottak! Gé­za is mesélt. Megnősült S is, de sajnos nem találta meg az igazit. Ő is killönváltan él — hazudta. — A sors hozott össze ben­nünket két csalódott embert — Vélte Géza és még két fél­decit rendelt. A nő pedig még közelebb húzta a székel és a „féffi szép időkről“ duruzsolt a fülébe. A közös emlékekről, amelyeket ismét folytatni té- hátÉBa* Ezután is rendszeresen talál­koztak. És ittak. Előfordult, hogy Géza két—három napig haza se ment. Amíg a pénz tartott, i i Amikor Géza pénztárcája üres lett, a nő műidig módját lelte, hogy néhány napra meg­szakítsa a barátságot. A feleség pedig — immár egy éve — nem érti férje tn- selkedését. Elmaradozik, haza alig ad egy-két gyűrött tízest. Még szerencse, hogy anyósa gondoskodik a gyerekekről, ki­segíti őt is időnként néhány száz forinttal. Géza pedig éli világát. Ami­kor ismét lapul egy-két száz­forintos a zsebében, szalad a nőhöz. Ha pénze van, mindég szeretett vendég. Géza pedig minden pénzét a nőre és az italra költi. Egy éve alkoholis­ta. Két hete ismét felvette a fi­zetését és a megszökött utat járta „Szerelmével“ kettesben vacsorázott és utána.., semmi sem volt drága. Sör, bor, pá­linka, amit a nő kért, min­dent fizetett. Taxival jártak egyik vendéglőből « másikba. Éjfél felé pedig a Pannóniában kötöttek ki. Hajnali negyed 4 óra felé Géza. már álig Alit a lábán. Fizetett. Arra határozottan emlékszik, hogy a eeh kifize­még visszagyűrt a zsebébe. — Jötték kifelé. A Pannónia előtt a nő megölelte, — 6 pedig egy pillanatra megtántorodott... Amikor ismét észhez kapott a zsebéhez nyúlt. — Ellopták a pénzemet m gurgulázta. Egy rendőr állt mellette. — Mit loptak el, fiatalem­ber? — kérdezte. Gém pedig hirtelen kötülpl Uantott, de „szerelmét“ már sehol sem ta­lálta. A rendőr az őrsre vitte, ahol a lopásról jegyzőkönyvet vet­tek fel. Géza másnap már szánt-bánt mindent. Dehogy akarta ő az ügyet „rendőrségi útra“ vinni. Majd 6 elintézi Jutkáival • dolgot. De hiába, a jegyzőkönyv már ott feküdt a rendőrségen * el­indult hivatalos útján. Részeg fejjel pedig olyanokat is mon­dott a jegyzőkönyvbe, amit nem akart. A történet szempontjából nem érdekes, hogy a pénz mi­ként tűnt el Géza zsebéből. A rendőrség számára nem is ez vdlt a legfontosabb kérdés, hanem az, hogfi ezt az embert meg kel! menteni a családjá­nak. Néhány nap tntiwa elbe­szélgettek vele. Segíteni akar­taié rajta, döbbenjen végre rá, Ki ff in« mffr rogy awnom m SHmtSK HMn Elhangzott tehát a kérdés: ... mondja meg őszintén, me­lyik nőt szereti?" Felemeli a fejét, először a feleségére néz, majd balra pil­lant. öt szeretem — mondja és fejével a felesége felé tnt. A másik nő felzokog. Megbocsát-e a férjének, szereti-e ezek után is? — kér­di az asszonytól a rendőr. Az asszony nagyot sóhajt. — Szeretem a férjemet és .. megbocsátok neki — mondja. 0 is elsírja magát, mert vég­re fény derült férje kimaradó- zásaira, rendszeres ittasságá­nak okaira és talán ismét visz- szakapja két gyermekének ap­ját. Géza azonban ennyivel nem ússza meg. Igaz, ő is beleegye­zik, hogy elvonókúrára men­jen. Talán még nem késő. — Máskor ne fusson olyan szekér után, amelyik csak ak­kor veszi fel, ha tömött a zse­be. Látja ez az asszony még mindig szereti magát, hát be­csülje meg! — mondja a fő­hadnagy Gézának ée kezét nyújtja búcsúzásul. Géza belekarol feleségébe és indulnak kifelé. Az asszony egy pillantást vet a rendőrre, szemében a hála, hogy férjét visszaadták neki. SARAT FERENC sa a reklamációt. Joggal hi­vatkozhattak volna arra. hogy szállítás vagy szerelés uozoea következett be a hibáaodas, vagy éppen arra. hogy a törés­károk az indiai monszum idő­szaka alatt következtek be. Kü iön ben erre az utóbbira utál­tak a helyszínen történt vizsgá latok is. Ezekután ki kötelezhette volna a porcelángyárat arra, hogy a reklamációnak helyet adva megtérítse a kárt, illetve újragyártsa a tönkrement szi­getelőket. Mégis kötelezte őket valami, A porcelángyár vezetői, mun­kásai tudták, hogy ezt az ese­tét a világpiacon nem a meg­rendelő. hanem a kivitelező ro­vására könyvelik el. s azt tartják legkevésbé nyilván, hogy a károsodás kinek a hi­bájából történt. Tudták, hogy egyetlen nyugati cég sem töp­reng a felett, hogy elismerje vagy sem a Pécsi Porcelángyár igazát. Pedig be tudta volna bizonyítani, sőt be is bizonyí­totta az indiai átvevő szeme- láttára. hogy az átadás nem­zetközi követelményeinek ele­get tett. amikor a fontos és szükséges vizsgálatokat pon­tosan betartotta. Mégis a további huzavonák, viták helyett a legnehezebb megoldást választották a por­celángyárban. A reklamáció után összeült a gyár veze­tősége és közös elhatározással megállapodtak abban, hogy hozzálátnak és teljesítik az in­diai «ég kívánságát. És több hetes munkával, éjt nappallá téve máris sokat .,törlesztet­tek”. Az elgő szállításra váró komoly tételt már nem a szo­kásos vizsgálatokkal ellen­őrizték. hanem erre a célra há­zilag konstruáltak egy készü­léket, amely alkalmas arra, hogy sorozatban végezhessék a legkülönbözőbb hőmérsékleti, ellenállási, szilárdsági stb. vizs gálátokat, amelyek már min­den tekintetben megfelelnek az indiai éghajlatnak. Egyszó­val olyasmit produkáltak amit aligha tenne meg a helyükben egyetlen nyugati vállalat is. Pedig nem arról van szó, hogy a porcelángyár Ilyen és ehhez hasonló áldozatok árán tartja meg hegemóniáját kül­földi piacokon. Nem, mert a pécsi porcelánszigetelő gyár­tás világviszonylatban is e leg­elsők közé sorolható. És ha „csak* 1(1 külföldi ország ne­vét említették a megrendelők között, ez sem azt jelenti, hogy nem emelkedhetne ennek a duplájára is a megrendelők száma. Hiszen a nemzetközi piacokon hiány mutatkozik a minőségi porcelánszigetelőkből Miért vállalti hát mégis a porcelángyár ezt a szokatlan gesztust? Ahogy már mondot­tuk is nemcsak a világpiaci szint tartásáért, hanem első­sorban a magyar expoítlpar ló hírnevének megőrzése mi­att. amely nem szenvedhet; csorbát még az ilyen erősön vitatható reklamációk miatt sem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom