Dunántúli Napló, 1961. március (18. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-05 / 55. szám
mx. MÁRCIUS 5. NAPLÓ A kuznyecki medence példája nyomán Ember nélküli fejtés lesz Komlón Huszonkét mentőcsónak készül Mohácson A közelmúltban megírtuk már, hogy Jazbínsek Vilmog elvtárs, a komlói IH-as akna főmérnöke és Gungl Ferenc elvtórs, Béta-akna üzemvezetője tanulmányúton jártak a Szovjetunióban és igen gazdag élményanyaggul tértek vissza. Beszámolójuk nagy érdeklődést váltott ki a komlói és pécsi bányász-műszaki vezetők körében. Jazbinsek és Gungl elvtárs nyomban hazatérése után kifejtette, hogy a tapasztaltak javát el akarják plántálni a hazai talajban. Most örömmel írhatjuk le: ez az idő nem váratott magára sokáig. A komlói törszt műszaki osztálya tervbe vette. De beszéljenek a tények! 18 vagon szén — egyetlen robbantással A mecseki szénmedencében és az ország valamennyi bányájában ez idáig csak csapásirányban fejtették, illetve robbantották a szenet. Ez másszóval annyit jelent, hogy a bányászok felálltak a fejtés hosszúságában és a hosszúságra merőleges irányban haladtak előre. Ebben az évben a szovjet példa nyomán egészen új dologgal próbálkoznak Komlón. A 60—120 méter hosszú fejtésben az 1,80—2 méter magas szénfal mögött 1,20—1,S0 méterre lyukat fúrnak a fejtés hosszával párhuzamosan. LBSZ szovjet vagy pedig Nüsse Gräffer német fúrógépet használnak hozzá. Amikor a 100 milliméter átmérőjű lyukat kifúrták, megtöltik robbanóanyaggal, majd vizet öntenek be és a lyuk végén agyagdugóval elfojtják. így jobban érvényesül a víz feszítő hatása. Olyan detonáció lesz ez, amilyen még nem volt hazánkban. A robbantás hatására egyszerre 60—120 méter hosszú szénfal válik le — 1B0 tonna, vagyis 18 vagon szén omlik le. Mivel a fejtés meredek, legalább 35 fokos dőlésszögű lesz, a töméntelenül sok szén a nehézségi erő hatására önmagától legurul a töltőbunkerbe, illetve csillékbe. . Ezzel a módszerrel kétszeresére nőhet a munka termelékenysége. Amihez eddig 60 emberré volt szükség, azt a jövőben 30 ember is elvégezheti. Könnyebb munkával, mert a fúrógépek kezelése nem okoz különösebb fizikai megerőltetést. Talán még biztosítani sem kell, hiszen az előrehaladás gyors, a nyomásviszonyok kedvezőek lehetnek, ■ a fejtésben lényegében nem tartózkodik ember. A fúrógépet ugyanis a fejtésen kívül kezelik. A Csináltál-pajzsok sokfele változata A Csinakál-pajzs neve sem ismeretlen az olvasók előtt. Mint megírtuk, a két komlói vezető főként ezekért látogatott ki. Komlón ugyanis már kísérleteztek e pajzzsal és 4,7 tonnás fejteljesítményt értek el vele, a 8,7 tonnás fejtési fejteljesítménnyel szemben. A pajzsok őshazájában, a Szovjetunióban azonban a 4,7 tonna sokszorosánál tartanak már. A két komlói Csinakál-pajzs fagerendákból épült A kuznyecki medencében látottak példája nyomán ebben az évben megkezdik az előkészületeket az új anyagú pajzsok építésére. Építeni fognak acélból, vasbetongerendébúl, sőt sor kerülhet szőnyegpajzs ösz- szeszerelésére Is. Ez acélabroncs fonadék lesz, amelyre sűrű dróthálót erősítenek. A vas, illetve vasbeton még a Szovjetunióban fs olcsóbb a fánál. Még inkább így van es ■■■— — ■ ■ nálunk, erdőszegény országunkban. Mindez aláhúzza a kísérletek jelentőségét. Auíomatisálások Egyszer már megemlítettük, hogy a pécsi szénirö&atban hozzákezdenek az automatizáláshoz — egyelőre a szivuty- tyúknal. A komlóiak sem akarnak lemaradni, így Zo- bák-aknán beépítették az első automatikus csillebetoló berendezéseket, amit még több fog követni. A kísérleti próba jól sikerült, Zobák-akna és a német cég emberei egyaránt elégedettek az eredménnyel. A „régi” Kossuth-bányai automaták „csak” 30 másodperc alatt tolnak a kasba egy csillét. Az újak, a Zobák- aknalak 13 másodperc alatt végzik el ugyanazt. A nagy, több mint két tonna szenet befogadó csillékkel is könnyen elbánnak. Napirendre került a gumiszalagok működésének automatizálása is. A tröszt sok gumiszalagját ma ugyanis kü- lön-külön kell indítani és megállítani. A jövőben ezt — az Anna-aknai tapasztalatok alapján — koncentrálják. A gumiszalagok többségét egy helyről, egy ember gombnyomására igazgatják. M. L. Jelentkezett az eddigi legnagyobb lottónyeremény tulajdonosa Üzemi szakácsnő a szerencsés nyertes A lottó 9. heti ünnepi lottósorsolása két rekordot is hozott. Erre a Játékhétre küldték be a legtöbb szelvényt, s ezúttal „megszületett" az idea második öttaMlatos nyeremény, amelyre a lottó négyéves történetében a legnagyobb összeg — 1,807 111 Ft — jut A telitalálatot Braun Ferencné üzemi szakácsnő érte el, aM szombaton délelőtt mutatta be nyertes igazoló-saelvényét a Sportfogadási és Lottó Igazgatóságon. Braunné régóta szenvedélyes lottózó. Egy ideig csoportban lottózott, s amikor a többiek megunták, ö heti három szelvénnyel játszott tovább. Kitartását — mint látható — siker kísérte. Braun Feremcné és férje, aki üzemi lakatos egy óbudai gyárban, harminc éve lakik Csillaghegyen egyssooba, konyhán lakásban. Gyermekük nincsen. Evek óta az a vágyuk, hogy kisméretű lakásukat egy snaép családi házzal cseréljék fel. A 6,805.270 számú szelvény most lehetővé teszi régi vágyuk megvalósítását. Braunné a nyereményből gazdag ajándékkal lepd meg 80 éves édesapját, két testvérét és a többi rokonát Az összeg nagyrészét takarékbetétbe teszi, hogy annak hasznát hosszú ideig élvezhesse. Braun Ferencné terve még: továbbra is munkában marad. A Mohácsi Gépgyár huszonkét mentőcsónakot készít a Fővárosi Kishajózási Vállalat megrendelésére. A mentőcsónakok érdekessége, hogy két végükön zárt levegőt tartalmazó tartályok vannak amelyek megakadályozzák a hajó elsüllyedését akkor is, ha az felborulna. A Mohácsi Gépgyár Duna mellett lévő telepén hegesztík a csónakokat. Exportiparunk jó hírnevéért Tizenhat országba szállít szigetelőket a Pécsi Porcelángyár Míg felsorolni * sok. Csehszlovákiába, Albániába. Finnországba. Hollandiába, Norvégiába, Egyiptomba. Indiába, Iránba. Izraelbe. Libanonba, Szíriába, Szudánba. Vietnámba, Jordániába, Törökországba, Görögországba szállított elektromos szigetelőket a Pécsi Porcelángyár. Persze ezek a szállítások nem közvetlen megrendelés útién történnek, hanem a Transelektro külkereskedelmi vállalat révén. Ez a vállalat köt szerződéseket a külföldi m®grf-nde lők-Wcfi. ez veszi át. illetve szállítja is rendeltetési helyére a porcelán sí?igei élőkét. Tehát a porcelángyár export termelése is a Trronselrik- tro megrendelésein keresztül történik, ami azt jelenti, hoar a porcelángyár csak e vállalaton keresztül győződbeBelejezMek a MüsMeitti Az ország csaknem négy és féleaer termeűjősBövetkeaetébem, amelyek már tavaly is közös gazdálkodást folytattak, befejeződtek a zánószámad'ások, s a legtöbb helyein már megtartották a közgyűlést is. A záró- számadások során mintegy ötmillió holdnyi területen folytatott közös gazdálkodás számszerű eredményeit összegezték, s mintegy 900 000 termélő&zö- vetkezets tag jövedelmét állapították meg. ' Az 1960. évi zárószámadásak tapasztalatai t a termeilőszövet- kazetek — a járási tanácsok segítségével — az ideá évre most készülő pénzügyi tervek elkészítésénél hasznosítják. tik meg tenmelvényeinek külföldi értékeléséről. Ilyen alkalomból közvetítette a Transelektro Törökországi megrendelők elismerő levelét a porcelángyár kisfeszültségű szigetelőinek kiválóságáról. Ha nem is rendszeresek az ilyen írásos elismerések, maga az a tény, hogy hosszú évek során sem írásbeli, sem szóbeli elmarasztalás nem érte a porcelángyárat. egymagában Is figyelemreméltó. Mégis néhány évvel ezelőtt a sok külföldi megrendelő közül India jelentett be reklamációt a porcelángyár távvezetékű szigetelőire, öt—hat százalékos töréskárról érkezett reklamáció, amely technológiai hibául rótta fel a szigetelők elégtelen ellenállóképességét Is. Ezt megelőzőleg egy ismeirt nyugatnémet cégtől ugyanilyen szigetelőket rendelt India. Az átvételnél jelenlévő indiai meg bízott azonban nem találta megfelelőnek a szigetelők minőségét s így került sor a Pécsi Porcelán rvárra, ahonnan a szokásos vizsgálatok után. annak rendje, módja szerint megrendelték és át Is vették a szigetelőket. Tehát a Transelektronak csak úgy. mint a porcelángyárnak minden jogi alapja meg lett volna arra, hogy viaszautasítFér) és feleség ATI a rendőrföhadnagy íróasztala előtt. A férfi középtermetű, feketehajú. Kis bajsza néha idegesen megrándul. Huszonhárom éves. As asszony is fiatal, csinos, bávatós szemével rá-rdpttlant a férjére. Van ebben a pillantásban valami szemrehányó, mintha mondaná: hát kellapt éz, hogy ifi szégyenkezzünk a rendőrségen mindketten? Állnak szótlanul. Aztán bejön egy harmadik asszony is. 30 év (körüli lehet. szőke haja csapzottan hull a homlokára, jobb kezében zsebkendőt szorongat. Szeme kissé piros a sírástól, ö is megáll az asztal előtt. A férfi középen, a felesége a jobboldalán, az „idegen“ nő a balján, A feleség most látja ezt a nőt először. Pillantása villámokat szór férje csábítója felé. A férj csodálkozik. Arra igazán nem volt elkészülve, hogy ezzel a nővel itt találkozik. . Állnak szótlanul. — Kérem most mondja meg őszintén, melyik nőt szereli? — szól halkan a főhadnagy. Géza leszegett fejjel áll a „két tűz“ között. Nagyon kellemetlen helyzet, látszik rajta. legszívesebben elsüllyedne a szégyentől. Mit lehet erre váló1 rolni? Legalábbis az 6 helyebén? Az ő helyében, aki mindkét nőnék szerelmét Váltott. Hol az egyiknek, hol a irw.siknak.; felemeli a fejét, aztán ető3Cei tűz között csak addig ketl, amíg pénze van. Most pedig behívatták mindhármukat. *zör a feleségére néz, majd balra pillant. A kérdést feltették, hiába ,itt válaszolni kell.„ * Mielőtt azonban meghallanánk Géza válaszát, pergessük vissza a történetet, hogyan és miért kerültek ide mindhárman. Géza négy évvel ezelőtt nősült. Felesége csinos, szőke asszony, szerették egymást. Két kis gyermekük született, nevelték is őket rendesen. Egy ideig. Mindaddig, míg a féri nem találkozott Jutkával, aszal a nővel, akinek legénykorában udvarolt. Azzal az asz- szonnyal, aki most ott áll mellette, a Úgy érezték mindketten hogy régi szerelmük ismét láng ra kapott. Az asszony elpanaszolta, hogy férjétől különvál- tan él, nincs senki, aki vigasztalja. Milyen szerencse, hogy ismét egymásba botlottak! Géza is mesélt. Megnősült S is, de sajnos nem találta meg az igazit. Ő is killönváltan él — hazudta. — A sors hozott össze bennünket két csalódott embert — Vélte Géza és még két féldecit rendelt. A nő pedig még közelebb húzta a székel és a „féffi szép időkről“ duruzsolt a fülébe. A közös emlékekről, amelyeket ismét folytatni té- hátÉBa* Ezután is rendszeresen találkoztak. És ittak. Előfordult, hogy Géza két—három napig haza se ment. Amíg a pénz tartott, i i Amikor Géza pénztárcája üres lett, a nő műidig módját lelte, hogy néhány napra megszakítsa a barátságot. A feleség pedig — immár egy éve — nem érti férje tn- selkedését. Elmaradozik, haza alig ad egy-két gyűrött tízest. Még szerencse, hogy anyósa gondoskodik a gyerekekről, kisegíti őt is időnként néhány száz forinttal. Géza pedig éli világát. Amikor ismét lapul egy-két százforintos a zsebében, szalad a nőhöz. Ha pénze van, mindég szeretett vendég. Géza pedig minden pénzét a nőre és az italra költi. Egy éve alkoholista. Két hete ismét felvette a fizetését és a megszökött utat járta „Szerelmével“ kettesben vacsorázott és utána.., semmi sem volt drága. Sör, bor, pálinka, amit a nő kért, mindent fizetett. Taxival jártak egyik vendéglőből « másikba. Éjfél felé pedig a Pannóniában kötöttek ki. Hajnali negyed 4 óra felé Géza. már álig Alit a lábán. Fizetett. Arra határozottan emlékszik, hogy a eeh kifizemég visszagyűrt a zsebébe. — Jötték kifelé. A Pannónia előtt a nő megölelte, — 6 pedig egy pillanatra megtántorodott... Amikor ismét észhez kapott a zsebéhez nyúlt. — Ellopták a pénzemet m gurgulázta. Egy rendőr állt mellette. — Mit loptak el, fiatalember? — kérdezte. Gém pedig hirtelen kötülpl Uantott, de „szerelmét“ már sehol sem találta. A rendőr az őrsre vitte, ahol a lopásról jegyzőkönyvet vettek fel. Géza másnap már szánt-bánt mindent. Dehogy akarta ő az ügyet „rendőrségi útra“ vinni. Majd 6 elintézi Jutkáival • dolgot. De hiába, a jegyzőkönyv már ott feküdt a rendőrségen * elindult hivatalos útján. Részeg fejjel pedig olyanokat is mondott a jegyzőkönyvbe, amit nem akart. A történet szempontjából nem érdekes, hogy a pénz miként tűnt el Géza zsebéből. A rendőrség számára nem is ez vdlt a legfontosabb kérdés, hanem az, hogfi ezt az embert meg kel! menteni a családjának. Néhány nap tntiwa elbeszélgettek vele. Segíteni akartaié rajta, döbbenjen végre rá, Ki ff in« mffr rogy awnom m SHmtSK HMn Elhangzott tehát a kérdés: ... mondja meg őszintén, melyik nőt szereti?" Felemeli a fejét, először a feleségére néz, majd balra pillant. öt szeretem — mondja és fejével a felesége felé tnt. A másik nő felzokog. Megbocsát-e a férjének, szereti-e ezek után is? — kérdi az asszonytól a rendőr. Az asszony nagyot sóhajt. — Szeretem a férjemet és .. megbocsátok neki — mondja. 0 is elsírja magát, mert végre fény derült férje kimaradó- zásaira, rendszeres ittasságának okaira és talán ismét visz- szakapja két gyermekének apját. Géza azonban ennyivel nem ússza meg. Igaz, ő is beleegyezik, hogy elvonókúrára menjen. Talán még nem késő. — Máskor ne fusson olyan szekér után, amelyik csak akkor veszi fel, ha tömött a zsebe. Látja ez az asszony még mindig szereti magát, hát becsülje meg! — mondja a főhadnagy Gézának ée kezét nyújtja búcsúzásul. Géza belekarol feleségébe és indulnak kifelé. Az asszony egy pillantást vet a rendőrre, szemében a hála, hogy férjét visszaadták neki. SARAT FERENC sa a reklamációt. Joggal hivatkozhattak volna arra. hogy szállítás vagy szerelés uozoea következett be a hibáaodas, vagy éppen arra. hogy a töréskárok az indiai monszum időszaka alatt következtek be. Kü iön ben erre az utóbbira utáltak a helyszínen történt vizsgá latok is. Ezekután ki kötelezhette volna a porcelángyárat arra, hogy a reklamációnak helyet adva megtérítse a kárt, illetve újragyártsa a tönkrement szigetelőket. Mégis kötelezte őket valami, A porcelángyár vezetői, munkásai tudták, hogy ezt az esetét a világpiacon nem a megrendelő. hanem a kivitelező rovására könyvelik el. s azt tartják legkevésbé nyilván, hogy a károsodás kinek a hibájából történt. Tudták, hogy egyetlen nyugati cég sem töpreng a felett, hogy elismerje vagy sem a Pécsi Porcelángyár igazát. Pedig be tudta volna bizonyítani, sőt be is bizonyította az indiai átvevő szeme- láttára. hogy az átadás nemzetközi követelményeinek eleget tett. amikor a fontos és szükséges vizsgálatokat pontosan betartotta. Mégis a további huzavonák, viták helyett a legnehezebb megoldást választották a porcelángyárban. A reklamáció után összeült a gyár vezetősége és közös elhatározással megállapodtak abban, hogy hozzálátnak és teljesítik az indiai «ég kívánságát. És több hetes munkával, éjt nappallá téve máris sokat .,törlesztettek”. Az elgő szállításra váró komoly tételt már nem a szokásos vizsgálatokkal ellenőrizték. hanem erre a célra házilag konstruáltak egy készüléket, amely alkalmas arra, hogy sorozatban végezhessék a legkülönbözőbb hőmérsékleti, ellenállási, szilárdsági stb. vizs gálátokat, amelyek már minden tekintetben megfelelnek az indiai éghajlatnak. Egyszóval olyasmit produkáltak amit aligha tenne meg a helyükben egyetlen nyugati vállalat is. Pedig nem arról van szó, hogy a porcelángyár Ilyen és ehhez hasonló áldozatok árán tartja meg hegemóniáját külföldi piacokon. Nem, mert a pécsi porcelánszigetelő gyártás világviszonylatban is e legelsők közé sorolható. És ha „csak* 1(1 külföldi ország nevét említették a megrendelők között, ez sem azt jelenti, hogy nem emelkedhetne ennek a duplájára is a megrendelők száma. Hiszen a nemzetközi piacokon hiány mutatkozik a minőségi porcelánszigetelőkből Miért vállalti hát mégis a porcelángyár ezt a szokatlan gesztust? Ahogy már mondottuk is nemcsak a világpiaci szint tartásáért, hanem elsősorban a magyar expoítlpar ló hírnevének megőrzése miatt. amely nem szenvedhet; csorbát még az ilyen erősön vitatható reklamációk miatt sem.
