Dunántúli Napló, 1961. március (18. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-04 / 54. szám

1961. MÁRCIUS 4.

NAPLÓ

3

Létesítsenek központi újítéműhelyeket!

— javasolják a villányi gépállomás újítói

C/TÉPÍTŐK

Újítókkal, újításokról beszélgettem a villányi gépállomáson. Mi volt a véleményük az újításról? Azt mondták, jó dolog, hasznos dolog látni, hogy az ő újításukkal jobban működnek a gépek, olcsóbban meg lehet oldani valamit, ami azelőtt többe került. Szabó János, Horváth Ferenc és Juhász László közös újítása a DT 413-as kormánykerék átalakítás. Hulladékanyagból alakítják át a kormányszerkezetet, amivel azelőtt igen sok baj volt. Ehhez hasonló újítás Rajnai Gyuláé is. Ö a cséplőgépen olyan újítást végzett, ami szükségetlenné teszi a magfogó ponyva használatát. Persze, nem ez a két újítás volt a villányi gépállomáson, csak ezzel a kettővel bizonyították: a helyileg elbírálható újításokat gyorsan be is vezetik, de azokra, amelyek felsőbb szervekhez kerülnek elbírálásra, azokra gyakran ki lehet mondani az áment.

Roskó Zsigmond, a gépállomás igazgatója régi ismert újító. Az ő újítása volt a barázdabehúzó. 1959-ben már az Országos Mezőgazdasági Kiállításon is bemutatták ezt az elmés, igen hasznos szerkezetet. Sokan látták. Megtetszett az embereknek. Ezt mutatják azok a levelek, amelyek szinte az ország minden részéből

címére érkeztek. Barázdabehú- zót kért már többek között a Keszthelyi Kísérleti Gazdaság, a solti Szikra Termelőszövetkezet is, de nem kaphattak. Eoskó elvtárs még címmel sem szolgálhatott, hogy hol gyártják. Egyszerűen nem gyártják. Három év óta ülnek rajta valahol és három év után is azt válaszolják: üzemi próbán van és az üzemi próbából hiányzik még 160 hold.

Már csak ennyi hiányzik és

akkor reméljük végre megjelennek a barázdabehúzók a földeken is.

Susánszki János, a gépállomás főmérnöke még 1957-ben módosította a DT 413-as lánc- kocsi tengelyét Az ékes megoldás helyett, amely nem volt jó, ment belement a sár és elmarta az éket, kónuszos megoldást alkalmazott Ennek a traktornak azóta sincs semmi baja. Újítását beadta a Vörös Csillag Traktorgyárnak. Elutasították, mert azt mondták: ..Még senki sem panaszkodott erre a megoldásra”. Susánszki János elfogadta az indokolást és csak akkor bosszankodott amikor a következő évben a Szovjetunióban a lánctalpas traktorokat az 6 módszeréhez hasonlóan, kónuszos megoldással készítették.

Gyermekbénulás elleni Sabin-vakcináció

Pécs mj. város Közegészségügyi és Járványügyi Állomása közli a város lakosságával, hogy az 1958. január 1. és 1960. november 30-a között született csecsemők és kisgyermekek Sabin-vakoinálásának II. részét 1960. március 6—11-éig adják az alant felsorolt rendelőkben a megjelölt napokon és időben. (

A gyermekbénulás eüLeni vakcináció három részből áll Az e5ső részletet januárban kapták meg a gyermekek, a második részletet most március elején adják, a harmadik részlet adására április végén kerül sor. A böilösődés gyermekek vákcinálását a bölcsődékben végzik eL

I. kerület: vakcinálás helye gyárvárosi egészségvédelmi tanácsadó, Fürst Sándor u. 4. sz. 1961. március 6, 7, 10-én délután 2—4 óráig. Meszes egészségvédelmi tanácsadó Gábor Áron u. 15. sz. március 6, 9, 10-én, délután 2—4 óráig Szabolcsi egészségvédelmi tanácsadó, Hősök tere 34. sz. március 6, 9, 10-én délután 2 —4 óráig. Vasasi egészségvédelmi tanácsadó, Vasas I., Fő utca 12. sz., március 7, 9, 10- én délután 2—4 óráig, Pécs- bányatelepi egészségvédelmi tanácsadó Pécsfoánya, Kórház tér 6. sz., március 6, 9-én délután 2—4 óráig, Borbála-telep egészségvédelmi tanácsadó március 7-én délután 2—4 óráig. Pécsújhegy, III. dűlő pártház. március 7-én délutár 2- 4 óráig.

II kerület: vakcinálás he lye: Kilián utcai egészségűé d?’-”í tanácsadó, Kilián Gy u 2 sz., március 6, 7, 8, 9, 10 é- délután 2—5 óráig. Jóka- M-'r utcai egészségvédelmi ta- vó-sadó, Jókai Mór u. 9. sz. március hó 9. 10, 11-én délután 2—5 óráig, Ágoston téri kn-^eti orvosi rendelő (Sörház utort tanácsadó helyett) Ágos to- +ér. március 6, 9, 10-én dél 1? órától délután 3 óráig Kertvárosi egészségvédelmi tanácsadó. Kertváros u. 1. sz. március 6, 7, 8-án délután 3—F őrá’ g.

III. kerület: vakcinálás helye: stock-házi egészségvédelm- tanácsadó. Nagy Jenő u. 38 sz., március 7, 10-én délutár 1—4 óráte. Gyermekklin'ko' enésrvéqnédelmi tanácsadó József ÁrtiH u. 11. sz.. roárciu- 6. 10-én deHrtan 4—6 óráig úirie csókái iái egész-sénvédelm'

Űimersekalia 28. sz éoöiet. március 6. 9-én délutár 1—4 óráis, rácvárosi egészsén védelmi tanácsadó Mecsekalia Rácváros, március 10-én dél- ftt-án ä—■5 óráig., j..

Ismételten felhívják a szülők figyelmét arra, hogy 1960. évben Pécs városában egyetlen gyeirnekbánnlásas megbetegedés sem volt. Ehhez hasonló adatot hosszú évek során át nem találunk. Ezt a jó eredményt az elmúlt években igen széles körben alkalmazott gyermekbénulás elleni oltásoknak, vakcinécóknak köszönhetjük. Az országos eredmény is ilyen jó volt.

Fentiekre való tekintettel kérik a szülőket, hogy gyermekeiket okvetlenül vigyék e1 az igen súlyos betegség megelőzését szolgáló gyermekbénulás eülená Sabin-vakcinációra. A szülők kiskanalat vigyenek magukkal, mivel a gyermekek a vakcinát ismét cseppekben kapják.

I Ez a tény is az ő elgondo- • Lását igazolta.

Ehhez hasonló dolgok bizony elvették az újítók kedvét. Ros- j kó Zsigmond, a gépállomás í igazgatója, aki szinte minden vasárnapját feláldozta az újításra, volt az első, aki azt mondta: „Ha így elbánnak velünk, nem érdemes újítani.”

Nem is újított egy darabig. De aztán csak nem hagyta a vére. Ismét munkához látott és most azt mondja: „Azért is újítok.”

Elsősorban olyan dolgokat csinálnak, amiket helyben is el lehet dönteni. Megcsinálják és bevezetik. De az újításnak nemcsak az a célja, hogy egy gépállomáson, állami gazdaságban, vagy termelőszövetkezetben vezessék be, hanem a lehetőségekhez képest mindenütt. Mindenütt, ahol ennek bevezetésével növelni lehet a termelékenységet, olcsóbbá lehet tenni a munkát. Nekik is az volt a véleményük: helyes lenne, ha valaki kézben tartaná az újításokat a megyében, sőt az sem ártana, ha nem kellene minden újítással országos fórumokhoz futkosni, hanem a megyénél is dönthetnének olyan kérdésékben, amelynek bevezetése a megyében hasznos lehetne*

És még egy nagyon okos

dolgot mondtak. Mégpedig azt: jó lenne központi újító műhelyeket kialakítani. Nem kellene ehhez nagyobb beruházás. Náluk a villányi gépállomáson van hely is, felszerelés is ahhoz, hogy ott az újítók formába önthessék elgondolásaikat.

Érdekes javaslat. Érdemes elgondolkodni ezen az illetékeseknek;

(Szál»)

A Dél-Dunántúli Áramszolgáltató Vállalat pécsi Üzletigazgatósága azonnali belépésre gyakorlattal rendelkező

gyors- és gépfonat

keres. Jelentkezés:

D É D A S Z,

Pécs, Légszeszgyár u. 13. s*.

Személyzeti osztály.

81

A Pécsi Közúti Vállalat dolgozói 150 cm széles kőpadkát készítenek a belvárdgyulai emelkedőn. Ezzel egyidőben kövezik az út mindkét oldalán a lefolyó árkot.

A TMK-dolgozók a két műszakért

4lkatrészhiány akadályozza a munkát ■— Ktcsi a fürdő és öltöző

1MK, teljes nevén tervszerű megelőző karbantartás. A Baranya megyei Építőipari Vállalat e részlege a pécsi „kisálomással” szemben fekszik.

A kezdetben csak 12 embert foglalkoztató részleg ma 65 dolgozót, főként szakmunkásokat foglalkoztat. Körülbelül 1200 gép karbantartásának a gondja nehezdik a vállukra. A legkülönfélébb masináké: földmunkagépet, 25—30 méteres toronydarut, betonkeverőket, villanymotorokat, láthatunk a telepen szétszedve.

A TMK-sok munkáját két részre lehete osztani. Az egyik a „generáljavítás”. Miként a sokat futott autókat, időnként behozzák a vállalat gépeit, és az utolsó csavarig átnézik. Rendszerint a ciklusidő lejárta után, ami a betonkeverőgépnél 2400 órát, a kotrógépnél 3600, a toronydarunál peMIIINnUllllllinillllllllinilllINMIIIINMIIIIINHIIIIIIIHIIIIIRIIHIIIIIINIMIIIIIIIIIHIIIIINI* ■■■■■•■■■■■■■■■■■■■

ZótU (jáfomi tnuHkacs-a^abi-t'ze.í'óTóth Gábornét, a Kossuth Tsz munkacsapatvezetőjét nem találtam odahaza. A munkahelyén volt De az ő .munkahelye5' igen nagy. több ezer holdon fekszik. Nehezen találja meg az ismeretlen. Tóthné ked vés kislánya segített ki és kalauzolt az édesanyja után ki a széles nagy határba.

A magas fákkal sze gélyezett úttól balra terül el a szövetkezet konyhakertészete. — Egy darabig lejt a tábla, majd emelkedik. Közéjjen a mélyebb részen egy vizesárok kanyarog.

A föld nedves, de már nem sáros. Asz- szonyok hajladoznak, tisztíják a zöldséget, és rakosgatják a ládákba. Vannak vagy húszán. Beszélgetnek, de a kezük annál gyorsabban mozog.

Tóthnét régebbóta ismerem. Egyszer — a tél elején — munkás és parasztasszonyok ankétjén találkoztunk. Ott Tóthné is felszólalt és a brigádjáról beszélt. A imm- k aered menyekről, a fegyelemről és a kereseti lehetőségekről. Nem mondott ő ott so kát. de amit megem- _ lített, azzal mindenki I egyetértett.. Az előtte

ülők is megfordultak és helyeslőén bólogattak. A lényeg az volt, hogy náluk nincs baj a munkafegyelemmel és az asszonyok szíve sen járnak a szövetkezetbe;

Növénytermesztési

munkacsapatvezető Tóthné beosztása. — Nem irigylésre méltó a munkaköre. Tizenhat asszony van a csapatában. Fiatal is, idősebb is. Ahány asz szony, annyifelé. Különböző gondok, különböző erők .szándékok és célok keverednek egy ilyen kicsi kollektívában. Nehéz- e irányítani, gyakran igazságot tenni eny- nyi asszony között? Tóth Gáborné mosolyog az ilyen kérdésen.

— Nem mondom, hogy könnyű, de nem is nehéz éppenséggel. Megmondjuk egymásnak. ami bánt bennünket, azután újból rendben van minden. Nem lehet sokáig harag egy ilyen közösségben. Egyébként a munka is ki van osztva, csinálni kell rendesen és kész. Ma zöldséget szedünk, tiszítunk, holnap meg műtrágyát szórunk..; Szorgalomban nem igen van hiány. — igaz-e Keiner néni?

— hívja segítségül a mellette ülő asszonyt.

— Úgy van értelme

— adja meg a választ Kernemé.

— Szóval minden könnyen megy, mint a karikacsapás? —• kérdem.

— Akad azért ilyen is. meg olyan is. Én kinyitom a szám ha valami nincs rendben Tudja az asszonyok hamar megunják a molesztálást, szégye- lik is. Tavaly ősszel sokszor esett az eső. Nem mindig lehetett kint dolgozni. Egyik esős napon búza szelektálásra mentünk. Az tető alatt van. Jól is lehetett benne keresni. Csak nem mehettünk mind a tizenhatan. — Legfeljebb öten. Az egyik asz- szony — nem mondom meg a nevét — nem jött, amikor kint a mezőn kellett dolgozni. de a szelektálásra szaladt, hogy ő is akar keresni. Megmondtam neki. hogy most csak maradjon otthon, és azok jöjjenek, akik a mezőre is rendesen járnak. — Egy-két napig fújt érte, Végül azért belátta az igazat.

Amikor ezt a kis történetet elmondta Tóthné. a többi asz- szony is beszédesebb

lett. Megkérdeztem, hogy szívesen jámak- e ki a földekre dolgozni. Az egyik asz- szonynak megvillant a szeme.

— Otthon üljünk? Azt hagyjuk, hogy kirepüljön a zsebből az a negyven-ötven forint? Nm éri az meg.

Majd szóba kerül a tavalyi jövedelem is. Tóthné munkacsapata nem szégyenkezik, mert mindenki szépen teljesített és jól keresett.

Az átlag fejenként 300 munkaegység. — Laueménak 350. Ling laubnénak 350. Kerner Józsefnénak 270, Sándor Józsefnénak 272, Henriknének 260, Csudái Dezsőnének 300 és a munkacsapat vezetőnek. Tóthnénak 413 munkaegysége volt. Egy munkaegységre negyven forintot fizettek, plusz ehhez jött a prémium és a háztájból származó jövedelem.

Valóban nem éri meg, ha otthon ülnek az asszonyok.

Telnek a ládák. Az út felől kocsi fordul be. üres ládákat hoz Bolyban delet harangoznak. s az aszonyok előveszik az elemózsiát;

Chadsgb István

dig 12 ezer órát tesz ki. Eny- nyi időt dolgozhatnak nagyjavítás nélkül, utána feltétlenül generálozásra szorulnak. A munka másik része a menet közbeni javításokra fordítódik. Nem mindegyik kotrógép — hogy csak egy példát említsünk — bírja ugyanis ki a 3600 órát, van amely már közben komolyabban meghibásodik.

A TMK-részleg mintegy ötmillió forint értékű javítást végez ebben az évben — a TMK nélkül megállna az építőipari vállalat munkája.

Nehéz körülmények között dolgoznak az emberek. Az alkatrészhiány szinte Demoklesz kardjaként függ a fejük felett, sok felesleges bosszúság, szaladgálás a következménye, s még így is sokszor a legjobb akaratuk ellenére sem tudnak eleget tenni minden kívánságnak. Van gép például, mely már hosszú hónapok óta a telepen áll, mert nincs alkatrésze. (Reméljük, az Építésügyi Minisztérium a jövőben eredményesebben küzd az alkatrészhiány ellen!)

Ha mar az alkatrészhiánynál tartunk, célszerű lesz megemlíteni egy nagyon fura, humorista tollhegyre való esetet, a szállítószalaghoz való görgők útját. Nagyon kacska- ringós út ez! A görgőt itt gyártják Pécsett, a Vasút utcában, az Építőgépkarbantartó Vállalatnál, utána elküldik Budapestre. Ha a TMK-rész- legnek szüksége van ilyen görgőkre — ez pedig elég gyakori — akkor fel kell mennie érte a fővárosba. Itt Pécsett nem kaphat!

Ezt is abban a reményben említjük meg, hogy a jövőben megváltozik a helyzet. Visz- szatérve a nehéz körülményekre: ide kell sorolnunk a TMK-részleg jelenlegi szociális ellátottságát is. Ez — a fürdőt, öltözőt és WC-t illetően

— pillanatnyilag rossz. Az öltöző olyan pirinyó, hogy egymás hegyén-hátán sem férnek az emberek be, mindössze két vízrózsa van a fürdőben.

A részleg dolgozói a nehéz körülmények ellenére is derekasan végzik munkájukat. Különösen az esztergályosok, akik a munkatorlódás miatt időnként feszített tempóban dolgoznak többnyire avult gépeiken. Az egész telepen gyakoriak a túlórák, hiszen egy- egy fontos gépre nem lehet sokáig várni. Ha meghibásodik, gyorsan meg kell javítani.

A TMK munkásait jelenleg a két- és háromműszakos áttérés foglalkoztatja a legjobban. Mint ismeretes ugyanis, az építőipari vállalat több munkahelyén bevezetik a folyamatos, illetve kétműszakos termelést. Ez a kis- és nagygépek gyorsabb kopásával, tehát azzal fog járni, hogy több lesz a TMK-dolgozók munkája is. Sebők Tibor elvtársnafc, a TMK vezetőjének már több elgondolása van erre az időre. Az egyik: megkezdik a harcot az alkatrészek összegyűjtéséért. Jóelőre biztosítani akarják a szükséges készletet (nem többet!), hogy április elseje után ne legyen fennakadás. A másik: ma egy műhelykocsi van a részleg birtokában. Ha a szükség megkívánja, még egyet felszerelnek, és a kisebb géphibákat a helyszínen, az építkezéseken kijavíthatják. A harmadik: ők is felkészülnek a kétműszakos javítás esetleges bevezetésére.

Az építők TMK-részlegét korábban elég sokat bírálták az építkezéseken. Ma a feddő szó jóval ritkább. Az emberek általában elégedettek a TMK- sok munkájával.

Március 10: Jogászbál

— Asztalfoglalás? — Előjegyezzük, de kérem, szíveskedjenek időben érkezni, mert az érdeklődés máris igen nagy — kapom el az utolsó szavakat a telefonbeszélgetésből, amikor a jogi karon a „Rendező bizottság” feliratú ajtón benyitok.

Szabályszerű, szinte katonai vezérkart találok bent. Jelenések futnak be, utasítások hangzanak el, a telefon percenként cseng, érdeklődnek, meghívót igényelnek. A rendező bizottság minden eddigit felülmúló sikerre számít.

Az Olimpia tervdokumentációja sikert aratott a brüsszeli

világkiállításon is — ma Pécs fénypontja, a lakosság kedvenc szórakozóhelye. — Itt tartják a jogászok március 10-én nagy tavaszi báljukat. A gyönyörű, monumentális szórakozó kombinát kb. 1200— 1300 vendéget lát majd vendégül. A PKV autóbuszai sűrített járatokat bonyolítanak le, taxiban sem lesz hiány.

Nézem az ízléses meghívókat: a hajnali négy óráig tartó bált „12 gólyapár” tánca nyitja meg, a tánctermekben jazz- zenekarok játszanak, az étteremben cigányzenekar muzsikál...

CS. MOLNÁR

\