Dunántúli Napló, 1961. március (18. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-04 / 54. szám

1961. MÁRCIUS 4. NAPLÓ 3 Létesítsenek központi újítéműhelyeket! — javasolják a villányi gépállomás újítói C/TÉPÍTŐK Újítókkal, újításokról beszél­gettem a villányi gépállomá­son. Mi volt a véleményük az újításról? Azt mondták, jó dolog, hasznos dolog látni, hogy az ő újításukkal jobban működnek a gépek, olcsóbban meg lehet oldani valamit, ami azelőtt többe került. Szabó János, Horváth Ferenc és Ju­hász László közös újítása a DT 413-as kormánykerék át­alakítás. Hulladékanyagból alakítják át a kormányszer­kezetet, amivel azelőtt igen sok baj volt. Ehhez hasonló újítás Rajnai Gyuláé is. Ö a cséplőgépen olyan újítást vég­zett, ami szükségetlenné teszi a magfogó ponyva használa­tát. Persze, nem ez a két újí­tás volt a villányi gépállomá­son, csak ezzel a kettővel bi­zonyították: a helyileg elbí­rálható újításokat gyorsan be is vezetik, de azokra, amelyek felsőbb szervekhez kerülnek elbírálásra, azokra gyakran ki lehet mondani az áment. Roskó Zsigmond, a gépállo­más igazgatója régi ismert újító. Az ő újítása volt a ba­rázdabehúzó. 1959-ben már az Országos Mezőgazdasági Ki­állításon is bemutatták ezt az elmés, igen hasznos szerkeze­tet. Sokan látták. Megtetszett az embereknek. Ezt mutatják azok a levelek, amelyek szin­te az ország minden részéből címére érkeztek. Barázdabehú- zót kért már többek között a Keszthelyi Kísérleti Gazdaság, a solti Szikra Termelőszövet­kezet is, de nem kaphattak. Eoskó elvtárs még címmel sem szolgálhatott, hogy hol gyártják. Egyszerűen nem gyártják. Három év óta ülnek rajta valahol és három év után is azt válaszolják: üzemi pró­bán van és az üzemi próbából hiányzik még 160 hold. Már csak ennyi hiányzik és akkor reméljük végre megje­lennek a barázdabehúzók a földeken is. Susánszki János, a gépállo­más főmérnöke még 1957-ben módosította a DT 413-as lánc- kocsi tengelyét Az ékes meg­oldás helyett, amely nem volt jó, ment belement a sár és el­marta az éket, kónuszos meg­oldást alkalmazott Ennek a traktornak azóta sincs semmi baja. Újítását beadta a Vörös Csillag Traktorgyárnak. Eluta­sították, mert azt mondták: ..Még senki sem panaszkodott erre a megoldásra”. Susánszki János elfogadta az indokolást és csak akkor bosszankodott amikor a következő évben a Szovjetunióban a lánctalpas traktorokat az 6 módszeréhez hasonlóan, kónuszos megoldás­sal készítették. Gyermekbénulás elleni Sabin-vakcináció Pécs mj. város Közegészség­ügyi és Járványügyi Állomása közli a város lakosságával, hogy az 1958. január 1. és 1960. november 30-a között született csecsemők és kisgyermekek Sabin-vakoinálásának II. ré­szét 1960. március 6—11-éig adják az alant felsorolt rende­lőkben a megjelölt napokon és időben. ( A gyermekbénulás eüLeni vakcináció három részből áll Az e5ső részletet januárban kapták meg a gyermekek, a második részletet most már­cius elején adják, a harmadik részlet adására április végén kerül sor. A böilösődés gyer­mekek vákcinálását a bölcső­dékben végzik eL I. kerület: vakcinálás helye gyárvárosi egészségvédelmi ta­nácsadó, Fürst Sándor u. 4. sz. 1961. március 6, 7, 10-én délután 2—4 óráig. Meszes egészségvédelmi tanácsadó Gábor Áron u. 15. sz. március 6, 9, 10-én, délután 2—4 óráig Szabolcsi egészségvédelmi ta­nácsadó, Hősök tere 34. sz. március 6, 9, 10-én délután 2 —4 óráig. Vasasi egészségvé­delmi tanácsadó, Vasas I., Fő utca 12. sz., március 7, 9, 10- én délután 2—4 óráig, Pécs- bányatelepi egészségvédelmi tanácsadó Pécsfoánya, Kórház tér 6. sz., március 6, 9-én dél­után 2—4 óráig, Borbála-telep egészségvédelmi tanácsadó március 7-én délután 2—4 óráig. Pécsújhegy, III. dűlő pártház. március 7-én délutár 2- 4 óráig. II kerület: vakcinálás he lye: Kilián utcai egészségűé d?’-”í tanácsadó, Kilián Gy u 2 sz., március 6, 7, 8, 9, 10 é- délután 2—5 óráig. Jóka- M-'r utcai egészségvédelmi ta- vó-sadó, Jókai Mór u. 9. sz. március hó 9. 10, 11-én dél­után 2—5 óráig, Ágoston téri kn-^eti orvosi rendelő (Sörház utort tanácsadó helyett) Ágos to- +ér. március 6, 9, 10-én dél 1? órától délután 3 óráig Kertvárosi egészségvédelmi ta­nácsadó. Kertváros u. 1. sz. március 6, 7, 8-án délután 3—F őrá’ g. III. kerület: vakcinálás he­lye: stock-házi egészségvédelm- tanácsadó. Nagy Jenő u. 38 sz., március 7, 10-én délutár 1—4 óráte. Gyermekklin'ko' enésrvéqnédelmi tanácsadó József ÁrtiH u. 11. sz.. roárciu- 6. 10-én deHrtan 4—6 óráig úirie csókái iái egész-sénvédelm' Űimersekalia 28. sz éoöiet. március 6. 9-én délutár 1—4 óráis, rácvárosi egészsén védelmi tanácsadó Mecsekalia Rácváros, március 10-én dél- ftt-án ä—■5 óráig., j.. Ismételten felhívják a szü­lők figyelmét arra, hogy 1960. évben Pécs városában egyetlen gyeirnekbánnlásas megbetege­dés sem volt. Ehhez hasonló adatot hosszú évek során át nem találunk. Ezt a jó ered­ményt az elmúlt években igen széles körben alkalmazott gyermekbénulás elleni oltások­nak, vakcinécóknak köszön­hetjük. Az országos eredmény is ilyen jó volt. Fentiekre való tekintettel kérik a szülőket, hogy gyer­mekeiket okvetlenül vigyék e1 az igen súlyos betegség meg­előzését szolgáló gyermekbénu­lás eülená Sabin-vakcinációra. A szülők kiskanalat vigyenek magukkal, mivel a gyermekek a vakcinát ismét cseppekben kapják. I Ez a tény is az ő elgondo- • Lását igazolta. Ehhez hasonló dolgok bizony elvették az újítók kedvét. Ros- j kó Zsigmond, a gépállomás í igazgatója, aki szinte minden vasárnapját feláldozta az újí­tásra, volt az első, aki azt mondta: „Ha így elbánnak ve­lünk, nem érdemes újítani.” Nem is újított egy darabig. De aztán csak nem hagyta a vére. Ismét munkához látott és most azt mondja: „Azért is újítok.” Elsősorban olyan dolgokat csinálnak, amiket helyben is el lehet dönteni. Megcsinálják és bevezetik. De az újításnak nemcsak az a célja, hogy egy gépállomáson, állami gazda­ságban, vagy termelőszövetke­zetben vezessék be, hanem a lehetőségekhez képest minde­nütt. Mindenütt, ahol ennek bevezetésével növelni lehet a termelékenységet, olcsóbbá le­het tenni a munkát. Nekik is az volt a véleményük: helyes lenne, ha valaki kézben tar­taná az újításokat a megyé­ben, sőt az sem ártana, ha nem kellene minden újítással or­szágos fórumokhoz futkosni, hanem a megyénél is dönthet­nének olyan kérdésékben, amelynek bevezetése a megyé­ben hasznos lehetne* És még egy nagyon okos dolgot mondtak. Mégpedig azt: jó lenne központi újító mű­helyeket kialakítani. Nem kel­lene ehhez nagyobb beruhá­zás. Náluk a villányi gépállo­máson van hely is, felszerelés is ahhoz, hogy ott az újítók formába önthessék elgondolá­saikat. Érdekes javaslat. Érdemes el­gondolkodni ezen az illetéke­seknek; (Szál») A Dél-Dunántúli Áramszol­gáltató Vállalat pécsi Üz­letigazgatósága azonnali belépésre gyakorlattal ren­delkező gyors- és gépfonat keres. Jelentkezés: D É D A S Z, Pécs, Légszeszgyár u. 13. s*. Személyzeti osztály. 81 A Pécsi Közúti Vállalat dolgozói 150 cm széles kőpadkát készítenek a belvárdgyulai emel­kedőn. Ezzel egyidőben kövezik az út mindkét oldalán a lefolyó árkot. A TMK-dolgozók a két műszakért 4lkatrészhiány akadályozza a munkát ■— Ktcsi a fürdő és öltöző 1MK, teljes nevén terv­szerű megelőző karbantartás. A Baranya megyei Építőipari Vállalat e részlege a pécsi „kisálomással” szemben fek­szik. A kezdetben csak 12 embert foglalkoztató részleg ma 65 dolgozót, főként szakmunká­sokat foglalkoztat. Körülbelül 1200 gép karbantartásának a gondja nehezdik a vállukra. A legkülönfélébb masináké: földmunkagépet, 25—30 méte­res toronydarut, betonkeverő­ket, villanymotorokat, látha­tunk a telepen szétszedve. A TMK-sok munkáját két részre lehete osztani. Az egyik a „generáljavítás”. Miként a sokat futott autókat, időnként behozzák a vállalat gépeit, és az utolsó csavarig átnézik. Rendszerint a ciklusidő lejár­ta után, ami a betonkeverő­gépnél 2400 órát, a kotrógép­nél 3600, a toronydarunál pe­MIIINnUllllllinillllllllinilllINMIIIINMIIIIINHIIIIIIIHIIIIIRIIHIIIIIINIMIIIIIIIIIHIIIIINI* ■■■■■•■■■■■■■■■■■■■ ZótU (jáfomi tnuHkacs-a^abi-t'ze.í'ó­Tóth Gábornét, a Kossuth Tsz munka­csapatvezetőjét nem találtam odahaza. A munkahelyén volt De az ő .munkahelye5' igen nagy. több ezer holdon fekszik. Nehe­zen találja meg az is­meretlen. Tóthné ked vés kislánya segített ki és kalauzolt az édesanyja után ki a széles nagy határba. A magas fákkal sze gélyezett úttól balra terül el a szövetkezet konyhakertészete. — Egy darabig lejt a tábla, majd emelke­dik. Közéjjen a mé­lyebb részen egy vi­zesárok kanyarog. A föld nedves, de már nem sáros. Asz- szonyok hajladoznak, tisztíják a zöldséget, és rakosgatják a lá­dákba. Vannak vagy húszán. Beszélgetnek, de a kezük annál gyorsabban mozog. Tóthnét régebbóta is­merem. Egyszer — a tél elején — munkás és parasztasszonyok ankétjén találkoz­tunk. Ott Tóthné is felszólalt és a brigád­járól beszélt. A imm- k aered menyekről, a fegyelemről és a ke­reseti lehetőségekről. Nem mondott ő ott so kát. de amit megem- _ lített, azzal mindenki I egyetértett.. Az előtte ülők is megfordultak és helyeslőén bólogat­tak. A lényeg az volt, hogy náluk nincs baj a munkafegyelemmel és az asszonyok szíve sen járnak a szövet­kezetbe; Növénytermesztési munkacsapatvezető Tóthné beosztása. — Nem irigylésre méltó a munkaköre. Tizen­hat asszony van a csapatában. Fiatal is, idősebb is. Ahány asz szony, annyifelé. Kü­lönböző gondok, kü­lönböző erők .szándé­kok és célok kevered­nek egy ilyen kicsi kollektívában. Nehéz- e irányítani, gyakran igazságot tenni eny- nyi asszony között? Tóth Gáborné moso­lyog az ilyen kérdé­sen. — Nem mondom, hogy könnyű, de nem is nehéz éppenséggel. Megmondjuk egymás­nak. ami bánt ben­nünket, azután újból rendben van minden. Nem lehet sokáig ha­rag egy ilyen közös­ségben. Egyébként a munka is ki van oszt­va, csinálni kell ren­desen és kész. Ma zöldséget szedünk, tiszítunk, holnap meg műtrágyát szórunk..; Szorgalomban nem igen van hiány. — igaz-e Keiner néni? — hívja segítségül a mellette ülő asszonyt. — Úgy van értelme — adja meg a választ Kernemé. — Szóval minden könnyen megy, mint a karikacsapás? —• kérdem. — Akad azért ilyen is. meg olyan is. Én kinyitom a szám ha valami nincs rendben Tudja az asszonyok hamar megunják a molesztálást, szégye- lik is. Tavaly ősszel sokszor esett az eső. Nem mindig lehetett kint dolgozni. Egyik esős napon búza sze­lektálásra mentünk. Az tető alatt van. Jól is lehetett benne ke­resni. Csak nem me­hettünk mind a tizen­hatan. — Legfeljebb öten. Az egyik asz- szony — nem mon­dom meg a nevét — nem jött, amikor kint a mezőn kellett dol­gozni. de a szelektá­lásra szaladt, hogy ő is akar keresni. Meg­mondtam neki. hogy most csak maradjon otthon, és azok jöjje­nek, akik a mezőre is rendesen járnak. — Egy-két napig fújt érte, Végül azért be­látta az igazat. Amikor ezt a kis történetet elmondta Tóthné. a többi asz- szony is beszédesebb lett. Megkérdeztem, hogy szívesen jámak- e ki a földekre dol­gozni. Az egyik asz- szonynak megvillant a szeme. — Otthon üljünk? Azt hagyjuk, hogy ki­repüljön a zsebből az a negyven-ötven fo­rint? Nm éri az meg. Majd szóba kerül a tavalyi jövedelem is. Tóthné munkacsapa­ta nem szégyenkezik, mert mindenki szé­pen teljesített és jól keresett. Az átlag fejenként 300 munkaegység. — Laueménak 350. Ling laubnénak 350. Ker­ner Józsefnénak 270, Sándor Józsefnénak 272, Henriknének 260, Csudái Dezsőnének 300 és a munkacsapat vezetőnek. Tóthnénak 413 munkaegysége volt. Egy munkaegy­ségre negyven forin­tot fizettek, plusz eh­hez jött a prémium és a háztájból származó jövedelem. Valóban nem éri meg, ha otthon ül­nek az asszonyok. Telnek a ládák. Az út felől kocsi fordul be. üres ládákat hoz Bolyban delet haran­goznak. s az aszonyok előveszik az elemó­zsiát; Chadsgb István dig 12 ezer órát tesz ki. Eny- nyi időt dolgozhatnak nagyja­vítás nélkül, utána feltétlenül generálozásra szorulnak. A munka másik része a menet közbeni javításokra fordító­dik. Nem mindegyik kotrógép — hogy csak egy példát em­lítsünk — bírja ugyanis ki a 3600 órát, van amely már közben komolyabban meghi­básodik. A TMK-részleg mintegy öt­millió forint értékű javítást végez ebben az évben — a TMK nélkül megállna az épí­tőipari vállalat munkája. Nehéz körülmények között dolgoznak az emberek. Az al­katrészhiány szinte Demoklesz kardjaként függ a fejük fe­lett, sok felesleges bosszúság, szaladgálás a következménye, s még így is sokszor a leg­jobb akaratuk ellenére sem tudnak eleget tenni minden kívánságnak. Van gép pél­dául, mely már hosszú hóna­pok óta a telepen áll, mert nincs alkatrésze. (Reméljük, az Építésügyi Minisztérium a jö­vőben eredményesebben küzd az alkatrészhiány ellen!) Ha mar az alkatrész­hiánynál tartunk, célszerű lesz megemlíteni egy nagyon fura, humorista tollhegyre való ese­tet, a szállítószalaghoz való görgők útját. Nagyon kacska- ringós út ez! A görgőt itt gyártják Pécsett, a Vasút ut­cában, az Építőgépkarbantar­tó Vállalatnál, utána elküldik Budapestre. Ha a TMK-rész- legnek szüksége van ilyen görgőkre — ez pedig elég gyakori — akkor fel kell men­nie érte a fővárosba. Itt Pé­csett nem kaphat! Ezt is abban a reményben említjük meg, hogy a jövőben megváltozik a helyzet. Visz- szatérve a nehéz körülmé­nyekre: ide kell sorolnunk a TMK-részleg jelenlegi szociá­lis ellátottságát is. Ez — a für­dőt, öltözőt és WC-t illetően — pillanatnyilag rossz. Az öl­töző olyan pirinyó, hogy egy­más hegyén-hátán sem fér­nek az emberek be, mind­össze két vízrózsa van a für­dőben. A részleg dolgozói a nehéz körülmények ellenére is dere­kasan végzik munkájukat. Különösen az esztergályosok, akik a munkatorlódás miatt időnként feszített tempóban dolgoznak többnyire avult gé­peiken. Az egész telepen gya­koriak a túlórák, hiszen egy- egy fontos gépre nem lehet sokáig várni. Ha meghibáso­dik, gyorsan meg kell javí­tani. A TMK munkásait jelenleg a két- és háromműszakos át­térés foglalkoztatja a legjob­ban. Mint ismeretes ugyanis, az építőipari vállalat több munkahelyén bevezetik a fo­lyamatos, illetve kétműszakos termelést. Ez a kis- és nagy­gépek gyorsabb kopásával, te­hát azzal fog járni, hogy több lesz a TMK-dolgozók munká­ja is. Sebők Tibor elvtársnafc, a TMK vezetőjének már több elgondolása van erre az időre. Az egyik: megkezdik a har­cot az alkatrészek összegyűj­téséért. Jóelőre biztosítani akarják a szükséges készletet (nem többet!), hogy április el­seje után ne legyen fennaka­dás. A másik: ma egy mű­helykocsi van a részleg birto­kában. Ha a szükség megkí­vánja, még egyet felszerelnek, és a kisebb géphibákat a hely­színen, az építkezéseken ki­javíthatják. A harmadik: ők is felkészülnek a kétműszakos javítás esetleges bevezetésére. Az építők TMK-részlegét korábban elég sokat bírálták az építkezéseken. Ma a feddő szó jóval ritkább. Az emberek általában elégedettek a TMK- sok munkájával. Március 10: Jogászbál — Asztalfoglalás? — Elője­gyezzük, de kérem, szívesked­jenek időben érkezni, mert az érdeklődés máris igen nagy — kapom el az utolsó szavakat a telefonbeszélgetésből, ami­kor a jogi karon a „Rendező bizottság” feliratú ajtón be­nyitok. Szabályszerű, szinte katonai vezérkart találok bent. Jelen­ések futnak be, utasítások hangzanak el, a telefon per­cenként cseng, érdeklődnek, meghívót igényelnek. A ren­dező bizottság minden eddigit felülmúló sikerre számít. Az Olimpia tervdokumentá­ciója sikert aratott a brüsszeli világkiállításon is — ma Pécs fénypontja, a lakosság ked­venc szórakozóhelye. — Itt tartják a jogászok március 10-én nagy tavaszi báljukat. A gyönyörű, monumentális szórakozó kombinát kb. 1200— 1300 vendéget lát majd vendé­gül. A PKV autóbuszai sűrí­tett járatokat bonyolítanak le, taxiban sem lesz hiány. Nézem az ízléses meghívó­kat: a hajnali négy óráig tartó bált „12 gólyapár” tánca nyit­ja meg, a tánctermekben jazz- zenekarok játszanak, az ét­teremben cigányzenekar mu­zsikál... CS. MOLNÁR \

Next

/
Oldalképek
Tartalom