Dunántúli Napló, 1961. március (18. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-26 / 73. szám

7 tart, március s*. NAPLÓ Áz idén már teremnek az állami gazdaságok új gyümölcsösei Előbb hoznak gyümölcsöt a törpe fák — Géppel rázzák a kajszit és a szilvát — lárolók helyett gyors szállítás Épül az István II akna A Komlói Építőipari Vattalat dolgozói • a második, félév elejére elkészítik az István tL aknatornyát, vagyis az építkezések, szerelésre kész állapotban lesznek. Megyénkben a gyömölcs so­sem elég. ..Gyümölcsben sze­gény megye vagyunk — szok­ták mondani. De hát miért neun alakult ki nálunk egy ősi gyümölcstermelő kultúra, hi­szen a vidék kiválóan alkal­mas a gyümölcstermesztésre? Ennek magyarázata, az ősi te­lepesek nem hozták magukkal e kultúrát, — olyan vidékről jöttek, ahol nem terem a gyü­mölcs -— és itt sem találkoz­tak vele. Állami gazdaságaink pár év­vel ezelőtt komoly munkához láttak. A-jó adottságok és a szaktudás csodákat teremt s Baranya nem is sokára gyürnöl esős kert lesz, igazi paradi­csom. Ez a mai állapot csak a kezdet. Húsz év alatt 110Q0 hold gyümölcsös! telepítenek csak a gazdaságok s emellett egyre nagyobb területet foglal­nak el a nagyüzemi tsz gyü­mölcsösök is. Ezzel jóformán megváltozik a megye mezőgaz­dasági profilja is, nagy gyü- mölcsszállitók leszünk külföld­re. és a hazad piacokra egy­aránt. Az óriási gyümölcster­més' fogadására fel kell ké­szülni. A telepítéseknél a szakem­berek ügyeltek arra. hogy le­hetőleg minden gyümölcsös kö­ves út mellé kerüljön, hisz a nagy tömegű szállítást csak így lehet majd lebonyolítani A siklósi, pécsi, bólyi és zengő- aljai gazdaságok új telepítésed riiind az országút mellett van­nak, egyedül a Bikali Állami j Gazdaságban jelentkezne szál­lítási probléma, ezért ide nyá­ron érő gyümölcsöst telepíte­nek. araikor á földutak hasz­nálhatók. Felmerült a kérdés, építse­nek-e nagy gyümölcstárolókat. K idei-ült, hogy erre nincs szük­ség, hisz a gyümölcs túlnyomó része nyers fogyasztásra kerül, elsősorban exportra Csak fe­dett szintek szükségesek, ahol a frissen .leszedett — vagy le­rázott — gyümölcsöt különbö­ző gépekkel feldolgozzák, osz­tályozzák. Az állami gazdasá­gok már ebben az évben gyü- mölcs-manipuláló gépeket kap­haj Halom, hogy kellemes érréseket ébresztő vasárnapi riport helyett dühös gondola­tokat keltő írást kell átnyúj­tanom. De okolják érte Vati ■István háztulajdonost. Ö ezért a felelős. nak. hisz a nagy tömegű ter­mést kézzel nem lehetne „fel­dolgozni’? A gép lényege egy futószalag, amely a gyümöl­csöt szállítja Két oldalt áll­nak a dolgozók s kiszedik a férges, hulladék, hibás stb. gyümölcsöt. Ezután az osztályo zó gép nagyság szerint szétvá­lasztja a gyümölcsöt, s innen rakják az export rekeszekbe a legjavát, belső fogyasztásra konzervgyárba a többit. Az export rekeszeket Camion kom­csikba rakják — hűtött kocsik — és ezek a teherautók né­hány óra alatt Prágába. Becs­be viszik a friss, pár órája sze­dett gyümölcsöt; Ez a gyorsszállítás lehetővé teszi, hogy a gyümölcs nem hetven, hanem nyolcvan—ki­lencven százalékos érettségi fokon szedhető, érettebb, tehát jobb az íze, a külföld szívesen .megveszi Különösen nagy je­lentősége van ennek a puha gyümölcsöknél — kajszi, őszi barack — amelyeknél az alma- félekkel ellentétben utóérés nincs. Évente több száz vagon le­szedése kézzel szinte el sem képzelhető. Elsősorban azért telepítettek a gazdaságok tör­pe gyümölcsösöket, hogy a dol­gozók a földön állva leszed­hessék a termést. A törpefák előnye a középmagasakkal szemben még az is, hogy 4—5 éven belül termőre fordulnak. A Pécsi Állami Gazdaságban 1958-ban telepített törpe almás I az idén már 15 mázsa termést ad holdanként, teljes termőre j fordulásakor pedig a 90—109 ! mázsát is megtenni. A törpe gyümölcsösöké a jövő, a gaz­daságok ezután kizárólag tör­pe fákat telepítenek. A törpe almafák szedését te­hát kényelmesen a földön áll­va elvégzik a dolgozók. Az al­ma kézi szedése így elég sza­pora. egy begyakorlott szedő naponta 8 mázsa aknát is meg­szed.. Az apróbb csonthéjasok kézi szedése már nehezebb. Ezért egy • rázógépéi konstruáltak, melyet a Balatonbogiári Álla­mi Gazdaságban próbáltak ki a nyáron. A kísérleti szedés sikerült. A rázógép karja meg­rázza az ágakat s a gyümölcs a kifeszített ponyvába hull. Kiderült, hogy az így lerázott szilva 70 százaléka exportké­pes és a konzervgyári célokra termelt kajszit is lehet rázni. Az állami gazdaságok már most megkezdik a gépek be­szerzését, hagy mire a gyü­mölcs zöme termőre fordul, ne legyen fennakadás. A nagyobb gyümölcsösök mellé aszalóik építését is tervezik. Új elszámolási módszert vezetnek ke a pénzforgalomban Az épülő 50 méter magas torony. Ilyen lesz István II. akna tor nya. Iparművészeti pályázat A pénzügyi kormányzat a vállalatok intézmények, szö­vetkezetek egymás közötti el­számolása pénzforgalmának le­bonyolításában új, egyszerűbb módszereket kíván bevezetni. Az egyszerűsítéssel kapcsola­tos elgondolásokról szóló tájé­koztató a Pénzügy és Számvi­tel ez év februári számában, valamint a Figyelő című gaz­dasági hetilap március elsejei számában jelent meg. Az új elszámolási rendszer jelentős változásokat hozhat a pénzforgalom területén, ezért a Magyar Közgazdasági Társaság pénzügyi szakosztá­lya és a Magyar Nemzeti Bank ügyvezetősége vállalati, pénz­ügyi szakemberek, közgazdá­szok bevonásával széleskörű vita alá bocsátja az egyszerű­sítés tervezetét. Pécsett a Hazafias Népfront Janus Pannonius u. 11. számú helyiségében március 27-én délelőtt 10 órakor kerül sor az ezzel kapcsolatos ankét meg­rendezésére, amelyen Marko- vits Lá szí óné, a Magyar Nem­zeti Bank ügyvezető igazga­tója és Fekete Rezső főcsoport- vezető képviseli a Magyar Köz gazdasági Társaság pénzügyi szakosztályát. A Népi Iparművészeti Tanács és a HISZÖV az Alkotmány ünnepe tiszteletére, az 1961. évi Népmű­vészet Mestere Találkozó alkalmá­ból rendezendő kiállítás céljára és a szövő népi iparművészet tovább­fejlesztése érdekében pályázatot hirdetett a háziipari szövetkeze­tekben dolgozó népi iparművészek és iparművészettel foglalkozó szö­vetkezeti tagok részére. A pályázatra 1961. június 30-ig kell a HISZÖV Népművészeti Osz­tályára (Budapest, Sütő utca 2.) elküldeni a kész műveket. Pá­lyázni csak kész alkotásokkal le­het, a következő kategóriákban: 1. Lakástextillel, függönnyel, ‘bú­torszövettel. térítőkkel, futókkal, párnákkal, asztal neműekkel. 2. Ru­házati textilanyagokkaJ. A pályá­zatra háromezer forintos első dí­jat, hat hatszáz forintos második és kilenc négyszáz forintos har­madik. díjat írtak ki, összesen 10 200 forint értékben, amelyben a pályaművek vételára nem szere­pel. Szövetkezetek és egyéni pá­lyázók kérésére a HISZÖV Nép- művészeti Osztálya nyújt tájékoz­tatást. Megindultak a baranyai KISZ-fiatalok a termeíüszövelkezetekbe Egyházaskozáron harmincán léptek be egyszerre a Haladás lermelőszövetkezetbe Sikondai Éjjeli Szanatórium pályázatot hirdet fürdőmes­teri állásra. Fizetés- E. 235. kulcsszám szerint Jelent- keziés április KMg szemé­lyesen vagy levélben a sza­natórium igazgatójánál 14858 A ty&záúáli$°Ut&zitU. A napokban egy fiatalasz­szony állított be a szerkesz­tőségbe. Segítsenek rajtunk — mondta. — A házigazdánk már az őrületbe kerget. Las­san rnár haza se merünk men­ni. Fenyeget. A gyerekeket üldözi. Tegnap éjjel pedig fel­mondó levelet küldött. Éjjel hozta a postás. Expressz ad­ták fel. Tessék elolvasni. A levél kockás papírra, go- lyóstollal íródott. Hangja eré­lyes. ..Én Vati István mint ház- tulajdonos felszólítom Bors Józsefet és nejét. Már évek óta folyamatban lévő veszeke­dés végére járása érdekében és figyelembe véve a szociális együttélés alapjait, felszólítom önöket, hogy március 31-én déli 12 órára ürítsék ki és hagyják el a-lakást, a kulcsot periig kérem nálam leadni. Sem a szóbeli, sem pedig írásbeli figyelmeztetés után semmit sem változott, sőt az írásbeli figyelmeztetés . után még fenyegetőzött is, ezért, fo­lyamodtam ehhez az elhatáro­záshoz, mivel én szociális élet­módot kívánok élni.” Vati István háztulajdonos tehát felmondott Bors József­nek. mivel 6 szociális életmó­dot kíván élni. A Felső-Havi «tea tne& \okkcntő meredekséggel neki a hegyoldalnak. Felesle­ges itt kitenni a behajtani ti­los táblát Ide még a mentők sem mennek fél autóval. Tipi­kus külvárosi utca. Macska­köves járda, a lefolyókban sa­vanyú szagú mosogatóié, az út­testen gyerekhad fogócskázik, egy nyitott ablak mögött fül­siketítő hangerővel tánczenét hallgat valaki. Az utca közepén áll a 42. számú ház. Vati István háza. Itt laknak Borsék, akik nem hagyják, hogy a házigazda szociális életmódot éljen. A házban egy kétszobás és három egyszobás lakás van. Két egyszobás lakásban lakik lakó. A többit a Vati-família lakja, amióta beköltöztek Szentdénesről Pécsre és meg­vették a házat. Bors József bányász. Töltő- csillés Péesbányán. Három ap­ró gyerekük van. A lakás egy csöpp konyha és egy kis szo­ba. Milyen itt az élet? — A pokolban különb — mondja Bors József. —• Tudja mi az, amikor valakit erővel ki akarnak piszkálni valahon- nét? Mert az itt a baj. A mi lakásunk is kellene a házi­gazdának. — Hogy veszekszünk? Ve­szekszünk. Mit csináljunk? Mi a szánkat se nyissuk ki? Mi csak mindent tűrjünk el? Azt is, hogy egy szép napon agyonvernek bennünket? — Itt a gyerekeknek aem «adud a» «hassa Játszásai Egész nap az utcán vannak. Már mondták a szomszédok, hogy a Borsék az utcán neve­lik fél a gyerekeiket De mit csináljak? Nem kötözhetem őket ide. az asztal lábához ... Itt nem lehet az udvaron ru­hát szárítani. Pedig > három gyerekre van mindig mosni- való. Fák is állnak az udva­ron, de ruhaszárító kötelet kikötni tilos. A padlásra nem mehetünk fel. A holminkat le­szórták, a padiásaj tót beszö- geztöc. — Nem csodálom, hogy a feleségem fél. Már kétszer jött haza úgy, hogy a rendőrségen kérte, kísérjék haza, mert egyedül nem mer bejönni a házba. Február elején fényes nappal kilökték az utcára és bezárták utána az ajtót A há­zigazda vője, K. Károly pedig még tettlegességre is veteme­dett már. Sokszor, főleg ami­kor éjszaka jövök haza mun­kából, még én magam is fél­ve lépek be a kapun, mert az ember sohasem tudhatja a sok fenyegetés után, mikor verik fejbe. A háziúr tehát, aki „szociá­lis életmód” után vágyik, eny­hén szólva gyötri a lakóját, igyekszik pokollá változtatni az életét. De ne csak Borsékat hall­gassuk meg! Idős Vati az Or­vostudományi Egyetem •dol­gozott. Onnan fegyelmi úton elbocsátották. A szociális gon­dolkodású ember ugyanis eay- "•eskezűztek SsiactRfiSt. dát, kátránypapirt, cserepet és egyéb építési anyagot tu­lajdonított el az egyetemtől Bírósági ügy lett a dologból. Javító-nevelő munkára ítél­ték. Olcsón megúszta. A vő, K. Károly, aki a leg­messzebb megy a fenyegető­zésekben, aki Borsnéra tá­madt egy esetben, egy darabig a Dél-dunántúli Papír- és Irodaszer Nagykereskedelmi Vállalatnál is dolgozott Ö is fegyelmivel került el a válla­lattól. Előző munkahelyéről szintén fegyelmivel bocsátot­ták útra. Azt mondják rá: Ké­rem ez a K. Károly olyan em­ber, akinek könnyen kinyílik a bicska a kezében. Bors József azt mondta, feltétlenül kérdezzem meg Dudók Lajost, a Vati-ház ré­gebbi lakóját is, mit mond ő a házbell dolgokról. — A Vattákról? Semmi jót nem tudok mondani — ezzel fogad Dudók Lajos. »— Azzal a családdal egy fél évig sem tudnék együtt élni. A végén már úgy feküdtem le minden este, hogy az ágy mellé ké­szítettem a jó vastag öntött­vas tüzpxszkálómat, ha rám- tömek, legyen mivel védekez­nem. — Borzasztó népek azok! Amikor megvették a házat, bolond fejjel még segítettem nekik megjavítani a tetőt. Én raktam fel a tetőre az utolsó cserepet h. Aztán jött a kő­gyeressescet srwn® A Baranya megyei KISZ- bizottság alig két hete megyei parasztifjúsági találkozón in­dította útjára a „minden ter­melőszövetkezetbe öt fiatalt” mozgalmat, amelynek máris szép eredményei mutatkoznak, a falusi KISZ-szervezetek tag­jai sorra lépnek be az újon­nan alakult, vagy régebbi kö­zös gazdaságokba, sőt hazahív­ják a városban szakképzettsé­get szerzett falubelieket is, hogy segítsenek szülőhelyeik gazdasági, kulturális felemelé­sében. A több község határát magá- bafoglaló egyházaskozári Ha­ladás Tsz-be az elmúlt napok­ban 30 egyházaskozári és tófűi fiatal lépett be. Alexi Katalin KISZ-tag és Ládás József KISZ-titkár kezdeményezésé­re. Elhatározásukban sokat se­gített a termelőszövetkezet vezetősége, amely úgy döntött, hogy 30 forintos munkaegység­az udvarról, beszögezték a fa­házamat, a végén már baj volt az is, hogy élek. Kellett vol­na nekik a lakás. — Egyszer az öreg Vati a feleségemet is megverte. Ép­pen mentem haza. Ott talál­tam az öreget a konyhánkban. Oltófűrésszel verte az asz- szonyt Amikor kilöktem, ak­kor a feleségével és a lányai­val félteglákat dobáltak az ablakon át a konyhánkba. Be is törtek három-négy ablak­szemet. Bírósági tárgyalás is lett a dologbóL Kapott az öreg valamennyi pénzbüntetést. De utána már nem volt maradá­som. Mondtam: csak el, el, minél előbb ebből az elátko­zott házból, mielőtt vagy ők vernek agyon engem, vagy én őket. Csak annyit mondhatok: nagyon örülök, hogy megsza­badulhattam tőlük. >J>ZOClílll8 életmódot kí­vánok élni. Így szól Vati Ist­ván háztulajdonos felmondó- levelének utolsó mondata. Most már nem igen lehet két­ség, mit ért ezen Vati István. De az sem lehet kétséges sen­ki előtt, hogy Vati István el­képzelései a szociális élet­módról semmiképpen nem fe­lelnek meg a szocialista együttélés szabályainak. Nem vette még észre Vati István, hogy eljárt az idő és végképp lejárt a basa-háziurak ideje? Reméljük, minél előbb rádöbbentik az illetékesek erre a tényre, és nem so­káig lesz lakó-pokol a Felső- Havi utca 42. Kartscz PS előleget fizet havonta rendsze­resen a fiataloknak. A KISZ-tagok jó munkale­hetőséget találnák az egyháza® kozári tsz-ben, Egyiészük épí- tőbrigádoikban szak-, illetve segédmunkásként dolgozik, tizenhatan a növénytermelés­ben szorgoskodnak. A kovács­műhelyben dolgozó három fia­tal közül egyik a komlói bá­nyagépjavítóból tért haza, má sik kettőt a termelőszövetkezet ipari tanulóként szerződtette. Fiatalok építik fel azt az öt­ezer férőhelyes baromfinevelőt is, ahöl két olyan leánytársuk fog dolgozni, akik már elvé­geztek egy baromfitenyésztő tanfolyamot. Két másik fiatalt társadalmi ösztöndíjjal a Szentlőrinci Mezőgazdasági Technikumba küldött tanulni a termelőszövetkezet. Meigindúlták a fiatalok a termelőszövetkezetbe más ba­ranyai községekben is, így Mágocson tíznek a felvétele van folyamatban. A szilágyi termelőszövetkezetibe két KISZ fiatal a városból tért vissza és egyikük, aki sofőr volt, most traktorosként dolgozik. Bara- nyábah márciusiban összesen száz KISZdag lépett be a ter­melőszövetkezetekbe, az idén összesen 1200—1400 fiatalra számítanak, akik a közös gaz­dálkodás útját választják; E jó példák mellett azonban akad olyan is — mint például Görcsönyben, ahol a tsz. veze­tősége munkalehetőség hiá­nyának indokolásával zárkó­zik el fiatalok felvételétől. Aúsü.oti ctpMcUlc egy S2ép kínai tőüiloll! 12 karátos, aa-anyhegyű, Parker'rendszerű kínai töl­tőtollak nagy választékban. Kaphatók minden papír- és írószer szakboltban, vidé­ken az iparcikk boltokban. Egyéves garancia! 14331 <

Next

/
Oldalképek
Tartalom