Dunántúli Napló, 1961. március (18. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-26 / 73. szám
im. március 2«. NAPLÓ B Eredmények és hibák a normarendezés előkészítésében Évente 140 technikust képez a Szent lőrinci Mezőgazdasági Technikum Többet és olcsóbban termelni a munkaidő jobb kihasználásával, á munkaszervezés javításával, a gépek jobb hatásfokával. Ezen a sokrétű feladaton munkálkodnak már több hete megyénk bányáiban és üzemeiben a gazdasági vezetők, műszakiak, a párt- és szakszervezetek. Röviden úgy emlegetik ezt a sok ezer embert érdeklő feladatot, hogy norrnarendezés, amelynek végrehajtása igen nagy gazdasági, műszaki és politikai hozzáértést igényel. Ezt elvégezni mechanikusan nem szabad, mert társadalmi előrehaladás és haszon helyett kárt okoz. Az előkészítő munkák során ismét bebizonyosodott, hogy igen sok a rejtett tartalék a bányákban és ipari üzemekben. A fejlődés, amit Baranya ipara a hároméves terv időszaka alatt elért, sok tekintetben igen szép. A teljes terme- * lés 32,5 százalékkal emelkedett. Viszont á termelékenység az 1958—59. évi stagnálás után 1960-ban emelkedett csak 5,9 százalékkal. Nyilvánvaló, hogy ilyen körülmények között, amikor ekkora különbség van a termelés és a tér* . melékenység emelkedésében megyei körülmények között is, így lehet a kérdést feltenni: lehet megfelelően emelni az életszínvonalat? A kérdésre csak igennel lehet válaszolni, mégpedig így: Az életszínvonalat az ötéves terv irányelveiben megszabott arányok szerint kell emelni és az sem baj, ha a termelékenység vártnál magasabb emelkedése nyomán a tervezettnél is jobb lesz az életnívó. Ebből világosan következik, hogy a normarendezésnek nem a fizetéscsökkenés a célja. Jellemző, hogy a béralap sehol sem csökkent, sőt a várható magasabb termelést figyelembe véve, növekedett. A pécsi és' komlói szén- bányászati trösztöknél nagyon alapos munkával méréseket végeztek a munkaidő kihasználásáról. Érdekes és tanulságos dolgok derültek ki. Például mindkét trösztnél a feltárási munkáknál a napi mun- kaidő 18,6 százaléka termelő munka nélkül telik el. Ebből Pécsett 11,9, Komlón 9,9 százalék megszüntethető. Az elő- vájásoknál Pécsett 27,6, Komlón 15,9 százalék veszteség van a munkaidőből. Ebből viszont 7,6, illetve 6,7 százalékot munkára lehetne fordítani. A fejtési és fenntartási munkáknál is hasonló arányokat mutatnak a mérési eredmények és végül az a meglepő végeredmény derül ki, hogy az összes munkafolyamatoknál lévő munkaidő-veszteség fele megszüntethető, A veszteség időt teljesen megszüntetni nem lehet, mert a bányamunkának is vannak olyan folyamatai (pl. robbantás utáni füstre várás stb.), amelyek továbbra is megmaradnak, de a tény tény marad: sok perc elvesz termelés nélkül a munkaidőből. Az építőiparban is hasonlók derültek ki a felmérések nyomán. Az építkezéseken átlagosan hat és fél órát töltenek el munkával. \ A fenti számok mögött ösz- szefüggő, de sokszor eléggé bonyolult okok varrnak. A bányaüzemeknél például alacsony a rakodó és nagyteljesítményű fúrógépek kihasználtsága, az anyag- és alkatrészellátásnál szervezetlenségek vannak, nem tartják és nem tartatják be a technológiai utasításokat, túl telepítenek feltárási és fejtési munkahelyeket. Az építőiparban például a szakmunkásoknak a munkaidő elején állmok kellett, illetve állniok kell, mert anyaggal való ellátásuk egy- időben kezdődött meg munkaidejükkel stb. Gyárakban például annak ellenére, hogy a hároméves terv időszaka alatt gyarapodott új, modem gépekkel az ellátottság, a régieket nagyrészt felújították, hatása azonban a tennelésben a fogyatékos munkaszervezés miatt nem kielégítő. Kétségtelen, hagy e jelen.é- gek mögött emberek vannak, de nem azért van így, mert így akarják csinálni, hanem azért, mert ennél jobban meg nem csinálták, még nem tanulták meg, illetőleg most ismerkednek meg e hibák okaival, hogy ezek birtokában a kijavítás módjait is megtalálják. Ezek a tartalékok any- nyit jelentenek, hogy 1961-ben ebből lehet biztosítani a termelés növekedésének több mint 50 százalékát megyénkben. Nem kellenek új emberek, újabb gépek, csak hibákat és fogyatékosságokat kell megszüntetni. Erre van mód. Az építőiparban például a következő főbb intézkedéseket végzik. A gépkezelők és a segédmunkások fél órával előbb kezdik a munkát, mint a szakmunkások, hogy időre legyen elegendő anyag. Kétműszakos építkezést vezetnek be. Ahol szűkek az étkezdék és fél óra alatt nem lehet az ebédet lebonyolítani, ott meghosszabbítják az ebédidőt, a nagyobb munkahelyeken pedig önkiszolgáló étkeztetést vezetnem be. A földmunkagépekkel 3, a többi nagy gépekre 2 műszakos munkát szerveznek, hogy kihasználtságuk jobb legyen. Szakmai tanfolyamokat szerveznek, többek között munkaszervezési, bérügyi és más szakterületen. Tan bőven lehetőség és tennivaló a jobb munkaszervezésre, ha alaposan és körültekintően megvizsgálják egy-egy szakma és üzem adottságait. Ezt általában jól végezték eddig a szénbányászati trösztöknél és az építőiparban. Közben arról sem feledkeztek meg, hogy megmagyarázzák fizikai dolgozónak és műszakinak e nem könnyű feladat célját, értelmét. Igen helyesen úgy gondolkodtak és gondolkodnak, hogy a normarendezés előkészítése és végrehajtása nem kizárólag gazdasági vagy adminisztratív feladat, hanem nagyon fontos politikai munka is. A normarendezés előkészítése érdekében eddig végzett munka vizsgálata nemcsak pozitív tapasztalatokat hozott. Nem mindenütt végzik még úgy ezt a munkát, ahogyan azt a párt világosan megmondotta. Több helyen csak normarendezést látnak anélkül, hogy műszaki és munkaszervezési feladatokat elvégeznének. Nem mérik fel gondosan például a gépek teljesítő képességét, nem ismertetik a technológiai utasításokat éppen azokkal, akik azt elvégzik, nem mérik fel alaposan a munkaidő kihasználtságát, illetve a kihasználatlanság mértékét Megtették azt is, hogy enélkül bevezettek új normákat, ami nem felel meg a tényleges helyzetnek. Akad példa arra is, hogy csak nagyon felületesen vagy egyáltalán nem magyarázzák meg az intézkedés célját, módját, nem kérnek véleményt, holott annak bőségesen lehetne hasznát látni. Sehol nem szabad szem elől téveszteni azt, hogy a termelékenység emelése érdekében készülő intézkedések a munkások, a dolgozók érdekében történnek és semmiféle helyi torzítással nem szabad ezt visszájára fordítani. Nem az 1956. előtti normarendezéseket akarja a párt és a kormány, hanem a reális lehetőségekkel pontosan számoló intézkedés-sorozatot, amelyből csak előny és haszon, magasabb termelékenység, olcsóbb termelés származhat. Nein egyoldalúak a normarendezések Egy bizonyos munkateljesítményhez biztosítani kell a műszaki és anyag-feltételeket is, mert ellenkező esetben — mint a bányáknál — akkor a munkások bérkiegészítést kérhetnek és ez az üzem vezetőinek sem mindegy. A munkásoknak is megvannak a rendezéssel kapcsolatban a jogaik és ezt be kell tartani. Tovább folyik a bányákban és üzemekben ez a munka, amelynek egyik legfőbb feladata, hogy a lehető legminimálisabbra csökkenjenek a munkaszervezésből fakadó munkaidő-veszteségek és megszűnjenek azok a lazaságok, amelyek fékezik a termelékenység emelkedését, a keresetek emelkedését. Nagyon fontos munkája ez a pártszervezeteknek, szakszervezeteknek, a kommunistáknak, akiknek alaposan kell tanulmányozni a gyár, a műhely, egy- egy munkahely sajátos helyzetét is, megbeszélni a tapasztalatokat a dolgozókkal, hogy az intézkedés jó legyen, az előrehaladást szolgálja. A tehén anatómiai felépítését magyarázza az állatbonctan ór án a másqdilMsoknük Bódi Lajos tanár 24 millió forintos jamegtakarít ás három év alatt a pécsi sxéntróssstnél Meleg munkahely hűtése — üj fejtést kap a Kammgerät A korszerű szállítás legújabb eszköze a kanyarképes kaparó A pécsi széntröszl elkészítette hároméves műszaki ténykedési tervét Ebben szó esik a fém- támak bevezetéséről, illetve a fefelhasználás csökkentéséről is. Tanulságos számokat kapunk, ha három év adatait összehasonlítjuk. 1959-től kezd ve folytonosan csökkent a fafelhasználás. 1959-ben 2310, 1960-ban pedig 13 349 köbméterrel kevesebb fát használt fel a tröszt, mint 1958-ban. Az idén — ugyancsak 1958-hoz hasonlítva — már 19 645 köbméter csökkenést terveznek, s minden bizonnyal el is érik, hiszen e tekintetben vállalást is tettek. A fatakarékossággal párhuza masán egy újabb mozgalmat indítottak a trösztben. Ennek az volt a célja, hogy a drága, küldföldről importált fenyő helyett minél több hazai lombosfát használjunk fel. Ez is sikeresnek bizonyult, hiszen — ojántatunk Női tavaszi kabátok 7/8-os kosztümök Színes és fehér nylon blúzok Női szanálok minden színben Női divattáskák Nylon, tiszta selyem sálak és kendők Női divat bőrkesztyűk Mintás és színes férfi öltönyök Férfi átmeneti kábátok Legújabb nyakkendők Divat, mintás nylon méteráruk Divat, mintás píké vásznak Autószifon készülék Férfi utlkészlet Fényképezőgépek 83« Ft—1600 Ft 580 Ft—1250 Ft 144 Ft— 190 Ft 125 Ft— 200 Ft 88 Ft— 220 Ft 32 Ft— 140 Ft 54 Ft— »8 Ft 835 Ft—1780 Ft 750 Ft—1150 Ft 18 Ft— «6 Ft 120 Ft— 140 Ft 35 Ft. 117.20 Ft 190 Ft 165 FVtől Vtityty Uáméii msét, az ÁLLAMI ÁRUHÁZBAN 1481# ugyancsak 1958-hoz hasonlítunk — 1959-ben 9606, 1960ban 18 964 köbméterrel kevesebb külföldi fát használtak fel, az idén pedig közel húszezer köbméter megtakarítására készülnek. Számok, súlyos milliók bizonyítják, hogy ez az eljárás is helyes volt. Ha ugyanis mindent összegezünk, kiderül, hogy a tröszt — az idei tervet is beleértve — közel 24 millió forintos megtakarítást ér el az év végéig. Ennyi értékkel kevesebb fát épített be az utób bi két év alatt, illetve használ fel az idén. A vasas! bánya lt). szintjén, 550 méteres mélységben új vágatot hajtanak. A kőzet hőmérséklete itt már 42 fok C. A munkahelyi hőmérséklet 29 fok, s nyáron — ilyen mélységben — számítani lehetne a 30 fokra is, hiszen a külszínről befuvatott levegő is meleg. Ilyen hőségben nem lehet teljesértékű munkát végezni. Az előírások csak 28 fokot engednek meg, ha efölé száll, akkor két lehetőség között választhatnak a bányavezetők: rövidítik a munkaidőt, vagy pedig nagyteljesítményű szel- lőztetőgépeket állítanak be. A pécsi szén tröszt az utóbbival kísérletezik. A közelmúltban német gyártmányú. Wende und Malter nevű hűtőgépet szerelt fél a munkahely közelében. A több mint 50 órán át tartó kísérletek jó eredményeikkel jártak. A 29 fokos hőséget 25 fokra sikerült leszorítaná, a levegő páratartalmát pedig 75—80 százalékról 60—65 százalékra csökkentette. Ez utóbbi is nagyon fontos, hiszen a páradús levegőben kevéssé tud elpárologni az ember verejtéke, s ez hátrányosan hart a teljesítményére. I lapunkba! már többször emlegetett Rammgerät nevű jö- vesztő, — illetve szén termelőgép befejezte pályafutásának első szakaszát. Lefejtette a fejtés szenét, s a közeljövőben új helyen folytatja munkáját. Az István-almai műszaki vezetők kezdetben május 1-e után akarták megindítaná a jövesrtőgépet. Később — s ebben a tröszt műszaki osztályának is szerepe van — Horvai Ádám elvtárs, az akna főmérnöke vájlalta, hogy a nagyteljesítményű gép már április 5- én megindul új munkahelyén. A jelek szerint megtartják Ígéretüket. dicséretes szorgalommal dolgoznak az indítás előkészítésén. A géppel 2,64 fonna fejteijesítményt értek él műszakonként, ami alacsonynak mondható, hiszen a fejtőkalapácsokkal, tehát kézi erővel elért fej- teljesítmény sem sokkal keve- seb bennél, tröszti szinten, 2,31 termát tesz ki. Ebben azonban nem a Rammgerät a ludas. A több hónapos munka megmutatta, hogy a gép megbízható, s teljesítménye szinte korlátlan lehet, ha... Ez a ,,ha” miatt értek él csak 2,64 tonnát. A több hónapos kísértet bebizonyította, hogy a széntermelés gépesítése egy-' magában keveset ér, ha nem gondoskodunk az egyenletes szállítástól, illetve gyorsabb ütemű biztosításról. Különösen az utóbbiról, mert a gép — élsősorhan a lassú biztosítás miatt — a munkaidőnek mindössze 28,6 százalékában dolgozhatott ' Az akna és a tröszt szakemberei sokat törték a fejüket azon, hogy miként lehetne kiküszöbölni az előbbi hibákat A szállítás egyenletességével a jelek szerint nem lesz különösebb baj, töltőgurítót építe- ‘ nek és más módszereket alkalmaznák. A legfontosabb, a biztosítás, azonban a jövőben is nagy gond marad. A szakemberek kutatják, mit lehet tenni, minként használhatnák ki a gép szinte korlátlan teljesítményét A szállítás korszerűsítésében a mintegy 150 méter hosszú ún. alapvágati szállítás gépesítése jelentette a legnagyobb gondot a pécsi széntrösztnéL Ezekbe a kis bányafolyosókba ugyanis nem járhatnak be a 'mozdonyok vontatta szerelvények, ezért évtizedeken át kézi csillézőssel hidalták át a távolságot. Az utóbbi években kezdteti meg a különböző fémből készült kaparok és gumiszalagok beépítését. A 150 méteren vagy még hosszabban kígyózó kaparok és gumiszalagok beváltak, elszállítják a koncentrált munkahelyek sok szenét. Mégsem jelentenek tökéletes megoldást, mert szinte csak nyílegyenes bányafolyosókban alkalmazhatok, márpedig a nyílegyenes alapvágatok aránylag ritkáké (Ritkák, mert különböző okok miatt jóval drágábbak.) A jövő szállítóeszköze tehát csak olyan kaparó lehet, amely elbírja a kanyarokat. Noha a kanyarképes kaparok drágábbak a másiknál, mégis kifizetődik és szükség- szerű az alkalmazásuk. A pécsi tröszt ezért azon fáradozik, hogy ilyen szállítóeszkö* zőket szervezzen a bányáiba; M. L. J