Dunántúli Napló, 1961. március (18. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-26 / 73. szám

im. március 2«. NAPLÓ B Eredmények és hibák a normarendezés előkészítésében Évente 140 technikust képez a Szent lőrinci Mezőgazdasági Technikum Többet és olcsóbban termel­ni a munkaidő jobb kihaszná­lásával, á munkaszervezés ja­vításával, a gépek jobb hatás­fokával. Ezen a sokrétű fel­adaton munkálkodnak már több hete megyénk bányáiban és üzemeiben a gazdasági ve­zetők, műszakiak, a párt- és szakszervezetek. Röviden úgy emlegetik ezt a sok ezer em­bert érdeklő feladatot, hogy norrnarendezés, amelynek vég­rehajtása igen nagy gazdasági, műszaki és politikai hozzá­értést igényel. Ezt elvégezni mechanikusan nem szabad, mert társadalmi előrehaladás és haszon helyett kárt okoz. Az előkészítő munkák so­rán ismét bebizonyosodott, hogy igen sok a rejtett tartalék a bányákban és ipari üzemek­ben. A fejlődés, amit Baranya ipara a hároméves terv idő­szaka alatt elért, sok tekintet­ben igen szép. A teljes terme- * lés 32,5 százalékkal emelke­dett. Viszont á termelékeny­ség az 1958—59. évi stagnálás után 1960-ban emelkedett csak 5,9 százalékkal. Nyilvánvaló, hogy ilyen körülmények kö­zött, amikor ekkora különb­ség van a termelés és a tér* . melékenység emelkedésében megyei körülmények között is, így lehet a kérdést feltenni: lehet megfelelően emelni az életszínvonalat? A kérdésre csak igennel lehet válaszolni, mégpedig így: Az életszínvo­nalat az ötéves terv irány­elveiben megszabott arányok szerint kell emelni és az sem baj, ha a termelékenység várt­nál magasabb emelkedése nyomán a tervezettnél is jobb lesz az életnívó. Ebből világo­san következik, hogy a nor­marendezésnek nem a fizetés­csökkenés a célja. Jellemző, hogy a béralap sehol sem csökkent, sőt a várható maga­sabb termelést figyelembe vé­ve, növekedett. A pécsi és' komlói szén- bányászati trösztöknél nagyon alapos munkával méréseket végeztek a munkaidő kihasz­nálásáról. Érdekes és tanulsá­gos dolgok derültek ki. Pél­dául mindkét trösztnél a fel­tárási munkáknál a napi mun- kaidő 18,6 százaléka termelő munka nélkül telik el. Ebből Pécsett 11,9, Komlón 9,9 szá­zalék megszüntethető. Az elő- vájásoknál Pécsett 27,6, Kom­lón 15,9 százalék veszteség van a munkaidőből. Ebből vi­szont 7,6, illetve 6,7 százalékot munkára lehetne fordítani. A fejtési és fenntartási munkák­nál is hasonló arányokat mu­tatnak a mérési eredmények és végül az a meglepő vég­eredmény derül ki, hogy az összes munkafolyamatoknál lévő munkaidő-veszteség fele megszüntethető, A veszteség időt teljesen megszüntetni nem lehet, mert a bányamun­kának is vannak olyan folya­matai (pl. robbantás utáni füstre várás stb.), amelyek to­vábbra is megmaradnak, de a tény tény marad: sok perc elvesz termelés nélkül a munkaidőből. Az építőipar­ban is hasonlók derültek ki a felmérések nyomán. Az épít­kezéseken átlagosan hat és fél órát töltenek el munkával. \ A fenti számok mögött ösz- szefüggő, de sokszor eléggé bonyolult okok varrnak. A bá­nyaüzemeknél például ala­csony a rakodó és nagytelje­sítményű fúrógépek kihasz­náltsága, az anyag- és alkat­részellátásnál szervezetlensé­gek vannak, nem tartják és nem tartatják be a technoló­giai utasításokat, túl telepíte­nek feltárási és fejtési mun­kahelyeket. Az építőiparban például a szakmunkásoknak a munkaidő elején állmok kel­lett, illetve állniok kell, mert anyaggal való ellátásuk egy- időben kezdődött meg munka­idejükkel stb. Gyárakban pél­dául annak ellenére, hogy a hároméves terv időszaka alatt gyarapodott új, modem gé­pekkel az ellátottság, a régie­ket nagyrészt felújították, ha­tása azonban a tennelésben a fogyatékos munkaszervezés miatt nem kielégítő. Kétségtelen, hagy e jelen.é- gek mögött emberek vannak, de nem azért van így, mert így akarják csinálni, hanem azért, mert ennél jobban meg nem csinálták, még nem ta­nulták meg, illetőleg most is­merkednek meg e hibák okai­val, hogy ezek birtokában a kijavítás módjait is megtalál­ják. Ezek a tartalékok any- nyit jelentenek, hogy 1961-ben ebből lehet biztosítani a ter­melés növekedésének több mint 50 százalékát megyénk­ben. Nem kellenek új embe­rek, újabb gépek, csak hibá­kat és fogyatékosságokat kell megszüntetni. Erre van mód. Az építőiparban például a kö­vetkező főbb intézkedéseket végzik. A gépkezelők és a se­gédmunkások fél órával előbb kezdik a munkát, mint a szak­munkások, hogy időre legyen elegendő anyag. Kétműszakos építkezést vezetnek be. Ahol szűkek az étkezdék és fél óra alatt nem lehet az ebédet le­bonyolítani, ott meghosszab­bítják az ebédidőt, a nagyobb munkahelyeken pedig önki­szolgáló étkeztetést vezetnem be. A földmunkagépekkel 3, a többi nagy gépekre 2 mű­szakos munkát szerveznek, hogy kihasználtságuk jobb le­gyen. Szakmai tanfolyamokat szerveznek, többek között munkaszervezési, bérügyi és más szakterületen. Tan bőven lehetőség és tennivaló a jobb munkaszervezésre, ha alaposan és körültekintően megvizsgálják egy-egy szakma és üzem adottságait. Ezt álta­lában jól végezték eddig a szénbányászati trösztöknél és az építőiparban. Közben ar­ról sem feledkeztek meg, hogy megmagyarázzák fizikai dol­gozónak és műszakinak e nem könnyű feladat célját, értel­mét. Igen helyesen úgy gon­dolkodtak és gondolkodnak, hogy a normarendezés előké­szítése és végrehajtása nem kizárólag gazdasági vagy ad­minisztratív feladat, hanem nagyon fontos politikai mun­ka is. A normarendezés előkészí­tése érdekében eddig végzett munka vizsgálata nemcsak pozitív tapasztalatokat hozott. Nem mindenütt végzik még úgy ezt a munkát, ahogyan azt a párt világosan megmon­dotta. Több helyen csak nor­marendezést látnak anélkül, hogy műszaki és munkaszer­vezési feladatokat elvégezné­nek. Nem mérik fel gondosan például a gépek teljesítő ké­pességét, nem ismertetik a technológiai utasításokat ép­pen azokkal, akik azt elvég­zik, nem mérik fel alaposan a munkaidő kihasználtságát, illetve a kihasználatlanság mértékét Megtették azt is, hogy enélkül bevezettek új normákat, ami nem felel meg a tényleges helyzetnek. Akad példa arra is, hogy csak na­gyon felületesen vagy egyál­talán nem magyarázzák meg az intézkedés célját, módját, nem kérnek véleményt, holott annak bőségesen lehetne hasz­nát látni. Sehol nem szabad szem elől téveszteni azt, hogy a terme­lékenység emelése érdekében készülő intézkedések a mun­kások, a dolgozók érdekében történnek és semmiféle helyi torzítással nem szabad ezt visszájára fordítani. Nem az 1956. előtti normarendezése­ket akarja a párt és a kor­mány, hanem a reális lehető­ségekkel pontosan számoló in­tézkedés-sorozatot, amelyből csak előny és haszon, maga­sabb termelékenység, olcsóbb termelés származhat. Nein egyoldalúak a normarendezések Egy bizonyos munkateljesít­ményhez biztosítani kell a műszaki és anyag-feltételeket is, mert ellenkező esetben — mint a bányáknál — akkor a munkások bérkiegészítést kér­hetnek és ez az üzem veze­tőinek sem mindegy. A mun­kásoknak is megvannak a rendezéssel kapcsolatban a jogaik és ezt be kell tartani. Tovább folyik a bányákban és üzemekben ez a munka, amelynek egyik legfőbb fel­adata, hogy a lehető legmini­málisabbra csökkenjenek a munkaszervezésből fakadó munkaidő-veszteségek és meg­szűnjenek azok a lazaságok, amelyek fékezik a termelé­kenység emelkedését, a kere­setek emelkedését. Nagyon fontos munkája ez a pártszer­vezeteknek, szakszervezetek­nek, a kommunistáknak, akik­nek alaposan kell tanulmá­nyozni a gyár, a műhely, egy- egy munkahely sajátos hely­zetét is, megbeszélni a tapasz­talatokat a dolgozókkal, hogy az intézkedés jó legyen, az előrehaladást szolgálja. A tehén anatómiai felépítését magyarázza az állatbonctan ór án a másqdilMsoknük Bódi Lajos tanár 24 millió forintos jamegtakarít ás három év alatt a pécsi sxéntróssstnél Meleg munkahely hűtése — üj fejtést kap a Kammgerät A korszerű szállítás legújabb eszköze a kanyarképes kaparó A pécsi széntröszl elkészítette hároméves műszaki ténykedési tervét Ebben szó esik a fém- támak bevezetéséről, illetve a fefelhasználás csökkentéséről is. Tanulságos számokat ka­punk, ha három év adatait összehasonlítjuk. 1959-től kezd ve folytonosan csökkent a fa­felhasználás. 1959-ben 2310, 1960-ban pedig 13 349 köbmé­terrel kevesebb fát használt fel a tröszt, mint 1958-ban. Az idén — ugyancsak 1958-hoz hasonlítva — már 19 645 köb­méter csökkenést terveznek, s minden bizonnyal el is érik, hiszen e tekintetben vállalást is tettek. A fatakarékossággal párhuza masán egy újabb mozgalmat indítottak a trösztben. Ennek az volt a célja, hogy a drága, küldföldről importált fenyő helyett minél több hazai lom­bosfát használjunk fel. Ez is sikeresnek bizonyult, hiszen — ojántatunk Női tavaszi kabátok 7/8-os kosztümök Színes és fehér nylon blúzok Női szanálok minden színben Női divattáskák Nylon, tiszta selyem sálak és kendők Női divat bőrkesztyűk Mintás és színes férfi öltönyök Férfi átmeneti kábátok Legújabb nyakkendők Divat, mintás nylon méteráruk Divat, mintás píké vásznak Autószifon készülék Férfi utlkészlet Fényképezőgépek 83« Ft—1600 Ft 580 Ft—1250 Ft 144 Ft— 190 Ft 125 Ft— 200 Ft 88 Ft— 220 Ft 32 Ft— 140 Ft 54 Ft— »8 Ft 835 Ft—1780 Ft 750 Ft—1150 Ft 18 Ft— «6 Ft 120 Ft— 140 Ft 35 Ft. 117.20 Ft 190 Ft 165 FVtől Vtityty Uáméii msét, az ÁLLAMI ÁRUHÁZBAN 1481# ugyancsak 1958-hoz hasonlí­tunk — 1959-ben 9606, 1960­ban 18 964 köbméterrel keve­sebb külföldi fát használtak fel, az idén pedig közel húsz­ezer köbméter megtakarításá­ra készülnek. Számok, súlyos milliók bizo­nyítják, hogy ez az eljárás is helyes volt. Ha ugyanis min­dent összegezünk, kiderül, hogy a tröszt — az idei tervet is beleértve — közel 24 millió forintos megtakarítást ér el az év végéig. Ennyi értékkel kevesebb fát épített be az utób bi két év alatt, illetve használ fel az idén. A vasas! bánya lt). szintjén, 550 méteres mélységben új vá­gatot hajtanak. A kőzet hő­mérséklete itt már 42 fok C. A munkahelyi hőmérséklet 29 fok, s nyáron — ilyen mélység­ben — számítani lehetne a 30 fokra is, hiszen a külszínről befuvatott levegő is meleg. Ilyen hőségben nem lehet teljesértékű munkát végezni. Az előírások csak 28 fokot en­gednek meg, ha efölé száll, ak­kor két lehetőség között vá­laszthatnak a bányavezetők: rövidítik a munkaidőt, vagy pedig nagyteljesítményű szel- lőztetőgépeket állítanak be. A pécsi szén tröszt az utóbbi­val kísérletezik. A közelmúlt­ban német gyártmányú. Wende und Malter nevű hűtőgépet szerelt fél a munkahely köze­lében. A több mint 50 órán át tartó kísérletek jó eredmé­nyeikkel jártak. A 29 fokos hő­séget 25 fokra sikerült leszo­rítaná, a levegő páratartalmát pedig 75—80 százalékról 60—65 százalékra csökkentette. Ez utóbbi is nagyon fontos, hi­szen a páradús levegőben ke­véssé tud elpárologni az em­ber verejtéke, s ez hátrányo­san hart a teljesítményére. I lapunkba! már többször em­legetett Rammgerät nevű jö- vesztő, — illetve szén termelő­gép befejezte pályafutásának első szakaszát. Lefejtette a fejtés szenét, s a közeljövőben új helyen folytatja munkáját. Az István-almai műszaki ve­zetők kezdetben május 1-e után akarták megindítaná a jövesrtőgépet. Később — s eb­ben a tröszt műszaki osztályá­nak is szerepe van — Horvai Ádám elvtárs, az akna főmér­nöke vájlalta, hogy a nagytel­jesítményű gép már április 5- én megindul új munkahelyén. A jelek szerint megtartják Ígé­retüket. dicséretes szorgalom­mal dolgoznak az indítás elő­készítésén. A géppel 2,64 fonna fejteije­sítményt értek él műszakon­ként, ami alacsonynak mond­ható, hiszen a fejtőkalapácsok­kal, tehát kézi erővel elért fej- teljesítmény sem sokkal keve- seb bennél, tröszti szinten, 2,31 termát tesz ki. Ebben azon­ban nem a Rammgerät a lu­das. A több hónapos munka megmutatta, hogy a gép meg­bízható, s teljesítménye szinte korlátlan lehet, ha... Ez a ,,ha” miatt értek él csak 2,64 tonnát. A több hónapos kísértet bebizonyította, hogy a széntermelés gépesítése egy-' magában keveset ér, ha nem gondoskodunk az egyenletes szállítástól, illetve gyorsabb ütemű biztosításról. Különö­sen az utóbbiról, mert a gép — élsősorhan a lassú biztosí­tás miatt — a munkaidőnek mindössze 28,6 százalékában dolgozhatott ' Az akna és a tröszt szak­emberei sokat törték a fejüket azon, hogy miként lehetne ki­küszöbölni az előbbi hibákat A szállítás egyenletességével a jelek szerint nem lesz különö­sebb baj, töltőgurítót építe- ‘ nek és más módszereket alkal­maznák. A legfontosabb, a biztosítás, azonban a jövőben is nagy gond marad. A szakemberek kutatják, mit lehet tenni, minként hasz­nálhatnák ki a gép szinte kor­látlan teljesítményét A szállítás korszerűsítésében a mintegy 150 méter hosszú ún. alapvágati szállítás gépesí­tése jelentette a legnagyobb gondot a pécsi széntrösztnéL Ezekbe a kis bányafolyosókba ugyanis nem járhatnak be a 'mozdonyok vontatta szerelvé­nyek, ezért évtizedeken át kézi csillézőssel hidalták át a tá­volságot. Az utóbbi években kezdteti meg a különböző fémből ké­szült kaparok és gumiszalagok beépítését. A 150 méteren vagy még hosszabban kígyózó kapa­rok és gumiszalagok beváltak, elszállítják a koncentrált mun­kahelyek sok szenét. Mégsem jelentenek tökéletes megoldást, mert szinte csak nyílegyenes bányafolyosókban alkalmazha­tok, márpedig a nyílegyenes alapvágatok aránylag ritkáké (Ritkák, mert különböző okok miatt jóval drágábbak.) A jö­vő szállítóeszköze tehát csak olyan kaparó lehet, amely el­bírja a kanyarokat. Noha a kanyarképes kapa­rok drágábbak a másiknál, mégis kifizetődik és szükség- szerű az alkalmazásuk. A pé­csi tröszt ezért azon fárado­zik, hogy ilyen szállítóeszkö* zőket szervezzen a bányáiba; M. L. J

Next

/
Oldalképek
Tartalom