Dunántúli Napló, 1961. március (18. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-19 / 67. szám
I »61. MÄRCTÜS IS. NAPLÖ Megjelenés előtt a „Halhatatlan kedves Beszélgetés Székely Júliával, a regény írójával Ff Bartik-zMüftraiM akkordjai szűrődtek ki a Pécsi Rádió zenei stúdiójából. A Mester tanítványának, Székely Júliának zongorajátékáról készült rádiófelvétel, Bartók születésének 80. évfordulójára. Amikor a felvételt jelző piros lámpa fénye kialudt, és néhány percre elbeszélgethettem Székely Júliával mégsem Bartókról esett szó, és nem is a zongora- művésznő nyilatkozott, hanem az író, akinek Beethovenről szóló „Halhatatlan kedves” című regénye közeljövőben kerül a könyvpiacra. — Regényt kívántam írni és nem zenetörténetet, — mondta Székely Júlia. ■— De a zenetörténeti tényeket mindenkor tiszteletben tartottam. A közel 500 oldalas mű megírása rendkívül nehéz feladatot jelenthetett. Hogyan sikerült összeegyeztetni a valóságot a regényes cselekményszövéssel? — A három év alatt, míg e könyvet írtam, nemegyszer tapasztaltam, — válaszolt Székely Júlia — hogy ha egy író jó szándékkal, szenvedélyes szeretettel idézi egy nagy ember emlékét, akkor a lenyűgöző közelségben nem a történetet találja ki, hanem a valóságot Így történt velem Is. Már készen állt a Jotsefln-fe- jezet, midőn levelet kaptam Szirmayné Pulszky Henriettéiül, aki a Brunszvik-család levelezését katalogizálta, melyben közölte, hogy tizenhárom eddig Ismeretlen, Brunszvlk Terézhez címzett Beethoven- levél másolata van birtokában, Öt levél pedig Jozefin tollából Beethovenhez. JozeflnrŐl, amíg írtam, alig tudtam valami bizonyosat A róla szóló fejezet megírása Után Jozefin most váratlanul megszólal! Megdöbbentem: nem kell-e majd összetépnem az egész fejezetet? Nos, egyetlen sort sem kellett kihúznom a Joze- f in-fejezel bői a levelek elolvasása után, melyekből világosan bontakozott ki Jozefin jelleme. Sőt még egy merőben külsőséges tény is, melyet pusztán kompozicionális szempontból „találtam ki”, megtörténtnek bizonyult A Joze- fin-történetet elmondó inas, aki sajnálattal közli Beethovennel a hazugságot hogy úrnője nincs itthon, a 13. Be- ethoven-levélből kilép a Valóságba, hogy a makacs írót alázatos hitéért megjutalmazza. — A Brunszvik Terézről szóló fejezetben előforduló Teleki Blanka-tárgyalásnál hetekig vesztegeltem. Szerepeltetni szerettem volna Stackel- berg Minonát aki hitem és pszichológiai-logikai érvek egész arzenálja szerint Beethovennek Jozefintől született természetes gyermeke. Igen ám, de hogyan ,,hozzam be” a pesti Újépületbe 1851-ben, a levert forradalom Magyar- országára Staekelberg Minonát, aki törvény szerint az Észtországban ólő Staekelberg Kristóf és a währingi temetőben nyugvó Jozefin gyermeke? Makacs szenvedélyem ekkor vezérelt el a pécsi Leőwey Klára-gimnázíumba, ahol Leőwey Klára és Teleki Blanka Üjépület-beli hadbírósági tárgyalásának teljes jegyzőkönyvét őrzik fakszimilében. Itt olvastam azt, hogy a hadbíró egyik kihallgatáson konokul faggatja Leőwey Klárát: mit keresett Magyarországon Staekelberg Minőn* a forradalom alatt? Leőwey Klára vallomásában menteni szeretné Minonát, állítva, hogy az csak rokoni látogatást tett unokanővérénél, Teleki Blankánál, Brunszvik Teréz húgánál. Mintha egy mesebeli tündér kívánságomra „terüljasztal- kámmal” ajándékozott volna meg! Vajon itt maradt volna Minona akár a legközelebbi rokonánál is, ha nem vallotta volna annak közismert forradalmi elveit? Álmomban sem kívánhattam volna különb adatot a Teréz-fejezet végére, mint amilye'nt a váratlan ajándékként előbukkanó valóság kínált fanom, hogy a jó szándékú író nem a cselekményt, hanem a valóságot találja ki! De az igazság olykor kínos. Mint például az, hogy Brunszvik Teréz szerelmes volt Jozefin húga férjébe, Staekelberg Kristófba. Milyen ízléstelen volna ez* egy Beethoven-regényben, ha én eszelem ki. De nem én eszeltem ki. Pulszky Henriette egy levélmásolatot őríz. Bizony, Teréz levele Stackel- berg Kristófhoz! Romain Rolland is céloz arra, hogy Teréz szerelmes volt sógorába, ‘aki éppoly méltatlan volt Teréz- hez, mint Beethovenhez azok a nők, akiket életében szeretett, s akik közé tartozott a Halhatatlan kedves is. Ezeket a nőket szerette Beethoven és nem Terézt Több ízben is elmentek egymás mellett anélkül. hogy a kapcsolat mely mindkettőjüket megszabadította volna a gyötrelmes magánytól, kifejlődhetett volna. Miért? Azért, mert a kiválóak nem mindig magukhoz illőt választanak párjukul. Lehet, hogy akadnak kivételek, de én nem ezekről írtam ezt a könyvet. Teréz Stackelberget szereti, és nem Beethovent Beethoven pedig Giuliettát, Malfattí Terézt, Jozefint és nem • Brunszvik Terézt. A Stackelberg-ügy kínos és fájdalmas mtndannyíunk számára, akik szeretjük Beethovent és Terézt. Fájt Romain Rol- landnak is, aid áhitatosan rajongott Terézért. Fáj nekem is, és természetesen az olvasónak is. Mégsem lehet elhallgatni, mert hozzátartozik e két nagy ember tragédiájához. —«U— Egyik legcsapadékosabb esztendőnk volt 1960. 1923 napsütéses óra — 868 millimeter csapadék Ás évi köz&phömsrséalei 11,6 fok Az elmúlit év időjárásának rövid áttekintő jellemzése céljából ragadjunk ki néhány érdekesebb és fontosabb adatot, mégpedig elsősorban a Pécs városban, a pogányi repülőtéren, a misinatetői obszervatóriumban. valamint a Siklóson végzett megfigyelések anyagából. Az időjárás és az éghajlat legfontosabb tényezője a napsugárzás, ez a legfőbb energia- forrásunk, az időjárás gépezetének és mindennemű életnek fenntartója, ezért első kérdésünk, hogy mennyi napsugárzást kaptunk az év folyamán és azt milyen évszakos eloszlásban. Augusztus kapta a legtöbb napsütést A Pécs városban 135 méter tengerszintfeletti magasságban a Dohánygyár tetőteraszán elr helyezett nap fény tartammérő műszerünk szerint a városnak ez a része, ebben az évben 1823 órán át részesült napsütésben, amely összeg 78 órával kevesebb a soké«! átlagnál. A sokévi átlag szerint július szokott a napsütésben leggazdagabb hónapunk lenni, ebben az évben azonban augusztus kapta a legtöbb napsütést, az átlagosnál 43 órával többet, összesen 331 órát Július hozzá kéTlasenegy év alatt 900 OOO-rel nőtt a keresők száma A tavalyi népszámlálás adathalmazának összegezése, feldolgozása, tanulmányozása még tart, a statisztikai szakemberek azonban a részeredmények alapján most újabb érdekes, hazánk szocialista átalakulását jól jellemző adatokat hoztak nyilvánosságra. A legutóbb közzétett beszámolókból például kitűnik,- hogy az 1949-es népszámlálás óta mintegy 900 000-rel gyarapodott a,keresők száma — s ennek eredményeként a hazai népszámlálások történetében először haladta meg a keresők száma az eltartottakét. A technika eredményeinek térhódítása, a különböző munkafolyamatok átszervezése, stb. következtében fokozatosan változik a fizikai és szellemi dolgozók aránya. Míg 11 évvel ezelőtt száz fizikai munkásra 25 szellemi foglalkozású dolgozó jutott, addig 1960-ban az arány száz : harmincháromra változott. Szinte évről évre ugrásszerűen nő a munkások és alkalmazottak műveltsége: 1960- ban 1949-hez képest mintegy 65 százalékkal több keresőnek volt egyetemi vagy főiskolai oklevele, s 81 százalékkal több kereső rendelkezett középiskolai érettségivel. mos 'nagy fia látogatta. Jelenleg 1500 afrikai fiatal tanul itt. Lépten nyomon találkozni velük a város forgatagában. Számunkra egzotikumot jelentett, de a lipcseiek már megszokták és megszerették őket. * Lipcse az NDK második legnagyobb városa. Hatszázezer lakosa van. Igen nagy területen fekszik. Sok az erdős park, beépítetlen, üres terület. Ez utóbbiak nem a városrendezés tervei alapján alakultak ki, hanem a II. világháború pusztító légitámadásai „eredményéképpen”. Romos területeket alig-alig látni már, de ahol még volnának, ott is bontják, egyengetik a talajt: parkosítanak. A lipcseiek kedvelt sétahelye a csaknem a város központjáig húzódó erdős Rosen- tal. Igen büszkék és jogosan százezer férőhelyes, 6 emeletes sportstadionjukra. Sok tízezer társadalmi munlcaóra fekszik benne. A lakosság áldozatkészsége valóban csodálatos létesítményt hozott .létre. Ha ráterelődik a szó, nem állják meg, hogy hozzá ne fűzzék: „Az Önök Népstadionja is nagyon szép, de a mienk sokkal olcsóbba került — és főleg kész!” * Lipcse bővelkedik romantikus, ónémet stílusban épült házakkal, főleg az óváros területén. A régi városháza man- zardszobás ablakaival, árkádsorával tipikus példája a német építészet harmonikus, szemet gyönyörködtető alkotásainak. Az árkádsor alatt apró üzletek, kissé bazáros jelleggel. Az épület maga sárga és talajbama festésével, faberaká- •os megoldásával olyan messzitek mini egy képeslap. UgyanakJcor a Ringbebauung körívesen épült palotasorai 6—12 emeletes modern épületeivel az új Lipcse arculatát mutatja, a világvárosok felé törő és fejlődő Lipcséét. Nem lehet elhallgatni, hogy a város utcái, terei kínosan tiszták, Még az autóbusz vagy villamos megállóknál is csak elvétve látni eldobott cigarettavéget, vagy jegyet. Igaz, hogy minden este tíz óra után szabályos nagytakarítást végez a lipcsei „köztisztasági vállalat” modern seprő- és öntözőgépeivel, de azért ez a meglepő tisztaság egy kicsit az embereknek is köszönhető. Az esti Lipcse sok színben ragyogó, villogó neoncsodái mind a vásár érdekét szolgálják. A város az esti órákban a színek orgiáját üli. Minden sziporkázik, mozog, forog. A város ilyenkor minden „idegszálával” a vásárt szolgálja. Több milliárdos forgalomra számítanak o lipcseiek az idén többre, mint tavaly. Sajnos a nagy vásárt csak futtában tekinthettük meg mert érdeklődési körünk a város másik részén elhelyezett nyomdaipari kiállítás felé vonzott bennünket. A látottak azonban meggyőzően igazolták a szocialista országok iparának fejlettségét. A magyar pavilonban kiállított szerszámgépek sikere méltán büszkeséggel tölthet el mindannyiunkat. A nyomdaiparnak a ,Messehaus Bugrá”-ban kiállított és működés közben • bemutatott modern gépei jórészét a lipcsei Polygraph cég állította ki. A Polygraph gyár gépei közül már eddig is számos működik üzemünkben. Igen érdekes és újszerű technológiát követelő pest napfénysaegény volt» csak 273 8ta napsütést kapott. Nap- íétiyszegény volt az átlaghoz képest mindhárom tavaszi hé napunk is, ezek között is el»' helyen május 76 óva napsütés h ián nyal Március és július kö zött csak június részesült ném napsütés többletben. A 200 m tsrf. magasságban fekvő tisztább levegőjű repülő tér síksága 48, az 534 m maga» Misina-tető pedig 36 érával több napsütést kapott mint a? erősen szennyezett levegőjű város. Érdekes és üdülési szempontból fontos mozzanat hogy a három téli hónap alatt a misinai obszervatóriumban működő napfénytartammérő műszer januárban 19. február ban 7. decemberben 12 órával több napsütést regisztrált mint a városban működő műszer. Ilyen Jelenség ún. anticiklonéi,i 3 vagy sugárzási Időjárási helyzetben szokott bekövetkezni. amikoris a nehéz hideg levegő a Mecsek magasabb részeiről lefolyik a környező síkságra; vastag, sűrű kisugárzás« köd, nyirkos, dermesztő hideg keletkezik itt. míg a hegység magasabb részein kellemes meleg és ragyogó napsütés uralkodik. Hfivös volt a mains, július, szeptember A napsugárzás után tekintsük át az 1960-as év hőmérsékleti viszonyainak alakulását. A védett fekvésű Pécs városban 11,6, a Pécsből délre 9 km távolságban 200 m magasságban erősein kitett lapos dombtetőn fekvő repülőtéren 10,7, a Misin atetőn 9,4, Siklóson 11,7 volt a hőmérséklet évi közép- értéke. Ezek az értékék a sokévi átlagoknál néllány tized fokkal magasabb értékekeit Jelentenek. Az év folyamán ez egyes hónapok középértékei rendkívül szeszélyesein ingadoztak a sokévi átlagaik körül pozitív és negatív irányban egyaránt. Május, július és szeptember az átlagosnál jóval hűvösebb, viszont október, november és december az átlagosnál lényegesein melegebb volt. Május középhőmérséklete 1,5 fokkal, júliusé 2,2 fokkal, szeptemberé 1,7 fokkal süllyedt az átlaga alá; ugyanakkor októberé 1,5 fokkal, novemberé 2,5 fokkal, decemberé 3,5 fokkal emelkedett az átlaga fölé. 90 év óta 1960. júliusa volt az ötödik leghűvösebb júliusunk, december a harmadik legmelegebb decemberünk és november a hatodik legmelegebb novemberünk. A felsorolt negatív anomáliák sarkvidéki levegő, vagy hűvös, illetőleg hideg tengeri levegő; a pori tív anomáliák pedig meleg tengeri vagy szubtrópusi levpgő gyakori beáramlásával és hosszas itt-tartózkodásával voltak kapcsolatosak. 105 miMer eső egyetlen napon Az 1960-as esztendő időjárása rendkívül szeszélyes volt a csapadék szempontjából is. Ez vdit egyik legcsapadékosabb évünk. Az évi mennyiség több mint 130 százalékkal haladta meg a sokévi átlagot Baranya 'egnagyoíbb részén. Pécsett pl. 868 mm csapadék hullott az átlagos 661 mm helyett A csa- n a fiókos napok szánja 146 volt a szokásos 130 helyett. Csak április, június és októberben hullott átíagkörüTi csapadék. M árcius, május és augusztusnak 40 százalék körüli csapa- rekhiánya. január és februárnak 30, iifetv 50 százalékos többlete volt. De a legszélsőségesebben július, szeptember és november viselkedett Júliusban 144, szeptemberben 135, novemberben 139 mm csapadék hullott le, vagyis a normális havi mennyiségnél rendre 236. 255, illetőleg 226 százalékkal több, 50—80. sőt 100 mm-t is meghaladó 24 órai csapa- dékmaximurniok voltak e hónapokban a megye különböző részén. Hetvehelyen például Lipcsei régi városháza. tek, hogy jól érezzük magunkat. Köszönet érte, ez sikerült nekik. Gyönyörű az út hazafelé. A vonat Drezdát elhagyva órákon át az Elba folyó partján halad romantikus, szakadékos völgyekben, követve a folyó kanyarulatait. Az Elbának ez a része csaknem végig beépített. Egyik gyár a másikat követi lakóépületekkel váltakozva a aztán meguntuk. Most már lefelé haladunk. Este van, mire Brünnbe érünk. Késő éjszaka Pozsony, majd kora reggel Szob, magyar határállomás. Reggel 8 óra: Budapest, Nyugati pályaudvar. Megérkeztünk. Most döbbenünk rá, hogy itt csinosabbak a nők, mint Lipcsében. Haza kellett jönnünk, hogy ezt észrevegyük.., LEI KAUF TIBOR a novemberi csupadéköSszeg 232 mm volt, ebbői 105 mm november 19-én, tehát egyetlen napon esett le. A továbbiakban tekintsük át az elmúlt év Időjárását a mezőgazdaság szemszögéből, Nézzük meg, higty mennyiben segítette, illetve hátráltatta »z időjárás a mezőgazdaságot milyen mértékű károkat okozott stb. Hutása a ineiSpazdaságra Száraz, hűvös Időit 1 vozdődött az 1858- 60-».' *».,> dasági év, ez károson na.úit az ősziekre, amelyek az invite páiás, mérsékelten csapadékos november, de m ógin kálit a rendkívül enyhe és csapadé:. december idején lökésszerű fejlődésnek Indullak. I960, .a- nuár elején folytatódé:' .-íz enyheség, mert óceáni ,égió- megek irányították az időjárást. Január 8-a kőiül északról hideg levegő töri be hazánkba, á hőmérséklet fagypont alá hűlt, 11 és 12-én nagy havazás volt, ‘amely a síkságon 20 cm, a Mecsek magasabb részein 30—35 cm vastag hóréteget hozott létre, majd csakhamar komoly, téli hidegeit következtek, —• 16, -** 21 fokos levegő hőmérsékleti minimumokkal a megyében; 13 napon át —10 fok alatt volt 2 m magasságban a levegőhőmérrók- let. A vastag hóréteg azonban védte a vetéseket. A hónap utolsó harmadában az idő megenyhült, kiadós esőzések voltak, a hó elolvadt. Február első harmadában sarkvidéki hideg levegő betörése miatt ismét kemény télre fordult az idő, 7—8 napon át —10 fok alatti száraz hidegekkel. De most nem lévén hóta- kairó, az olasz búzák közül a íortunató elpusztult, a másik három olasz búzafajta azonban átvészelt* a nagy száraz hideget elpusztultak a baranyai specialitást jelentő szabadföldi zöldborsó vetések is Márt agyúd és Nagyharsány határában úgy, hogy a borsót újra kellett elvetni. A májusi csapadékhiánynak a mezőgazdaságra gyakorolt káros hatását csökkentette a hűvös, berus időjárás. A nap- Eényhiány késleltette a növényzet fejlődését A másod vetésű zöldborsó primőrünk csak 8— 10 napos késéssel jelenhetett meg a piacon. A tavasai kalászosok szempontjából azonban kedvező volt ez az időjárás annyiban, hogy azok jól megbokrosodtak, nem indultak hirtelen szárba, volt Idő a több sarjképződésre. A rendkívül csapadékos július ártott a mezőgazdaságnak annyiban, hogy az aratás elhúzódott augusztus közepéig. Viszont kedvezett a kapásoknak. Ebben az évben rekordtermésünk volt cukorrépából, holdamként 145 mázsa terméssel; A meleg, napfényes augusztus kedvezett az érésnek. • 5900 held viz alatt Rendkívül kóros kihatása volt a 3 hónapon át tartó szokatlanul nagy őszi esőzéseknek, különösen pedig a rövid idő alatt lehullott felhőszaka- dássaesrű, nagy esőknek. A sole csapadékvíz mindjobban átáztatta, majd telítette a talajt, a patakok is mindjobban megteltek vízzel. Ilyen körülmények között a november 20-i felh&zaksadásszer ü, nagy eső következtében több patak kiöntött, s a Vízügyi Igazgatóság felmérései szerint Baranyában mintegy 5900 hóid területet elárasztott, főleg a Dráva menti alacsonyan fekvő síksági területekből. A gyakori és rendkívül bő őszi esők természetesen nagymértékben akadályozták, késleltették, drágították az erősen félázott, vízzel borított földeken a ta- lajelőkésritési, vetési és betakarítási munkát. Ilyen módon a nagy őszi esők a következő gazdasági évre is károsan hatottak ki. Dr. Shnor Férc«* J gépekkel ismerkedtünk itt meg, amelyek közül a második ötéves terv során minden bizonnyal találkozni fogunk egyikkel-másikkal a Pécsi Szikra nyomdában is. • Kevés volt a három nap. Keveset láttunk ahhoz, hogy átfogó képet alkothassunk a német népről, sokat ahhoz, hogy maradandó emlékekkel térhessünk haza. A német idegenforgalmi hivatal munkatársai ottlétünk alatt mindent elkövetfolyó mindkét partján. A túloldal meredek sziklái fantasztikus alakzatokat vettek fel az évezredek folyamán. Decin: német-^cseh határváros. Az elénk táruló kép cseh területen is ugyanaz, csak a feliratok változtak. És még egy; Csehszlovákiában rengeteg a televíziós antenna, még a legkisebb folyóparti vikendházon is megtalálható. A brünni hegyekre kapaszkodik dohogva vonatunk. Alagút alagutat követ, tizenháromig :számoltuk, Időjárásjelentés Várható ldójárás mámp estig: felhöátvonuláeolc, több felé kisebb záporral, egyesét helyen zlv*tarral. Itegélénküló, helyemként erÓs északnyugati irányba forduló «Bél. A nappali felmelegedés gyengül. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet plusz J—T, legmagasabb nappali hőmérséklet holnap 12-1« fok között Távolabbi kilátások: • jöv6 hét elején hűvösebb kló.
