Dunántúli Napló, 1961. március (18. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-19 / 67. szám

1961. MÁRCIUS 19. Vessünk hibrid kukoricát! ' A többlethaszon Baranyában: kétsxáxexer tndxsa kukorica negyvenmillió forint A kukorica néhány év óta a világ egész mezőgazdaságában a legfontosabb« a legértéke­sebb és az egyik legnagyobb területet elfoglaló növény lett. A kukorica termesztés fejlesz­tésében a legjobb eredményt elért államokban a termés­hozam-emelkedést az alkal­mazott agrotechnikában bekö­vetkezett javulás mellett a hibrid kukorica használata idézte élő. Ma már a népi demokrati­kus országokban is mindenütt rátértek a hibridkukorica- vetőmag vetésére. A Szovjet­unióhoz hasonlóan nálunk is épülnek a jó minőségű hibrid­vetőmagot előállító hibrid­üzemek. Sikerült elérnünk, hogy nemzetközi viszonylat­ban is az elsők között szerep­lő hibridmagvakkal rendelke­zünk és az előállított vető­magvakkal kukorica-vetéste­rületünknek több mint 70 szá­zalékát el tudjuk látni. Különösen fontos a kukorica terméseredményének növelése nálunk, mivel vetésterülete szántóföldünknek mintegy harmada, állatállományunk abrakellátá­sát pedig 67 százalékban, a takarmányéllátáshoz szüksé­ges összes keményítőértéknek 60—63 százalékát a kukorica szolgáltatja. Természetesen a hibrid ku­korica termesztése is megkö­veteli azt az agrotechnikát, amit általában kukoricater­mesztésnél alkalmazni kell, de a hasonló jó agrotechnika mellett igen nagy jelentőségű az a 2—3 mázsás holdanként! terméstöbblet, ami feltétlen a hibridmag javára írandó. Ha a megyében mindenütt hibridmagot vetnek, az mint­egy 200 000 mázsával több ku­Mohácsom jóntínőségü FOLYAMI HOMOKOT termel és vasúti átrakás­sal is szállít a MAGYAR HAJÖFUVA- ROZÓ SZÖVETKEZET Az Építőanyagellátó Válla­lat a kiutalást biztosítja! Érdeklődjék! Szállírtunk! Központ: Budapest, V., Ré­giposta u. 19. Tel.: 187-609. Termelés: Mohács, Somogyi B. u. 25. sz. Telefon: 307. 119 koricatermést jelent, aminek értéke mintegy 40 millió fo­rint. Ebből a kukoricatermés többletből a tsz-ek a meghiz­lalandó sertések egyharma- dának elegendő kukoricát nyernek. Számos példa közül csak egy-két esetet emelek ki, ahol hibridmaggal történt a vetés. Így a babarci Béke Tsz-ben 30 mázsán felüli szemeskukorica átlagtermést értek el és siló- kukoricájuk is 50 katasztrális holdon Mv. 1^ Mv. 5.« Mv. 39-es fajtákkal vetve elérte a 370 mázsás átlagtermést. De felhozhatom példának a Dencsháza melletti bodorfái fajtakísérleti állomás tapasz­talatait is. A kísérleti ered­mények itt azt mutatták, hogy pl. 1959-ben az Mv. 1-es hét (7) mázsával, az Mv. 39-es 2.85 mázsával, 1960-ban az Mv. 1-es 6 mázsával és az Mv. 39-es 3.5 mázsával adott — ugyanolyan művelés mellett — több ter­mést, mint a Kátolyban ter­mesztett, egyébként jónak is­mert, de már elfajtázott kuko­rica. De még ennek is 3—6 mázsával jobb volt a termés­eredménye, mint a megyében legjobbnak ismert Szegedi sárga kukoricáé. Ma már a legtöbb termelő tudja, hogy ez a terméstöbblet a heterózis hatásából adódik. Több megfelelő beltenyésztett kukoricafajta keresztezéséből származó magvakból erőtelje­sebb növényzet, nagyobb el- len állóképességű, szárazság­tűrő, korábban érő, nagyrészt kétcsövű és nagyobb termést adó kukorica fejlődik. A hibridkukorica-vetőmag használatával kapcsolatosan a következőkre hívom fel a fi­gyelmet: 1. A heterőzishatás a ke­resztezés utáni első nemzedék­ben jelentkezik a legnagyobb mértékben. A heterózishatás nerr\ állandó jellegű és a nem- »edékek számával csökken. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a legnagyobb termés az első nemzedék termesztéséből vár­ható. Az utónemzedék heteró- zishatása már lényegesen csökken, de csökken a termés is. Ezért a hibrid kukorica használatánál igen fontos, hogy minden esztendőben ál­lamilag előállított, csakis első nemzedékű hibridmagot ves­sünk. Helytelen takarékosság és tudatlanság az, ha valaki a tavaly cserélt kukoricából akar ebben az évben is vetni. A hibridkukorica-vetőmagot minden év tavaszán újra és újra állami készletből kell cserélni, mert ez a vetőmag biztosítja a hibridekre jellem- j ző magasabb terméstöbbletet. ; 2. A silókukorica termeszté­séhez is előnyösebb a hibrid kukorica, mivel dús levélzeté- nél, kétcsövűségénél fogva na­gyobb és jobb silótömeget ad. 3. Hibridkukorica-vetőmagot a járási tanács mezőgazdasági osztályától kell igényelniük a tsz-eknek és 100 kg hibrid­kukorica-vetőmagért 200 kilo­gramm szokvány kukoricát, vagy 200 kilogramm takar­mány árpát, 160 kilogramm sörárpát, 220 kg zabot kell csereterményként a Termény­forgalmi Vállalathoz beszállí­tani. Az 1:2-höz cserearány kedvezőnek mondható, mivel 98—100 százalékos csíraképes­ségű, ólomzárolt, 13,5 száza­lékra szárított magot kapnak a termelők — tisztítva és a legtöbb esetben csávázva is. Tehát ebből a magból holdan­ként 14—15 kilogramm és siló- kukorica esetén 20 kilogramm mennyiség elegendő. 4. Ebben az évben a me­gyénkben legjobban bevált Mv. 1-es és Mv. 39-es fajtákat adják. Az előbbi inkább a me­gye déli részén, míg az Mv. 39-es fajta a megye északibb járásaiban is beszerezhető. 5. Feltétlen indokolt, hogy a közös kukorica vetésterületein túl a tsz-tagok háztáji terü­leteikre is hibridkukorica- vetőmagot vessenek és a szük­séges vetőmagot a tsz közös igényével együtt nyújtsák be a járási tanácsok mezőgazda- sági osztályaihoz. 6. A Terményforgalmi Vál­lalat a hibrid vetőmagvak kiszállítását megkezdte, érde­ke tehát minden tsz-nek és tsz-tagságnak, hogy a vetések megindulásáig kukorica-vető­magját kicserélje, hogy a ve­tés megindulásáig jó minősé­gű, ólomzárolt, minőségileg is garantált kukoricavetőmag álljon rendelkezésére. Baracs József, ^ I megyei főagronómus ! 24 holdon körtefát telepítenek Toronyban Sükoatestű fém- szalag kúszik a tú­ronyi Zöld Mező Termel ősaö vetkezet földjén. — Most, mérjük véle a tsz gyümöl­csösének területét — mondja Horváth Elemér. — Harminc katasztrális holdon telepítünk Pándi meggyet, Bőse ko­bakja, Diel vaj, Harden pont és Vil­mos fajtájú körtét. Mindegyiket egyen­lő arányban hat-hat holdon. Ez lesz Ba­ranya legnagyobb körbése. A harminc holdon kívül még egy katasztrális hold málnát is telepíte­nek az idén. Jövőre pedig tíz hold cse­megeszőlőt ültet­nek. — ön nem tagja a tsz-nek? kér­dem. — Nem. Én a Ba­ranya megyei MÉK- nél dolgozom és a túronyi Zöld Mező Termelőszövetkeze­tet patronálom. Ta­valy a nyár végén a tsz elnökével, Gyo­mó Jánossal sétál­tunk kint a földe­ken. Arról beszél­tünk. hogyan lehet­ne jobban kihasz­nálni a területet. Akkor vetődött fel bennünk az ötlet, hogy gyümölcsöst telepítünk. A tsz te­rülete ugyanis a sik­lós—pécsi országút mentén van, szállí­tási nehézségek te­hát nem adódhat­nak. Pécs és Har­kány pedig úgyszól­ván minden gyü­mölcsmennyiséget felvesz« — A tsz azonban egyedül nem tudta volna tökéletesen végrehajtani a tele­pítést. Ezért meg­kértem munkatár­saimat, a MÉK me­zőgazdászait, hogy segítsenek a terme­lőszövetkezetnek. Szabó Márton, Vá­mos Gyula, de min­den MÉK-nél dolgo­zó mezőgazdász szí­vesen ajánlotta fél segítségét. Talaj­mintát vettünk, majd a Csányi Álla­mi Gazdaságtól át­lagosan öt és hat forintos áron besze­reztük a facsemeté­ket így most öröm­mel dolgoznak a termelőszövetkezet tagjai, mert nagyon szép gyümölcsösük lesz. De addig is, míg a fák nem te­remnek, a sorok kö­zött köztesként zöldárut termelnek a Zöld Mező tagjai. Harminc holdon te­rem a pécsieknek borsó, petrezselyem! sárgarépa és hagy­ma« Március 27 -ül április 1-ig Legelő­karbantartási hét A megyei tanács mezőgaz­dasági osztálya március 27. és április 1. között legelő-kar­bantartási hetet rendez. A tér» melőszövetkezetek és a legel­tetési bizottságok ezen a hé­ten hozzák rendbe a legelő­ket. Ezekhez a munkákhoz tartozik a felfagyott legelők hengerezése, a kórók, bokrok eltávolítása, a vakondtúrások elsimítása, a kutak, itatóhe­lyek környékének rendbeho­zása. Szakaszos legeltetés ese­tén most kell kijelölni a sza­kaszhatárokat. A tavaszi kihajtás előtti munkákat minden tsz-ben lel­kiismeretesen, nagy gonddal kell elvégezni. Amelyik tsz vagy legeltetési bizottság a kőtelező legelő-karban tarí^si munkát nem végezte el, annak a járási tanács a kihajtást a munka elvégzéséig nem enge­délyezi. A legjobban fizető járás 9616 forint a tsz-tagok átlagjövedelme a mohácsi járásban — ötvenhétmillió forint tiszta vagyon 1 294 000 munkaegységet tel­jesítettek tavaly a mohácsi já­rás termelőszövetkezeteinek tagjai, s itt vciít a legmaga­sabb a munkaegység értéke az egész megyében: átlagosain 35,41 forint A tsz-tagok átlagosan 9 616, a családok pedig 11571 fo­rintos jövedelemhez jutot­tak. Tíz termelőszövetkezet osztott csupán harminc forintnál ke­vesebbet munkaegységenként. Három tsz pedig még az.ötven forintos értéket is túlhaladta. De ne gondolja senki, hogy talán azért érték el a mohácsi járás termelőszövetkezetei ezt, mert mindent kifizettek mun­kaegységre. Erről szó sincs. Sőt a termelőszövetkezetek vagyona lényegesek többet nőtt tavaly, mint az előző év­ben. Év végére majdnem elérte az ötvenhétmillió hatszáz­ezer forintot a járás terme­lőszövetkezeteinek a tiszta vagyona. Nem egy olyan termelőszövet­kezet vám, amelyik egy év alatt megsokszorozta a tiszta vagyonát Például a eombe- reká Béke őre Termelőszövet­kezet tiszta vagyona 4 millió 300 ezer forintra nőtt Egy éves termelőszövetkezet ez, s íme amellett, hogy munka­egységenként 31.10 forintot osztott tagjainak, a tiszta va­gyonát több mint négymillió forintra emelte. A pócsai Zal­ka Máté Termelőszövetkezet ugyancsak egyéves, de itt is több mint egymillió forint a tiszta vagyon. A munkaegység értéke is elérte ebben a ter­melőszövetkezetben a terve­zett 32,25 forintot. Ha már a mohácsi járás ter­melőszövetkezeteinek eredmé­nyeiről beszélünk, nem hall­gathatjuk el azt sem, hogy mérleghiánnyal zárt termelő­szövetkezet is van a járásban. Igaz, hogy csak egy, a kölkedd, de ott hatalmas összeget tesz ki a mérleghiány. A járás többi termelőszö­vetkezete vajon hogyan érte el a jó eredményt? Sok min­den kellett ahhoz, hogy a mohácsi járás termelő- szövetkezetei fizethették a legtöbbet munkaegységen­ként. A járási pártbizottság és a járási tanács is sok segítséget nyújtott a termelőszövetkeze­teknek. Nem hagyták magukra az újonnan alakult tsz-eket. Kis brigádok jártak a falvak­ban. amelyek segítettek a ter­melőszövetkezeteknek. Általá­ban három tagú csoportokat szerveztek, amelybe egy poli­tikai munkás, egy könyvelő és egy mezőgazdász tartozott. Ezek a brigádok rendszeresen járták a termelőszövetkezete- két- egész évben. Megismerték a problémákat és segítették azokat megoldaná. Az ilyen brigádokon túlmenően a járási szervek úgynevezett falu fele­lősöket is neveztek ki, akik­nek a feladata egy-egy község patronálása volt. A falufelelő­sök részt vettek a községi ta­nács, valamint termelőszövet­kezeti közgyűléseken is. A já­rási szerveknek pecBg rend­szeresen beszámoltak a közsé­gükben folyó munkáról. így eleven kapcsolat alakulhatott ld a járás és az egyes közsé­gek. termelőszövetkezetek kö­zött A járási pártbizottság és a járási tanáes egy-egy hetes oktatást is szervezett. Qléqif szakma szerelmese “ Jobb tett volna a vastag kabátot otthonhagyni, — ■niondta az öreg Szűk Imre bá­csi a mellette lépkedő heles- fai tsz-elnöknék. — Szép az idő Imre bácsi, de ez az emelkedő is melegít valamit, meg az évek is. így van? — válaszolt kérdéssel a tsz-elnök — ISV, íflp. Ez a nyolcvan­negyedik év, amit taposolk, és bizony a dombra föl mindig nehezebb lesz. Egy pillanatra megállt, a szemére húzott fekete kalap peremét feljebb tolta, előre kémlelt a szentmiklósi dombra és aztán tovább haladt a cso­porttal együtt a Szőlészeti Ku­tatóintézet telepére. A metszési bemutatón so­káig elnéztem az öreget, heült és úgy figyelte a kutató sza­vait. Később, amikor megindult a vita, Ő is elmondta a maga ta­pasztalatait. Amikor pedig vége volt a be­mutatónak, az öreg a hóna alatt egy csomó szőlővesszővel elballagott az állomásra. A napokban Helesfán jár­tam. Gondoltam, meglátoga­tom Szűk Imre bácsit is. Az utcájuk hosszú völgyben hú­zódik. Két oldalon domb. Az egyiken aviimölcsösök, a má­sikon szőlők. Takaros nagy épület a Szűk Imre bácsié. Messziről megismertem az öre­ged. Kék kötény volt előtte, inas karjain az ingujja felgyűr­ve. Kalap helyett simlis sapka vetett árnyékot a szemére. Az istállóból lépett ki és villáját a falhoz támasztotta. Annyit hadd áruljak mér előre el Imre bácsiról, hogy idős kora ellenére a helesfai szövetkezet egyik legjobb dol­gozója és nemcsak a szőlészet­ben van nagy tapasztalata, ha­nem sok más területen épp­úgy „otthonos“ Kiváló állatte­nyésztő, szőlész, méhész és bognár-mester. Szinte így, sor­rendben vezetett végig a por­tán is. A nagy és tiszta istállóban a tsz tizenkét szarvasmarhája van elhelyezve, azokat gondoz­za Imre bácsi Bírja még Imre bácsi ezt a nagy munkát? — Nem vagyok beteg, bírom hát. Közben a fiam is segít. — A súlygyarapodás? — kérdez vissza és utána szaksze­rű magyarázatba kezd. — Nem lehet arra panasza senkinek se. Szakszerűen kell csinálni az a lényeg. Az én unokavőm nagy takarmány szakértő. Amikor a •tsz hízó bikáit gondoztam, megkérdeztem tőle, hogy ugyan mennyi gyarapodást várhatok annyi abraktól, amit kimértek egy-egy bikára. Jan­csi számolgatta, számolgatta és azt mondta, hogy 20—25 kiló nem csúnya eredmény. Élénken magyarázza tovább, majd a bizonyítás kedvéért hátra invitál a műhelyébe, hogy nezzem meg a füzetét, abban minden benne van. Ott aztán szinte diktálja az adato­kat Imre bácsi. — A Berci egy hónap alatt 375 kilóról 430-ra gyarapodott, a Csengő 425-rSl 480-ra, a Tán­cos 180-rál 230-ra.,. — mondja tovább, a végén megjegyzi, hogy nincs már szüksége a fü­zetre, de őrzi. A műhelyben egy dobozfor­ma faalkotmányt nézegetek. Észreveszi és rámnéz — Tudja, mi ez? — kérdezi, — Nem. — El is hiszem, mert nincs több az országban. Említettem, hogy méhészkedőm is, nahát ez egy újfajta kas — forgatja a dobozt és úgy magyarázza. — Sóikat spekuláltam azon, hogy miképpen lehetne praktikusabb és könnyebben kezelhető méh­kast csinálni, olyat, amilyenben minden oldalról meg lehet vizsgálni a méheket Hát ez az. Egy bemutatót is tartottam már a szentlőrinci szákcsoport­nak. Ha van kedve, jöjjön fel a kasokhoz, nézze meg. Az udvar végében hirtelen emelkedik a domb. Lépcsők vannak belevésve. Könnyedén felkapaszkodtam. A méhek az arcom felé röpködtek. — Ne féljen, nem csípik meg... Ez volna az új kons­trukcióm — mutatja az egyik kast, leemeli az oldalakat, az­tán meg a tetejét is. Az üveg­lapokon át jól látni a szorgal­masan dolgozó méheket. A méhészettel kapcsolatban elmesélte, hogy fiatal korában 1901-ben felkerült Pestre, az akkor világviszonylatban is egyedül álló Gödöllői Méhé­szeti Tanintézetbe és ott jeles rendű szakbizonpítványt kapott Büszkén említi, «* intézetben állami kinevezést is adtak ne­ki, maradjon náluk szakoktató­nak. De huszonhárom éves ko­rában a szívnek, a szerelem­nek nagy szava van. sok min­dennél erősebb. A fiatal le­gény szívét is hazahúzta He- lesfára egy kislány. — Az ott szemben a szőlőm — mutat az utca túlsó felére, a másik domboldalra — az a kis présházas. Nem nagy da­rab, de nekem elég az is. — Láttam, hogy a kutatóin­tézet telepéről hozott magával egy köteg szőlővesszőt is. Mi­nek hozta azt, Imre bácsi? — kérdem. — Akarok telepíteni egy ke­veset. Tudja az a Chardonnay- fajta nagyon ízlett... De ha jól emlékszem magának is? — mondja nevetve. — Nahát ab­ból hoztam vesszőt. Megpró­bálom a Guyot-féle tőkekikép­zést is majd ezeken. — Egyedül csinálja? — Nem is engedek senkit a szőlőmbe, legföljebb csak néz­ni. vagy tanulni. A fiam segít néha, de csak. ha látom. Nagyot sóhajt az öreg és mintha tegnap történt volna úgy beszél az 1890—93-as fi- loxéra pusztításáról. Akkor te­lepítettek újra Helesfán is. A fiatal Imre gyerek, a cserdi kovács fia pedig már abban az időben oltotta a vesszőket. Az­óta sok idő szaladt el. megrit­kult és megőszült a bozontos üstök. —ig« szövetkezetben" Ott vénet szőlő? m* kérdem. — Nemigen. Volt ugyan az­előtt, azt is én kezeltem. Ak­kor kerültem jó viszonyba a kísérleti teleppel is. Hívták, hogy menjek, azóta is járok minden esztendőben. Haja), megöregedtem! Nyugdíjas is lehetnék már, — csap át más területre — hiszen több mint tíz éve tag vagyok, illetve, hogy beléptem, de volt egy kis megszakítás, ötvenhét elején kimartak. Volt egy brigádve­zető az miatt — legyint egyet, — Nem érdemes most már 1 hánytorgatni. Nem volt igazuk. Egy kicsit gondolkodik, majd újra folytatja. — Érdemes lenne pedig a tsz-nek szőlőt telepítem mert jó bor terem a helesfai határ­ban ... De én már nem tud­nám csinálni, — A sok tapasztalatnak, tu- I nak azért hasznát vennék, — vetem közbe. — Úgy igen, szívesen elmon­dom, amit tudok. Nem akarom a sírba vinni, mi értelme len­ne. Meg is tanítom a fiatalo­kat a legújabb szakszerű szőlő- művelési módozatokra. Egye­sek fel is keresnék, meg vesz- szőt is adok nekik. Féltve őrzi Szűk Imre bácsi a nagy oklevelet, az 1903-asat és az 1908-as ezüst érmet, amelyet jó boraiért kapott, de a tudást, a tapasztalatokat nem rejti véka alá. Minden fiatal megkaphatja, csak keresse fel Imre bácsit. Nem bánja meg, és nem is az 1890-es vagy 1903- as tapasztalatokat hallja. — bár azök is nagyon tanulságo­saik', — hanem az 1961-ben ta­nultakat. az újaikat. GAZDAGH ISTVÁN Tizenkét körzetbe osztották be a járást. Egy-egy körzeti köz­pontban tartották meg az ok­tatást, amelyen a környező községek termelőszövetkezeti brigádvezetői, munkacsapat- vezetői vettek részt. Külön a termelőszövetkezeti elnökök, könyvelők, agronóműsok és a különböző bizottságok tagjai­nak is tartottak előadássoro­zatokat. Az ilyen 7—8 előadás­ból álló sorosatokon a mun­kaszervezeti, valamint a részt­vevők munkájához szükséges ' tennivalókról tartottak elő­adást. Hogy ennek haszna volt, bizonyítja, hogy a járás termelőszövetkezetei szívesen alkalmazták az új módszere­ket. Csak egy példa erre. A. mohácsi járás termel őszövei/ kezetei annyi műtrágyát igé­nyeltek, mint a többi járás i összesen. Nem is maradt el az ered­mény. A termésátlagok majd min* den terméknél a megyei át­lagon felüliek voltak. Búzából 11.2 mázsát, őszi ár­pából 13,6, cukorrépából 182, kukoricáiról 16.7 (májusi mor- zsoltban számolva) mázsás holdankénti átlagtermést értek el a járás termelőszövetke­zetei. A járási szervek és a ter­melőszövetkezetek összefogá­sa, együttműködése és a ter­mel őszövetkezetek tagságának jó munkája meghozta a gyü­mölcsét a mohácsi járásban. Ezen az úton kell tovább is mennie a járásnak, hogy jö­vőre is elmondhassuk: a leg­jobb járás volt a mohácsi.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom