Dunántúli Napló, 1961. március (18. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-19 / 67. szám

NT TT P f 0 1991. M.ÍRCTTTS T9. 11 Félmillió pór cipót gyárt az idén a Szigetvári Cipőgyár 12,5 százalékkal növelik az export termelést, 13,4 százalékkal a termelékenységet A közelmúltban látogatást tettünk a Szigetvári Cipőgyár­ban, hogy tapasztalatokat sze­rezzünk a gyár jelenlegi hely­zetéről és képet alkossunk j arról, milyen feladatokat tűz célul az idei esztend.őre készí- j tett terv. melyek a legfonto­sabb tennivalók a vezetők j a dolgozók számára. Jót is, rosszat is tapasztaltunk. A gyár dolgozói 1960-as évi ter­melési tervüket 101,3 százalékra teljesítették, s ezzel 15 százalékkal több láb­belit termeltek mint a meg­előző esztendőkben. Nagyot léptek előre a mű­szaki fejlesztés terén is, ami­nek következtében az egy munkásra jutó termelés 22.6 százalékkal növekedett az 1959-évihez viszonyítva. Kü­lön említést érdemel, hogy a múlt évihez viszonyított ter­melési többlet teljes egészé­ben a termelékenység emel­kedéséből származik s e mel­lett nőtt a munkások átlagke­resete s a béralapot sem lép­ték túl. De a szép eredmények mel­lett van egy súlyos hiba és pedig az, hogy csak 96.1 szá­zalékban tettek eleget export kötelezettségüknek. Azért hasz­náljuk a „súlyos’’ jelzőt, mert a népgazdaság terve részlet­tervekre épül s így minden üzemünktől elvárjuk a tervek részleteiben történő ütemes teljesítését, mert ha valahol nem így van, akkor a mulasz­tás népgazdasági szinten je­lentkezik. Különösen ha ex­portról van szó. Ennyit a múltról, s most nézzünk előre: az 1961-es terv reálisan feszített. Több mint fél millió pár cipőt vár Szi­getvártól a népgazdaság, va­gyis 17.6 százalékkal többet mint tavaly. Ezen belül — tekintettel a magyar cipők iránti külföldi érdeklődésre — 12.5 százalékkal akarják emel­ni, növelni kell az export ter­melést is. A termelékenységet 13,4 százalékkal akarják emel­ni és az egy munkás munka­órájára eső pár-számot 11.2 százalékkal. Ebből követke­zik, hogy a gyár minden dolgo­zójának jó munkája, a párt és a gazdasági vezetés szín­vonalas irányítása, a szak- szervezet mozgósító tevékeny­sége nélkül a terv nem telje­síthető. Ezért már most az év elején nagy körültekintés­sel, a lehetőségek mélyreható elemzésével az üzemben rej­lő — szerintünk — még je­lentős tartalékok, feltárása út­ján kell megteremteni a szük­séges munkafeltételeket. E tekintetben a vezetők már számos helyes intézkedést tettek. Ezeket nem akarjuk mind leírni, csak a leglénye­gesebbet ragadjuk ki. A Poli­tikai Bizottság 1960 szeptem­ber 13-i határozata, valamint As üzletek árusítási rendje a hármas ünnepen A fővárosban, a megyeszékhe­lyeken és megyei jogú városok ban: ÁPRILIS 1-BN (SZOMBATON) az egymúszakos hús, hal, vad, ba­romfi, fűszer, csemege, pék, tej­es zöldség-gyümölcs boltokat reg­gel 6, illetve J órától 19 óráig, a később nyitó egy műszakos élel­miszerboltokat reggel 7 órától a szokásos Ideig, de legalább IS órá­ig, a csarnokokat és piacokat reg­gel t órától IS óráig kell nyitva- tartani. A kétműszakos húsboltok és élelmiszerüzletek a szokásos ideig, a főútvonalakon, közlekedési gócpontokban és a külső kerüle­tek kereskedelmi központjában levő iparcikküzletek, áruházak, 18 óráig árusítanak. ÁPRILIS 2-AN (VASÁRNAP) az élelmiszer- és iparcikküzlete- . két, áruházakat, valamint a csar­nokokat és piacokat zárva kell tar­tani. A vasárnap egyébként is ; nyitvatartó élelmiszerboltokban a szokásos ideig árusítanak. A ven­déglátóipari egységeket a szomba­ton, az édesség- és dohányboltokat a vasárnap szokásos módon kell nyitvatartani. ÁPRILIS 3-AN (HÉTFON) az összes élelmiszerüzletek, (a zöldség, gyümölcs, lóhús, baromfi és hal szaküzletek kivételével és a sütőipar kezelésében levő szak­boltok reggel 8 órától 13 óráig, a csarnokok és piacok reggel 7 órá­tól 12 óráig tartanak nyitva. A főútvonalakon, közlekedési góc­pontokban és a külső kerületek kereskedelmi központjában levő illatazerboltokát (drogériákat) reg­gel 8 órától 11 óráig kell nyitva­tartani. Az egyéb Iparcikküzletek (áruházak) e napon nem árusíta­nak. A vendéglátóipar! egységek a szombaton, az édesség- és dohány­boltok a vasárnap szokásos idő­ben tartanak nyitva. Április í-én íkeddeni az élelmiszer- és iparcikküzletek (áruházak) valamint a csarnokok és piacok nem árusítanak. A ven­déglátóipari egységek az édesség- és dohányboltok a vasárnap szoká­sos Időben tartanak nyitva. Az ország egyéb heiységeibln az üzletek nyitvatartánát — a fel­sorolt napokon — úgy kell szabá­lyozni, hogy a lakosság áruszük- j séglctét zavartalanul kielégíthesse. A meghosszabbított nyitvatartási rend helyi igényeknek megfelelő szabályozásáról, a boltok kijelö­léséről a fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanács, a KPVDSZ te­rületi szerveinek és a MÉSZÖV meghallgatása után gondoskodik. az iparági igazgatóság utasí­tása alapján részletes intézkedési tervet dolgoztak ki. Az intézkedési tervben megje­lölt feladatok és határidők realitásán nem is akarunk vi­tatkozni, azokkal általában egyetértünk. Néhány fontos dologra azonban minden bele­avatkozó szándék nélkül fel­hívjuk a figyelmet, mert nem vennénk jónéven, ha ebben az évben is maradna adóssága a népgazdasággal szemben a Szigetvári Cipőgyárnak. így . elsősorban az év eleji eléggé jelentős lemaradást em­lítjük meg. Ügyelni kell erre, mert egy esetleges anyaghiány­ból vagy rossz szervezésből eredő kiesés tovább növeli a lemaradást. Ezért a feladatok naponta történő maradéktalan teljesítése mellett nagy gon­dot kell fordítani egy bizonyos többlet megteremtésére is és rövidesen el kell érni az idő­arányos tervteljesítést. Ennek érdekében tanulmányozni kell a veszteségidőket és jó szerve­zéssel törekedni kell azok mi­nimumra való csökkentésére, legyen az a dolgozó hibájából, vagy az üzem hibájából eredő veszteséig. Nagy feladatot jelent a fel­mérés a munkaügyi osztály­nak. s az időveszteségek csök­kentésére gyors intézkedéseket kíván az üzemvezetőktől és műszakiaktól egyaránt. Ezért koordinálni kell a fentiek te­vékenységét és a jelenleginél színvonalasabb és pontosabb munkát kell végezni. Egyes üzemrészekben — helyesen — élő technológiát alkalmaznak. Azonban a minden munkahely re lebontott és írásban kiadott technológiai utasítások terén még nincs minden rendben. A technológiai fegyelem betartása pedig csak így kö­vetelhető meg. nem beszélve az esetleges hibásan értelme­zett és alkalmazott technoló­giából eredő anyagi károk el­kerülhetőségétől. Az üzem je­lenlegi termelői kapacitásának kihasználtságát — egyéb té­nyezőkön kívül — jórészt a rendelkezésre álló munkaerők az alapanyag és az üzemtől várt termékmennyiség határoz­za meg. Fontosnak tartanánk az üzem gépi kapacitásának felmérését a szűk gyártási ke­resztmetszetek pontos megha­tározása, a meggondolt távlati gépi beruházások megterhelése a jelenlegi kihasználási fok kimutatása és még számos — a vezetőkkel megbeszélt — okból. Minthogy az egy termékre jutó gyártási összidő jelentős csökkentésére is törekedni kell szükségesnek tartjuk annak rendszeres vizsgálatát. Java­soljuk ezenkívül, hogy az újí­tási feladattervben terjesszék a dolgozók elé — bizonyos munkaigényes termékek eseté­ben — az egyszerű, az időrá­fordítást csökkentő technoló­giai javaslatokra vonatkozó igényeket. Bár a cipőgyáraknak a sok modellváltozás miatt a dol­gozók teljesítményeinek állan­dó mérése és a változásokat szorosan követő teljesítmény­követelmény rendezése — jel­lemzője mégsincs minden rend ben e téren. Az intézkedések tartalmilag ugyan helyesek, de nem találkoznak minden eset­ben a dolgozók széleskörű egyetértésével. Ennek oka az üzemi agitáció hiányosságéban keresendő. A fent le$rt helyzetből, va­lamint e tennivalókból vélemé­nyünk szerint világosan kö­vetkezik az üzemi kommunis­ták munkaprogramja s a párt- szervezet gazdasági szervező munkájának minden fontos te­rülete. Nem kevésbé világos ezekből a szakszervezet mozgó­sító tevékenységének iránya sem. Mindehhez adva van szá­mos becsületes munkás, s köztük a nagy számú fiatalság, akik valamennyien igénylik a párt, a szakszervezeti és a gazdasági vezetés jó irányítá­sát. egyszóval a jó vezetést. — Erre pedig minden lehetőség megvan a Szigetvári Cipőgyár­ban. összegezve szép a feladat, mely a Szigetvári Cipőgyár számára ez évben adva van és ha ezekben a fő kérdésekben a dolgozók, a vezetőkkel egyet­értenek, s ebben a szellemben végzik is munkájukat nem kell aggódni a teljesítés miatt sem. Misefa László A mecseki állatkert legnépszerűbb helye a mackóbarlang. Nem is csoda hiszen olyan kedvesen tud kérni a barnabundás mackópír. — SVÉD DELEGÁCIÓ ér­kezett Budapestre, a napok­ban kezdődő magyar—svéd kereskedelmi tárgyalásokra. — SZIVEM KÄLMAN or­szággyűlési képviselő már­cius 21-én Nagyág községben beszámolót tart. — HAROMEZERÖTSZÄZ mázsa dohányt szállítanak a baranyai tsz-ek a a dohány­beváltóba. Ezért mintegy 5 millió forintot fizetnek ki részükre, s ezenkívül 3.5 mil­lió Kossuth cigarettát kap­nak. ^ HORVA'TH CJÖZSEF ; . Kössön szerződési kedvezőbb beváltási áron! I fonható I., II. osztályú selyemgubó 40 Ft-OS kg-kénti írón kerül átvételre. Befektetés nélkül 1000—2000 Ft mellékjövedelmet érhet el, ha 1 vagy 2 adag selyem­hernyót nevel fel. Jelentkezés és felvilágosí­tás a helybeli Földmüvesszö vetkezetnél. 39 (I2.j A pallér pedig ebben az órában, komoran üldögélt a. szobában a díványon. Szinte kétségbeejtette, amit a felesé­ge nap-nap után csinál. Mint­ha eszét vette volna a sok pénz. Vásárol és megint vásá­rol. Most ezt, most azt. Fő­képpen öltözködik. Feltűnően és szertelenül. Tegnap késő este jött haza a kozmetikustól. Lakkoztatja a körmét. Most is csavarog, divatszalonba ment még kora délután. A pallér rettegett, őrültség, azt sem. tudja, mennyi pénzt költött el Mária. De nem is ez a fontos, még bőven kell lennie. Hanem az asszony folyton nógatja, hogy költözzenek másik lakás­ba, legalább kétszobásra van szükségük, valahol a korzó tá­jékán. Sőt, azt mondja, ö már ki is nézett egyet, jövő elsején költözködni kellene. És pár nap óta nem hagyja békén, követeli, hogy utazzék megint Pestre, csináljon pénzt... Az ajtó kitárult. A pallér nem akart hinni a szemének. — Hogy tetszem? Mária állt előtte, kecsesen meghajtotta magát és boldogan kacagott. Matejkában indulat lobbant. Az asszony olyan csi­nos, olyan kívánatos volt, mint még sohasem. Arra készült pe­dig, hogy összeszidja. Akár­mim is, de észhez téríti. És íme, most szólni sem tud, csak nézi, felforr a vére, Mária csakugyan elbűvölő. Kinyúj­totta érte a karját, magához vonta, és rátapadt a szájára. Amikor az asszony kibonta­kozott az ölelésből, felszisz- szent: — Jaj, mit csináltál, össze­gyűrted a ruhámat, pedig gyö­nyörű ugye? A szalonban min­denki el volt ragadtatva. Ügy ám, megbámulnak. Matejka borongásán pislo­gott. Mintha egy ördögi szín­játékot látna maga előtt; elől, a rivaldában egy gyönyörű, elegáns asszony, a háttér pe­dig a vízfoltos, a salétromtól meg-megcsillanó fal a szűkös kis lakásban. — Gyere, ülj mellém, Má­ria. Nem jó az, hogy téged megbámulnak. Az asszony durcásan rándí­tott egyet a vállán. — Nem jó, nagyon nem jó — ingatta a fejét Matejka. — Hát hiába kérlellek én téged, Mária? Hát hiába mondom, hogy legyen eszed? Ne bolon­dulj meg, ne hozz ránk bajt, ne flancolj, mert ha megkér­dik, miből csinálod, végünk van. — Mitől félsz? — vágott vissza az asszony. — A te pesti aranykereskedőd is el­hitte a sorsjegy mesét, Csóka­váron is el fogja hinni akár­ki. — Azt te csak képzeled, Má­ria! Nagy bajt hozol ránk, meglátod. Mária dühbe gurult! — Tudom én, mi fáj neked. Irigy vagy. Félted a pénzedet. De hát nem te mondtad, hogy az egész közös? Fele-fele? Na­hát akkor. A magamét költőm. Vagy ... meggondoltad a dol­got? Nekem semmi se jár? Ki akarsz semmizni? Matejka nem talált szava­kat. Egy féltékeny tigris állt előtte, aki fogvicsorgatva védi a jussát. Hogyan? Ez azt hi­szi, hogy ki akarja őt forgatni? Megőrült ez az asszony? Má­ria mind jobban tüzelt: — Csak most jövök rá, ki vagy te, te ... Hát ezt érdem­iem én, aki együtt hempereg­tem veled a koszban? Hogy most, amikor végre egyszer.. • — Hallgass el! — förmedt rá suttogva Matejka. — Nem hallgatok! Eleget hallgattam. Elegem van belő­led! Te nem tudsz felemelked­ni a piszokból, te élhetetlen... Mindenki élheti világát, nyik- hajolc is, akiknek alig van több, mint a körmöm feketé­je! Én fulladjak meg a nyo­morúságban, én, akinek igenis annyi a pénzem, mint a sze­mét? És én egy ilyen alakkal élek ebben a disznóólban ... Matejka szó nélkül felvette kabátját és kilépett a lakás­ból. Órákig kószált, zaklatott indulatai nem csillapodtak. Nem tudta elképzelni, mit kezdjen ezzel a megtébolyo- dott asszonnyal. Szombaton délben Perlaky zászlós beviharzott Borsiczky főhadnagy szobájába. Bor­siczky ezzel fogadta: — Jó, hogy jössz, nyava­lyás. A százasom? — Hogyismondjam ... iga­zán ne haragudj öregem, dél­utánra előteremtem valahogy. — Eredj a pokolba! — Berci, én meg akarom újítani ezt a kölcsönt, adott szavadra hivatkozva. Ha most velem jössz, nem bánod meg. Mozgás! — Mondom, hogy eredj a pokolba. — Vagy a mennyországba? Ki tudja, öreg fiú? Megvárt a pallér. Jobban mondva a pal­lómé. — Hol van? — Ide süss. Ha láttál már érett, csinos, gusztusos asz- szonyt, te Don Juan! Isten bi­zony, nem is érdemied meg a sors kegyeit. Nos, gilt a szá­zas még egy hétre? Jó, jő, máris indulhatunk. Minden déltájban a Kulhanek cukrász­dában ül. Kedvence a dobos­torta és a rigójancsi. Ügy tűnt fel ennek a porfészeknek egén, mint egy üstökös. És ha gilt az a százas, elmondok még egyet mást, amit megtudtam a te pallérodról. Például azt, hogy ez a szépség alighanem parlagon hervadozik. Hitelt érdemlő források állítják, hogy súlyosan összekülönbö­zött a férjével, aki állítólag egy bárdolatlan fickó. Nós, figyelj, ó az. (Folytatjuk.) — SZAVALÓVERSENYT rendez március 21-én, a ta­nácsköztársaság évfordulójá­nak tiszteletére a Pécsi Tudo­mányegyetem Állam- és Jog- tudományi Karának KISZ- szervezete. — KORSZERŰ rendelőinté­zet építését kezdijk meg ez évben Sellyén. — ÁTADTAK rendeltetésé­nek a komlói üzemi gyógy­fürdőt. A vízgyógyintézetben súlyfürdő, medencefürdő, kádfürdő, tornaterem és más gyógyászati berendezés áll a bányászok rendelkezésére. er PÉCSETT 1953. november 34-én hunyt el ár. Verese Endre történetíró. Utolsó müvét, Bá­thory István király levelezésé­nek harmadik, befejező kötetet a Pécsi Szikra Nyomdában nyomtatták, s az 1948-ban jelent meg. Az 1858 február lS-én Bé­késen született történetíró szülő* házát most, születésének 93. év" fordulóján emléktáblával jelöl­ték meg. Az emléktábla-avatás alkalmával Békés község tanácsa és KISZ-szervezete bensőséges ünnepséget rendezett. — A TIT művészeti szak­osztálya hétfőn este 7 órakor a Pécs város Művelődési Há­zában dr. Muskáth József és dr. Farkas Imre felléptével áriaestet rendez, zongorán kísér Madari Melinda. — SZOMBATI SZAMUNK 4. oldalán egy cím a nyomda hibájából helytelenül jelent meg. A hír címe helyesen: Mammut-költségvetés az NSZK-ban. — 1961 FEBRUÁRJÁBAN az OTP Baranya megyei fiók­jától 128 családi ház építésére kértek kölcsönt. — KOMLÓN az elmúlt év­ben 20 000 négyzetméter asz- faltutat építettek a lakótelep és a környező üzemek kö­zött. A Kultúrkapcsolatok Intézete nagyobb könyxzadományt küldött a bécsi egyetem tolmácsképző intézetének. A magyar klasszi­kusok és mai élő szerzők szép- irodalmi munkáiból, valamint ismeretterjesztő könyvekből álló küldeményt Sebes István, a bé­csi magyar nagykövet adta át a tolmácsképző intézet igazgatójá­nak. — A KOMLÓI bányaüze­mek üzemvezetői, párttitká­rai, főmérnökei és szb-titká- rai tegnap délelőtt tanácsko­zást tartottak a tröszt épüle­tében. Pozsgay Károly elvtárs nak, a tröszt főmérnökének előterjesztése alapján meg­vitatták az új szakmánvok bevezetésével kapcsolatos tennivalókat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom