Dunántúli Napló, 1961. március (18. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-19 / 67. szám
NT TT P f 0 1991. M.ÍRCTTTS T9. 11 Félmillió pór cipót gyárt az idén a Szigetvári Cipőgyár 12,5 százalékkal növelik az export termelést, 13,4 százalékkal a termelékenységet A közelmúltban látogatást tettünk a Szigetvári Cipőgyárban, hogy tapasztalatokat szerezzünk a gyár jelenlegi helyzetéről és képet alkossunk j arról, milyen feladatokat tűz célul az idei esztend.őre készí- j tett terv. melyek a legfontosabb tennivalók a vezetők j a dolgozók számára. Jót is, rosszat is tapasztaltunk. A gyár dolgozói 1960-as évi termelési tervüket 101,3 százalékra teljesítették, s ezzel 15 százalékkal több lábbelit termeltek mint a megelőző esztendőkben. Nagyot léptek előre a műszaki fejlesztés terén is, aminek következtében az egy munkásra jutó termelés 22.6 százalékkal növekedett az 1959-évihez viszonyítva. Külön említést érdemel, hogy a múlt évihez viszonyított termelési többlet teljes egészében a termelékenység emelkedéséből származik s e mellett nőtt a munkások átlagkeresete s a béralapot sem lépték túl. De a szép eredmények mellett van egy súlyos hiba és pedig az, hogy csak 96.1 százalékban tettek eleget export kötelezettségüknek. Azért használjuk a „súlyos’’ jelzőt, mert a népgazdaság terve részlettervekre épül s így minden üzemünktől elvárjuk a tervek részleteiben történő ütemes teljesítését, mert ha valahol nem így van, akkor a mulasztás népgazdasági szinten jelentkezik. Különösen ha exportról van szó. Ennyit a múltról, s most nézzünk előre: az 1961-es terv reálisan feszített. Több mint fél millió pár cipőt vár Szigetvártól a népgazdaság, vagyis 17.6 százalékkal többet mint tavaly. Ezen belül — tekintettel a magyar cipők iránti külföldi érdeklődésre — 12.5 százalékkal akarják emelni, növelni kell az export termelést is. A termelékenységet 13,4 százalékkal akarják emelni és az egy munkás munkaórájára eső pár-számot 11.2 százalékkal. Ebből következik, hogy a gyár minden dolgozójának jó munkája, a párt és a gazdasági vezetés színvonalas irányítása, a szak- szervezet mozgósító tevékenysége nélkül a terv nem teljesíthető. Ezért már most az év elején nagy körültekintéssel, a lehetőségek mélyreható elemzésével az üzemben rejlő — szerintünk — még jelentős tartalékok, feltárása útján kell megteremteni a szükséges munkafeltételeket. E tekintetben a vezetők már számos helyes intézkedést tettek. Ezeket nem akarjuk mind leírni, csak a leglényegesebbet ragadjuk ki. A Politikai Bizottság 1960 szeptember 13-i határozata, valamint As üzletek árusítási rendje a hármas ünnepen A fővárosban, a megyeszékhelyeken és megyei jogú városok ban: ÁPRILIS 1-BN (SZOMBATON) az egymúszakos hús, hal, vad, baromfi, fűszer, csemege, pék, tejes zöldség-gyümölcs boltokat reggel 6, illetve J órától 19 óráig, a később nyitó egy műszakos élelmiszerboltokat reggel 7 órától a szokásos Ideig, de legalább IS óráig, a csarnokokat és piacokat reggel t órától IS óráig kell nyitva- tartani. A kétműszakos húsboltok és élelmiszerüzletek a szokásos ideig, a főútvonalakon, közlekedési gócpontokban és a külső kerületek kereskedelmi központjában levő iparcikküzletek, áruházak, 18 óráig árusítanak. ÁPRILIS 2-AN (VASÁRNAP) az élelmiszer- és iparcikküzlete- . két, áruházakat, valamint a csarnokokat és piacokat zárva kell tartani. A vasárnap egyébként is ; nyitvatartó élelmiszerboltokban a szokásos ideig árusítanak. A vendéglátóipari egységeket a szombaton, az édesség- és dohányboltokat a vasárnap szokásos módon kell nyitvatartani. ÁPRILIS 3-AN (HÉTFON) az összes élelmiszerüzletek, (a zöldség, gyümölcs, lóhús, baromfi és hal szaküzletek kivételével és a sütőipar kezelésében levő szakboltok reggel 8 órától 13 óráig, a csarnokok és piacok reggel 7 órától 12 óráig tartanak nyitva. A főútvonalakon, közlekedési gócpontokban és a külső kerületek kereskedelmi központjában levő illatazerboltokát (drogériákat) reggel 8 órától 11 óráig kell nyitvatartani. Az egyéb Iparcikküzletek (áruházak) e napon nem árusítanak. A vendéglátóipar! egységek a szombaton, az édesség- és dohányboltok a vasárnap szokásos időben tartanak nyitva. Április í-én íkeddeni az élelmiszer- és iparcikküzletek (áruházak) valamint a csarnokok és piacok nem árusítanak. A vendéglátóipari egységek az édesség- és dohányboltok a vasárnap szokásos Időben tartanak nyitva. Az ország egyéb heiységeibln az üzletek nyitvatartánát — a felsorolt napokon — úgy kell szabályozni, hogy a lakosság áruszük- j séglctét zavartalanul kielégíthesse. A meghosszabbított nyitvatartási rend helyi igényeknek megfelelő szabályozásáról, a boltok kijelöléséről a fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanács, a KPVDSZ területi szerveinek és a MÉSZÖV meghallgatása után gondoskodik. az iparági igazgatóság utasítása alapján részletes intézkedési tervet dolgoztak ki. Az intézkedési tervben megjelölt feladatok és határidők realitásán nem is akarunk vitatkozni, azokkal általában egyetértünk. Néhány fontos dologra azonban minden beleavatkozó szándék nélkül felhívjuk a figyelmet, mert nem vennénk jónéven, ha ebben az évben is maradna adóssága a népgazdasággal szemben a Szigetvári Cipőgyárnak. így . elsősorban az év eleji eléggé jelentős lemaradást említjük meg. Ügyelni kell erre, mert egy esetleges anyaghiányból vagy rossz szervezésből eredő kiesés tovább növeli a lemaradást. Ezért a feladatok naponta történő maradéktalan teljesítése mellett nagy gondot kell fordítani egy bizonyos többlet megteremtésére is és rövidesen el kell érni az időarányos tervteljesítést. Ennek érdekében tanulmányozni kell a veszteségidőket és jó szervezéssel törekedni kell azok minimumra való csökkentésére, legyen az a dolgozó hibájából, vagy az üzem hibájából eredő veszteséig. Nagy feladatot jelent a felmérés a munkaügyi osztálynak. s az időveszteségek csökkentésére gyors intézkedéseket kíván az üzemvezetőktől és műszakiaktól egyaránt. Ezért koordinálni kell a fentiek tevékenységét és a jelenleginél színvonalasabb és pontosabb munkát kell végezni. Egyes üzemrészekben — helyesen — élő technológiát alkalmaznak. Azonban a minden munkahely re lebontott és írásban kiadott technológiai utasítások terén még nincs minden rendben. A technológiai fegyelem betartása pedig csak így követelhető meg. nem beszélve az esetleges hibásan értelmezett és alkalmazott technológiából eredő anyagi károk elkerülhetőségétől. Az üzem jelenlegi termelői kapacitásának kihasználtságát — egyéb tényezőkön kívül — jórészt a rendelkezésre álló munkaerők az alapanyag és az üzemtől várt termékmennyiség határozza meg. Fontosnak tartanánk az üzem gépi kapacitásának felmérését a szűk gyártási keresztmetszetek pontos meghatározása, a meggondolt távlati gépi beruházások megterhelése a jelenlegi kihasználási fok kimutatása és még számos — a vezetőkkel megbeszélt — okból. Minthogy az egy termékre jutó gyártási összidő jelentős csökkentésére is törekedni kell szükségesnek tartjuk annak rendszeres vizsgálatát. Javasoljuk ezenkívül, hogy az újítási feladattervben terjesszék a dolgozók elé — bizonyos munkaigényes termékek esetében — az egyszerű, az időráfordítást csökkentő technológiai javaslatokra vonatkozó igényeket. Bár a cipőgyáraknak a sok modellváltozás miatt a dolgozók teljesítményeinek állandó mérése és a változásokat szorosan követő teljesítménykövetelmény rendezése — jellemzője mégsincs minden rend ben e téren. Az intézkedések tartalmilag ugyan helyesek, de nem találkoznak minden esetben a dolgozók széleskörű egyetértésével. Ennek oka az üzemi agitáció hiányosságéban keresendő. A fent le$rt helyzetből, valamint e tennivalókból véleményünk szerint világosan következik az üzemi kommunisták munkaprogramja s a párt- szervezet gazdasági szervező munkájának minden fontos területe. Nem kevésbé világos ezekből a szakszervezet mozgósító tevékenységének iránya sem. Mindehhez adva van számos becsületes munkás, s köztük a nagy számú fiatalság, akik valamennyien igénylik a párt, a szakszervezeti és a gazdasági vezetés jó irányítását. egyszóval a jó vezetést. — Erre pedig minden lehetőség megvan a Szigetvári Cipőgyárban. összegezve szép a feladat, mely a Szigetvári Cipőgyár számára ez évben adva van és ha ezekben a fő kérdésekben a dolgozók, a vezetőkkel egyetértenek, s ebben a szellemben végzik is munkájukat nem kell aggódni a teljesítés miatt sem. Misefa László A mecseki állatkert legnépszerűbb helye a mackóbarlang. Nem is csoda hiszen olyan kedvesen tud kérni a barnabundás mackópír. — SVÉD DELEGÁCIÓ érkezett Budapestre, a napokban kezdődő magyar—svéd kereskedelmi tárgyalásokra. — SZIVEM KÄLMAN országgyűlési képviselő március 21-én Nagyág községben beszámolót tart. — HAROMEZERÖTSZÄZ mázsa dohányt szállítanak a baranyai tsz-ek a a dohánybeváltóba. Ezért mintegy 5 millió forintot fizetnek ki részükre, s ezenkívül 3.5 millió Kossuth cigarettát kapnak. ^ HORVA'TH CJÖZSEF ; . Kössön szerződési kedvezőbb beváltási áron! I fonható I., II. osztályú selyemgubó 40 Ft-OS kg-kénti írón kerül átvételre. Befektetés nélkül 1000—2000 Ft mellékjövedelmet érhet el, ha 1 vagy 2 adag selyemhernyót nevel fel. Jelentkezés és felvilágosítás a helybeli Földmüvesszö vetkezetnél. 39 (I2.j A pallér pedig ebben az órában, komoran üldögélt a. szobában a díványon. Szinte kétségbeejtette, amit a felesége nap-nap után csinál. Mintha eszét vette volna a sok pénz. Vásárol és megint vásárol. Most ezt, most azt. Főképpen öltözködik. Feltűnően és szertelenül. Tegnap késő este jött haza a kozmetikustól. Lakkoztatja a körmét. Most is csavarog, divatszalonba ment még kora délután. A pallér rettegett, őrültség, azt sem. tudja, mennyi pénzt költött el Mária. De nem is ez a fontos, még bőven kell lennie. Hanem az asszony folyton nógatja, hogy költözzenek másik lakásba, legalább kétszobásra van szükségük, valahol a korzó tájékán. Sőt, azt mondja, ö már ki is nézett egyet, jövő elsején költözködni kellene. És pár nap óta nem hagyja békén, követeli, hogy utazzék megint Pestre, csináljon pénzt... Az ajtó kitárult. A pallér nem akart hinni a szemének. — Hogy tetszem? Mária állt előtte, kecsesen meghajtotta magát és boldogan kacagott. Matejkában indulat lobbant. Az asszony olyan csinos, olyan kívánatos volt, mint még sohasem. Arra készült pedig, hogy összeszidja. Akármim is, de észhez téríti. És íme, most szólni sem tud, csak nézi, felforr a vére, Mária csakugyan elbűvölő. Kinyújtotta érte a karját, magához vonta, és rátapadt a szájára. Amikor az asszony kibontakozott az ölelésből, felszisz- szent: — Jaj, mit csináltál, összegyűrted a ruhámat, pedig gyönyörű ugye? A szalonban mindenki el volt ragadtatva. Ügy ám, megbámulnak. Matejka borongásán pislogott. Mintha egy ördögi színjátékot látna maga előtt; elől, a rivaldában egy gyönyörű, elegáns asszony, a háttér pedig a vízfoltos, a salétromtól meg-megcsillanó fal a szűkös kis lakásban. — Gyere, ülj mellém, Mária. Nem jó az, hogy téged megbámulnak. Az asszony durcásan rándított egyet a vállán. — Nem jó, nagyon nem jó — ingatta a fejét Matejka. — Hát hiába kérlellek én téged, Mária? Hát hiába mondom, hogy legyen eszed? Ne bolondulj meg, ne hozz ránk bajt, ne flancolj, mert ha megkérdik, miből csinálod, végünk van. — Mitől félsz? — vágott vissza az asszony. — A te pesti aranykereskedőd is elhitte a sorsjegy mesét, Csókaváron is el fogja hinni akárki. — Azt te csak képzeled, Mária! Nagy bajt hozol ránk, meglátod. Mária dühbe gurult! — Tudom én, mi fáj neked. Irigy vagy. Félted a pénzedet. De hát nem te mondtad, hogy az egész közös? Fele-fele? Nahát akkor. A magamét költőm. Vagy ... meggondoltad a dolgot? Nekem semmi se jár? Ki akarsz semmizni? Matejka nem talált szavakat. Egy féltékeny tigris állt előtte, aki fogvicsorgatva védi a jussát. Hogyan? Ez azt hiszi, hogy ki akarja őt forgatni? Megőrült ez az asszony? Mária mind jobban tüzelt: — Csak most jövök rá, ki vagy te, te ... Hát ezt érdemiem én, aki együtt hemperegtem veled a koszban? Hogy most, amikor végre egyszer.. • — Hallgass el! — förmedt rá suttogva Matejka. — Nem hallgatok! Eleget hallgattam. Elegem van belőled! Te nem tudsz felemelkedni a piszokból, te élhetetlen... Mindenki élheti világát, nyik- hajolc is, akiknek alig van több, mint a körmöm feketéje! Én fulladjak meg a nyomorúságban, én, akinek igenis annyi a pénzem, mint a szemét? És én egy ilyen alakkal élek ebben a disznóólban ... Matejka szó nélkül felvette kabátját és kilépett a lakásból. Órákig kószált, zaklatott indulatai nem csillapodtak. Nem tudta elképzelni, mit kezdjen ezzel a megtébolyo- dott asszonnyal. Szombaton délben Perlaky zászlós beviharzott Borsiczky főhadnagy szobájába. Borsiczky ezzel fogadta: — Jó, hogy jössz, nyavalyás. A százasom? — Hogyismondjam ... igazán ne haragudj öregem, délutánra előteremtem valahogy. — Eredj a pokolba! — Berci, én meg akarom újítani ezt a kölcsönt, adott szavadra hivatkozva. Ha most velem jössz, nem bánod meg. Mozgás! — Mondom, hogy eredj a pokolba. — Vagy a mennyországba? Ki tudja, öreg fiú? Megvárt a pallér. Jobban mondva a pallómé. — Hol van? — Ide süss. Ha láttál már érett, csinos, gusztusos asz- szonyt, te Don Juan! Isten bizony, nem is érdemied meg a sors kegyeit. Nos, gilt a százas még egy hétre? Jó, jő, máris indulhatunk. Minden déltájban a Kulhanek cukrászdában ül. Kedvence a dobostorta és a rigójancsi. Ügy tűnt fel ennek a porfészeknek egén, mint egy üstökös. És ha gilt az a százas, elmondok még egyet mást, amit megtudtam a te pallérodról. Például azt, hogy ez a szépség alighanem parlagon hervadozik. Hitelt érdemlő források állítják, hogy súlyosan összekülönbözött a férjével, aki állítólag egy bárdolatlan fickó. Nós, figyelj, ó az. (Folytatjuk.) — SZAVALÓVERSENYT rendez március 21-én, a tanácsköztársaság évfordulójának tiszteletére a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jog- tudományi Karának KISZ- szervezete. — KORSZERŰ rendelőintézet építését kezdijk meg ez évben Sellyén. — ÁTADTAK rendeltetésének a komlói üzemi gyógyfürdőt. A vízgyógyintézetben súlyfürdő, medencefürdő, kádfürdő, tornaterem és más gyógyászati berendezés áll a bányászok rendelkezésére. er PÉCSETT 1953. november 34-én hunyt el ár. Verese Endre történetíró. Utolsó müvét, Báthory István király levelezésének harmadik, befejező kötetet a Pécsi Szikra Nyomdában nyomtatták, s az 1948-ban jelent meg. Az 1858 február lS-én Békésen született történetíró szülő* házát most, születésének 93. év" fordulóján emléktáblával jelölték meg. Az emléktábla-avatás alkalmával Békés község tanácsa és KISZ-szervezete bensőséges ünnepséget rendezett. — A TIT művészeti szakosztálya hétfőn este 7 órakor a Pécs város Művelődési Házában dr. Muskáth József és dr. Farkas Imre felléptével áriaestet rendez, zongorán kísér Madari Melinda. — SZOMBATI SZAMUNK 4. oldalán egy cím a nyomda hibájából helytelenül jelent meg. A hír címe helyesen: Mammut-költségvetés az NSZK-ban. — 1961 FEBRUÁRJÁBAN az OTP Baranya megyei fiókjától 128 családi ház építésére kértek kölcsönt. — KOMLÓN az elmúlt évben 20 000 négyzetméter asz- faltutat építettek a lakótelep és a környező üzemek között. A Kultúrkapcsolatok Intézete nagyobb könyxzadományt küldött a bécsi egyetem tolmácsképző intézetének. A magyar klasszikusok és mai élő szerzők szép- irodalmi munkáiból, valamint ismeretterjesztő könyvekből álló küldeményt Sebes István, a bécsi magyar nagykövet adta át a tolmácsképző intézet igazgatójának. — A KOMLÓI bányaüzemek üzemvezetői, párttitkárai, főmérnökei és szb-titká- rai tegnap délelőtt tanácskozást tartottak a tröszt épületében. Pozsgay Károly elvtárs nak, a tröszt főmérnökének előterjesztése alapján megvitatták az új szakmánvok bevezetésével kapcsolatos tennivalókat.