Dunántúli Napló, 1961. március (18. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-18 / 66. szám

1961. MÁRCIUS 18. NAPI ő 3 négyezer traktor dolgozik már két műszakban A korán jött tavasz tehető­séget adott aanra. hogy az őszi esőzések miatt elmaradt talajmunkák egy részét a trak­torosok március első napjai­ban. illetve februárban elvé­gezzék. A lehetőségeket jól kihasználva e hónap első har­madának végéig két és fél­szer annyi munkával készül­tek el, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Többek között 156 000 hold közép­mély- és 255 000 hold mély­szántás dicséri munkájukat, 54 000 holdon pedig elvetet­tek. Az elmúlt esztendőben a tavaszi idényben ritkaság- számba ment a két műszak­ban dolgozó gép, az idén már most 4000 traktort kettős mű­szakban üzemeltetnek. A leg­utóbbi jelentések szerint a gépállomások már teljes erő­vel dolgoznak, s jelenleg 22 ’'ezer traktoruk szánt-vet a földeken. II normák felülvizsgálását vitatta meg az SZMT elnöksége A Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöksége március 17-én, pénteken ülést tartott. A megyei tanács és a városi tanács ipari osztályainak je­lentése alapján az elnökség megvitatta a gyártástechnoló­giai és munkanormák felül­vizsgálatával kapcsolatos hatá­rozat végrehajtásának állását Az elnökség élé terjesztett jelentéseik a megyei tanács, il­letve a városi tanács vállala­tainál végzett ellenőrzések ta­pasztalatairól adtak tájékozta­tást A megyei tanácsi válla­latoknál végrehajtott gyártás­technológiai normákra és a munkaidőre vonatkozó méré­sek megmutatták, hogy a dol­gozók többsége megérti, milyen nagy népgazdasági jelentősége van ennek. Ugyanilyen tapasz­talatokat adott a városi tanács vállalatainál folyó felülvizs­gálat is. Az SZMT elnökségi ülése ugyanakkor felhívta a figyel­met néhány felületességre és A magyar ipar legnépszerűbb védjegyei: a Tungsram, az Orion, az Emerge és azElzeit Évente mintegy 150 új védjegy születik A hazai és a külföldi vásár­lók egyaránt szívesen áldoz­nak időt, fáradságot azért, hogy egy-egy jól bevált már­kás árucikkhez hozzájussanak. Igen sok magyar védjegy rendkívül népszerűvé vált az áru megbízható, jó minősége miatt. Jelenleg 1946 magyar védjegyet tartanak nyilván, ennek egy részét számos kül­földi országban is bejegyezték, am. azt jelenti, hogy ezekben az államokban hasonló megje­löléssel más árut nem hozhat­nak forgalomba. A legnépszerűbb a Tungs­ram védjegy, amely több mint 70 országban törvényes véde­lem alatt áll, az Oriont hat­vanöt, az Emergét ötvenöt or­szágban jegyezték be, de igen népszerű az Elzett, a Panofix, az Unicum, a Globus és több más közismert védjegy is. Hazánkban a legrégibb a Tungsram és az Orion emb­léma, az egyik ötvenkettő, a másik csaknem negyven év­vel ezelőtt került a közvéle­mény elé. A magyar ipar vá­lasztékának növekedésével, új gyártmányok megjelenésével a védjegyek száma is évente kb. 150-el gyarapszik. A fel- szabadulás óta az Ikarus és a Medicor-röntgen vált a leg­híresebbé. A legújabbak közé tartozik a Berva, a Rába, a Vörös Csillag Traktorgyár dömpereit és traktorait jel­képező Dutra, a Forte-gyár fényérzékeny fotócikkeinek Fortuto védjegye, továbbá a Csepel Vas- éf, Fémművek új finomkohászati és híradás­technikai alapanyagainak jel­zései, a Vacuper. a Ferrnax, a Vacuvil és a többiek. Külö­nösen a gyógyszeripar ügyel nagy gonddal gyártmányainak védelmére, de a kohó- és gép­iparban is több mint kétszáz védjegyet tartanak nyilván. Különösen az ország exportjá­nak fokozódásával növekszik a védjegyek jelentősége is. Ennek ellenére egyes ipar­ágakban, mint pl. a könnyű­iparban és az élelmiszeripar­ban nem fordítanak kellő gon­dot áruik védjegyezésére. Az élelmiszeriparban nem újítot­tak fel olyan népszerű védje­gyeket, mint a Mecseki itóka és a szerencsi tejcsokoládé közismert bocija. értetlenségre is, amelyek le­küzdésében a szakszervezetek- re jelentős szerep hárul. Meg­állapította, hogy néhány vál­lalatnál helytelenül értelmez­ték a párt és a kormány hatá­rozatát és csupán a munka­normák rendezését látják fel­adatul maguk előtt. Elfelejtik, hogy a munkanormák rendezé­se a termelékenység emelésé­ért folyó munkának csak egy része. A párt határozata nem azt mondja ki, hogy általános munkanormakiigazításokat kell végrehajtani. Sőt azt hangsú­lyozta, hogy nemcsak a mun­kanormák méréséről van szó, hanem arról — és főként ar­ról, — hogy a termelékenység emelkedését műszaki fejlesz­téssel, korszerű gépesítéssel, alaposabban átgondolt munka- szervezéssel kell elérni. A vá­rosi tanács több vállalatánál van erre jó példa is, mert azokban nemcsak a munkanor­mákat rendezik, hanem a mű­szaki fejlesztésre is nagy gon­dot fordítanak. Ennek kapcsán szó esett a vitában az újítások és éssze­rűsítések kérdéséről, és bírá­lat ért egyes műszaki vezető­ket, akik újítás címén elfogad­nak, sőt jóváhagyásra továb­bítanak — nagy jelentőségű­nek értékelve — olyan „újítá­sokat” is, amelyeknek végre­hajtása munkaköri kötelessé­gük lenne. Ezért pedig nem jár külön újítási jutalom. A szakszervezeti bizottságoknak figyelemmel kell kísémiök ezeket a jelenségeket és meg­felelő módon kell rájuk rea- gálniok. Az elnökség megállapította, hogy az üzemi tanácsokat nem vonták be mindenütt a gyár­tástechnológiai és munkanor­mák felülvizsgálatába, pedig az összetételénél fogva, mint kollektív testület is nagy se­gítséget adhatna ehhez a mun­kához. A gazdasági és műszaki fejlesztési intézkedések doigá- oan éppen úgy, mint a munka­normák rendezésében ki tűni támogatást kaphatnának a vál­lalatok az üzemi tanácstól Ugyancsak hathatós segítséget adhatna abban is. hogy a dol­gozók megértsék: ott kell most a mulasztásokat pótolni, ahol a gépesítéssel egyidőben nem alakították a munkanormákat a gépesítés fokának megfelelő­en. Ehhez a műszakiak közre­működése elkerülhetetlen, fon­tos és szükséges. A szakszerve­zeti bizottságok a műszakiak­kal egyetértésben végezzék a gazdasági szervező és politi­kai nevelőmunkát, mert a mű­szakiak jó példájával a többi dolgozót is rá lehet vezetni ezeknek a helyes intézkedések­nek elismerésére. A vitát — és a vitában el­hangzott módosító, vagy ki­egészítő indítványokat — Bo­gár József elvtárs, az SZMT vezető titkára foglalta össze. Hangsúlyozta, hogy a szakszer­vezeti bizottságoknak olyan módon kell végezniük ezt a munkát, hogy a dolgozók ne idegenkedjenek a gyártástech­nológiai és munkanormák fe­lülvizsgálatától, hanem felis­merjék, hogy a közösség és az egész társadalom egyetemes érdeke kívánja ezt. A műsza­kiak felelősségét ugyancsak kiemelte Bogár elvtárs. Az elnökségi ülésen rövid tájékoztató hangzott ed a pé­csi vidámpark építésének kér­déséről és a tavaszi ünnepsé­gek megrendezésével kapcsola­tos feladatokról is. Ennék kap­csán az április 4-i és a május 1-i ünnepségekkel kapcsolatos szakszervezeti tennivalókról volt szó. Az elnökség bér- és munka­ügyi bizottsága tájékoztatta az elnökséget a nyereségrészese­dések 1960. évi felosztásáról és az 1961. évi célkitűzéseikről is. Egy láncszem se hiányozhat Orszánszerle megkezdődött a gyümölcsfák telepítése Az 1960—1961-es telepítési idényben csupán a termelő- szövetkezetek 8000 hold új gyümölcsöst telepítenek. En­nek körülbelül 55 százalékát már az ősszel elültették, s most teljes erővel megkezd­ték a tavaszi ültetéseket. Az új gyümölcsösöket szinte ki­vétel nélkül széles, a gépi ta­lajművelésre és ápolásra al­kalmas sorközökben telepítik. A tervezett telepítések 55—40 százaléka alma, 40—45 száza­léka csonthéjas és 10—15 szá­zaléka bogyós gyümölcs. Kü­lönösen sokat ültetnek az idén a bogyósokból Vas, Veszprém, Heves és Nógrád megyében, valamint Pest me­gye egyes vidékein. Bács me­gyében nagy az érdeklődés a kajszi-telepítés iránt. Az idényre tervezett 1800 hold- nyi új gyümölcsösből 700 holdat kajszival ültetnek be. Ha nem is volt utolsó, de az elsők közt nemigen emleget­ték az elmúlt években a sik­lósi járást. A sok törpegazda­ság, a 300—400 holdas kis ter­melőszövetkezetek elaprózták a járási tanács mezőgazdasági osztályának munkáját. Nehéz volt irányítani a termelőszö­vetkezeteket, talán éppen azért váltották egymást olyan gyakran a mezőgazdasági osz­tályvezetők és agronómusok. Változott-e a helyzet? Van-e már a siklósi járási tanács mezőgazdasági osztályának olyan kollektívája, amely megfelelően segíti a falvakat, a termelőszövetkezeteket a mezőgazdaság nagy átalakulá­sának napjaiban. Változott. Ezt mondják a megyei tanács mezőgazdasági osztályán, a járási tanács új és régi dolgozói, s ezt bizo­nyítja a tavaszi munkák ered­ményes végzése is. Sok az új ember, alig egy hónapja igaz­gatja a tsz-ek dolgait Sipos elvtárs, az új osztályvezető, de máris meglátszik, hogy ez a kollektíva jó. A mezőgazdasá­gi osztály munkáját is dicséri, hogy már minden időszerű tavaszi vetés a földbe került és egyes termelőszövetkezetek nemcsak megkezdték, de már be is fejezték a cukorrépa ve­tését. — Miért kell most is éjsza­kákig dolgozni a mezőgazda- sági osztály dolgozóinak, ke­vés talán a munkaerő? — kér­deztük meg az osztályvezetőt. — Elegen vagyunk és ha mindenki lelkiismeretesen dol­gozik, el is tudjuk végezni a munkát — mondta Keresztes Ferenc és Rózsa Lajos agronó- mus. Először azt hittük, a sok jelentés és kimutatás készítése miatt tolódik el ennyire a munka — fűzte tovább a szót Keresztes Ferenc. — A gya­korlat azt mutatja, az a baj, hogy a termelőszövetkezetek egy része összekapkodva, főleg mindig késve küldi el a jelen­tést, így nekünk kell többet dolgozni. A jelentések ugyan határidősek, munkaigényesek, tőlünk pontos, megbízható adatokat követelnek. — Több lelkiismeretes, fő­ként gyakorlattal rendelkező szakember kellene — mondta a másik agronómus. A tsz-ek- ben sokszor megfelelő szak- képzettség híján nem tudják elkészíteni a bizony eléggé komoly jelentéseket. Másutt van ugyan szakképzett köny­velő, csak könnyen veszi a dolgot, néha lelkiismeretlenül összecsapva küldi a jelentést a tanácsra. Dávid Lajos üzemgazdász mondotta el, hogy a jövőben a fokozottabb ellenőrzéssel nagyobb tervszerűségre, pon­tosságra szoktatják a termelő- szövetkezeteket. Minden nagy munka előtt, így a tervkészítés előtt is összehívták és össze­hívják a termelőszövetkezetek elnökeit, könyvelőit, agronó- musait. Útbaigazítják, segítik őket elvégezni a soronkövet- kező feladatot. Részt vesznek minden közgyűlésen, hogy kö­zelebbről megismerjék a prob­lémákat. Emellett természete­sen a pártbizottság által létre­hozott instruktori csoporttal együtt ők is kijárnak a tsz- ekbe, megvizsgálják, hogy a termelőszövetkezet helyesen hajtotta-e végre a rendelete­ket. Felfedik a hibákat és ott a helyszínen segítséget nyúj­tanak kijavításukhoz. Az osz­tály dolgozói a jövőben min­den negyedévben állandó rendszeres ellenőrző munkát végeznek. Ellenőrzik, hogy a termelőszövetkezet betartja-e a reális alapra épült terveket. Tervfegyelmet akarnak, azt, hogy minden termelőszövet­kezet menetközben kijavítson minden hibát. A feladatok biztosan megoldhatók, hiszen az osztály dolgozói azon fá­radoznak, hogy az állámi és termelőszövetkezeti érdekek figyelembevételével megva­lósítható terveket hagyjanak jóvá. Az osztály valamennyi dol­gozója bizakodó örömmel be­szél arról, hogy az elmúlt év harmincnyolc termelőszövet­kezete az egyesülésekkel 22-re csökkent. így ilyen nagy gaz­daságokat, mint a 7000 holdas siklósnagyfalusi tsz is, köny- nyebben lehet irányítani. Mi tudjuk, milyen nehézsé­get okoz, mikor egy termelő- szövetkezet rossz beszámolót küld, nehézkesen, rosszul megy a munka, mert hiányzik egy láncszem. Tudjuk, hogy min­den láncszemnek kapcsolódni kell és ha mi rosszul dolgo­zunk, akkor ez az ország épí­tésében jelent hiányzó lánc­szemet. Jó munkaszervezéssel, fokozott ellenőrzéssel igyeke­zünk jobbá, könnyebbé tenni a járás tsz-parasztságának munkáját. A Párizsi Kommün B ismarck vérrel és vassal akarta egyesíteni a tar­tományokat egy egységes Né­metországban. Megtámadta Dániát, Ausztriát s aztán ne­kiesett Franciaországnak. Napoleon is készült a há­borúra, mert meg akarta aka­dályozni az egységes Német­ország létrejöttét. A francia burzsoáziának is szüksége volt a háborúra, hogy leve­zesse az országán belüli fe­szültséget, a Napoleon uralma elleni elégedetlenséget. A bismarcki porosz rendszer lé­nyegében a bonapartei rend­szer hasonmása volt. 1870 szeptember 1-én a né­metek bekerítik és fogságba ejtik — a császárral az élen — a 100 ezer fős francia csa­patokat. Ez már III. Nepoleon császárságának végét is je­lentette. Szeptember negyedi­kén kitört á forradalom Pá­rizsban. Főereje a munkásosz­tály volt. Kikiáltották a köz­társaságot. A létrejött „nem­zeti Védelem” kormánya vi­szont elárulta a forradalmat. Szeptember 17-én a németek már a fővárost ostromolták. A párizsi nép felfegyverezte magát, kész volt hazája vé­delmére, de a néppel szembe­fordult „nemzeti védelem” kormányát is aktív védelem­re akarta- kényszeríteni. A kormány azonban — mivel a burzsoázia szolgálatában állt — jobban félt a felfegyver­zett néptől, mint a porosz megszállóktól. Párizs népe felkelt a kor­mány ellen, de leverték és a kormány megegyezett a poro­szokkal, fegyverszünetet kö­tött. A burzsoázia két tűz kö­zé került: választania kellett a nemzeti érdek és az osz- tályórdek között. Elárulta a népet — osztályérdekeit véd­te. A néptömegek a nemzet­őrségek föderációjába tömö­rültek. Ez a demokratikus ré­tegek fegyveres tömörülése volt. Az ellenforradalmi kor­mány csapatai március 18-án éjjel benyomultak Párizsba, hogy lefegyverezzék a mun­kásosztályt. A munkásosztály hősiesen ellenállt és 1871. március 18-ról 19-re virradó éjszaka nem az ellenforrada­lom, hanem a munkásosztály győzött. Az ellenforradalmi kormány elmenekült Versail- tesbe. Párizsban a hatalom a nemzetőrségek Központi Bi­zottságának kezébe került. Szívünkben tisztelettel em­lékezünk 1871. március 18-ra, mert ez volt a világtörténe­lem első olyan forradalma, amelyben az elnyomott prole­tariátus győzött szövetségben a kispolgársággal és a haladó értelmiséggel. Párizs népe megválasztotta a Kommünt és a nemzetőrség Központi Bizottsága átadta a hatalmat a Kommünnek. A Párizsi Kommün volt a világtörténelem első proletár- diktatúrája, bár nem végle­ges és nem teljes, mert a inunkasosztáiy akkor még fej­letlen volt. A fejletlenség ab­ban nyilvánult meg minde­nekelőtt. hogy nem volt párt­ja. A Kommün tagjai három pártból tevődtek össze. Ez magyarázza hibáit és gyenge­ségeit is, mégis nagy törté­nelmi jelentősége volt, mert megmutatta azt a politikai formát, amelyben a proleta­riátus gazdasági felszabadulá­sa végbemehet. Felfegyverezte a népet az egyház szellemi elnyomó ha­talmát megtörte, a bírósági tisztviselőket felelőssé és el- mozdíthatóvá tette. A nép ál­tal választott képviselőknek rendszeresen be kellett szá- molniok választóiknak. Egye­sítette a törvényhozó és vég­rehajtó hatalmat ,a törvénye­ket maga a választott testü­let, a Kommün hozta és végre­hajtásának biztosítása is az ő feladata volt A Kommün intézkedései mindenekelőtt a munkásosz­tály érdekednek védelmében jöttek létre. Védte a népek nemzetközi összefogásának, a proletár internacionalizmus­nak eszméjét. Több külföldit is fontos vezető funkciókba állított, közöttük a magyar származású Frankel Leót is. A Kommünt végül mégis. 72 napos fennállása után lever­ték. A 72 napból 54 nap harc­ban telt el. A győztes poro­szok és a legyőzött francia burzsoázia szövetkeztek a Kommün ellen, leverték és 30 ezer embert gyilkoltak te ítélet nélkül. A hadbíróságok 70 000 embert ítéltek halálra, hosszú börtönbüntetésre vágj' száműzetésre. A burzsoázia azonban té- " védett, amikor azt hit­te, hogy örökre leszámolt a munkásosztállyal. A Párizsi Kommün dicsősége és fennál­lásának 72 napja kitörölhe­tetlenül él a világ népeinek szívében. A Francia Kommu­nista Párt mai küzdelmedben tovább élnek a hős kommüná- rok, Franciaország legna­gyobb pártja ,a kommunisták pártja vezeti a harcot az atombombás reakció ellen az új munkáshatalomért. Gy. K. Készül a hazánkba irányuló szovjet távvezeték Lvov (TASZSZ). A Kárpá­tok vadregényes hegyei között elhelyezték a nagyfeszültségű szovjet—magyar áramvezeték tartóoszlopait. Ez a vezeték, amelynek teljes hossza szov­jet területen 330 kilométer lesz, a dobrotvorszki hőerő­mű áramát szállítja majd Ma­gyarországnak. A komlói szóllítófőkörlet KISZ-titkára Olaszos a neve. ő maga is alacsonyter­metű. eleven, tempe­ramentumos ember. Az elevensége azon­ban határozott, meg­fontoltságot. tervsze­rűséget takar. Mert Pittino Istvánnak, a szállító főkörlet KISZ titkárának, hetvenkét szállítós ifjúkommu­nista vezetőjének sok­rétű a munkája. — A kisvasútépítő részlegnél dolgozom. Mi készítjük a szén- szállításhoz szükséges vágányzárokat és kor­szerű vasútrendszere­ket. Emellett mindig szakítok magamnak időt, hogy a KISZ- szervezet életével, a fiatalok szakmai-poli­tikai nevelésével fcg- lalkozhassam. A betűszedést ta­nulta annakidején, Pécsett, a Szikra Nyomdában. Aztán Komlóra került. És itt, még a tősgyöke­res komlóiak is ma már telaesjogú őslakó ként ismerik Pittino elvtársat. — A legjobb mun­kát természetesen a szállítókörlet fiataljai végzik — mondja Pit­tino elvtárs. — A csatlósok közül Újvá­ri Zoltán. Tóth Zoltán a főcsatlósok közül pedig Piskás István és Vargha Tibor a 'legszorgalmasabbak. De ugyancsak kiváló­an dolgoznak a föld­alatti mozdonyveze­tők is, mint Magyar József és Krippl Már­ton. Kinn a rendezőpá­lyaudvaron igen nagy a forgalom. Tele von­tatók jönnek ki a fő- táróból és üres csil­lék hosszú sora szá­guld a feketén ásító főbejárat felé. — A külszíni moz- donvosaink. mint pél­dául Kónya Ferenc és Molnár János elvtár­sak. ugyancsak kemé­nyen helytállnak. De csak jót mondhatok a temeafcíuasBbaii dolgozó fiatalokról, mint Kiss Terézxől és Sabján Rózsáról is. De nemcsak a ter­melőmunka az ahol emberül helytállnak a szállító főkörlet if- i úkommunistái: — Munkánk tenge­lyében az Ifjúság a szocializmusért moz­galom áll. Ennek szel­lemében készítettük el mi is munkater­vünket. — Ennek a mozga­lomnak a keretében készítettük el. újítót-' tűk fel munkaidő után, társadalmi mun kában egy Diesel- mozdonyt. Ennek az értéke 48 ezer forint. Aztán jelentős részt vállaltunk a szágyi termelőszövetkezet megsegítésében. A munkás-paraszt fiata­lok találkozóit rend­szeresítettük. — Egy nagyszerű majálist tervezünk a szágyi parasztfiatalokkal és a kirándulásainkra is elviEszük ókets Pittino elvtárs éle­tének nagy élménye volt a tavalyi év, ami kor alkalma volt Ró­mában járni, mint tu­rista vett részt az olimpián. — Most pedig az a tervünk feleségemmel hogy elmegyünk nya­ralni Lillafüredre. Én pedig — ha lehetősé­gem van rá. igyek­szem majd jó mun­kával kiérdemelni a Helsinkiben megtar­tandó VIT-re a kiuta­zást. Olyan kollektívá­val, ahol Hajnal sze­relő ifjúmunkás. S. Nagv Ferenc. Szele Árpád meg Magyar József ifiúkommunis- ták segítenek a ti­kárnak. az o-"' •• nyék hamarosan ' ödnek. De a sikerekben oroszlánrésze van a szer^nymosolvú. halk szavú' KlSZ-titkár- nak. Pittino elvtárs­nak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom