Dunántúli Napló, 1961. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-18 / 42. szám

2 N AP LÖ 1961. FEBRUÁR IS. ' Tizenötezer tonnával több kokszol kon ez Mén a lakosság A lakosság ttizseléanyagellá- tasa általába* kielégítő, koksz, azonban nem Jut elegendő a háztartásoknak. Amint az Or­szágos Energia Gazdálkodási Halóság megállapította, azért, mert ae itthon termelt háztar­tási koksz hetvenöt százalékát, az ipar tüzelj fel üzemi kazá­nokban és egyéb berendezé­sekben. technológiái, meg fű­tési Célra, s csak huszonöt szá­zalékát kapják a kisfogyasz­tók. A program szerint az idén már több kokszot juttatnak a háztartásoknak, mint tavaly, olymódon, hogy azoktól az üze­mektől. amelyeknek nincs szükségük kokvSztüzelésré. kez­dik elvonni ezt a tüzelőanya­got. A múlt évben száznegy- venötezer tonna kokszot, kapott a lakosság, az idén á jövő fű­tési szezonra szá z hatvan ezer tohhára emelik ellátását A statisztikai hivatal jelentése Baranyáról A Központi Statisztikai Hi. vatal Baranya megyéi Igazga­tósága kiadta jelentését a me­gye január havi termelési eredményeitől. A jelentés képet ad a fon­tosabb cikkek termeléséről, közli a minisztériumi ipari vállalatok termelési és mun­kaügyi adatait, valamint a helyiipari vállalatok termelési és munkaügyi adatait.­A belkereskedelem eredmé­nyeiről is részletesen tájékoz­tat a jelehtés. A pécsi feketeszén termelé­se januárban 113 900 tonna volt. Ez a múlt év hasonló időszakához képest 112,2 szá­zalékos teljesítés. A komlói feketeszén termelése 143 838 tonna volt, ami a tavalyi ja­nuári eredményekhez mérten 107,5 százalékos teljesítmény. Vasöntvényből á múlt évi ja­nuári termeléshez képest 109,4 százalékos teljesítés volt Baranyában, a kőszénkoksz termelésében viszont lemarad­tunk, mert csak 91,2 százalékos teljesítést értünk el. — (Igaz. hogy a kőszénkokszból termelt 5530 tonna az 1900. decembe­réhez viszonyítva 103,4 száza­lékos teljesítés.) Égetett téglából ez év janu­árjában egymillió 76 ezer da­rabot adott a megyei tégla­gyártás, ami a múlt év ja­nuári teljesítményeihez mérve 154,2 százalékos teljesítést je­lent, Égetett mészből 132.P százalékra teljesítettük a ter­vet. A bútorgyártás 108 százalé­kos eredményt produkált a tavalyi januári termeléshez képest, a húsipar viszont nem érte el a múlt év hasonló idő. szakában elért eredményeit, A megye kiskereskedelmének áruforgalma ez év januárja, ban 31 millió 30 ezer forintot tett ki. Pécs városában pedig a kiskereskedelem .50 millió 579 ezer forintos forgalmat bo. Bohémélet új Mimi-vel Bái' az énekelt és zeneikari szólamok nem mindig haladtak együtt, az énekkar a második képben kissé ellanyhultan éne­kelt és a vámtiszt szerepe vé­gét elmulasztotta, az eddigi három előadás között mégis ez a 15-j volt a legőszintébben át­élt, következésképpen legrneg- ragadóbb. Teszi ezt az előadás természetes fejlődése. „bejáró- dása“. amit még két körülmény is előmozdított. Az egyik az, hogy a pécsi Bohémek nem merevedik bele az első előadásba. Dr. Németh Antal tovább csiszolja kiváló rendezését. Érdemes egy dara­bon menetközben is javítani, mert a közönség mindent ész­revesz és hálásan fogadja. .Ilyen változás például, hogy »mikor Collíné először megje- , le^ik. hóna alatt egy köteg líoriyvveL a köteg nem egyfor­ma. díszkötéses művekből áll hiszen a szegény diáknak pén­zéből nem futná rá, hanem kü­lönféle, erősen megviselt köny­vekből. Vagy ilyen az is, hogy a harmadik kép végén a bú­csúzó szereim es pór nem oldalt távozik, hanem hátrafelé, s alakjuk lassan belevesz a ha­vas téli reggel ködébe. A má­sik körülményt a bíráló nagy örömmel nyugtázza: a szófoga­dást. Az észlelt kifogásokat el­tüntették az előadás szép arcu­latáról, lányosam hamvas bőrét immár nem rútítják pattaná­sok. Eltűnt az első kép végéről Rodolfo magas c-je, amelynek nincsen nyoma a partitúrában, így hiteles, így szebb! Szokat­lan varázzsal hangzott itt vég­re az eredeti szekszrt-hängköz! Hozzájárult az est megillető- döfet hangulatának kialakításá­hoz Illés Éva is. akt ezúttal Mimi-t alakította. Azért mond­juk, hogy ezúttal, mert leg­utóbb Musetta-t játszotta. Egy operán belül két szerepet élet­tel megtelíteni nagyobb fel­adat. mint két, egymástól füg­getlen mű egy-egy szerepét, mert a színész önkén telemül hajlaroít arra, hogy átugorjék a másik szerepbe. Azonfelül Mimi merőben másfajta nő. Illés gazdagon merít érzelem- tárából. amikor a heves’ vérű Musette Után ezt az elfonnyadó virágszirmot sodorgatja. Az 6 Mimi-je másféle felfogást tük­röz és így a helyes. A többszö­rös szereposztás ne csak biz­tonsági intézkedést szolgáljon, hanem szaporítsa a színeket is. Mimi-je teljesen éretté majd csak idővel válik, de már a szerep legelső megszólaltatásá­ból megállapíthatjuk, hogy ter­mészetes hangvétele, hangjá­nak üde és a magasságban bá­tor áradása hívatottá teszik e nőalak ábrázoláséra. Játéka a félénk, tartózkodó nőt hangsú­lyozza és így még kirívóbb az ellentét a lenge erkölcsű Mu- setta-va] szemben. Az előadás összhatásának megteremtésében részes a Pau- lusz Elemér irányításával pon­tosan. szépen muzsikáló zene­kar és a tisatulteibb. lehiggad- tabb játék, amelybe minden szereplő yjtt bele egyéni színt. Szívesen jegyezzük fel újra Takács Margit, a négy bohém: Wagner József, Holla Tibor, Berczeli Tibor, Tréfás István, valamint Honnef Kálmán, Hot­ter József, Turza Imre, a kar és a statiszták értékes teljesít­ményét. VERESS ENDRE | nyolított le. A vendéglátóipar forgalma, az élelmiszerkiskereskedelmi vállalat és az állami áruházak áruforgalma kedvező volt ja- nuárban. A baromfifélék fogyasztása is szépen nőtt a megyében az év első hónapjában. Megn\illák a inanyar—szovjet mezőgazdasági napok A magyar—szovjet mezőgaz­dasági napok megnyitó esemé­nyeként pénteken reggel orszá­gos mezőgazdasági konferencia kezdődött a volt újvárosháza dísztermében. A tanácskozáson megjelent Losonczi Pál föld­művelésügyi miniszter. Deme tér Sándor, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság főtitkára, Szatmári Nagy Imre, a Haza­fias Népfront országos tanácsá­nak titkára, Keserű János és Petőházi Gábor földművelés- ügyi miniszterhelyettesek, Sághy Vilmos, élelmezésügyi miniszterhelyettes. Jelen vóltek a magyar—szovjet mezőgazda- sági napokra hazánkba érke­zett szovjet küldöttség tagjai: A. M. Fjedorov professzor, a Szovjetunió mezőgazdasági mi­nisztériuma állattenyésztési fő­felügyelőségének helyettes ve­zetője és P. O. Szoszujedov, a garkiji 2. szovhoz igazgatója. A tanácskozáson nagy szám­mal vettek részt a mezőgaz­dasági tudományok művelői, gyakorlati szakemberek és ter- rhelősizövetikezeti vezetők A konferenciát Losonczá Pál, földművelésügyi miniszter nyi­totta meg. majd Keserű János, miniszterhelyettes tartott elő­adást a hús-, tej- és tojáster­melés növelésének időszerű kérdéseiről. Idöjárásjelen tés VaHmtő időjárás szombat estig: továbbra is csendes, páráö marad az idő, változó felhőzettel. Több­felé köd, helyenként ködszitálás. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 2—plusz kettő, legmagasabb nappali hőmérséklet holnap 8—8 fok között, néhány he­lyen nyölc fok felett. Távolabbi ki Látások: vasárnap és hétfőn is a jelenlegihez hasonló idő. Bridzskönyvet a téeszeknek! Éreztem, hogy valami na­gyon hiányzik ezeknek a mi új termelőszövetkezeteinknek, de nem tudtam, hogy mi. Pe­dig hogy kéne nekik valami új dőlog, az biztos, — Nagyszerű! Ez az! Meg­van végre! — kiáltottam fel hozsannázva. atnikar megje­lentek a mentőangyalok a „Magyar Könyv* Kereskedel­mi Vállalat megrendelésgyűj­tőinek képében. Éz az — mon­dám örömmel — ez kell. Könyv kell. AZ elnök átnézte az ajánlott könyvek jegyzékét, válogatott, rendelt, aláirt, satöbbizett, ft „Magyar Könyv” ügyes embe­re pedig megelégedetten kö­szönt el. Látszott az arcán, hogy kultúrmissziója fontossá­gának teljes tudatában ügy- buzgólkodik. Az elnök meg a könyvtáros boldog mosollyal vették át a nagy csomagot, amelyben a posta a könyveket hozta. Ki- óontottak, kézbevettek az első könyveket, amelyek előbuk­kantak s aztán kirakták mind. S örömük határtalan volt. Ujjongtak, örvendeztek, s bol­dogságukban alig tudtam őket visszatartani attól, hogy a mennyezetre ne másszanak. Merthogy aszohgya, hogy aszongya a könyv — amelyet pedig meg se rendeltek — „Földrengések Európában”. Éz ugyanis igen-nagyon fon­tos a modern, szocialista nagy­üzemi mezőgazdaság kialakí­táséhoz. De a másik, amelyik angol nyelven kiált a magyar termelőszövetkezeti paraszt fülébe és a bridge-szabályok­ra oktatja, az kérem, még sok­kal fontosabb. Nehogy véletlenül angol nyelvű bridzekönyv nélkül meneteljünk a szocialista me­zőgazdaságba. — viroy — — í ■ — gyöngyösmelléken (sellyei járás) özv. Kajcsi Lajosné Kossuth Lajos utca 32 szám alatti házában teg­nap délelőtt 'fél 11-kor tűz ütött ki. A tűz oka: zsuptetős házának padlásán húst füstölt A lakóház tetőzete, valamint öt disznó húsa vált a tűz mar tálé kául. A kár mintegy 9— 10 ezer forint. — TAVALY harminc hol­don kertészkedett a dunaszek- csői Uj. Élet Termelőszövet­kezet. Á kertészet majdnem félmillió forintos jövedelmet hozott a tsznek. Az eredmé­nyek láttán a tsz vezetősége elhatározta, hogy idén 65 holdra emeli a kertészetének területét. — A MAGYARSZÉKI Egyetértés Termelőszövetke­zet megalakulásakor 300 Ft holdankénti hozzájárulást sza vazott meg a közös gazdál­kodás alapjának megterem­tése érdekében. A pénzből traktort akarnak vásárolni és a tsz vezetősége már több futtáit elküld. Mápocsrá, az ott szervezett tanfolyamra, hogy elsajátíthassák a trak­torok kezelését. — A KÉPZŐMŰVÉSZ KÖR február 19-én fél 12 órakor a Hazafias Népfront nagyter­mében kiállítást rendez. A kiállítás február 26-áig dél­előtt 9 és 1 között, valamint délután 3 és 7 óra között tart­ja nyitva kapuit. — TAVASSZAL megkez­dik a mecseki 300 ágyas tü­dőszanatórium építését. A szí natóriúm építésének terv­dokumentációi megérkeztek a megyei tanács vb. tervosztá­lyára. A háromemeletes Sza­natórium a Mandulás és a Bárány út közti fenyveserdő­ben épül 28 millió forintos költséggel. Az épjJkezés első évében 4 millió forintos be­ruházással a tereprendezési, valamint a felvonulási és ala­pozási munkáltat végzik el. Az építkezést 1963. decemberére fejezik be. becsi Dohánygyár keres i i« perfekt GYORS- ÉS GÉPIRÖNÜT titkárnői beosztásba, 1 fő gé­pésztechnikust műszaki raj­zolőnak. Jelentkezés a munka­ügyi osztályon. 307 2. folytatás. VARSÓ VILÁGVÁROS, és ezt a megállapítást az ember nemcsak abból a puszta, vá­rosképi élményből következ­teti, miszerint ᣠutóbbi esz­tendők folyamán épített több ezer modern palota, a széles utak, a fényes pompájú áru­házak — kétségtelenül impo­nálóak. de úgyszólván minden erre következtet. Az emberek érdeklődése rendkívül sokirányú, szinte ml itdenkit minden érdekel. Nem túlzás; a lengyel embe­rek élet- és társadalmi szem­léletéhez tartozik, hogy meg­különböztetett figyelemmel kísérik a lengyel szejm most, a napokban folyó vitáját, amelynek napirendjén a kö­vetkező ötéves terv kulturális feladatúi szerepelnek, az új­ságok hosszú és jelentős cik­kekben számolnak be a hét elején kezdődött technikai kongresszusról, amelyet két és félezer lengyel technikus rész­vételével Wroclawban kezd­tek. Egyébként jellemző a technikai kongresszus jelentö- s gcre, hogy a világ csaknem valamennyi, technikailag az élettel lépést tartó állama el­küldte szakembereit Wroclúui- ba, és a lengyel kormány több tagja is részt vesz a ta­nácskozásokon, hiszen ezen a kongresszuson a. következő öt­éves terv technikai feladatait beszélik meg, Világváros. Vújon nem ezt a jelleget bi­zonyítja-e a „minden idők” legnagyobb farsangi mulatsá­ga, amelyet Varsóban rendez­tek vasárnap este, és amelyen híresneves zenekarok társasá­gában több ezer varsói fiatal ünnepelte a farsangot? A far­sang egyébként Varsóban egy kicsit nemzeti ünnep jelleget is ölt, a legkisebbektől a leg- nagyobbakig mindenki hete­ken át készült a mulatságra, és az újságok karikatúrái he­teken át a farsangi ünnepek­ből „éltek”. A világvárosi jelleg tanúi a zsúfolt színházak, a számos külföldi színházi együttes — amelyekről' később szó lesz — és ugyancsak ezt bizonyítják a telt házak előtt játszó varsói mozik. A varsói Tudás moziba* most a Budapesti tavasz megy. nem kevés sikerrel. Minden előadás előtt egy fiatalember lép a filmvászon élé, és láthatóan nagy gonddal összeállított, értelmes kiselő­adást tárt a magyar filmgyár­tásról, a filmről, alkotóiról, és felhívja a nézők figyelmét, hogy a vetítés alatt különösen mire ügyeljenek. .4 VARSÓI MOZIK úgyszól­ván kivétel nélkül telt házalc előtt játszanak. Á közel ötven filmszínház — Bieldnytől a Mokotowska kerületig — a legváltozatosabb műsorokat adja — viszonylag borsos hely- árakkal —, de nem mindig á legjobbakat. A közel ötven moziból hét­nyolc játszik amerikai filmet, .ennél jóval több más nemze­tiségű nyugati filmet, és kö­rülbelül az összmozik arányát véve álapui — o féle szovjet, lengyel vagy népi demokra­tikus filmet. A varsói ember nagyon sze­ret moziba járni. Műértő is. de a zsúfolt filmszínházak nem jelentik egyben o film si­kerét is. Az amerikai Fekete Carment inkább a kuriózum kedvéért nézik meg, de érde­mes meghallgatni, hogy mit mondanak a varsóiak az elő­adás után. Egyébként á rósz- szállás nem is csodálatos. Ke­vés olyan filmet készítettek eddig a világon, amely meg­közelítően is ily tiszteletlenül bánt volna el egy klasszikus müvet. Ha érdekesség a Fekete Car­men mert bizonyos érte­lemben az, azzal együtt, hogy elrettentő példa is — elsősor­ban az adja meg ezt az érde­kességet, hogy valamennyi szereplője néger, és a híres Belafonte válóban élményt je­lent. Sajnos, ezenkívül a film aligha több, mint ízléstelen­ség. Carmen egy tűzről pattant modern néger leányzó, a tor­reádorból boxbajhok lett, aki híres belépőjét egy kerti mu­lató előtt, elegáns luxusautó­ban állva énekli, és a bika he­lyett a szorítóban boxbajnok ellenfelét egy jól irányzott ho­rogütéssel teríti le. A tizedes az VS Army tagja és Carment dzsipen „kíséri” a börtönbe, és a tüzes habanera helyéit rock and roll-t táncolnak a fürge néger lányok. Ami meg­maradt a klasszikus műből: a zene csorbítatlanul, valami homályos körvonala a törté­netnek, dohánygyárral és ka­tonasággal, de villanyvonatok­kal és ökölvívó szárítóval. Osztatlan sikert arat a var­sói mozikban az Orfeo Negro, az 1959-es filmfesztivál díj­nyertes filmje —, amely egyébként meg is érdemli ezt az elismerést, és bár kevesebb dicséret, de kétségtelen érdek­lődés kíséri Marlyn Monroe egyik filmjét. A Slonska mozi délelőtti előadásán is telt ház előtt ját­szik a Hemmihgűiay novellá­jából készült Búcsúznak a fegyverek című amerikai fil­met, amelyből — a néző ér­zése szerint — kevesebb több lett volna. Közel három óra, igaz, hogy szép, emberséges, háborúellenes történettel, na­gyon szép színekkel, kiváló színészekkel és imponáló kül­sőségekkel, de sokszor indoko­latlan vontatottsággal, néhol bántó naturalizmussal, inkább az idegekre ható borzolással. Vittorio de Sica ebben a film­ben is remekel, színésztársai is többet nyújtanak az átlag­nál. Az első világháború utol­só három évében játszódó tör­ténet — a harctéri orvos kál­váriája, a háború értelmetlen­sége, az orvos és az ápolónő tragikus szerelme — együtt­véve az epikus cselekményes­ség az, amí értékké avatja a filmet. Említettem, hogy a varsói ember nagyon szeret moziba járni, így könnyen megérthető — ha hozzászámítjuk a len­gyelek nemzeti érzését is —, hogy a múlt évben elkészült Keresztesek című filmet min­den varsói legalább kétszer megnézi. A varsói mozik kö­zel fél éve játsszák már egy­folytában, de még ma is meg­lehetősen nehéz jegyet szerez­ni valamelyik előadásra. A Keresztesek — az előze­tes magyar híradásban eddig már Kéfésztes lovagok cím­mel is szerepelt — valóban monumentális történelmi film. Alexander Ford rendező, de az egész alkotói koncepció is ragaszkodott — egyrészt Sien- kiewicz regényéhez, annak stílusához, írói mondanivaló­jához, másrészt pedig ahhoz a történelmi hangulathoz, ahhoz a nemzeti érzéshez, amely az ezeréves Lengyelország jubi­leumát, a grunwáldi csata öt-. százötven éves évfordulóját kíséri. Csupa hazafiúi izzás és lát­vány ez a film. A megkapó, rendezői és operatőri bravúr­ra emlékeztető csatajelenetek, a lágy, lírai képsorok Válla­kózása szinte teljes egészében a Sienkiewicz-regény hangu­latát idézik. Ford elsősorban társadalmi filmet csinált a Keresztesek­ből, annak ellenére, hogy á film mágjdt, lényegét jelentő csata, a lengyel, litván és be­lorusz lovagi sereg győzelme a „nemzetek Csatájában” a né­met militarismus felett — el­sősorban történelmi tény volt. A film forgatókönyve, ame­lyet a híres regényből Jerzy Stawinski készített, hűséges mátádt SienkíewiCzhez. cse­lekményének fő vonala tulaj­donképpen Jurand lovag kál­váriája. helytállása és hazdfi- sága, és lányának, Danusid- nak tragédiája. Jurand lovag a lengyel nemzeti nemesség képviselője a filmben és tra­gédiája az egész lengyel nép akkori szomorú tragédiája. Az ő kálváriája, szenvedései, az ö hazaszeretete, embersége és becsületessége, hősiessége — egyben a lengyel népé is. Ez pedig még jobban aláhúzza a film végső nagy jelenetét, « győzelmes csatát, amelyben súlyos véráldozatok árán ugyan, de a lengyel lovagi se­ver győz a német militaristák felett. A filmet a lodzl filmgyár­ban készítették, és a gyártás méreteire, á roppant nagy apparátus mozgatására vonat­kozó meglepően nagy számok­kal kinn a lodzi gyárban már — Wladisláw Podlesny — a gyár egyik vezetője ismertetett még. (Folytatjuk.}

Next

/
Oldalképek
Tartalom