Dunántúli Napló, 1961. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-15 / 39. szám

1961. FEBRUAR 15. NAPLÓ 5 — A nap- és a holdfogyat­kozások igen egyszerű és könnyen érthető jelenségek. A megvilágított, át nem lát­szó test árnyékot vet. A nap­rendszer tagjait a Nap vilá­gítja meg és azok a Naptól ellentétes oldalon árnyékot formálnak. Ha a Hold a Föld körüli útján a Föld és a Nap közé kerül, akkor a Hold ár­nyéka a Földre esik. Figyel­jük meg ezt a jelenséget a mellékelt rajzon. Itt a Hold az I. jelzésű helyzetben van. A fényes napkorongot elfedi a fekete Hold-test, árnyéka ráesik a Földre, bekövetkezik a napfogyatkozás. Amikor a Hold a II. helyzetbe jut, azaz a Föld árnyékába, akkor hold- fogyatkozásról beszélünk. Semmiféle fogyatkozás nincs a III. helyzet esetében. A napfogyatkozás tehát ak­kor következik be, ha a Hold — újhold idején — a Föld— Nap vonalon halad keresztül. Ebből nem kell azt a téves kö­vetkeztést levonni^ hogy min­den újhold idején, tehát min­den 29.5 nap után, napfogyat­kozás van. A Hold pályájának síkja nem esik egybe a Föld­nek Nap körüli pályasíkjával, s ezért nincs minden hónap­ban napfogyatkozás. (Egy év­ben legfeljebb hét és legalább két fogyatkozás lehetséges. A hét fogyatkozás esetében öt nap- és két hold-, vagy négy nap és három holdfogyatko­zás adódhat. Két fogyatkozás esetében csakis napfogyatko­zás lehetséges.) Száz év alatt átlagban 238 napfogyatkozás fordul elő. Ab­ból: 66 teljes, 84 részleges, 77 gyűrűs és 17 gyűrűs-teljes. Tel­jes fogyatkozás akkor van, amikor a Hold árnyéka sú­rolja a Földet. Ha az árnyék elsuhan a Föld mellett (de kö­zel hozzá), a Földre csak fél­árnyék esik: a Napot részlege­sen fedi el'a holdkorong. És mi a gyűrűs napfogyat- kozás? A Hold—Föld távolság vál­tozó érték. Az elliptikus pá­lya miatt a Hold megközelít­heti a Földet 363 000 kilomé­terre és eltávolodhat tőle 406 000 kilométerre is. S emiatt — a Földről szemlélve — változik a holdkorong lát-f szólagos nagysága. Amikor a Hold legközelebb kerül a Föld­höz, úgy tetszik, mintha a holdkorong valamivel nagyobb lenne a Nap testénél. Ekkor lehetséges a teljes napfogyat­kozás. Ha a Hold 381 000 kilo­méternél távolabb van a Föld­től, korongja kisebbnek tűnik, mint a Napé. Ekkor látjuk a gyűrűs napfogyatkozást: a fe­kete Hold-test körül gyűrű alakban látható a Nap fényes felszíne, a Hold tehát nem fe­di be teljesen a Napot. A gyű­rűs-teljes napfogyatkozás na­rfíJ£T MAPró6V*l*0*ds gyón ritka jelenség: olyankor a Föld egyes részein teljes, másutt pedig gyűrűs napfo­gyatkozást észlelnek. Egy helyről nézve a teljes napfogyatkozás nem tarthat tovább 7.5 percnél. Ez ritkán fordul elő. Átlag 2—3 percig tart. A Föld és a Hold is mozog, s így természetes, hogy a Hold árnyéka elmozdul a Föld felü­letén s ezért a Föld különböző helyein különböző időpontok­ban észlelhető a napfogyatko­zás. A Hold árnyéka a Föld felületén körülbelül 10 000 ki­lométer hosszú _ sávot ír le. Ezt a teljes napfogyatkozás sávjának nevezzük. Szélessége átlag 160 kilométer. Két olda­lán a Hold félárnyéka halad körülbelül 3000 kilométer szé­lességben. Ebben az övezet­ben csak részleges fogyatkozás látható. Minél távolabb van a szemlélő a teljes napfogyat­kozás sávjától, annál kisebb a napfogyatkozás. A Föld egy-egy pontján át­lag 200—300 évenként látható teljes napfogyatkozás. Ez csak megközelítő középérték. Lon­donban például 1140 után csak 1715-ben volt ismét napfo­gyatkozás — és azóta sem. A számítások szerint 1300 éves periódus után a napfogyatko­zások megismétlődnek. Európában legközelebb 1999 augusztus 11-én lesz ismét tel­jes napfogyatkozás. Miért érdekes a napfogyat­kozás a tudomány számára? A teljes befedés pillanatai­ban megfigyelhetik a tudósok a Napnak azokat a felsőbb rétegeit,, amelyeket különben nem láthatnak. A Nap atmosz­férájára (korona, hromoszféra) vonatkozó adatok egy részét csakis a napfogyatkozás ide­jén lehet megszerezni. A tu­dománynak pedig nagy szük­sége van a Nap atmoszférájá­ra vonatkozó adatokra. Hogy ne mondjunk mást, a műhol­dak révén megtudtuk például azt, hogy a Nap atmoszférája egészen a Földig ér. Továbbá a napfogyatkozás idején szer­zett adatokból pontos követ­keztetéseket vonhatunk le a Föld és a Hold mozgásáról. A csillagászoknak ugyanis komoly fejtörést okoz a Hold ;,rakoncátlan” mozgása. A napfogyatkozás révén szerzett adatokkal foglalkozik még: a meteorológia, a ionoszféra- kutatás, a földmágnességtan, geodézia, a rádió híradástech­nika, a fizika (einsteini rela­tivitás elmélet bizonyítása, stb.) A Kozármislany és Vidéke Körzeti Fmsz. közös kezelésű vegyes és italboltba HÄZASPÄR-KEZELÖT keres. Jelentkezés személyesen vagy írásban a Kozármisleny és Vidéke Körzeti Fmsz-nél. 2380 Ä bemutatott szemelvény hangulata megkapta az osz­tályt. Nagy csend terpeszkedik a teremben, s negyvennégy kékköpenyes, fehérgalléros leány meglepetten néz maga elé. A fiatal tanárnő: Bártfai Lászlóné A. Bek: Volokalam- szki országút című regényéből olvasta fel azt a fejezetet, amely Barambajev kivégezte­tését mondja el. Akik olvasták a regényt, tudják, hogy a volo- kalamszki országúinál igen ne­héz és fontos harcok folytak. — Mi a véleményetek Ba­rambajev kivégeztetéséről, mondjátok meg őszintén, he­lyesnek tartjátok a zászlóalj­parancsnok ítéletét? Egy percnyi csend követi is­mét a tanárnő szavait, azután a harmadik padban Ágnes fel­áll. — Én helyesnek tartom a zászlóaljparancsnok ítéletét, hogy kivégzéssel büntette meg Barambajev szégyenteljes megfutqmodását. A parancs­noknak ígv kellett tennie! Éva tiltakozik, ő nem ért egészen egyet a kivégeztetés­sel. — Szerintem helyesebb lett volna, ha nem lövik fejbe, ha­nem valami más büntetést szabnak ki rá. Hiszen a hábo­rúban minden erpre, minden emberre szükség van! S ha most megbocsát a zászlóaljpa- rancsnok Barambajevnek -— többet biztosan nem cseleke­dett volna így. Egy energikus kislány fel­pattan a padjából: — Éppen azért volt szükség erre az ítéletre, mert háború volt. S a háborúban mindennél fontosabb a.d&guflcm^-T,udjuk> hogy a zászlóaljparancsnokban is megmozdult az ember, sze­retett volna megbocsátani Ba- rambajevnek, de éppen a kö­zösség érdekében nem tehette. Mert mi történik akkor, ha történetesen valóban az ellen­séggel találják szemben magu­kat? A vélemények megoszlanak a lányok között. A többség az­zal egyetért, hogy helyes volt a parancsnok ítélete, de a kis Éva nehezen tud ebbe a dön­tésbe belenyugodni. Ez a történet térben és idő­ben is messze esik az ő vilá­guktól. Akkor harc folyt, most béke van. a történet katonák­ról szól, s itt a padokban csu­pa fiatal lány ül. S mégis van valami, ami ezt a látszólag távoli történetet összekapcsolja ezzel a kis osz­tályközösséggel. Az élet igazsága az is. hogy­ha büntetést mérnek ki rá,nk valamiért, önmagunkban min­dig találunk felmentést, eny­hítő körülményeket, s egy ki­csit mindig igazságtalannak érezzük a büntetést. Emberi közösségben élünk, s előfordul, hogy az egyéni ér­dek összeütközésbe kerül a kö­zösség érdekével. Ez a kitű­nően megválasztott szemelvény is ezt példázta, szükség van a büntetésre akkor is, ha az egyén szempontjából talán el­nézőek tudnánk lenni, s meg­bocsátanánk. Az osztály éleiében is e 18- íotdul.. hogy „ valamilyen. sca-. bálytalanságért, fegyelmezet­lenségért büntetést kaptak egyesek. S az is előfordult, hogy ezt a büntetést jogtalan­nak érezték. Itt van például a kis Ilona esete, ö vele már többször elő­fordult, hogy elkésett az órák­ról, a múltkor egy teljes órát késett a politechnikai foglalko­zásról. De ami a legutóbb tör­tént vele — az nagyon elgon­dolkodtató mindnyájunk szá­mára. Tőlem, az osztályfőnökétől elkéretőzött egy szombati nap­ra, esküvőre. Az engedélyt megadtam neki, s az igazgató elvtársnő is hozzájárult. Ö azonban azt tette, hogy már pénteken elment az utolsó órá­ról. A tanárnak azt mondotta, hogy tőlem már elkérte magát, s el is engedtem. Persze, hogy erről én semmit sem tudtam. S most. hogy a dolog napfény­re került — egy igazolatlan órát kap büntetésül. Nem azért, mert már pénteken el­ment az utolsó óráról, hiszen, ha ezt valóban kéri tőlem — természetes, hogy elengedem, de visszaélt a nevemmel... — Mi a véleményetek erről az esetről? Megérdemelte Ilon­ka az igazolatlan órát? Reggel jött hozzám a Jutka, hogy bo­csássam meg Ilonkának ezt az esetét, biztos, hogy többet nem csinál ilyet. S lehet, hogy ez valóban így is van. Ilonka nem csinál ilyet többet, de mit szól az osztály, akkor? Mágam is hajlottam volna arra. hogy el-. Pénteken. kezdődik a TtT-kösgryűlések sorozata Megyénkben megkezdődtek a TIT 1961. májusában sorra- j kerülő III. országos küldött- | értekezletének előkészületei. A III. országos küldöttértekez­let az 1958. óta végzett tudo­mányos munkát fogja meg­vizsgálni és értékelni. A má­jusig hátralévő időben rende­zik meg a TIT járási, városi és megyei közgyűléseit, vala­mint a szakosztályközgyűlé- seket. Ezeken bonyolítják le a TIT vezetőségeinek újjáválasz- lását is. Megyénkben április 30-án rendezik meg a megyei TIT küldöttértekezletet. Ezeknek az eseményeknek a sorozatában először ezen a hé­ten, február 17-én, pénteken délelőtt 10 órakor tartják meg a siklósi járási közgyűlést. — Ezen a járás TIT tagságán kí­vül részt vesznek a többi já­rás és város TIT titkárai is. Hasonló közgyűléseket tarta­nak március közepéig a többi járásban és a megye városai­ban is. Áprilisban választanak új vezetőséget a szakosztályok s ugyanakkor alakul meg Pécs TIT szervezete is, amelynek fő feladata a pécsi értelmiség összefogása, a pécsi, illetve központi rendezésű előadások biztosítása lesz. A közgyűlések és küldöttér­tekezletek során nemcsak a TIT szervek személyi összeté­tele változik meg, hanem ú] szervezeti elemek is iö.snek létre. Újszerű lesz a szakosz­tályok irányítása is. amennyi­ben a szakosztályok szakmai és politikai irányítását a jö­vőben a szakosztályok megyei választmányai látják el. A III, országos küldöttérte­kezletre való felkészülés ese­ményei a megyében jelentős réteget érintenek. Megyénkben ugyanis a TIT tagsága a ta­valy szeptemberi hétszázról ezideig 1300-ra gyarapodott. Az 1300 TIT-tag közül 800 él vidéken. A tagság szervezeti­leg hét járási és — Pécsen kí­vül — két városi szervezetbe. 67 körzetbe és 16 szakosztály­ba tartozik. A TIT III. küldöttértekezlete nevezetes évfordulóhoz is fű­ződik. A tudományos ismeret- terjesztés szervezete ugyanis idén ünnepli fennállásának százhuszadik évfordulóját. A tudományosan gondolkodó em­berek szűkebb társaságának százhúsz évvel ezelőtt szüle­tett kezdeményezése azon­ban csak a felszabadulás után nyerte el igazi tartalmát és jelentőségét. A tudományáé is­meretterjesztés. ettől kezdve kezdhetett csak igazán tömeg­méretűvé válni! Pécsett 1953. július 5-én alakult meg a TIT 222 taggal. Tagjai közül 130 tartozott a természettudományi és 92 a társadalomtudományi tagozathoz. 1956-ra a tagok száma már elérte a hétszázat. A szervezet munkájának ered­ményét az első három évben 5300 előadás jelezte, amelyen összesen több, mint három­százezer hallgató vett részt. 1956-tól 1960. végéig növeke­dett a taglétszám a mai 1300- ig, s ebben az időszakban a TIT megyénkben 6600 előadást rendezett. Az előadások hall­gatóinak összesített száma 620 ezer, tehát az első három évi­nek mintegy kétszerese. Ezek a számok azt bizonyítják, hogy : a TIT működésének kezdete óta a tudományos felviágosító munka igen jelentős szerveze­tévé nőtt, s a technika és tu­domány iránti érdeklődés fo­kozódásával jelentősége to­vábbra is növekszik. A fototanács tervei a fotókörök érdekében Pécs dolgozóinak nagy része szereti a fényképezést. Erről tanúskodik az üzemi, hivatali, iskolai fotókörökben tapasztalt tevékenység. Munka után számtalan dolgozó áldozza sza­bad idejét e szép szórakozás­nak. Pihenőnapok után meg­növekszik a fotoköri laborató­riumok forgalma. Ilyenkor ké­szülnek el a kirándulások, kö­zös szórakozások emlékét őrző fényképek. Vannak, akik már igénye­sebbek. Nem elégszenek meg az emlékképekkel, hanem a tetszetősebb képek közül na­gyításokat is készítenek, hogy fénykép kiállításokon próbál­janak velük szerencsét. Sajnos kevés ezeknek a dol­gozóknak a száma. Pedig Pé­csett a sok-sok amatőr fény- I képező közül, — rendszeres I irányítás mellett —, nem ke­nézzem ezt Ilonkának, az utób­bi időben különösen meg va­gyok elégedve a tanulmányi eredményével. Ha azonban el­nézem szó nélkül ezt az esetet, akkor mások hasonló esetben megteszik ugyanezt. A másik eset pedig az erdő­ben történt, amikor kirándul­ni voltunk. Két kislány elkó- dorgott, s gyülekezés után ne­gyed órát kellett várni rájuk 92 embernek. Tudom, hogy nem csináltak rosszat, nem jártak rossz helyen, de azzal, hogy a közösséget megvárakoz­tatták — vétettek a közösségi élet szabályai ellen. A 92 ta­nuló között voltak olyan bejá­rók is, akiknek közben elment a vonata, vagy az autóbusza. Az osztályban nemcsak 2 ta­nuló, hanem sokkal több van. akinek az érdekeit figyelembe kell venni. Előfordult a múltkoriban, hogy egy leányt eliávolítottiunk az iskolából. Többen többféle­képpen ítélték meg ezt a helyze­tet. Voltak, akik bűntelennek és ártatlannak tartották a kis­lányt, s voltak olyanok is, akik pedig bűnözőnek, vagy rom­lottnak mondták. Mindkét vé­lemény határeset, egyik se föl­tétlenül igaz. Neki azért kel­lett elmenni az iskolából, mert a közösség szempontjából ez volt a helyes, a többiekre nem volt jó hatással. A vita nem ül el még a tíz­percben sem, a tanárnőt elhal­mozzák kérdésekkel. A tanulók szeretik ezeket az osztályfőnöki órákat, ahol min­dent el lehet mondani, s min­denre kapnak őszinte választ. \ legbensőbb problémáidra, kér- j déseikre Is. , HAMAR IMRE i vesen emelkedhetnének a fényképezők legjobbjai közé. Az eredményesebb és céltu­datosabb munka érdekében hozta létre a Szakszervezetek Megyei Tanácsa és a Városi Tanács Művelődési Osztálya a fototanácsot. A fototanács feladata, hogy a fotókörök problémáival fog­lalkozzék, fejlődésükben segít­se. Különösen az esztétikai ne­velés és a helyes képi szemlé­let kialakítása a célja. Emel­lett segítségadás a technikai nehézségek megoldásában is, A fototanács előadások szer­vezésével, a fotókörök látoga­tásával kívánja a feladatokat megoldaná. Még ebben az év­ben a fotókörök részére fotó­kiállítást kíván rendezni, melyben biztosítja a nyilvános szereplési lehetőséget. A sajtó útján szeretné nyilvánosságra hozni egy-egy jól működő fotó­kör eredményeit és munkássá­gát. Ahhoz, hogy a fototanács munkáját jól végezhesse, szük­séges a uóros területén műkö­dő valamennyi fotókör, felmé­rése. Az érdekelt szervek köz­vetlen írásbeli megkeresése sajnos nem lehetséges, mert a fotókörök eddig nem voltaik nyilvántartva. E felhívás alapján kérjük az érdekelt üzemek, vállalatok, hivatalok üzemi bizottságait, vezetőit, hogy a felügyeletük­höz tartozó fotóköröket feb­ruár 28-ig jelentsék be a Pécs városi Tanács VB Művelődési Osztálya címére. A bejelentés a következő adatokat tartalmazza: 1. Az üzem, vállalat, hivatal megnevezése és címe: 2. A fotokörvezető neve és hivatali telefonszáma: 3. A fotókör felügyeletét el­látó sz. b. megnevezését. Az adatok beérkezte után a kapcsolatot a fototanács a to- toszakreferens útján felveszi. Dr. Borsos József. a városi tanács v. b. népműv. csoport vezetője. Bujdosó László az SZMT titkára. Érdemes napraforgót +ermesxteni A kormány, hogy érdekel­tebbé tegye az igen fontos ex­portcikk, a napraforgó meg­termelésében az állami gazda­ságokat, termelőszövetkezete­ket és egyénileg dolgozó pa­rasztokat, felemelte a. napra­forgó felvásárlási árát. Nem­rég jelent meg a rendelkezés és ma már minden termelő- szövetkezetben tudják, hogy a krasznodari fajta napraforgó mázsáját 430, az iregi és a lovászpatonai fajta mázsáját 370, az egyéb fajta mázsáját pedig 350 forintért veszi át az állam a termelőktől. A ter­melőszövetkezetek és az álla­mi gazdaságok abban az eset­ben, ha száz mázsán felül szer­ződnek az állammal, akkor húsz, az egyénileg gazdálko­dók pedig tíz forint szerződé­ses felárat kapnak mázsán­ként. Ä múlt évben több termelő- szövetkezet foglalkozott nap­raforgó termesztéssel. A palo- tabozsoki Egyetértés például nem kevesebb, mint 105 hol­don termelt napraforgót. 8,2 mázsa napraforgó termett eb­ben a termelőszövetkezetben holdanként. Bár tavaly még olcsóbban vették át a napra­forgót, a termelőszövetkezet így is szép jövedelmet vágott zsebre. A 105 hold napraforgó r nem kevesebb, mint 236 778 forint jövedelmet jelentett a termelőszövetkezetnek. A sombereki Béke Termelő­szövetkezetben 42 hoüdon ter­mesztették ezt a valutát érő növényt. 453 mázsa naprafor­gójuk termett ezen a terüle­ten. Ez pedig azt jelenti, hogy 10,8 mázsás holdankénti átlag­termést értek el. Ezért a meg­termelt mennyiségért 124 608 forintot kaptak. Ennyit kap­tak a múlt évben. Ha az idei árakkal számoljuk, akkor lé­nyegesen többet kaphattak volna. Ha a sombereki terme­lőszövetkezet idén ugyanennyi napraforgót adna át az állam­nak, akkor nem 124 608 forin­tot kapna érte, hanem 167 000 forintot. Ez pedig azt mutat­ja, hogy ebben az évben csu­pán a kormányrendelet jóvol­tából mintegy 43 000 forinttal többet vághatnának zsebre ugyanazon termésmennyisé­gért. Nagy sző ez. Es erre egyre több termelő- szövetkezetben jönnek rá. Ezt mutatja az a tény is, hogy már eddig mintegy 369 vagon nap­raforgóra kötöttek szerződést a termelőszövetkezetekben. A leszerződött mennyiség zöme a siklósi, a mohácsi és a sely- Iyei járásra esik,,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom