Dunántúli Napló, 1961. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-14 / 38. szám

IMI. FEBRUÁR lé. NAPLÓ SZERELEM A Kamaraszínház nagysikerű bemutatója Toliseprű Cjpoto, látó, lottó Régi adósságát törlesztette a pécsi színház, amikor Műsorra tűzte Barta Lajos Szerelem című négyfelvonásos vígjáté­két. A Szerelem, amely közel fél évszázad távlatából is fris­sen, üdén hat, s mégnevetteti a közönséget — számunkra azért is érdekes, mert Írói alapélményét itt szerezte Pé­csett Barta Lajos. Azok Iközé az írók közé tartozik ö, alkik Vterülnek minden fantazmagó­riát, s minden Írásuknak egy- egy megtörtént eset adja a magvát. A Magyar Világ cí­mű novelláskötetének megjele­nése alkalmából írta róla a Csillagban Bóka László: „Elbeszélései nem kiagyalt történeteit, nem mesterséges konstrukciók, hanem az élet közvetlen szemléletéből szület­tek s azért nem szürkülnek naturalista fotográfiákká, mert szinte kiált belőlük a változás igénye, a változtatás szándéka, bennük borong az író szemé­lyes emléke, részvéte, tudatos érdekeltsége. írásai mögött ott él Barta Lajos szülőföldjének s ifjúsága tájainak világa, a napverte baranyai táj, Kista- polca, Beremend, Pogány, Nagyhansány, Pécs, nemcsak hitelességükre vallanak táji kö töttségükkel, hanem arra a századforduló idején is éber tekintetre, mely egy-egy kis­városi figurában meg tudja mutatni a társadalom válságá­nak egészét, mely egy kicsi­nyes világban észre tudja ven­ni a megszülető új első moc­canásait.^ Lényegében ezek a megálla­pítások érvényesek Barta La­jos színművére, g egész élet­művére. Barta Lajos színpadi mun­kássága különös helyet foglal 61 a drámairodalomban. Az ő színműveiben, a Parasztokban, a Tavaszi mámorban, az ör­vényben, a Zsuzsiban, a Szere­lemben és a Tanácsköztársa­ság idején nagy sikerrel ját­szott Forradalomban mind a kispolgári emberek életének kiúttalanságát, a földnélküli falusi emberek nyomott életé­nek a hangulatát — egyszóval azt a válságba jutott életfor­mát tükrözte, amely gyökeres változásért kiáltott. Barta La­jos volt az első megérzője an­nak, hogy ez a polgári társa­dalom. nem tarthatja sokáig rozoga bástyáit, s szinte, meg­sejtetté. hogy valami újnalk, gyökeres változásnak kell be- köbetkeznie — s ez a változás be is következett, Az ő hősei mondják ki elsőnek a Buda­pesti Magyar Színházban, hogy „.. .A népet nyomorító nagy­birtokot föl kell osztani!“ ami­Rab Antónia és Fülöp Zsigmond a Szerelem első felvonásá­ban. ért aztán az OMGE a harma­dik előadás után betiltja a darabot. A Zsuzsi az első, s mind­máig az egyetlen proletár jel­lemvígjáték. A Szerelem című négyfelvo­násos vígjátékát nagy sikerrel játszották már Romániában, Németországban, a prágai t)i- vadló Comedieben ötven elő­adást ért még, s legutóbb a Német Demokratikus Köztár­saság televíziója is bemutatta. Mi a titka ennek a vígjáték­nak, hogy annyi év távlatából is egyik sikert a másik után aratja a legkülönbözőbb szín­házakban, országokban? A Szerelem a múlt század vége és a század eleji kispol­gári élet tükörképe. Megmutatja a kispol­gári élet kiúttalanságát, a leá­nyok lealázó helyzetét, amikor is a férjszerzés volt legfőbb gondjuk — ezért folytak fur­fangos praktikák, az ármány­kodások, a csipkelődések egyet len családban is, ahol több lány volt. Lényegében erről szól a Szerelem is — a kis­polgári élet gondjait-bajait mu tatja be a maga groteszkségé- ben. A Szalay-család egy kicsit kívül maradt a városi élet za­josabb forgatagából, s a nyug­díjasok negyedében élnek, aho­va bizony ritkán látogatnak el a kérők. A rendezők: Lendvay Ferenc Jászai-díjas és Daridai Róbert a legtehetségesebb pécsi szí­nészeket válogatták össze a darabhoz. S amikor felgördül a függöny — s megjelennek a szereplők mintha a századelejl polgári élet kelne életre, olyan han­gulatot — olyan atmoszférát teremtenek a színpadon. Spányik Éva, akit tragika- ként tisztelnek Pécsett *— s úgy ismernek, mint drámai színészt — a színészi játék gaz­dag skáláját bontja ki Nelli szerepében. Kitűnően alakítot­ta az öregedő polgárlányt, aki ugyan elmúlott már huszon­nyolc esztendős — de minden­képpen férjhez akar menni. Az egyik pillanatban „adja a közömböst“, a másik percben pedig máris kibuggyan belőle a nemesen érző nő szenvedé­lyessége, amikor Korrloróczy, Komoróczy Jenő adótiszt hú­gai szerelméért esedez — min­dig mond valami banálisai, ami groteszkké teszi a .helyze­tet. Nellit,, ezt a nagydarab szögletes leányt, — fellovalják a húgai, s azt a színt keltik előbb Böske, majd pedig Lujza hogy elkaparintják az adótisz­tet tőle. Sok lehetőséget rejtett ez a szerep és Spányik Éva élt is ezekkel a lehetőségekkel. A másik igen hálás szerep Magda Oabinak jutott, aki Böskét, a prepaninát alakítot­ta sok színnel, melegséggel, — Alapjában véve nem rossz te­remtés ő, de tetszik neki az ugratás, hogy féltékennyé tud­ja tenni Nellit, s lóváteszi Komoróczyt is, aki egyik csap­dából a másikba esik. Böske jelenete Udvardy Pista had­naggyal tele szívderítő humor­ral, helyzetkomikummal. Az ő temperamentuma adja meg a családi élet ritmusát, mert a másik nővére, Lujza partija is füstbe ment, s úgy jér-kél a házban mint a kísértet. Meg­vádolja & testvérét, az anyját is a levélért, amit még nem is kézbesített a postás. Lujza eg- zaltélt alakját mély átérzéssel alakítja, bár néha túl játssza Rab Antónia. Ifjú Blkyt, a köl­tőt Fülöp Zsigmond kelti élet­re. öt láttuk már hasonló sze­repben. az elmúlt. szíhhaZ1 évadban, a Tündérlaki-lányok- ban ö volt Pázman Sándor új­ságíró és költ6, Azóta soka' fejlődött, teljesedett művésze­te. Bár a Szerelem első jelene­tében, amikor búcsúzik Lujzá­tól és hűséget esküszik, túl so­kat komédiázik. Jóllehet, ez rendezői felfogásból ered. men- úgy érezzük, hogy a Vígjáték­ból a pécsiek egy kicsit komé­diát csináltak. Erre némileg szükség is volt, hiszen a Sze­relem nem a vígjátékokban szokásos „happy end”-del vég­ződik, amikoris mindenki meg­találja a maga párját. Lujza és Böske számára tragédiát je. lent ez a vég. S hogy a kö­zönség mégsem érzi annak, az a komikus szálak további ügyes bonyolításának az ered­ménye. Szabó Ottó Komoróczy, Ko- moróczy adótisztje — a leg­sokoldalúbban, legalaposabban megformált alakítás. Már a puszta megjelenése kacajra fa­kaszt. amíg a színpadon van — 6 áll a középpontban, szin­te légkört teremt maga körül. Kenderessy Tibor és Hor­váth Magda, akik a Szalay házaspárt alakítják — mind­ketten hitelesen adják vissza a kor emberét, a kor hangulatát, A családi gyeplőt már rég ki­engedték a kezükből, rég nem úgy történnek már a dolgok a családban, ahogy ők szeretnék. Alapjában véve melegszívű emberek ők, csak gyengék. Szalma Lajos (Biky fűszeres) epizód szerepében remekel. Az ő alakjába sűrítette az író a kiskereskedő minden jellem­vonását. Nesn sokat ért az írá­sokhoz, a versekhez, ő az élet szigorú logikáját követi, drá­gult a liszt, a rizs, s bizony a kuncsaftoknak kell megfizet­ni. Szólni kell még Gergely István művészi játékáról, aki .Kócsárd temetkezési vállalko­zót jeleníti meg. Elismeréssel kell még szólni Somogyi Miklós, Bódís Irén, Fékete András és Rere.cz Hón­ná alakításairól, akik epizód- szerepeikben sikerrel keltettek életre egy-egy századeleji fi­gurát. Összegezve a dolgokat — a Pécsi Kamaraszínház sikerre vitte Berta Lajos Szerelem cí­mű vígjátékát, a dicséretes vál­lalkozást méltó elismerés kö­vette, amit mi sem bizonyít ékesebben, mint az előadás alatt kwkltörő hangos nevetés. S estéről estére kellemes órá­kat szerezlek a színészek a kö zönségnek, akik a Szerelemből megismerik a félévszázad előt­ti pécsi életet. Hamar Imre Nem akarunk hírverést csapni a Kossuth utcai cseme­geboltnak, de őszintén meg kell mondanunk, hogy amióta a nyugati üzletrész kirakatál újra rendezték és kicserélték a szövegében és helyesírásá­ban kifogásplt táblát, a kira­kat nemcsak elismerést keltő, hanem a benne elhelyezek új Tábla is helyes szövegű: ..Meg­rendelt áruját díjtalanul haza küldjük.’1 Bárcsak sokan követnék a csemegebolt vezetőségének példamutató intézkedését! A vele szemben lévő OFOTÉRT- bolt kirakatéban állította ki a „mecseki fotoklub” díjazott fényképfelvételeit. És ha már a saját egyesületi címük hely­telenül kisbetűkkel íródott, legalább a kiállítók nevét ír­hatták volna helyesen, és ne így: szendrődy István, (artfos miklós, tillai ernő „kollekció­ja”! Mintha így művészibb lenne! Mintha a Mecseki Foto- klubot nem kötelézné a he­lyesírás! És bizonyára a nagy­közönség meg sem érti már, hogy mi is az a gyűjtemény, hanem mér csak kollekciók­ban tud gondolkodni! Ki gondolná, hogy az emlí­tett amatőr fényképész-egye­sületnek erős versenytársa tá­madt a tőle pár méternyire székelő, Városház közi IBUSZ útlevél- és vízumosztály pécsi kirendeltségében. A kirakati értesítés szerint itt történik az „Útlevél kérelmek felvétele.” Erős a gyanúm, hogy itt a ké­relmeket nem fényképezik le, még csak le sem kell dobni az iratokat a földre ., felvétel” Céljából, hanem Csak igekötő­csere történt: átvétel helyett felvételt íratott a felületes fo­galmazó. Mily sok baj adódik ezek­kel a fotósokkal. Még az aka­démiai helyesírási szabályzat sem törődik velük. Elzárkó­zik annak eldöntése elől, ho­gyan kell írni a fotó, fotós, fo­tózik szavakat. A szabályzat szerint a fotócikk, a fotogra- fál. fotográfia szót rövid o-val kell írni. A Foto folyóirat Is rövid o-s című. Ezzel szemben viszoht A magyar nyelv értel­mező szófára (amelyet a Ma­gyar Tud. Akadémia nyelv­tudományi intézete szerkeszt és a Bakos Ferenc, Fábián Pál által szerkesztett Idegen sza­vak kéziszótára is ismeri a fo­tográfia rövidítéséből szárma­zó fotó szót és azt hosszú ó- val írja. A fotó szón elsősor­ban fényképészeti műtermet, Illetőleg a fényképészeti cik­kek szakűzletét értik. Persze a fotó szó más! is jelent. A fényképen vagy fénykép alatt feliratként személynév előtt vagv Után írt fotó szó azt jel­zi, hogy a fénykép valakinek a felvétele. És ha az önálló ér­telmet kapott fotó szót hosszú ó-val is kell írni. összetételei­ben (fotobaktérium, fotocella, fotográfus, fotometria, íbto- riport) röviden írandó. Városunkban a fotó szót rö­vid és hosszú változataiban egyaránt meglelhetjük. Több kirakatban olvastuk: OPTI­KA — FOTO. MáspU: FOTÖ Szilágyi. A Kossuth utcai OFOTÉRT-boltban kezünkbe nyomtak egy reklámlapot, fezen olvassuk: „Fotósok, fi­gyelem!” Amennyire bizonytalan a fotó szó helyesírása, annyira ingadozó a totó és a lottó szó írása is. Az üzletek elé kitelt, zöld ládákon hol TOTO- LOTTO, hol pedig TOTÓ- LOTTÖ szerepel. A Színház téren ezt olvastuk: Országos Takarékpénztár 100. számú TOTO-I.OTtO Kirendeltsége. A totó szó hosszú ó-val való írása kérdésében döntött már az Akadémia. Ennek mintá­jára a lottó szót Is hosszú ó- vál kell írni. Mindkét szó szócsohkftásból keletkezett. A tötó a hivatalos lóverseuy- fogadóiroda, a totalizator szó elmetszésefla lottó pedig az olasz lottéria (számsorsjáték') szó gyermeke. Sokan a sze­rencse istenasszonya iránti hódolatból feleslegesen nagy betűvel írjak e két szót. Töb­ben összetévesztik a népszerű Olasz komikus: Arttonio de Curtis becenevével, a Toló­val. A vasárnapi újságban is hír jelent meg a totózás-lottó- zással kapcsolatosan: „Fővá­rosi mintára a megyei tanács homlokzatára szerelve hatal­mas Totó-Lottó propaganda transzparenst is készítenek.” Mi inkább az épület falára, mint a tanács dolgozóinak homlokára javasoljuk felsze­relni a világító feliratokat. Még ha csábít is a fővárosi minta! Dr. Tólh István Bélyeg világkiállítás Budapesten A világ filatelistái ez évben a F. I. P. védnöksége alatt Budapesten tartják bélyeg vi- 1 ágid ál tiltásukat. A szeptember 23. október 3-a közötti kiállí­tást a Műcsarnokban rendezik. Ez ideig a 'Szovjetunió, Cseh­szlovákia, valamint török, dán, Nyolcvan éves a bólyi MEDOSZ dalárda Vasárnap dalos napot rendeznek Bolyban A nötanács felhívása után: A bólyi MEDOSZ dalárda fennállásának 80 éves jubileu­ma alkalmából dalos napot rendez február 18-én, vasárnap. Délelőtt 11 órakor a Vörös Csillag mozihelyiségben jubi­leuma közgyűlést tartanak« amelyét a Himnusszal kezde­nek. s az elnöki megnyitó be­szédet Pohly Ferenc tartja. — Száll a dal címmel, Zoltai Já­nos szaval, majd Malik László küitürigazgató ünnepi beszé­dei marid a Bólyi Dalárda 80 éves iubileurtia alkalmából A MEDOSZ központ zászlót és jubileumi emléklapokat ado­mányoz a dalárdának. Este hét ófalror kerül sor a jubileumi díszhangversenyre. A műsorban Erkel: Hunyadi László nyitány. Erkel: Vár az ünnep, Erkel: Hazám, hazám, magyar táncok, Händel: Győ­zelmi kórus, Liszt: Ünnepi ének. Liszt: A pataknál. Gou­nod: Faust. Balett, Lehár: Óh lányka, óh lányka, három nép­dal. Borgulya: Ébredj szép vi­lág, Balázs: Hajnali köszöntő, Kodály: Kállai kettős című zene- és kórusszámok: szerepel­nek. Közreműködik a Mohács Városi Hangversenyzenekar, vezényel Tarr Imre, zongorán kísér Nádasdv László, az ének­kart vezényli dr. Dlusztus József. A falusi asszonyok sok ezer baromfit neveinek fel a háztáji gazdaságokban Illfr'flnÁSJHIiEl'VTÉS Várhntó Időjárás kedd estig: enyhe idő, gyengülő szél. Ki­sebb felhőátvonulások, legfel­jebb néhány helyen kevés eső- TU. Több helyen reggeli köd-' képződés.. Várható legalacso- •‘ább éjszakai Hőmérséklel plusz 1 —3, legmagasabb nap­pal! hőmérséklet holnap plusz 3—8 fok között. Távolabbi kilátások: a hét közepén enyhe, csendes idő, reggeli ködökkel; A közelmúltban jelent meg a megyei nőtanécs felhívása az asszonyokhoz, hogy nyújtsa­nak minél nagyobo segítséget a baromfi- és tojásellátás meg­javításában. Több okból is szükség van erre. Először is a lakosság ellátása szempontjá­ból egyre több tojásra és ba­romfihúsra van szükség. Má­sodszor a termelőszövetkezetek nagyrésze még nem rendelke­zik megfelelő lehetőségekkel a nagyüzemi baromfitenyésztés bevezetésére, mert sem az .anyagi, sem a személyi felté­telek nincsenek még biztosít­va, Mindkét területen a munka nagyja az asszonyokra és lá­nyokra vár. Mi a tennivaló? Egyelőre az, hogy háztájiban vállalják a baromfitenyésztést, s ezenkívül vegyenek részt az asszonyok és lányok a boldog- assZonyfai baromfitenyésztési tanfolyamon és ha a feltételek megteremtődnek a szövetkezet­ben, akkor már hozzáértő szakszerűséggel végezhetik el a i munkájukat, sak. hanem a községi nőtaná­csok gyűlései is., Legtöbb he­lyen ötvenen-hatvaftan, vagy niég ennél is többen összejöt­tek. Kölkeden például nyolc­van asszony vett részt a falusi nőtanács gyűlésén és igen nagy érdeklődéssel foglalkoztak a baromfitenyésztés kérdéseivel. Csak egvpár példát a gyű­lések eredményeiről. A mágocsi asszonyok vállal­ták, hogy a háztájiból szer­ződéses alapon 43 ezer tojást és 4 300 tyúkot adnak, Bara- nyajenőn a szövetkezeti tag asszonyok száz darab tyúkot adnak a tsz-be. a szövetkezét ezeket a tyűkokat értékesíti és helyette törzsállományt szerez be. Hidason 7 100 darab tojásra és 225 kg baromfihúsra, Kékesden 7 OOO tojásra és 60 kiló ba­romfihúsra, Véménden 50 ezer tojásra és eddig 45 kiló ba­romfihúsra. Kátolyban 11 ezer tojásra kötöttek szerződést a háztájiakból, és így lehetne még nagjmn sok község példá­ját említeni, belga, svéd, svájci, izlandi éV máltai postaszervek jelentet­ték be a részvételüket, de raj­tuk kívül 100 külföldi, Illetve hazai egyéni kiállító is jelent­kezett gyűjteményéivel a ki­állításra. A kiállítás előhírnökeként már áprilisban- díszes bélyeg- sorozat jelenik meg, de elké­szült már a kiállítás plakátja Is, melyet az oly sok szép bé­lyegsorozatot tervező művész, Vertei József készített. A ha­zai érdeklődők tájékoztatására közöljük, hogy a kiállítás látogatói számára utazási ked­vezményt engedélyezett a köz­lekedés- és pasbaügyi minisz­ter. Elegendő számú jelentke­zés esetén a nagyobb vidéki városokból különvonaitot, illet­ve külön autóbuszokat szer­vez aiz IBUSZ. A kiállítással egyidőbem Liszt és Bartók ze­ned ünnepségeket is rendez­nek B a MABEÓSZ már fel­vette á kapcsolatot a zenei ün­nepségek rendezőségével, hogy a ki állításra étkezők számára biztosítsák a mindkét rendez­vény«» való részvétel lehető­ségét A Szigetvári Konzervgyár azonnali belépéssel anyég- és áruforgalmi vezetői keres. Erkölcsi bizonyít­vány szükséges. Felvétel esetén útiköltséget térítünk. Í355 / | A megyei nőtanács nem elé­gedett meg azzal, hogy egy fel­hívást adott ki, hanem minden járásban és községben hőgyű­léseken beszélik meg az ezzel kapcsolatos tennivalókat, A pécsi járás asszonyai pél­dául a gyűlés után elhatá­rozták, hogy versenyre hív­ják ki a sásdl járás asszo­nyait. Feltételeiket pontokba fog­lalták és megküldték a sásdi- aknak. Első pontban azt tűzték ki célul, hogy minden szövet­kezeti tag a háztájiból 20 kilo­gramm baromfihúsra és 500 darab tojásra köt szerződést. A következő pont pedig ki­mondja. hogy a járás nyolc községében 220 kotlót ültetnek és azt átadják a szövetkezet­nek. A sásdi járás asszonyai örömmel elfogadták a verseny­felhívást és még ki. is egészí­tették azzal, hogy egy év alatt a baromfiállományukat törzs- állománnyá cserélik ki. Nemcsak a magasabb színtű Igyűlések voltak igen haszno-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom