Dunántúli Napló, 1961. február (18. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-14 / 38. szám
o NAPLÓ 1961. FEBRUAR 14. Moszkvai jelentés a szovjet tudomány új sikeréről Hétfőn inggel egész Moszkva, az egész Szovjetunió a szovjet tudomány új, kimagasló sikerének, a Vénusz felé elindított űrállomás sikeres felbocsátásának hatása alatt állott. A moszkvai rádió már a kora reggeli óráktól kezdve állandóan közvetítette a szovjet társadalom legkülönbözőbb létegei képviselőinek nyilatkozatait. Az űrrakéta felbocsátása volt a téma hétfőn reggel mindenütt: a moszkvai Metro lépcsőin és a trolibuszokon, az üzemekben, a hivatalokban, a gyárak öltözőiben. A Pravda ünnepi köntösbe öltözve jelentette be a világraszóló eseményt: a lap első oldalán hatalmas rajz vonul végig — munkásalak emeli magasra a szovjet állam szimbólumát, a sarlót és kalapácsot, amelynek fénye besugározza az egész földet. A lap címe mellett hatalmas rakéta rajza látható. Egészoldalas szalagcímben jelenti a Pravdá: Uj szakasz nyílt meg a világűr meghódításában, február 12-en útnak indult a szovjet űrrakéta a Vénusz felé. A lapban a szovjet tudomány számos vezető személyisége nyilatkozik az űrrakéta felbocsátásáról. Topcsijev, a Szovjetunió Tudományos .Akadémiájának alelnöke hangsúlyozza: A szovjet tudomány egész sor területen vezető helyet foglal el a világban. Mindenki ismeri, milyen kimagasló sikereket érnek el a szovjet tudósok a nukleáris fizikában, a matematikában, a mechanikában, a kémiában, valamint a tudomány és technika sok más ágában. Különösen nagy szerepei töltenek be a Szovjetunió sikerei a rakétáépítés, a világűr meghódítása történetében. A szovjet szputnyikok, lunyikok. űrrakéták, űrhajók hírét az egész világ ismeri. Nyilatkozott a lapban a Nemzetközi Űrhajózási Társulat elnöke.. Szedöv akadémikus is. Szedov rövid nyilatkozatában elsősorban azzal a kérdéssel foglalkozik, milyen feladatot kell betöltenie a Vénusz felé induló első űrállomásnak. A világhírű szovjet tudós megállapít jaj különösen nagyjelentőségű annak a problémának megoldása, hogy nagy pontossággal vezéreljék az űrállomást a távoli bolygókhoz. Ez az alapvető kérdés, egyúttal szorosan összekapcsolódik a világűrben történő nagytávolságú rádiókapcsolat problémájával is — hangsúlyozza Szedov. A szovjet tudósok aláhúzzál' a kísérlet nagy fontosságát, megállapítják, hogy az űrállomás útjától rendkívüli érdekességű tudományos adatokat lehet várni. Eriről nyilatkozott a szovjet rádiónak Mihajlov professzor, a pülkovói obszervatórium igazgatója is. Ugyanakkor a tudományos kommentárok aláhúzzák: korántsem lehet várni mindjárt az első ilyen kísérlettől teljes sikert, fűszert az űrállomás sokmillió kilométeres útján olyan hatások alá kerülnek amelyeket egyelőre fei seih tudunk mérni. Szevernij. a krími asztrofizikai obszervatórium -igazgatója például nyilatkozatában megállapítja: az űrállomást többnóhapos útja során veszélyeztetik a meteoritek. a nagyenergiájú sugárzás részecskéi, épben ezért rendkívüli érdekességű az egész tudomány számára az a probléma, vajon milyen körülmények közé kerül, hogyan viselkedik a rehdkívüli helyzetben az automatikus űrállomás többhóhápos Útja során. A Pravda egyébként közli az első külföldi visszhangokat,, A magyar tudomány képviselőinek Üdvözletét a szovjet tudósok. a világűr meghódítása üj sikerének megteremtőihez Hevesi Gyula akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia . tudományos .titkára- tolmácsolja a lap hasábjain keresztül. II szovlet űrrakéta célpontja: a Vénusz A sxovjel tudomány új sikerét csodálja u világ Cupidó és a Vénusz májusi randevúja Párizs. Az MTI párizsi tudósítója jelenti vasárnap éjfélkor: A francia rádió késő esti híradásában vezető helyen számolt be a szovjet tudomány újabb világraszóló sikeréről. A rádió hírmagyarázója aláhúzta, hogy most nemcsak új óriás- szputnyikot bocsátottak fel a szovjet tudósok, hanem első- izben visz magával az űrhajó önműködő bolygóközi állomást és első esetben vették célba a szovjet űrkutatók a Vénuszt. Annak szemléltetésére, mekkora pontossággal kellett elinti Itaniok útjára az űrhajót és "tíz önműködő bolygóközi állomást. a rádió ezt a hasonlatot választotta: mintha egy algíri legyet kellene eltalálni ptulkával — Párizsból. .. 1000 kilométeres távolságból egy légy, erre az arányra „egyszerűsíthető“ le az a feladat, amelyet a szovjet tudósoknak meg kellett oldaniuk. A francia rádióhallgatók körében népszerű magánrádió, az. Europe í. tudományos munkatársa rögtönzött előadásban ismertette a szovjet tudomány új diadalénak jelentőségét és rámutatott, hogy igen nagy eredmények várhatók az önműködő bolygóközi állomást ól, a Vénuszt ugyanis a csillagászok sem ismerik, rendkívül ■ sűrű atmoszféra veszi körül a bolygót. Franciás szellemességgel az Europe 1. sietett nevet adni a szovjet űrhajónak és önműködő bolygóközi állomása nak: „Cupidónak" nevezte el és megjegyezte: Cupido és Vénusz randevúját májusra tűzték ki. Az Europe 1. beszámolt arról is, hogy az egész tudományos világ óriási lelkesedéssel fogadta a szovjet tudósok újabb kimagasló teljesítményét, — Hozzáfűzte, szinte már megszokták a szovjet tudósoktól, hogy mindig újabb és nehezebb feladatokat tűznek mi guk elé. A Párizsba érkező jelentések arra vallanak, hogy politikai síkon is igen nagy hatása mutatkozik a szovjet tudósok sikerének. Kennedy amerikai elnököt például haladéktalanul értesítették az új szputnyik és az önműködő bolygóközi állomás felbocsátásáról. Valamennyi párizBi lap készülő hétfői száma plakátbetűs címekkel közli a szenzációs hírt. Az Humanlté élén is ez olvasható: „A szovjet önműködő bolygóközi állomás a Vénusz felé halad k 0 Szovjetunió évekkel megelőzte az Egyesült Államukat Amerikai vélemények MTI washingtoni tudósítója jelenti: A szovjet Vilégűrkutatás újabb kimagasló eredményének híre villámgyorsan bejárta az Egyesült Államokat. A hírügynökségek nyomban átvették a moszkvai jelentést. Ezzel a jelentéssel kezdődik a rádió- és televízió-állomások mindegyik híradása,. Az UPI hírügynökség a szovjet tudósok, mérnökök és munkások hőstettét „fantasztikus rakétaslkeimék“ nevezi. A hír- ügynökségek washingtoni tudósítója rámutat, hogy amerikai űrhajózási szakemberek véleménye szerint „a Vénusz-rakéta fellövésével a Szovjetunió mintegy három évvel megelőzte az Egyesült Államokban tervbe vett hasonló kísérleteket”. Clifford Case köztársaságpárti szenátor, az amerikai t,m nátus űrhajózási és űrkutatási bizottságának tagja „rendkívül érdekes eredménynek” nevezte a kozmikus műveleteknek azt a bonyolult együttesét, amelyet a Szovjetunió végrehajtott. Mint az AP közli, az angliai Ht'ustmanceüX obszervatóriumának szóvivője kijelentette, a leglényegesebbnek azt tartja, hogy az automatikus bolygóközi állomást egv mesterséges holdról bocsátották fel, Washingtonban az Amerikai Országos Űrhajózási Hivatal tisztviselői hangoztatták, hbgy véleményük szerint a Szovjetunió által az automatikus bolygóközi állomás felbocsátásánál alkalmazott technika ..újabb haladást jelent” a világtér kutatásában. A Vénusz az ég legfényesebb „csillaga'’ — bál', mint a Nap többi bolygójának, saját fénye a Vénusznak nincs, csupán a Map világítja meg, tehát tudómányos értelemben nem számit csillagnak. A magyal* nép esthajnal- dSÜiagrták hevézi. mivel á nyugati égen alkonyaikor, a keleti égen pedig hajnalban látható. A Naptól való távolság szerint a Merkur után a Vénusz a második bolygói Távcsövön keresztül általában világos, sík, fehér színű égitestnek látják. Ami azonban a távcsőben látható, az Csak a bolygófelszín felett' lebegő ■ összefüggő felhőzet. Magát a bolygó felszínét eddig rftég senki sem látta. A Vénusz főbb adatai a következők: Közepes távolsága a Naptól 108 millió kilométer; a Földtől való legkisebb távolsága 40 millió, legnagyobb távolsága 259 millió kilométer, keringésének időtartama 224.7 nap, egyenlítői átmérője 12 610 kilométer. Ha a Eöld térfogatát 1-nek Vesszük, akkor a Vénusz térfogata 0.97. A Vénusz átlagos sebessége pályáján 35 kilométer másodpercenként. A Vénusz megvilágított féltekéjén a hőmérséklet plusz 50, sőt plusz 100 fokot is elér, a másik félteke hőmérséklete mínusz 20—-mínusz 25 fok,körül mozog. Bizonyos, hogy a bolygó Végez tengelyforgást, hiszen az éjszakai félgömb hőmérséklete az említettnél jóval alacsonyabb lenne abban az esetben, ha a bolygó tengelyforgása kötött lenne, vagyis mih- dig Ugyanazt a félgömbjét fordítaná a Nap felé. A Vénusz légkörének felfedezése orosz csillagász —* Lomonoszov — nevéhez fűződik, aki 1761. június 6-án észlelte elsőnek a Vénusz atmoszféráját. A Vénusz világos korongján semmiféle állandó részlet nem vehető ki éppen az említett felhőtakaró miatt, amelynek vegyi összetétele pontosan még nem Ismehetes. Szín- képelemzések tanúsága szerint a Vénusz légkörében sokkal nagyobb százalék arányban fordul elő széndioxid, mint a Föld légkörében. Ezzel szemben oxigént csak nyomokban Vagy egyáltalán nem találták. A legutóbbi években kimutatták a, sarki fényt is a bolygó légkörében. Számos kutató foglalkozott már azzal a kérdéssel, hogy van-e élet a Vénuszon. Hoszú ideig uralkodott az a nézet, hogy a Vénuszon buja növényzet Van, amely a Föld kal'bonkotezakbeli növényvilágához hasonlítható. Az újabb kutatások ábrán nyert hőmérsékleti adatok alapján azonban ma már sok kutató úgy véli, hogy a Vénuszon nincs élet. Az eddig szerzett ismereteinkből arra lehet következtetni, hogy az ember nem létezhetne a Vénuszon és kizárt dolog az állati élet bármilyen formája is. Egyesek véleménye szerint a Vénusznak lehetségesek óceánjai, s ezekben esetleg találhatók olyan kezdetleges lények, amilyenek több mint 500 millió évvel ezelőtt élteit a Föld tengereiben. • A Vénuszon esetleg meglevő élet érdekes és fontos kérdésére a választ a jövőbeli kutatásoktól várják. Figyelemre méltó egyébként az a rövid idő. amely alatt a szovjet automatikus űrállomás a Vénuszhbz vezető utat megteszi. Korábban a tudósok általában a Föld—Vénusz utazásra 146 napot számoltak abban az esetben, ha az űrhajó, illetve az automatikus űrállomás a Föld felszínéről 27.3 kilométer'másodperc sebességgel ibdül. Természetesen az a tény. hogy az automatikus űrállomást nem a Eöld • felszínéről, hanem a Eöld körül keringő mesterséges holdról indították útjának, Csökkentette a szükséges kezdő sebességet. A szovjet bolygóközi állomás felbocsátásának további visszhangja Hogyan indították «I a nyolcadik szputnyikrál a Vénusz-rakétát Rakétatechnikai és híradástechnikai világrekord JSagy Ernő nyilaikozatu TOKIÓ A hat vezető japán reggeli lap közül öt újság első oldalát ét tördelték, hogy helyet kaphasson az ottani idő szerint hajnalban érkezett szenzációs hír. A lapok nagy szalagcímekkel közük a szovjet tudomány sikeréről szóló jelentést. NEW YORK John Barbour, az AP tudományos szakírója tudósoktól szokatlan költői nyelven Így ír: „Az esti égbolt fényes ékköve. a Vénusz,mint valami titokzatos, lefátyolozott hölgy halad randevújára az orosz Urzá-f ával Alton Blakeslee, az AP hír- magyarazcfia szerint „a Vénusz rakéta elég nagynak látszik ahhoz, hogy távvezérlő-berendezéssel. valamint a sugárzás, a mágneses mező, a meteor- veszély és a többi naprendszeri jelenség mérésére alkalmas tökéletes műszerekkel legyen felszerelve.” A kommentátor szerint a vasárnapi fellövés magyarázatot ad a tíz nyppal ezelőtt felbocsátott hat és fél tonna súlyú szovjet driás- -Lputnyik »rejtélyére” te Dr. Hugh Dryden. az Amerikai Űrhajózási Hivatal aligazgatója szerint az Egyesült Államok másfél-két évvel jár a Szovjetunió mögött a „kétfokozatú ugrás” elérésében. A Vénusz-rakétát ugyanis nem a földről, hanem egy nagysülyú szputnyikról bocsátották fel. Bizonyos Idő óta tudtuk, hogy a Szovjetunió e feladat teljesítéséhez elegendő hajtóerővel rendelkezik — mondotta. OSLO AP-jelentés szerint Erik Tandberg, a norvég királyi hadügyi kutatóintézet egyik ve zetője így nyilatkozott: „A szovjet Vénusz-kísérlet egyike a legnagyobb vívmányoknak, amit az ember valaha is elért a Világűr meghódításéban''» Az oslói reggeli lapok egyébként plakátbetűs szalngcímek- kel közölték a felbocsátás hírét. Nagy Ernő, a MTESZ központi! asztronautikai szakosztályának titkára a Vénusz- rakéta felbocsátásával kapcsolatosan a következőket mondoitta el a Magyar Távirati Iroda munkatársának! A Vénusz-rakéta indítása technikai szempontból az űrkutatásban eddig megvalósított legnehezebb feladat, Előbb a nyolcadik szputnyikot juttatták egy mesterséges holdpélyána. majd — földi parancsra — erről a pályáról indították tovább magát a Vénusz-rakétát. A nyolcadik szputnyik pá-, lyájának részletei egyelőre még nem ismeretesek, feltételezhető azonban, hogy a korábbi szovjet sZputnyikokhoz hasonló jellegű, tehát főleg hasonló hajlásszögű pályán haladhatott. Erről a pályáról kellett azután a Vénusz-rakétát oly módon elindítani, hogy felgyorsulásának végére egyrészt A Föld—Vénusz közös pályasíkba kerüljön, másrészt sebessége el is érje a kívánt értéket. Ez a kettős feladat csak úgy valósítható meg, ha á Vénusz-rakéta repülés közben való indításának időpontját nemcsak a lehető legnagyobb pontossággal előre megválasztják, hanem ha a rakéta a számitásaknak megfelelően, késedelem nélkül, rögtön be Is gyújt, és végrehajtja az előírt programot. A kísérlet sikere azt bizonyítja, hogy ezt a rendkívül nehéz feladatot a szovjet rakéta-technikusoknak sikerült megoldartiok. — Az ilyen kétlépcsős Indites esetén, amelynél mindegyik lépcsőben egy-egy több- fokozatú rakéta van, minden következő fokozatnak örökölnie kell az előző fokozatok összesített sebességét, hogy az utolsó fokozat a meghatározott pályán a kívánt sebességet elérje. Ezúttal is így kellett tenni. Nem lehetett szó afról, hogy a föld körül keringő mesterséges holdról a Vénusz- rakéta például oldalirányban induljon el: a nyolcadik szputnyik pályáját érintő görbe mentén, a nyolcadik szputnyik pályamentd sebességét teljés mértékben megörökölve kellett útját megkezdenie. Ha arra gondolunk, hogy a szputnyik keringése során pályájának ellentétes oldalán ugyanilyen nagyságú, de éppen ellentétes irányú sebességgel halad, beláthatjuk, mennyire fontos volt az indítás pontos helyének, a pálya megfelelő pontjának kiválasztása éS megtartása. Csakis így vált lehetségessé. hogy a Vénusz- rakéta végül is a tervezésnél kiválasztott, aránylag nagy sebességet érte el. — A kísrélet. célja valószínűleg az, hogy a rakétát a Vénusz kőzvetflen közelségébe juttassák el. fiat a közvetlen közelséget a csillagászok a bolygó vonzási szférájának nevezik, ami ft Vénusz esetében körülbelül 600 000 kilométer sugarú gömb. Ha a rakéta ebbe a gömbbe eljut, akkor pályáját a Vénusz jelentős mértékben módosítani fogja, s közben a rakéta a Vénusszal kapcsolatos néhánv fizikai és égi-mechanikai mérést végezhet el. — A kísérlet sikere szempontjából rendkívül fontos a híradástechnikai berendezések kifogástalan működése. A korábbi szovjet űrkutatási kísérletektől eltérőleg most a lehelő legrövidebb hullámhosz- szot választották, a 922 megahertzet, vagyis a 32.5 centiméteres huüámhosszot. Ez már erősen a mikrohullámú tartományba esik, míg az összes előző szovjet és amerikai űrkísérletekben ultrarövid hullámú berendezésekkel dolgoztak. A mikrohullámok terjedési tulajdonságai sok szempontból lehetővé teszik a rakéta helyzetének pontosabb megállapítását is, márpedig éppen ez a kísérlet egyik Célja. Ugyanakkor ilyen kis hullámhosszon, rendkívül szűk frekvenciasávban, kisebb energiával is őrifel távolságokat lehet áthidalni. A rákéig indításának körülményeit éleve úgy választották fheg, hogy a föld, a rakéta és a Vénusz- boiygó a továbbiak során egészen addig, amíg a rakéta eljut a Vénuszig, egymáshoz egyré közelebb kerülnék, tehát a rakéta rádiójeleinek Vétett körülményei nem rosszabbodnak majd lényegesen. Így remélhető, hogy több tízmillió kilométeren keresztül sikerül fenntartani az összeköttetésit, afnl feltétlenül világrekordot jeieht a rádiózás eddigi történetében — fejezte be nyilatkozatát Nagy Ernő. a MTESZ központi asztronautikai szakosztályának titkára. / J V \
