Dunántúli Napló, 1961. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-11 / 36. szám

N A Pf O 3 1961. FEBRUAR 11. Termelési tanácskozások a kokszművekben Zárszámadás a majsi Táncsics Termelőszövetkezetben Hetedikén és nyolcadikén tárgyalták meg termelési érte­kezleten a múlt évi eredmé­nyeket és az idei első negyed­év termelési feladatait a Pécsi Kokszművekben. A beszámolókat üzemrészen­ként az üzemvezetők tartották. Bejelentették, hogy a koksz­művek 1960. évi termelési ter­vét 109,4 százalékra teljesítet­te. Ebben a szép eredményben benne van a kokszművek min­den dolgozójának jó munkája és erőfeszítései II lakosság jobb ellátásáért A Baranya megyei tanács, kormányunk által jóváhagyott 1961. évi terve a tavalyihoz hasonlóan azt a célt tűzte ki, feladatul, hogy többek között 6 helyiipar, építőipar, a külön- 3öző szolgáltatási ágak, az ok- ' a tás, a kulturális szolgáltatás, ; i lakásfejlesztés, az egészség­ügy stb. a lakosság igényei- ■ aek kielégítését újabb lépéssel ' rigye előbbre ebben az eszten- 1 lobén is. Mi várható hát ebben áz J^ztendőben a könnyűipar fej- I lesztésében, amely 39 százalék­kal növeli termelését a tavalyi hoz viszonyítva? Ezen belül különösen a komlói és a mo­hácsi vegyesipari vállalatok termelésében várható jelentős fejlődés. Ez a két vállalat együttesen 81 százalékkal ter­mel többet a tavalyinál, főként cipő. illetve ruházati cikkek­ből. Például a Komlói Vegyesipari Vál­lalat cipőrészlegében a tava­lyi 60 ezer párral szemben az idén 90 ezer párra növe­lik a cipőgyártást Az idei ruházati illetve kon­fekcióipar termelése a tava­lyi 8 millióról 22 millió forint­ra emelkedik, de a mértékutá­ni szabászat is főleg Komlón 25 százalékkal növekszik; A Mohácsi Vegyesipari Vállalat tavalyi 4 millió forintos terme­lését az idén 10 millióra emeli, amely azon tűi, hogy jelentő­sen hozzájárul a lakosság jobb ellátásához, komoly mértékben elősegíti a női munkaerő foko­zottabb bevonását Különben a könnyűipar idei fejlesztése kö­rülbelül 270 fővel emeli meg a munkáslétszámat, amellyel párhuzamosan a termelékeny­ség növekedését is 13,4 száza- tervezik, mélynek foly­tán a munkások átlagkeresete is emelkedik. Jelentős felfutás várható a faiparban is. A mohácsi Bútorgyárban az új típusú kombináltszoba bérén dezésebből 1200 garnitúrával gyártanak többet a tavalyi­nál, a Siklósi Faipari Válla­lat 1400 darab három, illet­ve két ajtós szekrénnyel ha­ladja túl tavalyi termelését. A lakosság részére történő különböző szolgáltatások a ta­valyi 3 millió 200 ezer forint­ról 9 millió 800 ezer forintra emelkednek, ami több mint 300 százalékos növekedésnek felel meg. Ehhez tartozik töb­bek között a vasipari ágak szol gál tatása, az autó- motorjaví­tás, a szervizszolgálat bővítése és a vegyesiparban a mérték­utáni ruha- és cipőkészítés, valamint a lakásberendezések, villamos háztartási gépek stb. javításának kiszélesítése is. Az élelmiszeriparban elsősorban a péksütemény és a fehérkenyér ellátásban, továbbá töltelékáru gyártásában és az édesipar, il­letve a szikvíz gyártásban vár­ható jelentős termelési növe­Az idei év első heteiben a múlt évi eredmények láttán még jobban fellendült az újító- mozgalom. Számszerűen is több a beadott újítás, az újí­tók száma is növekedett a múlt év hasonló időszakához képest. A karbantartóműhely 1960- ra harmincezer forint értékű megtakarítást vállalt A terme­lési értekezleten jelentették a dolgozók, hogy vállalásukat 97 ezer forintra teljesítették. El­hangzottak olyan javaslatok, hogy 1961-re újra vállaljanak harmincezer forintos megtaka­rítást a karbantartóműheíy dől gozói. Még nem döntöttek eb­ben az ügyben, mert ennél na­gyobb lehetőségeket latolgat­nak. Sokan úev vélik, hogy az idén a termelési eredmények növelésével egyidőben nem­csak 30 ezer, hanem 50 ezer forint megtakarítást is elérhet­nek; A közeli napokban megvitat­ják ezt a lehetőséget. Február 15-ig befejezik a kokszművekben az üzemrészen ként folyó munkavizsgálatot. Ennek az a lényege, hogy fel­mérik, milyen munkát, meny­nyi idő alatt lehet a leggazda­ságosabban és minőségileg leg­jobban elvégezni; A felmérés eddigi tapasztalatai azt mutat­ják, hogy üzemen belül kisebb átcsoportosításokra lesz majd szükség. Kétszázötvenmillió forintos beruházással fejlesztik az ötéves tervben az agrárfeisőoktatási intézményeket A Földművelésügyi Minisz­térium felsőoktatási intézmé­nyei 1965-ig mintegy 4500, az azután következő ötéves ter­vekben pedig előreláthatóan még több mezőgazdasági mér­nököt bocsátanak ki. A mező- gazdasági szakemberképzés így „ki növi’’ jelenlegi intéz­ményeit: korszerűsítésre, bő­vítésre, új épületekre van szükség. A kormányzat a má­sodik ötéves tervben kereken 250 millió forintot fordít erre a célra. A mezőgazdasági mérnökök és gépészmérnökök képzésére szinte új egyetem épül öt esz­tendő alatt. Az agráregyetem központja továbbra is a gö­döllői épület lesz: e köré eme­lik majd az új tanszéki, elő­adótermi és szemináriumi épü­leteket A Gödöllőre költöző gépészmérnöki kar tanműhe­lyeket és gépudvart is kap. Az egyetem hatalmas tömbjé­hez kapcsolódik majd a há­rom kollégiumi épület, amely ezer diáknak nyújt kényelmes otthont. Jelentősen fejlesztik a deb­receni, keszthelyi és magyar­óvári mezőgazdasági akadé­miát is. A majsi Táncsics Termelő­szövetkezetben csütörtökön tartották meg az ünnepélyes zárszámadó közgyűlést A zsú­folásig megtelt kultúrotthan- ban részt vett a gyűlésen Lu- kics József elvtárs, a járási pártbizottság ágit. prop. osztály vezetője, Takács József elvtárs. a mohácsi járási tanács elnöke és számosán a népnevelők kö­zül, valamint a pécsi Kerté­szeti Vállalat dolgozói, — akik számtalan esetben nyújtottak segítséget a szövetkezetnek. A majsi Táncsics 204 taggal, közel 1700 hold földön gazdál­kodik. — Ez a közel 12 éves termelőszövetkezet sokáig a legjobbak között volt — mon­dotta Lukács elvtárs —, 1959- ben azonban megállt a fejlő­désben. Az okokat keresve meg állapították, hogy a vezetők, az elnök elszakadt a tagság­tól, mindenki azt csinált, amit akart. A járás .vezetői kellő időben segítségére siettek a termelőszövetkezetnek. A múlt év tavaszán új elnököt válasz­tattak. aki szakképzett, fegyel­met tud tartani, de embersé­ges is .;: — A vezetők ma már támaszkodnak a tagságra, a bizalom megvan és ennek kö­szönhető, hogy ebben a gazda­sági évben 34 forintot fizettek munkaegységenként A szövetkezetben hozzáértés­sel termesztik a kalászosokat, szakszerűen kezelik az állato­kat és azt tervezgetik, hogy 1961-ben 100 bikát hizlalnak körfogyasztásra. Sertésből — tavaly — 360-ait adtak körfo­gyasztásra, jelenlegi sertésállo­mányuk 539 darabból áll. Annak ellenére, hogy sem a vezetőség sem a tagság nincs megelégedve a 60-as év jöve­delmezőségével, a munkaegy­Sándor József kitüntetése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a munkásmozgalom­ban kifejtett több évtizedes te­vékenysége elismeréséül 50. születésnapja alkalmából Sán­dor Józsefnek, az MSZMP KB tagjának a Központi Bizottság osztályvezetőjének a Munka Vörös Zászló Érdemrendje ki­tüntetést adományozta A ki­tüntetést Kiss Károly, az El­nöki Tanács elnökhelyettese nyújtotta ét séget nem tartják kielégítőnek — éppen azért, mert a régi vezetőség hibái nem múltak e. nyomtalanul — a tagság jóré­sze mégis magas jövedelembei részesült. Például Hau Lőrinc tehenész 728 munkaegysége: ért él és közel 25 000 forin* lesz az évi jövedelme. Krémer Józsefné, aki a kér tésze. jen dolgozott, egy napra eső keresete 58 forint. Ugyan­csak 58 forint az egy napra esc keresete Terzin Péternek is, aid a szőlészetben végzett pél­damutató, jó munkát. A fenti példáknál nem szá­mítottuk be a háztáji jövedel­met, ami a számított összegen felül jelentkezik. Természetesen ezen a zár­számadó közgyűlésen sok szó esett az idei tervekről is. Első­sorban arról, hogy a közös ala­pot növelik, a meglévő gazda­sági épületeket bővítik. Igen nagy szükségük van egy süldő­szállásra, melynek tetején két ótvagonos kukoricagórét kí­vánnak elhelyezni. Ezenkívül a jo gazda módján gondoskod­nak, hogy a drága gépek álla­gát megóvják és ezért egy 130 méter hosszú gépszínt tervez­nek felépiteni. A tsz. kulturá- is számláján 40 897 forint van, amelyet szeretnének a közgyű- és határozata értelmében a harkányi közös üdülőre fordí­tani. Ebből az összegből — természetesen — jut az új há­zasulandók ajándékozására is és nem utolsó sorban a könyv­tár bővítésére is. Végezetül a legfőbb terv az, hogy az 1961- es gazdasági évben magasabb munkaegység-értéket érjenek el. A tsz. vezetősége a folya­matos fejlődést tartja szem előtt, mely hűen tükröződött a csütörtöki zárszámadó köz­gyűlésen; Cukorrépa-rekord Azonos minőség mellett 58,2 százalékkal volt nagyobb az 1960-as évi termés az átlagosnál Az idei vetésterületnek 93 százalékára máris megkötötték a szerződést Az Élelmezésügyi Miniszté­rium cukoripari igazgatósá­gán összegezték az 1960. évi cukorrépatermés és feldolgo­zás végleges eredményeit. A minden eddiginél nagyobb, kereken 228 600 holdnyi cu­korrépa vetésterületről csak­nem 330 000 vagon cukorrépát takarítottak be, illetve adtak át a gyáraiknak. Ez több, minit 25 százalékkal haladja túl a tavalyi igen jó termést és 58,2 százalékkal az utóbbi öt esz­tendő átlagát Ilyen cukor­répatermés — amióta nyil­vántartják az eredményeket — országos méretekben nem volt. A termés holdanként! 144 mázsa, csaknem 30 mázsá­val több az öt év átlagánál. A legjobb eredményeket az állami gazdaságok érték él, amelyek országos átlaga 175 mázsa volt holdanként, a ter­melőszövetkezeteké 141, az egyéni gazdáké pedig 118 má­zsa. Mivel a cukorrépa termő- területe 91 százaléka tartozott 1960-ban a szocialista szektor­hoz, nyilvánvaló, hogy a re­kordtermésben nagy szerepe volt a nagyüzemi gazdálkodás nyújtotta előnyöknek: a jó ta­lajkiválasztásnak. a jó előké­szítésnek, a korszerű gépekkel végzett növényápolásnak és növényvédelemnek. A szokatlanul nagy mennyi­ségű cukorrépa feldolgozásit országosan február 7-én fe­jezték be a gyárait. Az idén, a tervek szerint 225 000 holdon termesztenek cukorrépát. Ez körülbelül egy százalékkal kevesebb a tava­lyinál. A vetésterületnek kö­rülbelül 50 százalékát neme­sített polyploid maggal vetik be. A múlt évi jó termés kö­vetkeztében mindenütt nagy az érdeklődés a szerződéskö­tések iránt A legutóbbi ösz- szegezés szerint a tervezett vetésterületnek 93 százalékát máris lekötötték. A szerződött termelőszövetkezetek kedvez­ményes feltételek mellett kap­hatnak rövidlejáratú hitelt vetőmagot, amellett még nagyüzemi felárban is része­sülnek. A kedvezményekre jellemző, hogy a múlt évi ter­més átadásakor a termelőszö­vetkezetek országosan 73 mil­lió forintot kaptak csupán nagyüzemi felárként. Jfiég, az etyijszep tmqp i'űbáljiik ! A Pécsi Bőrgyár szakszeme» se ti bizottságának titkára be» szélgetés közben elém tett egy ■fegyelmi jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyv tömören rögzíti a tényeket, de ami a sorok mögött van, az könyvterjedel­mű téma. K. Ferenc 16 éves tímár ipari tanuló február 4-én reg­gel ittasan akart munkába állni. Állapotát vezetői észre­vették és azonnal fegyelmi bi­zottság elé vitték. Ezzel indult el a fegyelmi vizsgálat, de közben kiderült, hogy nem csupán úgynevezett fiatalos kiruccanásról van szó, hanem azért, hogy legyen pénze ital­ra, bűncselekményt is elköve­tett a fiatalember. Ellopta édesapja 100 forint értékű vá- ,mrk'si utalványát, órát vásá­rolt, azt elzálogosította, a ka­pott 150 forint kölcsönt éjsza- Ica elitta. Tehát ezúton került ittasan munkahelyére. Néhány perccel később hí­vásra bejött egy magas szőke, gövdörhajú fiatalember, arcan látható nyomaival az éjszakai lumpolásnak — Feri. Az édes­apjával — ki szintén a gyár dolgozója — beszélgetni kez­dünk, miközben a fiatalember az őt egyébként is jellemző nyegle, tiszteletlen modorával bámulatba ejt. Azon nem so­káig csodálkozom, hogy velem az idegennel udvariatlan, mert rövidesen meghallottam, hogy a fájdalmasan kellemetlen helyzetben lévő apja könyörgő szaraira is milyen válaszokat ad. Később ketten maradunk Ferivel. tovább társalgunk. Úgy látom, könnyebb neki iga négyszemközt beszélni. Érdek­lődöm élete, gyermekkora fe­lől. — Hát. -.. kérem .-.-.én „örök életemben” kalandokra vágy­tam. Hatéves koromban meg­szöktem otthonról, Mohácsról hoztak vissza. Néhány éve, úgy emlékszem 1955-ben Tar- csapusztára mentem, ahol ár­vának adtam ki magam, ezért fogadtak be. Két hét után visszajöttem Pécsre, elfogtak. Az ellenforradalom után disz- szidálni akartam, visszahoztak. Az iskolában többször meg­buktam, csavarogtam, 1957- ben a kalocsai fiúnevelő inté­zetbe kerültem. — Tudja, rólam írtak már a Naplóban is iskolakerülés, csavargás miatt, de nem sokat törődtem vele. Nehezen tudok nyugodtan élni. — Az intézetben hogy visel­kedett? — Ott nem volt velem baj, elvégeztem a nyolc általánost, úttörő őrsvezető-helyettes vol­tam, elvittek táborba is a Ba­laton mellé, tagja lettem az elektrotechnikai szakkörnek, futballoztam, el voltam foglal­va. Nem panaszkodott ott rám, senki. Ötöst kaptam magavi­seletből is. Feri a továbbiakban elmond­ta. hogy miután a múlt év nyarán hazaengedték az inté­zetből. elölről kezdődet a régi élet. de most már „nagyobb itallal *s bővült igényé. Éjszaka több esetben nem ment haza, hol volt? „Mu­latott” barátokkal, nőkkel, szó­val ez kell neki, jól érezte -ma­gát. Hogy saját szavaival él­jek — egy fiatalembernek szórakozni is kell. — Igen, de nem így, mert ez az életmód felnőttet is a börtönbe visz. Az eredmény nem váratott sokáig magára. Szilveszter éj­szaka úgy leitta magát, hogy a Kazinczy utca sarkán lévő trafik kirakatüvegét az öklé­vel verte be. S ezután rendőr­ség, jegyzőkönyv. Néhány nappal később el­lopta apja vásárlási utalvá­nyát, az így szerzett pénzből éjszaka a Bástya sörözőben. Oázis és a Holdfény eszpresz- szókban „szórakozott”, táncolt, söröket és borokat ivott. Haj­nalban, mielőtt munkába dúlt, az ivás utáni rossz köz­érzetét pálinkával javította meg. Most pedig itt ül velem szemben és újból írnak róla. Furcsa karrier egy tizenhat éves fiatalember életében. Máris két újságcikk készült lehetetlen életmódjával kap­csolatban. Feri elmondta, hogy ■nem szeret otthon lenni szüleinél. Miért? Tálán nem szeretik? Nem leap meg mindent, amire szüksége van? De igen. Sőt túlsókat is kap. Hogyan is tel­ne másképp éjszakai dorbé­zolásra. Következőkben egy képpel szeretnek bemutatni, fttfV mennyire szeretik a fiút szü­lei. Apja, anyja becsületesen dolgozó emberek, három gye­rekük van, Feri a legidősebb. A gyerekekért mindent meg­tesznek, ami az erejűikből te­lik. Sok esetben nem is helye­sen. Például az iparitanuló­intézetben néhány nappal eze­lőtt szülői értekezlet volt, K- né, Feri édesanyja, felszólalt és az osztályfőnök tanárnőtől segítséget kért fia nevelése ér­dekében. Miután a tanárnő ar­ra kérte, hogy gyér éke baráti körét nevezze meg, így vála­szolt: — Csak nem képzeli, hogy én figyelem a fiam tár­saságát. — Később már fenye­getőzött is, hivatkozott össze­köttetéseire, ha esetleg felbon­tanák a fiú szerződését. Tehát rossznéven vette a fia ellen indított jogos fegyelmit, azzal, hogy igazságtalanok a gyere­kével szemben. Feri a félévben két tárgyból elégtelent kapott. Nem csoda, hiszen óra alatt nem figyel, nemrégen az ablakon zsíros­kenyeret dobott ki, ami egy idős bácsi fejére esett. Az is­kola igazgatója ezt látta, fele- lősségrevonáskor pedig tagad­ni próbálta tettét. Magavise­leté már a vele egykorú tár­sait is megbotránkoztatta. K. Ferenc este nem általá­nos fiataljaink körében, de elő­fordulnak hasonló problémák. Jelen esetben nem hibáztat­hatjuk mindenért csak » mo­rékét, függetlenül attól, hogy ertelmes és ő nem háríthatja másra a felelősséget. De azért mások is hibáztathatok a fiú elzülléséért. Mindenekelőtt a szülők. Miért? Az anya és ez apa nem tesz meg mindent a gye­rekéért? De igen, csak a szülői szeretetet rosszul, helytelenül ál halmozták és azt hiszem ebben ran jelen esetben az alapve­tő probléma. A fiú tizenhat éves, az életkorával járó ösz- szes indulatok hullámoznak benne. Ugyanakkor már fel­nőttnek érzi magát, az életet látja, de nem érti meg, önálló szeretne lenni, de ha magára marad, mivel nem szilárd jel­lem, összeroskad. A szülők segíthetnének még a gyereken. Határozott és nem egymással ellentétes módszer­rel. Ha hibát követ el, fenyít- sék meg, de a kedvezményel­vonást is tartsák be. Ugyan­akkor vegyék figyelembe a gyerek érdeklődési körét és kézenfogva űzessék át az élet buktatóin. Feltétlen fontos, hogy ne csak szülők, hanem társaság is legyen apja és az anyja Ferinek. A fiú patronu- sai soha ne álljanak a tudva­lévőén jót akaró tanárai, ve­zetőivel szemben. Sőt, tekintet­tel az elmúlt évekre, igényel­jék jóindulatúan a tanárok és munkavezetők segítségét, Feri becsületes emberré válása ér­dekében, 1 A szülőkkel párhuzamosan nem csökken a vendéglátóipar egyes dolgozóinak felelőssége sem. K. Ferenc és hozzá ha­sonlókorú fiatalemberek elzüU léséért. Miképpen fordulhat elő, hogy egy 16 éves gyereket (csak a legutóbbi esetet említ­ve) minden zdkszó nélkül ki­szolgáljanak éjszaka a Bástya sörözőben, az Oázis és a Hold­fény eszpresszóban. Vagy mind egy, hogy ki a vendég, csak fogyjon az ital? Lehet, hogii néhány vendéglátó dolgozó nem törődik fiatalságunk er­kölcsével, jövőjével és figyel­men kívül hagyja a fiatalkorú­ak kiszolgálásával kapcsolatos kormányrendeletet is. Érthetet len, hogy az utasítások és a jó erkölcs figyelembevétele nél­kül felelőtlenül elősegítik a fiatal lányok, fiúk züllését. — Egészen biztos, hogy nem ez az első eset, hogy fiatalkorúak- naJc szeszesitalt szolgálnak ki és súlyosabb még az, hogy éj­szaka. Több segítséget várunk a vendéglátó dolgozőktől és ve­zetőktől egyaránt ifjúságunk nevelése érdékében. A Pécsi Bőrgyár vezetői és társadalmi szervei vállalták közösen, hogy még az egyszer megkísérlik K. Ferencet be­csületes útra térítem. Ez a jó­indulatú kísérlet viszont csak akkor vezet eredményre, ha K. F. is belátja, hogy az eddi­gi életmódján változtatni kell és nemcsak átmenetileg, de egy életre leszűri a tanulságot, megváltozik és becsületes em­berré válik. ul SCHMIDT ATTILA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom