Dunántúli Napló, 1961. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-10 / 35. szám

i NAPLÓ 19«1. FEBRUÁR t*. Mentsük meg az elkallódástól a pécs-baranyai munkásmozgalom történeti emlékeit! A magyarországi munkás­mozgalom történetében is ki­magasló helyet foglal el a pé­csi és Baranya megyei mun­kásosztály áldozatos és hősi harca az ipari élet fejleszté­séért és a saját, alapvető em­beri jogainak biztosításáért. Miután ezek a harcok idő­ben jórészt történelmünk leg­újabb korszakában zajlottak le, e korszak dokumentumait nem tekintették még eléggé muzeális értékűnek ahhoz, hogy gyűjtésükre, az enyészet­től való megmentésükre ko­moly lépéseket tettek volna. A felszabadulás előtt egyene­sen veszélyt jelentett volna az effélével való törődés. Hivata­los szervek részére ez egyene­sen tiltva is volt! (Kivéve a polgári és katonai bíróságok irattárait és bűn jelkamráit, ahol ugyan nem muzeológusi meggondolásból, de annál na­gyobb buzgalommal gyűjtötték a magyar munkásmozgalom értékes dokumentumait. i) Csupán a felszabadulás óta kezdenek múzeumaink és kü­lönféle társadalmi szervezeteink valamint iskoláink munkás- mozgalmi emlékeink gyűjtésé­vel foglalkozni. Országos szin­ten a Legújabbkori Történeti Múzeum (Budapest, V. József nádor tér 7.) fogja össze ezt a munkát. A vidéki múzeumok közül a múlt évben a Pécsi Ja­nus Pannonius Múzeum vállal­ta azt a fontos feladatot, htjgy az újonnan szervezett hely- történeti osztály munkatervé­be felvette a pécs-baranyai munkásmozgalom történeti em lékeinek összegyűjtését s kiál­lításon leendő bemutatását. A munkásmozgalom történe­te legújabbkpri. terténelmünk legfontosabb része. Az idevo­natkozó anyaggyűjtés közér­dek. miért is ehhez a munká­hoz kéri a múzeum a társada­lom széleskörű támogatását. Mindenki segíthet* k tárgyi anyaggyűjtésben, akár úgy, a birtokában; lévő dolgo­dat bocsátja a múzeum ren­delkezésére, akár pedig úgy, hogy maga kutat fel gyűjtésre alkalmas tárgyakat. A gyűjtőmunka a gyűjten­dő tárgyak időbeliségét ille­tőleg a céhrendszerű ipari és munkásélet emlékeitől kezdve napjaink dokumentumaiig ter­jedhet. Miket lehet gyűjteni? Erre a kérdésre vonatkozólag szolgál­jon tájékoztatásul az alábbi felsorolás: munkaeszközök (pl. bányász felszerelés) és azok kicsinyített modelljei; munkaruhák (bányász dísz- uhák is) és egyenruhák. zászlók (régi céhlobogók, párt-, szakszervezeti és mun­kásegylet!) ; jelvények (régi céhjelvények, párt-, szakszervezeti és mun- kásegyletti); plakettek (munkásmozgalmi, iparfejlődési emléket dokumen tálé) fényképek (kimagasló munkásmozgalmi vezetők arc­képe. pártösszejövetelek mun- kás-kultúrrendezvények, stb. csoportképei); képzőművészeti alkotások (a munkások életét ábrázoló fest­mények, szobrok, reliefek); plakátok, röpiratok. köny­vek. jegyzőkönyvek, tagsági könyvecskék (párt-, szakszer­vezeti és betegsegélyző) kézira­I tos emlékek (feljegyzések, jegy I zőkönyvek, levelek), hangiamé zek. dokumentum filmek, je­les munkásmozgalmi vezetők és mártírok személyes, haszná­lati tárgyai (ruhanemű, könyv, bútor, stb.) A fenti felsorolásban szerep­lő tárgyakat a múzeum a gyűj­tőktől (tulajdonosoktól) illő áron megvásárolja, vagy aján­dékként elfogadja. Olyan, kü­lönösen becses emlék esetében amelytől tulajdonosa megválni nem akarna, a múzeum csu­pán a lefényképezés lehetősé­gét kéri. A gyűjtött — eladás vagy ajándékozás céljából felaján­lott tárgyakat a múzeum hely- történeti osztályához kell el­juttatni (Káptalan utca 2 sz.) s ide lehet fordulni a gyűjtés­sel kapcsolatos mindennemű felvilágosításért is. ízléses, «éles, a tavaszi-nyári divat Csütörtökön rendezték meg a Duna szálló nagytermében a tavaszi-nyárj divat első bu­dapesti bemutatóját, mégpedig a szokásosnál korábbi idő­pontban, egyidőben a párizsi nagy divatházakkal. Az öltöz­ködési Tanács útmutatásai szerint készítette el a Ruha­ipari Tervező Vállalat a be­mutatott hatvan öltözékből álló új kollekciót is. A tervezők fő törekvése az volt, hogy a természetes vona­lakat. a test formáit érvényre juttató ruhákat készítsenek. A fiatal lányok ruhái is elta­karják a térdet, 'a női ruhák pedig 3—4 centiméterrel hosz- Szabbak a térd aljánál. Ez felel meg legjobban a test arányainak. A feketén és a fehéren kívül a kék sok ár­nyalata, a levélzöld. a homok­szín, a száklaszíirke. a pipacs­piros és a napsütött sárga volt a ruhák legkedveltebb színe. j Néma csend, az I osztályban. Minden gyermek a könyvet figyeli. Zsuzsa bir­kózik a betűkkel, az ő hangja cseng re­megve. de élesen. Kati a második padban kihasználva a látszólagos pihe­nőt, ceruzájával a könyvjelzőt színezi. A tanító néni észre­vétlenül a padnál terem és Kati leg­nagyobb megrökö­nyödésére a ceruzát elveszi. A gyermek ijedten felnéz, majd a padra borulva, Film Film Film Film A film tulajdonképpen a többi „Kenyér, szerelem .. .” kezdetű film folytatása, egy sorozat tagja. A . fantá­zia”, „... féltékenység”, „ ... boldogság” után a „Ke­nyér, szerelem és .. című már jelezte, hogy lényegében kifogyott a sorozat mondani­valója. A „Kenyér, szerelem, Andalúzia” pedig nemcsak jel­zi, hanem már bizonyítja is. Az egyszerű emberek, em­beri sorsok bemutatásának szándékával indult sorozat ez­zel a filmmel erősen elkanya­rodott az eredeti szándéktól és egyedüli céljává a látványos­ság, szórakoztatás, miulattatás vált, Vittorio de Sica a fősze­repben biztosítja a sikert. Karantenuto törzsőrmesterre ráismerünk, nemcsak jellegze­tes arcáról, hanem gesztusai­ról, boganasságáról, komikus hősszerelmesi mivoltáról is. Antonio Karotenutó kaland­jai ezúttal Olaszország hatá­rain túl, Andalúziába visznek. Láthatunk gyönyörű tájakat, csodás tengerpartokat, spanyol táncot, sőt bikaviadalt is. Ami a látványosságot illeti, nem vádolhatjuk a film készítőit azzal, hogy nem igyekeztek e tekintetben minden lehető­séget felhasználni. De ennek a sok színes látnivalónak a fő­törzsőrmester világfi szerelmi kalandjai már nem tudnak olyan tartalmat adni, mint a sorozat korábbi filmjeiben. Bonyodalmakat itt is látha­tunk. Az „otthonfelejtett” menyasszony. Carmen, a fiatal énekes- ég táncosnő, a mexi­kói donna körüli problémák csakugyan gondokat okoznak az öregedő szerelmesnek. De itt már távolról sincsenek olyan konfliktusok, nincs oka ennek a maga módján becsü- leteg és mégis kalandor rend­őrnek olyan lelkitusára, mint a korábbi filmekben. Vittorio de Sica kosnédiázása sok érté­kes vonását vesztette el ebben a filmben. Bár a nagyszerű színészi teljesítmény sok te­kintetben kárpótol, észrevesz- sztik, hogy elvesztette kapcso­latát a realitással. Amikor a hófehér hajó elindult az azúr­kék tengeren és elszakadt a sorrentói partoktól, Karote­nutó főtörzsőrmester is elsza­kadt a mindennapi élettől és áthajókázott az álmok orszá­gába. Nehéz elképzelni, hogy visszatér-e még. Ezt a kérdést a film készítői is igyekeztek megkerülni azzal, hogy az an- daluziai utazás után nem te­szik partra a főtörzsőrmestert. Lendületes tisztelgéssel, mo­solyogva búcsúzik szülőföld­jétől és ottmarad az újra in­duló hajó fedélzetén. Látjuk-e még? Leszre befejezése ennek a sajátos filmsorozatnak, amely végül is egy érdekes olasz Don Juan-típust terem­tett meg? Ezekre a kérdések­re nem kapunk választ. Ami a film kivitelezését il­leti, csak dicsérettel emlékez­hetünk meg a sok remek öt­letről, a déli napfényben ra­gyogó színekről, a zenéről. A film sikere nem maradhat el. Csak az a kár, hogy ez a si­ker kissé hasonlít a holly­woodi filmek sikeréhez. Alap­ja inkább a reviiszerű látvá­nyosság, mint Vittorio de Sica meleg, emberi humora, amely ezúttal a mulattató helyzetek ég gyönyörködtető színek mel­lett, mondhatnánk, a harma­dik helyre szorult. (—s—c) hangtalan sírásba kezd. Otthon Kati be­vallja az egyoldalú nézeteltérést, egy­ben új színest köve­tel magabiztosan meri a szigorú ta­nító néni úgysem adja vissza. Apuka igyekszik meggyőz­ni kislányát, — Nézd. ha én most új ceruzát ve­szek, mit szól a ta­nító néni, esetleg megint játszani fogsz vele. — É ... én, soha, ígérem! — Holnap kimész a tanító nénihez és megígéred, többet nem játszol óra alatt. — Igen apuka. Kati megjön az .skolából. Apuka kérdőre vonja. — Kimentéi a ta­nító nénihez? — Nem. — Miért? — Apukám. te azt hiszed mi rá­érünk ilyen csekély­ségre, mikor nekünk annyi munkánk van! Várkonyi Tibor — A MŰVELŐDÉSÜGYI Minisztérium engedélyezte, hogy a Képzőművészeti Alap pályázatot hirdessen a mohá­csi csata emlékére felállítás ra kerülő emlékműre. — FELSÖSZENTMÁRTON- BAN mintegy 20 hallgatóval a napokban indították meg a szakmunkás gazdatanfolya- mot. — AZ EGÉSZSÉGÜGYI Minisztérium rendeletére Bi­kái. Vásárosdombó, Balaton- szentgyörgy községekben eb­ben a hónapban a 3—60 éves kordákat hastífusz ellen be­oltják. Rom ii s?akszerve2e*i delegáció érkézéit Budapestre Budapestre érkezett Gheor- ghe Apostolnak, a Román Munkáspárt Politikai Bizott­sága tagjának, a Román Szak- szervezetek Központi Tanácsa elnökének vezetésével a szak- szervezeti világszövetség Ber­linben megtartott végrehajtó bizottsági ülésén részt veU román szakszervezeti delegá­ció. — SELLYÉRE kihelyezett technikumi osztály megnyitó­ját február 14-én tartják. NEHÉZGÉPIPARI vizsgával rendelkező Sz. 80-as vezetőt és 6 tonnás gépkocsira gépkocsi- vezetőt felveszünk. Erdőgaz­dasági Gépállomás Pécs, Me­gyeri út 28 sz. 180 — ISMERETLEN TETTE­SEK csomagokba rejtett két pokolgépet küldtek Adenauer kancellár és Strauss hadügy­miniszter címére — jelenti a DPA hírügynökség. A biz­tonsági szervek azonban gya­núsnak találták a csomagokat és a kézbesítés előtt szakér­tőkkel felbontatták azokat. A bonni rendőrség széleskö­rű nyomozást indított. Bonni megfigyelők szerint az eset­nek nincs politikai háttere. — AZ AMERIKAI kor­mány szerdán juttatta el Hammarskjöld ENSZ-főtit- kárhoz több mint 19.5 millió dolláros csekkjét, mint hoz­zájárulást az ENSZ kongói rendfenntartó erők 1960. évi költségeinek fedezéséhez. — A DRÁVASZABOLCSI földművesszövetkezet dolgo­zói, valamint a község fiatal­sága színjátszó csoportot ala­kított. Eddig négy községben, Drávasza bölcsön, Gordisán, Drávapalkonyán és Mattyon adták elő a Nagymarha című színművet. tj'ppen ■ egyhónapos volt Matty új művelődési há­za, mikor arra jártam. Benéz­tem a könyvtárszobába, amely önmagában is meglepett mo­dern bútoraival, csillárjával és falikarjaival, a tiszta műkő- kockákat borító szép szőnyeg­gel és a csipkefüggönyökkel. Még bárszekrény is, van ott, bár hirtelenében nem jutott eszembe megkérdezni, van-e benne valami... A könyvtár- azaz klubszoba mellett táncte­rem. benne Benczúr televíziós készülék. A művelődési ház igazgatója. Szakó József igaz­gató-tanító később tréfálkozva panaszolta, . annyira népszerű ez a készülék, hogy egyízben kellemesen indult disznótort kellett otthagynia, mert a kö­zönség látni akarta a műsort. No persze ez csak tréfa a szemléletesség kedvéért. Az igazság az, hogy valahányszor műsor van, mindig összegyűlik harminc-negyven ember. Az­után az utcai oldalon a szín­ház-mozi nagyterme, emelkedő nézőtérrel, rögzített billenő­székekkel. szellőzőberendezés­sel, viszonylag elég nagy és korszerűen tervezett színpad­dal. ugyancsak korszerű yetítő- gépfülkével. És még ruhatár is van. Mindezt végignéztem, s fel­jegyeztem még azt is, hogy az udvaron sima beton tánckör terül el, annak a középén öt­ágú kandeláber vasoszlopa emelkedik. Az udvaron körben díszfacsemeték várják a ta­vaszt. az udvar mellett pedig a leendő kerítés fehér beton- ♦': i sorakoznak a leendő Matty szerencséje tenisz- és röplabdapálya körül. Feljegyeztem, s gondoltam, megírom, hadd irigyeljék meg ezt más községekben is. Mert ha megirigylik talán ott is meg­csinálják. Igenám, de aztán eszembe jutott, hogy mindez nem ma­gától van. Miért volt erre pén­ze, ereje Mattynak, s miért nincs sok hasonló nagyságú baranyai falunak? TU'em kellett hozzá sok nyo­1 ' mozás, hogy megtudjam. Akkor, amikor a művelődési ház építését kezdték, Jakab József volt a tanácselnök. 1958- ban kezdődött az építkezés. Akkor épült meg az utcai fron­ton a szinház-mozi terme. A tanácselnök nemcsak arról győzte még a tanácstagságot, hogy kell a falunak a mozi is, színház is, kell a kulturált szó­rakozás, hanem arról is, hogy helyes, ha ennél még nem áll­nak meg. Már előre úgy ter­veztek, hogy mihelyt lehet, bő­vítik a művelődési házat, új szárnyat építenek hozzá. Két év múlva, 1960-ban ennek is elérkezett az ideje. Igaz. hogy addigra Jakab József már nem volt a tanács elnöke, mert a termelőszövetkezet tagsága vá­lasztotta meg elnökének. De­liét ettől igazán nem lett ki-, sebb a tekintélye a tanácsban sem. És ott volt Balog Antal tanácstitkár.' aki Ugyanolyan lelkesedéssel támogatta ezt a: ügyeli Nem csoda, hogy a mű­velődési ház bővítése közüggyé vált és a tanács költségvetésébe belekerült a kétszázezer forin­tos előirányzat. Ez azonban még. nem min­den. A volt tanácselnök, a ta­nácstitkár, meg — ez már szin­te természetes — a községi is­kola igazgató-tanítója hozzálá­tott, hogy a költségvetési tétel kézzelfogható valósággá vál­jon. Mikor az ember az ered­ményt, a kész művelődési há­zat látja, könnyen elfeledkezik arról, hogy amikor még csak a helye volt meg, mennyit kel­lett ennek a három embernek tárgyalnia, szerveznie, utaz­nia. hogy haladjon a munka. A művelődési ház szinte ^ minden részéhez emlé­kek. élmények fűződnek. Ne higgye senki, hogy olyan egy­szerű dolog például a klubhe­lyiség berendezése. Különösen az, hogy ilyen ízléses bútorok­kal sikerült berendezni. A ta­nácstitkár a művelődési ház igazgatójával együtt utazott Pécsre, hogy mindezt besze­rezze. Beállítottak a bútorüzletbe, megrendelték a teherautót, s akkor kiderült, hogy a kisze­melt bútorok átadása nehézsé­gekbe ütközik. Azokat a dara­bokat éppen nem közületnelc gyártották. De Balog Antalt, meg Szakó Józsefet nem olyan fából faragták, hogy egyszerű­en lemondjanak a tervükről. Latbavetették minden ikestzó lásukat és bebizonyították, hagy a művelődési ház tulaj­donképpen nem is közület... A színház-mozi emelkedő né­zőterének a megépítése sem volt éppen egyszerű. Fa kellett hozzá. Jó erős deszka. De nem volt. A KTSZ pedig anélkül nem vállalta. A tanácstitkár és az igazgató tehát kerékpárra pattant és addig kerekezett a járás útjain, míg végre sike­rült a környező községekből összegyűjteni a szükséges anyagot. ■ Sok „rugalmasságra“, a ta­nács vezetőinek önzetlen fára­dozására volt szükség ahhoz, hogy december 17-én megtart­hassák a művelődési ház ava­tását. És ezzel még be sem fe­jeződött. A táncterembe myg vagy ötven széket kell besze­reznek, hogy a televíziós mű­sorok közönsége, az ismeret- terjesztő előadások hallgató­sága kényelmesen elhelyez­kedhessen. Csővázas széke­ket szeretnének, mert az tar­tós. Van még azonkívül is egy­két apróbb probléma. De az már kicsiség az eddigiekhez képest. Matty szerencséjére olyan emberek a vezetői, akik nem sajnálják a fáradságot a falu kulturált jövőjéért. Van már új tanácselnökük. Botos János. Nemrég jött. még nem is. tehetett sokat. De a siklósi járási könyvtár kimutat ásai szerint a könyvi ár egyik leg­szorgalmasabb olvasója volt, amíg új tisztségét el nem fog­lalta. És ez sokat jelent. Sok más községben úgyszólván minden kulturális tevékenység a pedagógusokra hárul. Maty- tyon pedig a tanácselnök, a termelőszövetkezet elnöke, a tanácstitkár is mind a falu kulturális felemelkedésének lelkes harcosa. T ehet, hogy a mattyiak mindezt nem tartják kü­lönösebb szerencsének. De néz­zenek csak körül más közsé­gekben, s láthatják, hogy a ter­melőszövetkezeteknek mennyi gondot okoz a fiatalok elvá­gyódása, az, hogy művelődési, szórakozási lehetőségek híján más. kulturáltabb községbe, városba igyekeznek a fiatalok. Majd ha a nagy áldozatkész­séggel megteremtett művelő­dési lehetőségek éreztetik ha­tásukat Mattyon az eredmé­nyesebb munkában, elismerik, hogy a befektetés és a tanács­elnök, tanácstitkár, igazgató fáradozása nem volt hiábavaló. Igaz, hogy ezen nincs is vita, hiszen annyit már most is min­denki elismer, hogy jó dolog ruhatárba tenni a nagykabátot és kényelmesen végignézni a színdarabot vagy filmet. A te­levízió, meg a könyvek pedig éppenséggel ugyanolyanok Mattyon is, mint Pécsett vagy akár Budapesten. Csak aztán használják is ezeket, mert a község vezetői nem azért fára­doztak a művelődési házért, hogy csak legyen, hanem hogy hasznára váljon az egész falu­nak. M. T. Köszönet a lelkiismeretességért Még a múlt hét szombatján cso­magot adott fel Tatai Györgyné, Pécs, Zöldfa Utcai lakos, aki azért keresett fel a minap az igazgató­ságon, hogy elmondja ennék a csomagnak a történetét. Rokona Somogyba utazott, s el­utazása előtt csomagokat adtak fel Pécs állomás poggyászkezalojénel. Késön érkeztek kapkodni kellett és a kapkodás vége az lett, hogy éz egyik csomag címzés nélkül maradt. A csomag hiányát rokona csak hazaérkezése után vette ész­re, onnan azonnal táviratozott ■ Tatai Györgyné reménytelenül in­dult el Pécs állomásra, hogy a csomag holléte felül érdeklődjék- Annál nagyobb volt a meglepe­tése. amikor a poggyászpénztáros előadta a már elveszettnek hitt csomagot. Tatai Györgyné köszönetét mon­dott a vasutasoknak, amiért 6«" csilletességükkel anyagi kártól mentették meg családját. VÁRNÁI LÁSZLÓ hallózás Automat» ruhatár A hollandiai Elndhovenben Jo­hannus L. Kleinpenning „auto­mata ruhatárat” talált fel: a talál­mány gyártási jogát a Né tv York-' North American Philips Co. Vá­sárolta meg. Az automata ruha­tárban a fogasok egy motorral működve végtelen láncon vannak elhelyezve. A fogasokról Akasz­tók lógnak. A ruhatár ablaknyí­lása előtt automatikusan megje­lenik a fogas, melyre a vendég elhelyezi a kabátját és egyúttal ez autometagépből egy fém ér­mét kap. Távozásnál bedobja ez érméjét az automatába és t saját fogasa ismét megjelenik az ablak­nál. A gépesített ruhatár tolva­jok ellen riasztó berendezéssel van ellátva, amely azonnal meg­szólal, mihelyt olyan ruhadarab­hoz nyúlnak, amely nem tale! meg az automatába bedobott ér­mének: Éjszakára cl akarják hsdUft- tatnl a londoni Big Bent Rupert Speir parlamenti kfpvi- selő javaslatot terjesztett az an­gol képviselőház elé, hogy Lon­don híres harangját, a Big Bent éjfél után hallgattassák el. A kép­viselő arra hivatkozott, hogy szép dolog a tradíció, de enn£l jóval fontosabb. hogy a közeli Szent Tamás kórház betegen ne zavar­ba a hangos óraül é$. KENYÉR, SZEGtElEíi, »llUZli Szélesvásznú, színes olasz /ihn Az elsőosztályos

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom