Dunántúli Napló, 1961. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-09 / 34. szám

r IMI. FEBRUÁR 9.

NAPLÓ

Négy új szereplő a Bohémek-ben

Új színek a kulturális szemlében

Az élő és készített hangszerek nemes ötvözete alkotja az opera hallható részét. E sajátos műfajnak csak abban az esetben van létjogosultsága — de akkor nagyon —, ha az ötvözet híven szolgálja a színpadi történést és ábrázolja a jellemeket.

Szívesen hallgattuk meg újra Puccini fiatalkori operáját, tudván, hogy e követelménynek magas fokon megfelel.

Az énekesek más összetétele nem változtatott a játé&- kedven. Anélkül, hogy szerepeiket túljátszották volna, igen jól sikerültek a jelenetek, a gyors hangulatváltások, például, amikor a negyedik képben a bohémek bolondoznak, hogy szegénységüket feledjék, váratlanul jön a beteg Mimi és arcukról lehervad a mosol y. Egy nagy hiba történt: a második képre túl korán ejtették össze a függönyt s így a közönség nem érzékelhette, hogyan tették lóvá a roggyant, de gazdag gavallért.

Wagner József hangllag rend bejövén, ismert és elismert értékes művészetét nyújtotta. Régebbi merevségéből most már többször fellazul, úgyhogy rámenős forte-i mellett olaszosan hajlékony frázisokat is mintáz a lírai részekben. A bohémek közül a festőt Fodor Pál, a bölcselőt Marczis Demeter alakította. Fodornak ez igen jó 'szerepe, érces hangja jól érvényesül és szónokolós énekmodora érdekes színfolt. Marczis bársonyos ba6sz-bari- tonja nem elég csengő, mert nem aknázza ki alaposan azt a sok rezonancia-lehetőséget, amely boltozatos homloka mögött rejlik. Nem adott elég tömör alapot a másik három bohémhez. A Kabót-arietta lírikus ellágyulása (az egy e6Zi kivételével) bensőségesen hang zott, ámde a fergeteges forgatagokban majdnem keresni kellett hangját.

A két női szerep közül Mimit Cser Timea, Musetta-t Illés Éva vitte színre. Mind a ketten kiváló alakítást nyújtottak. Cser a szerepében rögzített nagy indulathullámzást hangban és játékban hitelesen kifejezte. Rendkívül finoman [ frazeál. Első képbeli áriája e ; szám előadásának mintaképe lehetne s később is, a búcsú- dueltban, a haldoklási jelenetben könnyedén vezette kényes szólamát, ülés veleszületett s?ép hangjával mindjobban bánik. Lényéből hevesen árad

a temperamentum s a negyedik képben meg tudta mutatni, hogy a könnyűvérűség máza alatt igaz emberség rejtőzik. Az opera zeneileg egyik legveszélyesebb része, a harmadik kép kvartettja, kitűnően sikerült s ez az ő érdeme is.

Az első előadásról tett észrevételeinket változatlanul fenn kell tartanunk. A kritika krónikává szerényedik és légüres térbe jutva, értelmét veszíti, ha nem hallgatnak szavára.

Az előadás iránt csekély érdeklődés , mutatkozott. Húsz

telt ház se volna sok s már a második nem vonz eléggé. Ezt tapasztaljuk a többi dalmű előadásán is. A helyár nem lehet oka, mert az olcsó és mégis jó karzat is üres. Aggódunk a pécsi opera jövőjéért, ha ez a nagy város ennyire nem becsüli és pártolja nagy fáradsággal létre hívott és igen jó operaegyüttesét.

Veress Endre.

A tavalyi felszabadulási

kulturális szemle rendkívül értékes eredményekkel, tapasztalatokkal zárult. Bebizonyosodott, hogy a dolgozó tömegek. különösen a fiatalság kulturális aktivitásában olyan tartalékaink vannak, amelyek felkutatása, felhasználása

egész fejlődésünk tekintetében fontos kötelességünk.

A kulturális szemle tartalma ma már sokkal gazdagabb, mint amennyire az elnevezésből következne. Nem egyszerűen azt jelenti, hogy évente egyszer bemutatkoznak az öntevékeny művészeti csoportok és lemérjük, ,.ki mit tud”. Azzal, hogy a szemle ötéves perspektívát kapott, azzal, hogy szervezetileg szinte valamennyi társadalmi szervezetnek ad valamilyen feladatot, azzal, hogy a szemle nyolc ága a művészeti tevékenységen kívül felöleli mindazokat a feladatokat, amelyek megoldása akár közvetlenül, akár közvetve a kulturális élet fellendítését segíti, a kulturális forradalom egyik legfontosabb konkrét programjává vált. A kulturális szemlében résztvevők nemcsak arra vállalkoznak. hogy saját tehetségükről, műveltségükről tegyenek tanúbizonyságot. hanem arra is, hogy jó példával, szervező munkával, valamelyik művészeti ág tudatos és célirányos művelésével dolgozó társaikat

A Mezőmag Vállalatnál megkezdték a tavaszi szerződéses növények vetőmagjának helyszínre szállítását. Ugyanakkor már készítik az árut a Földművelésügyi Minisztérium által meghirdetett vetőmagakcióra is. A vállalat helyettes igazgatója közölte, hogy a rendkívül esős ősz ellenére sikerült a vetőmagvakat időben megtisztítani, fémzárolni. Mindent megtettek annak érdekében, hogy a termelők — állami gazdaságok és termelőszövetkezetek — vetés előtt legalább 10 nappal megkapják a vetőmagot, vetőgumót. Erre az időre a legkisebb községbe is el- utnak a vetőmagvak. Különös

is nevelik, fokozzák azok kulturális igényeit.

Az előkészületek eddigi tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a kulturális szemle résztvevői általában tisztában is vannak ezekkel a követelményekkel. Egyre kevesebb az olyan jelenség, hogy a szemlén való részvételt pncélú versengésként fognák fel. Természetesen nem nélkülözheti a szemle az egészséges vetélkedést, de ennek az ad tartalmat. hogy a helyezések sorrendjét nem valamely bíráló bizottság előtti egyszeri fellépés dönti el, hanem az egész évben végzett kulturális tevékenység értéke. De ha kevesebb is az öncélúságra utaló jelenség, még mindig fellelhető és fel is kell lépni ellene. Különösen a színjátszó- és tánccsoportok, zenekarok hajlamosak arra. hogy legfontosabb feladatuknak a bevétel biztosítását tartsák. Ahol még így van, a helyi pártszervezetnek és a kulturális munkában részt vevő kommunistáknak, a KISZ-szervezeteknek ós a társadalmi szerveknek kell segí- teniök meggyőzéssel, a műsorok eszmei tartalma iránti igényességgel, bírálattal. A művészeti csoportok munkája nem üzleti vállalkozás. Azt a politikai, társadalmi, erkölcsi hasznot, amelyet színvonalas, eszmeileg gazdag tartalmú

gondot fordítanak a kirendeltségek arra, hogy az újonnan alakult, vagy területileg lényegesen megnövekedett termelőszövetkezetek megfelelő mennyiségű, kitűnő minőségű vetőmagot, vetőburgonyát kapjanak. A tavasziig összesen mintegy 9 000 vagon vetőmagot és gumót szállítanak ki az ország minden részébe. Ez a tavalyi mennyiséget 2 500 vagonnal haladja meg és csaknem kétszerese az 1959. évinek.

A szerződéses termesztésnél különösen nagy fejlődés volt tapasztalható az utóbbi években. Burgonyából már a múlt évben 17 000 holdat termesztettek szerződésre, az idén pedig 2i3 000 hold az előirányzat.

műsorokkal érhetünk el, semmiképpen sem ellensúlyozhatja az eszmei engedménnyel, giccses műsorokkal elért esetleges anyagi siker.

Az előkészületek tapasztalatai alapján kell felhívnunk a figyelmet a kulturális szemlének olyan sajátságos ágaira, amelyek az általános műveltségi színvonal emelését segítik. Elsősorban a József Attila olvasómozgalomra. Az ebben való részvétel része a kulturális szemlének, de egyúttal önálló mozgalom is. Ennek a mozgalomnak nem az a c'lja, hogy résztvevője megtanuljon néhány verset vagy el tudja mondani néhány könyvnek a tartalmát, hanem az, hogy általában szépirodalmi tájékozottságot nyerjen, megismerje az olvasás’örömeit, felfedezze az irodalmi alkotások szépségét. az irodalmi élmény segít- ! ségével is fejlessze tudását, jellemét. Részt vehetnek a mozgalomban nemcsak a fiatalok. hanem a felnőttek is. Mindebből következik az -s, hogy a mozgalomban való résztvételt a jövőben ne vizsgáztatásszerű beszámolókon, hanem rugalmasabb módszerekkel ellenőrizzék. Ha ezt sikerül megoldani, a József Attila olvasómozgalom az eddigieknél sokkal inkább tömegmozgalommá válhat, s ezzel a kulturális szemle is gazdagodik.

A kulturális szemlének talán „legizgalmasabb” ága a szellemi öttusa. A tavalyi és ; az idei téli évadban ia tapasztalhattuk, hogy ahol ügyesen rendezték meg, igen nagy nép- i szerűségre tett szert. Nemcsak Pécsett, hanem Mohácson, Komlón, Mágocson és más községekben is fiatalok és öregek nagy élvezettel figyelték ezeket a szellemi vetélkedőket. Ennek ellenére viszonylag lassan terjed, legalábbis az eddigiek során ebben az ágban kevesen jelentették be részvételüket. Helyes lenne* ha újabb községekben is tervbe vennék a szellemi öttusa rendezését, hiszen ez nemcsak az iskolák legjobb tanulóinak nyújt alkalmat tudásuk ösz- szevetésére, hanem a dolgozó fiatalok és felnőttek érdeklődését is felkelti a tanulás, sajtó- és könyvolvasás iránt. Jó lehetőséget nyújtanak a versenyzésre az irodalmi, képzőművészeti és egyéb pályázatok is.

—

.....—-M

egnyílt a konzultációs központ

Tegnap délelőtt tartotta megnyitóját Pécsett a Pedagógiai Főiskolán a Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia Konzultá- j dós Központja. Az ünnepélyes megnyitón részit vett dr. Bélák j Sándor, a Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia igazgatója, Földvári János, a megyei tanács v. b. elnökhelyettese, Márk Bertalan, a Pedagógiai Főiskola igazgatója is.

A pécsi konzultációs központ létrehozására azért volt szükség, hogy a Mezőgazdasági Akadémián tanuló Baranya, Somogy és Tolna megyei levelező hallgatók tanulmányait megkönnyítsék. A hallgatók kéthetenként jönnek el két-két napra a Pedagógiai Főiskolán tartandó foglalkozásokra. Az előadásokat a főiskola tanárai tartják részükre és esetenként Keszthelyről is jönnek tanárok. Nagy könnyebbséget jelent ez a levelező hallgatóknak, mivel nem kell minden alkalommal hosszú utat megtenniük, hanem itt a konzultációs központban sajátíthatják el az anyag nagy részét

Az akadémia hallgatóinak egy csoportja.

Késsül a tavaszra a Mexőmag Vállalat

...és lett paprika, paradicsom

A dolog úgy kezdődött, hogy Villányban a szakiskolán ösz- szeismerkedett Mostoha József Szabó Lászlóval. Mind a ketten a kertész szakmát tanulták. Annyi volt köztük a különbség. hogy Mostoha József Siklóéról jött, a termelőszövetkezettől, Szabó László meg Szentesről, mint önálló kertész. Beszélgetés közben egyszer megemlítette Mostoha József:

— Nálunk jó lehetőségek vannak a kertészkedésre, csak tapasztalat és szakember kellene hozzá.

Ezzel „beletette a bogarat" Szabó László fülébe. Nála nincs baj a tapasztalattal. Nyolcéves kora óta kertészkedik ő már. A szakmát a bulvároknál tanulta. Tizenkét éve, vagyis tizenhat éves kora óta önálló kertész. Szépen megélt. Három-négy hold bérelt földön dolgozott és holdankint megvolt a tízezer forint tiszta jövedelme. Nem panaszkodhatott. De érezte, tudta, hogy ő többre képes. Szűk volt neki a három-négy hold, Többet akart, nagyobb területen akart gazdálkodni.

Most együtt ülünk Szabó Lászlóval a siklósi Táncsics irodájában. Az elnök panaszkodik, hogy még sok van visz- 9za a gazdasági beszámolóból. Szabó László pedig ott ül velem szemben. Fiatalember. Harmincév körülinek nézem. Gesztenyebarna hajában egy ujjnyi ősz esik húzódik. Sötétkék bársony ruhában van, a lábán csizma, kezében kucsma. Akár megmintázhatná az ember róla: „« fiafal tsz-gazda akarniváóvását". Fogai között

lassan szűri a szavakat. Mondja már, hogy éhes, éppen enni készült, de a kérdések marasztalják.

Azelőtt csak hírét hallotta Siklósnak. Azt tudta, hogy itt valamikor a törökök idejében nagy csaták dúltak, meghogy erre felé harcolt Zrínyi Miklós. Most itt van, siklósi lakos lett. Ide, Siklósra jött új életet kezdeni. Még a dátumokra is pontosan emlékszik. 1960. február 14-én jött Siklósra és március 22-én kezdte el a kertészeti munkát. A tsz-ben az asz- szonyok oda mentek hozzá, a kezükkel mutatták, hogy milyen nagy már az ő palántájuk és tőlük hallotta azt is: a mattyiak már lassan kirakják a palántákat. Tudta ő is ezt. Tudta, hogy megkéstek, de ő akart, Már az első évben meg akarta mutatni, hogy még megkésve is lehet itt kertészkedni.

Az elnök, Dárdai János közbeszól, magyarázza, hogy Szabó László a semmiből kezdte. Még egy melegágyi ablakkeretük sem volt. Mindent maga készített.

Szabó László hallja az elnök szavait és kissé szégyenlősen, mint azok az emberek, akik rosszul érzik magukat, ha dicsérik őket lehajtja a fejét. Aztán, amikor az elnök befejezi a gondolatát tovább mesél.

öt holdon kezdték el a kertészkedést.

Mostoha Józseffel együtt, aki az ő helyettese is egyben. Az emberek nem értettek a kertészkedéshez. Meg kellett őket tanítani. Az emberek fogékonyak voltak, mert mint mondja: most már ran három-négy olyan ember a kertészetben,

akire bátran rábízhat mindent. Szabó László nemcsak a tudását, a gyakorlatát, a lelkesedését hozta el Szentesről Siklósra, hanem hozott paprika és paradicsom magot. Sajáttermesztési paprika és paradicsom magot. Olyat, amilyet errefelé még nem is láttak. Szentesi fajtát, amit ott kísérleteztek ki a kutatóintézetben és aminek a szentesi fehér nevet adták. A paradicsom magot is ő maga fogta még az egyéni kertészetében.

Azt mondja 6 specializálta magát: a paradicsomra, a paprikára, meg a karalábéra.

így felszerelkezve jött Siklósra és itt többen azt mondták neki: „Nem érdemes már elkezdem a kertészkedést.“ Ö mégis nekikezdett. És neki lett igaza.

Amikor a siklósi piacon megjelentek a mattyiak a paprikával a siklósi Táncsics Termelő- szövetkezet is paprikát vitt. Szokatlan formájú, gyönyörű paprikát. Egy-kettőre elkapkodták. Azt mondják: addig nem is vettek a mattyiáktól paprikát, amíg a Táncsics-nak volt.

A paradicsom is szépen fizetett. pedig későn ültették ki. Az alacsonyszárú paradicsomtöveken nem egyszer egyszerre másfél kiló érett paradicsom is volt

A tiszta jövedelmet kérdem. ö az elnökre néz: kérdi, hogy kiszámították-e és feszülten várja a választ. Látszik rajta, hogy neki sem mindegy: mit mond az elnök. Az elnök a papírok közölt mulat, majd kiböki:

— Ar öt hold kertészeiből

a tiszta jövedelmünk 28 000

forint volt.

Szabó László visszakérdez:

— IVem több?

Az elnök hozzáteszi:

—'Az első év itolt és későn is kezdtük.

— Az idén meg kell lenni legalább a hétezernek holdan- kint — mondja Szabó László.

Kopog az Írógép. Készül a zárszámadási beszámoló. Még sok. van vissza belőle, de már mindenki tudja: mennyit fizetnek. Kevesebbet mint tavaly. Rendkívüli időjárás volt és nagyon felfejlődött a termelőszövetkezet.

— Bizony jól kell dolgoznunk, hogy elérjük megint a negyvenkét forintot — mondja

Szabó.

— Egy jó év és meglesz — teszi hozzá az elnök.

Szabó Lászlót a jövedelméről faggatom, arról, hogy elégedett-e? Először azt mondja, amit a közmondás, hogy minden kezdet nehéz. 0 háromszázhatvanöt munkaegységet szerzett a múlt évben és minden munkaegységre 27.24 forintot kap. Nem sok — 'teszi hozzá, de ha ezen kesereg az ember, ok-kor jövőre még eny- nyi sem lesz. Nekifognak a munkának és akkor lesz jövedelem., mert jó ez a föld, csak jól meg is kell munkálni, akkor fizet is.

Beszólnak az irodába. A

könyvelőnő azt mondja: „Szabó Lászlót hivatja az édesanyja. Szabó László feláll, nevetve mondjá: „nyugtalankodik az édesanyám, mert kihűl a leves“, kezet fog és elindul haza.

SZALAl JÁNOS

Idén új ággal gyarapodott a kulturális szén i - fe. Magába olvasztotta ugyanis a tavaly önállóan indult, a művelődési otthonok rend- behozására, karbantartására, csinosítására irányuló mozgalmat. Ez a mozgalom már azért is jelentős, mert az utóbbi években jelentős anyagi áldozatokkal, amellett széleskörű társadalmi összefogással sok új művelődési ház épült, sok más művelődési otthon bővült ki községeinkben. Sok községben nagyértékű berendezéseket, bútorokat, televíziós készüléket vásároltak. Ezek megóvása, a művelődési otthon valóban otthonná tétele alapvető előfeltétele annak, hogy művelődési otthonaink megfelelően szolgálhassák céljukat. Aki ebben bármily formában részt vállal, az a maga munkájával hozzájárul a kulturális élet fejlesztéséhez. Ehhez nem kell különösebb tehetség, mint a színjátszáshoz, tánchoz vagy zenéhez, bárki találhat magának feladatot a művelődési otthon csinosításában, karbantartásában.

Az idei évad még nem ér' véget. A nevezések \ még folynak. Abból, hogy milyen nagv arányú fellendülésnek indul Pécs és a megye kultúrál if élete, arra következtethetünk hogy az idei szemle végered menye nemcsak nem marad e a tavalyi mögött, hanem annál több is lesz. De az is iga7 hogy ez a fejlődés nem k" vetkezhet be „automatikusa- Sokat kell még dolgozni ér Azután pedig azért, hogy következő években ismét t vábbi fejlődésről számol hi- sunk be, hiszen a kultúrái' szemle nem egyszeri alkalma jelent, hanem öt éven keresztül évről évié ismétlődik.

M. I’.

Továbbfejlesztik az üzemi- KOtzei orvosi elláiásl

A munkásosztály fokozott megbecsülését mutatja az üzemegészségügyi ellátás, ami . azt jelenti, hogy a dolgozó a körzeti orvosi, szakorvosi és más szolgáltatásokat nemcsak a lakóhelyén, hanem a munkahelyén is megkapja, az üzemi egészségvédelmet a kormány 1961-ben állami feladattá nyilvánította. Az 1800—2000 főnél több munkást foglalkoztató ipari üzemekben és az 1200-nál nagyobb létszámú bányaüzemekben főállású, az 500-on felüli létszámú üzemekben pedig mellékállású üzemorvosok látják el az egészség- ügyi szolgálatot. A kisebb üzemek dolgozói, főleg a bányászok sérelmezték, hogy nincs saját üzemi orvosuk, hanem csak mellékállású orvosok foglalkoznak velük.

A jogos kívánságnak az egészségügyi kormányzat 1959-ben helyt adott. Az 1200-nál kisebb létszámú bányaüzemeket úgynevezett bányaüzemi körzetekbe sorolták. A körzetek lélekszámúnak megállapításánál figyelemmel voltak arra. hogy az üzemorvosnak a szorosan vett betegellátáson kívül számos egyéb megelőzési gondozási, ellenőrzési, javaslattételi stb. feladata is van. Ezért a körzetek lélekszámát úgv állapították meg hogy az orvosnak az üzemben és a lakókörzetben egvaránt elegendő Ideje maradion teendőinek megfelelő színvonalú ellátására.

Eddig mintegy 80 bányaüzemi körzetet hoztak létre. A kedvező tapasztalatok alapján az Egészségügyi Minisztérium az üzemi-körzeti orvosi ellátás kiterjesztését tervezi. ipari Üzemeken kívül egyes mező- •zdasági nagyüzemekre is,