Dunántúli Napló, 1961. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-09 / 34. szám

t I'M Pf fl r 1961. FEBRUAR 9. Hz idén tovább lepődik a mesterséges termékenyíti! hálózat As állami gazdaságok után a törzstenyésstő termelőszövetkeze­tekben is megkezdik a szarvasmar ha utódéi tenor zest A Mesterséges Termékenyí­tő Állomás Megyeri úti köz­pontjában elkészítették az 1960 évi munka értékelését és az idei termékenyítési tervet. Dr. Pásztori Csaba állatorvos, a Mesterséges Termékenyítő Ál­lomás igazgatója elmondotta, hogy az elmúlt évben jelentős lépést tettek előre a mester­séges termékenyítő hálózat kiszélesítésében, és a vemhe- sülési százalék emelésében. 1960-ban a megye 55 száza­lékát kapcsolták be a háló­zatba. Ez azt jelenti, hogy a Mesterséges Termékenyítő Ál­lomás tizenkét körútja, illetve fiókja 180 községet látogat rendszeresen. Tavaly az állami - gazdaságokban, termelőszövet- ♦ kezetekben és a háztáji gaz­daságokban összesen 21 087 da­rab szarvasmarhát termékenyí tettek mesterségesen. A termé­kenyített állatok számának nö­vekedésével a vemhesülési szá­zalék nem csökkent, sőt az 1959. évi 79,6 százalékkal szem­ben 80,6-ra. tehát egy száza­lékkal emelkedett. Ez igen jó eredmény, és azt jelenti, hogy 100 tehéntől átlag 81 borjú szaporulat származott. Termé­szetes fedeztetés mellett ilyen vemhesülési százalékot elérni igen nehéz. A termékenyítést végző szak állatorvosok három hónapon­ként vizsgálják a vemhesülést. Az elmúlt év tapasztalatai is azt mutatják, hogy a közös gazdaságokban, lé­nyegesen jobb volt a vem­hesülési százalék, mint az egyéni és háztáji gazdasá­gokban. Igen kiváló. 90 százalék körüli vemhesülést értek el a mágocsi máriakéméndi. kátolyi, re­ménypusztai és trikali terme­lőszövetkezetekben. Ebben az évben tovább bő­vül a mesterséges termékenyí­tő hálózat. Az év végén már a megye 60 százalékát bekap­csolják s ehhez két szakállat­orvost vesznek fel. A múlt év végén indult meg megyénkben a szarvasmarhák utódellenőrzése, egyelőre az ál­lami gazdaságokban. Január elsején az állomás 6 bikát ál­lított be utódellenőrzésre, eb­ből három magyartarka, há­rom pedig magyartarka—jer­sey keresztezett FI nemzedék. Az FI bikák beállításával az a cél, hogy a magyartarka marha tejtermelését és tejé­nek zsírtartalmát a jersey vér­rel feljavítsák. A hat bikával az utódellenőrzésre kijelölt ál­lami gazdaságokban fognak fedeztetni. A Zengőaljai Állami Gazda­ság berkesdi üzemegységé­ben tervezik egy központo­sított ivadékvizsgálló állo­más létrehozását is. A központosított utódellenőr­zésnek igen nagy előnye, hogy így hamarabb pontos képet kapunk az apaállatok tulajdon ságairól, illetve jó vagy rossz átörökítő képességükről. A január elsején beállított hat kiváló származású bika tulajdonságainak értékelésére csak 3—3,5 év múlva kerül sor. A fedeztetés négy hónapos ciklusokban történik. Négy hó­nap, illetve 200 eredményes termékenyítés után a bikákat kíméletes használat mellett pihentető rezervátumokban he lyezik el, míg a kiértékelé­sükre sor kerül. Az értékelést az első leányutódok első be- fejése, illetve laktációja után végzik el. Ha a bika javított a leányai termelésén és egyéb­ként is megfelelő, akkor be­kerül a mesterséges terméke­nyítő állomásra, ha nem fe­lelt meg. akkor kiselejtezik. Az utódellenőrzés bevezetése és elterjesztése új fejezetet nyithat Baranya szarvas­marhatenyésztésében. Tervszerűvé, céltudatossá te­szi a tenyésztői munkát és vég­ső soron olcsóbbá és gazda­ságosabbá a tej- és vajterme­lést. A mesterséges terméke­nyítés így a mai formájában is igen sok előnyt jelent a régi természetes párosítási móddal szemben. Jelenleg 20 tenyész­bika termékenyít meg 22 000 tehenet, a régi mód szerint ezt több száz bika tartásával ér­ték volna el. Az apaállattar­tás költsége így évente kb 5— 6 millió forinttal kevesebb a megyében, s a meglévő 20 apa­állat kiváló származású egyed, a magas tejtermelés átörökí­tése révén olcsóbbá teszi a tej- és vaj termelést. Ebben az évben a törzste­nyésztő és a törzstenyésztésre kijelölt tsz-ekben is bevezetik az utódellenőrzést. Ez 12 ter­melőszövetkezetet érint. A tsz- ekben egyelőre a leány-anya- páros. illetve az azonos istál­lótársak módszerével vizsgál­ják majd az apaállatok át­örökítő képességét. Ahhoz, hogy a megye többi tsz-ében is elterjesszék a módszert az szűk séges, hogy kialakuljanak az állandó állományok, kialakul­janak az üzemegységek. En­nek a tenyésztői munkának hatását néhány év múlva már észre vesszük a magyartarka állomány magasabb tejterme­lésében, a városi ember pedig a tej és vaj bőségében.- - ■* Nagyobb legyeimet, szigorúbb felelősségre vonást a közlekedési vállalatoknál A sokas úttestek, na és ter­mészetesen a gondatlan veze­tés, illetve közlekedés újabb baleseteket okozott az elmúlt napiakban, pontosabban ked­den az esti órákban. Csak felsorolásként említ­jük meg, hogy ezen az estén a Kórház téren szabálytalan közlekedés folytán összeütkö­zött egy autóbusz és egy te­hergépkocsi és csaknem ugyanebben az időben a Kos­suth téren egy fiatal lányt, aki a megállónál várakozott, egy tolató busz nekinyomott a megálló korlátjának. A Sör­ház utcában egy asszony a már mozgásban lévő autóbusz után futott és a síkos úttesten elvágódott. Mindkettőjüket a mentők könnyebb sérüléssel szállították el. Azonban részletesebben kell beszámolni arról a balesetről, amely szintén a Kórház téren történt, méghozzá az autóbusz jegykezelőjének gondatlansá- ^ gából. Farkas Fülöpné, az au- ' tóbusz jegykezelője nem várta meg, amíg az utolsó utas fel­lép a buszra és ebből majd­nem végzetes baleset történt. Benkő Zsuzsanna 19 éves ápiolónő volt az utolsó fel­szálló. s már egyik lábával fel is lépett, de arra már nem futotta idejéből, hogy meg is kapiaszkodjék az autóbusz kor­látjában. A hirtelen indítás következtében hanyatt kivá­gódott a kocsiból és a lábfeje beleakadt a közben becsukó­dott ajtók közé. Az induló busz kb. 8 méterre húzta ma­gával a lányt, amikor a jegy­kezelő észrevette a balesetet. És mi történt ezután? Far­has Fülöpné lecsengette ugyan . kocsit, de csak annyi időre, amíg ajtót nyitott, hogy a szerencsétlen lány lába kisza­baduljon és már indította is a buszt. Amikor a közlekedési csoport baleseti járőrei utoi­I érték és megállították az au- I tóbuszt, Farkas Fülöpmé ezután I sem mutatott különösebb meg­bánást, embertelen tettéért Cinikusan csak annyit mon­dott: „hibáztam”, és részéről ezzel le is zárta volna az ügyet. Pedig az „ügy” nem zárult le ezzel és gondoljuk, nem is zá­rulhat le. Annál inkább sem, mert a lelkiismeretlen jegy­kezelő esete nem egyedülálló a.. pécsi autóbuszközlekedés történetében. Igen sokszor elő­fordul, hogy a türelmetlen jegykezelők idő előtt adnak jelzést az indulásra, amiből nagyon könnyen súlyos bal­esetek származhatnak. Ez a legutóbbi baleset is, amelynek, szerencsére, nem történt végzetes következmé­nye, feltétlenül fel kell, hogy hívja a Pécsi Közlekedési Vál­lalat vezetőinek figyelmét az autóbusz-személyzet szigorúbb ellenőrzésére, amelyből nem maradhat ki ilyen esetekben a szabályok ellen vétők felelős­ségre vonása sem. Az ország legjobb parasztkórusa és úttörő-kamarakórusa új műsorral készül a legközelebbi nyilvános szereplésére Sár­rétudvariban. A sárrétudvari parasztkórus csaknem egy év­százados múltra tekint vissza. Ma 70 tagú vegyeskar műkö­dik a tsz-faluban, Martinovits Ferenc vezetésével. A 12 tagú úttörő-kamarakórus a felnőtt kórussal együtt első lett az or­szágos felszabadulási kultúrversenyben. Az éneklő faluban apáról fiúra száll a dal szeretet©.Több családnál az apa. fiai és lányai együtt énekelnek a híres parasztkórusban. MTI foto — Bereth Ferenc Felfelé a hullámvölgyből • •• A Mohácsi Seiyemszövííoyár új módszereiről Eterkiiencszáziialvaiibaiia Ma­cjyar Selyemipari Vállalat gyá­raiban, — így a mohácsiban is — jelentős gépátszervezések, tipizáiások folytak. Ennek kö­vetkeztében sok másrendszerű gépiét kaptak, innen gépeket máshová vittek, tehát felboly­gatott méhkashoz volt hasonló a sokszoros díjnyertes üzem. Ezért jelentős volt a negyedik negyedben a gépállás és így a gyár nem tudta teljesíteni ne­gyedéves vetéstervét sem. A tartalék készletek felhasználá­sával azonban sikerült kiszál­lítási tervüket 101,5 százalékra teljesíteniük. Ezek hát az előzmények. De hogyan tovább? Erről beszélgettem Bense Já­nos elvtárssal, a gyár igazgató­jával és Wohl György elytárs- sal, a termelési osztály vezető­jével. — Mindenekelőtt azt kell el­mondanom — mondta Bense elvtárs —, hogy a Hungária lacquard-tól kapott gépek ál­laga, karbantartottsága meg sem közelíti azokat, mint ame­lyeket mi itt megszoktunk. Mi olyan gépieket adtunk tovább a másik üzemnek, amelyek gon­dosan karbantartottak voltak és emiatt hatásfokuk is jó. Kö­rülbelül fél év szükséges ah­hoz, hogy a beérkezett csere­gépek teljesértékű termelőegy­ségek legyenek. Az optimális, tervezett ve­tésszám 6585 és már most je­lenleg is 6574-nél tartanak, vi-1 szont — és ez megint a gyenge minőségű gépek teljesítményé­re vet fényt — az álló óra százaléka 7,8 százalék, de vol-f tak kezdetben olyan napiok is, amikor 14,2, sőt 15 százalék volt. Aztán van még egy dolog, amelyben megint csak nem a, mohácsi sélyemszövősök a lu-, dasak: , — Nagyon gyenge, sőt ki-, mondotton rossz a minőségei mostanában az úgynevezett < bőrpikkereknek és csontpikke-i refcnek. Ezeket a Rákospalotai I Bőrkonfekciógyár gyártja. Mi < már számtalanszor kifogásol- ( tűk a gyenge minőséget, de al gyár még csak — nem is vó-< laszol t nekünk! * Ezeket Wohl György élvtárs, * a termelési osztály vezetője* mondotta él, miközben szám-* adatokkal bizonyítja, hogy * milyen hátrányos ez a pikker- J romlás a gyár termelésére. ] —- De vannak a szocialista | munkabrigádok versenyének' olyan új vonásai, amelyek arra engednek következtetni, hogy főleg a fiatalok új szellemben ( versenyeznek — mondja Bense I elvtárs. — Itt van mindenek« előtt Tóth Gyula fiatal műve- < zetőnk és kezdeményezése. ^ Tóthék azt vállalták részlegük- < kel, hogy gépenkint elérik az ( 55 ezer vetést és féléves szán- ( ben 88 százalékban csak első- < osztályú árut készítenek. Ez < azt jelenti, hogy élérik a 6880 ( vetést gépenkint; < És ha még azt Ss hozzá te- < >zem, hogy a szövődé IV. < üzemegysége tel jesen „ifi-1 üzem“ lesz, ahol 42 korszerű' tép termel, amelyből már 22 < szintén felszerelve áll, akkor * Tündén biztosítéka megvan a * ’várnak arra, hogy a Tóth < 3yula által kezdeményezett * nagyszerű ifjúsági munkaver-* •ony is segít a gyárnak abban.1 ipgy kiérjen a hullámvölgy-1 oől. * Wohl György elvtárssal, aj fiitűnő szakemberrel jártam be " az üzem munkatermeit Az al­só termekben glédában álltak a hollandiai Amheimből érke­zett, meg a világ más országit Jól érkezett műselye-mmel tel; ádák és a Schiick-féle gyors felvető szorgalmas munkása: vidáman, jókedvűen szorgos kodtak a gép mellett. Igen nagy a meleg az irelő teremben, ahol az új rendszerű elszívóberendezés sok káros gőztől kíméli meg az ott dol­gozó Farkas Sándort és tár­sait Fii s ketííő csattogással m­goznak a szövőgépek az alsó teremben. A kiváló szakmun­kás Gyerkó Józsefné hat gépen dolgozik. Mozdulatait a fegyel­mezettség, a pontosság jelzi. Viszont itt, a gépezeteknek eb­ben az erdejében nem is lehet kapkodni, könnyen baleset le­het a dolog vége. De az ritka errefelé, mint a fehér holló. A felső teremben már csen­desebbek a régi gépek. Itt érezni, hogy mit jelent a kü­lönbség. És itt a minőség is jobb, megfelelőbb. Az uzwili Benninger AG selyemszövő- gépieivel boszorkányos ügyes­séggel készíti a „Satin-Pharao“ anyagot Winkert Antalné szö­vőnő. Nézem a munkalapját: 58—62 ezer vetés az átlaga! Csend, és 27 fokos meleg fo- adja a belépőt a minőségi ed- enórzés munkatermében. A ürge Molnár imréné eppien a 110-es gép egyik termékét né­zi. Bizony itt a kötelező 101 centi helyett csak 98 centi a zélesség és néhány minőségi liba is becsúszott Az osztály- vezető jegyzi is már a gép és a vég számát. Megnézik ki és mikor termelte, mi volt a gépii libák oka. A három főművezetőnek más-más a színe a termelési grafikonon. Mayer Jánosé bar­na, Király Józsefé kék és Kiss 1. Ferencé zöld színnel mutat­ja, hogy napi tervüket rendsze­resen túlteljesítik. És az össze­sítő vonal is lassan-lassan bár, le felfelé kúszik. A Mohácsi Selyemszövőgyár sok termelési verseny nagy­szerű győztese. A gép-átszer­vezések következtében terme­lése jelentősen lecsökkent és a kapott gépek állaga sem a leg­jobb. A mun’tosok, a művezetők, a műszaki irányítók eltökélt szándéka — és ennek számta­lan szép eredménye van már ma is — hogy már ebben a ne­gyedévben felzárkóznak a töb­bi üzemhez és a gépátszerve­zések teljes befejeztével ismét ott lesznek az elsőségért vívott küzdelemben, (Szigeti) A tavaszra készülnek----------------- ) Időjárásjelentés <» A Meteorológiai Intézet je-«» lenti: várható időjárás csütör-«» tök estig: felhőátvonulások, |» néhány helyen kisebb havazás,!» kisebb eső. Mérsékelt, helyen-!» ként élénk északnyugati, nyu-1' gáti szél, éjszaka gyenge fa-1» vyok, nappali enyheség. Vár-11 ható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 0, mínusz 4, leg-»1 magasabb nappali hőmérséklet* nlusz 3—7 fok között. < re!?őrnha-vasalőkai aaonnalra alkalmaz a PATYOLAT VALLALAT. Jelentkezés: Saabadság üt 13. saru A munkagépek javítása sem várhat addig, míg az erőgépek elkészülnek. Ezért minden javítóbrigádnak van munkagép­javító „részlege” is. A II. brigád munka-gépjavítói elsősorban a tavaszi munkához szükséges gépeket javítják. A brigád tag­jai a többi megjavított munkagép mellett már a negyedik műtrágyaszóró gépet teszik üzemképessé. H. L. T Í Még a tél kellős közepén járunk, de a imágocsi gépállo­máson már a tavaszra készülnek. Egymásután javítják meg, ( teszik rendbe a gépeket. Ez az időszak a gépjavítások ideje. A mostani munka hozzájárul ahhoz, hogy tavasszal a má- • gocsi gépállomás dolgozói is pontosan és időben elvégezhes- I sék a mezőgazdasági munkák rájuk háruló részét. Ezért van • most olyan nagy sürgés-forgás a gépállomás műhelyedben. 1 f Kult György, a gépállomás 1. brigádjának vezetője társaival egy SZ 100-as traktort javít. S ha ez kész, jöhet a következő „beteg" gép,

Next

/
Oldalképek
Tartalom