Dunántúli Napló, 1961. február (18. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-08 / 33. szám
1961. FEBRUAR 8. NAPLÓ 3 Hírek a KISZ életéből PROPAGANDISTA TANÁCSKOZÁS A VÁROSI KISZ- BIZOTTSÁGON Február 8-án, szerdán délután 2 órakor a városi KISZ- bizottságon a KlSZ-propagan- disták és az oktatást ellenőrző csoportok tagjainak a részére propagandista tanácskozást tartanak. A tanácskozás első részében megbeszélik az eddigi tapasztalatokat és meghatározzák a feladatokat. A tanács kozás második részében módszertani foglalkozások lesznek, A „világ térképe előtt” kör propagandistái számára; a Mancsa Sila elve és gyakorlata", „Szueztől Bagdadig“, ^Testvéreink és barátaink“ és az „Egy nép két állam” című anyagot beszélik meg. A KISZ politikai körök propagandistái pedig „Az MSZMP a társadalom vezető ereje”, „A KISZ a párt ifjúsági szervezete" és a „Termelőszövetkezetek időszerű problémái“ című anyagot tárgyalják meg; MÓDSZERTANI BEMUTATÓ A LEÖWEY GIMNAZIUM- I BAN "Február 9-én, csütörtökön a Leőwey Klára Leánygimnáziumban módszertani bemutatót rendeznek a szellemi öttusa verseny vezetői részére. A mód szertani bemutatón az alap- szervezetektől azok vesznek részit, akik űyen versenyeket fognak majd vezetni. Ezt a bemutatót a KISZ városi bizottsága és a városi népművelési tanácsadó közösen rendezi; Felkészülnek az idei terv végrehajtására a baranyai téglagyárakban NYOLCVANKÉTMILLIÖ DARAB TÉGLA készült el tavaly az ÉM Téglagyári Egyesülés baranyai üzemeiben. A baranyai téglagyárak dolgozói terven felül több, mint ötmillió darab téglát gyártottak. Ha csak ennyit mondanánk él az egyesülés tavaly élért eredményeiről, ebből is kiderülne, hogy alaposan megfogták a munkát. De meg kell említeni, hogy amíg a gyárak dolgozód a terv túlteljesítéséért küzdöttek, nem feledkeztek meg .arról sem, hogy az önköltség csökkentésében. a termelékenység növelésében és a minőség javításában is vannak tennivalóik. Annak ellenére, hogy 1960-ban a tervezett elemi kárnak több, mint kétszerese érte az üzemeket — összesein 2 900 000 nyerstéglájuk ment az időjárás miatt tönkre — lényegesen csökkent az önköltség, az előírt két százalék helyett 3,3 százalék volt az önköltség- csökkentéssel elért megtakarítás. Örvendetesen javult a termelékenység. Míg 1959-ben 15,01 órát fordítottak ezer darab tégla előállítására, ez az időtmennyiség az elmúlt esztendőben 14,15 órára csökkent. A minőség némileg romlott. 1959-ben a használható tégláknak 98,2 százaléka volt elsőrendű minőségű, tavaly egytized százalékkal volt rosz- szabb az eredmény. Az új év elsősorban a minőség javításában állít feladatokat az egyesülés dolgozói elé. Ebben az esztendőben ugyanis nő az úgynevezett lyukasáruk aránya. Tavaly két és félmillió magasított lyukas téglát gyártottak, 1961-ben ennek kétszeresét kell előállítani. A lyukas tégla gyártásánál, a tapasztalatok szerint mindig több selejt adódik. Tavaly kísérleteket folytattak két telepen. Hidason és Siklóson. A kísérlet eredményeként idén már vákuumos eljárással készítik a lyukas téglákat, s ezzel az eddig megszokott alá szorítják majd a selejtet Az önköltséget 2 és fél százalékkal kell csökkenteni ebben az évben, a termelékenységnek négy százalékkal kell növekednie. Ezeknek a feladatoknak a végrehajtását intézkedési tervek szabják meg, amelyekben a legapróbb részletekig leírták a tennivalókat Első és legfontosabb feladat most, új technológiák kidolgozása minden munkafolyamatra. Bár mennyiségi tervük nem emelkedett lényegesen — a terv szerint annyi téglát kell gyártaniok, mint amennyit tavaly összesen készítettek — mégis fontosnak tartják az egyesülés vezetői, hogy tovább Új úton Mohács parasztsága Február 3-án, már a kora reggeli órákban megtelt emberekkel a Bartók Béla Művelődési Ház. Ide jöttek, hogy kimondják a mohácsi Uj Barázda és a Búzakalász Termelőszövetkezet egyesülését. Mohács város több nemzetiségű dolgozó parasztsága a közös utat választotta, termelőszövetkezeti város lett Mohács, de itt is eléggé szétaprózódtak az erők, a területek. Ezért határozott úgy a két termelő- szövetkezet mintegy 1100 tagja, hogy egy tsz-ben egyesítik erejüket. Hering Károly, a városi tanács elnöke üdvözölte a megjelenteket, majd megválasztották az elnökségeit, amelyben helyet foglalt a járási pártbizottság, városi tanács küldötte a két termelő- szövetkezet elnöke: a két termelőszövetkezet vezetőségének és tagjainak képviselői. A jelölőbizottság megválasztása után Hering Károly elvtárs méltatta a két termelő- szövetkezet egyesítésének jelentőségét. Többek között ezeket mondotta: 1961. január fián és 7-én tartotta a két termelőszövetkezet az alakuló közgyűlését. Azóta közel egy hónap telt jel. És most egyesül a két termelőszövetkezet. Mi tette szükségessé az egyesülést? Az Uj Barázda létszáma és földterülete nagyon megnőtt: a földek rendezése, a táblák kialakítása, a gazdasági épületek elosztása nézeteltéréseket okozhatott volna. így a két termelőszövetkezet egyesítése nagy beruházási összeg megtakarítását is jelenti. A két termelőszövetkezet e kérdéseket megtárgyalta és úgy látta helyesnek: így jobban tudnak gazdálkodni, A közgyűlés is az egyesítés mellett foglalt állást, méghozzá egyhangúlag. Ezután lemondott a két termelőszövetkezet vezetősége. Az egyesített termelőszövetkezetnek az Uj Barázda nevet adták. A 870 családot és 1100 tagot ma- gábanfoglaló hétezer holdas termelőszövetkezet élére 23 tagú vezetőséget választottak. A termelőszövetkezet elnökévé Báli János elvtársat választották meg. Ezután Fóris Kálmán élvAz Egyesült Izzóban megkezdték a Wolfram—Rudas kvarcüvegből készült, xenongázzal töltött ívlámpák próbagyártását. A xenonlámpa előnye, hogy fénye legjobban megközelíti a nappali természetes világítást. A lámpákat főleg olyan helyeken használják majd fél. ahol a szinek pontos felismerése este is fontos. Kiválóan alkalmas nagy terek és helyiségek megvilágítására is, mivel egy xenon ívlámpa teljesítménye 75 ezer watt is lehet. A próbagyártás után tovább folynak a kísérletek és egyes lámpatípusokat kisebb sorozatban is készítenek. A képen: Szabó Zsuzsa szerelő és dr. László Zoltán laborvezető, aki a xenonlámpa-ikísérleteket yé&üi társ, a járási pártbizottság nevében szólt a megjelentekhez. Elmondotta többek között: mindenki az erejéhez és a családjához mérten vegye ki a részét a közös munkából. Legyen egyetértés a vezetőség és a tagság között, mindenki érez zen felelősséget a közös vagyonért. a tervek teljesítéséért, mert csak így boldogulhatnak. Felhívta a vezetőség figyelmét, hogy mindenkor tartsák be a szövetkezeti demokráciát és az emberek igazságérzetét. Részletesen foglalkozott a termelőszövetkezeti pártszervezet feladatával is. A pártszervezet központi feladata lesz — mondotta —. hogy elősegítse a vezetőség munkáját, nevelje a tagokat a közös iránti ragaszkodásra és ebben csak úgy, mint a munkában a kommunisták járjanak az élen. Báli János elvtárs ismertette ezután a termelőszövetkezet eddigi munkáját, majd Zátonyi József a termelőszövetkezet főkönyvelője mondta el a tagoknak: milyen célkitűzései vannak a termelőszövetkezetnek. A két termelőszövetkezet egyesülési közgyűlése Hering Károly elvtáns zárszavával ért véget. ▼adón Antal ------ «»< g épesítsék a téglagyárakat. A gépesítésnek természetesen nemcsak az emberi munka megkönnyítésében és a termelékenység emelkedésében nagy a jelentősége — szoros összefüggésben van az önköltség csökkenésével is. Ezért gépesítik a mohácsi I. és II., valamint a siklósi I. téglagyárakban a nyersáru szállítást. Több helyen gépesítik a bányából kitermelt agyagmozgatást: Sásdon szalag viszi ezentúl a kotrógéptől a présházba a nyersgyártás alapanyagát. Mohácson, az I. üzemben villamosítják a nyersgyártást. Eddig gőz segítségével folyt itt a munka. A villamosítással nemcsak munkaerőmegtakarí- tást érnek el: a jövőben megtakarítják a gőzgépek időleges javítására fordítható félmilliókat is. Számos kisebb gép könnyíti majd 1961-ben a téglagyártók munkáját. Szénfél- vonókat, szállítószalagokat, száríitóventillátorokat szénadagoló gépeket helyeznek üzembe. A TÉGLAGYARTASHOZ SOK SZÉN KELL, a gyártáshoz felhasznált anyaghányad tekintélyes részét szén teszi ki. Amennyiben sikerül a szénfogyasztás felhasználásait csökkenteni, lényegesen csökken az önköltség is. A szénfelhasználás csökkentésére szinte állandó törekvés tapasztalható a téglagyáraknál. Ezt célozzák többek között azok a kísérletek, amelyek a pécsi meddőőrlemény felhasználására vonatkoznak. A szénpor-bekeverési eljárás már nem új, de annál jelentősebb az a tény, hogy Pécsett a bányából kidobott meddőt — mely még 1300 —1400 kalóriát tartalmaz — használták fel jó eredménynyel a téglák gyártásához. Ennek nemcsak azért van nagy jelentősége, mert végérvényesen eldöntötte, hogy a pécsi bányák meddő anyaga kitűnő építőanyag is lehet, hanem azért is, mert a meddő felhasználása évekre meghosz- szabbíthatja a Mohácsi úton lévő téglagyár létét. Ez a gyár, kifogyóban lévő agyagkészletével. egy év múlva bezárhatná kapuit, de a meddő bekeverésével a gyár bányáiban lévő agyag még évekig elegendő lesz, a jelenlegi termelést figyelembe véve. 1961-ben mintegy 21 ezer tonna meddőt akarnak a gyárban felhasználni. A salakhegy mellett rostáló- és töltőberendezést helyeznek majd üzembe, innen szállítják majd az előkészített anyagot dömperekkel a Mohácsi úti gyárba. Népgazdasági szempontból fontos, hogy ez a gyár még évekig üzemeljen, hogy ne messzebb fekvő üzemekből kelljen a pécsi építkezések színhelyére szállítani a szükséges téglát. MÁRCIUSBAN KEZDŐDIK meg a nyersgyártás a baranyai téglagyárakban. De né-: hány hét múlva már begyújtják a kemencéket a meglévő nyers tartalékok ki égetésére. Kétszázezer gyermeket gondoznak óvodáinkban Az óvodai szülői munkaközösségek országos értekezlete A Magyar Nők Országos Tanácsa és a Művelődésügyi Minisztérium kedden rendezte meg a SZOT székhazában az óvodákban működő szülői munkaközösségek országos értekezletét. A tanácskozást dr. Hermann Ahz. a minisztérium tanító- és óvónőképző osztályának főelőadója nyitotta meg, ezután Szabadi Ilona, az óvodai osztály vezetője tartott beszámolót. Elmondotta, hogy óvodáinkban jelenleg mintegy kétszázezer kisgyermeket gondoznak, ellátásukra államunk a múlt esztendőben ötszázmillió forintot költött. Az óvodák szépek, otthonosak, s ebben igen nagy a szülők érdeme. Az óvodáknak nyújtott társadalmi segítség értéke as előző tanévben megközelítette a tizenötmillió forintot. Részletesen foglalkozott as előadó az óvodai nevelési elvekkel, a szülői értekezletek a fogadóórák, a családlátogatások szerepével és megjelölt« a szülői munkaközösségek további legfontosabb tennivalóit A sikeres munkához aj szükséges, — mondotta, — hogy a vezető óvónő, a munka- közösségi elnök és a nőtanácj vezetői között a legsaorosabt együttműködés alakuljon ld Ha ez megvalósul, tovább erősödik a szülők mozgalma, i így még inkább érvényesül ; szocialista élveknek megfelelő egységes, törésmentes neveié már az óvodában. 1 A beszámolót vita követte, Nincs tél a farostlemezgyári építkezésen Lehet bármilyen hideg, eshet eső, fújhat szói, a Mohácsi Farostlemezgyár építői és szerelőd egy órára sem hagyják abba a munkát. Ügy szervezték az építkezést, hogy kemény' hidegben, védett helyen dolgozzanak, de a forróvíz-tartály felállítása nem várathat az idő megenyhülésédg magára. Kaczibán György szerelőcsoportjának tagjai talán még a hidegben is megizzadtak, míg helyére került a majdan ötezer tonnás prést tápláló, forróvizet szolgáltató tartály. ."f “3 ffPKepzö szárítókemencéinek munkáit is télre haey- .”1°? vfSzlk 82 anyagkeverő toronyban négy egyen^SŐ- vízzáró okolását % az anyagkacn keverolapatok csapásainak betonozását is, a Kremm-komplexbrigád tagjai. benzines VILLANYMOTORHOZ értő dolgozót a Pécsi ÉrdéSopiana Gépgyár gyakorlott GYORS- ÉS GÉPÍRÓT szét fatermeléshez felvesz. azonnal felvesz. Jelent114 kezés a főkönyvelőnél. 2270
