Dunántúli Napló, 1961. február (18. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-05 / 31. szám
♦ N A PI0 s 1961. FEBRUÄR 5. A terv teljesítése érdekében Gépesítenek, tecíiitlóiiai utasításokat, műszaki normákat dolgoznak ki, csökkentik a selejtet, javítják a dolgozók munkakörülményeit a porcelángyárban Minden eddiginél komolyabb feladatot kaptak az 1961-es tervévre a Pécsi Porcelángyár dolgozói: tervük közel tíz százalékkal magasabb a tavalyinak s ezt a meglévő erők észszerűbb. gazdaságosabb fel- használásával kell teljesíteni. A feladatok ismertetésében intézkedési tervek készültek a gyárban. A műszaki intézkedési terv okos, megfontolt javaslatok egész sorát tartalmazza. Ezek mindegyikében kifejezésre jut a gondolat, hoev a terv teljesítésének fő feltétele az eddiginél jóval nag.vobbmérvű gépesítés. Ennek szellemében folyik máris kísérletezés az alagútkemen- cék részére szükséges samot- tapok gyártásának gépesítésére. Gépesítik a második negyedévtől a függőszigetelők gyártását is. amellyel húsz százalékos termelésnövekedést akarnak elérni. A gépesítésre két és félmillió forintot költhetnek idén, egy millióval többet, mint tavaly. Bár a gépesítés sok szempontból (termelékenységnövekedés. önköltség csökkentés, munkakönnyítés) előnyökkel jár, a gyár dolgozói közül sokan mégis rossz szemmel nézik a gépesítésre való törekvést. Tavaly egy célgép üzembehelyezésével majdnem háromszorosára növelték a támszigetelők termelését. Az a húsz százalékos önköltség- csökkentés. amely a gyártás gépesítésével jelentkezett végső fokon kihat a nyereségrészesedésre is, mégpedig a munkások javára. Érthetetlen a gépektől való idegenkedés azért is, mert eddig még soha nem került sor elbocsátásra amiatt, hogy egy munkafolyamatot gépesítettek, s az azeNegvvennvolc négyes találat a lottón Az ötödik játékhéten 4 millió 630.485 lottószelvény vett részt a sorsoláson, öt találat nem volt. Négy találatot 48 szelvényen értek el, ezekre 72 444 forintot fizetnek. A három találatos szelvények szá ma 3483, nyereményük 499 forint Két találatos szelvény 95 697 darab volt, ezekre 18,10 forint nyeremény jut. lőtt ott dolgozó emberek közül néhány feleslegessé vált. Olyan gyárban — és melyik nem ilyen? — ahol a gépesítéssel, a munkások és mérnökök szakmai tudásával együtt nőnek a feladatok, ahol mindig új és új megoldásokat kell keresni e feladatok teljesítésére — nem is kerülhet erre sor. Legfeljebb arról lehet szó. hogy átcsoportosítást végeznek és a felszabadult erőket más, fontos munkaterületen alkalmazzák. Helyes tehát a gyár vezetőinek az a törekvése, hogy a kapott keretek okos fel- használásával minél több munkahelyet gépesítenek, hogy egy re inkább kihasználják a már meglévő automatákat, és fél automatákat, hogy három .műszakot szerveznek azokon a munkahelyeken, ahol a gépi berendezések ezt lehetővé teszik. A műszaki intézkedési terv részletesen foglalkozik azokkal a feladatokkal, amelyek a technológiai fegyelem megszilárdítására vonatkoznak. Eddig is ismerték technológiai utasításokat a porcelángyárban. de ezeket legtöbbnyire szóban, és csak a művezetők kapták meg. Most, ahol szükséges. változtatnak a technológián. Két mérnök dolgozik azon. hogy az L negyedévben a korongos és a kályhacsempegyártó üzemrészek megkapják a pontos technológiai uta sításokat. Gondoskodás történt arról, hogy később folyamatosan, írásban jussanak el minden üzemrészbe azok az utasítások. amelyek az eddig szerzett legjobb gyártási tapasztalatokat, módszereket rögzítik. Módosítják többek között a samottokok égetési technológiáját is annak érdekében, hogy a tokok redukáló atmoszféra nélkül is égethefők legyenek. A technológiai fegyelem megszilárdításától várnak eredményeket a selejt csökkentésében is. A samotműhely sajtolótisztítási és mázolási selejt jét a jelenlegi 4—5-ről 3,5 százalékra, a kerekkemencéknél a mázolási, rakási és égetési selejtet a mostani 6—7 százalékról 5 százalékra, az alagútkemence selejtjét 5,5-6- ról 4,9 százalékra akarják szorítani. A technológiai utasítások ki- I dolgozásának fontos szerepe van a műszakilag megalapozott normák megállapításában. A technológiai utasítások és a veszteségidők felmérésének összevetéséből állapítják meg a műszaki normákat. Elvétve eddig is akadt műszaki norma a Porcelángyárban, de a normák többségé, mintegy 3200, időmegállapításon alapult. 1961-ben a munkahelyeknek körülbelül negyven százalékán műszaki normákat alkalmaznak, s 1962 végéig műszaki normák alkalmazására térnek át minden nagyobb tömegű cikk gyártásánál. Az egészségvédelmi intézkedési terv arra enged következtetni, hogy az üzemi érdekek és a dolgozók érdekeinek egyez tetősével gondosan vigyáznak a dolgozók egészségére is. A porcelángyárban — tudvalévő — nagy a szilikózisveszély. Ez indokolta a hétórás munkaidő bevezetését a masszamalmokban, az öntödékben és a kerekkemencéknél. 1961-ben már a munkások 72 százaléka csökkentett munkaidővel dolgozik. Intézkedés történt arra vonatkozóan is, hogy fokozatosan javuljon a műhelyek levegője Újabb szellözőberendezése- ket helyeznek üzembe, gépesítik a tányérok tisztítását. mellőzni fogják a nagy fizikai erőkifejtést igénylő kézi hublihúzást és kerekes szállítókat helyeznek üzembe, az anyagmozgatás megkönnyítésére. Az egészségvédelmi intézkedési terv készítői még arra is gondoltak, hogy elviselhetőbbé tegyék az apró rádió-ellenállástesLek válogatásával foglalkozók mun káját. Az apró porcelántestek káprázó fehérsége ugyanis rontja a szemet, ezért javasolták: gondoskodjanak a munkahely megfelelő világításáról, s esetleg festéssel biztosítsanak kellemes színhatást a válogató munkások számára. A porcelángyár dolgozói — ha annak idején meg is lepődtek a tavalyinál lényegesen magasabb terv láttán, már megbarátkoztak vele. Reálisnak, teljesíthetőnek tartják, s úgy akarnak gazdálkodni erőik kel, hogy az év végén jó eredményekről számolhassanak majd be. H. M. Igen. meglehetősen, keveset. Ha bányáról írunk, akkor a fejtések dolgozóit emlegetjük a leggyakrabban. Azt a helyet, ahol közvetlenül a csillogó szénfal mellett serénykednek az emberek, s ami — a laikusok szemében — egyet jelent a bánya fogalmával. Elmegyünk még az elővá- jókhoz is. akik a zegzugos, véget nem érő bányafolyosókat vájják a föld gyomrában. De a többiekről — szállítókról, diszpécserekről meg másokról — hallgatunk. Ha mégis megemlítjük őket. akkor rendszerint így: „No lám, no lám! Már megint baj van a szállítással! Már megint hiányzik az ürescsille és a fa!” Igen. többnyire így szoktuk elintézni a munkájukat. Most jóvá akarjuk tenni korábbi mulasztásunkat, ezúttal csak őket vettük fényképezőgépünk lencséjébe, csak nekik hegyesítettük ki a ceruzánkat. Kezdjük is már.;. A címképünkön látható fémasztal a bánya elektromos agya. Egész műszer- és drótdzsungel tartozik hozzá a másik helyiségben, áz ára sem csekély: megér jónéhány milliót. De nagyszerű gépezet ez! Az alig 80— 120 centiméteres fémasztallap- kán van csaknem az egész komlói tárószint kicsinyített mása. 3600 méter vágányhálózat. Ha jön a vonat, felgyullad a színes lámpa. így a szállítási diszpécser — Fekete Gyula — nyomon tudja követni a szerelvény útját. A valóságban persze nem egy, hanem sok szerelvény csat tog egyszerre a síneken. Szüntelenül vibrálnak a különböző Baranek József a neve, öt éve járja már mozdonyával a föld alatti labirintusok világátA bptonfalak minden zajt visszavernek, mi úgy érezzük, fülsüketítő zajjal fut a szerelvény odalenn — neki megszokott zene. Szereti a masinát, tavaszra talán kiváló dolgozó lesz belőle. Egy csendes délutánon, külszíni ügyeletén a kisfiát ma- gamellé vette. Az ötéves öcsi bebújt a fülkéjébe, és azóta ő is mozdonyvezető akar lenni, A mozdonyvezető is csak akkor szállíthat, ha van mit. Arról pedig —• a többi között — az aknacsillések gondoskodnak. Igen, ez itt Kossuth-bánya szíve. Megállás nélkül suhannak fel és alá a kasok, embereket. csilléket röpítve a mélybe. vagy külvilág felé. Amikor megállnak, az aknacsillés kigördíti a telecsillét és a helyébe tolja az ürest; A valóságban persze nem ilyen egyszerű a dolog, mert naponta vagy négy és félezer csille fordul meg ezen a helyen, nagyon sokat kell ki* meg beborítaniuk; Közöttük sok olyat, amibe két tonna szén fér el. Ehhez jön még a csille tonnányi súlya — bizony markos legények kellenek ide! Képünkön is egy ilyen nagy csillével birkózik Szeifert József és Fuchs József akna* csillés; Nem csalás; ez a kép nem a napszinten készült. Pontosan 112 méter vastag kő és földréteg súlya nehezedik a meny- nyezetre. De azért otthonos A termelőszövetkezetek segítik Komló ellátásának javítását Komló város baromfi- zöldség-, gyümölcs- és húsellátását a környező falvak biztosították. Mivel ezek a községek eddig egyénileg dolgozó parasztokból álltak, a város ellátása sokszor nem volt kielégítő. Igaz ugyan, hogy az állami vállalatok igyekeztek minél egyenletesebben, jobban szállítani a város részére a szükséges élelmiszer-cikkeket, de ez sem volt elegendő minden esetben. A lakosság nagy része, mint minden városban, Komlón is a piacon szerzi be a szükséges cikkek nagy részét. Az egyénileg dolgozó parasztoknak éppen ezért érdekük volt, hogy a piacon értékesítsék terményeiket Komlón is így volt. Azonban az egyre fejlődő várost így eléggé tervszerűtlenül látták el. A komlói piacon ennek következtében ritkán mutatkozott árubőség, ami viszont azt eredményezte, hogy ez az ország legdrágább piaca volt. A mágocsi termelőszövetkezet rendszeresen szállította ugyan áruit a komlói piacra, de ez sem volt elegendő. Most gyökeresen megváltozhat ez a helyzet. A Komló környéki községek parasztjai közösen gazdálkodnak. Terveket készítenek és aszerint dolgoznak. Ez feltétlen javulást eredményez Komló ellátásában. Az újonnan alakult és a már régebben működő tsz-ek most a tervkészítéskor figyelembe veszik Komló szükségleteit is. A tojás-, tej-, zöldség-, baromfi- és húsellátás megjavítása érdekében kiemelt tervet készítenek Komló ellátására. Mánia, Mecsekfaiu, Kisbaty- tyán. Mecsekjánosi, Magyarszék, Liget, Mecsekpölöske, Bodolyabér, Magyarhertelend, Oroszló, Felsőmindszent, Má- gocs és Bikái községek termelőszövetkezetei vannak hivatva arra, hogy Komló ellátását a jövőben biztosítsák. A város mezőgazdasági termékekkel való ellátását akkor lehet megoldani, ha az áru szállítása rendszeres, állandó. Az egyénileg dolgozó parasztság ezt nem oldhatta meg, de a tsz-ek már megvalósíthatják, hiszen a terveiket összehangolják és nem fordulhat elő. hogy esetleg a környező termelőszövetkezetek ugyanazt az áruféleséget termelik és más szükséges cikket nem. A termelőszövetkezetek lehetőségeit és adottságait figyelembe véve, már most megkezdik Komló ellátásának a feltételeit megteremteni. Például Magyarszék kiváló szarvasmarhatenyésztő község. Itt kialakítható majd a környék szarvasmarhatemyész- tő központja. Mecsekfaiu, Bo- doiyábér, Magyarhertelend ugyancsak a szarvasmarhatenyésztést fejlesztheti. Mecsekpölöske és Mecsekjánosi viszont a város tejellátásához járulhat hozzá azzal, hogy le- fejőtehenészetet létesít Komló baromfiellátása és tojásellátása szempont jáiból Magyarszék, Felsőmindszent és Mágocs jöhet leginkább számításba. E községek termelőszövetkezetei már idén is hozzájárulnak a város baromfiellátásához. Felsőmindszent 99 tnazsa, Magyarszék 20 mázsa, Mágocs pedig 32 ezer baromfit kíván adni Komlónak. A magyarszékiek és felsőr mindszentiek, mivel itt csak most alakult át a falu termelőszövetkezeti községgé, ólakat akarnak minél előbb építeni a baromfitartáshoz. Komló zöldségellátását három termái Arnőveikeaet biztosíthatja. Kaposszekcső, Vásá- rosdombó és Csikóstöttös községeknek az éghajlata megfelelő erre. Mágocs is hozzájárul a zöldségellátáshoz ugyanúgy, mint eddig. A gyümölcsellátás is főleg Mágocs és Bikái községek termelőszövetkezeteire és a Bikali Állami Gazdaságra hárul. Ezeken a helyeken új. négy—ötéves telepítésű gyümölcsösök vannak, amelyek most fordulnak termőre. A Ligeti Állami Gazdaság negyven holdas almából álló gyümölcsöse viszont már most is sok termést ad a városnak. Komló mezőgazdasági termékekkel való ellátása, amint a fentiekből kitűnik, most már a termelőszövetkezetekre hárul. Ezért vált szükségessé, hogy a várost környező tsz-ek a terveiket összehangolják, ami a járási tanács segítségével meg is történik. Nem mondjuk azt, hogy már most az első évben zökkenőmentes lesz a város szükségleteinek kielégítése, hiszen az új termelőszövetkezetek az elmondottak megvalósításához csak most kezdenek hozzá. Az alapjait rakják le annak, ami a jövőben jobbá, olcsóbbá teszi majd Komló mezőgazdasági termékekkel való ellátását. színű íámpácskák. az avatatlan bizony nem ismerné ki ma gát a fények káoszában. Csak a diszpécser — meg a föléje hajló Schuszter Ferenc elv- társ — otthonos a látszólag kusza világban, s egyetlen biztos mozdulattal állítják át a váltókat. Ahogy mondjuk: egyetlenegy gombnyomással átáll a kilométerre lévő váltó. A nagy- bajszú. a védőfülkéjében rostokoló öreg váltóőr képe a múlté már a komlói bányákban. Egy szusszanásnyi időre meg állt, aki a vibrálásokat okozta. iroda ez. Óra, csipketerítő — minden van itt. ami a külszíni irodákban megtalálható. Még a rádió sem hiányzik. Ez a bánya statisztikai hivatala és föld alatti telefonközpontja. Egész nap csen g a telefon. Ide jelenti Komló négy aknája, melyik órában mit termelnek. Bors Zoltán termelési diszpécser szinte a termelés pulzusán tartja az ujját Lacher Mihályné — mert ő ül a telefonközpontnál — hangosan hallózik. Egy gyakorlott mozdulat és a külszín beszélni tud a több száz méter mélyen lévő bányásszal. (Magyar—Erb) t 4 kihről keveset beszélünk
