Dunántúli Napló, 1961. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-03 / 29. szám

tOíll FEBRUÁR 3. NAPLÓ 5 To 11 .seprű Tallózás Múlt heti tollseprüzésürik nyoméi! eltűnt egy-két helyt«* leintett felirat Városunk ut­cáin. Azt persze senki sém vár­hatja, hogy valamennyit szed­jék le, cseréljék ki. De. ha vájt rá mód, kerüljön csnk a helyük­re a helyes, a jól fogalmazott szó vég! Ne ragaszkodjunk ahhoz a mondáshoz, amelyet a Bem utcai Bizományi Áruházban olvashatunk: „Árut vissza nem veszünk és nem cserélünk!“ Persze Itt is helyesebben fes­tene az ilyen szövegű felírás: ,.Az árut nem vesszük vissza, és nem cseréljük ki!" Bizonyá­ra azért került sor ilyen táb­lák kifüggesztésére, mert sok­szor szorított a „mérték után“ vásárolt cipő, vagy ruha, és vissza kellett vinni. Városunk tele van olyan fel­iratokkal, amelyek a „mérték után“ készítendő ruhák, cipők vásárlására hívják fel a közön­ség figyelmét, holott helye­sebb lenne „mértéle szerint" elkészíteni a megrendelt hol­mit. A mérték szerinti ruház­kodást elősegítik az utóbbi idő­ben divatossá vá-lt „félkész" ingek, ruhák. Az ilyen, nyelvi szempontból helytelen szöve­geket célszerű lenne mielőbb kicserélni „félig kész“, ..félig elkészített“ szövegű táblákkal. Egy szótagga.l hosszabb lenne a szöveg, de értelmesebb. Ugyanezt ajánljuk annak a „félkész“ tortákat készítő pécsi üzemnek, amely a következő címet szerkesztette magának: „A Mecsekvldékl Üzemi Ven­déglátó Váll. Félkész Üzeme.“ Az egész címben csak az az ér­dekes. hogy az üzem áUítókig a valóságban is, félkész", ille­tőleg eddig csak félig készült el. De minek ezt mindenegyes dobostortán dobra verni? Jó gondolat viszont, ha vala­ki félhavi áruszükségletét egy­szerre- vásárolja meg. Néme­lyik boltból haza is szállítják a csomagot. A Kossuth Lajos utca eiején lévő csemegebolt ezyik kirakatában olvastuk: ,.Félhavi — havi megrendelé­seit Házhoz szállít luk díjmente­sen.“ Ebben a szövegben elég­gé sok hiba akad. Előbb talán a helvesírási hibákat nézzük! ; j Alit el az -ít és a -díf igekép- - | zőbem mindig hosszú i van, ezért a „szállítjuk" igét hdsz- szú i-vet kellett volna inni. Másodszor: a Házhoz szót nem nagybetűvel kell írni, mert nem tulajdonnév» vagy mon­datkezdő szó. Ha Budapesten ennénk, az országgyűlés házát érthetnénk rajta, amelyet, szo­kás Ház-nak is írni. Egyelőre azonban szó sincs arról, hogy a magyar parlament Pécsre költözik. Ezért a csemegebolt emberei ne a Házhoz szállít­sák a vásárolt árukat! Elég. ha csak ..hazaküldik“. És még valamit kérünk! Ne a megren­deléseinken szállítsák haza, mert abból még nem lakott jól senki, hanem a megrendelt árukat! Végül kifogásolnunk kell még a ..díjmentesen“ szót Is. Helyette helyesebb, magyaro­sabb a .,díjtalanul“ szó. Mivel pedig a kizsigerelt sző Végből alig maradt már vala­mi. nagyon kérjük az Illetéke­seket, hogy a város legforgal­masabb üzletének kirakatából hajítsák ki ezt a íorzsztilött táblát! A nagy szilárdságú, áttetsző műrostból készült textitenya- gokat röviden nykm-nak ne­vezzük. Ezt az angol eredetű szót ejtik, és írják níkm-nak, nejlonénak (lásd: Jókai u. 23.). és csak igen kevesen: nájlon- nak. Pedig ez az utóbbi a he­lyes ejtés! Mint, ahogy Byron angol költő nevét sem ejtjük Bej-ron-nak, hanem Bájron- nak, úgy a nylon szót is ejtsük csak bátran nájlon-nnk! A nylon harisnyát — bár a főnév tulajdontógjelzője szintén fő­név — mégis különírjuk, mert a nylon szó csak „alkalmi1' kapcsolatiban van a harisnyá­val. Helyesen írt szövegre akadtunk a Szabadság u. 7. sz. ház kirakatában: ..Hozott fonálból nylon harisnyakötés 30.— Ft.“. Ilyen féle szöveget vehetett alapul az a henteskantár, aki az egyik villanyoszlopra a kö­vetkező hirdetést szögezte ki: „Hozott anyagból disznóölést vállalok." Tóth István Takaréktüzhelyben is tökéletesen égő dióbrik t tét gyártanak Százezer tonnává! növelik a brikeit-ler/ne élt Az idén tíz százalékkal nö­velik a brikettgyártást, A Bri­kett-termelő és Széndúsító Vállalat, valamennyi üzemét fejleszti, hogy százezer tonná­val megnövelt évi tervét tel­jesíthesse. Legnagyobb mér­tékben a Nagymányoki Brí- kett.gyár teljesítőképességét fokozzák. Négy és félmillió forintos beruházással új p'és- gépegységet. szerelnek fel, ez egyharmadával növeli a gyár kapacitását. Minden gyárban felújítják a régi berendezése­ket. A mezőgazdaság szocialista átalakulása, a termelőszövet­kezeti parasztság színvonala­sabb, igényesebb életmódja következtében falun is mind több brikettet vásárolnak és ezzel fűtik a takaréktűzhfclye- ket. A tapasztalat szerint azonban a Jelenlegi szemmagy- ságú, 50—00 gramm súlyú brikettfajták a gyenge huzatú, szűk tűzterű takaréktűzhe­lyekben tökéletlenül égnek el, gyenge hőt fejlesztenek, mert nem izzanak át. egészen. A vállalat, ezért az idén úgy ala­kítja a brikett formáját és sú­lyát, hogy kedvezőbb hatás­fokkal tüzelhessék el takarék­tűzhelyekben is. Az eddigi 50—60 grammos szemnagysá­gú brikett helyett nagy meny- nyiségben gyártanak 20—25 grammos, diónagyságú briket­tet. amely nagyobb égési fe­lületet képez, teljesen átizzlk, ezért jobb hatásfokkal, gaz­daságosabban, tökéletesen elég a takaréktűzhelyekben. A dió- brikettet a jövő téli fűtési idényre hozzák forgalomba. '[■VCL'CZOINKi A VIOKÉF figyelmébe! Márta kimérni község egyike a péesváradi járás azon köz­ségeinek. melyben a dolgozó parasztág már az 101»—50-es években a szocialista mezőgaz­daság útjára lépett. Községünk termelőszövetkezeti község. — Hiányoljuk azonban, hogy köz­ségünkben rendes mózlhelyiség csak az ígéretek halasztásának távlatában van. A község köz­pontjában. a tsz székházával szemben, egy kívül düledezfí- nek látszó, a külső meszelés nyomait csak Ht-ott magán vi­selő rozoga épület utcai be- j járója lelett dfsztelenkedik egy már csak nehezen olvas- ' ható felírás: „Mozgóképszín- ; ház." így néz ki kívülről. Ha ! azonban egy* vidéki halandó j bátorságot vesz magának és a belsejét is meg akarja szem­lélni, kívánatos, hogy előzőleg életbiztosítást kössön, mert a „színház" belseje még siralma­sabb állapotban van mint a külseje. Nem beszélve arról, hogy falai kopottak, piszkosak, de az a veszély fenyeget, hogy minden pillanatban ledőlhet a mennyezet, mely karvastagsá­gú akácoszloppal van megerő­sítve, ezzel is emelve észtéit kai színvonalát. A bútorzat! Erről jobb nem is beszélni. Leírásom élethti szeretném ha erről meggyőződnének. — Miért van ezen siralmas álla­pot? Ezen , kérdésre csak a MOKÉP tudna választ adni Ugyanis a múlt évben a MO­KÉP vezetősége helyszíni szem lét tartott, megállapította, hogy ezen változtatni kell. ígéretet tett. hogy 1960. karácsonyára a bemutatott tervrajz szerinl egy modern mozgóképszínhá­zat ad át. Miután a községi tanács a községfejlesztcsi alap­ból 50 000 forintos hozzájáru­lást is megszavazott, a terv­rajzba egy színpad felállítása megfelelő öltözővel Is betervez­tetett. December 30-án tartott tanácsülésen arról tájékoztat­tak bennünket, hogy a MO­KÉP leiratot küldött a ta­nácshoz, hogy ígéretét esak 1062-ben tudja megvalósítani. Mint tanácstagot választóim állandóan zaklatnak, miért nem törődünk többet a mo­zival? KÖVY DEZSŐ ny. isk. lg. tanácstag. ÉLELMISZERIPARI TECHNIKUSOKAT keresünk. Követelmény; húsipari v. konzervipari, tartósítóipari vagy élel­miszeripari technikumi végzettség. Jelentkezéseket ..Szakkép­zett” jeligére kérjük a Kos­suth ut cal hirdetőnél lead­ni. 587 Uj kezdeményezés Örömmel értesültünk a Pé­csi Sütőipari Vállalat új kez­deményezéséről, a rekeszei kenyérszállításról. A vállalat ezzel az intézkedésével előse­gíti a kenyerek higiénikusabb szállítását, valamint megaka­dályozza, hogy egytnást össze­nyomják a kenyerek. Ám e célszerű újítás bevezetésekor nem gondoskodtak időben az üres rekeszek tárolásáról. Így azok naphosszat áldogállnak az üzletek előtt (mint például a Rákóczi úti mintabolt előtt), foglalják a. járda jó részét s rontják az utcaképet. Reméljük, hogy az illetéke­sek mielőbb módot találnak a hiba kiküszöbölésére és mind­jobban szépülő városunkban ezek a rekeszek sem fognak szálkát szúrni * az idegenek! szemében. N. G. Nagy olajtartalmú, szovjet napraforgó- fajtákat adnak köztermesztésbe Az idén a múlt évi terület csaknem kétszeresén termesztenek napraforgót, jelentős kedvezmények a szerződéses termesztéshez Hathatós intézkedést! A bólyi iskola szolgálati la­kásának tőszomszédságában, közvetlenül az egyik nevelő lakása mellett roskadozik Gárdái Ferenc bólyi lakos há­za. Fala repedezett, kldölő- félben van, omlik. A szolgá­lati lakás falát a nagy nyomás már 8—10 cm-re kidomborí­totta. Félő, hogy bármely pil­lanatban beomlik. A háztető­nek rossz a tetőszerkezete ls< s a cserép veszélyezteti az is­kola udvarán játszadozó ta­nulókat. A füst nemcsak a kéményen, hanem a tető ros­talyukain is száll az ég felé. Sokszor felhangzik a tanulók kiáltása: Ég a szomszéd háza! Már több ízben jelentettük a helyi tanácsnak, a tűzoltó­ságnak a romépület veszélyes­ségét. Meg is nézték az illeté­kesek, csóválták a fejüket, de intézkedés nem történt. Ideje volna már végre eré­lyesen intézkedni, amíg va­lami szerencsétlenség nem történik! Fülöp József isk. lg. A napraforgó termesztésére az idén különös gondot fordí­tanak. Mint a Földművelés- ügyi Minisztérium növényter­mesztési főigazgatóságán kö­zölték. 1961-ben kereken két­százhúszezer holdon termesz­tenek napraforgót, ami az el­múlt évek napraforgó vetés- területének csaknem kétsze­rese. Az idén Új, az elterjedt hazai fajtáknál nagyobb olaj­hozamú szovjet napraforgó fajtákat adnak köztermesz­tésbe. Az új fajtákkal a tervek szerint nyolcvanezer holdat vet nek be tavasszal az állami gaz­daságok és termelőszövetke­zetek. A nemrégiben megindult napraforgó szerződéskötési ak­ció tapasztalatai általában kedvezőek, különösen élénk az érdeklődés a nagy olajhoza- mú szovjet fajták iránt. A szerződési feltételek igen ked­vezőek: a krasznodári fajták mázsánkénti ára 400 forint, az iregi és lovászpatoíiai faj­táké 340. az egyéb hazai faj­táké 320 forint. A szerződés­ben lekötött napraforgó min­den mázsája után tíz forint szerződéses felárat kapnak a termelők, továbbá kedvezmé­nyes áron nemesített kölcsön- vetőmaa juttatásban részesül­nek A termelőszövetkezeteket a legalább száz mázsás tételek átadása esetén húsz forint nagyüzemi felár illeti meg az átadott terménv minden má­zsája után. További kedvez­mény. hogy a termelőszövet­kezetek az átadott napraforgó után mázsánként húsz kiló napraforgó-darát igényelhet­nek. A közös gazdaságok a napraforgótermesztéshez rö­vidlejáratú hitelt kapnak, az egyéni termelők pedig — a szerződéssel lekötött napra­forgó minden mázsája után — nyolcvan forint kamatmentes előleget vehetnek igénybe. vagon babért egy vagon eitromot Talán kevesen hiszik el, de a bab, a közönséges fehér vagy tarka magyar bab va­luta, fontos exportcikk. Külö­nösen a nyugati országokban és legfőképp Angliában kere­sik a magyar babot. A babért igen sokféle árut kaphatunk külföldről, többek között egy vagon babért egy vagon citro­mot kapunk, ami részünkre igen előnyös cserét jelent, hi­szen hazánkban a citrom nem terem meg, a bab termesztése pedig mindem falusi ember ál­tal ismert igen egyszerű, ke­vés ráfordítást igénylő mes­terség. A babnak még annyi igénye sincs a földdel és a termelő­vel szemben, hogy főnövéi'y- ként vessék és különös gond­dá] ápolják. Kukorica közé, köztesnövónykónt elvetve is megtenni azt a mennyiséget, amellyel az ország szükség­letét és a külföldi piacok igé­nyét kielégíthetjük, a terme­lőjének pedig jó jövedelmet jelent. Sorosan vetett kuko­rica közé ültetve a bab hol­danként egy mázsát is meg­terem. s a Terményforgalmi Vállalat minden mázsa leszer­ződött babért — fehér «sofc­ványbabért — 410 forintot fi­zet a termelőnek. Az elmúlt napokban a me­gyében is megkezdték a köz- tesbab-íermelési szerződéskö­téseket. Azoknak a termelő­szövetkezeteknek. amelyekben nem négyzetesen, hanem soro­san vetik a kukoricát, érde­mes köztesbab-termelési szer­ződést kötni. A kukoricát úgyis megkapálják és egyúttal a babot is megművelhetik. A tsz vezetői megegyezhetnek a tagokkal, hogy a megkapált kukorica-, illetve babterület után a babtermelés fele a ta­got illeti meg, a másik felét pedig közösen értékesítik. A termelőszövetkezet babvető- magot is kap a vállalattól, ha az nem áll rendelkezésére,4 il­letve ha igényel. A háztáji gazdaságokban is kifizetődő a babtermesztés. A háztáji földek nagy részén úgyis kukoricát termelnek a tsz-tagok. A kukorica pedig jól tűri köztesként a babot. A tsz-tagok a Terményforgal­mi Vállalattal leszerződött minden mázsa bab után 100 forint termelési előleget is kapnak, tgv a háztáji földjü­ket még jobban hasznosíthat­ják. ,| LIj-meesekaljai apróságok VÁRÓTERMET KAPUNK Reggelenként több ezer dol­gozó várakozik hosszabb rövi- debb ideig az autóbusz végál­lomáson. A hideg, és sok eset­ben az eső elől menedéket kell keresni a várakozóknak. Saj­nos, egyelőre nincs váróte­rem. de a közlekedési vállalat vezetői ígéretet tettek arra vo­natkozóan, hogy az új város­részben autóbuszvárót létesí­tenek. VILÁGÍTSÁK KI A LÉPCSÖHÁZAKAT Némelyik lakóház lépcső­házában hetekig nem ég a vil­lany, kivilágítatlanok a bejá­rók. Lehet, hogy a házfelügye­lők hibája, de lehet, hogy a gondnokságon múlik, hogy nem kerül a kiégett villanykörték helyébe új. Bárkié, jó lenne, ha a lépcsőházakban rendszere­sen pótolnák az elhasználódott égőket. ROSSZ A RÁDIÓ-VÉTEL Sok ittlakó rádiótulajdonos panaszkodik, hogy nappal, de főként az esti órákban csak bosszúságot okoz a rádiózás. Még a legjobb készülékek is recsegnek, ropognak, és az áramerősség ingadozása miatt gyakran szorulnak javításra. Jó lenne, ha az illetékesek el­lenőrzést tartanának a rádió- zók érdekében. Este tíz óra után minden jó- érzésű ember lehalkítja rádió­készülékét, de ebben a város­részben sokan vannak, akik éj­szaka is szinte bömböltetik rádiójukat. Ez ellen talán a házfelügyelők tehetnének lé­péseket. ; .: favágók; fusizök A LAKÁSOKBAN A városrész új házainak la­kói többnyire rendes emberek, örülnek a szép lakásoknak, rendbentartják azokat. De van­nak olyanok is, akik fát vág- | nak a szobában. s vannak akik valóságos kis fusi-műhelyt rendeznek be maguknak, a parketten javítják az olajos motorokat, etb. Sok helyütt csatornadugulás történik, a la­kók hibájából. A gondnokság feladata lenne, hogy a hanyag, gondatlan lakók ellen fellép­jenek. Tartsanak néha ellenőr­zést a lakásokban, és vonják felelősségre azokat, akik a kiutalt helyiségeket nem ren­deltetésüknek megfelelően használják. HIDEG VAN A KISVENDÉGLŐBEN A hideg idő beállta óta még nem sikerült jól befűteni a kisvendéglőt. Pedig új cserép­kályhát is építettek, át is ala­kították, azóta mégsem sike­rült meleget varázsolni a kis­vendéglő falai közé. A vendé­gek téíikabátban üldögélnek, s a hideg miatt szórakozásról szó sem lehet. Hunyndvári Béla ORVOSOLTÁK .... Megkaptuk a fogantyúkat... Azután négy nappal. hog% megjelent a Dunántúli Napló­ban fogantyúkkal. kapcsolatos panaszom, megkaptam kony­habútorunkhoz a hiányzó fo­gantyúkat és polcot. Miért nem lehet a déli és esti órákban is fehér kenyeret kapni? Mi, dolgozó asszonyok szinte soha nem kapunk 3.60 Ft-os fehér kenyeret. Délben, az ebédszünetben rohanunk a Per- czel utcai kenyérboltba, de vagy még nincs, vagy már nincs válasszal fordulhatunk vissza. Este munka után pedig egyet­len esetben sem kapunk fehér kenyeret. Azt kérjük, hogy amíg nem tudnak elegendő fehér ke­nyeret Sütni, úgy osszák el a szokásos mennyiséget, hogy néha a dolgozó nőknek is jusson belőle. Dolgozó asszonyok. Egyben szeretném felhívni a figyelmet arra. hogy Hidason sokan jártak hozzám hason­lóan, de ők — mivel nem ír­tak az újságnak. pgyáUaUin nem kaptak fogantyút kombi­nált és konyhaszekrényeikhez. Sőt olyanokról is tudok, akiit a szekrényekhez üvegét sem kaptak és a hiányzó tartozé­kokat külön, saját pénzükön vásárolták meg. Levelem meg­jelenése után sokan érdeklőd­tek nálam, hogy jár-e 1onan- lyú a vásárolt bútorokhoz. Jó volna, ha az illetékes keres­kedelmi osztály tájékozta4n vásárlókat, hogy erze1 « -><•?- staélések lehetőségét eqys-»r s mindenkorra megszüntessék. PÉK IMRE bá nya te eh n il; us, Hidas. tem az ablakhoz s igyekeztem meg­nyugtatná. hogy ne féljen, ott vagyak az ablaknál. Az említett csa­lád már több alka­lommal is rendezett családi verekedést, s gyakran magára hagyják az abnor- misan fejlett, gyógy pedagógiai kezelés­re szoruló gyereket. Jó lenne, ha az ille­tékes hatóságok fog 1 átkozná nak a kér­déssel, s a gondat­lan szülőket figyel- i meztetnék, vagy I megbüntetnék. Cseh Miklós j Kiss Zoltán Gondatlan szülők esete Az egyik este Zrí­nyié» Istvánná, Er- feth Lajos u. 15. szám alatti, alagsori lakásából kétségbe­ejtő gyermekkiabä- lós és erős ajtódö- römbölés hallatszott fel lakásomba. A szomszédomat ét- hlvtam és együtt hallgattuk végig a szerencsétlen gyer­mek sírását, kiabá­lását: ,»— Jaj, édes anyi kám, apikám. gyer­tek be. mert nagyon félek a sötétben“'. Mind a ketten próbáltuk a kétség- beesett gyereket vi­gasztalni, aki kért bennünket, hogy menjünk be. Végül azzal nyugtattuk meg, hogy ne fél­jen. m.i addig az ablaknál mara­dunk, amíg a szülők haza nem jönnek. Természetesen nem győztük a gondat­lan szülőket kivár­ni. A szomszédom . hazament és én is felmentem laká­somra. Negyed tíz­kor azonban ismét felhangzott a gye­rek kétségbeejtő kö nyörgése: „— Édes anyi- kám, aplkám, jaj. jaj. nagyon félek.. és Ismét dörömböl­ni kezdett az ajtón. Ekkor ismét lemen

Next

/
Oldalképek
Tartalom