Dunántúli Napló, 1961. február (18. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-25 / 48. szám
NAPLÓ I9G1. FEBRUÁR 85. ÄZ országgyűlés befejezte munkáját ' (Folytatás az 1. oldalról.) követőre talál világszerte, szélesíti az imperializmus, a t»á- ború. a gyarmatosítás és a tó - zsákmányolás ellen küzdői; táborát. Külpolitikáink e sdilárd alapelvei abból a meggyőződésből fakadnaJc, hogy manapság lehetséges megakadályozni a háború kitörését; a béke, a haladás oldalán immár nagyobbak az erők, mint az imperializmus oldalán. Békés erőfesz ítései nk tői elválaszthatatlan az általános és teljes leszerelésért folyó harc. Az általános és teljes leszerelésre vonatkozó szovjet javaslatok — bár az imperialista körök elutasítják — a világ népeinek széleskörű helyeslésére találnak; A fegyverkezésnek a nyugati hatalmak által javasolt eűlenőrzése önmagában nem megoldás, mert az általános és a teljes■ leszerelés nélkül nem zárja ki a háború lehetőségét; A csehszlovák nép a szocialista országok népeivel, az egész haladó emberisíéggel együtt nem kíméli erőit, hogy megvédje és megszilándítsa a világbékét. Ezért elítéljük a nyugati hatalmak által támogatott nyugatnémet imperializmust, mílitarizmust, a Bundeswehr megszervezését és felfegyverzését. A nyugatnémet hadsereg már ma is rendelkezik támadó fegyverekkel, például rakétafegyverekkel. Antonin Novotny a továbbiakban a gyarmatosítás elleni harc győzelmes előrehaladásáról beszélt Ázsiában és Afrikában 1945 óta csaknem más- félmilliárd ember szabadult jel a gyarmati rabszolgaság igája alól, s a gyarmati rendszer a végleges megsemmisülés felé halad. Támogatjuk a gyarmáti és félgyarmati népeknek a szabadságéit, az önállóságért és függetlenségért folyó harcát. Az imperializmus igaai arca nem változott, s a burzsoázia hiába akarja magát álcázni a szabadságról, demokráciáról, valamiféle civilizációs hivatásról szóló frázisokkal — a gyarmatosítás lényege nem változott. Miként a múltban, ma is durván és nagyon is láthatóan elfojtják a demokráciát. A legszégyenletesebb módszerektől sem riadnak vissza, amikor az általuk elnyomott népek jogos követeléseiről, a szabadság és a demokrácia iránti igényeiről van szó. Ezt éppen a kongói események bizonyítják a legfényesebben. A gyarmatosítók bűnös módszereit leplezi le Patrice Uumumbának, a kongói nemzetgyűlés által megválasztott miniszterelnöknek, a felszabadulásért küzdő kongói nép elismert vezetőjének bestiális meggyilkolása. Ez a gyilkosság a felháborodás új hullámait váltotta ki világszerte a gyarmatosítás ellen. Az elnök beszédének további részében arról szólt, hogy a szocializmus ma már világszerte százmilliók szívót és gondolatát hatja át. Antonin Novotny befejezésül mégegyszer örömét fejezte ki afölött, hogy ő és a csehszlovák küldöttség tagjai megismerkedhettek országunkkal, népünkkel. — Mindkét fél számára hasznosak voltak a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Magyar Népköztársaság kormányának vezető elvtársaivál folytatott tárgyalásaink — mondotta — Kicseréltük forradalmi munkáspártjaink tapasztalatait és az időszerű nemzetközi kérdésekről, a kölcsönös együttműködésről vallott nézeteinket. Az összes megtárgyalt kérdésben egyetértettünk, egységes álláspontra jutottunk. Tovább erősítjük a szocialista tábor egységét a kommunista és munkáspártok moszkvai nyilatkozatának szellemében. A nemzetek közötti kölcsönös megértés, 'a világbéke érdekében fejtjük ki erőinket. Nagyon elégedettek vagyunk magyarországi látogatásunkkal, ismételten meggyőződtünk arról, hogy a magyar nép őszinte barátja a csehszlovák népnek. Biztosíthatom önöket■ hogy mi is őszinte barátai vagyunk őrsöknek. I Képviselő ELvtársak! Kíván- J juk önöknél;, hogy virágozzék hazájuk, a Magyar Népköztársaság — a munkásak, a parasztok, az értelmiség javára. Közös célunk és óhajunk, hogy a szocialista országok szilárd egységben haladjanak előre a kommunizmus felé vezető győzelmes úton. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke a két nép barátságának éltetésével fejezte be beszédét, amelyet a képviselők hosszantartó, nagy tapssal fogadtak. a kültséovelrs vilája Rónai Sándor elnök ezután bejelentette, hogy napirend szerfalt az országgyűlés folytatja az 1961. éta állami költségvetés tárgyalását. A\ vitában elsőnek Molnár f'risfyes. Rács-Niskún megyei képviselő R/óJp.il fel, s a költségvetés külügyi vonatkozásaival foglalkozat^ A köítségvetéit a külügyi bizottság, a Bács-íKiskún megyei kópvisel&csopart} és a maga nevében \elfogadSta. Gállá Rrnő budapesti képviselő a költségvetéssel kapcsolatban közlekedési problémáról sasöt, s különösen az úthálózat korszerűsítésének fontosságát hangoztatta. A költségvetést elfogadta. Ezután Rónai Sándor elnök — mielőtt szünetet rendelt el megköszönte Antonin — No- vobnynak. a Csehszlovák Kommunista Párti Központi Bizottsága első titkárának, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének az országgyűléshez intézett üdvözlő szavait. (A képviselők felállva, hosszan ünnepelték Novotny elnököt, a két nép testvéri barátságát.) Szünet után Galkó hajóA, Borsod megyei képviselő éi Pál Károly képviselő a költi ségvetés mezőgazdasági részéihez szólt hozzá. Dezséry László képviselő két népszerű üdülőhelyünk, Keszthely és Hévíz távlati fejlesztést terveivel foglalkozott. A költségvetést elfogadta. Mivel a költségvetési törvényjavaslathoz más nem kívánt hozzászólni. az elnöklő Rónai Sándor a tatát lezárta, s Nyers Rezső pénzügyminiszter válaszolt a felszólalóknak. Megállapította, hogy» a költ- j ségvetési előirányzat fő össze- | gével, az elosztás főbb arányaival a felszólalók egyetértettek, ugyanakkor hasznos javaslatokat tették egy-egy terület kommunális, ipari, mezőgazdasági vagy szociális beruházás' igényeinek kielégítésére. Megjegyezte, hogy a kormányzat ezeket a javaslatokat távlati igényeknek tekinti, amelyeket az éves tervek során lehetőség szerint figyelembe vesznek. Két terü'eten — a sütőipari üzemeknél, valamint a baromfitenyésztés fejlesztését elősegítő takarmánykeverő üzemek létesítésénél — már most lehetségesnek látszik a beruházási keretek növelése. Ennek megfelelően az élelmezésügyi minisztérium márciusban további 34 millió forintot kap sütőipari beruházásokra, a takarmánykeverő üzemek céljai ra pedig a kormány a napokban engedélyezett megfelelő beruházási hitelt, ebből 14 megyében 38 új üzemet hoznak létre. E két módosítás figyelembevételével a pénzügyminiszter kérte az 1961. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat elfogadását. Az elnök szavazásra tette fel a kérdést, amelynek eredményeként az országgyűlés az 1961. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatöt általánosságban és részleteiben elfogadta, s tudomásul vette a pénzügyminiszternek a két beruházás módosítására vonatkozó jelentését. Ezután ebédszünet következett. A törvényesség lek ín tel ében is az előrehaladás a jellemző Wr. Szénási Géza hes/áinolója A délutáni tanácskozáson dr. Szénási Géza, a Magyar Nép- köztársaság legfőbb ügyésze tartott beszámolót. f— A legfőbb ügyész 1959 februári országgyűlési beszámolója óta eltelt időszakot a törvényesség tekintetében is a fcüyamatos és következetes j előrehaladds jellemzi. A Ma- ; gyár Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt kormány vezetésével elért politikai és gazdasági sikerek biztosították a törvényesség további megszilárdításának alapját, de fokozottan őrködtünk is a törvényesség felett — kezdte beszámolóját, majd így folytatta: A termelőszövetkezetek tömeges szervezésének befejezése után meg kell állapítani, hogy a fejlesztés az önkéntesség nagyfokú tiszteletben tartásával ment végbe. A szervezésben nem ismétlődtek meg a régi hibák. A parasztság egyetért a párt és a kormány mezőgazdasági politikájával; látja, hogy a nagyüzemi termelésre való áttérés nemcsak az ország, hanem egyéni érdekét is szolgálja. Jelentősnek mondható, hogy ellenséges tevékenység nem nyilvánult meg, izgatás is csak egészen szórványosan, de az is hatástalan volt. A polgári törvénykönyv rendelkezéseit helyesen a szocialista törvényesség és a társadalmi átalakulás követelményeinek megfelelően alkalmazzák. Bíróságaink és ügyészségeink ezzel is egyre hatékonyabban segítik a szocialista építőmunkát. Számos területen segítenek a szocialista gazdasági társadalmi viszonyok erősítésében. Védelmezik az állam, a szövetkezetek és a dolgozók vagyonát, illetve személyi jogait. A legfelsőbb bíróság elvi döntései és állásfoglalásai általános jogpolitikai iránymutatást jelentenek. A közrend és a közbiztonság helyzete szilárd — folytatta. Olyan cselekmények, amelyek a közrendet és közbiztonságot veszélyeztetik, kisebb számban fordultak elő, mint korábban bármikor. A büntető eljárások megalapozottsága, t ötvény essége folyamatosan javul. Az ügyész- ; ségek vádemelési gyakorlata — j ritka kivételtől eltekintve — megnyugtató. A büntetőbíró- j 6ágok ítélkezési gyakorlatéban a törvényesség további meg- j szilárdulása tapasztalható. A büntetőpolitikai elveket sértő ítéletekkel igen ritkán találkozunk. Az állampolgárok törvénytisztelete is megszilárdult. Eleget tesznek törvényes kötelezettségeiknek, hiszen látják, hogy népi demokratikus államunk törvényei egyaránt szolgálják a közösség és az egyén érdekeit is. Hangsúlyozta, hogy az ügyészi szervezet a korábbinál jóval nagyobb figyelmet fordított a gazdálkodás törvényesgégére. — A gazdálkodásra vonatkozó jogszabályokat egyetlen gazdasági vezető se tekintse \ olyan akadékoskodásoknak. ! amelyek nehezítik a gazdasági 1 eredmények Mérését. A kormány egyik legutóbbi határozata nyomatékosan aláhúzza az ellenőrzés fokozásának szükségességét. Az ügyészi szervezet a jövőben is folytatja vizsgálatait és mindent megtesz a népgazdaság egyensúlyát veszélyeztető esetleges törvénysértések felszámolására, a törvénysértéseket elkövető személyek gyors felelős- ségrevonására. Akár fegyelmi, akár büntető eljárással gondoskodni kell az okozott kár minél nagyobb mértékű megtérítéséről is. A tanácsi szervek munkájában fokozatosan erősödik a törvényesség megtartása. Ez nagy mértékben annak tulajdonítható, hogy mind több tanácsi dolgozó szerez magasabb képesítést egyetemeken, főiskolákon, szaktanfolyamokon. Kormányunk is egyre következetesebben megköveteli a törvénytelenség elleni következetes fellépést. A megyei tanácsi szerveknél teljes határozottsággal észlelhető is a törvényesség megszilárdulása, egyes járási, valamint több községi tanácsi szervnél viszont még találkozunk kisebb- nagyobb törvénysértéssel. Lényegesen kedvezőbb lenne a helyzet, ha a felettes tanácsi szervek eleget tennének a jogszabályban előírt ellenőrzési, Irányítási kötelezettségűknek. Így nemigen akadna olyan község, ahol több mint három hónapja nem tartottak vb- ülést — mint például Kátoly- • ban, A törvény esség,az alsóbb tanácsi szerveknél is gyorsan j tovább szilárdulna, ha a felsőbb tanácsi szervek még kö- j vetkezetesebben fellépnének | a lazaságok ellen és szükség ! esetén hatékonyan felelősség- ! r-e vonnák a hibák, mulasztások elkövetőit. Ezért az ügyészi szervek feladatává tettem, hogy az érintett szerveknél szorgalmazzák az ellenőrzés fokozását. Az elmúlt két évben segítettük a tsz-ek működésének törvényességét, a szövetkezeti demokrácia betartását, a szövetkezetekre vonatkozó jogszabályok érvényesülését. Különösen a vidéki jogászok nyújtottak sok segítséget az induló szövetkezeteknek. A következő időkben az állami szerveknek, a jogászoknak is fokozottan kell segíteniük az újonnan alakult szövetkezetek megszilárdítását, a helyes ügyvitelt, s így a szövetkeze- j tek gazdasági eredményeit. A I könyvelés elhanyagolása pél- | dául jelentős visszaélések forrásává válhat. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a polgári jog- alkalmazásban, vagyis a polgári törvénykönyv alkalmazásában továbbra is nagy figyelmet kell fordítani a helyes gyakorlat kialakítására, hogy ez a gyakorlat az életbe átültesse a törvényhozói elgondolásokat és a jog eszközeivel is segítse szocialista előrehaladásunkat. Ezután a bűncselekmények számának örvendetesen gyors csökkenéséről számolt be a legfőbb ügyész. A büntető eljárások számának határozott csökkenése önmagában is jelzi a törvényesség szilárdságát, a közrend és a közbiztonság megnyugtató helyzetét. A bűncselekmények súlyosságánál; kedvező alakulását mutatja az a tény. hogy amíg 1958-ban a különböző bűn- cselekményeket elkövetők 22,3 százalékával szemben tekinthettünk el a bírósági eljárástól, addig 1960-ban már 30 százalékukkal szemben mellőzhették a bírósági eljárást, mert az általuk elkövetett bűncselekmény társadalmi veszélyessége csekély volt és alapjában véve megtévedt dolgozó emberekről volt szó, -akik számára előlegezhetjük 1 a bizalmat. Az eseteknek csak j elenyészően csekély részében I bizonyultak erre méltatlan- | nak. Az elmúlt esztendők politi- ! kai és gazdasági eredményei, a lakosság életszínvonalának | kedvező alakulása, a szocialista tudat és kulturáltság fejlődése — mind olyan tényező, amely hazánkban a bűnözés további csökkenésének irányában hat. Fel kell számolnunk azonban a gazdasági bűnözés még tapasztalható lehetőségeit. nem szabad megtűrnünk a helyenként észlelhető szervezetlenséget, pazarlást, a könynyelmű ellenőrzést vagy éppen a felettes szervek lazaságait. Az ilyen lazaságokra vezethető vissza, hogy a nyírbátori OTP-fiók vezetője 1955 óta mintegy félmillió forintot sikkasztott anélkül, hogy az OTP felettes szerveinek közismerten jólképzett ellenőrző közegei erre rájöttek volna. A pécsi járási tanács illeték- osztályának főelőadója bűntársaival együtt évekig folyamatosan elsikkasztotta az államot megillető illeték ösz- szegét, s így kö?el egymillió forint kárt okoztak. Véd iik a lerinelőázövelkezeli vajfvont A legfőbb ügyész felhívta a figyelmet a termelőszövetkezeti vagyon védelmére is A parasztság egyre inkább magáénak érzi a közös tulajdont. Példaként említem Győr-Soprori megyét, az ország első termelőszövetkezeti megyéjét, ahol az elmúlt időszakban jelentősen csökkent a | szövetkezeti tulajdont sértő j bűncselekmények száma is, | súlya is. A nagyobb károkat [ okozó bűncselekmények szén- ; védő alanyai inkább az új. j fiatal termelőszövetkezetek, s j ott is a hanyagság és a nemtörődömség az ok. Erélyes eszközökkel kell gátat vetni az úgynevezett fekete vágásoknak, meg kell akadályozni a zugmészárosok és spekulánsok tevékenységét. Nem lehet eléggé hangsúlyozni az állam- i-^izgatásban dolgozók felelősségét azért, hogy megakadályozzál; egyes magukról megfeledkezett községi tanácsi dolgozók, vagy állatorvosok ilyen irányú bűnös kötelességszegéseit. Gsökkt n a íialalUorú bíínö/ó < száma Részletesen ismertette a fiatalkorúak bűnözésének kérdéseit, hangsúlyozva, hogy évről évre csökken azoknak a fiatalkorúaknak a száma, kikkel szemben büntetöeszközök- höz kell nyúlnunk. Tavaly három és fél százalékkal kevesebb fiatalkorú került eljárás alá, mint az előző évben. A fiatalkorú terheltek számaránya a felnőttekhez képest 4,8 százalék. A fiatalkorúak j bűnözésének több mint egy- negyed része a fővárosban i észlelhető. A fiatalkorúak bűnözésének legfőbb oka a rossz családi J környezet hatása és a rossz társaság. A züllött és bűnöző barátok vezetnek egyes fiatalkorúakat az úgynevezett galerikbe, amelyek garázdálkodásairól mostanában oly sokat lehet hallani. A fiatalkorú bűnözés legdöntőbb oka a szülői kötelezettség elhanyagolása. Ennek kiküszöbölésére erélyes intézkedésekhez folyamodtunk és folyamodunk a jövőben is. Egyes szülők nem ellenőrzik megfelelően gyermekeik társaságát, Rendszerünk ellenségei megragadják az alkalmat és gyermekeket bírnak rá olyan cselekmények elkövetésére, amelyek jellegét a fiatalkorúak legtöbbször meg- csak nem is értik. Lotz Antal csanádpalotai segédlelkész például a népi demokratikus államrend elleni gyűlöletkeltés valamennyi módszerével igyekezett megmérgezni az „«tatására bízott fiatalkorúak gondolkodását. Meggyőződésünk, hogy a társadalom hathatós segítségével a jövőben még inkább vesztenek jelentőségükből a fiatalkorúak magatartásában tapasztalható káros jelenségek. Végül rámutatott arra, hogy a törvényesség terén elért eredményeinkben döntő része van a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusi iránymutatásainak. A kongresszusi határozatok megval ó- sítása során jó együttműködés alakult ki az ügyészségek és pártbizottságok, továbbá a tanácsok, rendőrség, bíróság és több helyen a gazdasági szervek között. Szénási Géza végül kérte az országgyűlést, hogy jelentését fogadja el. Az országgyűlés a legfelsőbb ügyész beszámolóját egyhangúlag tudomásul vette. A napirend szerint ezután interpellációi; következtek. Interpellációk Jakab Sándor képviselő a földművelésügyi miniszterhez Interpellált: milyen tervekkel foglalkoznak az illetékesek az Ipoly szabályozásával kapcsolatban? A szabályozás sürgető feladat, — hangoztatta a képviselő, — mert az Ipoly évről- évre több ezer hold területet áraszt el. Losonczi Pál földművelés- ügyi miniszter válaszában elmondotta, hogy a kormány ée a különböző illetékes szervek foglalkoznak az Ipoly szabályozásának terveivel. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság e határfolyójának rendezési terveit a csehszolvák vízügyi szervek is elkészítették, s közös vízügyi műszaki bizottság is alakult a tervek összehangolására. A bizottság március első felében Prágában tárgyal majd az Ipoly-völgy rendezéséről. A miniszter megjegyezte, hogy a szabályozási munkákra a közeljövőben nem kerül sor, mert jelenleg több más értékes terület vízkármentesítése szerepe] a napirenden. Kurucz Má rton képviselő interpellációjában a tanácsi építőipari vállalatok és a termelőszövetkezetek saját erejű építkezéseinek anyagellátását tette szóvá. Mint mondotta, sürgősen javítani kellene az anyagellátást, s javítani lehetne a helyzeten az eddiginél ésszerűbb, átgondoltabb elosztással is. Trautmann Rezső építés ügyi miniszter válaszában él- I mondotta, hogy az elosztás jelenlegi decentralizált rendszere valóban nem felel meg a követelményeknek. A minisztérium javasolta, hogy az építőipari vállalatok anyagellátását bízzák az ÉM ellátási szervezetére — ezzel biztosíthatnák a készletek gazdaságos elosztását. A javaslaton egyelőre vitatkoznak a különböző szervek, de remény van arra, hogy a kérdés hamarosan megoldódik és az anyagellátást gyökeresen megjavíthatják. Kurucz Márton képviselő következő interpellációjában a rögzített áras építkezéseknél tapasztalható elszámolási hiányosságokra hívta fel a figyelmet. Trautmann Rezső miniszter hangoztatta, hogy a szóvátett szabálytalanságokat nyomban kivizsgálják, s kérte a képviselőket: a jövőben Is hívják fel a minisztérium figyelmét, ha hasonló mulasztásokkal találkoznak. Bejelentette, hogy előreláthatólag április elején közzéteszik a mezőgazdasági típustervek hatósági alapárait tartalmazó egységár-gyűjteményt, s ezzel a további visszaélések lehetőségeit szinte teljesen megszüntetik. Az interpelláló képviselők és az országgyűlés a miniszteri válaszokat tudomásul vették. Az országgyűlés ezzel befejezte munkáját. Az ülésszak végén Rónai Sándor, az ország- gyűlés elnöke jó munkát kívánt a képviselőknek, maid m ütést bezárta. (MTI)