Dunántúli Napló, 1961. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-24 / 47. szám

VTLKG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK? DUNÁNTÚLI Megkezdődött a tavaszi munka NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LÁPJA XVIII. ÉVFOLYAM,«.SZÁM ARA: 50 FILLÉR 1961. FEBRUÁR 24. PÉNTEK Iz 1961. évi költségvetés tárgyalásával folytatta tanácskozását az országgyűlés Az országgyűlés csütörtöki ülésén folytatta az 1961; évi költségvetés tárgyalását; Az ülésen részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Ap­ró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyu­la, Kiss Károly, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai; Gáspár Sándor, Komócsin Zol­tán, Szirmai István az MSZMP Politikai Bizottságának póttag­jai; Benke Valéria, Csergő Já­nos, Czottner Sándor, dr. Do- lescháll Frigyes, Incze Jenő, Kisházi Ödön, Kossá István, Kovács Imre, Nagy Józsefnél dr. Nezvál Ferenc, Nyers Re­zső, dr. Sík Endre, Tausz Já­nos, Trautmann Rezső minisz­terek; Az ülést 10 órakor, Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, majd elsőnek Erdei Ferenc képviselő szólalt feL Idei kö,t$égveté$iink a helyiipar jelentős fejlesztését Irányozza elő A tanácsi vállalatok munká­jával, a helyiipar eredményei­vel és problémáival foglalko­zott. Rámutatott, hogy állami helyiiparunk ma már az ország termelésének számottevő ré­szét adja. Szemléltetően bizo­nyítja ezt az 1960-as év néhány termelési adata: égetett téglá­ból például 25,7 százalékát, égetett mészből 18,5, nyershús­ból 44, mozaik cementlapból 12,5, kenyérből és péksüte­ményből 100 százalékát adta a helyiipar az ország ipari ter­melésének. Az állami építő­ipar teljes termelésének 13 szá­zalékát a tanácsi építőipar ol­dotta meg. — A helyiipar fejlődése egyes megyékben különösen nagyarányú volt az elmúlt év­ben — folytatta. — Ez a helyi vezető kezdeményezését, lelke­sedését és rátermettségét is dicséri. Bács megyében, például a tanácsi helyiipar könnyű­ipari termelésének értéke az 1953. é\d 30 millió forintról tavaly 300 millió forintra emel­kedett, s az 1961. évi terv már 400 milliós termelést irányoz elő. A megyében hasonlóan fi­gyelemreméltóak a tanácsi vál­lalatok gazdaságosság-mutatói A legjellemzőbb számokba sű­rítve az eredményeket: 100 fo­rint beruházásra eső termelési érték 1958-ban 254, 1959-ben 314, 1960-ban pedig 657 forint volt. Idei költségvetésünk je­lentős fejlesztést irányoz elő. Erről tanúskodik az, hogy a vállalatok befizetése 1960-hoz képest ebben az évben 560 mil­lió forinttal növekszik, ami a vállalatok termelésének 8 szá­zalékos növekedésén alapszik. — Szóvá kell azonban ten­nünk a helyiipar fejlődésének néhány nem egészséges tüne­tét. A tanácsi vállalatok mun- lcájánaík termelékenysége ko­rántsem emelkedett kielégítően Az átlagos létszám például 1959-hez képest 9,5 százalékkal nőtt, az egy dolgozóra jutó ter­melés csupán 3,8 százalékkal emelkedett. Ez arra utal, hogy a' tanácsi vállalatok munkájá­ban vannak problémák, miha­marabb meg kell találnunk megoldásokat. Ilyen például a vállalatok nem kielégítő szer­vezettsége, a szakemberek hiá­nya, egy-es helyeken az anyag- ellátás fogyatékossága és az alacsony műszaki színvonal. Fel szeretnénk hívni az illeté­kesek figyelmét arra is, hogy az ország helyiiparának fejlő­désében nagy szerepet játsza­nak a tanácsi gazdálkodás anyagi alapjai; A helyi gazdálkodás anyagi forrásainak szűkülése nagyonis kihat a tanácsi vállalatok tevé­kenységére — hangoztatta; Erdei Ferenc ezután a költ­ségvetés tudományos kutatá­sokra szánt előirányzataival foglalkozott. Rámutatott, hogy 1961-ben államunk a költség- vetés kiadásainak több mint 2 százalékát biztosítja tudomá­nyos kutatásra. — A tervszerű tudomány- politikához elengedhetetlen, hogy célszerűen, a fontossági sor-rendet megállapítva, gaz­dálkodjunk anyagi erőinkkel — folytatta. — Ehhez nagy segítséget nyújt az országos távlati tudományos program összeállítása, azoknak a kuta­tási köröknek kijelölése, ame­lyek népgazdaságunk szem­pontjából a legfontosabbak. — Mbit ismeretes, 104 tudomá­nyos problémakör kimunká­lásán dolgoznak á tudomány munkásai — valamennyi prob­lémakörben a szakterület leg­hozzáértőbb embereiből alakí­tott előkészítő bizottság tevé­kenykedik. A bizottságok ösz- szeállították programjukat, részletes kutatási tervüket, ezekben a hetekben, hónapok­ban egyeztetik elképzeléseiket. A murává nagyon bíztatóan ha­lad. minden bizonnyal jelentő­sen fellendíti a legfontosabb i népgazdasági feladatok megol­dását szolgáló tudományos munkát.­(Folytatás a 2. oldalon.) Antonin Novotny elvtárs látogatása Mezőhegyesen Antonin Novotny, a Cseh­szlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság elnöke csü­törtökön délelőtt felkereste a Mezőhegyesi Állami Gazdasá­got. Kíséretében volt Rudolf Strechaj, a Csehszlovák Kom­munista Párt Politikai Bizott­ságának póttagja, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke, a csehszlovák kormány elnök- helyettese, Václav David, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, külügyminiszter, Stanislav Vlna miniszter, az Állami Tervbizottság első elnökhe­lyettese, Frantisek Faraga, a Szlovák Kommunista Párt ga- lántai járási pártbizottságának első titkára, Vaclav Dolezal, a jesenicei termelőszövetke­zet elnöke és Frantisek, Písek, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság magyarországi nagy­követe. A vendégeket elkísér­te Marosán György, az MSZ­MP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, az Elnöki Tanács tag­ja, Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára, Hollai Imre, az MSZMP Központi Bizott­sága külügyi osztályának ve­hetője, Púja Frigyes külügy- miniszterhelyettes.. Máriái. 1 zsef, hazánk prágai nagyköve-*, te. A mezőhegyesi állomáson Antonin Novotny elnököt és kíséretét Losonczi Pál föld­művelésügyi miniszter, Klau- ko Mátyás, a Békés megyei pártbizottság első titkára, Arany Tóth Lajos, a Békés megyei tanács vb-elnöke üd­vözölte. Klaukó Mátyás tolmá­csolta a mezőhegyesi dolgozók lelkes tapsa közepette a megye lakosságának meleg üdvözle­tét. Novotny elnök válaszá­ban elmondotta, hogy hallot­tak már a Mezőhegyesi Álla­mi Gazdaság kiváló eredmé­nyeiről, s most nagy érdeklő­déssel szeretnék ezeket sze­mélyesen is megismerni. Az elnök és kísérete megtekin­tette az állami gazdaság tehe­nészetét. Antonin Novotny különösen érdeklődött a jer­sey és a magyartarka fajták keresztezésében elért eredmé­nyek iránt. Dr. Horn Artúr, az Állattenyésztési Kutató In­tézet kutatója szolgált felvilá­gosításokkal a kísérletek ered­ményéről. A vendégek tiszte­letére lovasbemutatót rendez­ték, majd megismerkedtek a baromfitenyésztés mezőhegye­si eredményeivel. Délben Ma­joros János, a gazdaság igaz­gatója ebéden látta vendégül Noyptny elnököt és a. kísérem tében levő csehszlovák és ma­gyar személyiségeket. Novotny elnök különvonata a késő délutáni órákban ér­kezik vissza Budapestre. Pécs megyei jogú város Ta­nácsa tegnap délelőtt ülést tar­tott a tanácsháza nagy tanács­termében. A városi tanács vég­rehajtó bizottságának intézke­dési tervében megállapított feladatok, valamint a városi tanács ez évi KÖFA költségve­tésének jóváhagyása, illetve határozattá nyilvánítása után került sor a KISZ városi bi­zottsága és a városi tanács kö­zött történő szocialista szerző­déskötés ünnepélyes aktusára. Galabár Tibor, a városi ta- uács v. b- ftjtibára bevezető be­szédében méltatta a szerződés jelentőségét, amely a Kommu­nista Ifjúsági Szövetség városi bizottsága és Pécs, niegyed. jogú város Tanácsa között a ..ííavon-’ ta egy napot Pécsért“ ’társadal­mi mozgalom sikeres megvaló­sítása jegyében született. — A Kommunista Ifjúsági Szövetség városi küldöttér­tekezlete vállalta, hogy a „Havonta egy napot Pécsért1’ társadalmi mozgalom kereté­ben részt vesznek a Mecseki Állat- és Növénypark továb­bi építésében és hozzákezde­nek a vidámpark építéséhez. E vállalással is hozzá akarnak járulni a dolgozók megérde­melt pihenésének, valamint fiatal társaik szórakozási lehe­tőségeinek megteremtéséhez is. Ezért a KISZ városi bizott­sága az 1961-es évben védnök­ségét vállal á vidámpark épí­tésén és a Mecseki Állat- és Növényparfk további munkáin. A Kommunista Ifjúsági Szö­vetség városi küldöttértekezle­tének határozata alapján a vá­rosi bizottság az alábbiakat vállalja: 1961 évben a város fiataljai 200 ezer társadalmi munka­óra teljesítésével resztvesz­nek a „Havonta egy napot Pécsért“ társadalmi mozga­lomban. A vállalás teljesítése érdeké­ben szervezeteivel külön szer­ződést köt, amelyben pontosán meghatározza az elvégzendő feladatot és annak határidejét. Versenymozgaknat kezdemé­nyez alapszervezerei között, hogy minél több fiatal nyerje el a „Havonta egy napot Pécs­ért’‘ társadalmi mozgalom bronz, ezüst és arpmy plakett­jeit. valamint a —Pécs upj* vá­ros díszpolgára“: oklevelet. A társadalmi munka irányí­tására operatív bizottságot hoz létre, amely a tanács illetékes szervével összhangban szerve­zi. irányítja és ellenőrzi a vál­lalást. Pécs mj. város Tanácsa ötöm­mé! fogadja á KISZ vállalását és az annak eredményes telje­sítése érdekében az alábbiakat vállalja: 1961. április 4-ig ki jelöli és rendelkezésre bocsátja1 az épít­kezés területét, valamint a szükséges tervdokumentáció­kat. A KISZ operatív bizottságá­val egyetértésben elkészíti az elvégzendő munkák ütemter­vét és biztosítja a szükséges szerszámokat, építési anyago­kat. A munkák irányításához megfelelő műszaki dolgozókat biztosít és gondoskodik a vég­zett társadalmi munka szemé­Öt év alatt félmilliárd forint értékű építőmunkát végeztek el tj-Meesekalján Pécsett öt évvel ezelőtt rak­ták le a város legszebb, új lakónegyedének. Uj-Mecsekal- jának alapjait. Az egykori re­pülőtér üres síkságán azóta féi- raüliárd forint értékű építő­munka valósult meg. A színre, formára egyaránt változatos, szemet gyönyörködtető épüle­tekből közel száz sorakozik már. Környéküket, ahogy a házak készülnek, virágos, cser­jés. fás parkok díszítik. Uj-Mecsekalja kétezer laká­sa csaknem tízezer embernek nyújt szép otthont. Első tizen­hat tantermes iskolájában har­madik éve folyik a tanítás. Most újabb. 24 tantermes isko­la épül. Az új-mecsekaljai dolgozó nők gyermekeinek el­helyezésére az ötödik óvoda készül;« legapróbbak száméi* rövidesen átadják a második bölcsődét. A háziasszonyokat több mint tíz különféle üzlet várja, számuk az idén újabb hárommal gyarapodik. E fiatal városnegyed szép középületek­kel is büszkélkedhet A mo­dern. ezerkétszáz személyes bányász munkásszálló nemrég fogadta első lakóit. Hasonló épület készül négyszáz család­jától távol élő építő részére is. Itt kap helyet , az építőipai'! ta­nulók modem iskolája és kol­légiuma. Szórakozásra sem kell már az óvárosba menni. Itt nyílt meg Pécs legszebb vendéglátó üzeme, az Olimpia' Étterem, amelynek az országban is ke­vés párja akad. Olyan körül­mények között szórakozhatnak ezen a helyen a vendégek, amilyenről munkásnegyed la­kéi. » múltban még csak nem is álmodhattak. Kulturális in­tézmények — mozi, színház — építésére majd csak a későbbi években kerülhet sor. Könyv­tár. munkásklub azonban már működik. Uj-Mecsekalja tovább szé­pül, gyarapszik. Több száz új lakás építése szerepel az idei tervben. A lakásépítés gyorsí­tása érdekében az országban itt kísérleteznek elsőként a tel­jes szobafalnagyságú előre­gyártott elemekből készülő há­zakkal. Az első ilyen épület már áll és az idén még hár­mat emelnek mellé, ötemele­tes állami áruház, posta-szék­ház épül. Még az idén befeje­zik a tízezer köbméteres gáz­tartály munkálatait. Amint pe­dig beköszönt a tartós jó idő, társadalmi munkával megkez­dik egy hatholdas vidámpark építését« lyenként történő nyilvántartá­sáról. Azokat a fiatalokat, akik 100 óra társadalmi munkát vér geznek a „Havonta egy na­pot Pécsért1’ társadalmi mozgalom bronz, akik 150 órát teljesítenek ezüst, a 2(10 órát teljesítőket pedig arany plakettjével jutalmazza a ta­nács. Azokat a fiatalokat, akik a vállalt létesítmények építésén 500 órát dolgoznak „Pécs mj. város díszpolgárá­vá“ választják. A szerződésben _ foglaltak is­mertetése' után • kerijlt ’ sér a szerződésaláírás ünnépélyés ak­tusára, melyét a várbsi KISZ! bizottság "részéről Kupfca .Sán­dor, a. KISZ,■pécsi városi 'bi­zottságának titkára és Bedőlte dr. Nemeth Margit, .a III. ke­rületi tanács v. b. elnöke írt alá. Bevált a 1b milliós újítás Tavaly okt. 17-i számunk­ban számoltunk be arról, hogy a Pécsi Kenderfonógyár négy dolgozója — Szehdrői György, Harcz Miklós, Tarján Lajos és Ster János — olyan újítást dolgozott ki, amely évente 16 millió forint megta­karítást jelent. A len-kender- ipari műszála tanács alapos vita után elfogadta és beveze­tésre javasolta az új pácolás- technológiát. A Pécsi Kenderfonógyár 1961. január 1-e óta az új el­járás szerint dolgozik. Az el­telt hat hét az újítókat iga­zolta. A 6-os LV príma fonal szakítószilárdságát a szab­ványban előírt 3200-ról sike­rült 3800 grammra emelni. Ez igen nagy jelentőségű, mert az új technológia bevezetése óta a gyárral szerződésben lé­vő vállalatok meg vannak elégedve. Látva az újítás ha­talmas jelentőségét, a többi gyárak igyekeznek az új eljá­rást bevezetni. A szegedi gyár már az első negyedévben 100 tonna turbi- názott kendert dolgoz fel az új technológiával. A gyakor­lati segítség sem marad el, mert az egyik újító személye­sen irányítja Szegeden az új technológia bevezetését. Ezen­kívül a nagylaki kendergyár is ezekben a napokban vezeti, be az újítást. A nagy gazda­sági előny mellett azonban óriási üzemegészségügyi je­lentősége is van. Elérték azt, hogy a porártalmat a mini­málisra csökkentették Szerte a megyében dolgoznak már a földeken. A lioboli termelőszövetkezetben is végzik1 már a tavaszi munkát. Tegnap már a gépek is megkezdték a tsz földjein a vetést. Horeczki • Géza a szigetvári gépállomás traktorosa UTOS gépével tavaszi búzát vet a lioboli Zrínyi Miklós Tsz földjén. fiz „Egy napot Pécsért“ mozgatón támogatására szocialista szerződést kötött a városi tanács és a KISZ városi bizottsága

Next

/
Oldalképek
Tartalom