Dunántúli Napló, 1961. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-23 / 46. szám

/ 2 NAPLÓ 1901. FEBRUÁR 23. V-, (Folytatás az*l. oldalról) több mint hatvan százaléka mintegy négymilliárd forint: a* önköltség csökkentéséből, s csak negyven százaléka a ter­melés a forgalom bővüléséből adódik. Fontos feladat tehát, hogv kiaknázzuk a termef.é- kenysék és önköltség mutatói­nak további javítását, jól ki­használjak mezőgazdasági ber- melőszlivetkezeteiinkben a ter­melés növelésének lehetőségeit; növeljük a kivitele« alkalmas gazdaságos áruk termelését; tervszerűbb, összpontosítottabb beruházási politikát folytas­sunk. s javítsuk az ipari vál­lalatok készletgazdálkodását, növeljük a befejezett termé­kek arányét. A pénzű gymá ni sZter «sután részletesen foglalkozott a ter­melékenység alakuláséval. Hangoztatta, hogy az Idei tervek szerint orszá­gos átlagban el kell érni: a termelés kétharmad résis- ben a termelékenység, egy- harmad részben a létnsám emelkedésével növekedjék. Ezen a téren elsősorban az ál­lami és munkafegyelem javí­tása hozhat Jetarttős eredmé­nyeket. A termelékenység mu­tatói javításának fontc* esz­köze az anyagi ösztönzés is — a nyereségrészesedés, a véila- latfejlesztésl és egyéb alap, a prémium. Ez utóbbival kap­csolatban azonban megjegyez­te, hogy a prémium sokhelyütt finetés kiegészítéssé vált, s pre­mizálási rendszerünk nem mondható tökéletesnek. — A termelékenységi és ön- költségcsökkentési tervek ér­dekében folytatni kell az üze­mekben a helyes és korszerű munkanormák kialakításét — fontos azonban, hogy a nor­mákat ne mechanikusan iga­zítsák ki. hanem gondos vizs­gálatok alapján, a műszaki és szervezési adottságoknak meg­felelően. Felhívta a figyelmet a műszaki színvonal emelésé­nek nagy jelentőségére. Eb­ijén nagy segítséget nyújt az i 1900-ban kialakított, műszaki ! fejlesztési alap rendszere is. ! A gépipari vállalatok tavaly például több száz új gyárt­mány prototípusát készítették el. s vezették be, s a vegyipar- ben mér mintegy kétmilliárd a műszaki színvonal. 1961- ban már mintegy kétmilliárd forint összegű műszaki fejlesz­tési alap lesz a vállalatoknál, ami lehetővé teszi, hogy két egész kettő tized—két egész háromtized milliárd forintot használjanak fel műszaki fej­lesztési célokra. 5,1 milliárd forint jut mezőgazdasági beruházásokra — Nagy összegű előirányza­tok szerepelnek • költségve­tésben a mezőgazdasági ter­melés fejlesztésére is. A me­zőgazdasági beruházások érté­ke az idén öt egész egytáaed milliárd forint. Ebből többek között négyezer- háromszázbetven új trak­tort, ezerötven ú'j kombájnt, kétszázötven pótkocsii, szá­mos munkagépet kap mező- gazdaságunk. Az idén felépül a. .hódmező­vásárhelyi . hlbridüzem, amely­nek napi .kapacitása ötven tonna lesz. A kedveaményes vetőmag“, talajjavítás! és sző- lőtelepítési akciók állalmi tá­mogatására 280 millió forint az előirányzat, s állami erő­forrásokból négyszáznyolcvan millió forint hitelt folyósí­tunk a szövetkezetek tenyész- állományánek megalapozásé­hoz. s ezen felül több száz­millió forinttal támogatjuk a temiel őszövetkezetek szerves- trógya- és műtrágyaéHátásét. — Az állami gazdaságok 1900-ban legfontosabb termé­kekből túlteljesítették áruér­tékesítési tervüket, Eredmé­nyeik további javításéhoz népgazdasági tervünk és álla­mi költségvetésünk biztosítja a szükséges feltételeket. Az állami gazdaságok összesített eredménye a tavalyihoz viszo­nyítva hatvanöt millió forint­tal javul, s a tervezettnél na­gyobb lehetőségek is vannak a termelékenység növelésére, az önköltség csökkentésére.' Ezek közé tartozik a mező- gazdasági termelés szakos ítá- i sa. amellyel például a Bikali Állami Gazdaság szép ered­ményeket ért el. Az állami gazdaságok a . vezetés szak,- saerűbbé tételével js sok száz­ezer forint kiadástól menté­si thetik népgazdaságunkat,,, H A mezőgazdaság szocialista átalakít ásátiftk első szakasza most lezárult, s kezdetét veszi a megszilárdítás szakasza. A termelőszövetkezetek támoga­tására továbbra is nagy össze­gű hiteleket folyósítunk ked­vező feltételekkel: három egész négytized milliárd fo­rint hosszú- és középlejáratú hitelt irányzunk elő a mező­gazdasági szövetkezetek szá­mára, ebből ezerktlencszáz- ötven millió forintot kifejezet­ten beruházási célokra. To­vábbra is számítunk arra, hogy a szövetkezetek saját forrásaikból is beruháznak. Ipari beruházásokra mintegy tizenhárom milliárd forintot irányoz elő a költségvetés A bányászatibain megkezdő­dik a pécsi durvamosómű re­konstrukcióig, megkezdik a termelést kz ecsedi külfejté­sen. amely az ország legkor­szerűbb, legjobban gépesített külfejtése lesz. Bővítik a Pécsi Hőerőmű­vet, amely Pécs és környé­kének vlllamosenergia-ellá­tását javítja, befejeződik a Salgótarjáni Acélárugyár hideghengermű- vének fejlesztése, valamint a Dunai Vasmű meleghenger- művéhek beruházása. Korsze­rűsítik az Ikarus karosszéria- és járműgyárat. Az év végén már termel a Szovjetunióból folyamatosan érkező negyven­hatezer fonóorsós fonodái be­rendezés. Befejeződik a Kőbá­nyai TextilrhűVek és a Kis­pesti Textilgyár automatizá­lása. Kbrszerűsítik és egy helyre telepítik a Minőségi Cipőgyár üzemelt; a többlet- kapacitás évi négyszázhetven­ezer pár cipő. Elkészül a diós­győri édesipari gyár is. Jelentős összegeket biztosít a költségvetés a vízgazdálko­dás feladatainak megoldásá­ra. az árvízvédelmi töltések fenntartáséra. fölyamszaba- 1 rostásra és belvízvédelemre. Folytatják a borsodi vízellátá­si rendszer, a pécsi és a sop­roni vízművek, valamint a ftj'őri ipari vízmű építését. A közlekedés fejlesztését szolgáló beruházásokból másfél milliárdnyi jut a MÁV’ dleselesítési program­jának folytatására és a bit* dapest—miskolci vonal to­vábbi villamosítására. Dieselmozdonyokat. villany­mozdonyokat, személykocsikat szereznek be, a gépjárműállo­mány pedig ezerhétszáz teher­gépkocsival. háromszázhar­minc autóbusszal és ötszáz- íiyolevamöt teherautó- és autó­busz pótkocsival bővül. Kecs­keméten új szálló épül. 46 ezer lakást épül az idén A költségvetés kétegésznégy- tized milliárd forintot Irányoz elő lakásépítésre. Ebben az év­ben 46 158 lakás építését feje­zik be. 17.158 (állami erőből), 29 000 pedig magánerőből épül. Az állami erőből épülő lakások közül a szövetkezeti lakások száma 4855-re növek­szik. A családiház-épitést és a tatarozást az Orságos Taka­rékpénztár által folyósított kedvező hitelekkel támogatja az állam. Erre a célra a ta­valyi kilencszáz millió helyett az idén egymiltlárd forintot irányoz elő a költségvetés. Az idei beruházási program jelentős. Végrehajtásénak biz- j tosítására a kormány úgv ha­tározott, hogy az év elején nem osztja szét a teljes beru­házási keretet, hanem egy ré­szét a leggazdaságosabbnak bi­zonyuló beruházások meggyor­sítására tartalékolja. Hangsú­lyozta: meg kell akadályozni a beruházási eszközök szét­aprózódását, Csökkentéül kell a beruhá­zások kivitelezésének Ide­jét és meg kell akadályozni az előirányzott költségek túl­lépését. Nem szabad észrevétlenül el­menni például az olyan költ­ségelszámolás mellett, mint az ajkai kenyérgyáré. Az eredeti költségelőirányzat hélégészhat- tized millió forint volt — mi­re elkészült a gyár. kétszere- 1 sére emelkedett j tizenötegész- kilenctized millió forint lett a végösszeg. Sok javítani való van még a külföldről behozott gépek felhasználásánál is. A vállalatok készletgazdálkodásé, hak tökéletesítése komoly anyagi erőforrásokat szabadít­hat fel. Igen fontos tehát, hogy a vállalatok megfelelő készlet- tárolási normákkal rendelkez­zenek. . A szociális, az egészségügyi és kulturális kiadásokra húszégészhéttized milliárd forintot irányoz elő a költ­ségvetés. az összes kiadások husaonhét- egészháromtized százalékát. Ha ezt az összeget arányosan felosztjuk az ország lakosai között, kiderül, hogy egy főre évente 2070 forint jut a költ­ségvetés szociális és kulturá­lis kiadásaiból. Az egészség- ügyi és szociális kiadások elő­irányzata a tavalyinál hét szá­zalékkal magasabb. A gyógy­intézeti ágyak száma 1200-zal emelkedik, s így az idén eléri a 71 200-at. Bővítik az orvos­továbbképző intézetet, az or­vos reuma és fürdőügyi inté­zetet, a csákvári és mátraházi tüdőbeteg gyógyintézeteket, korszerűsítik és bővítik a sár­vári és a Bümegj kórházakat. ! emelkedik. További 500 isko­lában bevezetik a gyakorlati oktatást, s 409 ü.| általános Is­kolai napközi otthont szervez­nek. j Az ipari tanulók képzésére 592 millió forintot, a közép­fokú oktatási intézmények mű­ködésére pedig 835 millió fó- ! rmtot irányoz elő a költségve- i 'és. Hasonlóan nagy összegei. 734 millió forintot biztosítanak a felsőfokú oktatási intézmé­nyek fenntartására. Népművelési intézményeink fenntartására, a népművelés feladatainak megoldására 552 millió forintot irányoztak elő. 15 millió forint jut többek kö­zött a televíziós adóhálózat szé­lesítésére és az adások műsza­ki színvonalának javítására. i Előreláthatólag at idén 2 millió 300 000-re emelkedik a rádíőeiöflzetök száma, s mintegy too öoo-re a televl“ «tő-tulajdonosok száma. Könyvtáraink fenntartására és fejlesztésére 135 millió forint áll rendelkezésre. A tudomá­nyos kutatások költségeinek fedezésére a költségvetési szeri Vek keretéből 800 millió forin­tot. a műszaki fejlesztési alap­ból félmil.líárd forintot, nép- gazdasági beruházásból pedig ■300 millió forintot — együtte­sen tehát 1.6 milliárd forintot biztosítanak. Államunk to­vábbra is jelentős támogatás­sal segíti a művészeti intézmé­nyek munkáját. Az , Állami Operaház minden látogatója például esetenként 21 forint, a Nemzeti Színház minden néző­je 17 forint állami támogatást kap. A színházlátogatók Szá­mának növekedésére jellemző, hogy hazánkban száz ember közül évente 09 megy színház­ba ugyanakkor Ausztriában Csak 43. az NSZK-ban 39, Olaszországban pedig 26. A költségvetés 139 millió fo­rinttal járiil höZZa a téStfléVe- ési és sportcélok meg valós í- asához. a védelmi kiadások r? jedlg az összes kiadásoknak 1.5 százalékát Irányozza elő. Az elő! lünk álló esztendőt politikai, de gazdasági és péüitigjd szempontból Is bi­zakodóan ítélhetjük meg, Minden tehetőségünk meg­van arra, högy időszerű gaz­dasági problémáinkat meg­oldjuk, A gazdálkodás Is­mért fogyatékosságainak fel­számoláséval olyan tartalé­kokat szabadíthatunk fel amelyeket feladataink meg­oldására hasznosíthatunk. Kérem a tisztelt országgyűlést, hogy az 1961. évi állami költ­ségvetésről szóló törvényjavas­latot fogadja el. — fejezte be expozéját Nyer* Rezső pénz­ügyminiszter. * A pénzügyminiszter beszéde után dr. Dabrónaki Gyula, az országgyűlés terv- és költség­vetési bizottságának előadója szólalt, fel. Elmondotta, hogy a« ez évi állami költségvetést az országgyűlés bizottságai beha­tóan megvitatták észrevételeik­kel, javaslataikkal, bírálataik­kal segítették a költségvetési 1 örvényjavaslat megalkotását, A teli’'- és költségvetési bizott­ság véleménye szerint a költ­ségvetés az ez évi népgazdasá­gi tervvel összhangban van, s pénzügyileg biztosítja annak végrehajtását. A továbbiakban kieméLte azt a tényt, hogy a törvényjavas­lat messzemenően tekintetbe veszi a mezőgazdaság szocialis- ,a átszervezését és költségve- .ésileg is alátámasztja a szo­cialista mezőgazdasági nagy­üzemek további megszilárdítá­sát, az árutermelés fokozását 5s ezzel egész népünk, szoeia- 1 ista társadalmunk gazdasági előrehaladását. Ez az első olyan költségvetési javaslat, rótieiy a szocialista ipar mel­óit a magyar mezőgazdaságot már mint szocialista mezőgaz- laságot veszi tekintetbe. Befejezésül a terv- és költ- -égvetésj bizottság hevébe!) ja­vasolta az országgyűlésnek, hogy a költségvetést fogadja el, s indítványozta, hogy a törvényjavaslat általános és részletes Vitáját egy ütésen folytassák le. Ezután Friss István szólalt fel a költségvetési Vitában. Nagy tapssal fogadott felszó­lalása után ebédszünet követ­kezett. Szünet után az országgyűlés VasS Istvánná elnökletével folytatta tanácskozásait. A vitában felszólalt Koval Pál Borsod megyei. Gazsó Sán­dor Zala megye), Szőilősi Fe­renc Somogy megyei, Ligeti László budapesti. Török Ist­ván. Bődl László Csüngrád megyei és Pankovifes Júzsefné Bács-Ki&kún megyei képviselő. Az elnöklő Rónai Sándor ez­után a szerdai vitát lezárta, javaslatára az országgyűlés elhatározta, hogy csütörtökön délelőtt 10 órai kezdettel foly­tatja áz 1901. évi állami költ­ségvetésről szóló törvényjavas­lat vitáját. Idegrendszer és anyagcsere w • PÉCSI TUDÓSOK FIGYELEMRE MÉLTÓ MEGÁLLAPÍTÁSAI \'L ÉLETTANI KERÜL SÍKRÓL — MINDEN TÜDŐGYULLADÁS FERTŐZÉSÉÉ? Számos városban épül új rendelőintézet, bővül az or­szágos mentő- és véradó szol gálát. A társadalombiztosításban ré­szesülők száyna eléri a négy- egészöttized milliót és a csa­ládtagokkal együtt az év vé­géig a lakosságnak közel 95 százaléka már biztosított lesz. A biztosítottak gyógyszerellátá­sára több mint egymilliárd fo­rintot, a betegségi készpénz- segélyekre 1.9 milliárd forin­tot irányoz elő a költségvetés. Családinóilókra 1.3 milliárd forintot fizetünk ki. A nyugdíjasok száma ebben az évben 651 000-re emelkedik. — A szakszervezeti üdültetést és a gyermeküdültetést 197 mil­lió forinttal támogatja az ál­lami költségvetés. Egészségügyi és szociális helyzetünk ösz- s zéssé gében kedvező, bár a biz­tosítottak számának gyors emelkedése Okoz nehézségeket. Arra törekszünk, hogy egész­ségügyi intézményeink fejlesz­tése fokozatosan nyomon kö­vesse a biztosítottak számának nagymérvű emelkedését. Magyarország a 10 000 lakos­ra jutó orvosok szamát te­kintve az európai országok nagy részét megelőzi. Jobban állunk például, mint Anglia. Franciaország. Svéd­ország, Finnország. Míg azon­ban Budapesten 35, addig vi­déken csak tíz Orvos jut? 10 000 lakosra. Az üres orvosi állá­sok háromnegyed része is vi­déken van. Különösen sok az üres orvosi állásolt száma Bor­sod, Nógrád. Szabolcs és Veszprém megyékben. A tavalyinál 9.1 százalékkal magasabb összeget. 6 milliárd 952 millió forintot irányzunk élő kulturális célokra. Ebből 5025 millió forint az oktatási, 1327 millió forint pedig a nép­művelési és egyéb kulturális feladatok megvalósításét bizto­sítja. Az alsófokú oktatási intéz­mények 835 új osztálvtermet kapnak, s a két, vagv három­váltásos tanítás aránya 2 szá­zalékkal csökken, apnnk elle­nére. hogy a tanulólétszám a szokásosnál n^yobb arányban Igen érdekes és sok gya­korlati következtetésre jo­gosít az a közlemény, amely nemrégiben a Tuberku­lózis c. szaklapban látott nap­világot dr, Lissak professzor és dr. Tigyi András adjunktus tollából. Ez a cikk az idegmű­ködés úgynevezett trofikus há­lásait boncolgatja egy bizonyos fajta tüdőgyulladás létrejötté­nek kapcsán. Mire céloz a tro­fikus szó? Arra a felismerésre, hogy az idegrendszer számos ismert funkciója mellett nyil­ván részt vesz a perifériás szövetek működé,seben, anyag­cseréjében, a sejtek, szövetek táplálásában stb. EGY ÁTVÁGOTT IDEG TÜDŐGYULLADÁST OKOZ Állatkísérletek során kitűnt, hogy az úgynevezett vagus- ideg átmetszése tüdőgyulladást okoz. A két pécsi tudós elemző cikkének megjelenése előtt az általános vélemény az volt az irodalomban, hogy ezt a gyul­ladásos folvamoitot az Ideg át­metszése után fellépő légzési és nvetési nehézségéit, félne- nyelés következtében a tüdőbe belélegzett szennyeződések okozzák, tellát a fellépő tüdő­gyulladás fertőzése» jellegű. Kitűnt, hogy a vagus-ideg két­oldali, nyaki átmetszése esetén egérnél, nyúlnál, patkánynál, kutyánál 24 órán belül, de legkésőbb 3—4 hap alatt tüdő- gyulladás fejlődött ki, s a sej­tek infiltrádója oly nagyfokú volt s maga a folyamat oly Viharos erővel változtatta meg a tüdő szerkezetét, hogy az ál­lát minden esetben hamarosan elpusztult. A pécsi tudósok ekkor meg­kísérelték elszigetelni a nyelő­cső stb. vüUadéktartalhiát. szennyeződéseit a tüdőbe lég- zett levegőből. Kitűnt, hogy a tüdőgyulladás ez esetben is fel­lépett. voltaképpen tehát ab­szolút steril körülmények kö­pött. pusztán az. idegmetszís hutására. Nyilvánvalóvá vájt tehát, hogy a vagus-idegnek, illetve macának, az idegrend­szernek közvetlen szerepe kell legyen a tüdő sejtjeinek kon­dicionálásánál s a bennük uralkodó táplálkozási s egyéb élettani állapotok egveflsúly- bantartásáhál. Kísérleteiket igazolta egy külföldi tudósnak, Sámuelnek már előzetesen végrehajtott művelete is. MEGLEPŐ FELFEDEZEK Kitűnt viszont-, ' hogy egy másik ideg. az ún. szimpatikus ganglion eltávolítása esetén a tüdőgyulladás akkor sem jött létre, ha a vngust előzőleg át­metszették. Meg lehetett aka­dályozni a tüdőgyulladás létre­jöttét úgy is, ha a vagus-mű- télre kerülő állatokat előzőleg progesteronnal kezelték. Tudó­saink ebből azt a követ,kelte­tést vonták le, hogy a vagus és szimpatikus idegek működésé­nek egyensúlyában beálló za­var okozza a tüdőseitek elvál­tozását, vagyis: e két idegmű­ködés kompenzációjában beálló zavar, zavart pkoz maguknak a sejteknek a háztartásában, belső állapotában is. MIÉRT KAPNAK tüdőgyulladást h A FE.ILÖVESESEK? Sok kötohaocvüst foglalkoz­tatott a háború folyamán az a tény hogy a íejSétülcsesek égy része — látszólag rfllndeü ók nélkül — tüdőgyulladást ka­pott és abba pusztult bele, A legutóbbi időkig ara gondol­tak, hogy a seb követ kéz, lében i sok fekvés, együttes megfázás ás a szervezet ellenálló erejé­nek érthető csökkenése adott tápot a testben rejtőző pneürno- coccusoknak, hogy tüdőgyulla­dást okozzanak. Am a két pé­csi tudós kutatásai nyomán fény derült erre is: nyilván­való, hogy a vagus-idegrend- szer megsérülése hozhatta létre ezt a Viharos gyorsasággal és vehemenciával pusztító tüdő­gyulladást. Ezek az eredmények bizo­nyos betegségek létrejöttének mechanizmusát Illetően nagy­becsű kiindulási pontot nyújta­nak a kutatók és kísérletezők számára. Pagony Lajos A Petflfi utcai általános iskola re. c. osztályának osztályfőnok­ttßjc Cséffatvay Kálmánná érdekes módszerrel neveli a jó magavi­seletté kisdiákjait, „A jó magaviseletért’' feliratú vándorzáselóes- kát, mindig az kapja, aki etSZÖ hap és ni nap is jél viselte magát, há’iféládátSt rendesén elkészítette és az Órákon jól felelt, A képen; a sokszoros zászlót«!«jflmios ítozs .t.üka büszkén mosolyog újból vissz itott zászlócskája mellett, Megkezdődött as országgyűlés ülésszaka

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom