Dunántúli Napló, 1961. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-21 / 44. szám

f IMI, FEBRUAR 81. NAPLÖ A pécsi oratórium-kultusz III FF I r FF 1 ] ovo) erői A Lissst Ferenc kórus 3 pécsi sziiiifoiiik us zenekar kíséretével nemrég Budapesten adta ei» Händel „Jephta“ című oratóriumát. A hangversenyen résztvett fővárosi zeinefcritiku- sok a legnagyobb elismerés hangján nyilat­koztaik az előadásról. Egyöntetű véleményűik szerint az egy évvel korábbi előadáshoz képest ás sokat fejlődött a kóros és jelenlegi színvo­nala túlmutat városunk határain. Rajk András például a következőket írja: „A pécsi szim­fonikus zenekar és a pécsi Liszt Ferenc kórus i$mét elragadta, pazar együtthangzásával he­ves vitákra kényszerüette a fővárosi közönsé­get. Ezúttal is Händel kivételesen szép, mégis ritkán hallható „Jephta“ oratóriumát adták elő a magasszínvonalú pécsi zeneélet kitűnő szerhélyisége, Antal György vezényletével, kirobbanó sikerrel.“ Pernye András kritikája szintén felsőfokú jelzőket alkalmaz: „ ;.. ha v akkori (az egy évvel ezelőtti) előadásra azt mondottuk, hogy fővárosi színvonalú, úgy erre azt kell mondanunk, hogy versenyezhet a leg­jobb angol Händel inteipretációKkaL Tabló- batásaiik átütő erejűek és ezt nem utolsó sor­bán rendkívüli intonációs biztonságuknak és hallatlan fegyelmüknek köszönhetik...“ Hivatásos együttesekről is csak nagyritkán olvashatunk ilyen fonróhangú dicséretet. S ezek a dicséretek feltétlenül jelentenek vala­mit. mert bár itt Pécsett nemigen akad ösz- szphasanlítási lehetőség, amivel a liszt Ferenc kórus teljesítményét lemérhetnénk, a fővárosi kritikusok véleményüket fővárosi együttesek­kel való összehasonlításra alapozhatták. Nem kevesebbet mondanak tehát, mint azt, hogy Pécsett az oratórium-éneklésnek és általában magasigényű kórusmüvek előadásának gazdag termőtalaja van. Az oratórium kultusza Pécs kulturális életének igen fontos jelensége, amellyel a jövőben is számolnunk kell; Ezért kértük meg Antal György karnagyot, a Zene- iTiűvészeti Szakiskola igazgatóját, nyilatkozzék e Liszt Ferenc kórus lehetőségeiről, terveiről. — Énekkarunk — mondotta Antal Gyöngy e kérdésre válaszolva — évek óta szánté kizá­rólag az oratórium és kantáta műfaját művéli. Az énekkar összetétele és a város zenei életé­nek igénye volt az a két legfontosabb tényező, s m ely tevékenységünket a pécsi oratórium- kultusz szolgálatába állította. Ezt a célt szol­gálta munkánk és műsorpolitikánk kialakí­tása is. Majdnem három évszázad alkotásai­ból állíthatunk össze színes, változatos műsort, amelyet a kóruspedagógiai és kultúrpolitikai tervszerűség határoz meg. Képletesen szólva két kezünk közül egyikkel a múlt zeneirodal­mának értékeit ragadjuk meg, másikkal pedig e jövő felé nyúlunk, de mindig úgy, hogy a mát szolgáljuk. Ez tükröződik eddig előadott műveink arányából és idei műsorunkból is. Amellett, hogy felkészültünk egy tavaly már előadott műnek még tökéletesebb megszólal­tatására Pécsett és Budapesten, mintegy fél évszázadot ugrottunk a zenetörténelemben és Haydn egyik legnagyobb alkotását, az Évsza­kokat tűztük műsorunkra. Idei műsorunk klasszikus repertoárját tehát Händel és Haydn adja. Meg kell azonban jegyezni, hogy az a teljes generációt lattevő távolság, amely kettő­jüket elválasztja, merőben új stílusformákat is követel a műveik megszólaltatásakor. Szeret­nénk, ha a nagy tömeghatásokkal élő Händel után májusban már az egészen más zenei köntösben jelentkező Haydnt tudnánk meg­szólaltatni. A XX. századot Arutjunjan: Kantá­ta a hazáról című, Pécsett már többször elő- rdott műve képviseli. Melléje még az idén Carl Orff: Carmina Burana cimű, már eddig is világsikert aratott nagyszerű oratóriumát vettük műsorunkba. — Más művek előadását is tervezi az ének­kar? — Igen. Idén minden eddiginél nagyobb fel­adatra vállalkoztunk. Idén lesz ugyanis 10 éve, hogy énekkarunk először lépett a nyil­vánosság elé. Ezt külön hangversennyel szeret­nénk megünnepelni. Ez alkalommal újra mű­sorra kerülne a PsalmuS Hungaricus, amely- lyel énekkarunk első nagy sikerét aratta, s mellette az utóbbi tizenöt év egyik Legjobb magyar alkotása, Sugár Pécsett néhányszor már bemutatott Hunyadi oratóriuma. Végül Beethoven IX. szimfóniáját is felújítjuk, előreláthatólag a pécsi szabadtéri színpadon, a nyár folyamán. — Hogyan hatnak á kórus fejlődésére a kö­zönség igényei? —- Elmondhatjuk, hogy a Liszt Ferenc kórus ágyévtized es munkája és eredményei szorosan összefonódnak a Pécsi Szimfonikus Zenekar és az Országos Filharmónia pécsi zenepoliti­kái tevékenységével. Műsoraink javát az Or­szágos Filharmónia egyre nagyobb számú hangversenyein énekeljük. Ez azt is jelenti, hogy a kórus egy évre előre tudja már, hol. mikor, milyen művet és milyen közönségnek fog énekelni. Hogy csak egy példát említsek: Haydn Évszakok című oratóriumát három al­kalommal adjuk elő általános iskolai tanulók­nak (természetesein bő magyarázatot fűzünk hozzá), mégpedig nemcsak a Liszt-teremben, hanem a Gorkij művelődési házban javarészt bányászgyerekakndk és szüleiknek, majd egy koncerten a középiskolások számára, a továb­biakban pedig a filharmónia két házat meg­töltő felnőtt-bérletéin, végül a komlói hang- versen ybériet keretében. Az, hogy a közönség megnövekedett igénye következtében összesen hét alkalommal adhatjuk elő az Évszakokat, azt' jelenti, hogy egyre inkább érdemes sok munkát befektetve alaposan kidolgozni elő­adásunkat, érdemesebb, mint egy-két alka­lomra, tehát a közönség igénye feltétlenül elő­segíti a színvonal emelését. — Vannak távolabbi tervek is? — Szó van róla. hogy a következő évadban Pécshez közelebbeső nagyobb városokba is el­jut a kórus néhány jelentősebb műsorszámá­val. Ennek azonban előbb az anyagi feltételeit kell biztosítani, ami nem Ids gond. Reméljük azonban, sikerül majd megoldani ezt a prob­lémát, hiszen más városokban is sikerült már. Készülnék már a jövő évi terveink is, hiszen a jövő év előkészítése már ez évben megkez­dődik. Sok mű között válogathatunk. Elsősor­ban azonban szeretnénk hűek lenni múltunk­hoz, ahhoz a „hagyományhoz“, hogy minden esztendőben egy-egy új Händel Oratóriumot mutatunk be. Ezúttal egy Magyarországon ed­dig még elő nem adott mitológiai tárgyú Hän- del-művet választottam ki, amelynek szövegét mér fordítja dr. Vargha Károly, Schumann Paradies és Peri című művével együtt. Ezen­kívül szerepel terveinkben Bach, Stravinszkij és néhány új magyar alkotás. Hogy egy érde­kességet is mondjak: a budapesti rádió meg­bízást adott egy neves zeneszerzőnek egy bá- ; nyászkantáta megírására — dr. Vargha Ká- j róly szövegére. Ezt a művet a mi énekkarunk fogja, valószínűleg a jövő évad elején mikro­fonba énekelni. A továbbiakban természete­sen ez a mű is része lesz hamgversemyiműso- runknak. Antall György nyilatkozata nyomán örömmel j állapíthatjuk meg. hogy a Liszt Ferenc ének- j kar — a fővárosi kritikusok tovább nem fo- ! kozható dicsérete ellenére — nem fejlődése i csúcsának tartja idei sikeres szereplését, ha- j nem csupán a fejlődés egy lépcsőfokának, amelyről tovább akar lépni, mindig új színek­kel, új értékekkel gazdagítva Pécs zenei, életét, erősítve és fokozva a pécsi zenekedvelőknek a magasszínvonalú zene iránti igényét, s egy­úttal arra is törekedve, hogy ezt a növekvő igényt ki is elégítse. Reméljük, hogy ez a tíz­esztendős énekkar a következő években újabb sikerek sorozatát aratja. ■ ■■-»■ ........ I————' ...... .. .—_____ S zántanak a mohácsi határban... Kissé szokatlan ez a kép február közepe táján, ami a pécs—mohácsi országút men­tén, közvetlenül a város alatt tárul a járókelő szeme elé: mintegy 12—14 pár fogattal szántják a jó televényes talajt. A barázdák mentén szemlélő­dik agy őszes hajú kucsmás férfi. A tekintetében látszik, hogy elégedett a munkával. — Gaál Sándor vagyok, a mohácsi Új Barázda Termelő- szövetkezet mezőgazdásza — mutatkozik be, amikor érdek­lődve közelítünk hozzá. Majd szinte büszkélkedve hozzá­teszi: — Már nem ez az első nap, tegnap. is szántottunk nyolc fogattal Ma már 12 fogatunk dolgozik, de ha az idő tovább­ra is kedvező lesz, akár nyolc­van fogattal is hozzáláthatunk a szántáshoz. Közben odaszól az egyik kö­zelebb haladó fogatosnak: — Ne siettesd annyira a lo­vakat Józsi — holnapra már kétszer ennyien lesztek, ha pedig szükség lesz rá. küldünk néhány traktort is a segítsége­tekre a kertészetből... A ker­tészetben ugyanis szintén szán­tunk a palotabozsoki gépállot más néhány traktorával — tette hozzá magyarázkodóan felém fordulva. Ott egy-két nap múlva már befejezik 0 munkát, hiszen az ősszel már felszántották a terület nagy részét, csak az új tagok föld­jei közül került a táblába né­hány megszántatlan. — Hát most elég sok lehet a gondjuk, hiszen szépen meg­szaporodtak — vetettem köz­be. Gaál Sándor elmosolyo­dott: — Igaz, hétezer holdunk van most, de majd szépen rá- győzünk, hiszen az új szövet­kezeti gazdák a régiekkel együtt alig várják, hogy hoz­záláthassanak a tennivalók­hoz. És amint az idő egy kis­sé megjavult, máris megkezd­tük a trágyahordást, a talaj szántását. A palotabozsoki gépállomás 14 traktorja szánt most földjeinken, a mohácsi tangazdaságtól is kapunk a jö­vő héten ötöt, köztük egy lánctalpasat —• úgy hogy a jövő héten teljes erővel foly­tatjuk. a szántást, ha az idő is engedi. Közben ismét közelebb ért hozzánk néhány fogat. Néze­gettem a taligák kerekét, nem rakódott-e meg nagyon sár­ral. Nem lehet mondani, hogy teljesen tiszták voltak a kere­kek, de az ősszel sokkal sávo­sabb talajon is szántottak már ebben a határban. A megmun­kált talaj barázdái pedig szé­pen pirkadtak. — Nem várhatjuk meg, míg teljesen megszikkad a talaj — magyarázta a mezőgazdász —, de nem is szükséges. A föld már nem süppedös, ha meg- pirkáljuk, előbb szikkad. Ha befejezzük a szántást, megfo- gasoljuk, hogy utána hamaro­san megkezdhessük a tavasz- búza vetését. Mintegy kétszáz holdat vetünk, utána a tavaszi árpát, majd a borsót szeret­nénk mielőbb a földbe juttat­ni. Közben elvégezzük az őszi vetések fejtrágyázását is. Az­tán sorjában a takarmányrépa, a cukorrépa vetését is előké­szítjük. Mert mi úgy gondol­kodunk, hogy a becsületes j munkát most az év elején kell j megkezdeni. Akkor az év vé- j gén majd lesz mit osztani a zárszámadáskor. . Tol I seprű Mit értünk ez alatt? fl kulturális és művészeti Lenin-dij je öltjei Ez év áprilisában ítélik oda az 1961. évi kulturális és mű­vészeti Lenin-díjakat. A díja­kat odaítélő bizottsághoz több száz jelölést terjesztettek be a különböző kulturális és művé­szeti intézmények. A jelölések alapján a bizottság összeállí­totta azoknak a műveknek és szerzőiknek jegyzékét, akiket előterjesztenek a verseny má­sodik fordulójára. TizenKét irodalmi alkotás kerül további megvizsgálásra. Többek között Lenin-díjra ja­vasolják Konsztantyin Szlmo- nov „Élők és holtak“ című re­gényét, amely a Honvédő Há­ború első hónapjaiban játszó­dik és a moszkvai csata idő­szakában zárul. Ugyancsak Lenin-díj rá terjesztették elő A. Tvardovszkij „Egyre mesz- szebb“ című elbeszélő költe­ményét. A jelöltek között van Csingisz Ajtmatov kirgiz író ..Dzsamila szerelme“ című el­beszélése. amely tavaly jelent meg magyar nyelven. öt jelöltet terjesztett fel a bizottság az előzetes kiválasz­tás alapján zenei díjazásra, kö­zöttük van a világhírű szovjet pianista, Szvjatoszlav Rihter. valamint két karmester, K. Ivanov és J. Mravinszkij, Iva­nov a moszkvai, Mravinszkij a leningródi filharmonikusok ve­zetője. Díjazásra terjesztették elő Zsiganov tatár zeneszerző operáját és Szalmanov zene­szerző szimfonikus oratóriu­mát. Nyolc jelölit van képzőművé­szeti Lenin-díjra. Közöttük van a szovjet képzőművészet egyik legidősebb képviselője, V. Fa- vorszkij, aki HoHósy Simon ta­nítványa volt. Színház és filmművészeti al­kotások közül mindössze négy jelölést engedtek tovább, kö­zöttük van Csuhraj, valamint Jezsov, a Ballada a katonáról című film forgatókönyvéért. Ugyancsak Lenin-díjra terjesz­tették fel az IrkutsZki történet moszkvai előadásiának rendező­jét, J. Szinonovot és főszerep­lőjét. J. Boriszovát. Az Irkut- $zki történet egyébként az iro­dalmi Lenrn-díj javaslatok kö­zött is szerepel. Diákkorunkban számtalan- ) szór kijavított berniünket a ta­nár, ha így feleltünk: — A főnév alatt azt a szófajt ért­jük. amely... vagy: — Meta­fora alatt értjük azt a költő1 képet, amely ... Aztán a diákból tanár lett. Most már ő javítgatta ki az ilyen stílusbeli hibákat. Szük- ség is volt rá. Ha netán nem javította ki az effajta elszó­lásokat, a szakfelügyelő azon­nal észrevételezte: — Az ilyen germanizmusokat tessék a ta­nulókkal kijavíttatni! Hogy kell tehát helyesen mondani. írni a fentebb emlí­tett mondatokat? Névutó nél­kül, ekként: Főnéven, meta­forán értjük azt a.... Kérdés, a névutós alakkal szemben mi­ért a rágós forma a jó, a he­lyes használat. A nyelvvédó«. szerint azért, mert két párhu­zamos kifejezés közül szinte mindig a rövidebb a magyaro­sabb, mindig a rágós alak a helyesebb. Azt is mondják, hogy a „Mit értünk ez alatt? — kérdő mondattal tulajdon­képpen a német „darunter verstehen“ kifejezés szolgai fordítását alkalmazzuk, tehát germanizmust követünk el. Ezeknek az érveknek van gyenge oldaluk is. Először is: nemcsak a német nyelvben használatos az alatt névutó az igékkel kapcsolatosan. (A fran­cia nyelv a sows szót, az an­gol az under szót használja.) Az általános nyelvhasználat­ban, a sajtóban ég a rádióban annyira elterjedt már a név­utós használat is, hogy szinte felesleges példákat idézni. És mit mond a nyelvtörté­net? Simonyi azt írja, hogy először Faludi Ferenc használ­ta a névutóval szerkesztett ki­fejezést: „A világnak neve alatt a föld, és víznek egy ra­gasztott gömbölü testét értjük Bánhidi Zoltán nyelvészünk viszont kimutatta, hogy iro­dalmunkban egyedül a rágós változatot igen kevesen hasz­nálták. (Csak Rimay, Mikes. Berzsenyi, Juhász Gyula, Jó­zsef Attila.) A névutós alak mintegy kétszáz éve annyira meggyökeresedett irodalmunk­ban, hogy használói között ott | vannak az olyan elismerten leg I magyarabb stílusú és nyelv- ! vei tudatosan is foglalkozó i íróink, mint pi. Gyulai Pál vagy Arany János. Az előbbi így ír: „Hogy mit ért a szerző az irodalom kritikai története alatt, nem tudjukArany pe­dig ekként szól' ,,Néhány év óta lazul az irodalmi íjiorál. Nem értem ezalatt egyes író magánéletét Móra Ferenc. Veres Péter, Tamási Áron művei is bősége­sen példázzák az ilyen névutós szerkezeteket. Íróink többsége felváltva használja, hogy ezzel is változatossá tegye stílusát. Meg az ellenzőkhöz tartozó Si­mányi is megjegyzi: „Ennek az oltványnak védelmére sokfé­lét föl lehet hozni: 1. könnyen érthető metafora, 2. a régiség­ben nagyon gyakran előfor­duló név alatt, cím alatt, szín alatt stb. igen közel áll a szó- banforgó kifejezéshez.“’ A, „Mit értünk ez alatt?“ névutós szerkezet ellen a múlt század végén indult meg a harc, amikor minden kifeje­zésben a német megfelelőt ke­resték. A köznyelv, a nyelv­szokás ereje azonban áttörte a tilalmi gátat, és ma már a név­utós alakot a rágóssal együtt felváltva használhatjuk. Iga­zat adhatunk Lőrincze Lajos­nak: „A változásokat időnként kötelesék vagyunk tudomásul venni, mert különben menthe­tetlenül elrugaszkodunk a va­lóságtól, elmarad a dogma az élettől.* Dr. Tóth István Keresünk többéves gyakor­lattal rendelkező erősáramú VILLAMOSMÉRNÖKÖT, elektrotechnikust, valamint munkaügyi vezetőt jogi v. technikusi végzettséggel. Fi­zetés megegyezés szerint. Jelentkezés írásban vagy személyesen a Mohácsi Fa­rostlemezgyár Személyzeti Osztályán. 78 Megkezdődött az országos főállattenyésztői értekezlet A tsz közös állatállományok kialakítása mellett növelni kell a háztáji állományok áruter­melését. — Legfontosabb feladat továbbra is a sertés-és baromfitenyésztés fejlesztése. Hétfőn reggel 9 órakor Pé­csett a járási tanács nagyter­mében kezdetét vette a két­napos Országos Főállattenyész­tői értekezlet, amelyen a me­gyék főállattenyésztői és fő- állatorvosai vettek részt. Föld­vári János, a megyei tanács elnökhelyettesének megnyitó­ja után Kurunczi István, a Földművelésügyi Miniszté­rium Állattenyésztési Főigaz­gatóságának vezetője beszá­molt az ország állattenyésztésé­nek elmúlt évi eredményeiről és ismertette az 1961-es év ál­lattenyésztési tervét és a szak­emberekre váró feladatokat. Az elmúlt évvel kapcsolat­ban hangsúlyozta, hogy az ál­lományszaporítás minden ál­latfajnál jó volt, egyedül a lo­vak számában történt nagyobb arányú csökkentés. Az áruter­melés azonban még sok me­gyénél nem volt kielégítő. Ebben az évben minden me­gyében fokozni kell a szerző­déses háztáji árutermelést, mert az így előállított állati termékek jelentős mértékben hozzájárulnak a lakosság jobb ellátásához. Az 1961-es év komoly fel­adatokat ró az állattenyésztési és állategészségügyi szakem­berekre. Legfontosabb a közös állományok kialakítása, s a cél az, hogy a tsz-ek elsősor­ban saját nevelésből szaporít­sák állományukat. A baromfitenyésztésben ez év második felében rakjuk lé a hibrid baromfitenyésztés alapjait. A tervek szerint 1965-ben ' 100 millió napos­csibét nevelünk s ebből 70 millió már hibrid csibe lesz. A keresztezett vagy hibrid baromfitenyésztés célja két irányú: egyrészt a tojásterme­lés, másrészt a hústermelés fokozása. Az állami gazdasá­gok mellett a jobb baromfi- tenyésztő tsz-eket is be kell vonni a hibrid-tenyésztés munkájába. A háztáji ba­romfinevelés fokozására a ku­koricakedvezményen kívül az év második felétől kezdve csibénként 8 deka takarmány- keveréket is biztosít az állam. Ebben az évben a baromfi­táp minősége is javulni fog. Az állati fehérjetakarmány­ellátás megjavítására rende­Kotrómesteri vizsgával kot is ó ni est er t9 ''ézgépkezelöi vizsgával rendelkező gépkerelft’et keresünk azonnali felvételre. Jelentkezni lehet ÉM Ba­runvn megyei All. Építőipari Vállalat Munkaügyi Osztá­ly» n. PÉCS. RÁKÓCZI UT 56. SZ. 3008 let írja elő, hogy minden vá­góhídi mellékterméket kizáró­lag az állati fehérjetakarmá­nyokat előállító vállalathoz lehet szállítani. Ez a rendelet az állami hizlaldákra is vo­natkozik. A mesterséges termékenyí­tés kiszélesítése érdekében eb­ben az éveben a tsz-ek már saját inszeminátorokat atkái- maznak. A tsz inszeminátor a közös és háztáji állománynál egyaránt elvégezné a mester­séges termékenyítést. Az állat­orvosoknak pedig több idő jutna a meddőség elleni küz­delemre, sűrűbb meddőségi vizsgálatokra stb. Kurunczi István beszámoló­ja után Pék János, Baranyá megye főállattenyésztője is­mertette röviden megyénk ál­lattenyésztésének helyzetét. Majd a kora délutáni órákban a megyei főállattenyésztők és főállatorvosok ellátogattak a megye termelőszövetkezeteibe. A tanácskozás kedden reggel a megyei főállattenyésztők hozzászólásával folytatódik, ""^Gyakorlattal rendelkező GÉPLAKATOST ÉS GÉPKOCSISZERELÖKET felvesz a Szénbányásza­ti Földkotró Vállaló1. Pécsszabolcs György-ak- nai Üzemvezetősége. Je­lentkezés ugyanott reg­gel 7—12-ig. 444

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom