Dunántúli Napló, 1961. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-21 / 44. szám

IMI. FEBRUAR SI. NAPLÓ 3 Kistapolea 43,16 ' Wem telefonszám a cm ben tévő számjegy, hanem válasz arra, hogy mennyit ért egy munkaegység a kistapolcai ter- melöszövetkezetben. 43 forint és 16 fillért osztottak minden ledolgozott munkaegységre a szombaton megtartott zár­számadó közgyűlésen. Ez a zárszámadás egyben az utolsó is volt, mert a kicsi község szövetkezete csatlakozott a siklósnagyfalusi szövetkezet­hez és a jövőben együtt dol­goznak c megnagyobbodott területen. A kistapolcaiak öt­száz holdon gazdálkodtak, szorgalmasan és gondosan. Tudták már az elmúlt évben, hogy egyesülni fognak • szomszéddal, de mégsem her­dálták el a vagyoni lehetősé­geiket, nem törekedtek arra, hogy mindent osszanak, ami osztható. Egy Belorusz trak­tort vásároltak saját erőből, pedig volt már egy Zetorja is a szövetkezetnek. Minden gépi munkát meg tudtak oldani a maguk erejéből. Szombaton délután megelé­gedett emberek hallgatták az elnök értékelő szavait. (A volt elnökét, mert az most az egye­sített szövetkezet elnökhelyet­tese.) Derűs fiatalok és közép­korúak, ki-ki a ledolgozott munkaegység arányában kap­ta meg a jövedelmét. Nem i* szükséges a rekorderedménye­ket népszerűsíteni, hiszen any- nyit lehet hallani azokról! Ta­lán a szerényebbeket és talán az idősebbekét egyet-kettőt, mert azt kellett volna látni, amikor azok az idős bácsikák felnyomták a kalapjukat a homlokukon és összehúzták a szemüket, „így igen” sum­mázták a véleményt. Sarkan- tyús Henrik 73 éves létére készpénzben 9823 forintot, az öreg 74 éves nyugdíjas Dági István bácsi pedig 6504 forin­tot számolt magáénak. Az egyesített szövetkezetben is megállják a helyüket a kista­polcai gazdák, ez csendült ki az emberek szavaiból és az elégedettség. Ambrus József­nek húsz holdja volt valami­kor, most négyen dolgoznak a családjából a szövetkezetben, s azt mondják, hogy egyéni korukban sem volt jobb a jö­vedelmük. S hogy teljes mér­tékben igazuk van, bizonyítja az a tény, hogy a zárszámadás után az a kéi-három gazda, amely még az egyéni utat jár­ta a faluban, minden különö­sebb hívás nélkül kereste fel a szövetkezetét és kérte, hogy vegyék fel őket is a tagság közé. öt szövetkezeti tag pe­dig a pártszervezetet kereste fel és kérte a tag jelölt-felvé­telét a pártba. (si-) Lesz-e Pécseit Technika Háza? 17 és fél négyzetméteres helyiségben szorgoskodik a MET ESZ Valószínűleg mindenki hal­lott már a METESZ-ről, tel­jes nevén a Műszaki és Termé­szettudományi Egyesületek Szövetségéről. Mivel elég sok különböző szerv van a váro­sunkban, nem árt ha cikkün­ket munkájuk bemutatásával kezdjük. Országosan 27. Pécsett pedig 18 szakmai egyesület tartozik a szövetségbe. Ilyenek a bá­nyászati, gépipari, agrártudo­mányi, hidrolósiai, erdészeti, matematikai, fizikai, kémiai egyesületek, hogy csak . néhá­nyat említsünk. A pécsi METESZ-nek főbb mint 1400 tagia van Amint az előbbi felsorolásból is láthattuk, mind műszaki — és tanáremberek, akik mun­kájuk után társadalmi mun­kával akarnak hozzájárulni a pártunk és kormányunk által megjelölt műszaki, technikai, illetve természettudományos feladatok megoldásához, Ennek a munkának széles a skálája. Az iparfejlesztési, mezőgazdasági, illetve város- fejlesztési tennivalók végrehaj­tására az egyesületeken belül különböző munkabizottságok alakulnak, és javaslatokat ké­szítenek, amelyeket klubösz- szejövetelen vitatnak meg. A METESZ-nek jelentős szerepe van abban, hogy Pécsett meg­indult a panelgyártás, a bá­nyákban a metánlecsapolás. A hidrológiai egyesület Pécs és a megye vízellátásával, illetve vízgazdálkodással foglalkozik. A METESZ tett javaslatot a Széchenyi tér fénycsöves köz- világításának megoldására (a városi tanács csaknem teljes egészében elfogadta) —■ még a Bárány megyei Tejipari Vál­lalat új helyének kijelölésé­ben is szerepe yan a szövet­ségnek. Nem túlzás tehát azt állítani, hogy a METESZ min­den olyan kérdésben igyekszik hallatni a hangját, ami szo­cialista hazánkban, illetve Pé­csett fontos lehet. Életünk égetőbb műszaki-technikai fel­adataival foglalkozik tudomá­nyos megalapozottsággal. Szocialista ország vagyunk, a huszadik század közepén élünk, amikor az egész szocia­lista tábor visszhangzik az iparosítás, a gyorsütemű elő­rehaladás jelszavától. Ilyen kö­rülmények között nyilvánvaló, hogy a METESZ-t a város egyik fontos szervezetének kell tekintenünk, s minden lehetőt el kell követnünk munkája támogatására. A fővárosban és nagyobb vidéki városokban a jelek szerint így is van. Buda­pesten például a Technika Há­zában székel a METESZ. a volt tőzsdepalotában impozáns külsejű nagy épületben, Van már Technika Háza Miskolcon, Szegeden, Debre­cenben és Sopronban is. csak Pécsett nincs, noha a fenti vidéki városok között csak Miskolcnak nagyobb az ipari súlya, mint nekünk. Mégis, nálunk Technika Háza még nincs, s a METESZ írd és mondd összesen 17 és fél négy­zetméteres helyiségben szoros- kodik évek óta. Időnként ugyan kölcsön kapják az MSZBT szomszádos és körül­belül ugyanakkora irodáját is, dehát ezzel még vajmi keve­set érnek. Egy-egy esemény­nél ezért a karikaturista ce­ruzája elé való jelenetek ját­szódnak le. nem tudnak he­lyet adni a vendégeknek, sok­szor ember embert ér a kicsiny irodában. A műszaikiak természetesen elégedetlenek emiatt, s a ve­zetőség mindent elkövet a helyzet javítására. Évek óta járja a maga kálváriáját a ta­nácson, eddig azonban sikerte­lenül. Igaz, a városi tanács se­gíteni próbált, a helyiségek azonban — amit felkínált — nem megfelelők a METESZ számára. Később — több mint két éve — kiutalták az Ide- gennyetvű Könyvtár helyisé­Kosztolányi Károly élvtárs, a városi tanács igazgatási fő­előadója szerint most már a megyei tanácsé a szó, hiszen az Idegennyelvű Könyvtár, mint a megyei könyvtár része, annak a szférájába tartozik. Lemle Géza elvtárs, a megyei tanács népművelési csoportve­zetője tiltakozik, mondván: ők nem szerezhetnék helyiséget, a közületek elhelyezése a városi tanács dolga. Ebben a vitában az utóbbi- naik, Lemle élvtársnak kell igazat adnunk. A METESZ el­helyezése valóban a városi ta­nács feladata. Noha tudjuk, hegy nem volt tótlen az el­múlt években, s nem könnyű helyet találnunk a mai lakás­helyzetben, mégis azt kell mondanunk: egyszer már, méghozzá nem is túl sóikéra meg kell oldanunk ezt a problémát. Nem várha­tunk vele ítéletnapig, s a leg­nagyobb lakáshiány sem ment­het bennünket a felelősség alól! Még akkor sem, ha a METESZ elhelyezése — illetve az Idegennyelvű Könyvtár ki­költöztetése — egy-két laiká- sunkba kerül! Ez esetben nem, mert különben úgy járhatunk, mint aiki a fától nem látja az erdőt. A METESZ helyiség­gondjainak megoldásával, a megfelelő munkakörülményeik biztosításával ugyanis sok-sok új lakást adhatunk a város­nak, hiszen a METESZ — is­métlésbe kényszerültünk — a többi között a panelgyártás kérdésed vél is foglalkozik! Egyébként az Idegennyelvű Könyvtár kiköltözése sem je­lenthet végleges megoldást. Eb­ben az esetben is csak három helyisége lenne a szövetségnek, egy nagyobb terem és két iro­daféleség, melynek egyikéhez is csak folyosórész elfalazásá­val juthatnának hozzá. Más vi­déki városokban 7—9 helyisé­ge van a METESZ-nek, s ezt aránylag rövid idő alatt él kéül érnünk Pécsett is! Magyar László get, de ez a kiutalás is csak j papír maradt, mert a könyv- 1 tár ma is a helyén van. 80 éves jubileumát ünnepelte a bólyi dalárda Igen jelentős esemény zaj­lott le vasárnap Bolyban, a MEDOSZ Dalárda fennállásá­nak 80 éves évfordulóját ünne­pelte. Délelőtt tizenegy órakor tar­tották a jubileumi közgyűlést a Vörös Csillag mozihelyiség­ben. Az ünnepséget a Himniusz szárnyaló akkordjaival nyitot­ták meg, majd pedig Pohly Ferenc elnök mondott megnyi­tó beszédet. Zoltai János tit­kár, a „Száll a dal...“ című .................. k ölteményt szavalta, s ezután került sor Múlik László kultúr­otthon igazgató ünnepi beszé­dére, A megsárguU papírlapok szerint 1881. február 20-án, 23 főből alakult meg a bólyi da­lárda, főként iparos, kézműves emberekből. Az első karmester Hoffmann József félkezű taní­tó volt. Az alakulást rögzítő német-nyelvű jegyzőkönyv 7. pontjában a tagok határozottan leszögezték, hogy nem mint templomi, hanem mint polgári dalárda kívánnak működni. Azt is jegyzőkönyvben rögzí­tették, hogy a községi arató­ünnepen lépnek először a nyil­vánosság elé. A jegyzőkönyvek tanúsága szerint bizony nem volt könnyű az indulás. A da­lárda tagjainak a filléreiből vá­sárolták meg a szükséges dol­gokat. S hogy a terembért. ahol csütörtöki napokon összejöttek a próbákra — kifizethessék, pártoló-tagokat szereztek a községben, akik néhány fillér­rel támogatták őket. Az énekkar 1912-ben elha­tározta, hogy zongorát vásárol, s még abban az évben meg is vették a zongorát. Az árát, 400 koronát — különféle műsoros­estek bevételeiből gyűjtötték össze. 1934-ig a dalárda csak Boly­ban szerepelt. A vármegye 1934-ben dalosversenyt rende­zett Harkányban, amelyre a bólyiak is beneveztek. Díjat ugyan nem nyertek, de az er­kölcsi siker nem maradt el. Az 1935-ben ugyancsak a Harkányban megrendezett da­losversenyen már két serleget nyertek, s dicséretet kaptak a népdalok helyes felfogásáért, a szép intonálásért. 1936-ban a űaámSat mz mszágas dataseaß* vétség meghívta Szombathely­re. A dalárda azonban sajnos anyagiak miatt nem vehetett részt ezen az országos verse­nyen. A második világháború elő­szele, Hitler soviniszta és na­cionalista eszméi az énekkar felbomlásához vezettek. A dalárda aztán 1958-ig hal­doklóit, voltak időszakok, ami­kor kisebb-nagyobb sikerrel próbálták élesztgetni. A gyöke­res változás azonban, amely még eddig nem látott magas­latra emelte a dalárdát, 1958- ban történt. 1958-ban húsz alapító taggal indult a dalárda, s azóta év­ről évre gyarapodtak — úgy- annyira, hogy jelenleg már 93 főből áll a kórusuk. Sok si­kert arattak a különféle kó­rustalálkozókon, versenyeken, ellátogattak Szederkénybe, Komlóra, Bétára, Mohácsra, Pécsre. 1959 nyarán a szülői munka- közösség egy női énekkart ho­zott létre a pedagógusnapra, ez a női kar később csatlakozott a férfikarhoz. S ezután követ­kezett a vasasi szereplésük, a János vitéz előadása, a duna- szekcsői. a szigetvári és a du­nántúli dalastalálkozó Székes- fehérváron, sikert sikerrel ko­ronáztak. Malik Dásétő emlékbeszéde után került sor a MEDOSZ- központ zásztóadományozásántt és a jubileumi emléklapok ki­osztására. A jubileumi közgyű­lés az Internacionálé hangjai­val ért véget Este 7 órakor tartották a jubileumi díszhangversenyt, amely egyik legszebb kiállása és szereplése volt az utóbbi időben az együttesnek. UHAMAK) A hét vége az országutakon Annak ellenére, hogy az el­múlt hét vége derűs napjai sok gépjárművet csaltak az országutakra — a közúti bal­esetek száma mégis minimális volt. A legutóbbi közúti bal­eset február 16-án fordult elő. Sánta József gépkocsivezető (patacsi lakos) az általa veze­tett PKV tehergépkocsijával Pécsett a Székely Bertalan u. 20 sz. előtt elütötte a járdáról hát­rafelé lelépő Lakatos József nevű 8 éves kisfiút, aki a jobb hátsó keréknek ment neki. A mentők a gyer­mekklinikára szállították a kis fiút. ahonnan kezelés után — tekintettel a jelentéktelen sé­rülésre —• hazabocsátották. Se pénteken, se szombaton, se vasárnap nem fordult elő megyénkben közúti baleset, ami igen örvendetes, bizonyít­ja: óvatosan, gondosan vezet­tek a járművezetők. A megyei Rendőrfőkapitányság közleke­désrendészeti osztályán veze­tett, statisztikákból kiderül, az év eddig eltelt időszaká­ban — az elmúlt év hasonló időszakához képest is — csökkenő tendenciát mutat a balesetek száma. Az elmúlt év hasonló időszaká­ban például már a harmadik halálos balesetnél tartottunk a megyében. Ez évben pedig ha­lálos baleset megyénkben ed­dig még nem fordult elő. Nem vitás, hogy hozzájárul az ered­ményhez az a számos közleke­désrendészeti előadás is, ame­lyet a közlekedésrendészeti osztály Pécsett és a megyében is tart. Januárban például 8 előadáson több mint 1500 fő vett részt. Februárban eddig 7 előadást tartottak — Mozsgón, Szentlászlón. Vajszlán stb. — és az előadásokat mintegy 2000 fő hallgatta meg. Legutóbb a Pécsi Sörgyárban megtartott és közlekedési filmmel színe­sített előadást mintegy 350 fő hallgatta meg érdeklődve. A rendőrség a nagy érdeklő­déssel kísért előadásokat to- ■uahhsre* is aaesnetktes.­Csehszlovákia dolgozói új történelmet írnak Az új szabad élet 15 éve aránylag rövid időszak, de a csehszlovák nép számára többet jelent, mint az előtte leélt évszázadok. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság harmadik ötéves tervivel soha nem látott eredményeket fog elérni, mint ahogyan Antonin Novotny, a CSKP Központi Bizottságának első titkára hangsúlyozta, ez már „a fejlett szocialista társa­dalom fejlesztési terve, amelynek végrehajtásával kialakul­nak a kommunizmus építéséhez való átmenet előfeltételei”. Bátor feladatokat tűzhettek maguk elé Csehszlovákia dolgo­zói, hiszen ezek a feladatok és tervek a szocializmus már fel­épített anyagi-termelési bázisára, a szocialista termelési vi­szonyoknak a mezőgazdaságban is elért győzelmére, az ipar műszaki színvonalának emelkedésére, a dolgozók egyre maga­sabb képzettségére, a nép politikai öntudatára, valamint a szocialista nemzetközi munkamegosztásban való egyre maga­sabb részvételre támaszkodik. Csak egy példát említsünk meg a nálunk is jól ismert csehszlovák gépiparról. A mai Cseh­szlovákia területén 150 évvel ezelőtt készült el az első gőzgép. A múlt század közepén alakultak az első jelentős gépipari üzemek. Ma 720 ezer embert, minden harmadik ipari dolgozót, s általában az ország minden nyolcadik dolgozóját a gépipar foglalkoztatja. A felszabadulás után a gépipar fejlődött mű­szaki szempontból és kapacitását tekintve egyaránt a leg­intenzívebben. Ma már biztosan áll a saját lábán. A világ gépipari termelésében a tizedik helyet foglalja el, egy lakosra számított termelését tekintve pedig az első helyek egyikén áll a világon. A.Csehsz,ovák Szocialista Köztársaság harmadik (1061— 1865) oteves tervének feladatai. . ^ csehszlovák ipar feladatai a harmadik ötéves tervben mar a következő 15—20 évi népgazdaságfejlesztési távlatok részét kepezik. Ütemének fenntartása a negyedik és ötödik ío«!68-Í?r-Vbe? azí ieIentä> hogy Csehszlovákia 1975-ben az i-'i. ■ ipari termelésének körülbelül háromszorosát, vagyis a háború előtti színvonal tizenkétszeresét éri eL Csehszlovákia legnagyobb kőszénbányája, a Karvinná-i „Má­jus 1” óriásbánya, Csehszlovákiában 56 ezer népi, üzemi, iskolai és egyetemi könyvtár van. Képünkön az egyik Plzen melletti bányász szakiskola könyvtára. Hivatalos totóeredmények A sportfogadás 1961. február 19-i, 8. heti fordulóján az I. nyeróosztályban csak egy pá­lyázó ért dl 12 találatot, s 316 ezer 150 forintot nyert. A II. nyerőosztályban 79-en értek el találatot. A nyere­ményösszeg egyenként 4002,50 forint. A 3. nyerőosztálybam 1170- en értek él 10 találatot. A nye­reményösszeg egyenként 360 forint; A 10 találatos nyeremény- összegek kifizetése február 27- én, a 11 és 12 talólatosaké pe- ■dig március 2-án kezdődik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom